Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-16 / 15. szám

FIATALOK KONGRESSZUSA Prágára irányult a fiatalok figyelme az elmúlt napokban. A CSISZ IV. kongresszusának napjait élte át a főváros és vele együtt az ország minden fiatalja. Sok újat hozott ez a kongresszus a CSISZ-szervezet életébe. Komolyabban számol a fiatalokkal, mint az eddigi kongresszusok, konkrétabbak a feladatok is, amelyeket itt leszögeztek, és ismerjük el, tágabb teret nyernek a fiata­lok célkitűzéseik megvalósítá­sához. Igen, a fiatalok mintha fel­nőttek volna, úgy számolt ve­lük a IV. országos kongresz- szus. A termelésben, kulturális téren, a sportéletben ezért kell többet tenni, mint eddig tettünk, bátrabban előre men­ni, felelősségteljesebben ellát­ni a feladatokat. A felelősség­teljesség eddig sem hiányzott a fiatalokból, de az elkövetke­ző időszakokban még nagyobb helytállást vállalnak a CSISZ- tagok, népgazdaságunk továb­bi fejlesztésében és a neve­lésben. Eljutottunk ahhoz a ponthoz, hogy nemcsak kong­resszusi szinten, hanem helyi viszonylatokban is igen komo­lyan veszik a fiatalokat, szá­molnak velük. Számtalan álla­mi gazdaságban, sok EFSZ-ben vagy üzemben, ha valami új­donságot kell bevezetni, a fia­talokkal számolnak. Ha gyor­san kell pontos határidőre va­lamit elvégezni, szintén a fia­talokra támaszkodnak. így aztán az eredmények napról napra értékesebbek, egyre jobban kimagasodnak az el­múlt időszakokhoz képest. A tavaszi mezőgazdasági munkába a fiatalok olyan len­dülettel kapcsolódtak, hogy a mezőgazdasági üzemek képe­sek behozni a rossz időjárás okozta késedelmet. A rét- és legelőjavításokban vagy azok gondozásában a fiatalok ered­ményei olyan kimagaslóak, hogy a takarmánytermesztés terén bizonyára lényegesen éreztetik hatásukat. Gömörben és a Csallóköz síkságain vagy az ország más részeiben egy­formán veszik ki részüket a jobb takarmányalap megvaló­sításából. így felelnek lelkese­déssel a CSISZ IV. országos kongresszusára. Napról napra jönnek a hírek, a jelentések, hogyan reagálnak a fiatalok a kongresszusra. A vitkovicei fiatalok a vasmű­ben annyira emelik munkájuk termelékenységét, hogy az 160 személyautó értékével egyen­lő. A zsolnai járásban 600 hek­tár rétet és legelőt vettek gondozás alá a CSISZ-tagok. A CSISZ kongresszusáig országos viszonylatban több mint két­ezer hektárnyi rétet és lege­lőt javítottak meg a fiatalok. A vajáni Villanyerömű építke­zésein a fiatal munkacsoportok 300 brigádórát dolgoztak a kongresszus tiszteletére. A handlovai bányászfiatalok ki­lencezer tonna szenet fejtenek terven felül. így válaszolnak üzemről üzemre a kongresz- szusnak arra a célkitűzésére, hogy a fiatalok tevékenyebben vegyenek részt a termelésben. Az eljövendő időszakokban nem állhatjuk meg a helyün­ket, ha úgy dolgozunk és olyan nevelési módszereket alkalma­zunk, mint régebben. A CSISZ alapszervezeteinek magas fo­kú eszmei és kulturális neve­lést kell biztosítani a fiatalok között. A CSISZ-tagoknak a fiatalok vezetőinek kell len­niük példamutatásukkal, jó­akarásukkal, munkakészségük­kel. A kulturális munka továb­bi elmélyítése célszerű eszköz a fiatalok nevelése szempont­jából, s nem csoda, ha a kong­resszuson olyan sokat és be­hatóan foglalkoztak a fiatalok kulturális tevékenységével. A magasabb fokú kulturális mun­ka azonban megköveteli a CSISZ-tagok még magasabb fokú eszmei képzettségét, iro­dalomban, művészetekben való jártasságát, és nem utolsó sorban szaktudásuk további erőteljesebb növelését. Ehhez ad új lendületet, irányvonalat a CSISZ IV. kongresszusa. A fiatalok már várták ezt a magas színtű tanácskozást. Kí­váncsiak voltak, vajon mit hoz a kongresszus a szerveze­ti életbe, mik lesznek az irány­vonalak, célkitűzések, amelye­ket el kell érni és meg kell valósítani. A kongresszus azért mégsem csak célkitűzésekről, irányvonalakról beszélt, ha­nem volt miről szólani az ed­dig végzett munkával kapcso­latban is. Örülhetünk eddigi eredményeinknek és a kong­resszus külföldi vendégei is elismeréssel adóznak a CSISZ- nek. Van mire visszapillantani, sokat tettünk, ha sokszor ne­hézségek árán is. De nem ez a lényeg, hogy milyen áron mentünk előre, fontos, hogy felfelé ívelünk. Ez a kongresz- szus még messzebbre mutatja az utat. —b— Fiatalok a tavaszi gyümölcsösben gondos ápolás alá veszik a fákat. Moszkvából eddig csak Le- ningrádon vagy Varsón keresz­tül volt lehetséges a televízió átvitel. Most fejezték be az új reléállomás berendezésének a kiépítését. így a május elsejei ünnepségeket az Intervízió ke­retében közvetlenül Moszkvá­vehebbekké válnak. Svédor­szággal együtt vezetünk a fa­gyasztott élelmiszer fogyasz­tásában. 1948-ban egy személy­re 0,11 kg élelmiszer jutott, ma pedig 1,25 kg. ból láthatjuk. ★ Az ipar fejlődésével emelke­dik a vízfogyasztás is. Egy liter kőolaj finomítására 20 liter vízre van szükség. Egy kg acél termelésénél 200 liter vizet fo­gyasztanak. Egy kg szintétikus kaucsuk előállításánál 2400 li­ter vízre van szükség. ★ A fagyasztott élelmiszeripari cikkek hazánkban egyre ked­A kísérleti növényíermesz- tési telepeken már alkalmazzák az elektronikus agyat. Az üveg­házak tetején, ahol az epret termesztik, elektronikus agyat helyeznek el és az önműködően irányítja az önműködő öntöző- berendezést. ★ A fepi mezőgazdasági kuta­tóintézetben legújabban ultra­hangot alkalmaznak a komló szárításánál és a kártevő rova­rok pusztításánál. KEMÉNYERDŐ sak meg kell mászni a rén emelkedő, a XV. században 622 méter magas Dobro- Sov-hegyet, megpihenni a Ji- rásek-menház teraszán, majd tekintetünkkel végigpásztázni az alattunk elterülő síkságot — máris elénk tárul Náchod városa és környéke. A Metuje- folyó egykor sima rónasága a kémények miatt olybá tűnik a kilátóról, mintha bejásították volna. És ez a kéményerdő egyre terjeszkedik, sűrűsödik. De nem mindig ontották jüstjüket gyárkémények az Opa és Metuje partjain. Csak elvétve és gyéren szivárgott a jüstjoszlány nyomorúságos vis­kók düledezö kéményéből, ami­kor a náchodi vár kényura 160 községet mondhatott magáé­nak. A változatos történelmi múlt természetesen rányomta bélye­gét az építkezésre és Náchod épületeire. Számos háza a jel­legzetes reneszánsz stílusban épült és jókarban maradt fenn napjainkig. EmeVett nagy gon­dot fordít a városi nemzeti bi­zottság olyan épületek karban­tartására és helyreállítására, amelyekhez valamilyen törté­nelmi vagy kulturális emlék fűződik. És jóllehet Náchod gazdasági fellendülésével kar­öltve mintegy gomba módra nőnek ki máról holnapra új lakóházak és korszerű középü­letek, a régi és a modern épít­kezés közötti ellentét nem bontja meg az összhangot. Eh­hez a kiegyensúlyozottsághoz lényegesen hozzájárul az utcá­kon honoló rend és tisztaság, a cseh városok általános jelleg­zetessége. Náchod műemlékei közül említésre méltó a város föte­gót stílusban épült Szt. Lőrinc dóm Ádám és Éva hatalmas szobrával, a reneszánsz kora­beli városháza, az erkölcs ellen vétók pellengérezésére szolgáló régi városi kaioda és egyéb nevezetességek. Kultúrhagyo- mányokban ugyancsak gazdag az Észak-Kelet Csehország-i egykori „kisváros“, mert ódon falai és embertípusai sok anya­got szolgáltattak a cseh nem­zet halhatatlan fiai, Alois Ji- rásek és Božena Némcová mű­veinek alkotásánál. S zámos patinás műemléke ellenére azonban Náchod elsősorban ipari város és az volt régebben is, ha mindjárt szerényebb keretek között. Ha a vár magaslatáról látható ké­mények eredetét kutatjuk, megtudjuk, hogy egyesek már a múlt század végén létesült textilgyárak kellékeit képezik. Akkoriban már 12 éves gyer­mekek is kénytelenek voltak munkát vállalni és napi 14 órát rostokoltak a szövőszékeknél. Ilyen munkafeltételek mellett nöttön-nött az elégedetlenség, szaporodott a munkás meg­mozdulások száma. A legszá­mottevőbb megmozdulás 1870 januárjában indult el, de ké­sőbb is megismétlődtek hason­ló zavargások. A város iparának igazi fel­lendülése azonban csak a Győ­zelmes Február után vette kezdetét, amikor a bel- és kül­földi iparmágnásokat elfújta a történelem szele. Ma már a nemzeti vállalatok egész sora védi textiliparunk jó hírnevét bel- és külföldön egyaránt: a Centrotex, Tepna bavlnárské závody, Odévy textilní zboží, Východočeské drevárské zävo- vezet, a sportoló fiatalság pe- dy, České závody gumárenské dig egyre nagyobb számban s egyebek. A nemzeti vällala- jelentkezik felvételre a Hadse- tok mellett számottevő Ná- reggel Együttműködők Szövet- chodban a népi termelőszövet- ségénél, ahol bő alkalma nyí- kezetek száma, nevezetesen a lik testi ügyességének és fa- és keramika megmunkálása kedvtelésének gyakorlására, terén, a fényképészet, ács-, Náchodot a természet is esztergályos- és asztalosmes- központjává teremtette az térségét folytató szövetkeze- egész gyönyörű környéknek, tek. Élenjáró helyet foglal el Helybeli és idegen turisták a náchodi bútorkészítés. Az onnan indulnak el közeli és állami és szövetkezeti szektor- távoli „felfedező" útjukra Hro- ban foglalkoztatottak számú- .Aiovba, Starkočba, Červený Kos­nak gyarapodásával egyene/S telecbe, Václavicébe és Bér­arányban fokozódik a lakásépí- vesbe. Ha pedig felérnek az tés. említett dobrošovi hegyre, Máchodnak ma már saját ahonnan átlátnak a közeli Len- *■ víz- és villanyműve, vá- gyei Népköztársaság földjére, rosi könyvtára és olvasóterme, a fiatalok ámulva hallgatják nyolc szállodája és számos ét- az idegenvezető hihetetlennek terme vpn. A várost szovjet hangzó magyarázatát: haderők szabadították fel a — Mindez, amit innen kö- fasiszta járom alól, amiért a röskörül látnak, valamikor hálás náchodiak nagyra becsű- egyetlen ember tulajdonát ké- lik a Csehszlovák-Szovjet Ba- pezte. 160 község lakossága rútság Szövetségében való tag- csak a várurat szolgálta, ő ságukat. Élénk tevékenységet rendelkezett korlátlanul min­fejt ki az ottani CSISZ-szer- denkinek életével! K. H. Náchod szép, kedves hely. Nemcsak az or­szág textilipa­rának fellegvá­ra, hanem szép környéke és hangulatos ut­cái, épülete kedvéért meg­éri, ha kirán­dulunk ide s megismerjük ruhaanyagot gyártó szorgal­mas lakosságát. A CSISZ IV. KONGRESSZU­SÁRA VÁLLAL­TÁK Az alakulatunk mellett működő CSISZ-szervezet igen élénk tevékenységet fejt ki. A kongresszus tisz­teletére arra köteleztük ma­gunkat, hogy az év végéig minden CSISZ-tag 150 bri­gádórát dolgozik le és ezen­kívül még más segítséget is nyújt a közeli EFSZ-nek. Továbbá vállaltuk, hogy .minden katona elnyeri a t Példás katona jelvényt. Mikula János, katona A CSENKEIEK ÍRJÁK Pár napja mutattuk be Debreceni Lászl^ és Somlai Pál Huszárvágás című há- romfelvonásos vígjátékét. A szereplők valóban kitettek magukért és elhatázrozták, hogy a közeli falvakban is vendégszerepeinek. Kiváló alakítást nyújtott Mihalík István, Bartalos Vilma és Kulcsár Károly. Nagyon jó volt még Feliinger Jolán, Nagy Mária, Mikóczy Sán­dor, Kovács Zoltán, Javor- csik Mihály, Feliinger Lajos, Mikóczy János és Mikóczy Zoltán. Külön dicséretet érdemel­nek a darab rendezői Kovács Péter iskolaigazgató és Vass Teréz tanítónő Nagy Imre, Csenke KI MIT TUD? A márciust a könyvhónapot' — iskolánk úgy! ünnepelte meg,( hogy Ki mit) tud? címen j szellemi vetél­kedést rendezett. A győzte­sek Sebők József, Bachratí Béla nyolcadikos és Svorda Margit hatodikos tanulók lettek. Az állami gazdaság mel­lett működő CSISZ-szerve­zet márciusban bemutatta Kónya Senkifia című darab­ját. Valóban elismerésre méltó, hogy ilyen rövid idő alatt tanulták be a darabot. Egészen otthonosan moz­gott a színpadon Várady M., Heferka E., Loczky M. és Pop M. A nagyfödémesi fia­talok valóban nem panasz­kodhatnak, mert mindig van alkalmuk a kellemes szóra­kozásra. • Katona Kóiand, Nagyfödémes ZALABAI FIATALOK Bebizonyítot­ták, hogyha rit­kán is szere­pelnek, de ér­tenek a szín­játszáshoz. Na­gyon hálásak Molnár Gyula elvtársnak, a Csemadok titkárjának és Bálint Emmának, a nyitrai Pl hallgatójának, akik Kónya József Senkifia című darab­ját betanították. A szerep- I lök közül Lányi Rózsa tűnt ki, aki határozottan tehet­séges színésznek mutatko­zott. Nagy sikert aratott Kovács Kázmér, a szövetke­zet dolgozója. Jók volt még Pásztor Erzsi, Bencső Lász­ló és a 15 éves Simon Vil^ ma, aki egy hatvan éves nénit alakított igen ügye­sen. Dencső Vali és Filipo- vics Béla is jól beleélték magukat szerepükbe. A za- labai színjátszó-gárdától el­várjuk, hogy a jövőben még gyakrabban szerepelnek. Pál György, Nyitra NAGY IZGALOM A komáromi járási pionír­házban valóban nagy volt az izgalom. Április elején ugyanis baskír Komszo- mol-küldöttség érkezett a Szovjetunióból. A pionírok sok kérdést tettek fel a kedves vendégeknek. Címe­ket kértek, mert levelezni akarnak az ottani pionírok­kal. A szovjet komszomolis- ták ajándékba pionírnyak. kendőket hoztak. A komáro­mi pionírok még sokáig visszaemlékeznek erre a szép és meghitt délutánra. Bende István, Komárom ESZTRÄDMÜSOR BERENCSEN A berencsi fiatalok gazdag esztrádműsor- ral szórakoz­nál tatták a falu ^közönségét. A rendezés körül a legnagyobb érdemeket Panyist Márta, a CSISZ el­nöknője szerezte. A szerep­lők közül dicséretet érde­mel Kreskóczy Sándor és István, Pintér Margit, Lő- rincz Edit és Lőrincz Zsu­zsanna. A berencsi zenekar is kitett magáért. A humo­ros jelenetek, dalbetétek, táncszámok, különösén tet­szettek a közönségnek. Berencs fiataljai elhatá­rozták, hogy ezentúl még gyakrabban lépnek a közön­ség elé, hogy szórakoztas­sanak és változatosságot hozzanak a falu életébe. Morvái Boldizsár, Berencs FELBÁRON MEGNYÍLT A SZÖVETKEZETI KLUB A klubot április elsején adták át a tömegszerveze­teknek. A CSISZ-szervezet- nek is alkalma nyílik, hogy pótolja a tevékenységében mutatkozó hiányokat. A helybeli tanítók, Lelkes Zsuzsanna, Magyar Erzsé­bet, Galambos Sándor segít­ségével máris megkezdték egy négyfelvonásos színda­rab betanulását. A fiatalok nagyon örülnek a klubhelyiségnek. Sármány Hona, Felbár JÖ BARÁTSÁG Az érsekújvári magyar és szlovák tannyelvű általános iskola tanulói közös zene­kart szerveztek. A zenekar tagjai Bohdán Gyula, Bakala József, Rédei Iván, Samek Július, Müller Jozef, Veszp­rémi Géza és Ambró József. A zenekar tagjai szorgalma­san gyakorolnak, magas színvonalat és szép sikere­ket érnek el. Nagy András, Érsekújvár SZERKESZTŐI ÜZENETEK Deák Margit, Morvái Bol­dizsár és K. M.: Beszámoló­jukat közöljük, máskor ír­ják meg a teljes címet! Kíváncsi: Beszámolóját közöljük, írjon máskor is! Juhász Árpád: A kért cím a következő: Slovenský sväz včelárov, hodvábnícky od­bor, Bratislava, Gorkého ulica 1. sz. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Molnár Endre, Jászdózsa tanya, Magyarország. Ker­tész, szakdolgokról szeretne levelezni. Sasközi Gyöngyi, Kecskemét, Zója utca 9. sz.,' 17 éves, Gyenes István, Kecskemét, Hunyadi vlros 27. sz. 18 éves, Kopácsi Te­réz, Pápa, Dózsa György utca 79. sz., Horváth József, Budapest, XIII. kér., Dózsa György utca 150. sz., 22 éves, Nagy Zsolt, Csaba, Berettyóújfalu, Honvéd utca 2. sz., Gyarmati Tibor, Pécs, Marosvásárhely utca. 4. sz., 17 éves (Közgazdasági Tech. nikum.) IPIRIHHHMMM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents