Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-16 / 15. szám

Ú gy vélem, valamennyien egyetér­tünk abban, hogy fiatalságunk egységes, lendületes, és telve van az új és a haladó iránti alkotó lelkesedéssel. Szó volt arról is, hogy az ifjúság nem szívesen tekint hátra, inkább előre néz. Ez bizonyos mértékben igaz, mert ilyen az örökké fiatal ifjúság, az az ifjúság, amely lelkesedik az új életért és mindig az elért társadalmi fokon kezdi az életet. Elvtársak, nem sza­bad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az első fiatal nemzedéknek — ma már apáknak és anyáknak — szintén nagy részük, nagy érdemeik vannak társadal­munk építésében, mert ifjú lelkesedéssel ők rakták egyik téglát a másikra, s ma örömmel és lelkes részvételük tudatában emlékeznek vissza arra az időre. Ezek az elvtársak ma különféle helyeken dolgoznak a gyárakban, hivatalokban, a kultúra és művészet munkahelyein, tudományos és más intézményekben fejtik ki tevékenysé­güket. Ma is olyan lelkesen dolgoznak, mint ifjú korukban, mert fiatalságuk idejéből magukkal hozták a legtöbbet, s ez nem más, mint az optimizmus és akarat, hogy úgy, mint azelőtt, továbbra is erejük teljé­ből segítsenek szocialista társadalmunk épí­tésében. A mai fiatalok is ugyanazon az úton ha­ladnak majd, amelyen elődeik jártak. Mi a mai fiatalok elé is nagy feladatokat tűzünk, s bízunk benne, hogy segítenek ezek megvalósításában, és egykor önök is megelégedéssel fognak visszatekinteni arra a munkára, amelyet mint ifjak végeztek. Az új társadalom feladatai nagyok, és ezért a fiatalok előtt is nagy feladatok áll­nak. Elvtársak, a jövőben szocialista társa­dalmunk hatalmas arányú fejlődését akar­juk elérni, hogy megteremtsük a jövő kommunista társadalmának alapvető felté­teleit. A fiatalok nélkül ezt a társadalmat nem tudjuk felépíteni, nekik ebben a ne­mes küzdelemben részt kell venniük, nem állhatnak félre. Elvtársak, engedjék meg, hogy megismé­teljem azt, amit Ostraván mondtam: „Az Ifjúság nem lehet tétlen szemlélője társa­dalmunk fejlődésének. Teljes erővel be kell kapcsolódnia mai életünkbe, küzdenie kell a jobb életért, részt kell vennie új életünk megalkotásában, részt kell vállalnia abban, hogy ez saját élete is legyen“. Elvtársak, ezt akarjuk a szövetség tagjaitól és egész ifjúságunktól. Azt akarjuk, hogy részt ve­gyenek Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusa határozatának teljesíté­sében. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség építő hagyományckkal rendelkezik, munká­ja mindig hűségesen kommunista pártunk irányvonalának teljesítésére irányult. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek mindig nagy része volt a szocializmus építésében, valamennyi feladat megvalósításában, me­lyet a párt az ország népe elé tűzött! Az ifjúsági szövetség valóban pártunk tartaléka. Hogy e feladatát jól teljesíthesse, nem szabad, hogy szervezete és a szövet­ségben való tagság csak formális dolog legyen Az ifjúsági szövetségben való tagság nem nyújthat bizonyos előnyöket, mint például a közép- vagy a főiskolára való továbbju­tást, stb. Mi nem azt akarjuk, hogy milliós taglétszámú ifjúsági szervezetünkben a ta­gok egy részének semmilyen viszonya se legyen a munkához és az ifjúsági szövetség tulajdonképpeni küldetéséhez. Ügy vélem, hogy ezt az ifjúsági mozgalomban alapelv­ként kellene elfogadni. Mi arra törekszünk, hogy az ifjúsági szövetség teljesítse a rá­bízott feladatot, s ezt nem lehet semmiféle rendeletekkel elérni, hanem csupán a szö­vetségnek az ifjúság körében végzett aktív munkájával. A mai szocialista, s még inkább a jövő kommunista társadalomnak mftWlt embe­rekre van szüksége. Csupán a sokoldalúan művelt, szakmailag fejlett emberek tervez­hetik jól, irányíthatják tudományos mód­szerekkel és szervezhetik meg az egyre bonyolultabb és műszakilag egyre tökélete­sebb népgazdaságot. Márpedig a kommu­nista társadalom gazdasága kétségtelenül ilyen lesz. Előttünk áll a szocializmus nagy­arányú fejlődése világszerte, s előttünk áll a nagy feladat, hogy győzzünk a kapitalista rendszerrel folyó versenyben. Ehhez pedig művelt és tehetséges, ügyünk iránt lelke­sedő és odaadó emberekre van szükségünk. (Részlet Antonín Novotný elv­társnak a CSISZ IV. kongresz- szusán elhangzott beszédéből. A beszéd teljes szövegét az Oj Szó április 19-én közölte.) A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1963. április 23. XII. évfolyam, 16. szám Ára 60 fillér \ fiatal naniZfirifik haitin? hogy a CSKP vezetése alatt dolgozhat Vladimír Vedra elvtárs, a SISZ KB elnöke beszámolójá- ik bevezetőjében hangsúlyoz- i, hogy a IV. kongresszus Iszkén vállalja azokat a fel­latokat, amelyeket a CSKP II. kongresszusa tűzött ki, iszen a pártkongresszus első- )rban a mi jövőnket tárgyal- i meg. Kötelességünk és egy­en megtiszteltetés is, hogy atal erőinket latba vessük és kitűzött terveket megvaló- :tsuk. Kiemelte azokat a té- yeket, amelyek a fiatal nem- sdék munkahősiességét és zocialista hazánk iránti forró zeretetünket igazolják. A fiatal osztravai bányászok adislav Karásekkel — a párt üldöttével — az élükön — a SKP XII brigádja címért hatalmas szo­cialista munkaversenyt indí­tott el, amelybe a kongresszus előestéjén több mint 20 ezer kollektíva lépett be. A CSISZ- tagok száma az elmúlt .idő­szakban 1 518 783-ra emelke­dett. A CSISZ, a kommunista mun­kaviszony megszilárdítása ér­dekében a legjobb iskolának a szocialista munkabrigádokat tartja, amelyekbe meg kell nyerni a fiatalok zömét. A nagy nyilvánosság maga­san értékeli azt a szorgalmat, amely a prágai ČKD Sokolov üzemben dolgozó fiatalok kö­réből indult ki és Ifjúsági fényszórók címen országszerte kongresszusának elterjedt. Á mezőgazdaság fejlesztése fő feladat A prágai Kongresszusi Palotát, annyi történelmi esemén színhelyét, április 18—21-e között négy napra a fiatalok vet ték birtokukba. Itt tartotta a CSISZ IV. kongresszusát, hog számot adjon több mint négy esztendő eredményeiről, és el mondja azt, hogyan kívánja jövő munkájával pártunkat mé inkább támogatni további törekvéseiben. A kongresszus vendégeként megjelent a CSKP Központ Bizottságának küldöttsége is Antonín Novotný elvtárs veze tésével. A kongresszus elfogadta az előterjesztett javaslatokat, é megválasztotta a CSISZ új országos központi szerveit. Te kintettel korai lapzártánkra, a CSISZ IV. kongresszusával mé következő számunkban is foglalkozunk. lók korának, tudásának, foglal­kozásának megfelelő adottsá­gokat és érdeklődési körüket. A fiatalok kulturális életére vonatkozóan Vedra elvtárs többek között kijelentette: Nem ellenezzük a modern tán­cokat, beleszámítva az ízlése­sen táncolt twisztet is, de el­lene vagyunk annak, hogy a táncok görcsös, lélektelen mozdulatokká váljanak. Ellene 'vagyunk a feltűnő viselkedés­nek és az állatias, extázis-sze­rű túlkapásoknak. Vedra elvtárs ezután áttért a művészetekkel kapcsolatos kérdésekre, arra, hogy milyen hatást gyakorolnak a művésze­tek a fiatalokra és rámutatott arra, hogy a CSISZ természe­tesen sohasem • fogadhatja el az olyan műveket, amelyek a tehetetlenséget, a gyávaságot, az önzést éneklik meg, pesszi­mizmust váltanak ki, a sötét­ben tapogatóznak és nem ta­lálják meg a kiutat. A CSISZ a művészettel szemben sem szorítkozhat csak a dicséretre vagy a kritikára, főleg ha fiatal művészekről van szó. A legtöbb művész azonban már megtalálta a maga helyét a társadalomban. A fiatal művé­szek egyik része azonban még mindmáig nem találta meg a helyes kapcsolatot a társada­lomhoz és nem képes arra, hogy szilárdan a tudományos világnézetre támaszkodjon. A CSISZ-t a művészekkel együtt közös cél vezeti — hoz­zájárulni az új ember nevelé­séhez. A cél eléréséhez feltét­lenül kölcsönös megértésre és szoros együttműködésre van szükség. A fiatalok ideológiai nevelé­sében igen fontos szerepet tölt be a sajtó. A Mladá Fron­ts és a Smena kiadóvállalatok az elmúlt évben 199 könyvet adtak ki 3 604 673 példány­számban. Ezenkívül 20 ifjúsági és pionírfolyóiratot adnak ki. Egyszeri kiadásuk 2 244 ezer példányszámot jelent. Sportoljanak a fiatalok rendszeresen A CSISZ III. kongresszusa utáni időszak kedvező eredmé­nyeket hozott az ifjúság test­nevelésében és a védelmi ne­velésében is. Sok CSISZ-funk- cionárius még mimjig lebecsüli a testnevelést, sokszor több­letmunkának tekinti és a sport-tevékenységet, melyet a fiatalok annyira kedvelnek, unalmas kötelességgé alacso- nyítja le. A CSTSZ-gel karölt­ve még szélesebb mértékben vegyük igénybe a tapasztala­tokat és szoktassuk rá a fia­talokat rendszeres sporttevé­kenységre. A tömeges testne­velés fellendítése terén kitű­nően beváltak a versenyek, ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy az elmúlt évben többmil­lió fiú és leány vett részt a sportrendezvényeken. 800 ezer fiatal nyerte el a VIT sport- jelvényt és majdnem egymillió futó vett részt a Mladá fronta és a Smena futóversenyén. A fiatalok már többször be­bizonyították, hogy helyesen fogják fel, mennyire fontos az ország védelmi erőinek a meg­szilárdítása. Áz új alapszabályok érvényesítéséért A kongresszusi beszámoló ezután a CSISZ szervezeti kér­déseivel foglalkozott, hangsú­lyozta, hogy rendkívüli gon­dosságot és figyelmet kell for­dítani arra, hogy hogyan ké­szítjük elő a fiatalokat a CSISZ-be való belépésre. Sok iskolában még ma is tömege­sen veszik fel, a CSISZ-be a tanulókat, gyakran előfordul, hogy a szülők és a tanítók közbenjárására. Szükségesnek tartom, jelentette ki a CSISZ KB elnöke, hogy kihangsúlyoz­zam: a CSISZ-tagság önkéntes; nem jelenti azt, hogy a CSISZ- igazolvánnyal élőnyben része­sül valaki a felvételi vizsgák­nál és nem hoz magával kü­lönböző előnyöket. A CSISZ-tagság arra kötelez, hogy aktív munkát fejtsünk ki a társadalomért, és a CSISZ alapszabályok szellemében tel­jesítsük a kötelességeket. A beszámolóban Vedra elv­társ indokolta a CSÍSZ alap­szabályaira vonatkozó módosí­tási javaslatokat. Ezek ma­gukkal hozzák, hogy az új ta­gok felvételéért még nagyobb felelősség terheli a CSISZ min­den egyes szervezetét, és ma­gukkal a tagokkal szemben is nagyobb igényeket támasztunk. Az új alapszabályok — a kong­resszus jóváhagyása után — minden tag és minden szerve­zet kiváló nevelőeszközévé és törvényévé válnak. Az alap­szabályok következetes érvé- nvesítése a CSISZ további ide­ológiai és szervezeti megszi­lárdulására vezet. A kongresszusi beszámoló továbbá hangsúlyozta azt a barátságot és együttműködést, amely a mi ifjúságunkat a kommunizmus építőinek fiatal tagjaihoz a Szovjetunióban fűz, és kiemelte a többi szocialista államban élő fiatalokhoz fűző­dő barátságot is. A lenini Komszomol mindig a CSISZ nagy mintaképe volt és az is marad. Korunk legfontosabb követelménye és feladata az, hogy kiharcoljuk a szilárd és tartós békét. Vedra elvtárs a beszámoló végén hangsúlyozta, hogy a mi szocialista köztársaságunk ifjúsága a CSKP bölcs és elő­relátó politikájában látja biz­tosítékát annak, hogy szaka­datlanul előre haladjunk és boldog jövő várjon ránk. Ezért a CSKP XII. kongresz- szusának határozatait harci programunknak tekintjük. A fiatal nemzedék boldog, hogy a CSKP vezetése alatt dolgoz­hat. A párt újabb példás tet­tekre ösztönzi az ifjúságot. Pártunkat, a központi bizott­ságot arról biztosíthatjuk: a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség legnagyobb megtiszteltetésé­nek azt tartja, hogy merész tettekkel válaszol a pártnak arra a felhívására, hogy a CSISZ mindenkor és mindenütt az első segítőtársa és tartalé­» — ■ íl i 11 Tanácskozik a CSISZ IV. kongresszusa-_t.-i._i ___ — z___l.-ii____________________11_____.«.ttUU <. KoreDe. fc-ienKeDD az ai- íosieges gyuiesezeseKneK. A fiatalságot a szocializmushoz mély kapocs fűzi — .. — Z — 1 Z v, f/s/M rinFAninlirfft lalkozott a fiatalok ideológiai nevelésével. A CSISZ-re hárul az a felelősség, hogy a fiata­lok ala'posan felkészüljenek az életre és sikeresen oldják meg a szocialista társadalom kiépí­tésével összefüggő feladatokat. Az ifjúság túlnyomó része teljesítményeivel bizonyítja be, hogy a szocializmushoz mély kapocs fűzi. Elsősorban oltsuk be a fia­talokba a munkaszeretetei, a szonyt. A nevelőmunka fontos feladata, hogy a fiatalokban elmélyítsük a szocialista tu­lajdon megbecsülését és a proletár nemzetköziség érzé­sét. Hogyha a CSISZ emelni akarja az ideológiai nevelés hatását és befolyást akar gya­korolni az egész ifjúságra, ak­kor meg kell találni a fiata­lokhoz vezető közvetlen utat, tekintetbe kell venni a fiata­iz ilyen helytelen nézetekkel is ezzel az erkölccsel szem- jen. Nem hallgathatjuk el, logy az iskolákat végzett tá­rulok elhelyezése körül gyak­ran még felelőtlen „hivatalno- íoskodással“ találkozunk. A CSISZ-re a gyermekek kommunista nevelése és a pio- íírszervezet tevékenységének terén is igen felelősségteljes Eeladat vár. A CSISZ III. kong­resszusa utáni időszak ezen a téren is sok újat hozott a pio­kotó szellem, több turistaki­rándulást és érdekes sportver­senyt rendeznek. A pionírcso­portokban és rajokban azonbar még mindig sok hiánnyal ta­lálkozunk, minek folytán t pionírok, különösen a felsőbt osztályokban tétlenül marad­nak. A pionírcsoportok tevé­kenységét emeljük ki az isko­lák tanrendjéből, a tevékeny­séget tegyük át az érdekkö­rökbe és a napközi otthonok­irsadalmunk legfontosabb jladatának teljesítésére — a lezőgazdaság fejlesztésére ívja fel a fiatalok figyelmét, iinden évben ezer és ezer fiú s leány végzi el a mezőgaz- asági szakiskolákat, ahol ala- os szakképzettségre tettek zert, elsajátítják a nagyüze- ti termelési munkamódszere- et, technikát és technológiát. Az ifjúsági szövetség és az gész társadalom — hangsú- fozza a beszámoló — joggal lvárja, hogy a falvakon úttö- ői lesznek az új és haladó lunkamódszereknek és nem ngedik, hogy felülkerekedje- ek a mezőgazdasági termelés égi hagyományai és szokásai, s síkra szállnak a szövetke- eti falu kultúráltságáért és a ;aladó munkamódszerek érvé- lyesítéséért. A CSISZ III. és IV. kongresz- zusa közötti időszakban a fia- alok 61 250 ha terület talaj- avítási munkálatában vettek észt, 7200 ezer köbméter :omposztot készítettek/ éven- e több mint 100 ezer ha lege- őt és rétet vettek gondozásba. „A mezőgazdaságunkban •égbemenő változások, a me- .őgazdasági termelésnek az való emelése szorosan össze­függ társadalmunk és a fiata­lok érdekeivel — ki más mint a mai fiatalok élnek majd a falvakon — ki más valósítsa meg a falu átépítését — “ em­lékezteti a CSISZ KB .beszámo­lója a kongresszust — majd így folytatja: „Még mindig ta­lálkozunk olyan nézetekkel, amelyek nem értékelik kellő­képpen a mezőgazdasági mun­kát, gyakran hallunk olyan pa­naszokat, hogy a mezőgazda­ságban semmi jó se vár a fia­talokra, és még nem jött el az ideje annak, hogy a fiatalok a mezőgazdaságba menjenek. A CSISZ-nek határozottan har­colni kell az ilyen elavult né­zetek ellen. A CSISZ KB elnö­ke példákkal bizonyította be Antonín Novotný elvtárs sza­vait, amelyek a párt aktíváján Osztravában hangzottak el: A fiataloknak maguknak kell mindent elkövetni azért, hogy a falusi élet gazdag legyen. A falus! CSISZ-szervezetek te­vékenységében feltétlenül a mezőgazdasági üzemek terme­lési kérdéseit kell előtérbe he­lyezni. Csakis ilyen módon ér­jük el, hogy a CSISZ befolyása a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokra megszilárduljon. Ne türjük meg a formalizmust A beszámoló további részé­jen rámutatott arra, hogy az školák feladatainak teljesíté­sében milyen feladat hárul a 7SISZ-re. Rávilágított arra, íogy a CSISZ iskolai szervezé­sek tevékenysége gyakran for­mális Vedra elvtárs igen magasan értékelte azt a segítséget, amelyet sok tanár és pedagó­gus a CSiSZ-szervezetnek és a pionír-csoportoknak nyújt. Legtöbben helyesen fogták fel, hogy az iskolára hárul az a feladat, hogy a CSISZ és a pionírszervezet tevékenysége Számára kedvezőbb feltétele­ket teremtsenek és ezért min­den erejükkel támogatják az ifjúsági szervezetek kezdemé­nyezését. Az ügynek azonban nem használnak azok, akik azon igyekezetükben, hogy se­gítséget nyújtsanak, közvetle­nül irányítják az ifjúsági szer­vezeteket, azokat megfosztják önállóságuktól és a szerveze­tet helyettesítik. Helyesnek tartom — súlyozta — segíteni akarunk és az életbe akarjuk átültetni a kormány azon határozatát, hogy a közép- és a főiskolát végzett növendékek 3-5 évig az alapvető munkahelyeken dolgozzanak. Ezzel kapcsolato­san azokról a diákokról is be­szélt, akik a tanulmányokat ugródeszkául akarják felhasz­nálni ahhoz, hogy a nagyvá­rosban meleg helyecfkéhez jussanak. Azokról beszélt, akik erkölcsileg nem elég erősek ahhoz, hogy az akadályokat leküzdjék, egyéni érdekeiket a kollektíva és a társadalom ér­dekeinek vessék alá s emellett politikai és kulturális életet éljenek. Nézeteikben még gyakran felveti a fejét a szá­mítás, a kényelem és az ön­zés. Meggyőződésünk — fűzte hozzá — hogy a CSISZ-tagok az iskolákban és a szerveze­tekben — különösen a főisko­lákon — olyan légkört terem­tenek, amely felveszi a harcot

Next

/
Thumbnails
Contents