Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-04-16 / 15. szám

A Salvador! Ifjúság Élcsapata A Salvadori Ifjúság Élcsapa, ta olyan szervezet, amely a diákokat, az ifjúmunkásokat és a parasztokat tömöríti. Az el­nyomás, az üldöztetés, a ren- dörterror arra kényszeríti ezt a forradalmi szervezetet, hogy illegalitásban fejtse ki tevé­kenységét, A bábkormány imperialista politikája nem tudja gyengí­teni a szervezet ifjú tagjai­nak forradalmi lendületét. Bátran és megalkuvás nélkül küzdenek, mert tudják, nogy amikor síkraszállnalt országuk jelenlegi kormánya ellen, tu­lajdonképpen a jenki imperia­lizmussal csatáznak és ily mó­don a béke ügyét szolgálják. Azt is tudják, hogy népük gazdasági, politikai és társa­dalmi problémáit csak egy má­don oldhatják meg — a szo­cialista forradalommal. El Salvador kormányának elnöke, Rivera ezredes min­denképpen alkalmatlan egy or­szág kormányzására. Ily mó­don — nagykövetük révén — az észak-amerikai imperialis­ták irányítják hazánk politi­káját, nemzeti és nemzetközi vonatkozásban, a gazdasági és a társadalmi élet területén egyaránt. Rivera az ö paran­csuknak engedelmeskedve h r- dette ki 1962 októberében a kommunistaellenes törvényt, amely törvényesítette a haladó erőkkel, az igazi salvadori ha­zafiakkal szemben foganatosí­tott megtorló intézkedéseket, az üldöztetést és a bebörtó- nöztetést. Ilyen körülmények között dolgozik a salvadori ifjúság. Az ifjúmunkások és diákok a rendőrség éberségét kijátszva röpcédulákat terjesztenek, pá­kátokat ragasztanak, ameiye. ken felszólítják a népet, hogy vegyen részt a latin-amerikai uralmuk fenntartására törek­vő jenki imperialisták mester kedéseit leleplező röpgyűlése- ken. A kommunistaellenes tör­vénynek máris sokan estek áldozatul. 1962. július 1-én, amikor Rivera magához ragad­ta a hatalmat, San Salvador, a főváros lakossága kifejezésre juttatta tiltakozását. A töme­gek nem a „hatalomátvéteii ünnepségeken" vettek részt, hanem egy ellentüntetésen, majd az Egyesült Államok nagykövetsége elé vonultak, s tintásüvegeket, festékesdobo- zokat stb. hajigáltak az épü­letbe. A rendőrség közbelépett, le. tartóztatták egy diákot és két ifjúmunkást, s azzal vádolták őket, hogy a jenkiellenes tün­tetés felbujtói voltak. Ez a há­rom fiatal még most is bör­tönben sínylődik. El Salvadorra a kizsákmá­nyolás, az éhség és a munka- nélküliség nyomja rá a bélye­gét. A lakosság 63 százaléka analfabéta, széles körben el­terjedt a fiatalkorú bűnözés, az alkoholizmus és a prosti­túció. Kevés az orvos, a peda­gógusok és a mérnökök szá­ma semmiképpen sem fele! meg a 3 millió lakos igényei­nek (El Salvador sűrűn lakott ország, területe m.ndössze 2G ezer négyzetkilométer). A Salvadori Ifjúság Elcsa. pata ilyen körülmények között a többi szervezettel együtt elkerülhetetlenül szükséges­nek tekinti a forradalmi har­cot. A szervezet célkitűzései a következöek: — harc a nemzeti felszaba­dulásért; — harc a békéért és a békés egymás mellett élésért; — az összes salvadori fiatal, egységbe kovácsolása; — megfelelő együttműkö­dés más országok ifjúsági szervezeteivel. Ifjúságunknak ez a jelsza­va; „Világ fiataljai, egyesül­jetek az egész if júsághoz mél­tó jövő kiharcolása érdeké­ben!" — és a Salvadori Ifjú­ság Élcsapatának ez a jelsza­va: „Szabadság vagy halál — Forradalom!“ A Cseffszlovák Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Ttylományos Akadémiája között szoros áz együttmű­ködés. Képünkön N. Vasziljevova és Jiŕí Haškovec a moszkvai tele­mechanikai la­boratóriumban kísérleteznek. Munkájuk eredménye­képpen közös tanulmányt ad­tak ki orosz és cseh nyelven. Megszületett az EAK, i Szíria és Irak j államszír vétségé j Több mint négy hétig tartó tárgyalások után Kairó- | ban április 17-én ünnepélyes külsőségek között nyi­latkozatot írtak alá az EAK, Szíria és Irak új állam- szövetségének megalakulásáról. Az „Egyesült Arab Köztársaság“ alkotmányénak jő- J váhagyására mind a három országban népszavazást , rendeznek és népszavazással választják meg az új j elnököt is. I Az államszövetség élén a köztársasági elnök vezette ■ elnöki tanács áll majd, amelyben minden szövetségi ; államnak azonos számú képviselője lesz. Ez a kormány t 'fölé rendelt szerv dönt az állam politikájáról. A három ország közül mindegyiknek saját nemzet- , gyűlése, kormánya és elnöke is lesz. Az egyes orszá- i gok nemzetgyűlésének jogkörét az alkotmány állapítja meg. Az országok alkotmányának összhangban kell len- ■ nie az államszövetség alkotmányával. Ezeknek az alkot­mányoknak még a szövetségi alkotmánnyal kapcsolat- ( ban sorra kerülő népszavazás előtt készen kell lenniük. A népszavazás eredményeinek kihirdetése után az űn. átmeneti időszak következik, amikor az új állam- szövetségben az újonnan választott elnök, s az egyes országok már előbb létesült „forradalmi tanácsai“ j gyakorolják az államhatalmat. Ennek a húsz hónapig • tartó átmeneti időszaknak folyamán választják meg a J nemzetgyűlési képviselőket s állítják össze a szövet- i ségi irányító szerveket. A három ország bármelyikének * kormánya által kötött nemzetközi szerződések és egyezmények továbbra is érvényben maradnak abban az országban, amelynek kormányára a szerződés, illetve J egyezmény kötelező. Az új államszövetség lakóinak számát mintegy 37 * millióra becsülik. j a jelenlegi dél-afrikai hely­zettel kapcsolatban. A nyilat­kozat a fennálló állapotokat elemezve, hangsúlvozZa, hogy a Verwoerd-koi ány bűnös fajüldöző politikája elkerülhe­tetlenül polgárháborúra fog vezetni. Az elnyomott népré­tegek megmozdulásai végső soron fegyveres felkelésben kulminálnak majd. A párt ma­ga is forradalmi fellépést hir­det a Verwoerd-kormány meg­döntésére és egy szabad, egy­séges dél-afrikai állam meg­teremtésére. * A slanyi mezőgazdasági ipari tanulóotthont az idén 137 vég­zett növendék hagyja el. Alapos szaktudásra tettek szert és mint gépjavítók és traktorosok helyezkednek el. A kerü­leti technikai alkotóversenyen a második helyre kerültek. A CSISZ IV. kongresszusa tiszteletére értékes vállalásokat tet­tek. Képünkön Václav Dlouhyt és Jindrlfch Puchalt látjuk, akik egy újszerű költögépet szerkesztettek. A gép nagysze­rűen bevált. RÖVIDEN A Dél-afrikai Kommunista Párt nyilatkozata a továbbiak­ban figyelmeztet, hogy a ha­talmon lévők a színes bőrűek spontán megmozdulásait fel­használhatják arra hogy még keményebb terrort vezessenek be. Éppen ezért szervezett és fegyelmezett politikai munkára van szükség. MADRIDBAN BEJELENTET­TÉK, hogy Franco hadbírósága csütörtökön tárgyalta J. Gri- mau, az illegalitásba kénysze- rített Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága tagja perét. Franco ügyésze halált követelt Grimau fejére. Spanyolországszerte röpcé­dulákat osztogattak, amelyek­ben felhívták a lakosságot, til­takozzék Grimau tervezett ki­végzése ellen. Világszerte tün­tetéseken követelték Grimau szabadonbocsátását. KÜLPOLITIKÁBÓL VALAMENNYI SZOVJET LAP cikkeket és nyilatkozatokat közöl a Kuba-ellenes Playa Giron-i invázió második év­fordulójáról. A lapok ugyan­ebben a számukban közük a TASZSZ Fidél Castro szovjet- unióbeli látogatásáról szőlő közleményét is. A Kuba iránti szolidaritás napján minden szovjet lap kiemeli, hogy bár­milyen újabb amerikai agresz- szióra — nyílt támadásra vagy a kubai hazaárulók bevetésére — ugyanaz a sors vár, amely a Playa Giron-i betörést érte. A Krasznaja Zvezda „Jelkép és figyelmeztetés“ címmel köz­li Carlos Olivarez Sanchez — Kuba moszkvai nagykövete — nyilatkozatát. A nagykövet megállapítja; „A Playa Giron-i harcok sok mindenre megtaní­tották harcosainkat. Ellensé­geink állig fel voltak fegyve­rezve és jó kiképzésben része­sültek mégis 72 óta alatt szét­vertük őket. Ha most tízszer annyi bérenc szállna partra, és tízszer olyan jól is lennének felfegyverezve, ml még gyor­sabban zúznánk szét őket.“ A DÉL-AFRIKAI KOMMU­NISTA PÁRT, amely 13 éve illegalitásban dolgozik, Lon­donban nyilatkozatot tett köz­A brüsszeli rádió a múlt héten bejelentette, hogy Er­zsébet belga királyné Franco- hoz intézett táviratában köve­teli, hogy Grimau ellen ne hozzanak halálos ítéletet. Mindezek ellenére ,, . szom­baton, április 20-án Grimau elvtársat a fasiszta önkény meggyilkolta. Madrid egyik börtönének udvarán szombaton reggel életét aljas módon ki­oltották. Békemenetek és tüntetések ANGOLA Két év óta tart már a küz • délem ezen a portugál gyar­maton, melyet a hszaboni új­ságok „Isten háborújának“, sz ott harcoló portugál katonák azonban a „lassú halál .tábo­rújának“ neveznek. Szemben áll velük egy nép, amely oly an területen, mint Franciaország, Anglia, Olaszország együttvé­ve, — fegyvert tagadott, hogy lerázza egy már félezredév óta tartó rabszolgaság bilin­cseit. A portugál hadvezetés ez alatt a két év alatt nem is­mert irgalmat. Lemészárolt felkelők tízezrei, elpusztított falvak sokasága jelzik a por­tugál szoldateszka útját. Oe ezek a vérengzések sem tud­ják megállítani azt a hatalmas történelmi folyamatot, mely­nek utolsó állomása, akár­milyen messzire is van még nemcsak Angolának hanem az egész portugál gyarmatbiro­dalomnak felszabadítása lesz Salazar rémuralma alól. Azok a jelentéktelen felke­lőcsoportok, melyek 1961 feD- ruárjában - márciusában még lándzsákkal és fejszékkel tá­madták az őserdő útvesztő ­ben az ellenük kiküldött por tugál őrjáratokat, lassacskán fegyelmezett és jól felszerelt nemzeti hadsereggé alakultak át, mely hadászatilag jól át­gondolt, ún. taktikai háborút visel és máris jelentékeny te­rületeket tart ellenőrzése alatt. Ez a néphadsereg Leu - poldvilletoen, kongói területen ütötte fel főhadiszállását. „A portugál hadsereg — je­lentette ki nemrégen az an­golai felszabadító mozgalom elnöke, Agostinho Neto — akármennyire erős is és ha nálunk természetesen jobban van feifegyverezve, már nem tudja diktálni a háborús tör­ténések ritmusát. Már nem elégségesek az anyaországból és a NATO készleteiből ömlő szakadatlan fegyver- és hadi­anyagszállítmányok. Néphad­seregünk, dacára az eddig el­szenvedett vér- és anyagvesz. teségeknek, tántorithatatlanul harcol tovább, mert fénylő példaként állnak előtte az a,- gériai felszabadító hadsereg ragyogó teljesítményei a ha­talmas francia haderővel szemben, amelyek arra taní­tanak, hogy egy nép szabad­ságvágyát fegyveres erővel el­fojtani nem lehet." „Persz* még csak az elején vagyunk a küzdelemnek, — folytatta nyilatkozatát az an­golai felkelők vezére — és a megoldásra váró problémák nemcsak katonai természetű­ek, bár a hadviseléssel szoro­san összefüggnek. Gondoskod­nunk kell már a 1/4 millióra rúgó polgári menekült elhe­lyezéséről és ellátásáról, algé. rial mintára meg kell szer­veznünk a velünk rokonszenve­ző nemzetek erkölcsi és a- nyagi támogatását. és már .most kell kiterveznünk azokat az intézkedéseket, amelyek a jövő, független Angola álla­miságát lesznek hivatva meg­alapozni. „Sajnos, be kell vallanom — mondotta Agostinho Neto — a függetlenségi mozgalomnak nálunk még több ágazata van, amelyeknek, a végcél azonos­sága mellett, egymástól elté­rő politikai nézetei vannak. Az egyik jelentékeny csoport például Nyugat felé igyekszik orientálódni, míg egy más'k éppoly jelentős alakulat az abszolút neutralitás híve Hogy a háborút sikeresebben foly­tathassuk, szükséges lesz, hogy ezek a politikai csopcr- tulások egybeolvadjanak, ogy- gyé váljanak. Ezt a célt szol­gálja az a konferencia, mely már a legközelebbi hetekben ülésezni fog“ — fejezte be nyilatkozatát Agostinho Neto. Nem lesz könnyű ezen a konferencián megállapodásra jutni, illetve egységes tervet kidolgozni a háború további folytatására, mert néhány nyugati hatalom kétségkívül itt is igyekszik majd gazda­sági téren befolyását érvénye­síteni, akárcsak a szomszédos Kongóban. Elég rámutatni ar­ra, hogy az angolai gyémánt­iparban invesztált tőke 72 szá­zaléka amerikai társaságoké, éppúgy, mint gz angolai ká­vétermelés 85 százaléka sz'n- tén amerikai részvényeseké. A már két év ófa tartó an­golai szabadságharcnak mér­lege eddig pozitív képet mu­tat. A mozgalom vezetőitől függ, sikerül-e a közöttük fennálló vetélkedéseket és el­lentéteket kiküszötölni. mert ennek a harcnak sikere most már csak ezen múlik. Ro Bonn kérésére Baudoin belga király kegyelemben részesítet­te Schmetz egykori háborús bűnöst. Schmetzet, a belga ha­zafiak tömeges kivégzéséért — távollétében — 1947-ben ha­lálra ítélte a bíróság. Az 1962. ben a belga rendőrség kezére került Schmetz, azonban már szabadon van. Képünkön közé­pen Jozef Schmetzet láthatjuk kiszabadulása után A hagyományos aldermss- toni békemenet több mint 80 ezer részvevője húsvét hétfőjén érkezett meg a Hyde Parkba. A felvonulás négy napig tartott. A hi­deg szeles időjárás és a hosszú gyaloglás fáradalmai nem törték meg a menete- lőket, békedalokat énekel­tek s miközben magasra tartották a zászlókat, kó­rusban kiáltozták a háborút elítélő és az atomleszere­lést követelő jelszavakat. A felvonulók legszíne­sebb csoportját a nemzet­közi csoport alkotta, amely­ben irakiak, amerikaiak, nyugatnémetek, délafrikai­ak és még körülbelül 40 más nemzet fiai vonultak, fel egymás oldalán. A tüntetés békés jellegét megpróbálták megzavarni azok a anarchista elemek, akik — a szervező kíván­sága és a rendőri előírá­sok éllenére — leültek az út közepén. Ezzel feltar­tóztatták a menetet és összeütközésbe kerültek a rendőrséggel. A kapitalista sajtó ezt az incidenst arra igyekszik felhasználni, hogy elterelje a figyelmet a me­net igazi céljairól. NYUGAT-NÉMETORSZÁG- BAN újabb lendületre ka­pott az atomfegyverkezés elleni mozgalom. 34 ezren vettek részt az ország kü­lönböző részein rendezett tiltakozó felvonulásokon, a tömeggyűléseken pedig több mint 80 ezer ember tün­tetett az atomfegyverkezés ellen a leszerelés és a béke ügye mellett. A SVÁJCI BÉKEMENET a Nemzetek Palotája előtti téren nagygyűléssel fejező­dött be. A békemenet részt­vevői felhívást intéztek a Genfben ülésező 18-hatalmi leszerelési bizottsághoz, követelve, hogy mielőbb egyezzenek meg az atom­fegyver-kísérletek eltiltá­sában és hozzanak létre atomfegyver-mentes demi- litarizáit övezeteket Euró­pában. A NORVÉG békeharcosok 120 km-es utat tettek meg. 'A szónokok tiltakoztak Nor­végiának a NATO Poláris- tervében való részvétele, a nukleáris fegyverek elter­jedése és a NATO atom­ütőerejének kiépítése el. len. Felvonultak, a holland és a dániai békeharcosok is. . BÉKEGYÜLÉST TARTOT­TAK AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKBAN is. A tömeggyü- lések részvevői felhívásban követelték az amerikai kor­mánytól a nukleáris rob- ; hántások betiltását.-. pp íééHhbmí jf Mihail Szelin, a Buhara-Ural gázvezeték fiatal komszon lista építőinek egyike

Next

/
Thumbnails
Contents