Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-16 / 15. szám
Kis szövetkezet nagy gondok X. H ogy mindjárt'a közepéb vágjunk... á, nem. Kezd jük talán inkább mégi csak az elején. Szárnya — Egységes Földművesszövetkezet. A fa. lu szélén legkevesebb negyven új ház, mind a közelmúltban épült. (Ha továbbra is ilyen gyorsan nyújtózkodik, csakhamar összeépül Tornaijával). Ahol az „öreg falu“ kezdődik, van a szövetkezet do- hányszárltőja, mellette a dohánykertészet melegágyait készítették ottjártamkor. Kuna László, a dohányos, pirospozs- gásan éppen a magot vetette. Öcs. ka lavór a kezében, benne hamu s a hamu közé keverve a máknál is finomabb dohánymag. — így jól látom, hogy egyenletesen van-e mindenütt — magyarázza — különben ez fahamu, csak ez a jó — toldja még meg. — Mikorra lesz ebből palánta? — Hát az időtől is függ. Május 10—15 között szeretnénk kiültetni. Lefényképezem és magyarázata alapján indulok felderíteni a szövetkezet irodáját. Ötven lépésre ha van. Süt a nap, az ajtó nyitva. Bent senki. Beljebb látok egy ajtót, kopogok és benyitok. A nemzeti bizottság irodájába csöppenek. — Micsoda nagyszerű együttműködés lehet itt — mondom. — Van is — nevet egy fia. tál puhaarcú lányka (vagy fiatalasszony?) Egyedül van, adminisztratív dolgozó lehet. — A többiek elrepültek? — kérdem. — A könyvelő a szövetkezetből idehaza van, a többiek a járásra, meg hová mentek. Kimegyek. Nézelődöm az iroda körül. Ekék, boronák, lovasgereblyék rozsdásodnak a kerítés tövében. (Később tudtam meg a könyvelőtől, hogy eddig még nem futotta gépszínre). A traktoroknak azonban már készítettek garázst. Dicséretükre legyen mondva, a kombájnt lekonzerválva egy ajtónélküli, de tetővel bíró szín alá dugták el. Ez tetszik, az előbbi nem. Közben visszakerülök az irodába. Már ott a könyvelő Szlovák Rudolf. — A vezetőségi ülésen em. lítettem'az újságokat — kezdi. Én nézek rá, nem értem, de hagyom Tudom, összetéveszt valakivel. — Azt mondják, őket nem érdekli. Pedig a szaksajtó olvasásának mindennapinak kellene Jennie. — Összetéveszt valakivel — mondom neki. Nem a Szabad Földművestől vagyok. — Ja. Pedig ilyen volt a bajusza. — Az biztosan Polák elvtárs volt. Nem? — De igen. — No és ha már így vagyunk, hány Szabad Földműves jár ide? — Egy darab. Mit lehet erre mondani?! Ha a vezetők ellene szavaztak legutóbb is. De mindennek ellenére felmerül az emberben a kérdés, hogyan irányíthatnak itt, ha nincs miből megismerkedni a haladó technikával, munkamódszerekkel és más szövetkezetek eredményeivel? II. Kis szövetkezet - nagy gondok. Nagy részük a túlságosan is nagy magábafordulásból ered. Az embereket nem érdekli, hogy mi van kifelé. A szövetkezet sorsa sem érdekli őket. Csak reggel felkelnek, kimennek a földre, dolgozgatnak és aztán, haza. Cél nélkül, minden nélkül. Miért van ez így? Nézzük csak végig. A szövetkezetben 56 év a korátlag. A legtöbb szövetkezetben dolgozó 60-on felül van (13-an), 25-ig hárman, 45-ig nyolcán, 45—60-ig nyolcán és hatvanan felül tizenhármán. Gond a munkaerő- hiány, a fiatalok hiánya. A szövetkezet százegynéhány és Beretkén. A legokosabb, amit itt tenni lehetne és amit a józan ész is kíván; összeházasítani a szövetkezetei az ál-, lamí gazdasággal. Gondolom a járás szorgalmazhatná ezt. Mert ha előre nézünk, ennek a kis szövetkezetnek nincs semmiféle jövője, csak örökös gondokra van kilátása. A könyvelő azt mondja, az egyesülést nem akarják az öregek. Húzzák, amíg lehet. Miért? Nem tudják. Talán a fél hektárért. De ez nem megoldás?! Persze nem akarjuk azt mondani, hogy minden rossz, csapnivaló szövetkezetét csatoljunk hozzá az állami gazdaságokhoz. De eboen az esetben minden józan mérlegelés ehhez a megállapításhoz vezet. Ha a termelést nézzük, megdöbbenünk. Sehol sincs például bevezetve az anyagi érdekeltség A traktorosok legtöbbje fix fizetésért dolgozik. A sertésgondozók, a csoport- vezető és zootechnikus is szintén fixet kap. Az etetők darabonként 0,80 kapnak, a fejők tíz darab fejese után egy munkaegységet. Az persze mindegy, hogy 10 litert vagy 100-at fej-e ki. A tejhozam növelésére irányuló igyekezet, nem nehéz kitalálni, hogy milyen. Ezen hibák legtöbbje belső eredetű. A nemtörődömség, kedvetlenség s talán a kilátás- talanság szülték, amit a sző. vetkezetben az öregek között a fiatalság hiánya váltott ki. Ez azonban nemcsak a szövet- kezetesek bűne. A múltból ered, amikor egy időben szinte jelszóvá vált a „minden fiatal az iparba“. Sokan el is mentek. A visszautat pedig elfelejtették. Mindenesetre tíz év az tíz év és ilyen múlttal rendelkező szövetkezeteinkben a még mindig kezdeti bajokkal küzdés megengedhetetlen hiba. Egy másik gond, a sorrendben nem is tudom hányadik, a vízhiány. Nem, nem a faluban, hanem a gazdasági udvarban, ahol az istállók vannak. A gazdasági udvar kint épült egy dombocskán, a falu felett. Az öreg falusiak hiába mondották a tervező mérnököknek. hogy ott nem lesz víz, kár oda tenni. A válasz ez volt — ha nem lesz száz méterre, lesz kétszázra. A helyzet az, hogy a szö- vetkezetesek 1952-től lajtban hordják a vizet nyáron a kertészettől, télen pedig a torn, aljai ásványvízforrástól. Kint a gazdaság1' udvarban’van az összes szarvasmarha, sertés, juh és baromfi. (Nagyjából számolva az államány értéke mintegy 470 ezer korona). Mindennek víz kellene. Négy lajttal naponta kétezer hatszáz literével hetven korona. Telehordják a kutat, reggelre meg elszivárog. Mert ez is meg szokott történni. Hetven korona egy lajt víz. Micsoda pénzt jelent ez a tíz év alatt. Az „okos" tervezők azt állítják hogy víz van, a szövetkezetnek viszont hordania, illetve hordatnia, s óriási pénzeket kell fizetnie a vízért. Miként lehet akkor itt előbbre jutni? A szövetkezet javasolta, hogy két km távolságból vezessék az istállóhoz a vizet, a járás elvetette a tervet, mert az 600 ezer koronába került volna. így viszont már milliónál is többe van a szövetkezetnek, csak maga a víz. Hát ha még felszámolnánk az ebből eredő hátrányokat, — gondolom a hasznosságban. Senki sem hallgatja meg őket. Hiába rugdalóznak, sürgetnek, kérnek. A könyvelő azt mondjál — Van már itt annyi papír, hogyha az állományunkat ezzel etethetnénk, egy hétig nem ennék meg. A mérnökök hajtják a magukét, víz viszont nincs. A já. rás pedig hallgat, sőt a három éve megvételre tervezett ciszternát is pontos precizitással állandóan kihúzza a költség- vetésből. Nincs rá keret. Most télen néhányszor az is megtörtént, hogy három napig sem itathattak. Kiengedték a teheneket a kis hegyipatakra, három a lábát törte (17 ezer koronás kár), magas borjasak voltak. Szükségmegoldáshoz folyamodtak. A fent említett patakot belevezették a kútba. De ki felel majd azért, ha esetleg a rossz víztől (a műtrágyákat is magával hozza a víz) kidöglik az állomány. Nyáron a legelőkön sincs hol itatni. Az állami gazdaságéra jártak át. Hát nem értelmesebb dolog lenne összeülni és a szövetkezet száz hektárját összeházasítani az állami gazdaság ezer hektárjaival?! Ügy gondolom, ez sokkal többet hozhatna mind népgazdaságunknak, mind maguknak a szárnyaiaknak. Mert jövő nélkül, cél nélkül nem lehet a mezőgazdaságban sem sokáig húzni, s főképp nem lehet előbbre lépni. 111. A cikk elején azt mondottam, hogy a falu szélén legkevesebb 40 új ház fogad. Kérdeztem a könyvelőt: — Azokat az állami gazdaság dolgozói és az iparban, dolgozók építették — mondotta. — Szövetkezetes nincs közöttük. Kérdeztem Kuna László felől is — Már nyugdíjas — mondta. — Rajta kívül még tizenket- ten dolgoznak a szövetkezetben nyugdíjasok, de örülünk, hogy jönnek, mert nincs munkaerő, nincsenek fiataljaink. Nem beszélve arról, hogy a gépesítés és a termelés kom- plexesítése is ilyen kis szövetkezetben Csaknem lehetetlen. A vezetőséget sem tudjuk a tagokból összeállítani. A fentiek kommentálására, úgy gondolom, nincs is szükség. Mindenesetre annyit még hozzátennék a szövetkezetesek felé, hogy alapok és a fejlődés lehetőségei nélkül nincs érteimé magányosságuknak, a járásiak felé pedig, hogy ebben az esetben az egyesítéssel csak jót tennének, mert a szövetkezet pár száz hektár földjéből és legelőjéből nagyobb haszna lenne népgazdaságunknak, ha a többezer mellé kerülne. Mert ha már áttértünk a nagyüzemi termelésre, legyenek hozzá nagy üzemeink is. Cikkünkkel nem akartuk megbántani sem a-szövetkeze- teseket, sem a járási vezető, két, csak segíteni szerettünk volna a gondok, a hiányosságok eltüntetésében, megoldásában.-tóBobko István, aki csak nemrégen fejezte be tényleges katonai szolgálatát, máris a kon- zervosztály vezetőjévé küzdötte fel magát a bratislavai Mélyhűtő Nemzeti Vállalat, Trenčianska utcai üzemében. Ő tölti be egyúttal a vállalat CSISZ elnöki tisztségét is, valamint ö irányítja a fiúkból és leányokból álló, 25 tagú szocialista munkabrigádot. Dicsérettel emlékszik meg Baroš nevű CSISZ-társáról, a fényképészeti szakkör vezetőjéről, Taksává lelkes kultúrtevékenysé- géről és a könnyű atlétikát űző Ondrejákováról. A vállalat dolgozói az úgynevezett holtidényben készételeket gyártanak, illetve tartósítanak. A valódi munka azonban összeesik a mezőgazdasági temjészidóvel, tehát kora tavasszal kezdődik és késő ősszel ér véget. Akkor gyűjtik be, tárolják, hűtik, konzerválják a rengeteg zöldséget és gyümölcsöt. Természetes, hogy csak kitűnő minőségű vető- és ültetőmagot szállítanak az egységes földművesszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak, hogy azután feldolgozásra és tartósításra különlegesen alkalmas vajbabot, zöldborsót, uborkát, epret stb. vásárolhassanak fel tőlük. A vállalat dolgozói teljes felkészültséggel várják a közelgő főidényt. Kijavították a gépeket, kompresszorokat, üzemképes állapotba helyezték a kocsiparkot és szállítóeszközöket. Minden remény megvan tehát arra, hogy idén is túl teljesítik „ízletes" feladataikat Jó munkát! K. H TÖBBMILLIÓS MEGTAKARÍTÁS A kunüicei NHKG kombinát ban az új munkamódszere gyakorlati alkalmazása jól ha lad. Tavaly 36 új munkamód szert vezettek be s ezzel töb mint hárommillió koronát ta karítottak meg. Ez idén továb bi 30 új munkamódszert vezet nek be, főleg az üzem kulcs fontosságú termelőszakaszál Ez az intézkedés is több mir hárommillió korona megtakarj tást hoz. SZÉP KEZDEMÉNYEZÉS Az ifjúság kezdeményezésé bői a pŕeluči Teslából 95C tranzisztoros rádiókészülé került a piacra. A hlinski Élektropraga üzemben a fiats lók terven felül 3,5 millió ke róna értékű árut készítettel A teljesített kötelezettségvá lalások népgazdaságunké több mint 72 millió koror hasznot hoztak, VÁLASZOLTAK A Doubrava tárna ifjúsá; kollektívájának felhívására mi válaszoltak az északmorvaoi szági kerület ifjú bányászt Eddig 58 millió tonna szén k fejtésére tettek felajánlást CSISZ IV. kongresszusán! tiszteletére. Ostrava vidékén kongresszus tiszteletére s< fiatal elhatározta, hogy br gádmunkában segít a bányái ban. (f; j EMBEREK ÉS A ROZSDA A Komáromi Állami Gazd ság ekeli üzemrészlegén megfeledkeztek egy burgony; és egy lenkombájnról. A gépi ki sem voltak próbálva, s lent már évek óta nem is te meltek a gazdaságban. A gépeken jelenleg a rozsi dolgozik, úgyhogy a szín válti zása majd csak a szemébe ötl valamelyik vezetőnek a gazdi Ságból. Balha Józsi ijv WÍiV'nilnp'lX'iy ■ z. . vt // . .í;5lv. v. i Nincs gépszín, s a gépek így teleltek. hektár szántón gazdálkodik : csak. Körül van zárva állami . gazdaságokkal, illetve részle. > gekkel. Tornaiján az igazgatóság. Részleg van Szárnyában így jobban látok, hogy egyenletesen van-e, - mondja Kuna bácsi. t fellendítése vagy a mezőgaz- j dasági szakemberek képzése? , Különben is teljesen jogtalan j ráüzengetni a mesteriskola igazgatójára Schnäbel Károlyra. Inkább mind a két iskola részéről oldják meg a fennálló problémákat és építsenek J ki szoros barátságot a hallga- i tők is egymás között. A mes- < teriskola a technikum tanulói- i tói értesül azokról a dolgok- | ról, amiket ellenük próbálnak i elkövetni. A technikumban úgy látszik a tanulók előtt sem titkolóznak, igaz, azok nem is < értenek egyet teljes mérték- . ben e téren az iskola vezetőivel. A tanulók, azok másképpen látják a dolgokat. Ők szakemberek akarnak lenni és a tanulni akarnak, hogy később " jobban dolgozhassanak. Nem lenne jobb, ha Ján Humpl a fiatalok igyekvését használná inkább ki a még jobb tanulmányi előmenetelek és a jó barátság érdekében?! A jelenlegi helyzet azt követeli, hogy jó szakemberekkel lássuk el a mezőgazdaságot további felvirágoztatása érdekében. Ehhez nemcsak tanulmányi, hanem erkölcsi feltételek is szükségesek. Teremtsék meg ezeket a feltételeket Vágsely- lyén is és képezzenek ki soksok mezőgazdasági szakembert, mert erre aztán igazán nagy szükség van. A két iskola vezetőségének ellenségeskedése, barátságtalansága könnyen lehet, hogy a tanulókból is kivált valamit, ami aztán nem egyeztethető össze célkitűzéseikkel. Helyes lenne, ha elgondolkoznának ezen azok, akiknek ez kötelességük. j Bagota István .' ■ izek a szép virágok a vágsely. zei kertészeti mesteriskolábar termettek Zöldség, gyümölcs, virág Fontos szerepet tölt be a vágsellyei kertészeti mester- iskola. Tanulói a jövendő kertészek. Mezőgazdasági üzemeink jó kertész nélkül nehezen tudják feladataikat teljesíteni, de a zöldség- és gyümölcsellátás javítása is megkívánja a kertészeti szakemberek képzését. Örömmel és nagy szorgalommal képezik is itt a fiatalokat, ahol zöldség,- gyümölcs- és virágkertészetet tanulnak. Jó lenne, ha magyar tannyelvű kertészeti technikumon folytathatnák tanulmányaikat a tanulók és nyernének még magasabb képesítést. A tanuláson kívül a fiatalok az iskolai CSISZ szervezet keretén belül töltik el szabad idejüket. Részt vesznek a tangazdaság tennivalóiban, fákat ültetnek, virágokat rendeznek, az üvegházakban gyakorolnak. Nemrég Galántán mutatták be kiállításon a készítményeiket, ahol a közönség részéről elismerést arattak A CSISZ-szer. vezet jó működését semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy a CSISZ galántai járási titkársága elismerő oklevéllel tüntette ki az iskolai CSISZ- szervezetet. Rá is szolgáltak erre az iskola CSISZ-tagjai. Csiri Istvánnak, az iskolai szervezet elnökének vezetésével 651 órát dolgoztak le társadalmi munkában a királyfai, tornóci és a vágsellyei EFSZ- ekben. Jelenleg Galántán parkot rendeznek, ami szintén komoly feladatot jelent számukra. A járási nemzeti bizottság engedélyt adott az iskolának két hektárnyi gyümölcsös létesítésére is. A facsemetéket részben saját ma. guk nevelték ki, s a gyümölcsöst úgy tervezik, hogy lehetőleg minden gyümölcsfajta képviselve legyen, mert ez fontos a szemléltető oktatás szempontjából. Éppen arról beszélgettünk, hogyan telepítik a gyümölcsöst, amikor megjelent a szomszédos mezőgazdasági technikumból valaki, akit az igazgató küldött. Azzal jött, hogy az igazgató nem engedélyezi a gyümölcsös telepítését és figyelmezteti a mesteriskolát, hogy még egy évig Vág- sellyén marad a kertészeti mesteriskola, utána majd valahová máshová teszik el. Ján Humpl, a technikum igazgatója, úgy látszik nem nagyon szereti a kertészeti mesteriskolát, mert már vagy öt éve állandóan azzal fenyegetőzik, hogy eltelepíti őket Vágsely- lyéről. Az pedig egyenesen ká. ros cselekedet, hogy megakadályozni próbálja annak a gyümölcsösnek a létesítését, a- melyet a járási nemzeti bizottság már eleve engedélyezett. A felsőbb hatóságok természetesen nincsenekegy véleményen Ján Humpl-lal, mert ha egy véleményen lennének, a kertészeti mesteriskola már rég nem létezne Vágsellyén. Dehát akkor miért kell acsar- kodni egyik iskolának a másikra? Ezt követeli meg tőlünk a népgazdaság további A tanulók a tangazdaság gyüm ölesösében gyakorlati munká végeznek.
