Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-16 / 15. szám
Bratislava, 1963. április 16. XII. évfolyam, 15. szám Ära 60 fillér lül őst szövetségünk életének kimagasló eseménye előtt, a CS1SZ IV. kongresszusa előtt állunk. Ezért természetesen elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy a fiatalok hogyan vegyék ki részüket még fokozottabb mértékben hazánk gazdasági felépítéséből, hogyan teljesíthetik a párt XII. kongresszusának határozatait, hogyan valósíthassuk meg azokat a feladatokat, amelyeket pártunk a kor elsősorban emeljük ki azokat a tapasztalatokat, amelyeket az „ifjúsági fényszórók“ akció keretén belül Szeréztünk. Miben látjuk az akció jelentőségét ? Elsősorban rámutathatunk arra, hogy a fiatalok hány parlagon heverő gépre, berendezésre, mennyi anyagra mutattak rá — és ezek milyen értékeket képviselnek. Az „ifjúsági fényszórók“ kétségtelenül igen hasznos eszköVLADIMÍR VEDRA, a CSISZ KB elnöke zül szolgáltak nemcsak a mezőgazdasági dolgozók számára, hanem hatást gyakoroltak ifjúsági szervezeteink életére és munkájára is. Nézzük csak, milyen lehetőségek merülnek fel a parlagon heverő talaj feltárása közben. Ez az akció még csak nemrégen indult el, Hendrych elvtárs, a CSKP KB ülésén a közelmúltban pont ezt az akciót emelte ki és rámutatott arra, hogy rövid időn belül a CSISZ- tagok és pionírjaink is már több száz hektár parlagon heverő földet fedtek fel. Ilyen lehetőségek nemcsak a falvakon adódnak, hanem a városokban is — főleg az üzemek közelében, ahol sok talaj fekszik évek hosszú során kihasználatlanul. Az üzem a telep kiépítésével számol, az építést későbbi időszakra ütemezik be, és a föld parlagon hever. Mennyi zöldséget, takarmányt lehetne itt termelni. Nemcsak arról van szó, hogy a talajt hasznosítsák, hanem az erkölcsi sikerekről is. lül czőgazdaságunk fejleszté- se az egész társadalom, de elsősorban a fiatalok ügye. A fiatalok fognak élni, dolgozni és családot alapítani a falvakban, a fiataloké a jövő — az új szövetkezeti falu. Ezért hívjuk fel a fiatalokat, hogy szánjanak síkra, harcban a falusi élet és munka magas kulturáltságáért. Harcoljunk az újért, és a CSISZ, valamint a párt tekintélyének nyomása alatt az újat feltétlenül érvényesítsük. Amidőn olyan felelősségteljesen azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy a fiatalok milyen mértékben veszik ki részüket a népgazdaság fejlesztéséből, még nem jelenti azt, hogy lebecsüljük a fiatalok ideológiai nevelését, azt, hogy szabad idejüket sokoldalúan kulturális és sporttevékenységgel, pihenéssel és szórakozással töltsék ki. Szervezeteinknek ez még mindig a gyenge oldala maradt. Több olyan szervezet és intézmény akad, melyek gazdag anyagi és technikai eszközökkel rendelkeznek és amelyek velünk együtt felelősek a fiatal nemzedék neveléséért. Arról van szó, hogy még jobban, mint eddig, karöltve az FSZM-el, a CSTSZ-el, a HESZ-el, a nemzeti biz'ottsá- gokkal, a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társasággal harcot kezdhessünk az unalommal és a fiatalok szabad idejét érdekes és vonzó hasznos tevékenységgel töltsük ki. Sok helyen aktívan működnek már a CSISZ helyi szervezetei és a különböző érdekkörök, ifjúsági klubok. A CSISZ-re, amint azt e CSISZ SZLKB beszámolójából tudjuk, a mi ifjúságunkra is nagy feladatok várnak. Mitől függ a kedvező teljesítésük? Elsősorban a m CSISZ-szervezeteinktől, attól hogy V. I. Lenin szavainak értelmében minden szervezet ú, kezdeményezéssel jöjjön, éli sejt legyen, amely körül a; üzemekben, az iskolában, városban és falun a fiatalok minden tevékenysége összpontosul B úcsút mondunk az olya fiataloknak, akik ner akarnak rendszeresen bekap csolódni a szervezet munkájá népgazdaság fellendítése. érdekében a nép és a fiatal nemzedék elé tűzött. Tudjuk, elvtársnők és elvtársak, és a szövetségünk hosszú éves gyakorlata, valamint a lenini Komszomol és a szocialista táborban működő ifjúsági szervezetek tapasztalata is megerősíti, hogy a fiatal emberek erkölcsi tulajdonságai a legjobban a munkában, a munkafolyamatban csiszolódnak. Komszomol típusú szervezet vagyunk és maradunk, olyan szervezet, amely befolyást gyakorol a fiatalok életére, olyan szervezet vagyunk, amely a szocialista építés gyakorlatában a CSKP első segítőtársának és tartalékának szerepét tölti be. Tetteink nemcsak arra irányulnak, hogy bizonyos termelési feladatokat teljesítsünk. Amikor a fiatalokat takarékosságra neveljük, amikor arra tanítjuk őket, hogy harcoljanak a feladatok teljesítéséért, úgy irányítjuk őket, hogy a társadalomhoz szocialista módon viszonyuljanak, — amely a kommunizmushoz vezető fejlődésünk során feltétlenül szükséges. Azt akarjuk, hogy a mai fiatalok, dolgoshk, műveltek és boldogok legyenek. Hogyha a fiúkba és a lányokba zsenge gyermekkoruktól kezdve beléoltjuk az alkotó munka szeretetét, ha megszoktatjuk őket arra, hogy már fiatal koruktól a munkában találják meg életük legbensőbb tartalmát, akkor komoly lépést, tettünk jövő életük érdekében. Olyan emberek lesznek, akik már gyermekkoruk óta az őket érdeklő és adottságaiknak megfelelő tevékenységük által mélyen benne gyökereznek a mi társadalmunkban. A mikor arról beszélünk, ** hogy népgazdaságunk építésében milyen jelentőség jut a CSISZ-re, akkor nem feledkezhetünk meg a következő fontos szemszögről sem. Arról, hogy a mi népgazdaságunk felvirágoztatása maga után vonja szocialista köztársaságunk további sikereit is, és ezzel nemzetközi viszonylatban segíti az egész szocialista tábort. Mindnyájan saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy a CSISZ az utolsó években jelentős sikereket ért el azzal, hogy a fiatalokat bevonta a gazdaság építésébe. Szlovákiában is ezt tettük. Most az a kérdés, hogy ezeket a sikereket,' hogyan használtuk fel nevelő munkánkban. Azt hiszem, hogy ezen a téren még adósok maradtunk. Helyes, ha arra törekszünk, hogy még több szenet termeljünk, még több gépet gyártsunk, még több mezőgazdasági terméket produkáljunk. Ezenkívül azt a célt is követjük hogy ezek a tettek tartósan : szocialista öntudatosság növekedéséhez vezessenek. Most főleg „a szociálist: munkaversenyért, a munkái becsületért, a földműves becsületéért“, felhívásra gondolok, amely elsősorban a fiatalságnak szól. Hogyha arról akarunk be szélni, hogy a fiatalok milyei mértékben vették ki részüké a termelésből és az milyen ki hatással van a fiatalokra, ek Kiss Sándor rajza, SIMON ISTVÁN: Ezért rejti el a szuvas csontok millióit a föld, ezért állott máglyára az s bitó alá, ki többre tört. Hunyó jények reszkettetik a táj korhadó keresztjeit. Szabadság, rend, harmónia váltsd föl a néma szenvedést, mit e súlyos bolygó fia úgy hordott, mint szívében kést, és kiáltotta részleges örömében az élethez: Nem elég, sohasem elég a kenyér, melyet megszegel, a megszerzett kis eleség sejtjeid mélyén olvad el. Az életünk tengernyi vágy, ezért nem áll meg a világ. Harc és goromba küszködés minden napunk és éjszakánk Ha gép búg, zenél a fűrész, a jövő beszél, s ha a láng szívünkből reszketve kicsap, a szerelem szól: élni csak! Ezért kínlódtak, égtek el lángoló, drága szellemek. Hallom szinte, hogy énekel a színek és tárgyak felett Milton vakon — és Beethoven melódiát költ siketen. nem elég, nem, nem, sohasem, amíg mindenből több lehet, s a földön, szikrázó égen valami ellen törhetek, míg a mindenség kerekén valami még nem az enyém. ba és akik a CSISZ-igazol- vánnyal a kezükben megtámadják azokat az elveket, amelyekre a mi CSISZ-ünk épült. Kitartanak nézeteik mellett, anélkül, hogy megmutatnák, miszerint saját akaratukból és konkrét munkával akarnak hozzájárulni szervezetük munkájának javításához. Teremtsünk feltételeket, hogy a fiatalok érdeklődésének és kedvtelésének megfelelően olyan tevékenységet fejthessenek ki, amely tökéletesen megfelel kívánságuknak. Nem mindenki hajlandó azt tenni, amiről a szervezet az adott pillanatban azt hiszi, hogy feltétlenül szükséges. A fiatalok közül egyesek a kultúra, mások pedig a sport iránt érdeklődnek jobban. Arról van szó, hogy olyan tevékenységet fejtsünk ki és adjuk meg a lehetőséget ahhoz, hogy a fiatalok vegyék ki a részüket a kollektíva munkájából, illetve végeredményben a CSISZ feladatainak teljesítéséből. A kis patakokból folynak össze a nagy folyók és tengerré áradnak, így van ez a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséggel is. Hogyha az alapszervezeteink hatalmas árammá duzzadnak, akkor a CSISZ új sikereket ér el és növekszik a befolyása az egész ifjúságra. Ha megyünk, előttünk a cél az is halad, nem érjük el. Mint parazsat lánggá a szél, a vágy bennünket úgy tüzel. Az ész mindig többet kívánt: a teljes nagy harmóniát, Elröppent annyi ezerév, a tanulsága megmaradt: a példa, a logika, érv, küzdelem, vágy és akarat: minden fegyver az emberé, tör vele az ellen felé. S bár szeme ferdén megtörik a végtelen konvex ívén, nem hátrál, vív, és küszködik s ha testében az oxigén már végsőt sercentve leég, azt kiáltja: nem volt elég! Mennyi harc volt, hős barrikád az időben mind messze tűnt. És körülöttünk a világ csak maradt az ellenfelünk. S amíg lobog a gondolat, a nagy ellenfél gond marad, rendet a létbe, igazi megnyugvást, magyarázatot. Hogy ne legyen — ha ajkai kékek már — rémes a halott, s vesszen a kín, könny, rejtelem, e bolygón csak a fény legyen. A nem-elég szent himnusza a gyötrő, ösztönző varázs, mert félőn érezzük, hogy a létben a legnagyobb csalás az ember, aki tudja: él, és megkérdezheti — miért? Elhullhat az állat, a fű, pereg a levél lefele, de él bennük a gyönyörű végtelenség ígérete, s kutatjuk, követjük tovább a boldogság lába-nyomát. (Részlet a CSISZ Szlová kiai Kongresszusán el mondott beszédből.)
