Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-09 / 2. szám
Kegy biíitó dollár... Japán Ik I s Hitiere emberiség az utolsó £él nyő turbinák működhetnének, fi Az emberiség az utolsó fél évszázadban négy billió dollárt adott ki fegyverkezésre. Mit lehetne azzal a hatalmas összeggel elérni? N. Sz. Hruscsov ezeket az adatokat idézte nemrég,, amikor öt világrész szakszervezeti vezetőivel jött össze: ® Négy éven keresztül gondoskodni lehetne a világ lakosságának élelmezéséről, vagy © 3400 víllanyerőművet, kőolajfinomító-üzemet, cukorgyárat lehetne építeni. A természet átalakítása Az emberiség a béke és az együttműködés feltételei mellett nagyszabású építkezéseket valósíthatna meg, elsajátíthatná a világűr titkait. Több ország tudósainak tervét közöljük az alábbiakban: 1. A Kongó folyó medrének átépítésével hatalmas édesvízi tengert lehetne létesíteni, melynek árja az Ubangi- és a Sari-völgyön keresztül északra hatolna és megfiatalítaná a Csad-tavat. Az Afrika szivében keletkezett új tengerek megváltoztatnák a „szomjas" világrész éghajlatát. 2. Az El Katara holt ága a FgJďŔôzi - tengeren hatalmas energetikai bázist képezhetne. 3. Gibraltárnál duzzasztógátakat építhetnének, ami által nagyterjedelmű termőföldet lehetne nyerni, a gát alatt egy millió kilowatt teljesítménye turbinák működhetnének, 4. A Vörös-tenger partján duzzasztógátak kiépítése által hatalmas tavat lehetne létesíteni. Az indiai-óceánha folyó vizek tíz millió kilowatt kapacitású turbinákat hajthatnának. 5. A Földközi-tenger vizei a Holt-tenger vidékén is hatalmas turbinákat hajthatnának, egy Jordán melletti duzzasztógát lehetővé tenné a környék öntözését. A Fekete-tenger ukrajnai partjain édesvízi tartályt lehetne építeni, mely lehetővé tenné az egész vidék öntözését. 7. A Pecsora és Vicsegda folyókon gátakat lehetne építeni és fel lehetne frissíteni a kiszáradó Kaspi-tengert. 8. Az Ob folyó medrének dél irányba «való átvezetése útján gondoskodni lehetne a kazahsztáni térség vízellátásáról. 9. Az Amuron gátrendszerek kiépítésével új energiaforrásokat lehetne létesíteni a távolkeleti országok számára. 10. A. Sárga-folyó oldalágait gátak kiépítésével lehetne szabályozni. 70 millió hektár földterület számára hozná meg az öntözés lehetőségeit. 11. A Japán-tenger megfelelő „bedugasztásával" el lehetne érni, hogy csak a melegvízü Kurosio folyjon a 'tengerbe. Ezáltal javulna Észak-Japán, valamint a szovjet Távol-Kelet éghajlata. 12. A Himalája alatt alagút kiépítésével lehetővé lehetne tenni a világ három legnépesebb országának vasúti összeköttetését. 13. A Bering- és a Calaisszoros 'kiépítésével létre lehetne hozni a London — Prága — Moszkva — New York vasúti útvonal kiépítését. 14. A Kra-szoros átépítésével lényegesen megrövidülne a világ egyik legélénkebb tengeri útvonala. 15. Néhány dél-amerikai folyó egyesítése útján hatalmas vízi utat lehetne nyerni. 16. Costarica területén keresztül hajózható csatornát lehetne építeni. 17. Kanada partjain hatalmas villanyerőműveket lehetne felállítani, felhasználva az apály és a dagály erejét. 18. Gátrendszer kiépítése útján meg lehetne fordítani a folyók medrét a „szomjas“ Közép-Ausztráliában. 19. A hatodik világrészt, az Antarktiszt alaposan át lehetne kutatni és ásványi kincseit értékesíteni. Néptelenüi konganak az ENSZ New York-t üvegpalotájának folyosói, a küldöttek csak január 15-én ülnek össze ismét. Noha csak az első félidő ért véget, a megtárgyalt kérdések a napirend túlnyomó részét alkotják, ezért már módúnkban áll csaknem teljes mérleget készíteni a XVI ütésszak eredményeiről. A határozatok sorában több olyant találunk, amelyek jellege határozottan pozitív. Ezek közé sorolhatjuk a leszerelési bizottság összetételében történt megegyezést, az afrikai atomfegyver-mentes övezetről szóló hatá'-oratot, valamint a közgyűlésnek azt a megállapítását, hogy a nukleáris fegyverek használata az ENSZ alapokmányába ütközik. Meg kell említenünk még azt is, hogy a kozmikus térség békés felhasználására vonatkozó határozat szintén jelentős fejlődés kiindulópontja lehet ezen a téren. Jelentős a gyarmatok megszüntetésével kapcsolatos határozat, melynek azonban szépséghibája van. Nem tűzött ki határidőt a gyarmati rendszer végleges megszüntetésére. A negatívumok közé tartozik az a sajnálatos határozat, amely szerint a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának helyreállítását „fontos" kérdésnek tekintik. A XVI. közgyűlés során öt új taggal 104-re emelkedett ^z Egyesült Nemzetek tagjainak száma, az új tagok: Sierra Leone, Szíria, a Mongol Népköztársaság, Mauritánia és Tanganyika. A kommentátorok szerint a két legsúlyosabb vereség az Egyesült Államok és más imperialista országokra nézve az afrikai atomfegyvermentes övezet kérdésében hozott határozat, valamint annak kimondása, hogy a nukleáris fegyverek használata alapokmány-ellenes. Amerikai lapok nyíltan felteszik a kérdést egyegy vereség után: vajon hasznos-e az Egyesült Államok számára az ENSZ-tagság? Ha az Egyesült Államok érdekeit nézzük, akkor valóban mind „betegebb" az ENSZ. Ezt állapította meg Zorin is, a Szovjetunió ENSZ-küldöttségének vezetője. Ha azonban az emberiség érdekeit nézzük, akkor az ENSZ „betegsége" inkább örvendetes haladás afelé, hogy betöltse hivatását. A sajtó élénk figyelemmel kíséri Gromiko és Thompson megbeszéléseit. A lapok általában kiemelik, hogy a megbeszélések bíztató hangulatban kezdődtek. Francia hírügynökségek annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy „amikor a két tárgyaló fél az év első munkanapján találkozott egymással, úgy látszik, bizonyítani akarta a világ közvéleménye előtt a két kormánynak azt az akaratát, hogy enyhülést érjen el Közép-Európában vagy legalábbis kimozdítsa a berlini ügyet abból a zsákutcából, amelybe 1961-ben került". Elhalasztották Genfben a laoszi értekezlet ülését. Puskin az értekezlet szovjet társelnöke villámlátogatásra Prágába érkezett. Előreláthatólag rövidesen megkezdődnek a francia-algériai tárgyalások. 1966-ban Japán lesz a legnagyobb katonai erő, Ázsia nyugatbarát nemzetei között, bár Dél-Korea szárazföldi hadserege számszerűleg akkor is nagyobb lesz (jelenleg 650.000 fő), de a japán légi, tengeri és szárazföldi haderők ütőereje együttvéve sokkal nagyobb erőt képvisel majd. Amerikában képezik ki évről évre az új japán hadsereg oktató személyzetének jelentős részét. Jelenleg is 250 japán fiatal tanul különböző amerikai kiképző iskolákban. És ennek a 250 fiatalnak egy része japán kis Hitlerének a magánhadseregéből került ki. Azokban a hetekben, amikor Izraelben megkezdődött a Eichmann-per, Tokió utcáinak hirdető oszlopain a japán kacskaringós Írásjel közé művészien elrejtett horogkereszteket rajzoltak. A japán írást ismerő olvasó a különböző jelek közül még kiolvashatta: „Hitler lángelme volt, tiszteljük emlékét!" Mindezt a Die Weltwoche tekintélyes lapban olvashattuk Peter Schmid tollából. A Hitlert és a nácizmust éltető jelszavak tömegesen tűntek fel az elmúlt hónapokban Tokió utcáin. A kora reggeli órákban mázolták fel őket festékes vödörrel és ecsettel felszerelt ifjak, akik rutinos sietséggel igyekeztek munkájukat elvégezni. Amikor a rendőrség felfedezett ■ egy-egy Hitlert és nácizmust éltető jelt vagy jelszót, sporthirdetménnyel vagy mozireklámmal takartatta le. Mindenki tudta, hogy a legtöbb jelszó a Nagy Japán Hazafias Párt „vezérének" konyhájában született. A vezér neve: Bin Akao. A második világháború befejezése után Japánban mintegy 350 náci egyesület és közösség működött; ezek közül a Bin Akao vezette csoport semmivel sem különbözött a többitől. Egészen addig, míg ki nem oltották a hazafias érzelmű Aszanuma életét. A gyilkos Yamagutsi Bin Akao „fiai" közül került ki. A 17 esztendős ifjú, mint ismeretes, macskaügyességgel ugrott a szónoki emelvényre és a szocialista párt vezérének mellébe mártotta a két marokra fogott szamuráj tőrt. A gyilkost elfogták, de alig kezdtek kihallgatáshoz, öngyilkosságot követett el. Előzőleg azonban elmondta, hogy Bin Akao csoportjához tartozik, és több társával együtt heteken át gyakorolta, hogyan kell a szónoki emelvényre ugrani és hogyan kell pillanatok alatt japán módszerrel az „ellenséggel" végezni. A rendőrség akkor már nem hunyhatott szemet Bin Akao manipulációi felett, és házkutatást tartottak a lakásán. A Die Weltwoche cikke szerint a lakásán megjelent tisztviselők mély tisz« S3 u® ks mn m m m telettel üdvözölték, és „Sensej“-nek, vagyis mesternek szólították és ezerszer bocsánatot kértek az alkalmatlankor dásért. Eljárást azonban nem indítottak ellene, mert nem találtak elég terhelő adatot arra, hogy a „dicső férfiú" egy új náci párt vezére. Sőt, megnyílt előtte a televízió is, hiszen Japánban ma már ez nagyon elterjedt és 6 millió televóziós készüléken keresztül nézik milliók és milliók az állami és a magánkézben levő adók műsorát. A Nippon televízió kamerája előtt Bin Akao így szónokolt a fiatalokhoz, mint a Die Weltwoche írja: „Ti még fiatalok vagytok és nem vagytok alkalmasak arra, hogy saját véleményt alkossatok, ezért engedelmeskedjetek nekem. Ha arra szólítalak fel benneteket, hogy öljetek meg valakit, akkor gyilkoljatok. Ha hisztek bennem, megmenekültök ti, és veletek együtt hazánk is.“ Bin Akao egy régi templomban ütötte fel tanyáját. Itt van a főhadiszállása, ide járnak „követői", hitleri kézlegyintéssel üdvözlik és Aszanuma gyilkosát „nemzeti mártírnak" tartják. A Die Weltwoche munkatársa ellátogatott a japán kis Hitler főhadiszállására is. Személyesen győződött meg a fiatalok kiképzéséről és arról, hogyan használ fel a japán náci vezér zülL's e hajlamos Vajon Bin Akao a „vezér" gondol-e e szerencsétlen japán gyerekekre. — „Könyörüljetek a szerencsétlen gyereken a aki apját a koreai háborúban vesztette el!“ Mondja a gyerekek kezében tartott felírat. Ifjúmunkás sors a múltban A dél-vietnami hazafiak kormányellenes mozgalma egyre nagyobb méreteket ölt. Érthető, hogy az amerikai katonai szakértőknek egyre több gondjuk adódik a nagy szervezettséggel kibontakozó partizánmozgalommal szemben. Képünk az egyik partizánosztag felvonulását mutatja A polgári társadalmi rendszerben a kisipari tanulók voltak az ország legszomorúbb elnyomottjai és kizsákmányoltjai. A tanulási idő húrom évtől négy és fél évig tartott. De a legtöbb helyen az ipari tanuló, az első két évet háztartási alkalmazotti minőségben töltötte el a mester úr házalóján. Ezek a mostoha sorsban élő ifjúmunkások emberemlékezet óta a jobb és tökéletesebb életre vágytak, s róla álmodoztak. Az elnyomott ipari tanulók sorsáról beszélgetünk Múčka Józseffel, az egykori asztalossegéddel, aki a huszas évek elején Tomašovič Anton trnavai asztalosmesternél tanult négy és fél évig. Múčka arcát ma már mély barázdák szelik át. Ha elmosolyodik, a barázdák még jobban elmélyülnek. De mosolyából nem hiányzik a felszabadult élet melegsége. — Az első világháború befejeztével szomorú sorsban tengődtünk, mert apám a háborúban szerzett betegségébe belehalt, - mondja Múčka, visszaemlékezve — hatan maradtunk gyerekek. Anyánk sokat dolgozott, de nem bírta eltartani családunkat. Én már tizenötéves múltam, amikor elszerződtem Tomašovič asztalosmesterhez négy és fél évre tanulónak, „teljes ellátással", természetesen fizetés nélkül. — Munkánk „csak" a következőkből állt: félhatkor 8 pár ísipő kipucolása után a pékhez futni, a mester úr családjának friss süteményért. Hét órakor mi inasok is megkapjuk a reggelit, 3 deci „kávét" és 15 deka háromnapos kenyeret. Műhelyünkben 12 segéd dolgozott, mi hárman, tanulók szolgáltuk ki őket. A mester nyolc órakor jött a műhelybe, és... az egyik a „nagyságos asszonnyal" ment bevásárolni, a másik fát éz vizet hordott a konyhára. A harmadik mindig olyan szerencsés helyzetben volt, hogy a műhelyben maradhatott, tízórait, cigarettát vagy vizet hozott a segédeknek, enyv.et főzött, forgácsot hordott és más „szakmabeli" munkát végzett. Ha a tanuló olyan fáradt volt, hogy alig állt a lábán, egy pillanatra sem pihenhetett, mert akkor a mester mindjárt kidobással fenyegette. Áz étkezés kegyetlen rossz volt, és ha nem tudtuk megenni, a mester mindennek lehordott, hogy nem érdemeljük meg a „drága" ételt. Mesterünk nagy Hlinka-párti ember volt, s mindig a felebaráti szeretetre hivatkozott. Ebédszünetünk csak annyi volt, míg az ételt megettük, „fajeramt" este kilenckor volt, de az utcára nem mehettünk, a kaput bezárták. A szombat délután szabad volt, de csak a segédeknek. Az inasok a műhelyt hozták rendbe, s ez munka a késő esti órákig húzódott el. Egyszer egy évben mi js kaptunk fizetést, „krisztkindli" címén, hárman húsz koronát. — Ma elnézem tanuló ifjúságunkat, — mondja Múčka — hogy szocialista államunk mennyi gondoskodással neveli őket, nemcsak kitűnő szakmai nevelésben részesülnek, de politikai és irodalmi képzettségre is megfelelő időt nyernek. Ám az elmúlt idők ifjúmunkásai az elnyomatás idején megedzödtek, és öntudatos osztályharcosok váltak belőlük. Wittenberg József 15—18 éves fiatalokat. bx ír erről: „A fiatal követőivel folytatott beszélgetésem során megvilágosodott előttem: csupa ostoba fej, zsoldos-típus, nyers gyilkoiási vággyal telített fiatalok veszik körül. Hiszen 17 éves korban levő japán fiatalok meglehetősen beszámíthatatlanok, és ezeket ő, a kis Hitler, úgy és ott használja fel, ahogy akarja.“ A japán társadalom jelentős része Bin Akaot és bandáját közönséges gangszternek tartja, akik nem riadnak vissza a lopástól, rablástól, útonálléstól és a gyilkosságtól sem. És ennek ellenére működnek és működhetnek, pedig a tokiói rendőrség az elmúlt hónapokban számos olyan gyilkost és betörőt tett ártalmatlanná, akik Bin Akao bandájából kerültek ki. De ezek a fiatalok, úgy látszik, hisznek a „vezérnek“, mert az demagóg hangon jelentette ki egyik legutóbbi nyilvános ülésükön: „10 éven belül Messiásként hatalomra kerülök, és akkor ti lesztek az ország urai“. A leendő „ország urai“ közül máris többen Amerikában vannak, és az éledő japán militarizmus katonai kádereiként tanulnak, természetesen amerikai pénzen. Bin Akao jelszava közé tartozik az is, hogy Japánban minden kommunistát, baloldalit likvidálni kell, még akkor is, ha az ország lakosainak száma milliókkal csappanna meg. S mindez ma Japánban, a kormány és a rendőrség tudtával mehet végbe. A te szervezeted is Ifjúsági szervezeteink számbeli növekedése nem tart lépést a reá háruló feladatok növekedésével. Ha össze hasonlítjuk az 1959-es év végén fennálló helyzetet a taglétszám terén a maival megállapíthatjuk, hogy az eltelt idő alatt sem szervezeteink száma, sem azok tagjainak száma nem emelkedett. Minden faluban és állami gazdaságban dolgoznak fiatalok, ám CSISZ-szervezetük még sincs mindenütt. Ezért látott napvilágot pártunk központi bizottságának határozata, mely szerint mindenütt ahol legalább öt fiatal dolgozik haladéktalanul meg kell alakítani a CSISZ szervezetét. És itt mindjárt megállapíthatjuk azt is, hogy üzemi szervezeteink sem tesznek meg mindent a taglétszám növekedése érdekében. Ezt bizonyították nem egy esetben az évzáró közgyűlések és konferenciák is, ahol bizonyítást nyert az a tény, hogy alapszervezeteink előző évzáró közgyűléseinek, vagy konferenciáinak éppen az a határozata nem lett végrehajtva mely a tagság sorainak kiszélesítését szorgalmazza. Éppen ezért falusi és üzemi sőt iskolai szervezeteink túlnyomó többségében már a múlt év végén megindult illetve fokozódott a szervező és agitációs munka a fiatalokért. Ezt bizonyítja a podpoliankni gépgyár CSISZ fiataljainak határozata, mely az év végéig az ifjúság 35 százalékának szervezettségét tűzi ki célul, vagy a tornaijai mezőgazdasági szaktanintézet tanulóinak igyekezete, mely szerint a legrövidebb időn belül elérik, hogy a hallgatók túlnyomó többsége CSISZ-tag lesz. Mindenből láthatjuk, hogy vannak lehetőségeink a tagszerzésre, csak élni kell velük. Sőt lehetőségekhez ez évben a Helsinkiben megszervezendő világifjúsági találkozó előkészületei is hozzájárulnak, mely szintén módot nyújt a szervezeteinken kívül álló fiatalok megnyerésére. Végezetül, de nem utolsó sorban nem szabad megfeledkeznünk iskoláink, kilencedik osztályosairól sem. Kövessük a nagyszombati járás példáját, járjunk már most mindjárt az év elején közéjük. A CSISZ Szlovákiában több mint 300.000 tagot számlál, egész ifjúságiink legfőbb szervezete, mely tevékenységével nevelően hat minden fiatalra. Járuljunk ehhez még fokozottabb munkával.
