Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-03-06 / 10. szám

Egyetem Hétköznapi történet. Meg­ígértem, nem írom meg, kiről szél. Az idősebb emberek még azért mindig egy kicsit röstel­­lik, ha újból tankönyveket vesznek elő és iskolába járnak. A kisfia. Palkó újságolta a hírt, amikor együtt mentünk be a lépcsőházba. — Az én apukám mérnök lesz, most iratkozott be a főis­kolára. — Már elfecsegte a gyerek — mosolyog Palkó mamája, amikor csengetésre ajtót nyit. — Hát igen, szép dolog, ha valaki 40 éves korában még tanulni mehet. Egész életében ritkán forgatta a tollat, sokkal súlyosabb szerszámokkal dol­gozott a Dimitrovkában, hiszen tudja... De a tollat is tudja forgatni. Bebizonyította. Már az is nagy dolog, hogy a fér­jemnek nem kellett az üzemi munkaiskolába járni, amely két éves és elvégzése után mester­­okvelelet kapnak különböző szakokban. A férjem két év alatt elvégezte az üzemben a Dolgozók iskoláját és leérett­ségizett. — A bratislavai J. Dimitrov üzem valóban sokat nyújt dol­gozóinak — szól közbe Palkó édesapja, az újdonsült főisko­lás. — Az üzem több mint két­ezer dolgozója folytat tanul­mányokat. Az üzemi munkais­kolán és a Dolgozók középis­koláján kívül most Üzemi Fő­iskolát is létesítettek. Február 5-án nyílt meg. Ez a főiskola egyedül álló országunkban, hi­szen ez az első ilyen üzemi iskola. — Természetesen csakis az üzem dolgozói látogathatják, az üzem bevált gyakorlati szakemberei. A felvétel felté­tele: tíz éves gyakorlat. így tehát az üzemi főiskola hallga­tóinak átlagkora 30 év. Két irányzatot vezettek be s a szerves kémiai szakra 18-an, a vegyészeti-gépészeti szakra 34-en iratkoztak be. Az előadá­sokat a Szlovák Műegyetem kiváló tanárai és adjunktusai tartják. A tanulmány három éves és szemeszterekre oszlik fel. Ugyanúgy, mint a többi felső oktatási intézményben, nálunk is vannak előadások, szemináriumok és gyakorlatok. A vegyészeti szakon a sze­meszter végén matematikából, kémiából és műszaki rajzból készülünk vizsgára. A vegyé­szeti-gépészeti szakon pedig matematikából, sztatikából, fi­zikából és ábrázoló geometriá­ból. A tanulmányok befejezése után diploma-munkát nyújtunk be. A hallgatók többnyire már dolgoznak ezen a munkán, hi­szen a gyakorlatban már most specialisták vagyunk. Az elmé­leti tudás kiszélesítése után persze más felkészültséggel látunk hozzá a termelés folya­mán felmerülő problémák meg­oldásához. Bizony eddig nagyon hiányzott, hogy nem volt meg a kellő elméleti tudásom. Sok­szor próbáltam szakkönyvek alapján pótolni hiányos isme­reteimet. Csak látná, hogy mi­lyen lelkesen tanulunk, pedig már vannak közöttünk 50 éve­sek is. Ha sikerül, akkor el­nyerem az üzem-mérnöki cí­met, ez persze nem akadémiai cím, csak a funkcióval jár együtt. Palkó és az idősebb Gyuri fiú lesi az apja ajkáról a szót. Büszkék az apjukra. A mun-: kasból lett mérnök-jelöltre. — Nem mondom, nem köny­­nyű dolog munka mellett és már idősebb korban tanulni. Gyermekkoromban minden vá­gyam az volt, hogy főiskolára kerüljek. Sajngs, az apám nem engedhette meg, hegy tanulni küldjön minket, rakodómunkás volt és hat gyermeket kellett felnevelnie. És lássa, ma meg­engedhetném magamnak, hogy a két fiamat tovább taníttas­sam, mégsem teszem. Gyurit, most, hogy befejezi a 9. osz­tályt, az üzemi tanulóképző in­tézetbe adom. Pedig ugye min­dig kitüntetett tanuló, mehetne a 12 évesbe és onnan tovább az egyetemre. Én sokkal okosabbnak tar­tom, ha gyakorlati kiképzést kap, alaposabb szakember vál­hat belőle. Hamarabb jut kere­sethez és ha megvan hozzá a tehetsége, akkor tovább ta­nulhat. Ma az iskola közelebb jutott az élethez és az élet az iskolához. M. M. A kunőicei Klement Gottwald Üj Kohó dolgozói négy millió korona befektetéssel hatalmas üvegházat építettek. Itt ter­melik ki a hat üzemi konyha részére a zöldséget. Az üveg­ház 10 ezer négyzetméter területen épült és fűtéséről az üzem villanytelepe gondoskodik. Az üvegházban dolgozó 18 tagú női kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. A csoport tagjai az elmúlt évben az üvegházból 70, a kertből pedig 60 tonna zöldséget adtak az üzemi konyhák részére. A kollektíva jó munkájának köszönhető, hogy az üzem dolgozói már március elején megkóstolhatják az első korai salátát. A csoport a zöld ségtermelésen kívül virágok termesztésével is foglalkozik. S jó munkájukért a nemzetközi nőnapon bizonyára őket is szép virágcsokorral köszöntik a férfiak. Közeledik az ember Hold körüli utazása V. Gyemin, a fizikai és ma­tematikai tudományok kandi­dátusa, az Ekonomicseszkaja Gazetában rámutat: közeledik az idő amikor technikailag megvalósítható lesz az ember Hold körüli útja, majd vissza­térése a Földre, A szovjet tu­dós cikkében részletesen ír azokról a pályákról, amelyeken a Hold körüli repülőút megva­lósítható és vizsgálja azokat a módszereket amelyekkel űr­hajó vagy tudományos műsze­reket tartalmazó berendezés A hranieei cementnek nemcsak az észak-morvaországi kerü­letben van jó neve, hanem még külföldön is. Az üzemben a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák kez­deményezésére exportra 12 ezer tonna cementtel többet akarnak készíteni, mint tavaly. H ol voll hol nem volt, túl a nagy hegyeken, a csörgő patakokon, de még azon is túl, egy hatalmas nagy síkságon, ahol hiába keresnél egy kis dombot, élt egyszer egy kollektíva. S mivel a kollektíva csupa lányból állt és a lányok alig voltak 18 évesek, ifjúsági kollektívának nevezték el őket. Tavasztól késő őszig salátát, káposztát, paprikát termesztettek és ezért lett a nevük „zöldséges" csoport. Széles e határban, amerre csak mentél, amerre csak jártál, ifjúsági kollektívára sehol másutt nem találtál. Ezért messzi vidéken is hí­re járt az ifjúsági kollektí­vának és azok, akiknek ha­táskörébe az ifjúsági brigá­dok tartoznak, mindenfelé eldicsekedtek vele. Hát még, amikor a kol­lektíva egyre nőtt és növe­kedett és már brigád, sőt szocialista munkabrigád lett belőle. Akkor aztán valóban világgá kürtölték, a megbe­széléseken, kisebb-nagyobb gyűléseken és konferenciá­kon — mindenütt agyondi­csérték a brigádot. A jelen­tésekben nem győzték ki­hangsúlyozni, íme nézzetek ide: ezek vagyunk mi! Bri­gádot szerveztünk... A brigád megszületett. Az emberek között, akik nem is ördögök, de nem is an­gyalok, a brigád tagjainak sok nehézséggel kellett megküzdeniük. A legna­gyobb bajok akkor kezdőd­tek, amikor a brigádtagok már begyűjtötték az utolsó fej káposztát és az utolsó szem paprikát is. Már nem volt semmi, de semmi mun­kájuk. Mivel nem dolgoztak, nem volt munkaegységük sem. Márpedig ha nincs munkaegységük, nem lesz pénzük sem. Pénzre pedig — amint tudjuk — még a legöntudatosabb brigádtag­nak is szüksége van. Egy­két napig még megvohiának pénz nélkül is, dehát egész télen ? Így történt, hogy egy szép napon a brigád egyik tagja bátortalanul azzal ho­zakodott elő, hogy „azok ott a szomszédságban ... vala­mivel odébb, adnának pénzt és nem volna annyi bosszú­ságunk . .." — Igen ám, de az azt je­lentené ... féltek kimonda­ni, de mindannyian tudták, hogy ez mit jelentene. Töb­bé nem hozták szóba. Egyik nap elmaradt az első bri­gádtag, elment oda, ahol a munkáért pénz is jár. Aztán elmaradt a második, a har­madik, negyedik .. Csak a vezető maradt egymaga. Öt is nehéz kérdés elé állította otthon a család. — Ez így nem mehet to­vább. Miből tartsunk el? Így a vezető, a brigád utolsó tagja is elment. El­ment oda, ahol munkát meg pénzt adnak. Ezzel be is fe­jezhetnénk a történetet. Itt a vége ... Csakhogy ittmaradtak azok, akiknek szintén volt valami közük a csoporthoz, a fiatal szövetkezeti tagok­hoz. Ezek ott fönn mit sem tudtak a brigád szomorú sorsáról. Abban a tudatban éltek, hogy megszületett a brigád, törődjenek saját gondjaikkal. Éppen jelentést készítettek, példaképül akarták állítani a csoportot, hogy több hasonló alakul­hasson. Ekkor jött az a meghívó! Beszélgetésre hív­ták a kiváló brigád tagjait. A meglepetések az ese­mény színhelyén kezdődtek. Azok, akik „felelősek" vol­tak az ifjúsági kollektívá­ért, egyik ámulatból a má­sikba estek. Nem akartak hinni a fülüknek. Nincs, nincs — vagyis volt, nincs. A tényen változtatni nem lehet! S azok, akiknek szí­vükön kellett volna viselni a brigád sorsát, a „felelő­sek", mit tehettek mást, vették a jegyzéket, meg a ceruzát és... Megtorpan­tak. Talán a felelősségérzet vagy a lelkiismeret, nem tudni pontosan ... Letették a ceruzát, elhatározván, hogy még egy utolsó kísér­letet tesznek, hiszen ők „fe­lelősek", hátha... Én most nékik drukkolok, hátha... A mesének vége .. A tör­­ténet nem kiagyalt, nem mese. A brigád valóban létezett. Hogy hol? A tere­­besi járásban, Harninban. Most még csak annyit, jól nézzetek körül, nehogy ná­latok is megismétlődjön a meseszerű valódi történet. JAROSLAV MICHÄLEK leszállítható a Hold felszínére. A cikk írója elmondja, hogy a szovjet csillagászok rádió­távcsövek segítségével megál­lapították: a Hold felszíni ré­tege salakszerű, szilárd, lyuka­csos tömeg. Az űrhajósok szá­mára igen fontos, hogy ismer­jék a holdfelszín sajátosságát, az ott levő jég mennyiségét. Az elsőtől függ a zökkenőmen­tes leereszkedés technikai módja, a másiktól pedig az űr­hajóban tárolandó víz mennyi­sége. Gyemin leszállásra leg­alkalmasabbnak az úgynevezett „holdtengereket“ véli. Hozzá­fűzi azonban, hogy a Hold túl­só oldalán nem célszerű a le­ereszkedés; onnan ugyanis nem lehet rádiókapcsolatot te­remteni a Földdel. tv közvetítés az óceánon át. Tervek szerint a nyáron valósítják meg első ízben a direkt közvetítést Angliából az Egyesült Államokba. A közve­títést a május 22-én fellövésre kerülő amerikai mesterséges hold segítségével kívánják megvalósítani. Egyedüli út: ATERMELÉS NÖVELÉSE ÉVRŐL ÉVRE nagy mennyiségben vásárolunk külföl­dön húst, zsírt, búzát és takarmányt’. E tény meg­állapítása után felvetődik a kérdés: mit tegyünk, hogy fedezni tudjuk szükségleteinket, hogy ne kelljen ellen­értékképpen külföldre szállítanunk azt, amire nekünk is szükségünk van. A válasz rövid: növelni kell a ter­melést! Igen. Elérni, hogy többet termeljen a mezőgazdaság, ez az egyedüli megoldás. Pártunk Központi Bizottságá­nak februári határozata ez évre az 1961-es évhez viszo­nyítva a mezőgazdasági termelés ötszázalékos növelését irányozza elő. Ha tudatosítjuk, hogy a múlt évben csu­pán egy százalékkal növekedett a mezőgazdasági ter­melés, akkor e feladat teljesítése lényeges haladást jelent. A kitűzött feladatok teljesíthetők mind a növényter­mesztés, mind az állattenyésztés szakaszán. Többszáz EFSZ és áliami gazdaság már a múlt évben annyit termelt, mint a jelenlegi évre előirányzott mennyiség. A feladat most abban rejlik, hogy a mezőgazdasági üze­mek döntő többségében hasonló színvonalra emeljük a termelést. A termelés növeléséhez több út vezet. Az egyik jól bevált és legmegfelelőbb — bár a mezőgazda­ságban nem mindenütt értékelik kellően — az üzemen belüli szocialista munkaverseny egyének és kollektívák között járásban, kerületben, az egész köztársaságban. Hogy mit jelent a jól megszervezett, kellően ellenőr­zött szocialista verseny a termelésben, azt legjobban igazolja az észak-morvaországi kerület példája. A ke­rület tavaly 104 százalékra teljesítette a tejfelvásárlás tervét és terven felül 10 millió litert adott a közellá­tásra. Ezt az eredményt annak köszönhetik, hogy a fe­­jőnök 75 százaléka bekapcsolódott a szocialista munka­versenybe. A poprádi. járásban a szocialista munkaver­seny kiszélesítése hasonló szép termelési eredmények­hez vezetett a burgonyatermesztésben. Talán az észak-morvaországi kerületben vagy a Tátra alatt jobbak a termelési feltételek, mint egyebütt? Nem. Az eredmény titka abban rejlik, hogy itt a verseny nem papíron és a különböző termelési értekezleteken felszó­lalók beszédében létezett, hanem a nemzeti bizottságok, üzemvezetők és a tömegszervezetek tevékenységének központját képezte, valóban megszervezték és ellen­őrizték. A versenyben a fordulópont — s a termelésben is — akkor következett be, amikor a szövetkezetek vezetői kimozdultak az irodából és többé nem ők maguk találták ki a vállalásokat, hanem elmentek a fejőkhöz és azokkal beszélték meg, hog.y mii lehetne és mit akar­nak tenni a termelés növelése érdekében. Így tűntek el az előre elkészített vállalások, amelyekre a fejők csak a nevüket írták alá, — egyébként semmi közük sem volt hozzá — s megszülettek a valódi felajánlások és ígére­tek, melyek teljesítéséért valóban felelősséget érzett a fejő. A mezőgazdaságban sok kezdeményező az újért lel­kesedő egyén dolgozik. Ezt igazolják a CSKP XII. kong­resszusának tiszteletére vállalt felajánlások is. A tva­­rožnai szövetkezet felhívására eddig 2887 EFSZ és 154 állami gazdaság válaszolt. Több kollektíva lépett ver­senybe a CSKP XII. Kongresszusának brigádja címért. E kollektívák közül többen vállalták, hogy az ötéves terv néhány mutatószámát négy év alatt elérik. A vállalások száma és értéke is állandóan nő, ennek mindannyian örülünk. De a tény kell, hogy növelje az ígéretek valóra váltásával kapcsolatos felelősségérze­tünket is. A felajánlások teljesítését rendszeresen kell ellenőrizni. A mezőgazdaságban a szocialista munkaver­senynek még nincsenek olyan mély gyökerei, mint az iparban, és így a versenyző egyének és kollektívák a felelős vezetőktől sokkal több figyelmességet és se­gítséget igényelnek. Különösen nagy figyelmet kell fordítani az újonnan alakult ifjúsági brigádokra és cso­portokra. — s — Segítettek az újítók HÁRMAN beszélgettek — így kezdődött. Azon töprengtek, hogy miképpen lehetne 250 és 500 férőhelyes sertésistállókból „eltüntetni" a trágyát. Az új típusú istállóknál ez nem prob­léma, mert beszerelhető a fél­automatikus berendezés, de az átépített istállókban — már pedig ilyen éppen elég van — komoly gondot okoz a trágya elszállítása. Ezt a problémát akarták megoldani a bálványi állami gazdaságban. Növelni szerették volna a munkater­melékenységet és ennek érde­kében bevezették a nedves etetést és az új technika alkal­mazása lehetővé tette, hogy egy dolgozó nem 250, hanem 500 darab sertést gondozhatott. Gondozott is, méghozzá olyan ember, mint János József, aki ügyességével, szorgalmával ki­érdemelte a jó munkás nevet. Az új berendezés, a nedves etetés jól bevált, csupán a trá­gya elszállítása okozott to­vábbra is problémát. Ezért töprengett oly? sokat Erdélyi Ferenc zootechnikus, Mészáros Mihály műhelyvezető és Bucz Sándor a gazdaság gépesítője. Előbb tanakodtak, rajzolgattak, majd elképzeléseiket a mű­helyben kovácsolták, tovább, így készült el az új csigarend­szerű trágyaszállító-berende­­zés. Be is szerelték az istálló egyik felébe a múlt év márciu­sában, s a másik felé'be vala­mivel később. — Az új berendezés, a ned­ves etetési módszer jól bevált. — így fogalmazza meg nagyon tömören Szabó Ferenc elvtárs, a bálványi részleg vezetője egyéves tapasztalataikat. Néz­zük meg csak közelebbről, mit is jel,ent ez. A szóban forgó istálló így külsőleg semmiben sem külön­bözik a körülötte lévőktől. An­nál eltérőbb a belseje. A közé­pen kettérekesztett istálló mindkét részében 250 sertés van. Az 500 darab sertést egy férfi gondozza. Ez a munka már bizonyos fokú szaktudást követel. János Józsefnek el kellett sajátítania a gépi be­rendezés kezelését s ez a munka pontosságot, figyélmes­­séget igényel. A technika alkalmazása lé­nyegesed csökkentette a fizi­kai munkát, meggyorsította a takarmányelőkészítés folyama­tát is. 250 sertés számára a nedves takarmány elkészíté­se kereken 15 percig tart. E folyamatban az etető munkája mindössze annyi, hogy beönti a keverőbe néhány zsák tartal­mát, aztán csak kapcsolgatja a motort, a keverőt, majd a szívó-nyomó-berendezést és kinyitja a szelepeket, hogy a kész nedves takarmány a sertések vályújába folyhasson. 500 sertés takarmányának elő­készítése és a sertések meg­­etetése fél óráig tart. Ezután következik a trágya eltávolítá­sa, méghozzá vasvilla és lapát nélkül. Ez a művelet is gyor­san megy végbe. A fekete gu­micsőből kiszökő erős vízsugár a trágyát és a piszkot a serté­sek fekvőhelyéről a vályú mel­lé sodorja. Innen a trágya a vízzel együtt eltűnik a vályú alatt lévő, alig kétujjnyi széles nyílásban. Tudniillik igen lele­ményesen a vályú alatti csa­tornában helyezték el a csiga­rendszerű trágyaszállító-be­­rendezést. Ez juttatja ki a trá­gyát az istállóból, anélkül, hogy a dolgozó lapátot vagy villát használna. ' E JÖL BEVÁLT berendezés három ügyes férfi újítása. A berendezést jelenleg az őgyal­­lai gépállomás gyártja. A ko­máromi járásban eddig 18 szö­vetkezet szereltette be az egy­szerű, de sok fárádságot meg­takarító berendezést. -cs-Az ivánkai baromfitenyésztő nagyüzemet ifjúsági építkezés­nek nevezték el. Az első jelentkezők tegnap megérkeztek Ivánkára és megkezdték a munkát. Az üzem már ma is több­ezer csirkét szállít Bratislava lakosai számára, s a teljes kiépítés után végleg megoldódik a város baromfihús-ellátása.

Next

/
Thumbnails
Contents