Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-13 / 7. szám

Foglyod leszek örökre, játékos örömödre, és férfikézzel védlek, amíg csak tart az élet. Ha rámnyitod, jaj, érzem, rohanni kezd a vérem és nincseti hová lennem. Megmentenél-e engem? A jövő tornyának szívünkből verünk falat, új Bábélünk: a testvériség, hitünk: a Gondolat. S úgy élünk, népek, nemzetek' a vérrel kevert Duna-tájon, J hogy ez az élet immár többé? senkinek ne fájjon. A nyelv a társadalmi érint­kezés eszköze. olyan eszköz, amelynek segítségével az em­berek kicserélik gondolataikat, kifejezik és közlik érzelmeiket, átviszik akaratukat embertár­saikra. Tehát a nyelv haszná­lata nélkül elképzelhetetlen az emberi társadalom léte, hiszen, ha a munka az emberi nem sajátossága, nyelv (beszéd) nélkül nem tudnők az emberi közösség rendkívül bonyolult cselekedeteit megszervezni. Nehéz választ adni arra, hogy hogyan keletkeztek a nyelvek. Feltehető, hogy első szavait az ember több forrásbői merítette. Lehet, hogy a természetben hallott hangokat utánozta. Más­részt az észlelt tárgyak, jelen­ségek mozgását meg külső alakját próbálta hangokkal megrajzolni, és ezt játékosan, de egyszersmind tudatosan tette, aza2 a szó hangsorához rhegfomoltan kapcsolt az em­ber egy bizonyos jelenséget. Számtalan elmélet létezik. Va­lójában azonban máig sem tu­dott kielégítő magyarázatot adni a tudomány a nyélv kelet­kezésének kérdésére. Az emberiség igen sok nyel­ven beszél Földünkön. Vannak nagyobb embertömegek és ki­sebb embercsoportok által be­szélt nyelvek. A legelterjed­tebb nyelv valószínűleg az angol. Egy másik nyelvóriás a kínai, amelyet mintegy 600 mil­lió szájából lehet hallani. Vagy 1Ö0 millió ember vallja magá­nak az orosz nyelvet. A világ fontos nyelvei közé tartozik a német és a francia is. Megálla­píthatjuk, hogy e számszerű­séget tekintetbe véve, a világ legnagyobb nyelvei: a kínai, az angol, az orosz, a német, a francia és a hindosztáni. Hosz­­szű volna a felsorolás, ha min­den nyelvet meg akarnánk em­líteni, hiszen a Francia Akadé­mia összeállítása szerint 2796 nyelvet ismernek a világon. Sokan azt vallják, hogy a cseh nyelv a világ legnehezebb nyelvei közé tartozik. Ezt azok DÉNES GYÖRGY két verse: Megmentenél-e engem? Né rtézz rám sohs szebben, elveszek szép szefnedben. Elragad mély örvénye, ť/tlAnnf f n r vn fnti wa Lásd, még szeretnék élni, fogadj el, hagyj remélni, s ellened sosem lázad r ^ í i r o K /-v « n -w nlnmé A nyelv segítségével — szólt a brazil Osvaldo Orlan­do de Costa. Meg keli jegyezni, hogy mindketten már nagyon szépen beszélnek csehül De nemcsak ők, hanem a kubai mexikói, az indonéziai, a japán, a chilei, kóreai vagy a kínai diákok. Amikor kezdték, nagyon nehe­zen ment a tanulás, az egyes szavak elsajátítása. Minden na­gyon egyszerűen kezdődött. Megérkeztek Csehszlovákiába, pontosabban mondva Mariánské Lázne-ba, ugyanis itt van az az iskola, ahol a külföldi diákok elsajátíthatják a nyelvet. Egy évet töltenek itt és a cseh nyelvből tett záróvizsgák után főiskoláink különböző fakultá­sain helyezkednek el. Elsajátíttatni a cseh nyelvet nem egyszerű a hozzánk jött külföldi diákokkal Ha a diákok beszélik valamelyik világnyel­vet, a tanítás könnyebb. Az iskolának olyan tanárai vannak, akik beszélik a világnyelveket, de hogyan beszéljenek például két afganisztáni diákkal. Akár­milyen kérdést tesznek fel ne­kik, németül, angolul, oroszul, franciául, ők csak a fejüket csavarják, hogy nem értik; Csak a „pssto“-t és a perzsa nyelvet értik. Hogy segítettek ilyen esetben a tanárok? Az egyik prágai intézetben találtak orosz-perzsa szótárt. így kez­dődött meg a munka. Az ábrán fát mutatnak. Mi ez? Kikeresik a szótárban a fát. Megmutatják a fiataloknak Megértették. így folytatódik tovább a tanulás. Lassan, türelemmel. Nem lehet számolni azokat az órákat, amelyek a tanulással telnek eí. Határtalan lelkesedés) tudni­­akarás van ezekben a külföldi diákokban. El- és elsajátítani a nyelvet, ez az itt töltött első év legfontosabb feladata. Az eredmény? Egy év múlva a zá­róvizsgáknál a cseh nyelvből kitűnőt írnak a bizonyítványba. Sokat, nagyon sokat lehetne a külföldi diákokról mesélni. (cs) Vasárnap, hétköznap Csehszlovák filmforgató est­­port fejezte be a napokban látogatását a Hunnia Filmstú­dióban Rövidesen magyar fil­mesek utaznak — Máriássy Félix rendező vezetésével — Prágába, hogy befejezzék egy közös magyar-csehszlovák film­­produkció előkészületeit. Máriássy Judit forgatóköny­véből Máriássy Félix rendezi. Illés György fényképezi a Va­sárnap, hétköznap című új ma­gyar-csehszlovák koprodukcióé filmet, amelynek zeneszerzője, díszlettervezője és hangmérnö­ke csehszlovák lesz. Az április­ban induló forgatás egy részére Prágában, egy részére Budapes­ten, illetőé a Bükk hegységben kerül sor. Szereposztás még nincs, csak annyi bizonyos, hogy egy cseh­szlovák női. s egy magyar és egy csehszlovák férfi főszerep­lője lesz. Cselekményé, tartal­ma? Röviden: a külföldi utazá­soknak nemcsak szépségeit, él­ményeit és tanulságait akarják ábrázolni az alkotók, hanem azt is, hogy egyesekben az első külföldi út hamis illúziókat éb­reszt. Azt gondolják: másutt minden sokkal szebb, sokkal jobb, mint otthon. S nem látják, hogy az élét mindennapi gond­jai, problémái és nehézségei minden országban megvannak — vasárnap mindenütt heten­­kint csők egyszer van, s ezt hat hétköznap követi. Milyen kifejezek ezek a so­rok! Ha nem is ismernénk Puskin életének adatait és kö­rülményeit, akkor is megértjük, hogy a nagy költő élete milyen hányatott volt és tragikusan végződött Gyermekkorának vá­rosa Moszkva, itt teltek évei, a cári udvar közelében mulat­ságokon és irodalmi társasá­gokban. De mindenütt a cár árnyéka kísérte, I tdiklós cáré, aki Qly kegyes volt, hogy magá­ra válldtta Puskin verseinek cenzúrázását is. A cár fenyege­tő árnyéka még a költő családi életére is rávetödöti. A költő híres szép felesége körül is le­­gyeskeáeit. Vannak irodalomtörténészek, akik a Puskin élete ellen irá­nyuló szervezett udvari csel­szövés szálait próbálják kibo­gozni. Voll-e ilyen Szervezett támadás? A költö-lángész kö­rül, aki gúnyos versekben pel­­lengérezte ki az akkori társa­dalmat Láthatatlan, de annál erősebb szövetségbe fogtuk ösz­­sze azok. akiket a költő szavá­nak fullánkja érintett. Az érzé­keny lelkületű költőt elég volt egy ostoba névtelen levélkével párbajra kihívni, amely tragi­kusan végződött. Puskin, a szép Natália férje, a párbajnál meg­halt, de Puskin a költő csak halála után indult el diadal­át ján. Akkor kezdték megérteni az Anyegin ^u9en éifnü verses - regényét és köteteket betöltő költeményeit. Valahányszor idegen nyelven méltó tolmácsolásban megszó­laltatták írásait, annyi irodalom történetében kapott díszhelyet. A költők és regényírók is sa­játjuknak érzik Alakjának sze­­retetét Jókai Szabadság a hó alatt című regérrye oltotta be a magyar olvasó szívébe. Több költő versei irt Puskinhoz. Át­ültetésén a műfordítók tiemze-A nagy orosz költő halálának 125-ik évfordulóján kort ársá­­nak, Lermontovnak egy másik orosz költőnek versét idézzük. Ki tudná jobban kifejezésre juttatni, hogy mit jelentett kora számára Puskin? A régi koszorú helyett fejére tették Az újat, mely babér kívül s tövis belül S az elrejtett tűk megsebezték Dicső féjét kegyetlenül Utolsó percét is rút aljas sugdosással Mérgezte meg néhány gúnyos, bárgyú alak S meghalt — elégületlen bosszúvággyal Szivén megdsált remény és eltitkolt harag Nem csendül édes hangja többé Immár nein mond csodás mesét, a dalnak háza mindörökké keskeny setét; ajkán pecsét. iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiimiiiiiii Osvaldo Orlando de Costát ki­hívták. Tudom, szinte látszik az arcán. Mellette a kubai Hiraldo Lima ül. dékeinek egész sora munkálko­dott. 1949-ben a költő születé­sének 150 évfordulója alkal­mából adták ki magyarul min­den műfaját. Csehszlovákia személyes kap­csolatba került a költővel, mivel Puskin családjának az a tagja, aki a legközelebb állt hozzá, feleségének Alekszandra nevű nővére, aki a költő gyermekeit is nevelte, hazánkba költözött és haláláig itt maradt. Nem. — Egészen nem halok meg — mondta a költő. És valóban nem halt meg Puskin irodalmi tevékenysége külön fejezetet jelent az orosz iroda­lomban, az orosz irodalmi nyelv megalapítójának tekintik. Ver­séi tovább élnek és mindig až irodalom gyöngyszemei marad­nak. M. M. uvas De Hedviget ez egyáltalán nem tette idegessé, sót ellenkezőleg. Ebben a pillanatban a hóvihar ^üvöltésébe hosszan búgva pus­kalövés dörrent És nyomban rá égy második. Zdena az ablak felé fordult. A gyermek felsírt. Nem a lövés miatt; azt nem hallhatta. Éhes volt. — Lőtt. mondta Hedvig. — Vitt-e magával elég töl­tényt? — aggódott Zdena. Ki­nyitotta a konyhaszekrény fiókját. Megnyugodott. Hedvig az ablakot nézte, az üveglapon fagyott hó-liszt forgott-per­gett, szél csomóba verődött hó­pehely labdáit vagdosta az ab­lakra és tapasztotta a keret bordázatára. Zdena leült a székre, ölébe vette a fiúcskát és megszoptatta. Közben állan­dóan résen volt, minden pilla­natban az ablakot leste és hall­gatta a hóvihar bömbölését. A gyermek meghimbálta az R. L. Dupuy francia szobrász ócskavasból forrasztott, kala­pált művekkel, ekevassal és csákányokkal ostromolja a hal­hatatlanságot. Ezek például gémek előregyártóit elemekből. erős emlőt. Hedvignek megbor­zongott a háta. Nem tudta le­venni szemét róluk. Vére a fe­jébe tódult. Nagynehezen ki­nyögte: ■*- Dohányozhatok itt? — Miért ne tehetné? Karel is dohányzik, -i*- Zdena gyermekét nézte, maja tekintete megint az ablakra szegeződött. Hedvig kabátja után nyúlt, annak zse­béből cigarettát és gyújtót vett elő. Át sem nedveseitek. Le­nyelt egy kortynyi füátöt. Be­­húnyta szemét. Milyen érzés is lehet az, mikor a gyermek, az anyatejet szíva odatapad a testhez? A csecsemő orrát anyja emlőjébe nyomta. Hedvi­get felihgerelte a mohó csem­­csegés. Valamilyen különös áramlás indult benne; létezésé­ről eddig mit sem tudott. Hir­telen melle bimbait érzékelte, abban a pillanatban annyira megmerevedtek, szinté fájtak. Ágyékában szorítást érzett egész testében lángot. Mintha késpenge merült volna húsába. Zdena nem változtatott helyze­tén. Mintha aludt volna. De térdben és csípőben enyhén ringatózott, majd később szag­gatottan, betűzve mondott né­hány szót gyermekének. Hedvig elfojtotta hallóidege működé­sét, erőszakkal másvalamire akart gondolni; de még így is az ösztönök énekének tűnt Zdena mormogó beszédje. Hed­­va azelőtt sohasem vágyóit anyaságra. És sohasem hallotta ily határozottan és erőteljesen teste hangját. Csak most látott ezen érzés mélyére. Zdena hir­telen fiátt afordult; — Nem éhes? — Nem. Nem, köszönöm! Válaszolt Hedvig, fésűje és arcporos doboza után nyúlva. Tudatára ébredt, hegy irigyke­dik Zdenára. Irigyli gyermekét és férjét. Majdnem kikottyan­­totta Most nem mérlegelt gya­korlatilag hanem hagyta magát sodortatni az érzékek meleg hullámától. Ugyanesak először életében. Tekintet nélkül a kö­vetkezményekre És ugyancsak egész más színben látott most egy régi eseményt. Akkor szüleit láto­gatták Arnosttal. Atyját a krá- Iiki Jozef rokonnal való tanács­kozás közben lepték meg. — Az a tetvés Baudis bele­lovalja a fél járást, — dühön­gött Jozef. — A fiatalok, sajnos, bedől­nek neki, — tette hozzá Hedvig atyja. — Megvárjuk a rühöst! — mondta fenyegető hangon Jozef és öklét vészjóslón levegőbe lendítve felállt. — Csak óvatosan, nehogy báj legyen a dologból Jozef! Aztán az a hajnali kapudört­­getés! Ököl verte a kapu desz­káit, az egész falu hallhatta. Belépett Karel. Összeroppan­­tan, agyba-fobp verten. De bá­­mulatraméltó önuralma, mely­nek segítségével igyekezett nyitva tartam bedagadt szemét, vad őserőt árult el. Hedvig pongyolát öltve magára( kisza­ladt apja után a konyhába. Észre se vették. Csak az asz­talra helyezett papírlapot néz­ték. Arnost is felébredt. Ö is kijött pizsamában rövidlátók módjára szemüvegét törülgette, orrára illesztette, megint tisz­togatta De Hedvát a két férfi összehasonlítása csak most foglalkoztatta. Bolondult utánam. — idézte fel emlékezetében Tudom biz­tosan; szenvedélyesen szere­tett! A pitvarban léptek zaja dob­bant,. majd kipattant az ajtó. Karel megállt a küszöbön. Bun­dáján vastagon tapadt a hó. Levette báránybörkucsrháját. Homlokát rózsaszínűre fújta ki a szél. Fegyverén kívül hozta a bőröndöt a sálat és a szvet­­tert. Mintha vadászatról jött volha. Becsukta az ajtót, két lépést tett előre. Most közelebb volt a fényhez. Hedvig meglátta szemét, tíarna volt, kicsit sár­gás. tele a réz fényével. — Megtaláltam mondta. És ledurrantottám a boklit. (Folytatjuk) Tanulók sikere A losonci építőipari középiskola tanulói sikeresén kezdték az új évet. Érdemes azonban visszatekinteni az elmúlt év éredményeire is. Elsősorban a társadalmi munkából vették ki példásan részüket. Összesen körülbelül 60 ezer órát dol­goztak társadalmi munkában az elmúlt év folyamán. Sok szö­vetkezetnek nyújtottak segítséget. Így járultak a harmadik ötéves terv sikeres teljesítéséhez. Kulturális téren is a haladók sorában áll az iskola. Több művelődési kör működik az iskolában. A. Tanulunk a pártról, a Világ térképe felett kör is jól működik. Csillagászati kört is szerveztek. Szép eredményeket értek el Fischer Ferenc tanár vezetésévei a testnevelésterén, Tóth Vilmos mérnök ve­zetésével pedig tanulmányi kirándulásokat rendeztek. Üze­meket, EFSZ-eket látogattak. Az Ifjúsági Alkotóversenyre is szorgalmasan készülnek, Šolcz Etel tanárnő vezetésével pe­dig a Fučík jelvényszerző mozgalom fejlődik sikeresen az iskolában. papp Pál, Losonc a KuiioiQi aiaKOK is Bizonyíta­nák, akik főiskoláinkon tanul­nak. Ragozás, hangbeli eltéré­sek, mennyi mennyi különbség. ‘ „Ügy gondoljuk, hogy már ki se bírjuk. Azt mondtuk, hogy inkább kopaszra nyíratjuk ma­gunkat, mint hogy megtanuljuk a ragozást“ — ^nondja Hiraldo Lima nevetve, aki Kubából jött hozzánk. — Tudja. Rio de Janeironak voltam a boxbajnbka. de a cseh nyelv tanulásával eltöltött per­cek sokszor nehezebbek voltak, mint amikor a ringben álltam Első nap az iskolában.

Next

/
Thumbnails
Contents