Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-13 / 7. szám

imMiiiiiiiiimmmmimiiiimiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmitMi A rajvezetők munkájáról FTf:: Nagy feladat hárul a pionír­csapatban a csapat- és rajve­zetőkre. A csapat vagy a raj munkája mindig attól függ, ho­gyan készült fel a vezető erre a munkára. Évről évre halljuk, hogy a munka a csapatban mindig a vezetőtől függ de ed­dig még nem tettünk meg min­dent a nehézségek kiküszöbö­lésére. Tudjuk, hogy a nevelés nem könnyű munka. Nem lehet egy­két nap alatt megtanulni, vagyis megtanítani a rajveze­tőket sem arra a feladatra, amely egy éven keresztül • vár rájuk. Hiányosságnak kell ne'­­veznünk azt is hogy ez ideig a statisztika még mindig elég kis számban mutat ki rajveze­tőket a munka- és parasztifjú­ság sorából, ha mégis, abban az esetben keveset foglalkoznak a CSISZ-szervezettkben ezek­kel a fiatalokkal. Többnyire megelégszenek azzal, hogy a határozatnak eleget tettek s nem törődnek azok munkájá­val. A rozsnyói járásban ebben az iskolaévben több iskolán észre lehetett venni, hogy a helyi CSISZ-szervezetek törődni akarnak a pionírok nevelésével. Több iskolában, mint pl. a két rozsnyóiban, Szádalmáson, Pel­­sőcön, Revúcán és máshol a munkás- és parasztifjúság is nagy részben kivette feladatát a pionírok nevelésében. Bőven növekedett a vezetők száma ezen ifjak sorából. Habár a he­lyi CSISZ-szervezetek ez ideig még nem fordítottak ezekre a funkcionáriusokra olyan hang­súlyt, amilyen elvárható lenne, mégis meg kell jegyezni, hogy ezek a fiatalok jó kézbe kerül­tek. A csapatvezetők azon igye­keznek, hogy ezek a fiatalok is arra a színvonalra kerüljenek, amelyen a tanulóifjúság halad a pionirmunkrban. Hogy hogyan oldja meg ezt a feladatot pl. a rozsnyói iskola csapatvezetője? Az új vezetők­kel, akik a bányákból vagy más tanonciskolából jöttek, havonta kétszer rendez számukra sze­mináriumot. A szemináriumok gyakorlati lefolyásúak. Első feladatul a „Mit kell ismernie és tudnia a pionírnak“ pionír­fokozat megismertetésével fog­lalkozott. Ez nem egy-két sze­minárium feladata volt, mert hiszen a csapat az egész évi tervét ebből kiindulva végzi. Továbbá a vezetőknek a konk­rét munkájában segít. Táncra, énekre, különböző társasjáté­kokra tanítja őket. Nem egy­szer ismételi el azokat a tan­anyagokat is, amelyeket a pio­nírok tanulnak, hogy ebben a fontos feladatban is segítsenek a vezetők a pioníroknak. To­vábbá a vezetőkkel kirándulá­sokat rendez. A fent említett dolgokból lát­ható, hogy ma már sokkal üzenetek { Ruttkay E. és Gábor M.: A Film, Színház, Muzsika című lap ára 1.80 Kčs, a Rádió és Tele­vízió ára 1.— Kčs. Ha a rádió a javítás utáni jótállás idősza­ka alatt romlik el, a javítóüzem köteles megjavítani és alkat­részt is adni, feltéve, hogy nem a tulajdonos hibájából történt a baj. Petőfi Sándor felesége másodszor Horváth Árpád egyetemi tanárhoz ment férj­hez. Gyurkó Vince, katona: Mi is sok sikert kívánunk munkátok­hoz. írásod közöltük. Végső Ágota, Szinya: Szeret­nénk, ha máskor is írnál az ottani fiatalokról. könnyebb a munka a csapat- és a rajvezetőknek, mert ha isme­rik a pionírfokozat feltételeit és eszerint végzik munkájukat a csapatokban vagy rajokban, kielégítik minden egyes gyer­mek igényeit. Itt is nagyon fontos azonban a munka meg­szervezése. Ne végezzük a pio­nírfokozat teljesítését gépiesen és ne felesleges kötelességnek nézzük. Nem kell a pionírokat azzal ijesztgetnünk, hogy most a fokozat egyik pontját fogjuk teljesíteni, ahol aztán meglát­juk, ki mit tud! Nem, nem így képzeljük el ennek a teljesíté­sét. Hogy hogyan? Menjünk egy szép téli napon félnapos kirándulásra és meglátjuk, hány feladatot vagyunk képe­sek 12 óra alatt elvégezni. Tehát letudunk egy félnapos kirándulást, ha hó van, rendez­hetünk síversenyt, gyakran ta­lálkozunk különböző lábnyo­mokkal is. Nos látjuk, egyszer­re három feltételt képesek va­gyunk elvégezni jó szervezés mellett. Igyekezzünk, hogy csapatunk­ban, ahol ez ideig még nem dolgoznak a pionírfokozat sze­rint, kezdjék meg a munkát, minél hamarabb, használják ki az eddigi lehetőségeket. Sz. G. ./Mr-.*.rf ° A szovjetunióbeli altáji kerület sipunoví járása „Rogyina“ kolhozában gyönyörű klubot építettek. A klub színháztermé­ben 420 néző gyönyörködhet a művészi színpadi jelenetekben. Dolgoznak ém sportolnak Az általános tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kassai Keletszlovákiai Kohóművek építkezéseinél dolgozó tanulók jól érzik magukat. Elsősorban a sportolást és szórakozási le­hetőségeket biztosították szá­mukra. A kosárlabdázást, röp­labdázást, kézilabdázást, asz­talteniszt és az ökölvívást ked­velik legjobban a fiatalok. A tanulóiskola számára 45.000 ko­rona értékű sportpályát épí­tettek és felszerelést vásárol­tak. A tanulóiskola CSISZ-szerve­­zete is jól működik. Minden héten összejövetelt tartanak és társadalmi munkát is végeznek a CSÍSZ-tagok. Jelenleg körül­belül négyezer koróna van az alapszervezet pénztárában, amit társadalmi munkáért kap­tak a fiatalok. Ezt az összeget valamilyen közös célra fordít­ják, amit előszór tagsági gyű­lésen tárgyalnak meg. A fia­talok remélik, hogy a jövőben az eddiginél még ^jobb munkát fejtenek majd ki. Kosztyu Mihály, Kassa RA1ZBOL EGYES Ladislav Štípek sportmester nem feledkezik meg az után­pótlás neveléséről sem. A Spartak Praha Sokolovo tornater­mében szorgalmasan tanítja a tehetségesebb pionírokat, az asztalitenisz tudományának elsajátítására. A gyakorlatok jól haladnak. Még azt is megmutatja a pioníroknak, hogyan kell leghelyesebben a ping-pong ü tőt fogni. Pályaválasztásról gondolkoz­ni nemcsak akkor időszerű, amikor kezünkben a félévi bi­zonyítvány, vége a félévi szü­netnek és gondolunk a tanév végére. Igaz, ebben az idő­szakban kell határozni, de nem létezik olyan fiatal, akinek a pályaválasztás csak néhány hé­tig járna az eszében. Ügy szól­ván állandó gond ez minden fiatalnak, és bizony gyakran töprengést is jelent. Mi legyen belőlem, hogy ne csapódjak be az életben, mire adjam magam, kérdezik ilyenkor saját maguk­tól is a tanulók. Nem túlságo­san nehéz erre felelni, hiszen rengeteg alkalmunk van az el­helyezkedésre, de nem is ép­pen könnyű kiválasztani egy életreszóló pályát. Rajzból, énekből állandóan egyesem volt, ötlik ilyenkor eszükbe a fiataloknak, már akiknek tényleg jó jegyük volt az említett tantárgyakból. Mű­vész leszek, — főként a lá­nyokat ingerli ez a gondolat. Rajzból egyes, állandóan egyes, és az iskolai kiállításokon köz­szemlére tették ki az általa készített rajzokat, hát miért ne lehetne festő, grafikus. Igen ez leszek — gondolják sokan magukban. És már fordulnak is tanácsért s végigkilincselik' az összes elképzelhető hivata­lokat, ahol szerintük buzdítást, segítséget kapnak. A fiatalok kedvelik a romantikát, nagy tettek érnek bennük, nem cso­dálatos, ha mindenki ebben a korban a legnagyobb akar len­ni. A vágyak- féktelenek és csak a józanság fékezheti meg leg­gyakrabban, már amennyire ez képes is rá. Hány fiatal életé­nek volt elrontója a hiú áb­ránd, a rossz pályaválasztás. Ha valakinek rajzból egyese van, egész nyugodtan kitanulhatja a termelőmunka valamelyik ágazatát, ahol az arányérzék­nek, rajzkészségnek helye van. Sokan felkerülnek ugyan kép­zőművészeti iskolákra, jó raj­zolók is válnak belőlük, csak éppenséggel művészek soha­sem. A művész, az igazi tehet­ség, az más! Akadtak olyanok is, akik egyenest a munkapad mellől kerültek a festöáilvány elé és jó festők váltak belő­lük, mert a tehetség utat tör mindenen keresztül. A képző­­művészeti iskolákon ma igen magasak a követelmények és az még nem művész, még nem biztos, hogy tehetséges rajzoló, akinek rajzból egyese van. Jó asztalos vagy szabó azonban válhat belőle, mert olyan bú­­tortervéző nem létezik, akinek halvány fogalma sincs a rajzo­lásról. ízlésesebben tud ruhát szabni az is, akinek szépérzé­ke van és rajzkészsége. De műszaki rajzoló sem lehet sen­ki sem rajzkészség nélkül. Vi­szont egy asztalos vagy mű­szaki rajzoló nem festőművész, miért kell hát hiú ábrándokban ringatni magát annak a fiatal lánynak vagy fiúnak; akinek rajzból egyese van. Ha egy szákmáf kitanul, ahol nagysze­rűen érvényesítheti rajztudá­sát, akkor nyert ügye van. Ha igazi tehetség van benne, ta­nulhat tovább, lehet belőle mű­vész is, de csak akkor, ha va­lóban tehetséges. Ne felejtsük el, mai társadalmi életünkben a termelőmunka elsődleges va­lami, mert rendszerünk a ter­melésen alapszik. Ezért dol­gozni kell megtanulni és az választ jó pályát, aki a terme­lés valamely ágazatát választ­ja-Nem arról van szó, hogy az igazi tehetségek ne kerüljenek képzőművészeti iskolába. Eze­ken az iskolákon ezer vagy né­­hányezer fiatal közül választa­nak ki néhányat, akik azután tovább folytatják tanulmányai­kat. Hozzáértő tanárok mindig az igazi tehetséget választják ki a tehetségesek közül, és ez így helyes is. Hiszen aki nem ért valamihez, inkább a dolgok elrontójává válik, mintsem épí­tőjévé. A sok lehetőség közül azért választhatnak a fiatalok és kár panaszkodni annak, aki nem kerül képzőművészeti is­kolára még akkor is, ha rajz­ból egyese volt. B. I. PÁLL ÁRPÁD: -tr-^-h-Cr-tr-tr'tr'tr'h'tr-tr ir -tr III. Mindezl szervezetten, terv­szerűen csinálták. A kis krema­­tóriumi kemencék helyett na­gyobbakat kértek. Voltak szem­pontjaik, kikisérletezték a tel­jesítőképességet, leveleztek, bizonygatták, hogy híven telje­sítik a Rührer parancsait, de jobb, újszerűbb technikai fel­szerelést kértek. Rájöttek, hogy a foglyok levágott haját kár elégetni, mert nemezt lehet be­lőle csinálni, s abból puha, ké­nyelmes papucsot. A zsiradék­ból pedig szappant lehet présel­ni, hogy SS-gyerekek tisztára mossák vele magukat..-. Voltak pillanataim Buchen­­waldban, amikor szégyelltem, hogy ember vagyok. De azután kijavítottam magam: a foglyok legjobbjai nem szégyenkeztek, hanem szervezkedtek. Egész nap húzták a nehéz szekeret tele kövekkel Tíz-tizenöt fo­golynak kél stájerló teljesít­ményét kellett elérnie lúg leve­sekkel, két -három szem krump­lival. S a kommunisták ilyen körülmények között is lelket öntöttek a csüggedőkbe, tisz­tálkodásra. egészségápolásra buzdították őket, végső szük­ségben gyógyszert kerítettek, nem engedték kihalni a hitet. A villanyszerelők ma egy darab drótot, holnap egy fejhallgató membránt tüntettek el, az asz­talosok egy darabocska fale­mezt, s hónapok, évek múltán rádió lett belőle, amelyen re­ménységet, életerőt adó híreket lehetett fogni. Láttam ezt a rádiókészüléket. \ Egyetlen lámpája, törött fej­hallgatója többet jelentett az ellenállási mozgalom kezében, mint ma a legmodernebb tele­víziós készülék. Pisztolyokat, késeket, szuro­nyokat is láttam. Micsoda erő, állhatatosság, következetesség kellett ahhoz, hogy egyre romló egészséggel is céltudatosan ké­szüljenek a végső leszámolásra. Hogy ne csak várják a szaba­dulást, hanem harcoljanak is érte. Mozgósítsanak tömegeket maguk köré, de óvakodjanak a gyáva hitszegőktől, akik eset­leg saját nyomorult életükért képesek lettek volna feladni őket. A nagyteremben ma nem­csak az emberekből készült lámpaernyö áll, hanem az ellen­állási mozgalom vezetőinek képsora is. A hullámos hajúi, kerek arcú Albert Kunznak át­ható, mély tekintete volt. Sze­mei még így, képpé merevített formájukban is sugározzák a robbanó tetterőt, a lendületet, a mélységet. Ezek előtt a sze­mek előtt nem állhatott meg valaki, ha nem volt igaz szívű, mindenre kész harcos. Dr. Theodor Neubauer tekintete megfontoltabb, de egyúttal gya­nakvóbb. Szükség is lehetett rá. És sorban következnek a 38-as barakkban lakó kommunista vezetők fényképei. Amikor tudomásukra jutott, hogy a titokban Buchenwaldba szállított Ernst Thalmannt még azon éjjel meggyilkolták, az egyik hátsó raktárban gyűlést tartottak, s egyperces felállás után ünnepélyesen hangzottak /Q buchenwa Idi / ogadalom fel az eskü szavai: „Esküszünk, hogy harcunkban méltók le­szünk az ő emlékezetéhez“. S ugyanitt, az ellenállási mozgalom képei között riadt tekintetű kisfiú néz ránk: a krakkói Stefan Zweig, aki 194.1. január 28-án született a láger­ben, s akit a kommunisták a biztos halál, a krematórium elől dugtak el a raktárhelyiség­ben. Albert Kunz és Theodor Neu­bauer nem érhette meg a fel­­szabadulást. Az elsőt 1945 ja­nuárjában /a dórái fióklágerben ölték meg, utóbbit a börtönben. De a felszabadító csapatok megérkezése előtti napon a 178 harci csoport akcióba lépett. A rádió pontos értesüléseket szolgáltatott, előkerültek a szu­ronyok, az életveszély árán megszerzett pisztolyok és kézi­gránátok, s utolsó nekifeszülés­­sel zúgva, kiáltva nekiindult a sok tízezer csíkosruhás fogoly. Hej, hogy szorult a kapcájuk a kövér, pirosarcú SS-eknek, akik az Appelplatzon olyan ké­­jelegve nézték végig az akasz­tásokat, a vérebek pusztítását, a vasszűz sétáltatását. Nem tudni, honnan, lobogók is ke­rültek elő, s egyetlen nagy, boldog mámorban úszott a lá­ger. Még azok is kivonszolták vézna testüket az udvarra, akiknek lábán a betegség alatt kezdett már elernyedni az izom. Talán itt fogamzott meg harc közben az a jelszó, amely nagy nyomtatott betűkkel ott áll most a bejáraton: „Soha többé fasizmust és háborút’.“ S mi, akik végigjártuk Buchenwaldoi, úgy éreztük, erőt ksll vennünk nyomasztó benyomásainkon. Körülöttünk a Német Demokra­tikus Köztársaság új, szépült, alkotó élete, s a múlt árnyaitól megszabadult német dolgozók millióival együtt nekünk is fo­gadalmat kell tennünk Thäl­mann szobra előtt, ahogy a sö­tét raktár mélyén fogadalmat tettek Albert Kunzék: Hívek leszünk emlékezetükhöz! Soha többé fasizmust és háborút! Vége A buchenwaldi koncentrációs tábor ma már az elnyomás el­leni harc egyik legfőbb jelké­pévé vált. Már nem koncentrá­ciós tábor és nem is csak idegenforgalmi látványosság, Több annál. Azt jelenti: soha többé háborút és fasizmust. Fritz Crcmer tanár plasztik­­szoborcsoport­ja, a tábor egyik emlékmű­ve is ezt feje­zi ki. Pártunkat köszöntik „Amikor arra a legna­gyobb szükség volt, sokszor a szabad idejüket is fel­használták a fiatalok, hogy az elmúlt évben a termelési tervet ne csak teljesítsék, hanem magasan túl is szár­nyalják. Ezért dolgoztak a fiatalok társadalmi munká­ban ezer brigádórát. Terven felül két hektár cukorrépát kiegyeltek és bekapáltak, arattak, csépeltek, egyszó­val* mindenütt ott voltak, ahol arra a legnagyobb szükség volt.“ így hangzott a CSISZ őrs­újfalui alapszervezeté el­nökének beszámolója a leg­utóbbi taggyűlésen. Az ér­tekezleten megjelent az ál­lami gazdaság vezetője is. Megelégedését fejezte ki a lövénytermesztési csoport­tal szemben, hiszen a múlt évi tervüket száz százalék­ra teljesítették, a zöldség­termesztési munkacsoport pedig 103 százalékra. így 55 ezer korona értékkel töb­bet termeltek a tervezett­nél. Az eredmények arra késztetik őket, hogy ver­senybe, álljanak a szocialista munkabrigád büszke címért. Két szocialista munkabrigá­dot szerveznek, egyet a növénytermesztési, egyet pedig a kertészeti munka­­csoportban. Az őrsújfalusi állami gaz­daság dolgozói továbbá szép kötelezettségvállalásokkal köszöntik pártunk XII. kon­gresszusát. A kötelezettség­vállalások értéke 335 ezer korona. A gazdaság ifjú munkásai közé tartozik Dru­­ka Júlia, Gyurcsovics Mag­da, Miskó Erzsébet, Vajkai Margit, a kertészetből Panyi Erzsébet, Csanaky Júlia és Farkas Béla. A fiatalok a kulturális életről sem feled­keznek meg. Nemrég tea­estet rendeztek. Martincsek Rudolf iiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriH! Hová utazzunk? Talán nincs is olyan ember, aki ne szeretne utazni, ne akar­na új országokkal, idegen em­berekkel, szokásokkal megis­merkedni. A CSISZ KB utazási osztálya mindent elkövet, hogy eleget tegyen a fiatalok kéré­sének és lehetővé tegye, hogy minél többen vehessenek részt a külföldre rendezett utazáso­kon. Az előkészületek máris folynak, hiszen nem is olyan csekélység 24 ezer fiú és leány külföldi utazását előkészíteni. Biztosítani az elszállásolást, élelmezést, utazást. Az utazá­sok megszervezése sok időt vesz igénybe, a várakozási idő az utazók számára is jól jön, mert ezalatt a fiatalok készül­hetnek az útra, foglalkozhatnak annak az országnak történel­mével, nyelvével, ahová utazni szándékoznak. Mennyivel érde­kesebb, élvezetesebb az utazás, ha külföldi barátainkkal szemé­lyesen megismerkedhetünk és beszélhetünk is velük. Annak, hogy az utazásokra néhány hónappal előbb kell je­lentkezni, az az előnye is meg­van, hogy többet takarékoskod­hatunk és nagyobb összeget gyűjthetünk össze. Kik vehetnek részt a CSISZ rendezte utazásokon? Fiatalok, akik munkájukat lelkiismeretesen végzik, CSISZ- tagok, a szocialista munkabri­gád címért versenyben álló kollektívák tagjai, újítók, egy­szóval a legjobb fiatal dolgo­zók. A CSISZ a jól végzett munka fejében jutalomként nyújtja a tagságnak az utazási lehetőséget. Már meghonoso­dott az az elv, hogy az utazásra való előjegyzésnél a kollektívák előnyben részesülnek. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy egyé­nek ne jelentkezzenek. A külföldi utazások célja fő­ként a Szovjetunió, az NDK, Magyarország, Románia, Bul­gária és Lengyelország. A CSISZ járási vezetőségei meg­kapták a külföldi utazások ter­vét és ezért az utazásokról részletesebben nem írunk. Az utazásokra a CSISZ járási veze­tőségein kell jelentkezni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents