Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-13 / 7. szám

A távolból egy hihetetlenül ** fehér {üstöt eresztő, ma­cisba nyúló gyárkéményt tük­röz vissza az Ondava sebes folyású vize. A háttérben kelet­ről a Vihorlat, északról a Kár­pátok nyúlványai húzódnak. Köröskörül bükkerdö. Ez a kép tárul■ nap mint nap Anton Holub szeme elé, amikor hazatérőben mögötte marad a cellulózegyár lármától vissz­hangzó udvara. A fiatalember minden egyes alkalommal kö­rülnéz, mintha nem tudna be­telni a jól ismert táj szépségével De ö nemssak a bükkerdöket nézi. Gondolkozik. Azon, hogy még nem is olyan régen egy öl­tözet ruháért és egy mázsa bú­záért egy évig legeltette erre a földesúr teheneit. 15-16 évvel ezelőtt, közvetlenül a háború befejezése után. Ö is úgy 15-16 éves volt akkoriban, kicsi, fej­letlen, göndör hajú cigánygye­rek. Dalolgatctt, nagyokat pat­­tintgatott ostorával, s málnát szedett, hogy azt eladva, egy pár fillérhez jussrn. Így telt egyik év a másik után, minden különösebb változás nélkül. De mégis, 1946-ban alkalma nyílott az ostort csákánnyal és lapáttal felcserélni. Valóban olyan nagy valami volt ez? A földeken, ahol ő azelöt* teheneket legel­tetett. idegen emberek jártak­keltek, méréseket eszközöltek, cövekeket vertek a földbe, s ő utasításaik szerint ásta a göd­röket. A keze sajgott, a háta fájt. Nem volt mégis jobb a te­heneket legeltetni? A falusiak szidták az építkezőket, hof/y el­vették tőlük a legtermékenyebb földeket... * * * Anton fizetéskor több pénzt vitt haza. Könnyebben éltek, a három kistestvér örült. 1 így hát megmaradt a csákánynál és a lapátnál. „Nagy cél van előttünk, Ke­let-Szlovákiát megszabadítjuk a nyomortól... A gyárak jólé­tet hoznak ... Vályogkunyhó helyett mindenki új, téglaház­ban fog lakni... A cigányok is !..." Anton Holub és kislánya Zdenka : Kép számokban <• Már olyan megszokott és ,, természetes jelenség, hogy minden év első hónapjával kézhez kapjuk a statisztikai “ évkönyvet. A könyv címe .• minden évben ugyanaz, vál­­,, tozatlan, de annál inkább változnak lapjain a számok, melyek képet adnak mozgal­­'• más, fejlődő életünkről. La­­.• pozzuk fel az 1961-es sta­­,, tisztikai évkönyvet, amely számokban örökítette meg az előző 1960-as évet. Az I 580 oldal közül válasszuk (azokat, melyek az életről, az egészségügyről adnak képet. Egy-egv ország fejlettségi fokának megállapításánál világviszonylatban elismert i egyik tényező az orvosok és T a lakosság számaránya. Ná­­j lünk az orvosok száma meg­­° haladta a 24 ezret, tehát <. 10 ezer lakosra 17,5 orvos ,, jut. E téren a Szovjetunió színvonalára kerültünk, ” megelőztünk több kapitalis­­° ta államot, még az Egyesült .. Államokat is, ahol 10 000 la- I kosra csak 12 orvos jut. Nem is szólva arról, hogy * nálunk az orvosi kezelésben é részesültek számát egyálta- 1 Ián össze sem lehet hasonlí- I tani azokéval, akik a kapi­­. talista államokban részesül­­* nek orvosi ellátásban. Ná­­t lünk a dolgozók nem az I „utolsó“ pillanatban futnak orvoshoz, mivel a fő cél már a betegségek megelőzése, elkerülése. S csak természe­tes, hogy az orvosok számá­nak növekedésével egyaránt nő a kivizsgálásban része- 1 sülök száma is. Ez a szám f 1959-ben 116 991 200 volt. ♦ 1960-ban már 300 ezerrel több, nem is szólva arról, hogy az üzemekben lévő ambulatóriumokban körül­belül 22 millió kivizsgálást végez, nem számítva ide a bölcsődék állami orvosi fel­ügyeletét és a fogászati rendelőkben megforduló milliókat. A dolgozók egyre sokolda­lúbb egészségvédelme visz­­szatükröződik a halálozások számának csökkenésében is. Elég megemlíteni, hogy ezer lakosra 1948-ban 11,5, 1857- ben 10,1, 1959-ben 9,7 és 1960-ban csak 9,2 halálozás jutott. Ez a mutatószám vi­lágviszonylatban is nagyon jó. Hiszen az oly fejlett ka­pitalista államokban mint Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok nemcsak a felnőttek, hanem az anyák és a gyermekek halálozási száma is magasabb. Végül van a mi egészség­ügyünk fejlődésének egy olyan mutatószáma, amit nem lehet összehasonlítani egyetlen kapitalista állam­mal sem. Ez az ingyenes gyógykezelés. A lakosság 97 százaléka mindenfajta orvo­si kezelésben ingyenesen részesül, legyen az kivizsgá­lás vagy hosszabb időt igénylő gyógykezelés. A még fennmaradó 3 százalék jelentéktelen részt fizet, amely távolról sem fedezi a gyógykezelés teljes költsé­geit. Ilyen örömteli képet ad­nak a számok szocialista egészségvédelmünk fejlődé­séről, -s-De a cigányok elengedték fülük mellett a nagy szavakkal teli beszédeket, s csak nevettek rajtuk. Anton Holub is. De azért az Ifjúsági Szövetségbe belé­pett. Nemsokára politikai és ateista brosúrákat olvasott. S ezalatt az elkerített terüle­ten napról-napra nőttek a ha­talmas csarnok első falai: elő­ször a fűrésztelep, majd a cel­lulózegyár került sorra. „A cellulózét bükkfából állít­juk majd elő, mégpedig európai méretben,, a legmodernebb mó­don __Ilyen gyár, mint ez lesz, az egész világon is kevés van..." Beszéltek, susogtak, hittek és nem hittek ... „Minek itt ne­künk egy cellulózegyár ? ... És mi tulajdonképpen az a celluló­zé? .. .“ * * * Anton Holub akart hinni. De az üldözött faj keserű tapasz­talata biztosítékot követelt. Belépett a pártba. A szakemberek egész csapata tódult az Ondava partjára. Jöt­tek Csehországból, Nyugat- Szlovákia városaiból, de csak­hamar el is menekültek. Itt, a falusiak között, akik szemük­re vetették a legjobb föld ki­sajátítását, és a cigányok kö­zött, nem volt könnyű az élet. De hová menekülhetett volna Anton Holub, a cigány, aki itt született? És mégis elment: két évre, Csehországba, katonai szolgálatra. 1955-ben jött visz­­sza, éppen, amikor a cellulóze­gyár, amelynek alapjait ő is ásta, megkezdte — bár még csak próbaképpeni — működé­sét. A karcsú kémény fehér füstfelhőket eregetett a leve­gőbe. Anton Holubot örömmel vet­ték fel az üzembe Az egyik legfontosabb gyártási folyamat­hoz, a fehérítő részlegbe osz­tották be, segédmunkásnak. Üzemi iskola ... Tanulni... Kelet-Szlovákiában, ahol még kevéssel ezelőtt fűrésztelepen és sófőzdén kívül más üzemet nem ismerlek!... Gyűlések, is­kolázás és megint gyűlések ... Párt- üzemi és CSlSZ-gyűlé­­sek ... Eokozni kell az emberek öntudatosságát !. . Harcolni kell a vallási tévelygések ellen... Anton Holub, a cigány, a kommunista, példával jár elől. Jelentkezik az üzemi iskolá­ba. Hat év folyamán nem hagy ki egyetlen műszakot sem. Őt választják meg a szocialista munkabrigád vezetőjének. Ti­zenhét fiatalember engedelmes­kedik neki, hallgat rá, mint tapasztalt és okos „apjára", holott még ö is olyan fiatal, és annak ellenére, hogy cigány ... * * * Amióta ez az „annak ellené­re" magátol értetődő lett, sok év telt el. Anton Holubnak kis­lánya született, Zdenka. Barna hajú . és fekete szemű, mint minden cigánygyerek.'.. A hen­­covcei faipari kombinátusban üzembe helyezték a parkettgyá­rat... Holub apósát, a cigány Karchňäkot az Érdemes mun­•■V.V.V.VV.V.V.V.V.V.Vi MEGLEHETŐSEN későre járt az idő, a szobában azonban még mindig élénk eszmecsere folyt. Pedig a mezőgazdasági főiskola hallgatói egész nap kinn voltak a szabadban, élvezték a sízés, a téli sportok örömeit. Fárad­tak voltak, de amikor megva­csoráztak és felvonultak a menház hálóiba, mégis élénk beszélgetésbe kezdtek, s íme már közeledik az éjfél, s még mind fent vannak. Sportról vi­táznak vagy a legújabb táncok­ról, a világpolitika eseményei­ről? Nem, szakkérdésekben fo­lyik a vita. A mezőgazdaság legújabb vívmányairól, az új munkamódszerekről. Éppen ezt mondja az egyik: — Tudod, Pista, most voltam Michalovcén, s mert ott jártam, meghallgattam Špaldoň mérnök előadását. Több mint 200 hall­gatója volt, mind a michalovcei kerületből való. Agronómusok, szövetkezeti elnökök. Mondha­tom, ritkán láttam olyan ér­deklődést, ahogy ezek az em­berek kísérték figyelemmel a nyitrai mezőgazdasági főiskola tanárának a szakelőadását. Van érdeklődés a jövő szakemberei között. — Miről tartott előadást? — Arról, hogyan lehet növel­ni a hektárhozamokat. A mi-Megbeszélést tart a szocialista munkabrigád. káért kitüntetésben részesítet­ték. .. A hencovcei faipari kom­binátusban üzembe helyezték az impregnáló részleget... 1958 óta a hencovcei faipari kombi­­kátus rendszeresen teljesíti a tervet.. .'Az utóbbi évek folya­mán 350 munkás, 150 technikus és más alkalmazott lépett be a pártba. (A kombinátus építé­sének kezdetén három kommu­nista volt az üzemben.) A fiatal tagok közül tizet Anton Holub nyert meg a pártnak... Hatvan kollektíva versenyez a szocia­lista munkabrigád címért. Hat már meg is kapta. S 1961. szep­tember 23-án, a hetedik, a cel­lulózegyár fehérítő részlegén dolgozó kollektíva is elnyerte a címet. A brigád vezetője: Anton Holub ... JA mikor hazatérőben Anton ** Holub nap mint nap átlé­pi a hencovcei cellulózegyár lármától visszhangzó udvarát, szeme elé tárul az Ondava vi­zében visszatükröződő, hihetet­lenül fehér füstöt eresztő, ma­gasba nyúló, karcsú gyárké­mény. A háttérben keletről a Vihorlát, északról a Kárpátok nyúlványai húzódnak. Körül­­körül csupa bükkerdö. Anton Holub körülnéz. De nemcsak a jói ismert táj szépségében gyönyörködik. A tájon körbefu­tó pillantásával életét és egész Kelet-Szlovákia megvátozott életét szemléli. A MEDVEI SZÖVETKEZET az elmúlt gazdasági évben be­adási tervét gabonafélékből 106, hústermékekből 100 szá­zalékra teljesítette. A további jobb eredmények eléréséhez szükséges, hogy több fiatal dolgozzon az EFSZ-ben. Ezért a szövetkezet tagsága elhatá­rozta, hogy még ebben az év­ben tizenöt fiatalt nyernek meg a szövetkezet számára. A faluban dolgozó fiatalok fog­lalkoztak ezzel a kérdéssel és ahogy azt Bajcsi Mihály az EFSZ könyvelője mondja, már januárban sikerült öt fiatalt megszerezniük a szövetkezet számára. A szövetkezet veze­tősége még ez év folyamán művelődési otthont és klubhe­lyiséget biztosít a fiatalok szá­mára, valamint felépítik a für­dőt is,.hogy a fiatalok ne érez­zék annyira a város és a falu közötti különbséget. A fiatalok megnyerése mel­lett a jobb eredmények eléré­sének egyik biztosítéka, hogy a tagok szorgalmasan látogat­ják a szövetkezeti munkaisko­lát. Pongrácz Gábor KÖSZÖNTIK A CSKP XII. KONGRESSZUSÁT Vödör helyett villanymotor Késő délutánba hajlott már az idő, mikor kiértünk a felsőszeli szövetkezet gaz­dasági udvarába. Két fiatalt kerestünk, akik a galántai járásban elsőként üdvözöl­ték pártunk kongresszusát. A két fiatal ember, Lóczy és Tóth elvtárs, legények a ja­vából, 200 mázsa hús kiter­melését vállalták kongresz­­szusi köszöntésként terven felül. Szétnéztünk munkahe­lyükön. Kíváncsian szemléltük a hizlaldát, a gépeket, melyek segítségével keverik a mos­lékot, a kompresszorokat, melyek csöveken keresztül az automatikusan nyitódó vályúkba nyomják a serté­sek eledelét. Nézzük a kap­csolótáblát, melyen gomb­nyomással indítják el a vil­lanygépeket, a villanymoto­rokat, a mechanikus lapátot, ami a hizlalda tisztítását végzi. Nézzük a zuhanyt, ahol munka után megfürde­­nek és eszünkbe jut Lenin elvtárs beszéde: Szovjetek + villamosítás = szocializmus. Nálunk is valóra válik ez a gondolat. De Tassuk csak, hogy ez a két fiatal ember milyen eredményeket ért el a tava­lyi évben, hogyan használták ki a gépeket, az adott lehe­tőségeket? Tavaly, mikor üzembe he­lyezték a hizlaldát, az egész járás felfigyelt rájuk. A szö­vetkezet nem véletlenül bízta két fiatalra a felada­tot: ezer sertés gondozását. Ismert tény, hogy a fiatalok fogékonyabbak minden új iránt, s ők az előlegezett bizalomra tettekkel vála­szoltak, Bebizonyították, hogy két etető a gépek se­gítségével minden nehézség nélkül hizlalhat ezer darab sertést. Tavaly 18 vagon húst termeltek s napi átla­gos súlygyarapodásuk 50 dkg volt. így egy kg hús ki­termelése 6,60 koronába ke­rült. Nagy részük van abban, hogy a szövetkezet tavalyi hústermelési tervét 121,3 százalékra teljesítette. En­nek a mennyiségnek 70 szá­zalékát ők termelték. Két ember! Az 1962-es terv e hizlal­dában 19 vagon hús kiter­melését irányozza elő. A fia­talok azonban még többet akarnak, s a pártkongresz­­szus tiszteletére vállalták, hogy terven felül kitermel­nek 183.5 mázsa húst. A ta­karmány jobb és gondosabb előkészítésével, a tisztaság növelésével, a tervezett 50 dkg napi súlygyarapodás he­lyett 55 dkg-ot érnek el. Továbbá takarékoskodnak az abraktakarmánnyal, nagyobb mértékben használnak szá­lastakarmányokat, és így 6.40 koronára csökkentik egy kg hús kitermelési árát. Ha olvassuk a vállalásukat s megtudjuk, hogy a két fiatal versenybe lép a CSKP XII. Kongresszusának bri­gádja címért, arra gondo­lunk, vajon hányán követik majd példájukat? Mert a megtisztelő címért folyó versenybe nem elég jelent­kezni, hanem konkrét ered­ményeket kell felmutatni. S ők, a motorok szerelmesei, az új technika és technoló­gia bevezetésének úttörői már megtették ezt. VADOVICS JÓZSEF A KASSAI JÁRÁSBAN jó hí­re van a csécsi mezőgazdasági iskolának. Az iskola a múlt év szeptemberében 109 tanulóval kezdte a tanulást. A növény­­termesztés, állattenyésztési szak mellett az új gépészeti szak iránt nagy az érdeklődés. Ez utóbbi osztályok tanulói mind gépesítek hagyják el az iskolát s természetesen veze­tésre jogosító engedéllyel is rendelkeznek. Az iskola tanu­lói és vezetősége a Februári Győzelem évfordulójának tisz­teletére megalakították az is­kola földműves-szövetkezetét. A szövetkezet 15 hektáron gaz­dálkodik, itt végzik majd a ta­nulók a gyakorlati munkát és így valóban nagy segítséget jelent a gyakorlati ismeretek szerzésében. (Rajczi Dezső leveléből). Az érsekújvári Elektrosvit üzemben 101 kollektíva ver­senyez a szo­cialista mun­kabrigád címért Két kollektíva már bekapcso­lódott a CSKP 1 XII. Kongresz­­szusának bri­­*•;& gádja címért •• v folyó verseny­be. A jégszek­rények szerelé­­, sét végző cso­­pfíjjí port — képün­kön — vállalta négy újítási ja­vaslat kidolgo­zását, a selejt csökkentését és egy munkaerő megtakarítását Esti beszélgetés chalovcei kerület mezőgazdá­szai ugyanis elhatározták, hogy az idén négy mázsával többett termelnek hektáronként. Ez azt jelenti, hogy csupán ők adnak többet 1100 vagon gabonával! — A kukorica jelentőségéről nem volt szó? — Dehogyis nem! Ezt a kér­dést most már nem szabad el­hanyagolni. — A szövetkezetünkben is hangoztatták, hogy az idei ter­vet már figyelmesen állították össze. Ha sikerül betartani a tervezett mennyiséget, nem lesz takarmányhiány. — Nálatok is van egy kis takarmányhiány az idén? — Van. Sajnos, kevés takar­mányt silóztunk, a silózatlanból meg elég sok megromlott. Most aztán úgy határoztunk, hogy az idén jelentősen növeljük a Säjló mennyiségét. Van egy fiatal agronómusunk, ő vette át a tervezési feladatokat, sőt ifjúsági brigádot is alakított, éppen ezzel kapcsolatban. Öt­ven hektárra tervezte a siló­­kukoricát; Ennyi csak elég lesz ahhoz, hogy emelhessük a tej­hozamot. A széna mennyiségé­hez viszonyítva jelentős elto­lódás, ez lesz az első esztendő, amikor több a silónk, mint a szénánk. Még herefélékből js silózunk. — Ez a helyes, hiszen a lédús nyári takarmányozáskor éppen ezért nagyobb a tejhozam, télen ugyanis igen sok száraz, teri­­més takarmányt iktattunk be a fejadagba. Az agronómusunk számítása szerint ezzel elér­hetjük a napi másfélliteres át­lagos emelést. S ha majd telje­sen gépesítjük a silózási folya­matot, akkor még jobb ered­ményeket érhetünk el. — A gépesítés már eddig js­­jelentősen elősegítette a hek­tárhozamok növelését, s ha majd végkép megszűnik a kézi kapálás szüksége, akkor való­ban könnyű dolguk lesz a Szö­vetkezeti tagoknak. — A kézi kapálás? Rövidesen a gépi kapálás is felesleges lesz. A mezőgazdasági főiskolások diskurzusába persze beleszól­tak másik is, hiszen a nagy szobában nemcsak a mezőgaz­dasági főiskola ha'lgatói kaptak szállást. Az egyik csodálkozva kérdezte, hogyan értse azt a kijelentést, miszerint a gépi kapálás is ' felesleges lesz. Kerekes Sanyi megmagyarázta ezt is. — Persze, ti még keveset hallottatok a vegyi gyomtalaní­tásról, pedig hát ez az újítás is szépen halad előre. Hallottál már valámit a hungazínról? — Nem én. — Nos, hát így hívják azt a vegyszert, ami elvégzi a szö­vetkezeti tagok helyett a kapá­lást a tengeritáblákon. Ismer­tette ennek az előnyeit Fábián elvtárs a minapi Pravdában is. Mi persze erről már régen ol­vastunk a magyar szaklapok­ban, hiszen a hungazin magyar gyártmány. Ennek a használata szinte forrartalmasítja a kuko­rica termesztését. Ránk, az iskolából kikerülő fiatalokra vár majd az a fela-’ dat, hogy folytassuk a megkez­dett utat, érvényesítsük a ter­melésben a korszerű tudomány hektárhozamokat növelő vív­mányait. -s -I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents