Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-13 / 7. szám

■ r-' A Pathet Lao egységek életé­ből Ezek az egységek 13 év­vel a laoszi nép függetlenségé­ért. egységéért folytatott harc­ban keletkez­tek. Képünkön egy Pathet Lao­­egységet látunk kiképzés köz­ben. Az ENSZ ,amazonjai Amikor 1946-ban az ENSZ megalakult. a küldöttek kö­zött csak nyolc nő volt abból a 61 országból, amelyeknek megbízottai a San Francis­co-i Chartát aláírták. Azóta a küldöttek száma megdup­lázódott, a női küldöttek száma pedig megsokszorozó­dott Jelenleg 40-en vannak, mégpedig 36 országból. Kik ezek az asszonyok? Mi a leiadatuk az ENSZ- ben? Az ENSZ-ben általában nagyra becsülik a nők mun­káját. Ezt bizonyítja az úgy­nevezett harmadik komité megalakulása, ebbe a 49 nő közül 40 et beválasztottak. Mi a feladata a harmadik bizottságnak? A világ szo­ciális, humanista és kulturá­lis problémáinak megoldása. Nehéz feladat Eme női cso­port munkájának tulajdonít­ható, hogy több országban bevezették a női választó­jogot. 1945-től kezdve 65 ország gyenge neme érte el az egyenjogúságot. A női küldöttek között legnépszerűbb Eleanor Roo­­sewelt. az elhalt elnök özve­gye és Randit asszony, Nehru nővére. Utóbbi 1953- ban az ENSZ közgyűlésének elnöke volt A küldöttek kö­zött van a Moszkvai Tudo­mányos Egyetem tagja Kamenszkaja elvtársnő és Mironcva elvtá-snö, a Szov­jetunió állandó küldöttje is. A negyedik komitét a libé­riái Angie Brooks vezeti. A már említett harmadik komité helyettes elnöke pe­dig a bájos etiópiai Irnru Judith. Hosszú lenne felsorolni a névsort, csupán néhány ne­vet ragadtunk ki a 49 közül, Olyan neveket, amelyeknek az egesz világon jó csengé­sük van. Ok is németek HELSINKI ELE Eddig több mint hatvan nem­zetközi és nemzeti diákszerve­zet jelentette be részvételét a Helsinkiden megrendezendő Vili. VIT-re. Ausztrália, Kana­da, USA és Anglia több diák­­szervezetének tagsága tiltako­zott vezetőinek helytelen állás­pontja ellen, mely a VtT-en való részvétel ellen irányul. A Helsinki-i találkozó diák­ságra vonatkozó programja főbb vonalaiban már elkészült. Tartalma hasonló az előző ta­lálkozókéhoz. különböző érdek­­körű szemináriumok, érdekes és gazdag programja várja a diákság küldötteit Az ázsiai, afrikai és a latin-amerikai diá­kok számára rendezett szemi­náriumon majd az őket legjob­ban érintő problémákkal fog­lalkoznak. Ilyenek például „A diákság feladatai a nemzeti függetlenségért folytatott harc­ban“, valamint „A gyarmati és a fejletlen országok politikai, gazdasági és szociális kérdé­seinek problémái". dasági szakértők így vitázhat­nak a tervezés formáiról a kü­lönböző rendszerű társadal­makban, a fiatal költők és írók a jelehlegi irodalom feladatai­ról folytathatnak eszmecserét. Bizonyára nagy érdeklődést vált ki a kozmikus kísérletek­ről rendezendő konferencia, melyen felszólalnak az első űr­hajósok Gagarin és Xyitov is. A találkozó egyéb érdekességei közé tartozik a diákok kölcsö­nös találkozása és neves tudó­sok, professzorok előadásai is. Merre billen a mérleg? Mi foglalkoztatta az elmúlt évben a világot? Milyen ese­mények érték el a legnagyobb hatást, melyek voltak a leg­jelentősebbek? Az UPI ameri­kai hírügynökség elmúlt évi mérlege nem azért érdekes, mintha tárgyilagos és pontos választ adna ezekre a kérdé­sekre. Az események washing­toni rangsorolása azonban akarva-akaratlan a szocialista világrendszer történelemfor­máló hatását tükrözi. Az UPI szerint a legfonto­sabbnak tartott tíz esemény közül ugyanis hat elválasztha­tatlan a szocialista tábor vív­mányaitól. Mert vajon hogyan lehetne elszakítani a Szovjet­unió hatalmas tudományos si­kereitől Gagarin űrutazását, amelyet az amerikai hírügy­nökség a múlt év legfontosabb eseményei között az első he­lyen említ. Vagy mit bizonyít, ha nem a Szovjetunió erejét, a militaristákkal szembeni el­tökéltségét a másik nagy ese­mény: a nyugatberlini ember­­csempészek megfékezésé. Mivel dicsekedhet a Nyugat? Alan Shepard űrrepülésével fel­tétlenül, de a kubai agresszió kudarcát már nem lehet si­kerként elkönyvelni, Kennedy hivatalba lépése, bér a UPI az év nagy eseményének tartja, sem billentheti az elmúlt év mérlegét a Nyugat javára. Még kevésbé Roger Marrice base­­ball-eredménye. Ez ugyanis szintén a UPI év végi listáján szerepel, Jobb híjánTM • •••••••••• í A kasmír! kérdés ismét napirenden: t - m ■ T .[mpi - - való csatlakozását. A harc- ť r U r han AUó fplpk vpnťil fpnu- é Nyugaton üzletet csinálnak még az „atombunkerek“ építéséből Is. Egyre nő a háborús pszichózis és ezért egyre többen ülnek fel a reklámnak. Itt is a pénz számít. Akinek van pénze, megveheti a látszólagos biztonságot, akinek nincs, az... AW.Wi'.V.V.V.V.V.V.V.V.V.Vi ,VAV.V.V.V.V.VSV.V.V,,,V.,.VA%V.V.V.V.V.VV.V.V.V.V.V.V.,,V.,.V A világsajtó már néhány éve, foglalkozik azokkal az értékes kéziratokkal, amelyeket a Holt­tenger mellett egy barlangban találtak. 1936 óta már a máso­dik eset, hogy Palesztina föld­jén több mint kétezer éves írott emlékkel — mégpedig olyan mennyiségben, mintami­lyenre a történelem nem is emlékszik — találkoznak. A tudományos intézetek 40 ezer különböző nagyságú tekercset, töredéket tanulmányoznak. Kinek köszönheti a tudomány ezeket a leleteket? Egy Mo­hamed ad Dhiba nevű, a Thá­­mirok törzséből származó be­duin a barlangban elvesztett kecskéjét kereste és 8 perga­­mentbe csavart orsót talált, amelyék időszámításunk előtti korszakból származnak. A le­letek iránt az archeológia! in­tézetek is érdeklődni kezdtek. Eddig már 230 barlangot ku­tattak át és a kutatásokat még nem fejezték be. Annak elle­nére, hogy a leletek jő részét még nem hozták nyilvánosság­ra, jogos az a feltevés, hogy ezek a kéziratok az utóbbi idők legérdekesebb felfedezéseihez tartoznak, főként azért, mert új fényt vetnek a zsidó vallási szekták életére és kibővítik is-4O0Km Hosszú ideje vitatott kér­dés kerül ismét napirend­re, ha a Biztonsági Tanács eleget tesz Pakisztán kéré­sének és beiktatja tárgyso­rozatába a kasmírl kérdést. Amikor 1947-ben India elnyerte függetlenségét, az országot vallási alapon ket­téosztották, India és Pa­kisztán önálló állammá vál;, a két ország között fekvő Kasmir sorsát pedig nép­szavazásnak kellett eldön­tenie. Nem sokkal ezután pakisztáni csapatok táma­dást indítottak Kasmir el­len, az azonban India segít­ségével visszaverte a betö­rést, és kimondta Indiához ban álló felek végül fegy- t verszünetet kötöttek, s a f tüzszüneti vonal ma is két- # téválasztja Kasmírt, 1945- í ben a megválasztott alkot- í mányozó nemzetgyűlés elfő- ) gadta a csatlakozást India- f hoz, 1956-ban pedig meg­teremtették az első alkot­mányt. Az ország ettől kezdve gazdasági és kul­turális fejlődésnek indult. Az imperialista hatalmak azonban évről évre az ENSZ napirendjére tűzetik a kas­mírt kérdést. Joggal kér­dezzük: miért ilyen fontös Kasmír az imperialista ha­talmak számára? Mert Kas­mír határos a népi Kínéval, a Szovjetuniótól pedig mindössze egy rendkívül vékony határsáv választja el. A kialakult helyzet azon­ban nem kedvez az impe­rialista hatalmaknak, ezé~t veszik elő időről időre tu­lajdonképpen már régen megoldott kérdést. Kasmír területe 222.400 négyzetkilométer, lakosai­nak száma megközelíti az ötmilliót. Fővárosa Srina­­ger. legjelentékenyebb alakjáról, az Igazság Tanítójáról. A szöveg szerint az Igazság Tanítóját isten maga választotta és azok, akik hirdetését hallgatják, megdicsőülnek. Az Igazság Ta­nítója valószínűleg a szekta alapítója, hőse és mártírja volt. „Isten sugallatára“ ma­gyarázni tudta az írást, meg tudta fejteni a titkokat és har­colni tudott a létező rossz el­len. A szekta nagy tisztelettel nézett fel reá és halála után is emlékezetben tartotta. A Tanító tulajdonságai és adatai erősen emlékeztetnek Jézus Krisztusra, a kereszténység alapítójára. Az Igazság Taní­tója összeütközésbe került a rossz pappal és ezért életével fizetett. A teológusok ádáz har­cot folytatnak az olyan néze­tek ellen, melyek szerint „Krisztus már Krisztus előtt is létezett", és csökkenteni igyekeznek az „Igazság Tanító­jának“ jelentőségét. (Folytatjuk) Montevideoban Kuba mellett tüntettek. Amikor ez év január 22-én Punta del Este-ben megnyitották az Amerikai Államok Szervezete külügyminisztereinek konferenciáját Montevideo­­ban hatalmas tüntetést rendeztek, melyen több mint 30 ezer ember vett részt Felszólalt Francisco Juliao a brazil pa­rasztmozgalom vezetője Argentína Kommunista Pártja nevé­ben Rodolfo Ghioldi, továbbá Louis Corbalan chilei szenátor. terén. s egy szélsőjobboldali “ fasiszta szervezet nevében ho- _ rogAceresztes náci zászlókat lo­bogtattak tiszteletére. G. Va- I sziljév, a TASZSZ tudósítója I megjegyzi: Robert Kennedy amerikai igazságügyminiszter VílSgkörüli útra indult, hogy — a sajtó szavaival élve — nem­­hivataloS beszélgetések során megmagyarázza az Egyesült n Államok kormányának politiká­­_ ját s megjavítsa az Amerikáról z külföldön alkotott elképzelése- ( _ két. „A külügyminisztérium i n megbízásából —. írja a New 1 g York Times — Kennedy rövid j beszédeket mond és néhány 1 kézszorítást vált. miközben ko- 1 ” csija megáll, hogy benzint vf- 1 gyen fel“. 1 p A magasrangú amerikai utazó J n Számára kezdettől fogva hem , _ úgy mennek a dolgok, ahogy ‘ g elképzelte A Hawe: szigeteken } z tett látogatása idején kirándu­­g lást tett a tengeren s ekkor _ akarata ellenére kénytelen volt s ,r hideg fürdőt venni, a csónak 1 y felborult és a segítségére siető 1 5 amerikai matrózok nagy ügy- ) . gyel-bajjal húzták ki a csurom- ] jt vizes igazságügyminisztert. Ez , e nem volt valami jó előjel. j ő Japánban eleinte nem mentek ; z rosszul a dolgok, alkalma volt ,- békésen elbeszélgetni a hivata­t los személyiségekkel, de a Ve- . szada egyetem diákjaival ren­- dezett találkozó mér viharos- jelleget öltött. í 1 m A FINN PARLAMENTI válasz­tások ismét bebizonyították, hogy a finn nép túlnyomó több­sége bízik az ország jelenlegi külpolitikájáoan, amelynek cél­ja a Szovjetunióval fennálló baráti kapcsolatok erősítése — írja Szmirnov, á Pravda tudó­sítója. Az a három politikai csoportosulás, amelyekről a vá­lasztók tudják, hogy e vonal hívei és a szovjet-finn barátság legkövetkezetesebb harcosai — a Finn Népi Demokratikus Unió, az Agrárpárt és a Szociálde­mokrata Ellenzék — a válasz­tásokon együttvéve több mint 200 000 új hívet szerzett. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a Finn Néppárt és a Svéd Nép­párt részleges sikerét szintén annak köszönheti, hogy válasz­tási jelszavaiban közeledett az Agrárpárt külpolitikai jelsza­vaihoz, akkor a szovjet-finn barátság híveinek sikere még szembetűnőbb. A választás utáni első órák­ban a jobboldali propaganda mér hajlamos volt arra, hogy a Finn Népi Demokratikus Unió „vereségéről“ rikoltozzék azon az alapon hogy e politikai cso­port most három mandátummal kevesebbet szerzett, mint az előző választásokon. De még egy nap sem múlt el a válasz­tások befejezése után, amikor a Kauppalehti című lap, amely rendkívül közel állt a vezető üzleti körökhöz, máris óva in­tett, hogy felesleges ujjongani, mert a mandátumok elvesztése technikai okokra vezethető vissza. A lap megmondta az igazat Valóban a burzsoá de­mokrácia „technikáján“ fordult meg a dolog — írja a Pravda. ROBERT KENNEDYT fasisz­ták üdvözölték Oszaka repülő­üs na beszelsz velük, őszin­tén szólnak. A gazdasági cso­da nem tette őket vakká, in­kább fordítva. A látszólagos csillogáson keresztül is tisz­tán látják a képet, mely any­­nyi mást vakká tesz. De hadd beszéljenek ők, „magukról“: dók elaludni, ha arra gondo­lok, hogy az embereket az úgynevezett gazdasági csodával el lehet kábítani. Regényt is írtam erről, most fejezem be. Megmutatom benne Nyugat- Németország igazi ábrázatát, a német kispolgár bamba képét, nagyzási mániáját. Karel Ludwig Opitzböl csak úgy ömlik a szó. — Egymagám járom az uta­kat és olyan ember vagyok, aki saját szakállára harcöl. Hogy mi foglalkoztat a leg­jobban? Milyen probléma? — a német polgár tompasága, aki semmiről sem feledkezett meg és semmit se tanul, aki ma közel áll a „vályúhoz“, nem tud elszakadni a televíziójától és • világra az autója korményke­­rekén keresztül néz. Templom­ba jár és prostituáltak után futkos. Adenauerra szavaz és amikor leissza magát, ezt da­lolja: Holnap megint újból mi­énk az egész világ. Foglalkoz­tat az átlagos német paraszt butasága, mert csakis a saját házával törődik, a lelkét is el­adná, akivel mindent el lehet hitetni, bármit is mondanának a rádióban, bármit is írnak a lapok. Nem jön álom a sze­memre, hogyha a militaristák és a fasiszták merészségére gondolok, akik ma mér nem is titkolják, hogy újból szeret­nének felvonulni Prága, Varsó és az Ural irányában. Nem tu-A fiatal docens mosolygott. Nem. Valóban nem tartozik azokhoz, akikről azt mondhat­juk, hogy nem egészen őszin­ték. Teljesen nyíltan kitárta véleményét, amikor az NDK- hoz füzőBő kapcsolatokról be­szélgettünk. Nagyon érdekelte, hogy nálunk milyen eredmé­nyeket érünk el. a tudományos kutatások terén. Milyenek a viszonyok az egyetemekén, mi a helyzete az egyetemi taná­roknak és a főiskolai hallga­tóknak. Sajnálkozását fejezte ki, hogy az NDK-ból nehezen kapnak könyveket és arról is panaszkodott, hogy milyen ne­héz helyzetbe kerülnek a do­censek, amikor vendégelőadás­­ra hívják meg őket. — Sok merészség kell ah­hoz, hogy a mi főiskolai taná­raink közül valakit a NDK-ba meghívjanak, de ugyanolyan merészség kell ahhoz is, hogy valaki a „vasfüggöny“ mögött előadást tartson. Hogy ezáltal mennyire szenved a „szellem élénksége“, az természetes. Rengeteget vesztünk ezáltal. méreteinket a keresztény ideo­lógia gyökereiről. A leletek egyik része a ba­rátságtalan Quamran környékén élő szekták életére világít. Az ószövetségi könyvek kéziratai­ról van szó, az apokrif köny­vekről és az ószövetségi pró­féták magyarázatairól. A többi Írás a vallási szekták életére és szokásaira vonatkozik. A legfontosabb szekták ezek: a Fény fiainak harca a Sötétség fiai ellen ,és a Hála himnuszok. A tudósok nemcsak az írá­sok tartalmát, hanem korsókat és pénzdarabokat is tanulmá­nyoztak, sót még azt a vász­nat is, amelybe annak idején a tekercseket csomagolták. W. E. Libby egyetemi tanár a vá­szon korának megállapításánál a legmodernebb módszereket alkalmazta, C 14 rádioaktív izo­tóp bomlása után megállapí­totta, hogy a vászon lenből készült, mégpedig az időszámí­tásunk előtti első évszázad vé­gén. Ez a megállapítás igen fontos bizonyítékot jelent, mert eszerint a tekercsek nem képezhettek keresztény tulaj­dont. A világsajtóban ugyanis olyan szenzációéhes cikkek je­lentek meg, melyek azt állí­tották, hogy ezek a kéziratok bizonyítják Jézus Krisztus tör­ténelmi létezését, továbbá azt, hogy Krisztus érintkezésben állt a quamrani szektával (The Ilustrated London News). Atanas Yeshue Samuel Jeru­zsálem: pátriárka még azt is kijelentette, hogy ezeket a te­kercseket jézus Krisztus is használta. A további leletek azt bizonyították, hogy a teker­csek egy olyan zsidó szekta tulajdonát képezték, amely szakított az ortodox judaiz­mussal és nézetei igen közel álltak a kereszténységhez. A „Damaszkuszi dokumen­tumból“ és az „Abakukkra vo­natkozó kommentár“-ból arra lehet következtetni, hogy a quamrani szekta és a keresz­ténység között kapcsolatok áll­tak fenn. Ezekben az írások­ban gyakran esik sző a szekta legtitokzatosabb és egyben Mit bizonyítanak a kéziratok?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents