Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-13 / 7. szám

<**'€> V 10 ) 9 / V a c> C fO + Szabadság műveltség Kuba Amerika első olyan területe, ahol megszűnik az analfabetizmus. Mint isme­retes, Kubában a fiatalok tízezrei álltak csatasorba az analfabetizmus leküzdésé­ért.- A kubai társadalom minden rétegét megtanítják írni-olvasni. A kampány jel­szavai találóan kapcsolódnak a nemzeti hagyományokhoz, s különösen Jósé Marti jel­szavához: „Műveltnek lenni, hogy szabadok legyünk!“ Kuba igy példát mutat nemcsak Amerika többi álla­mának, sőt magának az USA-nak is, hanem az elma­radott országok egész sorá­nak. A nemzetközi munka­ügyi hivatai múlt éyi jelen­téséből ugyanis kitűnik, hogy az elmaradott orszá­gokban a gyermekek 70—80 százalékának semmiféle kapcsolata sincs az iskolá­val, jóllehet az újonnan füg­getlenné vált országok több­sége költségvetésének felét oktatási célokra fordítja. A gyarmati uralom maradvá­nyai következtében azonban a volt gyarmati országok zömében az elemi iskolák száma annyira jelentéktelen, hogy a gyermekeknek mind- Tjgsze 10 százaléka járhat iskolába. Például Haitiban névleg ingyenes ugyan és kötelező az elemi iskolai oktatás, azonban a gyerme­keknek csupán 15—20 szá­zaléka látogatja az iskolá­kat, a lakosság 89 százaléka analfabéta. A történelem legutóbbi negyvennégy esztendeje vi­lágosan bizonyítja, hogy az oktatási rendszer értéke az őt formáló társadalmi rend­szertől függ. Bebizonyoso­dott, hogy a szocialista or­szágokban szembetűnően gyorsabban és sokoldalúb­ban fejlődik az oktatásügy, mint a kapitalista világban. Nem csoda, hogy az USA oktatási intézményeinek ve­zetői közül is sokan elisme­rik az ingyenes, minden irá­nyú és gyakorlati szovjet oktatási rendszer fölényét. A CSTSZ 11. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA ELŐTT Testnevelésünk mgrlgggl miiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiimimiiiiiiii ■■■Wl IvQwl A CSISZ SZLOVÁK Al KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1962. február 13. XI. évfolyam, 7. szám Ara 60 fillér r AZ IFJÚSÁG VILÁGÁBÓL M,,TM,,TÉSZ€LT^IľvSz",",l,," VI. KONGRESSZUSA A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség irodájának nem­rég Bukarestben tartott ülésén elhatározták, hogy a DÍVSZ VI. kongresszusát 1962. augusztus 10—16-a között, Varsóban ren­dezik meg. A DÍVSZ ezzel el­fogadta a lengyel ifjúsági szer­vezetek meghívását. A kong­resszus a Nemzetközi Demok­ratikus Ifjúsági mozgalom fon­tos eseménye lesz, új állomás abban a harcban, amelyet a DÍVSZ megalakulása óta követ­kezetesen folytat a békéért, a nemzeti függetlenségért, a haladásért, az ifjúság demokra­tikus jogaiért. A DÍVSZ ÜJ TAGSZERVEZETEI A DÍVSZ nagy nemzetközi tekintélyt, rokonszenvet vívott ki magának helyes politikája és következetes harca révén. Egy­re több új szervezet kéri fel­vételét a kollektív tagok sorá­ba. Például a DÍVSZ santiagói tanácsülésén 18 latin-amerikai szervezet kérte felvételét. A bukaresti irodai ülésen szere­pelt többek között' a Francia Szocialista Diákszövetség fel­vétele. Megfigyelői tagszerve­zetként jelentkezett az Argen­tin Szocialista Ifjúsági Szövet­ség is. A DÍVSZ mint a múltban, most is, nagy figyelmet fordít a gyarmati ifjúság felszabadí­tásának problémájára. A DÍVSZ irodájának bukaresti ülése fel­hívást fogadott el, hogy április 24-t ez idén is széleskörű akció jegyében mint a gyarmati ifjúsággal való szolidaritás napját ünnepeljük az egész vi­lágon. _ Február 15-től 17-ig jelentős három napja lesz a csehszlo­­= vák testnevelésnek, a prágai Pihenés és Kultúra Parkjában E ugyanis ezeken a napokon tartják meg a Csehszlovák Testne­­í-velési Szövetség II. országos kongresszusát. Ez a kongresz­­=szus módfelett fontos feladatokat hivatott megtárgyalni, Ehiszen határozatba kell foglalni az ifjúság kommunista neve­lésének sarkalatos pontjait. Kiváló teljesítményű sportolók is csak ott fejlődhetnek ki, ahol az egyes sportágaknak nagyszámú kedvelője van. így van ez nálunk a tornával is. Nem érhet el mindenki olyan ered­ményeket, mint a képünkön látható A. Táéová, válogatott tor­násznőnk, de így is mindenki számára örömet, mozgást, szépséget biztosít. Az int ismeretes, a CSKf^KB novemberi határozataira való válaszként ifjúsági szövetségünk vállalta a xaverovi és ivánkai ba­romfitenyésztő farmok felépítését mint ifjúsági épít­kezéseket. Ugyanakkor védnök­séget vállait tíz határvidéken fekvő állami gazdaság felett is. A kötelezettségvállalást kihir­dető CSISZ KB mindjárt az első napokban igen sok választ ka­pott mind kollektíváktól, mind fiataloktól, akik részt akarnak venni az építkezésekben. Csu­pán a xaverovi építkezésre több mint 150 fiatal jelentkezett már, pedig a jelentkezők még csak két kerületből toborzód­­nak. Beérkeztek az első jelentke­zések a határvidéki állami gaz­daságokra is. Egyébként a CSISZ feladata 610 fiatal szak­ember és egyéb mezőgazdasági dolgozó megnyerése a tíz ha­tárvidéki állami gazdaság szá­mára. Ezen állami gazdaságok szántóföldterülete ugyanis 34 200 hektár és gyors szükség van munkaerőkkel való betöl­tésére. A fiatalokat ide főleg márciusban és áprilisban vár­ják. Minden jelentkezőnek egyaránt joga van azokra az anyagi és egyéb előnyökre, amelyeket a határvidékre köl­töző egyének élveznek. A CSISZ gondoskodik arról is, hogy a fiataloknak a lehetőség szerint közös munkahelyet biztosítson, hogy a munka után megfelelő kulturális és sportéletet élhes­senek. Az eddigi együttműködés a határvidéki állami gazdaságok­kal biztató reményeket kelt, mert az ÄG vezetői mindenben ä fiatalok segítségére vannak. Ennek következtében a már ott dolgozók munkaerkölcse na­gyon megjavult s igen bíznak abban, hogy az új munkaerők megérkeztével teljesítik az összes feladatokat. Az ifjúságnak az aktív spor­tolásba való bekapcsolásával behatóan foglalkozott a párt­­határozat, amely jelentős sze­repet biztosított a CSISZ-nek, az ifjúsági szervezeteknek. A novemberi párthatározat értelmében a testnevelés töme­gesítésében, a tömegesség fej­lesztésében roppant nagy fela­datok hárulnak a CSISZ veze­tőkre, tagokra. Csakis ezeknek a feladatoknak a megoldásával biztosítható a fejlesztés sikere. A spartakíádok, testnejvelési ünnepek és ifjúsági spoÁjáté­­kok jelentősen előmozdították testnevelésünk ügyét. Most még hatványozottabb mérték­ben kell megvalósítani a töme­gesítést. A naponta legalább egy órát tornázz akciót meg­kezdtük, ahoi jól megszerve­zik, ott már az eredmény nem maradhat el. Számos üzemben jól halad a munkaközi torna, ám akadnak olyan helyek, ahol még ma sincs kellő színvonalon ez az akció. Az ifjúsági sport­játékok téli részlegében is volt sok szép eredmény, most a ta­vaszi részleg megkezdése előtt ezen a téren is komoly erőfe­szítéseket kell tenni, hogy még nagyobb legyen a bekapcsoló­dás mérve. Éppen ezeknek az akcióknak az elősegítése a CSISZ legfontosabb feladata: az ifjúság aktivizálása. A tömegsport kialakításának alapfeltétele egész ifjúságunk­nak a bekapcsolása az aktív sportolásba, hogy ezzel erős, edzett, a kommunizmust építe­ni tudó nemzedék nevelkedjék fel a sportpályákon. Ezt a kér­dést kell megvitatnia a CSTSZ 11. országos kongresszusának, tehát ifjúságunk nevelésének alapvető irányelvei kerülnek napirendre. Az országos kong­resszuson megjelennek a CSISZ kiküldöttei, sportoló ifjúságunk képviselői, hogy a testnevelési szervek megbizottaival vállvet­ve kidolgozzák az ifjúság neve­lésének, testnevelésének irány­elveit, hogy azután ezeknek az irányelveknek a megvalósításá­val elérhessék a kitűzött célt: a sportoló ifjúság kommunista nevelését. -os A szerkesztőség köszöneté Szerkesztőségünk számos le­velet és üdvözletei kapott la­punk megjelenésének 10. évfor­dulója alkalmából. Ez úton mondunk köszönetét mindazok­nak, akik levélben vagy a lapok hasábjain szerencsekivánatai­­kat fejezték ki. Az ÜJ IFJÚSÁG szerkesztősége Amikor N. Sz Hruscsov az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszaka alkalmából New York-ban tartózkodott, el­beszélgetett Wiliam Clark néger munkással s meghívta annak Holda nevű lányát, h°g.v jöjjön tanulni a Szov­jetunióba. A tizennégy éves Holda immár az egyik moszkvai iskola boldog diák­ja-Olvasóink a napilapokból bizonyára érte­sültek, hogy a szovjet-cseh­szlovák olajve­zetéken továb­bított nyersolaj megtette legne­hezebb útját a Kárpátok bér­cein. A ké­pünkön látható Horváth László, a szivattyúállo­más gépésze, ügyel a gé­pek zavartalan munkájára. Bonni méreg recept nélkül A hamburgi szülészeti klinikán 2 hónap leforgása alatt 18 korcs csecsemő látott napvilágot. Az utólagos orvosi vizsgálat megállapította, hogy a fiatal anyák álmatlanság ellen „Contergan“-t használ­tak. A „világ legjobb és legártalmatlanabb dtatószerét", ahogyan a neonreklámok hirdették. Orvosi előírás nél­kül, szabadon vásárolhatták Nyugat-Németország min­den városában. S ahogy gátlás nélkül gyártották a mérges gázokat annak idején a koncentrációs táborok számára és a há­ború céljára a bombákat ugyanilyen gátlás nélkül állí­tották elő a „híres“ nyugat-német gyógyszereket. Szé­gyenteljes dolog, de nem meglepő, mert az NSZK-ban a gyógyszerek gyártása minden felügyelet nélkül törté­nik és a fő szempont nem az, hogy ezek a gyógyszerek meg is gyógyítsák a betegeket, hanem szemük előtt a bezsebelhető haszon vágya lebeg. + *■*★ + *•**■*★* + + ***-**•*•*•*•■*■•<r * * * * A bratislavai MDŽ-Uzemben 55 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. A 3-as számú ifjúsági kollektíva ’ Olga Falbová vezetésével kötelezettséget vállalt 18 000 korona megtakarítására az első negyedévben Május elsejéig mindannyian képesítő vizsgát tesznek szakmájukból. Képünkön a kollektíva tagjait láthatjuk. A magas, horgas or­rú férfi harmadszor­­negyedszer fordul meg önönmaga körül. Egy­szerű kis mutatvány, mégis többen szemlé­lik nagy figyelemmel a söntésben. Ugyanis jobb kezével igyekszik benyúlni a zakója bal zsebébe, s ez a vastag télikabátban koránt­sem egyszerű dolog. Ezért forog, hívén, hogy így keze és zsebe könnyebben találkoz­­hatik. Balkezét nem használhatja, mert az­zal korsó sört markol igen ragaszkodóan, nem tenné le a világ­ért sem. Végre, hál istennek, sikerült, gyűrött ciga­rettát emel ki, ezért folyt hát a küzdelem. A cigarettát szájához emelve, körülnéz. Ka­kastaréj-vörös a sze­me. A szép szem meg­pihen egy kisebb tár­saságon cigarettájá­val megcélozza egyi-1 küket — ahol füstöt lát — s határozottan elindul. A svung kissé nagyra sikerül, de a célzás mintaszerű volt. Egyetlen találattal szét spriccelt négy em­bert. — Abo ... ába ... márobo .. — mondja — már bo-bo-bo-csá­­nat . . egy kis tüzet, tisztelettel, tisztelet­tel... Adják neki a tüzet, hogyne adnák, de csak nem akar égni. Mond­ják neki hogn ne fújja, hanem Szíjjá, figyelje meg, akkor más tesz a helyzet. A férfi sértődötten néz rájuk. Érzékeny füle felfogta a gúnyt. Látszik, olyan ember", aki szereti a tréfát, de most valahogy nem esik jól neki. Nagy akaraterővel stabili­zálja magát két lábán. Ezzel a kétirányú ki­lengése megszűnt, most már csak felül inog. — Hogy én, "én. mondja és piros szeme vág, mint a borotva. — Hogy én9... A cigaretta szét­­bomiott a rágyujtási harcban. Kis dohány­virág a szája szegleté­ben. — Hogy én? — folytatta a nyilván máshol elkezdett el­mélkedést — alko... akolista vagyok?... Én menjek elvonóra? ... Én, aki élek-halok az én családomért ? Mindent nekik, sem­mit magamnak ?!... Nem vagyok ako- a­­aloholista, kikérem magamnak! Utóbbi szavait han­gosan és megvetően kiáltotta, s indult is kifelé. Persze ez nem olyan egyszerű. A nyavalyás ajtó befelé nyílt, ő azért is kifelé próbálkozott. A ma­kacsság nem szép em­beri tulajdonság, erre ő is rájöhetett, mert néhány kísérlet után önkritikusan befelé húzta a kilincset és már nyílt is az ajtó. Sajnos, nem vette ész­re, hogy két lépcsőfok van. Csak eggyel szá­molt. E kis differencia különös, szunnyadó energiát szabadított fel. Ágyúlövésszerűen lódult ki a járdára, egyből át a szemközti oldalig. Csak a lélek­jelenlétének köszön­hető, hogy nem gázolt el egy autóbuszt... Ott szemközt meg­fordult vissza a kocs­ma felé. A mellkasát ütögette és valamit kiáltozott. Bizonyára forrón szeretett csa­ládjáról beszélt, meg arról, hogy öt egyes gazok mivel gyanúsít­ják. Prágában a napokban román könyvkiállítás nyílt. A kiállításon több mint 1300 könyvet tekinthetnek meg a látogatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents