Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-06 / 6. szám

Megismertem? Kik ezek a filmszínészek? A férfit olasz filmekből is­merjük, a nő Oszkárdíjas francia filmszínésznő, Ismert békeharcos, (elég az egyiket megnevezni). Világhírű francia filmszínész, a Nyomorultak című film főszerepét játszotta. Ki ez? Eltaláltam? Ki ez a világhírű olasz filmszínésznő? Részt vett az 1961-es moszkvai filmfesztiválon. FIGYELMEZTETÉS A VERSENYZŐKHÖZ! Most közölt kérdésekkel lezártuk a filmművészet köréből merített kérdéseket. Kérünk mindenkit, aki résztvesz a versenyben, hogy mind az előző három számban mind ebben a számban közölt kérdések meg­fejtését levelezőlapon küldje be szerkesztőségünk cí­mére: Új Ifjúság, Bratislava, Pražská 9. Azok között, akik legalább 8 kérdésre helyes választ adnak, tárgyi díjakat és könyveket sorsolunk ki. A megfejtéseket feb­ruár 20-ig kell beküldeni. Lapunk február 27.-i szá­mában közöljük a nyertesek névsorát és a következő témakör első három kérdését is. Ne felejtsék el, hogy a verseny nem zárult le, hanem folytatódik más téma­körökkel. Sok sikert a megfejtéshez! Falusi esték Szebbé, tartalmasabbá, embe­ribbé tenni életünket, megada­tott. A lehetőség ott rejtőzik minden faluban, városban vagy üzemben, csak a módszert kell megtalálni, hogy kevesebb le­gyen a szabad idejében unat­kozó fiatal. A technikai vívmá­nyok; mint a film, a televízió, a rádió, vagy röviden a gépi kultúra, nem elégítheti ki az ifjúság kultúra utáni szomját. Ök is aktív részesei akarnak lenni a szórakozás, a tanulás megteremtésének. Nyugtalan ifjúság. így van. Ezek vagyunk mi is. Mindig újat, mindig valamit keresők. Tudni akarjuk az élet titkait. Feszítjük a tért, kitárjuk a tudás kapuját, csak segítsenek. Segítsenek azok, akik többet tudnak, mint mi. Kérdezünk, csak feleljenek, mert számtalan „hogyan és miért“ előtt állunk. Szívesen elmegyünk a kultúr­­házba, vagy ha nincs, akkor az iskola valamelyik tantermébe, csak hívjanak és nyújtsanak olyat, ami érdekel. Tanítsanak meg élni, azok, akik ismerik az életet. Adják kezünkbe a könyvet és mi ol­vasni fogunk, osszák szét a színdarabszerepet és színpadra állunk, hívjanak el vitaestre, mi elmegyünk és meglássák, kérdezni is fogunk. Ezek a gondolatok foglalkoz­tattak a múlt hónap végén Bakán, ebben a néhányszáz la­kosú csallóközi faluban. Vagy 80-an jöttek össze az iskola egyik tantermében, töb­ben el se fértek volna. Jő falusi szokás szerint, még az ablak alatt is hallgatóztak. Mit is te­hettek volna, hiszen az osztály­ban minden hely foglalt volt. — Jól halljuk itt is, — mond­ták az ablak alatt állók. Bakán ugyanis az illemről tartottak előadást, jobban ★ ★ ★ Ott leszek majd én is Emléked most alszik, a puha hó alatt. Tavaszra nem lesz takaró Tavasszal álmodnom szabad. Felidézem, tavaszi mosolyod pírját, Ott libeg majd előttem kacér szemed kékje, Szőke hajad átöleli a csillogó Dunát. Ott leszek majd én is, a mámoros illat ölén. Karjaimban emlékeddel; Almaimban a szíveddel. Ott leszek, majd én is Várj tehát. GINZERY ÁRPÁD .W A filmművészeti irányok Témájukon, nemzeti sajátos­ságaikon stb. kívül a filmművé­szet különböző alkotásai, stílu­suk, tükrözései sajátosságuk szerint mutatnak jelentős elté­rést. Más egy olyan film, amely főleg vágásokkal köti össze a bemutatott jelenségeket s nem használ gépmozgást. Megint más, ha inkább világítási hatá­sokat alkalmaz vagy a díszle­tekre helyezi a fő hangsúlyt, és így tovább: S ilyen különb­ségek nemcsak azért jelentkez­nek, mert a filmművészeti esz­közök fokozatosan fejlődtek ki. Tehát pl. nemcsak azért nem használhatták a mozgó felvevő­géppel való fényképezést, mert még nem jöttek rá erre a lehe­tőségre, s még nem volt meg ennek az eljárásnak a technikai alapja, hanem a művészi alkat is befolyásolja az ilyen eszkö­zök felhasználását. Az ábrázolási eszközök és tényezők eltérő felhasználása mellett, különböznek a művek szemléletük, támakörük stb. szerint is. Ugyanakkor ezek a hasonló jegyeket mutató alko­tások nem elszigetelten buk­kannak föl, hanem úgynevezett művészeti irányok, iskolák ke­retében jelentkeznek. A hasonló jegyeket feltüntető műveknek egy bizonyos cso­portját meghatározott névvel, mint irányt jelölni akkor lehet, ha ezeknek a műveknek való­ban van közük egymáshoz. Mit jelent ez? Fejlődése bizonyos szakaszá­ban a társadalom különböző él­ményeket kelt a művészekben, s különböző feladatokat tűz eléjük. A második világháború utáni Olaszországban például a neorealizmusnak nevezett irányzat a felszabadító mozga­lomban részt vett partizánok, az elmenekült földbirtokosok és gyárosok birtokait elfoglaló parasztok és munkások lendü­letét fejezte ki, s kísérletet tett reális kép adására a társa­dalom problémáiról, annak ér­dekében, hogy ezzel elősegítse megoldásukat. Le kellett lep­lezni a kisemberek kiszolgálta­tottságát és nyomorát, még­hozzá a tragédia szenvedélyes erejével. Meg kellett mutatni, hogy változásra, s ennek érde­kében összefogásra van szük­ség. Sajnos a neorealizmus az adott társadalomban ennél to­vább nem tudott menni. Hogyan jött létre ez a művé­szeti irány? A neorealizmus meghatározott művészeti örök­ségre támaszkodott, más irá­nyokkal pedig szembeszállt. Tagadta a fasiszta filmművé­szet pompázatos, de hazugságot takaró díszlettechnikáját, és üres monumentalizmusát. Hi­szen a neorealista film az egy­szerű emberek problémáira fordította figyelmét, s ehhez adatszerű közvetlenség és egy­szerűség kellett. Ügy igyeke­zett a valóságot megmutatni, mondva az Illik, nem illik című könyvet vitatták meg. Hogy té­vedés ne essék, nemcsak fiata­lok vettek részt, hanem fejken­dős nénik is eljöttek, hogy megismerkedjenek az új erköl­csi normákkal. Eljöttek azok, akik néhány évtizede még az „úr, ír“ szavakat vetették pa­pírra, mert így kezdték tanítani őket. Nagyon sajnálom, hogy nem volt velem fényképezőgép. Sze­rettem volna megörökíteni azt az anyát, aki ott ült az első padban három-négy éves gyer­mekével együtt. Eljött, magával hozta féltve őrzött kincsét. Biztosan nem volt kire hagynia otthon. A gyermek aludt az anyja ölén. A fiatalok kérdez­tek. Végh Gusztáv, a dunaszer­­dahelyi népművelési otthon dolgozója, aki előadást is tar­tott, felelt. Néhány kérdés után mintha csüggedt volna a lelkesedés. Nem. Csak az úgynevezett „ké­nyes“ kérdések érdekelték a hallgatókat. Meg kell oldani a gordiuszi csomót — gondol­ták a helyi vezetők. Kis cédu­lákat osztottak szét, és jöttek a kérdések, gyűltek a cetlik az asztalon. „Helyes-e, hogy a nők dohá­nyoznak? Udvarolhat-e a fiú vagy udvaroltathat-e a lány, ha a szülők ellenzik? Kinek mit í ajándékozzunk? Illik-e a kapott fényképet visszaküldeni? Ho­gyan köszönjünk?“ Sorolhatnám a kérdéseket tovább, hiszen több mint 25 hangzott el e egyetlen estén. Ismertethetném a kérdésekre megadott kielégítő válaszokat. Nem teszem. Méregetem az est erkölcsi értékét... Jól vizsgáztatok bakai fiata­lok. Az előadás után azon vitat­koztunk, hogy ki szervezte meg ezt az estét. A CSISZ- vagy pedig a CSEMADOK-szervezet? Ugye nevetséges ilyen vitát folytatni? Összefogni. Csakis így lehet ilyen kis faluban eredményes kulturális munkát végezni. Együtt közösen erősebbek lesz­nek. Valahogy ilyen lelkesedés­sel kellene hozzáfogni a kultűr­­ház építéséhez is Bakán. Ügy mondták, hogy talán őszre ké­szen lesz. Szeretném hinni, hogy a talán helyett biztosat gondoltak. Az a hat lány, aki énekszám­mal és néhány táncszámmal lépett fel a pár négyzetméter­nyi szabadon maradt helyen, szívesen táncolna az új kultúr - ház színpadán. Még a fiúk is közéjük állná­nak. CSÍKMÁK IMRE I 1 Vši \ ! . ... V ? *" '.Cy ■W Jb*i ■ \ Mennyi izgalom, mennyi várakozás előzi meg az első bált. Hány szív dobog hevesebben, amikor utoljára pillantanak a tükörbe a lány >k és elindulnak a bálterembe. így lesz 1962. február 17-én is, a Devín-szállóban, ahol a CSEMADOK Köz­ponti Bizottsága és a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztő­sége műsoros farsangi bált rendez. Jegyelővétel: Bratislava, Námestie 1. mája 30. szám alatt. Telefon 535-17. mintha nem is lenne közte és a néző között a felvevőgép. Híven tárta fel az emberek kis problémáit, tragédiáit, konflik­tusait. Ebben a korsi olasz film, az ún. nápolyi iskola hagyomá­nyain kívül felhasználta a klasszikus szovjet film és a francia filmiskola eredmé­nyeit is. Hiszen mindezek az irányzatok a mindennapi élet problémáinak és hőseinek reális tükrözésére törekedtek. Ezek a szemléleti és formai jegyek természetesen részben egy-egy művész több művében, részben több művész alkotásai­ban alakultak ki. így jött létre egy közös sajátosságokat hor­dozó egységes irányzat. Nyil­vánvaló, hogy amikor ezeknek a műveknek formai jegyeit vizsgáljuk, figyelembe kell venni, sajátos körülményeiket és célkitűzéseiket, amelyek adatszerű törekvésükben, a filmművészeti eszközök vi­szonylag puritán felhasználásá­ban jelentkeztek. Ez felelt meg társadalmi tartalmuknak, hogy a lehető legnagyobb közvetlen­séggel és a tények leghihetőbb tálalásával hassanak az embe­rekre. Ugyancsak figyelembe kell venni tartalmi szempontból azokat a korlátokat is, amelye­ket a társadalmi helyzet támaszt, s amelyekkel megaka­dályozza a mondanivaló követ­kezetesebb, mélyebbre hatoló vagy határozottabban utat mu­tató kifejtését. Kritikai szem­léletünk kialakításában tehát mind a filmművészet „nyelvé­vel“ kapcsolatos ismeretek, mind az esztétikai ideálon ala­puló elemzés szempontjai fel­­használására kerülnek. Ezen­kívül még más művekhez és művészeti stílusokhoz való vi­szonyításra is van szükség. Végül nem szabad elfelejteni, hogy egyrészt maguk a művé­szeti irányok is változnak, ala­kulnak, felbomlanak, másrészt, hogy adott országban, egyide­jűleg nemcsak egy típusú film készül, hanem számos olyan mű is, amely más művészeti irány­hoz tartozik vagy egyáltalán nincs köze egyikhez sem. Kulturális Marie Majerová 80 éves. Antonín Novotný köztársa­sági elnök Marie Majerová­­nak mint a szocialista iro­dalom és művészet úttörő­jének a Klement Gottwald Érdemrendet adományozta. Meghalt Vlasta Burián, a népszerű filmszínész és színművész. Csaknem 50 éven át fejtett ki sokoldalú művészi tevékenységet. Színművészeti pályája ele­jén különböző prágai szín­házakban és kabarékban lé­pett fel, később pedig sa­ját színházában játszott, ahol több mint száz fősze­repet alakított. A cseh filmgyártás, de különösen a cseh filmvígjáték fejlődése elválaszthatatlan Vlasta Bu­rián nevétől. Jana Brejčhová kedvelt cseh filmszínésznő, a Loy kapitány álma című film forgatása közben megismer­kedett Ulrich Thein kelet­németországi népszerű szí­nésszel s e napokban férj­hez ment hozzá. E napokban Bratislavában járt dr. Sziklai László tanár, a Magyar Tudományos Aka­démia dolgozója, aki most fejezte be a Szlovák Iroda­lom Története című művét. Ebben a munkájában a szlo­vák irodalomtörténetet az 1945-öt évig dolgozta fel. Az értékes munkát dr. Pi­­šut és J. Spitzer szlovák irodalmárok bírálták meg. A csehszlovák televízió „Televízióval a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kö­rül“ címen versenyprogra­mot készít elő. A köztársa­ságot 25 körzetre osztották fel. A versenyzők a kérdé­sek helyes megfejtése út­ján jutnak előre a célhoz. A kérdéseket a kerületek kulturális és gazdasági éle­téből merítették. Mindez azt mutatja, hogy a filmművészeti alkotások él­vezete és megértése nemcsak elméleti, hanem bizonyos tör­téneti tények ismeretét is fel­tételezi. Nem lehet ugyan min­den alkotást valamely művé­szeti irányba belekényszeríteni, de a filmtörténet azt mutatja, hogy a filmművészet — csak­úgy, — mint a többi művésze­tek — különböző irányú fejlő­dés eredménye. Ezek ismerete kétségtelenül szilárdabbá teszi a műélvezés alapját. Ismerte­tésük azonban egy külön film­­történeti mű feladata lenne.

Next

/
Thumbnails
Contents