Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-06 / 6. szám
Megismertem? Kik ezek a filmszínészek? A férfit olasz filmekből ismerjük, a nő Oszkárdíjas francia filmszínésznő, Ismert békeharcos, (elég az egyiket megnevezni). Világhírű francia filmszínész, a Nyomorultak című film főszerepét játszotta. Ki ez? Eltaláltam? Ki ez a világhírű olasz filmszínésznő? Részt vett az 1961-es moszkvai filmfesztiválon. FIGYELMEZTETÉS A VERSENYZŐKHÖZ! Most közölt kérdésekkel lezártuk a filmművészet köréből merített kérdéseket. Kérünk mindenkit, aki résztvesz a versenyben, hogy mind az előző három számban mind ebben a számban közölt kérdések megfejtését levelezőlapon küldje be szerkesztőségünk címére: Új Ifjúság, Bratislava, Pražská 9. Azok között, akik legalább 8 kérdésre helyes választ adnak, tárgyi díjakat és könyveket sorsolunk ki. A megfejtéseket február 20-ig kell beküldeni. Lapunk február 27.-i számában közöljük a nyertesek névsorát és a következő témakör első három kérdését is. Ne felejtsék el, hogy a verseny nem zárult le, hanem folytatódik más témakörökkel. Sok sikert a megfejtéshez! Falusi esték Szebbé, tartalmasabbá, emberibbé tenni életünket, megadatott. A lehetőség ott rejtőzik minden faluban, városban vagy üzemben, csak a módszert kell megtalálni, hogy kevesebb legyen a szabad idejében unatkozó fiatal. A technikai vívmányok; mint a film, a televízió, a rádió, vagy röviden a gépi kultúra, nem elégítheti ki az ifjúság kultúra utáni szomját. Ök is aktív részesei akarnak lenni a szórakozás, a tanulás megteremtésének. Nyugtalan ifjúság. így van. Ezek vagyunk mi is. Mindig újat, mindig valamit keresők. Tudni akarjuk az élet titkait. Feszítjük a tért, kitárjuk a tudás kapuját, csak segítsenek. Segítsenek azok, akik többet tudnak, mint mi. Kérdezünk, csak feleljenek, mert számtalan „hogyan és miért“ előtt állunk. Szívesen elmegyünk a kultúrházba, vagy ha nincs, akkor az iskola valamelyik tantermébe, csak hívjanak és nyújtsanak olyat, ami érdekel. Tanítsanak meg élni, azok, akik ismerik az életet. Adják kezünkbe a könyvet és mi olvasni fogunk, osszák szét a színdarabszerepet és színpadra állunk, hívjanak el vitaestre, mi elmegyünk és meglássák, kérdezni is fogunk. Ezek a gondolatok foglalkoztattak a múlt hónap végén Bakán, ebben a néhányszáz lakosú csallóközi faluban. Vagy 80-an jöttek össze az iskola egyik tantermében, többen el se fértek volna. Jő falusi szokás szerint, még az ablak alatt is hallgatóztak. Mit is tehettek volna, hiszen az osztályban minden hely foglalt volt. — Jól halljuk itt is, — mondták az ablak alatt állók. Bakán ugyanis az illemről tartottak előadást, jobban ★ ★ ★ Ott leszek majd én is Emléked most alszik, a puha hó alatt. Tavaszra nem lesz takaró Tavasszal álmodnom szabad. Felidézem, tavaszi mosolyod pírját, Ott libeg majd előttem kacér szemed kékje, Szőke hajad átöleli a csillogó Dunát. Ott leszek majd én is, a mámoros illat ölén. Karjaimban emlékeddel; Almaimban a szíveddel. Ott leszek, majd én is Várj tehát. GINZERY ÁRPÁD .W A filmművészeti irányok Témájukon, nemzeti sajátosságaikon stb. kívül a filmművészet különböző alkotásai, stílusuk, tükrözései sajátosságuk szerint mutatnak jelentős eltérést. Más egy olyan film, amely főleg vágásokkal köti össze a bemutatott jelenségeket s nem használ gépmozgást. Megint más, ha inkább világítási hatásokat alkalmaz vagy a díszletekre helyezi a fő hangsúlyt, és így tovább: S ilyen különbségek nemcsak azért jelentkeznek, mert a filmművészeti eszközök fokozatosan fejlődtek ki. Tehát pl. nemcsak azért nem használhatták a mozgó felvevőgéppel való fényképezést, mert még nem jöttek rá erre a lehetőségre, s még nem volt meg ennek az eljárásnak a technikai alapja, hanem a művészi alkat is befolyásolja az ilyen eszközök felhasználását. Az ábrázolási eszközök és tényezők eltérő felhasználása mellett, különböznek a művek szemléletük, támakörük stb. szerint is. Ugyanakkor ezek a hasonló jegyeket mutató alkotások nem elszigetelten bukkannak föl, hanem úgynevezett művészeti irányok, iskolák keretében jelentkeznek. A hasonló jegyeket feltüntető műveknek egy bizonyos csoportját meghatározott névvel, mint irányt jelölni akkor lehet, ha ezeknek a műveknek valóban van közük egymáshoz. Mit jelent ez? Fejlődése bizonyos szakaszában a társadalom különböző élményeket kelt a művészekben, s különböző feladatokat tűz eléjük. A második világháború utáni Olaszországban például a neorealizmusnak nevezett irányzat a felszabadító mozgalomban részt vett partizánok, az elmenekült földbirtokosok és gyárosok birtokait elfoglaló parasztok és munkások lendületét fejezte ki, s kísérletet tett reális kép adására a társadalom problémáiról, annak érdekében, hogy ezzel elősegítse megoldásukat. Le kellett leplezni a kisemberek kiszolgáltatottságát és nyomorát, méghozzá a tragédia szenvedélyes erejével. Meg kellett mutatni, hogy változásra, s ennek érdekében összefogásra van szükség. Sajnos a neorealizmus az adott társadalomban ennél tovább nem tudott menni. Hogyan jött létre ez a művészeti irány? A neorealizmus meghatározott művészeti örökségre támaszkodott, más irányokkal pedig szembeszállt. Tagadta a fasiszta filmművészet pompázatos, de hazugságot takaró díszlettechnikáját, és üres monumentalizmusát. Hiszen a neorealista film az egyszerű emberek problémáira fordította figyelmét, s ehhez adatszerű közvetlenség és egyszerűség kellett. Ügy igyekezett a valóságot megmutatni, mondva az Illik, nem illik című könyvet vitatták meg. Hogy tévedés ne essék, nemcsak fiatalok vettek részt, hanem fejkendős nénik is eljöttek, hogy megismerkedjenek az új erkölcsi normákkal. Eljöttek azok, akik néhány évtizede még az „úr, ír“ szavakat vetették papírra, mert így kezdték tanítani őket. Nagyon sajnálom, hogy nem volt velem fényképezőgép. Szerettem volna megörökíteni azt az anyát, aki ott ült az első padban három-négy éves gyermekével együtt. Eljött, magával hozta féltve őrzött kincsét. Biztosan nem volt kire hagynia otthon. A gyermek aludt az anyja ölén. A fiatalok kérdeztek. Végh Gusztáv, a dunaszerdahelyi népművelési otthon dolgozója, aki előadást is tartott, felelt. Néhány kérdés után mintha csüggedt volna a lelkesedés. Nem. Csak az úgynevezett „kényes“ kérdések érdekelték a hallgatókat. Meg kell oldani a gordiuszi csomót — gondolták a helyi vezetők. Kis cédulákat osztottak szét, és jöttek a kérdések, gyűltek a cetlik az asztalon. „Helyes-e, hogy a nők dohányoznak? Udvarolhat-e a fiú vagy udvaroltathat-e a lány, ha a szülők ellenzik? Kinek mit í ajándékozzunk? Illik-e a kapott fényképet visszaküldeni? Hogyan köszönjünk?“ Sorolhatnám a kérdéseket tovább, hiszen több mint 25 hangzott el e egyetlen estén. Ismertethetném a kérdésekre megadott kielégítő válaszokat. Nem teszem. Méregetem az est erkölcsi értékét... Jól vizsgáztatok bakai fiatalok. Az előadás után azon vitatkoztunk, hogy ki szervezte meg ezt az estét. A CSISZ- vagy pedig a CSEMADOK-szervezet? Ugye nevetséges ilyen vitát folytatni? Összefogni. Csakis így lehet ilyen kis faluban eredményes kulturális munkát végezni. Együtt közösen erősebbek lesznek. Valahogy ilyen lelkesedéssel kellene hozzáfogni a kultűrház építéséhez is Bakán. Ügy mondták, hogy talán őszre készen lesz. Szeretném hinni, hogy a talán helyett biztosat gondoltak. Az a hat lány, aki énekszámmal és néhány táncszámmal lépett fel a pár négyzetméternyi szabadon maradt helyen, szívesen táncolna az új kultúr - ház színpadán. Még a fiúk is közéjük állnának. CSÍKMÁK IMRE I 1 Vši \ ! . ... V ? *" '.Cy ■W Jb*i ■ \ Mennyi izgalom, mennyi várakozás előzi meg az első bált. Hány szív dobog hevesebben, amikor utoljára pillantanak a tükörbe a lány >k és elindulnak a bálterembe. így lesz 1962. február 17-én is, a Devín-szállóban, ahol a CSEMADOK Központi Bizottsága és a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége műsoros farsangi bált rendez. Jegyelővétel: Bratislava, Námestie 1. mája 30. szám alatt. Telefon 535-17. mintha nem is lenne közte és a néző között a felvevőgép. Híven tárta fel az emberek kis problémáit, tragédiáit, konfliktusait. Ebben a korsi olasz film, az ún. nápolyi iskola hagyományain kívül felhasználta a klasszikus szovjet film és a francia filmiskola eredményeit is. Hiszen mindezek az irányzatok a mindennapi élet problémáinak és hőseinek reális tükrözésére törekedtek. Ezek a szemléleti és formai jegyek természetesen részben egy-egy művész több művében, részben több művész alkotásaiban alakultak ki. így jött létre egy közös sajátosságokat hordozó egységes irányzat. Nyilvánvaló, hogy amikor ezeknek a műveknek formai jegyeit vizsgáljuk, figyelembe kell venni, sajátos körülményeiket és célkitűzéseiket, amelyek adatszerű törekvésükben, a filmművészeti eszközök viszonylag puritán felhasználásában jelentkeztek. Ez felelt meg társadalmi tartalmuknak, hogy a lehető legnagyobb közvetlenséggel és a tények leghihetőbb tálalásával hassanak az emberekre. Ugyancsak figyelembe kell venni tartalmi szempontból azokat a korlátokat is, amelyeket a társadalmi helyzet támaszt, s amelyekkel megakadályozza a mondanivaló következetesebb, mélyebbre hatoló vagy határozottabban utat mutató kifejtését. Kritikai szemléletünk kialakításában tehát mind a filmművészet „nyelvével“ kapcsolatos ismeretek, mind az esztétikai ideálon alapuló elemzés szempontjai felhasználására kerülnek. Ezenkívül még más művekhez és művészeti stílusokhoz való viszonyításra is van szükség. Végül nem szabad elfelejteni, hogy egyrészt maguk a művészeti irányok is változnak, alakulnak, felbomlanak, másrészt, hogy adott országban, egyidejűleg nemcsak egy típusú film készül, hanem számos olyan mű is, amely más művészeti irányhoz tartozik vagy egyáltalán nincs köze egyikhez sem. Kulturális Marie Majerová 80 éves. Antonín Novotný köztársasági elnök Marie Majerovának mint a szocialista irodalom és művészet úttörőjének a Klement Gottwald Érdemrendet adományozta. Meghalt Vlasta Burián, a népszerű filmszínész és színművész. Csaknem 50 éven át fejtett ki sokoldalú művészi tevékenységet. Színművészeti pályája elején különböző prágai színházakban és kabarékban lépett fel, később pedig saját színházában játszott, ahol több mint száz főszerepet alakított. A cseh filmgyártás, de különösen a cseh filmvígjáték fejlődése elválaszthatatlan Vlasta Burián nevétől. Jana Brejčhová kedvelt cseh filmszínésznő, a Loy kapitány álma című film forgatása közben megismerkedett Ulrich Thein keletnémetországi népszerű színésszel s e napokban férjhez ment hozzá. E napokban Bratislavában járt dr. Sziklai László tanár, a Magyar Tudományos Akadémia dolgozója, aki most fejezte be a Szlovák Irodalom Története című művét. Ebben a munkájában a szlovák irodalomtörténetet az 1945-öt évig dolgozta fel. Az értékes munkát dr. Pišut és J. Spitzer szlovák irodalmárok bírálták meg. A csehszlovák televízió „Televízióval a Csehszlovák Szocialista Köztársaság körül“ címen versenyprogramot készít elő. A köztársaságot 25 körzetre osztották fel. A versenyzők a kérdések helyes megfejtése útján jutnak előre a célhoz. A kérdéseket a kerületek kulturális és gazdasági életéből merítették. Mindez azt mutatja, hogy a filmművészeti alkotások élvezete és megértése nemcsak elméleti, hanem bizonyos történeti tények ismeretét is feltételezi. Nem lehet ugyan minden alkotást valamely művészeti irányba belekényszeríteni, de a filmtörténet azt mutatja, hogy a filmművészet — csakúgy, — mint a többi művészetek — különböző irányú fejlődés eredménye. Ezek ismerete kétségtelenül szilárdabbá teszi a műélvezés alapját. Ismertetésük azonban egy külön filmtörténeti mű feladata lenne.
