Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-12-11 / 50. szám
Érdekes gyógyintézet • - *' ’^ÉRfejK f Z&iiiZ;, .. i i Hl11 llKók-e.-. .1 ... Í&v/%v/s///ává&ai1 Bratislava dél-nyugati peremén talált elhelyezést 1937-ben a testi hibában szenvedő fiatalok gyógyintézete, ahová négy éves kortól kerülnek a gyermekek. Ha van' közösség, akiknek lelkében mindent irányító és mindent akaró erővel lebeg az intézet lakói iránti szeretet és jóindulat, ezen intézet kollektívája az. Tekintettel a széleskörű és sokoldalú szociális és egészségügyi munkára, amelyet ez az intézmény a múltban súlyos gazdasági viszonyok között és rendkívüli erőfeszítésekkel végzett, és figyelembe véve azt az áldozatos hivatást, amely erre az intézetre a jövőben is vár, szükségesnek tartottuk, hogy a 25. jubiláris évforduló alkalmából megkérdezzük az intézet gazdasági részlegének vezetőjét, Leško Dezider elvtársat, mi a legkiemelkedőbb momentum az intézet fejlődésében és mik azok az irányelvek, amelyek az intézet jövőbeli tevékenységet meghatározzák. — Intézetünk munkáját régi, kipróbált és igazolt hagyományok irányítják. Az első köztársaság idején, a kormány felelős vezetői igen mostoha sorsban kezelték a testi hibákban szenvedő gyermekek intézményét, amely akkor még egy jótékony célú egyesület égisze alatt működött a Trencsén melletti Slávnica községben, és leginkább könyöradományokból tartotta fenn magát. Abban az időben csupán 60 ágy állt rendelkezésére a rászorultaknak, amikor 5000 testi hibában szenvedő szegény gyermeket tartottak nyilván Szlovákiában. Az egyesület 1937-ben vásárolta meg a mai területet, pavilonokat. építettek föl, ide helyezték az ápoltakat. Az elhanyagolt gazos területen, a primitiv módon berendezett helyiségekben, nehéz munkájuk volt az intézet dolgozóinak. A második világháború folyamán, a bombatámadások következtében teljesen elpusztultak az építmények. Felszabadulásunk után igen nehezen indult el az építkezés' folyamat, amelyet a szociális és egészségügyi megbízotti hivatal rendelkezésével és részbeni finanszírozásával irányítottak. A későbbi időben, a párt és a kormány intézkedésének következtében, 14 millió koronát fordítottak az építkezés céljaira, s így épültek fel a modern kornak megfelelően az intézet épületei: internátus, kórház, kilencéves általános iskola és a különböző műhelyek. Ezekben az épületekben találhatók a jól berendezett kórtermek, operációs terem, étkezde, klub-szoba, és a gyógykezeléshez szükséges fürdőmedence. Brigádmunkával készültek el a parkok és a játszóterek. Orvosi. karunk, Doc. vánják elnyerni az elvégzett MUDr. Ján Červeňanský kiváló eredményes operációk terén, sebésszel az élen, kötelezett- — Amíg intézetünk megnyiségvállalással a szocialista tásakor csak 60 fekvőhellyel brigád megtisztelő címét ki- rendelkeztünk, ma már 200 be-Fürdés és gyógykezelés után. Elégséges szabad idő áll a gyermekek rendelkezésére. Mit csináljanak ilyenkor? Társasjátékok és más szórakoztató eszközök állnak rendelkezésükre. Körülülik az asztalt, aztán közösen kitalálják, mit fognák tenni. utalt nyer kényelmes elhelyezést, és ezt a létszámot kívánjuk még emelni a jövőben a rászorultak részére. — Ez a mi munkánk és ennek a munkának lehetőleg még fokozottabb és teljesebb folytatása a mi jövőbeli programunk. Ennek a programnak a megvalósítása csak azért nem lehetetlen, mert kormányunk fokozottabb gondoskodása és az intézet dolgozóinak áldozatkész munkája és soha nem hanyatló lelkesedése segítik az intézményt abban, hogy munkájukat minél sikeresebben végezhessék. Ily kiváló orvosi-, ápolói-, szakoktatói- és adminisztrációs személyzet mellett nem csoda, hogy az intézetről, amely a legmodernebb eszközökkel van felszerelve, dr. Blochin, a kiváló ieningrádi orvostanár 14 moszkvai orvossal az élen 1959-ben tett látogatása alkalmával a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott. A medencében, gyógyító vízben fürdenek a gyermekek. Hajnal a faluban ,1 FIATALOK KOZOTT Wittenberg József • 9 A sajtó, a televízió és a rádió már sokat foglalkozott a Bajcsi Állami Gazdaság dolgozóival. A gazdaság dolgozói megmutatták, hogy milyen munkamódszerek alkalmazásával érhetünk el magasabb hektárhozamokat. Amikor Bajcson kissé szétnézünk, a szép új kultúrház ötlik elsősorban a szemünkbe és a sok gondozott játszótér. Figyelmünket azonban csakhamar a jól megtermett széparcú lányok és fiúk kötik le, lépten-nyomon találkozunk velük. Kíváncsian tesszük fel a kérdést, vajon mivel magyarázható, hogy a fiatalok Bajosról nem szöknek be a városba? — Nagyon egyszerű a dolog — felelte a gazdaság igazgatója és a CSISZ összüzemi szervezetének elnöke. — A fiataloknak megadjuk a lehetőségeket ahhoz, hogy alapos szakképzettségre tegyenek szert és azután pontosan minősítésük alapján osztjuk be őket a munkába. Ami a legfontosabb, mindig igazságosan jutalmazzuk meg őket és gondoskodunk a szórákozásukról és a sporttevékenységükről is — fűzi hozzá az igazgató. — Már évekkel ezelőtt létesítettük a sporttelepet, társadalmi munkával strandot is építettünk. A kultúrház mögött sportstadion készül és a brigádosok röplabda és kosárlabda pálya kiépítésén is dolgoznak. Azután majd hozzálátunk a könnyűatletikai pálya építéséhez is. A műszak befejezése után 15-20 fiú és leány minden nap kimegy a sporttelepre és ledolgozza a vállalt brigádórákat. A fiatalok a labdarúgást kedvelik a legjobban. Jurik elvtárs az edzőjük. Az első csapatuk tavaly az A. II. osztályban 8 pontot ért el. Az idén már az A. I. osztályban szerepelnek. Az úszásban is szép eredményeket értek el, örülnek az úszómedencének, saját maguk építették! Több mint 70 fiú és leány tanult meg úszni, ezek közül 55-en nyerték el a ČSSR-úszója jelvényt. — Ma már Bajcson nincs olyan tíz éven felüli fiú vagy leány, aki ne tudna úszni — mondja a CSTSZ titkára. Sül László tanító elvtárs vezette eddig az úszókört, de egymaga nem győzi a munkát és ezért külön edzőket akarnak kiképeztetni a fiúk és a leányok számára. Már kiszemelték a jelölteket és a legközelebbi alkalomnál elküldik edzőképző tanfolyamra. Szép eredményeket ért el az asztalitenisz csapat is, amelynek 30 tagja van. Háromszor hetenként jönnek össze a kultúrházban, ahol három asztal áll rendelkezésükre. A CSISZ- alapszervezetek most a gazdaság keretében „asztalitenisz bajnoksági versenyre“ készülnek. Nyáron könnyűatlétikai versenyt rendeztek, több mint 60 fiú és leány vett rajta részt. Sok versenyző, így például Nagy Tibor és Garlik Jancsi azelőtt nem törődtek az atlétikával, most azonban rendszeresen eijárnak az edzésekre. Jancsi súlydobásban, Tibi pedig ugrásban ért el szép eredményt. Balog Lenke és Chňapo Irénke se törődött azelőtt a testneveléssel, de most őket is ott látjuk rendszeresen a sporttelepen. A lányokat a legnehezebb megnyerni a rendszeres testnelésre. A CSTSZ és a CSISZ vezetősége mindent elkövet, hogy ne csak a labdarúgó csapat, hanem a lányok csapata is képviselje a bajcsi gazdaság színeit. A lányok előtt a szélhalomi baromfifarm szocialista munkabrigádjának leánytagjai állnak példaképül, akik Juricek Milán, a Mezőgazdasági Főiskola testnevelési adjunktusának vezetésével kétszer hetenként rendszeresen tornáznak és sportolnak. A kultúrház tornatermét még jobban fel kellene szerelni, akkor bizonyára még többen látogatnák. A Bajcsi Állami Gazdaság igazgatósága, a pártszervezet és a társadalmi szervezetek összefogtak és mindent elkövetnek, hogy a fiatalok a gazdaságban jól érezzék magukat. Elsősorban ennek a gondoskodásnak köszönhető, hogy a gazdaság 1100 dolgozója közül 485 fiú és leány még nem töltötte be 28. életévét. A bajcsiak megmutatták, hogy a CSKP KB-nek az ifjúság körében végzendő tevékenységére vonatkozó határozata teljesen reális és százszázalékosan megvalósítható. Kiss Gyula mimmmmmmmimiimmsmmmmim imimiimiiiimimmiimiiimimiiimimmimimmiimmiimmfiiimimimmiiiimmmimii A hegy gyöngye A Kis-Kárpátok egyik festői ** pontján emelkedik a szomolányi várkastély. Festői panorámájával ragadja meg a látogatót. Nem csoda, ha közelében pompás üdülőtelepet létesített a felszabadult kor. Az üdülőtelep ma már afféle turistaházakból álló várossá nőtt, amelyekbe főként a közeli városok lakosai, illetve üzemek dolgozói jönnek üdülni. A közeli EFSZ-ek, állami gazdaságok, erdőgazdaságok dolgozói is ide járfiak hétvégi pihenőre. Gyakran veri fel a tölgy- és fenyveserdők csendjét a kiránduló tanuló fiatalok zsivaja is. Legalább 150 fából vagy kőből épült turistaház tarkítja a ■ völgykatlan körüli erdőségeket, berendezésük egészen korszerű. A kommunális üzemek sátortáborokat is létesítettek itt. Hogy mi csábítja ide az embereket? Az erdők pompás levegője, a környék és a sok kirándulási alkalom. Az egyik nyíl erdei vendéglőre hívja fel a figyelmet. A másik turistajelzés azt közli, hogy egy km-re van innen Driny, a Kis-Kárpátok egyetlen cseppköbarlangja. Nem bánja meg, aki megtekintette a barlangot. Az útikalauz Szlovákia tíz legszebb barlangjai között emlegeti a nevét, pedig csak nem régen tárták fel. A barlang bejárata előtt kedves kis tisztás t áll, melyről pompás kilátás nyílik a Veterník csúcsára és a Kis- Kárpátok hullámzó erdeire. Belül a barlangban nincsenek nagy termek, mint Domicán vagy Demenován, jellege egész más. Csupa sziklahasadék, szűk folyosók, az úton néha alig fér jsí egymás mellett két ember, de a három színezetű cseppkő (mészkő, vasérc és mangán színeződése) így is igen szép és csodás tárgyakat alkotott. Látunk benne pálmatörzset, kukoricatorzsát, hagymákat és retkeket. Természetesen cseppkő hozta létre az említett tárgyakat. Látjuk • a pisai ferde torony mását, s a természet alkotóképessége az egyik sziklán még a szomolányi várkastély körvonalait is megrajzolta. Az egyik lefelé lógó cseppkő elefántfejre emlékeztet, akárhol ütik, mindig, mindenütt más hangot ad. Máshelyütt viszont egy pompás tisztított liba lóg le a mennyezetről, nyakánál fogva, persze cseppkőből. — Szerencse, hogy ilyen magasan van, mert különben megsütnék — mondotta valaki a szenei pékek csoportjából. akik szintén a barlangot járták. Megtekintettük még a „csendőr gallérját“, valamint azt a cseppköves részt, amelyet a vezetőnk szerint a Kis-Kárpátok gyöngyének neveznek. A Kis-Kárpátok barlangja folyton szélesedik és bővül, a szakembereknek az volt a véleményük, hogy a barlangnak folytatása is van. Megbízták tehát a domicai barlang felfedezőjét, Majkó Jánost, hogy kutasson tovább. A kutatás eredménnyel járt. 1959-ben feltárták a drinyi barlang újabb részét, melyet ma már mindenki megtekinthet. Amikor kijöttünk a barlangból, már újabb kirándulócsoport várt a látogatásra. Lent négy autóbuszt számoltam meg, amelyek az alatt az idő alatt érkeztek, miközben én csoportommal a barlangot jártam. A Kis-Kárpátok cseppkőbarlangjának tehát igen nagy a forgalma. Tavasszal, nyáron vagy a sárguló őszben, ha valaki arra jár, ne feledkezzen meg róla, nézze meg. Mártonvölgyi László A szomolányi' várkastély. Dérfátyolos a vidék, zölden kanyarog az Ipoly. A hegyek csúcsai hóban sziporkáznak. A faluban béketűrő csend. Egy traktor pótkocsival végigpöfög az utcán, valamit még a határból hoz, aztán béke, csend mindenütt.' Kiskeszi mintha megdermedt volna. Fekete István azonban mégis háborog. Pszár Lászlónak, a HNB titkárának rakja le panaszait. Az EFSZ vezetősége visszautasította kérelmét, nem akarják őt tagnak felvenni, kézzel-lábbal tiltakoznak, hogy aláírja a belépési nyilatkozatot. A titkár is tűnődik, furcsállja a dolgot, érhetetlen előtte. Hiszen a szövetkezet vezetősége már régen megszavazta, a tagság pedig jóvá hagyta, hogy Fekete István mezőgazdasági, iskolába mehet, a szövetkezet munkaegységet biztosít számára azokra az évekre, amíg az iskolában tanul. Tagnak pedig nem akarják felvenni. Félnek tőle, és személyeskedés az egész. Egy évig az EESZ-ben is dolgozott, mint fejőgulyás, valahonnan vidékről jött haza dolgozni. Mint jó munkást és fiatalt jelölték tehát iskolára. Hogy miért tiltakoznak az ellen, hogy aláírhassa a belépési nyilatkozatot, azt ő maga sem tudja. Senki nem mondta meg neki és legalább ezt megmondanák. A titkárt arra kéri, segítse a tagsági gyűlés elé vinni az ügyet, hogy döntsön a közösség és persze támogassa őt a tagfelvételnél. Iskolába elküldték, tagnak nem akarják felvenni, ki látott ilyen rendet? Most is iskolában lenne, ha a betegség nem veri le a lábáról, de így hazajött a komáromi mezőgazdasági iskolából. így most már távúton végzi el azt és tovább akar dolgozni a szövetkezetben. , Ilyen furcsa a helyzet a kiskeszi EFSZ-ben nem is csoda,' hogy még elnököt sem tudtak odahaza választani. A jelenlegi elnök Kerekes Ferenc Karvárói van ott. Igaz, egy év alatt sokat változtatott, a szövetkezeten, a régi adósságokat nagyjából kifizették, a hektárhozamok emelkedtek, nagyobb 'lett a rend, a munkafegyelem, reálisabbak a tervek, de mindent ő sem tudott rendbehozni a tagság segítségével sem és most már el is megy onnan nyugdíjba. Mi lesz azután? Nem tudják a faluban. A fiatalokra támaszkodni nem mernek. Példa erre Fekete István esete is. Mert hogy néz ki, ha egy fiatal javasol valamit. Ez aztán vérig sérti az idősebb generációt, törhetetlen nyakas felfogásukkal. A nyári szárazság idején öntözni kellett és lehetett volna. Az Ipoly, a földeket hosszában szeli, rétek, legelők, szántóföldek vannak a partján. A szóban levő Fekete István javasolta, mint tűzoltóparancsnok. hogy a fecskendők segítségével öntözzék meg az Ipolyból a réteket. Hajtóanyagot a motorba természetesen a szövetkezetnek kellett volna vásárolnia. Körülbelül 400 koronába került volna a hajtóanyag egyszeri öntözésre, ami sok-sok takarmányt biztosított volna. A rétek kitűnőek, de az idei szárazság rendkívüli volt. Öntözni kellett volna. Nem fogadták el Fekete István javaslatát, nem öntöztek. Miért? Azért, mert hogy mer egy fiatalabb javasolni valamit az idősebbeknek és még hozzá egy olyan egyén, aki nem is tagja az EFSZ-nek. Miért nem tagja?' Azért, mert nem akarják őt bevenni. Ha kulák lett volna vagy osztályellenség, még gondplkozni lehetne a dolgok felett, dehát örök életében munkás volt, egy-két hold földje volt neki. . Tavaly kazalszámra állt a jó széna, nem volt baj a takarmányozással, beszélik Kiskeszin. Az idén valami két liter tejet adnak a tehenek naponta átlagban. Lassan nem tudnak mivel etetni. Milyen jó lenne, ha megöntözték volna az Ipolymenti földeket és réteket. Bizonyára több lenne a takarmány. Dehát miért éppen Fekete István javasolta. Ha az EFSZ vezetőségéből eszébe jutott volna valakinek az ilyesmi, bizonyára végrehajtották volna, ha kárt tettek volna is vele. De így nem. A meg nem értés, a személyeskedés mindent elront. A HNB titkárának és a faluban több embernek komoly egészséges terveik vannak. Van egy bokros, rossz terület, csak ki kellene a bokrokat vagdalni, egy kicsit gondozás alá venni és kitűnő fű teremne ott, legeltetni lehetne majdnem egész nyáron át a harminc hektárnyi területen. A 42 hektárnyi rétet, legelőt meg kellene javítani. Sorközi veteményeket kellene ültetni, például babot, takarmánytököt és mást, hogy dupla hasznot hajtson a föld. Van egy prima terület, amin nagyon megteremne a takarmánykáposzta, januárig lehetne etetni vele az állatokat. A baromfifarmot kellene szélesíteni, az állattenyésztésben jobb munkát bevezetni. Az említett egy év alatt nem tudtak ezekkel a problémákkal megbirkózni, de a jövőben meg kell oldani. A kultúrház áldozatos társadaN mi munka árán végre valahár^ tető alatt van, átadják rendeltetésének. A fiatalok kulturális életet élhetnek, többen akarnak hazajönni már idegenből dolgozni. Fogadni kell őket. Az egészséges terveket fiatalok nélkül megvalósítani nem lehet. Friss vérkeringés kell nemcsak az EFSZ vezetőségébe, hanem az egész faluban. Nem bánják ezt a kék kötényben járkáló kiskeszi bácsikák sem. Vannak a faluban ütőképes, komoly erők, akik előbb-utóbb változtatnak a helyzeten, utat törnek maguknak és az egész falu számára. BAGOTA ISTVÁN üzenetek < ■ ■I I--------IMI ~ ----Cigány kislány: A legjobb, ha a szülőknek bemutatja a kislányt. Haladó gondolkodású emberek nem tehetnek különbséget a fajok között. Kérjük írjon újból szerkesztőségünkbe. Levélben behatóan foglalkoznánk a felvetett kérdésekkel. Katinka: Állásközvetítéssel nem foglalkozunk. Forduljon a JNB munkaügyi osztályához és esetleg a következő címekre Ohara n. v. AŠ, Tesla n. p. Bratislava, Karpatská ul. č. 9. Énekelni szeretnék: Felsőfokú énektanulmány iránt a következő címen érdeklődhet: Vysoká škola múzických umeni, Bratislava, Štúrova ul. 7. Forduljon esetleg a CSISZ KB mellett működő ének- és táncegyütteshez, Bratislava, Pražská 9. Bangó csa-csa: Forduljon a következő címre: Tatra revue, Bratislava, Námestie 1. mája. „Egy magyar lány“: Tekintettel arra, hogy a kért könyvből már csak kevés példány kapható, ha azonnal beküldi címét szerkesztőségünkbe, utánvéttel elküldjük a címére. Jutka: Forduljon a legközelebbi építészeti technikumhoz. (Priemyselná škola stavebná). Érdeklődje meg, hogy hol rendeznek' rövidebb műszaki rajztanfolyamokat. Kiolthatatlan vágy: Adja ba az útlevél iránti kérvényét.
