Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-12-11 / 50. szám

Érdekes gyógyintézet • - *' ’^ÉRfejK f Z&iiiZ;, .. i i Hl11 llKók-e.-. .1 ... Í&v/%v/s///ává&ai1 Bratislava dél-nyugati pere­mén talált elhelyezést 1937-ben a testi hibában szenvedő fiata­lok gyógyintézete, ahová négy éves kortól kerülnek a gyer­mekek. Ha van' közösség, akik­nek lelkében mindent irányító és mindent akaró erővel lebeg az intézet lakói iránti szeretet és jóindulat, ezen intézet kol­lektívája az. Tekintettel a széleskörű és sokoldalú szociális és egész­ségügyi munkára, amelyet ez az intézmény a múltban súlyos gazdasági viszonyok között és rendkívüli erőfeszítésekkel végzett, és figyelembe véve azt az áldozatos hivatást, amely erre az intézetre a jövőben is vár, szükségesnek tartottuk, hogy a 25. jubiláris évforduló alkalmából megkérdezzük az intézet gazdasági részlegének vezetőjét, Leško Dezider elv­társat, mi a legkiemelkedőbb momentum az intézet fejlődé­sében és mik azok az irányel­vek, amelyek az intézet jövő­beli tevékenységet meghatá­rozzák. — Intézetünk munkáját régi, kipróbált és igazolt hagyomá­nyok irányítják. Az első köz­társaság idején, a kormány fe­lelős vezetői igen mostoha sorsban kezelték a testi hibák­ban szenvedő gyermekek intéz­ményét, amely akkor még egy jótékony célú egyesület égisze alatt működött a Trencsén melletti Slávnica községben, és leginkább könyöradományokból tartotta fenn magát. Abban az időben csupán 60 ágy állt ren­delkezésére a rászorultaknak, amikor 5000 testi hibában szen­vedő szegény gyermeket tar­tottak nyilván Szlovákiában. Az egyesület 1937-ben vásárolta meg a mai területet, pavilono­kat. építettek föl, ide helyezték az ápoltakat. Az elhanyagolt gazos területen, a primitiv mó­don berendezett helyiségekben, nehéz munkájuk volt az intézet dolgozóinak. A második világ­háború folyamán, a bombatá­madások következtében telje­sen elpusztultak az építmé­nyek. Felszabadulásunk után igen nehezen indult el az épít­kezés' folyamat, amelyet a szo­ciális és egészségügyi megbí­zotti hivatal rendelkezésével és részbeni finanszírozásával irá­nyítottak. A későbbi időben, a párt és a kormány intézke­désének következtében, 14 mil­lió koronát fordítottak az épít­kezés céljaira, s így épültek fel a modern kornak megfele­lően az intézet épületei: inter­­nátus, kórház, kilencéves álta­lános iskola és a különböző műhelyek. Ezekben az épüle­tekben találhatók a jól beren­dezett kórtermek, operációs terem, étkezde, klub-szoba, és a gyógykezeléshez szükséges fürdőmedence. Brigádmunkával készültek el a parkok és a ját­szóterek. Orvosi. karunk, Doc. vánják elnyerni az elvégzett MUDr. Ján Červeňanský kiváló eredményes operációk terén, sebésszel az élen, kötelezett- — Amíg intézetünk megnyi­­ségvállalással a szocialista tásakor csak 60 fekvőhellyel brigád megtisztelő címét ki- rendelkeztünk, ma már 200 be-Fürdés és gyógykezelés után. Elégséges szabad idő áll a gyermekek rendelkezésé­re. Mit csinál­janak ilyenkor? Társasjátékok és más szóra­koztató eszkö­zök állnak ren­delkezésükre. Körülülik az asztalt, aztán közösen kita­lálják, mit fog­nák tenni. utalt nyer kényelmes elhelye­zést, és ezt a létszámot kíván­juk még emelni a jövőben a rászorultak részére. — Ez a mi munkánk és en­nek a munkának lehetőleg még fokozottabb és teljesebb foly­tatása a mi jövőbeli progra­munk. Ennek a programnak a megvalósítása csak azért nem lehetetlen, mert kormányunk fokozottabb gondoskodása és az intézet dolgozóinak áldozat­kész munkája és soha nem ha­nyatló lelkesedése segítik az intézményt abban, hogy mun­kájukat minél sikeresebben vé­gezhessék. Ily kiváló orvosi-, ápolói-, szakoktatói- és adminisztrációs személyzet mellett nem csoda, hogy az intézetről, amely a legmodernebb eszközökkel van felszerelve, dr. Blochin, a ki­váló ieningrádi orvostanár 14 moszkvai orvossal az élen 1959-ben tett látogatása alkal­mával a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott. A medencében, gyógyító vízben fürdenek a gyermekek. Hajnal a faluban ,1 FIATALOK KOZOTT Wittenberg József • 9 A sajtó, a televízió és a rádió már sokat foglalkozott a Bajcsi Állami Gazdaság dolgozóival. A gazdaság dolgozói megmu­tatták, hogy milyen munka­­módszerek alkalmazásával ér­hetünk el magasabb hektárho­zamokat. Amikor Bajcson kissé szétnézünk, a szép új kultúr­­ház ötlik elsősorban a sze­münkbe és a sok gondozott játszótér. Figyelmünket azon­ban csakhamar a jól megter­mett széparcú lányok és fiúk kötik le, lépten-nyomon talál­kozunk velük. Kíváncsian tesszük fel a kér­dést, vajon mivel magyarázha­tó, hogy a fiatalok Bajosról nem szöknek be a városba? — Nagyon egyszerű a dolog — felelte a gazdaság igazgató­ja és a CSISZ összüzemi szer­vezetének elnöke. — A fiataloknak megadjuk a lehetőségeket ahhoz, hogy ala­pos szakképzettségre tegyenek szert és azután pontosan minő­sítésük alapján osztjuk be őket a munkába. Ami a legfontosabb, mindig igazságosan jutalmaz­zuk meg őket és gondoskodunk a szórákozásukról és a sportte­vékenységükről is — fűzi hoz­zá az igazgató. — Már évekkel ezelőtt léte­sítettük a sporttelepet, társa­dalmi munkával strandot is építettünk. A kultúrház mögött sportstadion készül és a brigá­­dosok röplabda és kosárlabda pálya kiépítésén is dolgoznak. Azután majd hozzálátunk a könnyűatletikai pálya építésé­hez is. A műszak befejezése után 15-20 fiú és leány min­den nap kimegy a sporttelepre és ledolgozza a vállalt brigád­órákat. A fiatalok a labdarúgást ked­velik a legjobban. Jurik elvtárs az edzőjük. Az első csapatuk tavaly az A. II. osztályban 8 pontot ért el. Az idén már az A. I. osztályban szerepelnek. Az úszásban is szép eredményeket értek el, örülnek az úszóme­dencének, saját maguk építet­ték! Több mint 70 fiú és leány tanult meg úszni, ezek közül 55-en nyerték el a ČSSR-úszó­­ja jelvényt. — Ma már Bajcson nincs olyan tíz éven felüli fiú vagy leány, aki ne tudna úszni — mondja a CSTSZ titkára. Sül László tanító elvtárs ve­zette eddig az úszókört, de egymaga nem győzi a munkát és ezért külön edzőket akarnak kiképeztetni a fiúk és a leá­nyok számára. Már kiszemelték a jelölteket és a legközelebbi alkalomnál elküldik edzőképző tanfolyamra. Szép eredményeket ért el az asztalitenisz csapat is, amely­nek 30 tagja van. Háromszor hetenként jönnek össze a kul­­túrházban, ahol három asztal áll rendelkezésükre. A CSISZ- alapszervezetek most a gazda­ság keretében „asztalitenisz bajnoksági versenyre“ készül­nek. Nyáron könnyűatlétikai ver­senyt rendeztek, több mint 60 fiú és leány vett rajta részt. Sok versenyző, így például Nagy Tibor és Garlik Jancsi azelőtt nem törődtek az atléti­kával, most azonban rendszere­sen eijárnak az edzésekre. Jancsi súlydobásban, Tibi pedig ugrásban ért el szép ered­ményt. Balog Lenke és Chňapo Irénke se törődött azelőtt a testneveléssel, de most őket is ott látjuk rendszeresen a sporttelepen. A lányokat a legnehezebb megnyerni a rendszeres test­­nelésre. A CSTSZ és a CSISZ vezetősége mindent elkövet, hogy ne csak a labdarúgó csa­pat, hanem a lányok csapata is képviselje a bajcsi gazdaság színeit. A lányok előtt a szél­halomi baromfifarm szocialista munkabrigádjának leánytagjai állnak példaképül, akik Juricek Milán, a Mezőgazdasági Főis­kola testnevelési adjunktusá­nak vezetésével kétszer heten­ként rendszeresen tornáznak és sportolnak. A kultúrház tornatermét még jobban fel kellene szerelni, ak­kor bizonyára még többen látogatnák. A Bajcsi Állami Gazdaság igazgatósága, a párt­­szervezet és a társadalmi szer­vezetek összefogtak és min­dent elkövetnek, hogy a fiata­lok a gazdaságban jól érezzék magukat. Elsősorban ennek a gondoskodásnak köszönhető, hogy a gazdaság 1100 dolgozó­ja közül 485 fiú és leány még nem töltötte be 28. életévét. A bajcsiak megmutatták, hogy a CSKP KB-nek az ifjúság körében végzendő tevékenysé­gére vonatkozó határozata tel­jesen reális és százszázaléko­san megvalósítható. Kiss Gyula mimmmmmmmimiimmsmmmmim imimiimiiiimimmiimiiimimiiimimmimimmiimmiimmfiiimimimmiiiimmmimii A hegy gyöngye A Kis-Kárpátok egyik festői ** pontján emelkedik a szo­­molányi várkastély. Festői pa­norámájával ragadja meg a lá­togatót. Nem csoda, ha közelé­ben pompás üdülőtelepet léte­sített a felszabadult kor. Az üdülőtelep ma már afféle tu­ristaházakból álló várossá nőtt, amelyekbe főként a közeli vá­rosok lakosai, illetve üzemek dolgozói jönnek üdülni. A kö­zeli EFSZ-ek, állami gazdasá­gok, erdőgazdaságok dolgozói is ide járfiak hétvégi pihenőre. Gyakran veri fel a tölgy- és fenyveserdők csendjét a kirán­duló tanuló fiatalok zsivaja is. Legalább 150 fából vagy kőből épült turistaház tarkítja a ■ völgykatlan körüli erdőségeket, berendezésük egészen korszerű. A kommunális üzemek sátortá­borokat is létesítettek itt. Hogy mi csábítja ide az embereket? Az erdők pompás levegője, a környék és a sok kirándulási alkalom. Az egyik nyíl erdei vendéglőre hívja fel a figyel­met. A másik turistajelzés azt közli, hogy egy km-re van in­nen Driny, a Kis-Kárpátok egyetlen cseppköbarlangja. Nem bánja meg, aki megte­kintette a barlangot. Az útika­lauz Szlovákia tíz legszebb bar­langjai között emlegeti a ne­vét, pedig csak nem régen tár­ták fel. A barlang bejárata előtt kedves kis tisztás t áll, melyről pompás kilátás nyílik a Veterník csúcsára és a Kis- Kárpátok hullámzó erdeire. Belül a barlangban nincsenek nagy termek, mint Domicán vagy Demenován, jellege egész más. Csupa sziklahasadék, szűk folyosók, az úton néha alig fér jsí egymás mellett két ember, de a három színezetű cseppkő (mészkő, vasérc és mangán szí­neződése) így is igen szép és csodás tárgyakat alkotott. Lá­tunk benne pálmatörzset, ku­koricatorzsát, hagymákat és retkeket. Természetesen csepp­kő hozta létre az említett tár­gyakat. Látjuk • a pisai ferde torony mását, s a természet alkotóképessége az egyik szik­lán még a szomolányi várkas­tély körvonalait is megrajzolta. Az egyik lefelé lógó cseppkő elefántfejre emlékeztet, akár­hol ütik, mindig, mindenütt más hangot ad. Máshelyütt vi­szont egy pompás tisztított liba lóg le a mennyezetről, nya­kánál fogva, persze cseppkőből. — Szerencse, hogy ilyen maga­san van, mert különben meg­sütnék — mondotta valaki a szenei pékek csoportjából. akik szintén a barlangot járták. Megtekintettük még a „csendőr gallérját“, valamint azt a cseppköves részt, amelyet a ve­zetőnk szerint a Kis-Kárpátok gyöngyének neveznek. A Kis-Kárpátok barlangja folyton szélesedik és bővül, a szakembereknek az volt a véle­ményük, hogy a barlangnak folytatása is van. Megbízták tehát a domicai barlang felfe­dezőjét, Majkó Jánost, hogy kutasson tovább. A kutatás eredménnyel járt. 1959-ben fel­tárták a drinyi barlang újabb részét, melyet ma már minden­ki megtekinthet. Amikor kijöt­tünk a barlangból, már újabb kirándulócsoport várt a látoga­tásra. Lent négy autóbuszt számoltam meg, amelyek az alatt az idő alatt érkeztek, mi­közben én csoportommal a bar­langot jártam. A Kis-Kárpátok cseppkőbarlangjának tehát igen nagy a forgalma. Tavasszal, nyáron vagy a sárguló őszben, ha valaki arra jár, ne feledkez­zen meg róla, nézze meg. Mártonvölgyi László A szomolányi' várkastély. Dérfátyolos a vidék, zölden kanyarog az Ipoly. A hegyek csúcsai hóban sziporkáznak. A faluban béketűrő csend. Egy traktor pótkocsival végigpöfög az utcán, valamit még a ha­tárból hoz, aztán béke, csend mindenütt.' Kiskeszi mintha megdermedt volna. Fekete Ist­ván azonban mégis háborog. Pszár Lászlónak, a HNB titká­rának rakja le panaszait. Az EFSZ vezetősége visszautasí­totta kérelmét, nem akarják őt tagnak felvenni, kézzel-lábbal tiltakoznak, hogy aláírja a be­lépési nyilatkozatot. A titkár is tűnődik, furcsállja a dolgot, érhetetlen előtte. Hiszen a szövetkezet vezetősége már régen megszavazta, a tagság pedig jóvá hagyta, hogy Fekete István mezőgazdasági, iskolába mehet, a szövetkezet munka­egységet biztosít számára azokra az évekre, amíg az is­kolában tanul. Tagnak pedig nem akarják felvenni. Félnek tőle, és személyeskedés az egész. Egy évig az EESZ-ben is dolgozott, mint fejőgulyás, valahonnan vidékről jött haza dolgozni. Mint jó munkást és fiatalt jelölték tehát iskolára. Hogy miért tiltakoznak az el­len, hogy aláírhassa a belépési nyilatkozatot, azt ő maga sem tudja. Senki nem mondta meg neki és legalább ezt megmon­danák. A titkárt arra kéri, se­gítse a tagsági gyűlés elé vinni az ügyet, hogy döntsön a kö­zösség és persze támogassa őt a tagfelvételnél. Iskolába el­küldték, tagnak nem akarják felvenni, ki látott ilyen rendet? Most is iskolában lenne, ha a betegség nem veri le a lábáról, de így hazajött a komáromi mezőgazdasági iskolából. így most már távúton végzi el azt és tovább akar dolgozni a szö­vetkezetben. , Ilyen furcsa a helyzet a kis­keszi EFSZ-ben nem is csoda,' hogy még elnököt sem tudtak odahaza választani. A jelenlegi elnök Kerekes Ferenc Karvárói van ott. Igaz, egy év alatt so­kat változtatott, a szövetkeze­ten, a régi adósságokat nagy­jából kifizették, a hektárhoza­mok emelkedtek, nagyobb 'lett a rend, a munkafegyelem, reálisabbak a tervek, de min­dent ő sem tudott rendbehozni a tagság segítségével sem és most már el is megy onnan nyugdíjba. Mi lesz azután? Nem tudják a faluban. A fiata­lokra támaszkodni nem mer­nek. Példa erre Fekete István esete is. Mert hogy néz ki, ha egy fiatal javasol valamit. Ez aztán vérig sérti az idősebb generációt, törhetetlen nyakas felfogásukkal. A nyári száraz­ság idején öntözni kellett és lehetett volna. Az Ipoly, a föl­deket hosszában szeli, rétek, legelők, szántóföldek vannak a partján. A szóban levő Fekete István javasolta, mint tűzoltó­­parancsnok. hogy a fecskendők segítségével öntözzék meg az Ipolyból a réteket. Hajtóanya­got a motorba természetesen a szövetkezetnek kellett volna vásárolnia. Körülbelül 400 ko­ronába került volna a hajtó­anyag egyszeri öntözésre, ami sok-sok takarmányt biztosított volna. A rétek kitűnőek, de az idei szárazság rendkívüli volt. Öntözni kellett volna. Nem fo­gadták el Fekete István javas­latát, nem öntöztek. Miért? Azért, mert hogy mer egy fia­talabb javasolni valamit az idő­sebbeknek és még hozzá egy olyan egyén, aki nem is tagja az EFSZ-nek. Miért nem tagja?' Azért, mert nem akarják őt bevenni. Ha kulák lett volna vagy osztályellenség, még gon­­dplkozni lehetne a dolgok felett, dehát örök életében munkás volt, egy-két hold föld­je volt neki. . Tavaly kazalszámra állt a jó széna, nem volt baj a takarmá­nyozással, beszélik Kiskeszin. Az idén valami két liter tejet adnak a tehenek naponta át­lagban. Lassan nem tudnak mi­vel etetni. Milyen jó lenne, ha megöntözték volna az Ipoly­­menti földeket és réteket. Bi­zonyára több lenne a takar­mány. Dehát miért éppen Fekete István javasolta. Ha az EFSZ vezetőségéből eszébe ju­tott volna valakinek az ilyesmi, bizonyára végrehajtották volna, ha kárt tettek volna is vele. De így nem. A meg nem értés, a személyeskedés mindent el­ront. A HNB titkárának és a falu­ban több embernek komoly egészséges terveik vannak. Van egy bokros, rossz terület, csak ki kellene a bokrokat vagdalni, egy kicsit gondozás alá venni és kitűnő fű teremne ott, le­geltetni lehetne majdnem egész nyáron át a harminc hektárnyi területen. A 42 hektárnyi rétet, legelőt meg kellene javítani. Sorközi veteményeket kellene ültetni, például babot, takar­mánytököt és mást, hogy dupla hasznot hajtson a föld. Van egy prima terület, amin nagyon megteremne a takarmányká­poszta, januárig lehetne etetni vele az állatokat. A baromfi­farmot kellene szélesíteni, az állattenyésztésben jobb mun­kát bevezetni. Az említett egy év alatt nem tudtak ezekkel a problémákkal megbirkózni, de a jövőben meg kell oldani. A kultúrház áldozatos társadaN mi munka árán végre valahár^ tető alatt van, átadják rendel­tetésének. A fiatalok kulturális életet élhetnek, többen akarnak hazajönni már idegenből dol­gozni. Fogadni kell őket. Az egészséges terveket fiatalok nélkül megvalósítani nem lehet. Friss vérkeringés kell nemcsak az EFSZ vezetőségébe, hanem az egész faluban. Nem bánják ezt a kék kötényben járkáló kiskeszi bácsikák sem. Vannak a faluban ütőképes, komoly erők, akik előbb-utóbb változ­tatnak a helyzeten, utat törnek maguknak és az egész falu számára. BAGOTA ISTVÁN üzenetek < ■ ■I I--------IMI ~ ----­Cigány kislány: A legjobb, ha a szülőknek bemutatja a kis­lányt. Haladó gondolkodású emberek nem tehetnek különb­séget a fajok között. Kérjük írjon újból szerkesztőségünk­be. Levélben behatóan foglal­koznánk a felvetett kérdések­kel. Katinka: Állásközvetítéssel nem foglalkozunk. Forduljon a JNB munkaügyi osztályához és esetleg a következő címekre Ohara n. v. AŠ, Tesla n. p. Bra­tislava, Karpatská ul. č. 9. Énekelni szeretnék: Felsőfo­kú énektanulmány iránt a kö­vetkező címen érdeklődhet: Vysoká škola múzických umeni, Bratislava, Štúrova ul. 7. For­duljon esetleg a CSISZ KB mellett működő ének- és tánc­­együtteshez, Bratislava, Praž­ská 9. Bangó csa-csa: Forduljon a következő címre: Tatra revue, Bratislava, Námestie 1. mája. „Egy magyar lány“: Tekin­tettel arra, hogy a kért könyv­ből már csak kevés példány kapható, ha azonnal beküldi címét szerkesztőségünkbe, utánvéttel elküldjük a címére. Jutka: Forduljon a legköze­lebbi építészeti technikumhoz. (Priemyselná škola stavebná). Érdeklődje meg, hogy hol ren­deznek' rövidebb műszaki rajz­tanfolyamokat. Kiolthatatlan vágy: Adja ba az útlevél iránti kérvényét.

Next

/
Thumbnails
Contents