Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-12-11 / 50. szám

Mťí több sporílMmčmjí A CSKP XII. öongresszusán sok szó esett a szocialista tár­sadalom egészséges nemzedé­kére váró további feladatok­ról. Munkabíró, tettre kész, edzett fiatalok — ez a jövő biztosítéka. A testnevelés je­lentősége ismét nagyot nőtt, a testnevelési mozgalom még erőteljesebb kibontakozása konkrét formákat öltött. Ján Šedivý, a CSTSZ szlovákiai bi­zottságának elnöke, számada­tokkal támasztotta alá az el­múlt időszak eredményeit a testnevelés terén, kiemelte, hogy a tervet messze túltel­jesítve építettük fel a sport­létesítmények százait. A XII. Kongresszus tiszteletére vál­lalt kötelezettségek teljesíté­sével kapcsolatban rendkívül szép eredményeket értünk el. A BRATISLAVAI TV MŰSORA: Kedd: 9.30: TV-játék Kuz­­nyecov elbeszélése nyomán,- 10.25: Szovjet balettfilm, 10.45: TV Híradó, 18.00: If­júsági műsor, 18.45: A TV a motorosoknak, 19.00: TV Híradó, 19.30: Csehszlová­kok a Jenyiszej folyón, 20.05 A század elején. Szovjet film 21.30: IV Híradó, 21.45 Orosz nyelvlecke; Szerda: 9.00: Matematikát tanulunk, 9 40: Angol nyelvtanfolyam, 10.10: Tetű a bundában. TV jálék, 15.00: Iskolások mű­sora, Óvodások műsora, 17.30: TV-riport, 18.00: Ma­tematikát tanulunk. 19.00: TV Híradó, 19.40: Sportköz­vetítés, 21.15: Szóló. TV- játék. 22.15: TV Híradó, 22.30: Angol nyelvlecke; Csütörtök: 9.30: Rövid fil­mek, 10.25: A TV érdekes­ségei, 17.30: Ifjúsági műsor, 19.00: TV Híradó, 19.30: Élet és tudomány, IV. rész, 20.00: Tárt karokkal. Szovjet film, 21.40: Dramatizált elbeszé­lés, 22.10: TV Híradó; Péntek: 15.00: Iskolások mű­sora. 17.30: A TV technikai magazinja, 18.00: Orosz nyelvlecke, 18.30: Rövid film 19.00: TV Híradó, 19.20: Me­zőgazdasági műsor, 19.45: TV-játék a brnói színház közreműködésével, 21.15: Kulturális élet, 21.40: TV Híradó; Szombat: 9.30: Orosz nyelvlecke, 10.00: TV-játék, 10.30: Filmhíradó, 18.00: Gyermekműsor, 19.00: TV Híradó, 19.30: A nemzetközi eseményekről, 20.00: Inter­­vízió: Esztrádműsor az NDK-ból, 22.45: TV Híradó, 23.00: Angyal a hegyekben. Filmvígjáték; Vasárnap: 9.00: Népi zene, 9.30: Mező­­gazdasági műsor, 10.00: Gyermekműsor, 11.00: Ze­nés műsor, 17.00: Gyermek­­műsor, 18.00: Ifjúsági mű­sor, 19.00: TV Híradó, 19.20: A TV sportja, 19.50: Gro­teszkfilmek, 21.05: Balett, 21.20: Halhatatlan kéziratok, 21.40: TV Híradó. A BUDAPESTI TV MŰSORA: Kedd: 17.45: Kamerával a falun, 18.05: Ifjúsági mű­sor, 19.20: Rövid film, 19.30: TV Híradó, 20.00: Feltáma­dás. I. rész. Szovjet film, 21.40: Kerékasztal körül, 22.10: TV Híradó; Szerda: 9.45: TV Híradó, 10.00: Ka­merával a falun, 10.20; Fel­támadás I. rész, 17.00: Me­zőgazdasági műsor, 18.00: Tanuljunk oroszul! 18.20: Automatizáló a gépészet­ben, 19.05: Közvetítés a veszprémi színházból, 22.00 TV Híradó; Csütörtök: 17.40 Beszéljünk oroszul, 18.00 Bábszínház, 18.40: Ismeret­len Budapest II.. x9.05: Te­lesport, 19.30: TV Híradó, 19.50: Feltámadás II. rész, 21.40: TV Híradó; Péntek: 9.40: TV Híradó, 9.55: Tele­sport, 10.10: Feltámadás II. rész; Szombat: 17.15: Vetél­kedő, 19.00: Leányok, asszo­nyok, 19.45: Hétről hétre, 20 00: Tíz éves a TV az NDK-ban. Közvetítés Ber­linből, 22.30 TV Híradó: Vasárnap: 9.40: Rövid film, 9.55: Gyermekműsor, 11.50: Aranyvasárnap, 17.00: Oszó­­versenyek, 17.50: Súlyeme­lés EB 1962., 18.15: Vízipóló, 19 00: TV Híradó, 19.40. Ta­lálka Koppenhágában. Dán film, 21.20: Telesport, 21.35: TV Híradó. Láda Novák, a csapatkapitány, (a kép baloldalán) magatartá­sával, viselkedésével érdemel­te ki a csapatkapitányságot, a fiatalság mintaképe lehet. többek között csaknem 2000 kispályát építettünk fel, sta­dionok, medencék kerültek tető alá, új otthonra találtak a legkülönbözőbb sportágak űzői. Mégis még mindig kevés a sportlétesítmény, a sportolók egyre növekvő táborát nem tudja befogadni a számtalan új sportlétesítmény sem, a testnevelési mozgalom fejlő­dése gyorsabb, mint az épít­kezések üteme. Nincsen ott­honuk például a vivő-sport­iskola látogatóinak, kicsi az úszómedencénk, nincsen min­den iskolában tornaterem, ke­vés az edző, a szakképzett sportoktató. Ezen csak vállve­tett munkával, a közösség tel­jes bevonásával segíthetünk. Sok olyan hely akad, ahol mindezt a problémát saját ha­táskörben meg tudják oldani. Munkára kész fiatalok, áldo­zatoktól vissza nem rettenő fiatalság, a szocializmust be­tetőző, kommunizmust építő nemzedékünk munkája révén. Ezen a téren nagyszerű eredményekkel dicsekedhet­nek a losonci, komáromi és dunaszerdahelyi járásokban pl., kivált a kis falvakban, s bi­zony nem ártana, ha az ő pél­dájukat követnék a nagyobb városok, nagyobb községek fiataljai is. Akad sok kisköz­ség, amelynek fiatalsága pél­dát mutatva jeleskedik a test­­nevelési mozgalom fejlesztése terén. Ám nem elég a sportléte­sítmények tető alá hozatala, a szervezési munkálatok irá­nyítása is döntő tényező. Kép­zett vezetők, oktatók, edzők szükségesek ahhoz, hogy egy­­egy sportágban sikeres legyen a szereplés. A legszebb sta­dionban is megtorpan a fejlődés, ha nincsen áldozatkész, lelkes vezetőség. Az élsportolók eredményessége is függ a he­lyes vezetéstől, a legjobb spor­tolók sem érhetnek el sikert jó edző nélkül. Sok olyan sportágunk van. ahol örvendetesen javult a helyzet, ám még mostoha sors­ra kényszerített sportágaink is vannak. Pedig csaknem min­denütt megvalósítható az ered­ményes munka, bizonyltja ezt a legkülönbözőbb sportágak meglepő eredményei aránylag kicsi helyeken. Itt van például a súlyemelés. Nálunk nincsen régi hagyománya, még a na­gyobb helyeken is csak keve­sen űzik, s lám, a nagymegye­­riek egyik kedvelt sportága lett. Krajcsovics edző vezeté­sével pompás teljesítményt nyújtanak a megyeri markos legények. Hasonló a helyzet a somorjai birkózásban. Vagy pl. Ögyai­­lán, ahol ügyes kis csapatot alkotnak a gyallai fiatalok. Atlétikában a dunaszerdahe­lyi fiatatalság keltett figyel­met, olyannyira, hogy már eb­ben a sportágban is megértük a „szipkázást“. Komáromban kevés sikerrel dicsekedhetnek a népszerűbb sportágak, fut­ball, atlétika, ugyanakkor az evezősök országos hírű fiatal­jai lelkes munkával már fel­keltették a figyelmet maguk iránt. Művészi tornában a vág­­sellyei lányok, kézilabdában a szenciek — kell-e még több példa ahhoz, hogy bizonyítsuk: legfontosabb a jó szervezés, az ügyes irányítás és a lelkes, áldozatkész munka. No meg persze a sportlétesítmények. Ezért minél több sportlétesít­ményt. edzőt, oktatót és spor­toló fiatalokat! Egy kis kötélmászás a Duna- utcai tornateremben A legjobbak legjobbjai Minden sportágnak megvan­nak a legjobbjai odahaza és másutt is. Egy-egy sportágban elég nehéz a legjobbak sor­rendjét megállapítani, hiszen a rangsorolás nehéz feladat. Hát még a legjobbak legjobb­jainak a meghatározása! Mó­dosul a közmondás: ahány ház, annyi ranglista! Nálunk például, ha megkérdezzük a sportoló fiatalokat, kik a leg­jobb sportolóink, csaknem száz százalékban Masopustot, Novákot, Popluhárt vagy a Schroifot találjuk a válaszok között. A chilei ezüstérmese­ket. A labdarúgás népszerűsé­ge korlátlan, egyéb sportoló ritkán jut szóhoz. Illetve, ta­lán ma már egy kissé más a helyzet, hiszen a televízió kép­ernyője révén fiatalságunk a többi sportág élversenyzőivel is megismerkedhetett már és nem ismeretlen Gútán, vagy Tőketerebesen például a Ro­­man-testvérpár, Éva Bosáko­­vá, sőt még a kisebb falvakon, településeken is tudják, kicso­da Miko vagy Andreadis. A legjobbjaink rangsorolása is nehéz feladat, hát még milyen nagy feladat a világ legjobb­jaink kiválasztása! A legjobbak legjobbjai, az a tíz sportoló, akinek teljesítmé­nyét a legtöbbre értékelik a szakértők. Nos, közeledik az esztendő vége, máris megkez­dődött a legjobbak legjobbjai­nak összeállítása. Elsőnek az Internazionale Sport - Korres­pondenz, az NSZK sport-hír­ügynöksége, hozt: i.j ,j. uiios­­ságra szakértői által össze­gyűjtött adatok alapján meg­állapított rangsorolást. íme a rangsor: 1. Valerij Brumel, szovjet atléta, 73 pont, 2. Dawn Fra­ser, ausztrál úszónő, 51, 3. Peter Snell, újzélandi atléta, 48.5, 4. Rod Laver, ausztrál teniszező, 42,5, 5. Pentti Ni­­kula, finn atléta, 21, 6. Pelé, brazil labdarúgó, 17, 7. Sonny Liston, amerikai ökölvívó, 15, 8. Michal Jazy, francia atléta, 14.5, 9. Tamara Press, szovjet atlétanő, 14, 10. Murray Rose, ausztrál úszó, 12,5 pont. A rangsor élén Valerij Bru­mel a magasugrás világcsúcs­tartója áll. A „gumiember“, a világ legruganyosabb embere. Brumel ezúttal másodszor lett a „legjobbak legjobbja“. Pe­dig csak 20 esztendős. Mosz­kvában tanul, a testnevelési főiskolán. Világcsúcsa 227 cm, s ez az eredmény 41 centivel több, mint testmagassága. Pelé, a futballista, a svédorszá­gi labdarúgó VB nagy csillaga (Chilében a világbajnokságon megsérült), csupán a hatodik helyre került. Hiába, az em­beri teljesítmény kiértékelé­sekor a góllővést nem értékel­hetik annyira, mint a különle­ges adottságokat. Végered­ményben gólt lőni a „srácok“ is tudnak, nem igaz? A rang­sor aránya különben is öt at­léta — egy labdarúgó. A nők is büszkék lehetnek, képviselőjük, Dawn Fraser, a második helyen áll. Hiába, egy percen belül úszni a 100 mé­tert még a férfiak számára is pompás teljesítmény! Tamara Press teljesítménye nem kí­ván külön kommentárt. Brumel' sikere még sem egyedülálló a rangsorolások történetében. Előtte már két atlétának sikerült a bravúr: két egymást köve,tő évben el­nyerni a legjobbak legjobbja címet. Az első Emil Zátopek volt, a csehszlovák „gőzmoz­dony“, a másik utóda: Kuc. A távfutás két nagy egyénisége. Brumeľ abban különbözik két elődjétől, hogy ő még jövőre is esélyes. Hiszen fiatal még. „Támadnak“ a vívók. Sportis­kolájuk viszont válságos hely­zetbe jutott, egyelőre nincsen helyiségük 15 személyautót VOLGA, MOSZKVICS, OCTÄVIA OCTÄVIA-SUPER, OCTÄVIA COMBI Š 1202 STW jelzésű kocsikat nyerhetnek a Csehszlovák Állami Sorsjáték résztvevői! Sorshúzás 1962. de­cember 13-án. A sorsjegy ára 10.— Kčs. SPORTMOZAIK Az olimpiai aranyérmeknek mindig nagy az értékük. Lega­lább is ami az erkölcsi értékü­ket illeti. Most aztán kiderült, hogy a pénzbeli érték is sok lehet. Csupán az a feltétel, hogy a görög játékokon ad­ják ki. Nem most, 2000 esz-Hogy mondjam meg né­ked, mennyire szeretlek?: Azt tanácsoljuk, érdeklődje meg a felettes hatóságoknál, hogy megmaradhat-e jelen­legi állásában, ha az illető felesége lesz. Ha a válasz nemleges, akkor valamelyi­küknek más hivatást kell választania. Azt hisszük, hogy érdemes volna. Szomorúfűz: A bíróság nem fogja őket elválasztani, de az illető viselkedéséből nem is lehet nagyon arra következtetni, hogy válni akarna. Saját érdekében igyekezzék onnan elkerülni. Ha másképpen nem menne, kérje meg szüleit, legyenek ebben segítségére. „Fikusz“: A fogyókúra ebben az esetben nem se­gít, ne is próbálkozzon ve­le. A torna jót tesz ugyan, de kimondottan szintén nem segít. Nem Irta meg, hány éves, és olyan nagy mértékü-e a dolog, hogy egyáltalán szükséges a ke­zelése. „Szomorú kislány“: Saj­nos, mi mást, mint eddig, nem írhatunk, őszintén be­széljen az orvossal, majd meglátja az ő véleményét. „Bánatos“: Szívesen elin­tézzük kérését, de írja meg, hogy kb. mikor, me­lyik napon akar Bratisla­­vába jönni, hány órakor ér ide a vonatja és módjában van-e itt maradni egy nap­nál tovább. „Rózsahimbó“: 1. Arra, hogy mikor adhatja oda egy lány a fiúnak a címét, nincs kimondott szabály. Mulatság után annak a fiúnak, aki különösen sokat táncolt ma­gával, odaadhatja, mert a sok tánc miatt feltételezhe­tő, hogy érdekli a fiút, tehát valószínű, hogy tényleg fog írni. Vonatban azonban, ahol véletlenül került össze egy ismeretlen fiúval, már job­ban meg kell gondolni. Az ilyen vonati ismeretségek nagyon futó jellegűek, leg­jobb a vonatban be is fejez­ni. Ha viszont a fiú ügyes, még beszélgetés közben, anélkül, hogy azt kimondot­tan megkérdezné, megtud­hatja a lány címét. (Kérde­zősködik honnan való, hol jár iskolába, ill. hol dolgo­zik. stb.) 2. A sör nem árt a hajnak és a színére sincs befolyással. „Ferikém e. j. a.“: Miu­tán a lányok barátnői, jó­ban vannak, egymáshoz jár­nak, tegezheti őket; a fiú­kat lehet, de nem fontos. Itt az a mérvadó, hogy a társaságban lévő többi lá­nyok tegezik vagy magáz­­zák őket. Maga is ahhoz igazodjon. Ha minden lány tegezi valamennyi fiút, tegezze maga is, ha azonban egyesek tegezik, egyesek magázzák egymást, maga is maradjon a ma­gázásnál, legalábbis addig, amíg jobban megismerni őket. „Kár minden szóért“: Túl fiatalnak tartjuk ahhoz, hogy udvaroltasson magá­nak és szüleinek is való­színűleg ez a véleménye. Maga ne írjon a fiúnak csak azután, ha már tőle kapott üdvözlő lapot, de akkor is szintén csak egy üdvözletét. „Cuni“: Nézetünk szerint ne kösse le magát olyan fiúnak, akit tulajdonképpen nem is ismer. A levelezést azért folytathatják, de a jö­vőre vonatkozóan Ígéretet ne tegyen, és tőle se kér­jen, majd meglátja később, valóban szeretik-e egymást. Névnapjára küldjön neki egy szép könyvet és írjon egy gratuláló levelet. Nem találjuk helyesnek, .hogy szilveszterre meglátogassa, mert neki kellene magá­hoz jönni, de miután való­ban nem jöhet és oly kö­zel van, néhány órára meg­látogathatja. „Kormos és Szusz!“: Min­den megfelel, amit irt, vagy esetleg vehet egy egészen kicsi tranzisztoros rádiót. tendővel azelőtt. Egy ilyen ér­mét most árvereztek Baselben. A vevő 94.000 svájci frankot „szúrt le" készpénzben. Ilyen óriási összeget még nem fi­zettek ki antik éremért. Sőt újért sem... (Folytatás) Különösen a jó ismerősök, barátok figyelmét hívjuk fel arra, hogy mindig jegyezzék meg, amit hozzájuk beszélnek. Nemcsak felületesség, de illetlenség is, ha elfelejtjük, amit nekünk egyszer megmondták. Hogy az illemszabályok összefüggők, azt ez bizonyítja, ugyan­is az ilyesmi többnyire olyankor fordul elő, ha mással vagyunk elfoglalva (ide-oda nézegetés, forgolódás, stb.) amikor hozzánk beszélnek. Könnyen kerülhetünk kellemetlen helyzetbe is; pl. egy ismerősünk elmondja, hogy férje beutalást kapott a Tátrába, s mennyire örül, hogy nagy hó van és alapos sítúrákat tehet. Né­hány nap múlva azután megjegyzi, hogy férje írja. milyen kitűnő az elszállásolása s milyen jó társaságra talált. Milyen csúnya és illetlen dolog, ha erre pl. ilyen választ kap: „És hol van?“, vagy „Nem is tudtam, hogy elutazott...“, stb. Ebből ugyanis világosan kitüpik, hogy az illető egyáltalán nem figyelt oda, amikor ismerőse említette, hogy a férje elutazik. Ezzel kapcsolatban jegyezzük meg viszont azt, hogy mindig vigyázzunk arra, érdekli-e partnerünket a fel­vetett téma. Ha valamilyen fontos vagy általános do­logról van szó, fogjuk minél rövidebbre a mondókán­­kat, tehát pl. mondjunk csak annyit, hogy férjünk elutazott, de ne részletezzük, ne beszéljünk róla sokat-. Különösen olyanokkal szemben vigyázzunk a téma meg­választásával, akiket nem ismerünk elég közelről. Pl. ne tartsunk valóságos előadást motorkerékpárunk „tulaj­donságairól" barátunknak vagy ismerősünknek, akit a motorkerékpár és általában a gépek nem érdekel­nek, vagy ne részletezzük aprólékosan, miért vettük meg a barna cipőt s nem a feketét annak, akit az nem érdekel. Megjegyezhetjük röviden, hogy vettünk egy pár sipőt, de ne beszéljük el a vásárlás előzményeit és teljes lefolyását! Említettük már, hogy ha valaki hozzánk beszél, akár­mit is mond, figyelni kell rá, nem szabad mutatni, hogy untat a dolog. Most tehát fel lehetne tenni a kérdést: Honnan állapítsuk meg, hogy jó témát választottunk-e vagy sem, ha partnerünk — az illemszabályokhoz iga­zodva — ezt nem adja tudtunkra és úgy tesz, mintha érdekelné őt. Természetesen, erre is van megoldás. Olyan témához, amely nem érdekel valakit, nem tud hozzászólni, nem tud bekapcsolódni a beszélgetésbe, s ezt annak, aki beszél, észre kell vennie. Ez az egyik „ismertetőjel". A másik: mindenkinek kell lennie annyi érzékének és emberismeretének, hogy kb. tudja, kit mi érdekelhet. Pl. a motorkerékpár téma biztosan ér­dekel egy másik motorkerékpár tulajdonost s általá­ban férfiakat, de nőket kevésbé. A részletes divatmeg­beszélés érdekelheti közeli barátnőnket, de nagyon ritka esetben k'váncsiak rá a férfiak (udvarlókat és férjeket is beleértve!). (Folytatjuk) ... ! . !U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents