Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-11-27 / 48. szám

Az esztétikai nevelésről „A pionírcsoportokban és ra­jokban mélyítsük el az eszté­tikai nevelést és minden cso­portnak legyen ének,- tánc,­­szavaló- és zeneegyüttese, vagypedig színjátszó együtte­se, ahol a gyermekek haladó szellemű értékes verseket és könyveket olvasnak majd és az olvasottakról vitákat ren­deznek. A pionírszervezet ke­retén belül fordítsunk több fi­gyelmet az esztétikai érzék fejlesztésére.“ E szavakat tar­talmazza a CSISZ SZLKB IV. plenáris ülése határozatának VI. pontja a pionírok nevelé­sével kapcsolatban. Az esztétikai nevelés való­ban igen fontos feladat. Nap­jainkban az élet minden terü­letére rohamosan behatol ugyan a technika minden vív­mánya és gépet látunk min­denhol. Gép nélkül, technikai fejlődés nélkül nem lennénk képesek megvalósítani társa­dalmunkban azokat a felada­tokat, amelyek összefüggnek az életszínvonal további eme­lésével. Sokan úgy vélik, külö­nösen a fiatalok közül, de még pedagógus is akad olyan, aki azt mondja, minek sokat fog­lalkozni az irodalommal, *fene­­tanítással, költészet ismerte­tésével és egyéb esztétikai ne­veléssel, fontosabb talán, ha az iskolából kikerült fiatal jól ért a gépekhez, a technikához és jól megtanul dolgozni. Igen, ez behatóan fontos, anélkül el sem lehet képzelni sem a tár­sadalmi fejlődést, sem az egyén fejlődését, ami egyébként is alá van rendelve a társadalmi fejlődésnek. De vajon eszté­tikai nevelés nélkül meglehe­­tünk-e ? Nézzünk végig egy autón. Áramvonalas, mindenféle te­kintetben korszerű kivitelű, személy- vagy teherautókat láthatunk. Öröm nézni a for­galmas utcákon az autók áram­lását. De láthatunk még el­vétve olyan autómárkát is, amelyet húsz évvel ezelőtt gyártottak. Hogy fest az a mai korszerű kivitelezésű autók mellett? Skatulyaszerű alkot­mány vagypedig bádogdoboz­nak is nézheti az ember, ép­pen csak kerekei vannak és motorja. Pedig abban az idő­ben ez a készítmény is a kor­hoz viszonyítva a fejlett ipar­művészet elvei szerint készült. A mai iparművészet, ami lé­nyegében véve szorosan ösz­­szefügg az esztétikával, messze előre haladt a 20—25 évvel ez­előtti időszakhoz képest. Hol lennénk tehát az ipar fejlesz­tése terén is, esztétikai neve­lés nélkül? Lehet valaki jó épülettervg^ő, gépmodellező, vagy géptervező esztétikai is­meretek nélkül? Az esztétika a szépérzék, a modern kor kö­vetelménye. Egyáltalában nem szorítható háttérbe. Sokkal job­ban megvarrja a ruhát a szép­érzékkel rendelkező szabó vagy varrónő. Sokkal jobban dolgo­zik az a kőműves, asztalos és gépkivitelező, akinek fejlett esztétikai érzéke van, mint olyan, aki nem rendelkezik ilyen érzékkel. Ne becsüljük le hát az iskolákban, de a CSISZ- szervezetek keretében sem az esztétikai nevelést. Helyes tehát, ha szavalóver­senyeket rendezünk, mert így is segítjük a fiatalokban ki­fejlődni a szépérzéket. Az is jó, ha divatbemutatókat szer­vezünk, még nagyobb falvak­ban is, mert a lányok szépér­zéke legalább érvényesülhet a ruházati cikkek elbírálásában. Nagyon hasznos ének-, tánc- és zeneegyüttesek szervezése is. Egészen más, jobb megje­lenésű az a fiatal, aki helye­sen és jól, sokat táncol, mint olyan, aki alig vagy egyálta­lában nem táncol, nem ért a tánchoz. Természetesen nem szabad egyoldalúan bírálni a helyzetet, mert világnagyság is létezett már, aki egyáltalá­ban nem tudott táncolni, de ne a kivételekre nézzünk ebben az esetben, hanem nem árt, ha egy kicsit általánosítunk. A szépérzékű fiatalember vagy lány jól tud öltözködni, mert az anyagi lehetőségek mellett, melyek az öltözködéshez meg vannak, hála rendszerünknek már ott tartunk, hogy a szép­érzék is fontos. Az élet meg­nyilvánulásait praktikussá te­hetjük szépérzékünk által és a szép, ma már jót is jelent, ha helyesen értelmezzük a szépet és helyesen alkalmazzuk. Egye­lőre csak ennyit az esztétikai nevelés fontosságáról, legkö­zelebb majd többet. B. I. A kassai Hutník Szálloda a Hernád partján (Foto Rozinán, Kassa) Kelet-Szlovákia nagymérvű iparosítása változásokat hoz ezen a vidéken. Különösen a Kelet-szlovákiai Kohómű épí­tése szükségszerűen maga után vonja Kassa gyors ütemű fej­lődését is. A fejlesztési terv keretében kezdtek el építeni Hernád-parti szálloda egy nagy szállodát, hogy a vá­ros szállodai gondjain segítse­nek. Maga az épület új technoló­giai eljárással öntött betonból készült. A szálloda tágas elő­csarnoka, ízléses berendezése A zselízi tizenkétéves iskolá­ban nemrég tartották meg a CSISZ évzáró taggyűlését. Meg­vitatták az elmúlt év tevékeny­ségét és határozatokat terjesz­tettek elő a CSISZ-tagok. Igen pozitív eredménynek számíta­nak a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezett­ségek. A tervek szerint meg­szervezik a CSISZ politikai is­kolázását és minden osztályban megvitatják az iskolai rend­­fenntartás idevonatkozó szabá­lyait. Az iskola tanulói tevékenyen kivették részüket az őszi me­zőgazdasági munkákból is. Az Állami Gazdaságban szüreten és kukoricatörésen vettek részt. A testnevelést még to­vább fejlesztik az évzáró gyű­lés határozatai szerint. Különö­sen a kézilabdacsapat tovább­fejlesztésére helyeznek nagy súlyt. Dittrich Anna, Zselíz Újító fiatalok A galántai bútorgyárban sok szép és jó minőségű bútort készítenek. A gyár dolgozói már régebben versenybe léptek a CSKP XII. kongresszusának üzeme címért. Az idén a tavalyi évhez viszonyítva 10 százalék­kal több bútort állítanak elő. A termelékenységet kilenc szá­zalékkal emelték, az önköltsé­get pedig 4,5 százalékkal csök­kentették, ami végeredmény­ben 1 778 000 korona megtaka­rítást tesz ki. A jó minőségű bútorokból kerül Magyaror­szágra, a Szovjetunióba, az NDK-ba, sőt a távoli Ciprus szigetére és Etiópiába is. A szocialista munkaversenyt fő­leg a CSISZ-tagok lendítették fel, akik a pártkongresszus tiszteletére konkrét felajánlá­sokat tettek. A furnírlemez­­feldolgozó műhelyben 25 lány­ból álló munkacsoport már el­nyerte a szocialista munkabri­­gád büszke címet. Ez a leány­brigád több újítási javaslatot és a személyzet kifogástalan modora már eleve kellemes be­nyomást gyakorolnak az érkező vendégekre. Lob! Alfréd, a szálloda veze­tője végigkalauzolt a hatalmas objektumon és készségesen szolgált felvilágosítással. Az összesen 800 ággyal rendelkező nagyszálló kétszáz szobájának mindegyikét a korszerű techni­ka és kényelem valamennyi vívmányával, többek között rá­dióval és telefonnal is felsze­relték. Minden szobának külön fürdőszobája és zuhanyozófül­kéje van. Jelenleg még csak hat emelet áll üzemben, de a jövő év márciusáig teljesen el­készül az épület, összesen 360 személy befogadására alkalmas éttermei, kávéház és egyéb szórakozóhelyiségei szakava­tott vezetés alatt állanak, a felszolgált ételek és italok ki­fogástalan minősége már eleve biztosítja a vendégek megelé­gedését. Újdonságnak számít, hogy külön szállodaorvos ügyel majd az elszállásoltak egészsé­gére. Az egyre szépülő Kassa tehát olyan épülettel gazdagodott, amely nemcsak a város lako­sait, hanem egész szocialista társadalmunkat is jogos büsz­keséggel tölti el. ifj. Nemrava József A baromfitenyésztésünk állan­dóan felfelé ível, ezt bizony a fiataloknak is köszönhetjük. A hús- és tojásellátásban a fia­talok leginkább úgy segíthet­nek, hogy szaktudásuk emelése után vállalják a baromfifarmo­kon a tenyésztési munkálato­kat. A Bratislava közelében fekvő Voderadyban működik egy baromfitenyésztő szakisko­la, különösen lányoknak aján­latos az itt tanulás. Jó lenne, ha minél többen jelentkezné­nek rá. terjesztett elő. Az egyik javas­lat évente 36 000 korona meg­takarítást hozott az üzemnek. Az üzemben 30 kollektíva ver­senyez a szocialista munkabri­gád büszke cinjéért, hat mun­kacsoport pedig a CSKP XII. kongresszusának brigádja cím­ért. Tizenegy munkacsoport pedig már e büszke cím tulaj­donosa. Meg kell említeni, hogy az üzemben 16 ifjúsági újító közül nyolc leány. Az újításokkal 250 ezer koronát takarítottak meg. Matlák Lajos CSISZ-tag javas­lata alapján például 12 420 ko­ronát takarítanak meg évente. Az üzem vezetősége kellő megértéssel fogadja a fiatalok kezdeményezését. A fiatalok részt vesznek a termelés irá­nyításában is, megjelennek a havi termelési értekezleteken, és tagjai a minőségvizsgáló bizottságnak is. MUZSLAY VIDOR Nem is olyan régen még bor­zalom fogta el az embereket Szibéria hallatára. A cári ura­lom alatt Szibériába száműzték — amennyiben rögtön nem vé­gezték ki őket — a sztrájkoló munkásokat éppúgy, mint az udvar kegyveszett kegyenceit, valamint a haladó szellemű ér­telmiségieket. Maga Lenin is három évig ette ott a száműze­tés keserű kenyerét, mialatt megírta „Az orosz szociálde­mokrácia feladatai“ című röp­­iratát és „A kapitalizmus fej­lődése Oroszországban" című művét. Az első világháború alatt a hadifoglyok százezrei pusztultak el skorbutban a szi­bériai fogolytáborokban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom azután felszabadí­totta a végtelen hómezókre ne­hezedő átkot és Lenin régebbi elgondolásai alapján költséget és fáradságot nem kímélő mun­kalendülettel megindult a szo­cialista építkezés, a tetszhalott Szibéria újjáélesztése. Ahol a pópák által szellemi vakságbafi tartott babonás rép nemrégen még sámánok és gonosz szelle­mek haragjától reszketett, kí­sértetek helyett ma helikopte­rek búgnak a levegőben, hiper­modern városok épülnek a tundrák mocsarai helyén, vil­lanyvonatok eszik be magukat a tajgába, bulldózerek marnak a konok föld gyomrába és ter­mésre kényszerítik a halottnak vélt sztyeppeket. Szibéria — tágabb értelem­ben a Szovjetunió ázsiai része — nemcsak az ellentétek, ha­nem a szélsőségek, egyedülálló ÁrzSJbéhLa. sajátosságok és kifürkészhetet­len lehetőségek hazája. A nyu­gat-szibériai síkság például a világ legnagyobb lapálya. Ver-i hojanszk környéke, ahol ja­nuárban mínusz 50, 60, sőt 70 fokra süllyed a hőmérő, a föld­kerekség leghidegebb pontja. Nyáron viszont ugyanott gyak­ran 34 fokos hőséget mérnek. A nyári meleg különben Szibé­riában hatol legészakabbra az egész földön. Ä 37 ezer négy­zetkilométer kiterjedésű Bajkál tó a világ legmélyebb tava: a legújabb mérések szerint vize helyenként az 1700 méternyi mélységet is meghaladja. Vala­mikor gőzkomp szállította a szibériai vasút vonatszerelvé­nyét a tó egyik partjáról a má­sikra, ma sziklába vájt tölté­sen, meseszép vidéken kanya­rogva kerüli meg a sínpár az óriástavat. Ócska gözkomp he­lyett ma a „Raketa“ nevű szár­nyashajó repül a Bajkai tó tük­re fölött. A mostoha éghajlaton kívül az a körülmény is hátráltatta Szibéria gazdasági, ipari és kul­turális fejlődését, hogy az Amuron kívül valamennyi na­gyobb folyója délről északnak haladva az Északi Jeges-ten­gerbe ömlik. Torkolataik tehát csak rövid ideig jégmentesek és hajózhatók. így az ország felvirágoztatása érdekében el­sősorban az egyes folyók között elterülő vidékek harántössze­köttetése vált szükségessé költséges hidak, magisztrálák, vasútvonalak és hajózható csa­tornák létesítésével. Ilyen pél­dául a technika csodálatos al­kotása, a Jenyiszej folyót át­ívelő, új krasznojarszki híd, amelynek egyenként 3000 tonna súlyú, vasbetonból készült bolt­íves pillérei úszó pontonokon nyugszanak. ■ Ahogyan a Bajkál tó külön­legessége abban rejlik, hogy vizét 300-nül több folyó táplál­ja, de belőle csak egyetlen fo­lyó az Angara fakad, úgy a világ legnagyobb tavának, a Káspi tónak is megvan a maga sajátossága. Eltekintve attól, hogy ferülete szigeteivel együtt csaknem 440 ezer négyzetkilo­métert tesz ki, északi része édesvízü, déli fele pedig kevert. Halállománya tehát ehhez ké­pest részben sós-, részben édesvízi. És nem vétünk, akár tónak, alatr tengernek nevez­zük. Szibéria fővárosa Irkutszk, amely tavaly ünnepelte fenn­állásának 300-ik évfordulóját. Az isten háta mögötti kis hely­őrségi fészekből korszerű nagy­várost fejlesztett az akarat és szorgalom. Talán ezért fürdik napfényben az év 300 napján ez a Bajkál tó melléki mintaváros. De nézzünk körül egy kisebb városban: szibériai fogalmak Szibériai táj. Jellegzetesek itt a fenyőerdők, amelyek hara­gosabban zöldéinek, ha a jég felszakadozik a folyókon. szerint egy „macskaugrásra", Irkutszktól 600 km-nyire észak­ra fekszik Bratszk. ahová elvisz az „Il-jusinka". A cári uralom alatt sok medvéje, és szúnyog­ja és 300 lakosa volt, ma luxus­autókkal és szállodákkal, óriási házakkal, az elókertes családi házak százaival és 70 ezer la­kossal rendelkezik. A közeli fű­résztelepre helikopteren „száll­nak" munkába a város dolgo­zói. — Bratszkban épül jelenleg az a villanyerőmű, amely befe­jezése után több áramot fog fejleszteni, mint Svájc vala­mennyi energetikai müve együttvéve. A Bajkál-tóból ere* dő Angara medre itt 800 mé" ternyire szűkül gránitsziklák között, a 127 m magas duzzasz­­tógát 5800 négyzetkilométer kiterjedésű mesterséges tavat lesz hivatva alkotni. — Még ennél is hatalmasabb vízíerömű épül jelenleg Krasznojarszknál, a Jenyiszej folyásán. Helyszűke miatt itt csak né­hány olyan erőmű építését so­roltuk fel, amelyek gigantikus méreteiknél, terjedelmüknél és teljesítő képességüknél fogva egyedül állóak és világraszóló jelentőségűek. Az európai át­lagember talán nem képes fel­mérni, mire való ez a rengeteg villany energia. Tény azonban, hogy még az említett óriás­erőmüvek befejezése után is további erőforrásokra lesz szükség, hogy legalább egyelőre fedezzék azokat a követelmé­nyeket, amelyeket a szédületes ütemben izmosodó szibériai bá­nyászat és kohászat, a mező­gazdaság gépesítése és az egyre szaporodó iparkolosszusok tá­masztanak. Mindezt — termé­szetesen — csak az képes meg­érteni, aki behatóbban foglal­kozott a Szovjetunió hétéves tervének távlataival, lelkes épí­tő munkájával és békés élni akarásával. Ebben a' keretben élenjáró helyet foglal el Szibé­ria, a ma és a holnop csodásán zengő szimfóniáin K. H. Teljesítették * A losonci járásban a CSISZ J ! tamási alapszervezete nem ■ i sok tagot számlál. A leg- J J utóbbi taggyűlésen azonban ■ ■ mégis sikereket könyveltek J 1 el, ugyanis teljesítették ■ J j CSKP XII. kongresszusának ■ i tiszteletére vállalt kötele- * J zettségeket. i A helybeli kultúrház épít- * J kezésénél 1355 órát dolgoz- | ■ tak társadalmi munkában, • ■ 6 775 korona értékben. Ezt | ! a vállalásukat, ha százalék- ■ * ban akarjuk kifejezni, 169 J J százalékra teljesítették. ■ A helyi EFSZ-ben a ta- J * karmánybegyűjtésnél, vala- , ■ mint a nyári mezőgazdasági I ■ munkáknál a vállalt 700 bri- { ! gádorát is teljesítették. A rétek és legelők tiszti- J J tásában is részt vettek és i ■ 20 hektárnyi rétet, legelőt { J javítottak meg. ■ Rendbehozták és korsze- i * rűsítették a helyi sportpá- J ■ lyát, itt a vállalt 400 óra ■ * helyében 437 órát dolgoztak J J a CSISZ-tagok. i Az aratási munkákban egy | J ifjú kombájnos-brigád dől- ( ■ gozott. A brigád vezetője • ■ Cífer János volt, segítője j 1 pedig Maginec Mihály. A ■ ■ fiatalokból álló munkabri- J 2 gád összesen 119 hektárról i I aratta le a gabonát. * Megrendeztek három kul- , ■ turális fellépést, egy színi- i * előadást és egy táncmulat- J ■ Ságot. Így teljesítette az i » alapszervezet a kulturális * J téren vállalt kötelezettsé- } ■ geit is. J Nem maradtak el a fiata- J a lók a sport és a testnevelés i J terén sem. A labdarúgó- j * csapat tagjai hetenként két- ■ i szer vettek részt edzésen és 1 jj egy női röplabda-csapatot \ ■ állítottak össze. Ez a csapat • J a járási versenyben is részt j ■ vett. A nyári időszakban a i í helybeli sportszervezettel ! * közösen úszóbajnokságot i J rendeztek. A pionírokkal is többet | J foglalkoznak majd az itteni • ■ CSISZ-tagok a jövőben, mint J * eddig. A nyár folyamén a i i pionírok részére már egy ' * sportolimpiászt is rendeztek ! J nagy sikerrel. A CSKP XII. kongresszu- | [ sónak tiszteletére két fia- ». a talt nyertek meg a mező- J > gazdaságnak. Cífer Jánost i i és Baricsiák Pált, akik most J i az EFSZ-ben dolgoznak. 5 A párt járási konferenciá- 1 i jónak tiszteletére az alap- ! J szervezet 80 órát dolgozott • ■ társadalmi munkában a kul- { J túrház építkezésénél. * DANCS ICA ! Szívesen leveleznénk Boldizsár István, Szeged. Moszkvai krt. 3. szám, Magyar­­ország. Sportról, filmről leve­lezne magyarul vagy oroszul. 17 éves tanuló. Dancsházi János, Törökbálint, Vasút u. 6. sz., Magyarország, fényképezésről levelezne, ma­gyarul és németül, képesleve­­lezplapokat cserélne, 18 éves vegyésztechnikus. Komáromi József, Nagykani­zsa, Fabik Károly út, 64 sz., Magyarország. Zenéről, táncról levelezne magyarul vagy né­metül, 17 éves gépipari tech­nikumi tanuló. Szabó Tibor, Zalacsány, va­sútállomás, Magyarország. Ze­néről, filmről levelezne magya­rul, 18 éves gimnáziumi tanuló. Horváth Terézia, Csorna, Győr-Sopron megye. Járási Ta­nács Kórháza, Magyarország. Magyarul, oroszul levelezne különböző témákról, 16 éves diáklány. Födi Gabriella, Bakonyjákó, Veszprém megye Magyaror­szág. Magyarul levelezne kü­lönböző témákról, 17 éves. Szabó Emma, Kemenesmaga­­si, Táncsics u. 1. Vas megye, Magyarország. Magyarul leve­lezne és tájképeket cserélne Pozsgay Vince, Debrecen, Szoboszlói út, 2/c 6. sz., Ma­gyarország. Oroszul, magyarul vagy olaszul levelezne nyelv­­tanulás végett, 17 ése vegyipa­ri technikumi hallgató. 17 éves diáklány. Szabó Irén, Izsákfa, Kossuth u. 1. sz., Vas megye, Magyaror­szág. Táncról, zenéről levelez­ne magyarul, 18 éves diáklány. Várkonyi Katalin, Gyöngyös, Vígh út 43. sz., Magyarország. Sportról, turisztikáról levelez­ne magyarul, 18 éves diáklány. I

Next

/
Thumbnails
Contents