Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-11-20 / 47. szám

A Szovjetunió színházi é'etéből Jelenet a Vadász és a szar vasok című pantomimből. Az emberi történelem legnagyobb forradalmának napjaiban fektették le a szovjet színházak alapját is A színházak kapui kitá­rultak a népi közönség szá­mai a, A színházak sehol sem élnek olyan intenzív életei, mint a Szovjetunió­ban. Sokszorosára növeke­dett a színházak hálózata. A történelmi nevezetességű színházak mellett számos új fiatal színház jött létre. Rögtön a Nagy Forradalom idején keletkeztek az olyan híres színházak mint a Vah­tangov Színház a Nemiro­­vics Dancsenko Operaház, a Szovjet Színház, a Nagy Drámai Gorkij Színház Le­­ningrádban, a gyermekszín­házak, a moszkvai Szatiri­kus Színház és sejk más. Oj színházak keletkeztek a Szovjetunió legeldugodtabb vidékén is. A nagyobb váro­soknak legalább három ál­landó színháza van. Az el­múlt évben több mint 90 millió ember látogatta a Szovjetunióban a színháza­kat és ma már 731 állandó színház működik. A szovjet színház szoro­san összefügg a realista Jelenet a Pajtások című darabból. az emberi kultúra legjavát kel! előszednie és ezt a leg­javát ésszerűen magáévá tennie. A szovjet színházvilágban sok alkotószellemű újítás­sal találkozunk a művészet állandóan a mély eszmeiség és a művészi realizmus je­gyében fejlődik. Mira Kolcovova, a Berjoska táncegyüttes tagja dráma fejlődésével. A szov­jet színészek új nemzedé­kének nevelésében óriási szerepe volt K. Sz. Szta­­nisziavszkijnak, aki új szí­nésznevelő rendszert épített ki. Oj szellők lengik körül a szovjet balettet is. Ulanova. Szemenova nevei hirdetik a szovjet balett felülmúlha­tatlan művészi fölényét. A szovjet színház világ­­jelentőségű fogalommá vált és a leghaladóbb szellemű eszmék hordozója. A szov­jet művészeti együttesek bármerre jártak a nagyvi­lágban, mindenütt óriási si­kert arattak A zenei élet idei kimagas­ló eseménye a Csajkovszkij nemzetközi zongora- és he­gedűverseny volt, amelyen 130 ország képviseltette magát. Dmitrij Sosztakovics, a kiváló szovjet zeneszerző, Dávid Ojsztrah hegedűmű­vész, Msztyiszlav Rosztopo­­yics, Galina Visnyevszka vi­szont résztvettek az edin­­boroughi zenei fesztiválon. A velencei nemzetközi fesztiválon három szovjet vitte eJ a nagydíjakat. A Berjoska táncegyüttes 72 ezer km-t tett meg diadal­­útján Latin-Amerikán ke­resztül. A ragyogó tehetsé­gű táncosnők közül kiragad­juk Mira Kolcovovát. akinek fényképét közöljük. A szovjet színház első­rendű feladatának az orosz népi művészet legkiválóbb hagyományainak feltámasz­tását tekintik. Döntő szere­pet játszottak Leninnek a kultúrörökséyrő' mondott közismert szavai hogy a győztes munkásosztálynak Képeinken a legújabb moszkvai színház műsorából hozunk ízelítőt. Az új Kí­sérleti Pantomim Színház vezetője Alekszander Rum­­ner így magyarázza az új színház céljait: Olyap pan­tomim színházat akarunk létesíteni, amely kifejezésre juttatná az új gondolatokat. Azt akarjuk, hogy ne a szín­háztechnika hanem elsősor­ban a színház mondanivaló­ja nyűgözze le a nézőt El­sősorban az érzéseket és a gondolatokat akarjuk érzé­kelni. A pantomim előadások valóban új gondolatokat éb­resztenek Például képzel­jük el, hogy az ismeretlen katona életre kel. Láthatat­lan mankókra támaszkodva, mintegy a közönség előtt „lejátsza" egész életét. A legmélyebb mondanivalója szavakban kifejezve ez: So­ha többé háborút! És a kö­zönség tapsolva megérti. V. Noszík alakítja az is­meretlen katonát, megrázó bensőséggel. további ké­pünkön jelenetet látunk a Pajtások címý darabból, va­lamint a Vadász és a szar­vasok című pantomimből. Az új színház műsora igen változatos. A fiatal színé­szek új kifejező eszközök után kutatnak és ez jellem­zi a legjobban a mai szovjet színházat. A szovjet színház a nép hűséges utitársa munkájában és pihenésében, harcban a kommunista tár­sadalomért. M. M. CSELÉNYI LÄSZLÖ: V. Hová lettek? S végül a sok elriasztó példa után mi lenne a kiút? Németh Jenő elvtárssal, az ekecsi EFSZ elnökével, s Paksy László elvtárssal a pártelnök­kel vitatjuk a dolgokat: náluk hogy állnak ezen a téren? — Tíz szakember dolgozik az ekecsi szövetkezetben. Vagyis: két főiskolát végzett mezőgazdasági mérnök, név­­szerint: Németh Jenő elnök és Pázmány Péter aq’Onómus, to­vábbá 8 négyéves vagy kétéves mezőgazdasági szakiskolás. — Jegyezzük meg — teszik hozzá az ekecsiek — hogy ezek az emberek egyáltalán nem benti, „irodai" munkát végez­nek, hanem valóban kinn van­nak a „termelésben“. • Például? — Például egy kük a tyúk­farm vezetője, egy másik a sertésgondozók vezetője, a harmadik a gépjavítóknál dol­gozik, stb. stb. — Hogyan oldották meg az ekecsiek ezt a nehéz feladatot, hogyan tudtak egy szövetke­zetbe ennyi szakembert össze­szedni? Azt mondja Németh elvtárs, az elnök: — Mindenekelőtt azt szögez­zük le, hogy a tíz közül egyik sem lett hozzánk „kiutalva“. Mind a tízet „egyéni“ úton szereztük, mind a tíz a saját akaratából jött ide. Mond mindjárt egy példát is. — Én voltam a dunaszerda­­helyi mezőgazdasági techni­kumban a vizsgabiztos. Volt ott egy kislány, aki nagyon ügye­sen felelt a kérdésekre. Érett­ségi után megkérdeztem tőle, ninos-e kedve Ekecsre jönni? Volt. így aztán mai napig is itt dolgozik. Mindez persze nagyon szé­pen hangzik. Csakhogy nézzük közelebbről a dolgokat. Amint már riportsorozatunkban is emlegettük, legtöbben a mező­­gazdasági szakemberek közül rajtuk kívül álló objektív, anyagi vagy személyi termé­szetű okok miatt nem tudnak megmaradni a szövetkezetek­ben. Hogy van ez Ekecsen? — Ami a szállást, kosztot illeti úgy gondoljuk nálunk ezzel nincsen hĺbi. Ami pedig az esetleges féltékenységet il­leti, erről szintén nem tudok, hiszen a szövetkezet vezetősé­+ ú -k ú -k -ü -k ú it & -k IRODALMI Ü ge mind iskolázott szakember, nemigen lenne meg rá az,okuk hogy féltékenykedjenek az újonnan érkezettekre. — S mi a helyzet kulturális téren? — Mindenekelőtt tisztázzuk — javasolja Németh elvtárs — mit ériünk kultúra alatt! Mert például sokan csak a színházat, a mozit vagy éppé béggel a ká­véházat, vendéglőt, éjszakai mulatókat értik ezalatt. Nos. ami ezeket illeti, ily módon még egyelőre valóban nem va­gyunk ellátva. Vagyis ezek még nálunk nincsenek De van: (szövetkezeti megrendelésre), ezenkívül Oj Ifjúság, Hét és különféle magyarországi vagy szlovák lapok. A mozi hetente négyszer játszik a kilencéves iskolában 32 tanító működik. Előfizettek a komáromi szín­ház előadásaira (70 ember évi 12 előadásra), s évente kh 12 szövetkezeti tag jár különféle külföldi vagy belföldi üdülé­sekre. kirándulásokra. S mindezekhez tegyünk még hozzá egy külön ekecsi .spe­cialitást“: az elmúlt évben képzőművészeti kiállítást ren­deztek a fiatal csehszlovákiai képzőművészek alkotásaiból. A kiállításnak volt 220 látogatója, ^ ami az erkölcsi sikert illeti: mi sem bizonyítja jobban, minthogy a jövőben is rendez­nek majd hasonló akciókat, és meggyőződésük hogy még na­gyobb lesz a siker mint az el­ső alkalommal volt. Mindez valóban nagyon szép, ■ de lássuk még közelebbről a dolgokat. Vagyis: ez itt a je­len. Hogy fest a fiatalság hely­zete, milyen lesz a jövendő? Sajnos, fiatalokban mi sem bővelkedünk. De ha a többi szövetkezetek ínséges helyze­tét nézzük, akkor a mi ötven fiatalunk a 328 között talán nem is olyan kevés. Egyébként a tagság átlagos életkora 50 év. Nem is erre gondoltunk Beszélgetés a gazdasági udva- azonban elsősorban, hanem a ron. — Először is, hogy helyre­igazítsuk az előbbi sommázás tévességét: mozi. Épül lassan, s ha nehezen is majd csak ké­szen lesz már a művelődési otthon, s ezzel lehetőség nyí­lik a szövetkezeti klub meg­szervezésére is. De amit az előbb a kultúráról mondottunk, hogy nemcsak ezek jelentik a kultúrát: nézzük meg például, mennyi ház épült av elmúlt né­hány év alatt (Paksy elvtárs azonnal ki is számítja: 187). Nézzük meg. hány televízió van ma a faluban (Paksy: 128, ötvennyolcban volt 3). S ve­gyük szemügyre még azt is, hogy kaptunk egy aszfaltutat, s a másikat remélhetőleg szin­tén megkapjuk hamarosan a szövetkezeti telepen, s ha már a telepről van szó: az is a falu kultúrálódásához tartozik ta­lán, hogy jövőre parkosítjuk az egész szövetkezeti telepet. Ha már a felsorolásnál tar­tunk, folytassuk talán tovább, leltározzunk mindent! Németh Jenő. a szövetkezet elnöke Egységes Földművesszövetke­­zetet jó időre ellátjuk mező­­gazdasági szakemberekkel. Bárcsak minél több szövetke­zetünk dicsekedhetne hasonló jókkal! Sorozatunk végére értünk. Ügy gondoljuk, nem volt hiá­bavaló dolog ezzel tölteni az időt. Mindenekelőtt le kell szö-Ketten a tyúkfarmról. EST Van egy közismert köz­mondás, amely azt mondja, hogy „aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet.“ Ezt különféleképpen szok­ták variálni, mi éltünk is az alkalommal és átalakí­tottuk a közmondást az iro­dalmi est alkalmából, amely így hangzik: Aki az irodal­mat szereti, rossz ember nem lehet. S valóban aki Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre, Jókai Mór, Mó­ricz Zsigmond műveit ol­vassa, az rossz ember nem lehet. A nagyszámú közön­ség szinte áhítattal élvezte végig ezt a szép műsort, mert hogy valóban szép volt, azt bizonyítja az is, hogy a közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta az ’ egyes műsorszámokat. Az est folyamán több fiatal és számos tanító, tanítónő lépett fel, akik nagy kö­zönségsikert arattak. Dicséretet érdemel min­den szereplő és mindazok, akik e műsor előkészítésén fáradoztak, hogy a nemrég megalakult Csemadok he­lyi szervezet bemutatkozá­sa jól sikerüljön. Külön di­cséret illeti Bekö Mária elvtársnőt, aki mint rende­ző vett részt. Mikor a mű­sor végén gratuláltunk ne­ki, ő szerényen azt vála­szolta: — Ez mindnyájunk érdeme — és a szereplőkre mutatott. Reméljük, hogy e szép sike rnek folytatása is lesz. ami több ilyen és ehhez hasonló irodalmi est meg­szervezésében nyilvánul majd meg. Cs. J., Vereknye A falunak van 2900 lakosa, ebből 328 dolgozik a szövetke­zetben. Jár a faluba 220 pél­dány Szabad Földműves, 100 Oj Szó, 100 példány Csallóköz szakemberek utánpótlásának biztosítására! — Erről csak ennyit: a je­len pillanatban 15 fiatal tanul a különböző mezőgazdasági is­kolákban, s ezek mind Ekecs­­ről, sót legtöbbjük a szövet­kezetből, a ml költségünkön indultak „világgá“. An.i egyúttal azt is jelenti, hogy ha nem egytől-egyig, de legtöbbje ide is tér vissza. Ami megint csak azt jelenti, hogy nem lesz hiba a következő években sem, hogy az Ekecsi geznünk a következőket: ez írások célja valamiféle látle­let-készítés volt. íme, a dolgok gyökere, miért mennek el az emberek. Sokan mondhatják erre, s mondták is már, hogy „de hol a kiút?“ Nyilvánvaló, hogy egy cikksorozat, nem old­hatja meg e sokszálú problé­mát, legfeljebb felhívhatja a figyelmet a hiányosságokra, és azzal, hogy leírta és felfedte a kórképet, már megkönnyítette a gyógyítást. S ha ennyit elér­tünk, megérte a fáradságot. EJFELTOL REGGELIG (BEMUTATÓ A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZBAN) Az évad első előadását tar­totta az elmúlt héten a Magyar Területi Színház Komáromban. Renáto Lelli haladószellemií olasz dramaturg és rendező, Éjféltől reggelig című három­­felvonásos színművével kezdte meg a színház az 1962—63-as évet. Miről is szól e három szerep­lőre épített színmű? Rosello ügyvéd lakásán indul el a cselekmény, itt folytatódik és itt is fejeződik be. Rosello tisztában van hivatásával, fele­­lősségtel/es munkájával, harcol az igazság győzelméért, küzd a bűnösök ellen. Egész napokat tölt a bíróságokon, ahol szőj emel a szegények védelmében még akkor is, ha azok ezt az önfeláldozó munkát nem tudják megfizetni. Elfoglaltsága során kevés ideje jut 18 éves fiának neveléséra, s ez kihasználva anyja gyöngédségét, különféle kalandokban vesz részt sőt pénzszerzést vágyában még rablógyilkosságba is belekeve­redik Rosello válaszúton áll. Döntenie kell az igazság és a hazugság között melyiket válassza. Felesége az utóbbira akarja rábírni a férjét, ám Rosellot a2 igazság vezérli és inkább vállalja a megpróbálta­tásokat, úgy dönt, hogy felje lenti fiát, bűnös barátjával együtt Érdekes problémát feszeget a drámairó. A gyermeknevelés mai, kérdéseit feszegeti, de... és itt álljunk meg egy pillanat­ra. Mint már említettem, olasz - országi íróról lévén szó, és magú a színmű is tipikusan olasz vagy tágabb értelemben véve ott játszódik le, ahol a pénz utáni vágy nem ismer akadályt, még akkor sem, ha a 18 éves fickó emberek életét veszélyezteti. Igaz, hogy nálunk is problé ma a gyermeknevelés, főleg ak­kor, ha az apa és az anya a ne­velés módszerében különböző nézeten van. De iit szeretném megemlíteni, hogy ami Olasz­országban tipikus, nem kell. hogy nálunk is az legyen. És, mint az említett színdarabból kitűnik, nem is az. Nem tudom, mennyit segített e darab be­mutatása a mi nevelési problé­máink megoldásában? A szereplők Lengyel Ilona, Turner Zsigmond és Várady Béla jól oldották meg a reájuk háruló feladatot. A rendező Monoszlóy Éva fá­radozása sem maradt sikerte­len. (cs. i.) Lengyel Ilona, Várady Béla, Turner Zsigmond

Next

/
Thumbnails
Contents