Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-11-20 / 47. szám
A gyarmatosító nagyhatalmak „gyarmataikhoz" a legkülönbözőbb módon jutottak. Voltak olyan esetek, amikor „keresztény missziók" előzték meg a gyarmatosítást, máskor meg a kereskedők karavánjai járták be az országokat, gyakran pedig egyenesen a katonák mentek „terjeszteni a civilizációt“. Az Egyesült Államok többnyire az utóbbi módszerhez folyamadott és nem is igyekezett a terjeszkedés valódi célját „titokban tartani“. Különösen Latln-Ameríkában rögtön úgy terpeszkedett, mintha máris otthon lenne. A történelem folyamán több mint 8 ezer támadást intézett és 100 nagyobb háborút viselt Latin-Amerika ellen. Az Egyesült Államok ily módon tízszeresen növelte területét és védnöksége az egész kontinensre kiterjedt. Kuba — a Floridától néhány száz kmnyire fekvő sziget se kerülte el figyelmét. Már 1898-ban háborút indított Kuba ellen, melynek folyamán a spanyol gyarmati birodalmat megdöntötte. A párizsi békeszerződés szerint, amely az amerikaispanyol háborút követte, az Egyesült Államok nemcsak a Fülöp-szigeteket, hanem Portorikót is kisajátította és a kubai alkotmányban az úgynevezett Plattov-féle adalékod értelmében külön jogokat biztosított magának. Kuba arra kötelezte magát, hogy az Egyesült Államok tudomása nélkül idegen nagyhatalmakkal nem lép szerződési viszonyba, elismerte az Egyesült Államok azon jogát, hogy beleszólhat az ország belügyeibe is és ka• Úa-takta’ly § tEADO © mi/LÓTÉn —^ KIKÖTŐ ♦ LAKTANYA.-------------úr ! r TÓR2S RADAR VASÚT tonai támaszpontok építését is kénytelen vplt megengedni. A Plattov-féle adalékok az 1903- ban megkötött és az 1934-ben fejújított „szerződés“ alkatrészévé váltak. A győzedelmes forradalom felszabadította a kubai népet és eltörölte a kizsákmányolási szándékból ráerőszakolt szerződésekből eredő kötelezettségeket, jogosan visszakövetelte Guantanamot, Kuba egyik legszebb öblét. Annak ellenére, hogy a guantanamói katonai támaszpont nem nagy — csak 116 négyzetkilométer terjedelmű — terepen épült fel, mégis az Egyesült Államok legmodernebb támaszpontjának tekintik. A yankiek itt két repülőteret építettek fel. Jelenleg több F8U-3 Super Crusador és Lockhead, P2V Neptune jelzésű felderítő gép állomásozik a repülőtéren, de nehezebb reaktív bombázók is startolhatnak innen. A guantanamói öbölben kiépített kikötő a legkorszerűbben van felszerelve. A Forrestal típusú anyahajók is kiköthetnek. A kikötőben rengeteg fegyver és hadianyag van felhalmozva. Állandóan itt állomásozik a haditengerészet egy részlege. A katonák hozzátartozói is szép számban ideköltöztek és hogy ne unatkozzanak, klubhelyiségeket, mozikat, bárokat, úszómedencéket, rádiós és TV-adóállomásokat létesítettek. Nyomdákat Is építettek, itt sokszorosítják a Kuba-ellenes röpcédulákat. Az amerikaiak nemrég még a támaszpontokon kívül eső területeken is szabadon mozogtak. Ellátogattak Guantanamóba, Caimenaraba és Bogueranba, ahol az amerikaiak számára külön éjjeli mulatókat nyitottak. Fekete kereskedelmet űztek, valutákkal kereskedtek, az utcákon verekedéseket, összetűzéseket provokáltak. Gyakran még gyilkosságra is sor került. Hruscsov írásbeli jelentést tett az SZKP Központi Bizottsága elnökségének. A jelentés összegezi a mezőgazdasági év eredményeit, berzámol a szemestermények termesztésének és állami felvásárlásának növekedéséről. Hruscsov közli, hogy megközelítő számítások szerint ez idén az állam mintegy 3 milliárd 450 millió pud (1 púd — 16,38 kg) szemesterményt vásárol fel. A Szovjetunió ezzel a terméshozam és az állami felvásárlás tekintetében eléri a legmagasabb 1958-as év színvonalát. A győzedelmes kubai forradalom után ezek a jelenségek eltűntek, a forradalmi kormány a támaszpontot szigorúan őriztette és ezen a helyen ellenőrző megfigyelőállomást létesített. Ellenőrzésen mentek keresztül azok a kubai polgárok, akik mind mai napig a támaszpont vidékén dolgoznak. Az amerikaiak a támaszponton kívül nem tartózkodhatnak. Az intézkedések ellenére — amelyek a kubai biztonság szempontjából rendkívül fontosnak mutatkoznak — Guantanámo kérdése még mindig megoldásra vár. Fidél Castro így jellemzi a helyzetet: Guantanamo olyan, mint egy alattomos gyilkos kezében a tör. Az utóbbi napok eseményei is azt bizonyítják, hogy Castronak igaza van. A kubai kormány ezért feltétlenül követeli, hogy ezt a katonai támaszpontot távolítsák el. A béke szempontjából nemcsak a Karibiöböl, hanem az egész világ számára jobb lesz, ha ez minél előbb bekövetkezik. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára felhívja a figyelmet arra hoqy az országban méy nem győzték le a legnagyobb hibát: azl. hogy egyazon feltételek mellett a kolhozok és szovhozok termelési színvonala különböző. Hruscsov ezekkel a szavakkal fejezte be jelentését: „Megvan az erőnk ma ahhoz, hogy kitűzzük a következő feladatot; 1963-ban 4 milliárd 200 millió — 4 milliárd 500 millió púd szemesterményt vásároljon fel az állam és növekedjék más mezőgazdasági termékek termelése is. Adenauer washingtoni útjával behatóan foglalkoznak a nemzetközi hírmagyarázók. Az amerikai hivatalos személyiségeket súlyosan aggasztja az a bíráló álláspont, amelyre a nyugatnémet kormány a legutóbbi diplomáciai megbeszélések során helyezkedett. Adenauer majdnem olyan makacsul szabotáló viselkedést tanúsít az amerikai javaslatokkal szemben, mint de Gaulle. Az Egyesült Államok Adenauerrel együtt meg akarja vizsgálni annak lehetőségét, hogy általános megbeszéléseket kezdenének a NATO-hátalmak és a Varsói Szerződés tagjai között az európai biztonságról. Adenauer azt tartja washingtoni útja legfőbb céljának, hogy a tőle megszokott merev magatartásával már e őre megnehezítse a nyilván hamarosan megkezdődő kelet-nyugati tárgyalások kibontakozását. Adenauernek ez a tizedik útja az Egyesült Államokba és a Spiegel-botrányon kívül más oka is van, hogy ne örüljön az amerikai látogatásának. Bonnt aggodalommal tölti el, hogy Washingtonban bizonyos értelemben megváltozott a kormányzás módszere, a Kennedy kormány elődjénél kevésbé tartja szem előtt európai szövetségeseinek véleményét. A kubai válság kirobbantásával Kennedy szövetségeseit kész helyzet elé állította. A blokád kihirdetése előtt néhány órával tájékoztatta ugyan Bonnt, Párizst, Rómát és Londont, de ezeknek csupán annyi idejük volt, hogy „rányomják beleegyezésük pecsétjét". Ha nem teszik, Washington tervein ez sem változtatott volna. Ezzel azt akarjuk hangsúlyozni, hogy ha a józan szovjet polifika meg nem akadályozza, az amerikai elnök — -megkérdezésük nélAkárcsak a nácizmus idején, ismét peregnek a dobok és felvillannak a fáklyák fényei. A legkisebbek ismét menetelnek. A nyugatnémet és nyugat-berlini egyetemeken ismét működnek a reakciós diákegyesületek és egyletek, az ún. Burschenschaftok. Több mint 150 év óta szüntelenül a soviniszta mozgalmak melegágyai voltak. Az ábrán az egyik nyugatnémet főiskolai szövetség tagjai sörözés közben. E. K. iiiimiiiimmtiiimimiiiiiimiiimmiiimiiimiiiiiiiimimiimimiimi Eredményes év Ez is valóság Csak apró epizódokat villantunk fel a fiatalok életéből, de ezek a történetek — bármelyik országban történtek is, akár fiúkkal vagy lányokkal, haladó gondolkodásúakkal vagy közömbösökkel —, mint egy cinemascope film kockái körvonalazzák a Nyugaton élő fiatalok életét, örömeit és gondjait... AZ INAS Az inas egy ausztriai kisvá•oskában — Abbs-ben — él. víáskor annak a szónak, hogy ,él", nincs jelentősége. Mintla azt mondanék csak: lakik, dost nem véletlenül került a nondat végére. Mert Hans Pa;ernoster, az inas. életét, épségéi. csak a szerencsének köizönheti. A história egy szép szeptemjervéqí reggelen kezdődött, lerr Ungar, az üvegkereskedés ;ulajdonosa már a pénztár möjött ült. — Morgen — köszönt rá az nas és sietett volna hátra, íogy felvegye a köpenyét. A nester villámló tekintete azonsán megállította. — Valami baj van? — kérlezte. — Mi ez? — rontott hozzá 4err Ungar és megragadta a !iú ingét. — Ez ... az ingem ... — De kék! — bömbölte a ke•eskodő. — Kék — vonta meg vállát I fiú. Herr Ungar azonban nem hagyta annyiban a dolgot. — Nem tűröm, hogy kommunisták dolgozzanak az üzletemben. Azok hordanak ilyen inget. A fiú őszintén megmondta, ő nem kommunista, a szocialista ifjúsági szervezet tagja. — S az mennyivel jobb?! Etlő! kezdve napirenden voltak a viták, a kereskedő mindenben hibát talált, gyötörte, gúnyolta. A gyerekember egyszer már nem bírta tovább és mindent elpanaszolt az anyjának. Frau Paternoster csak annyit válaszolt: — Oda többé nem teheted be a lábad! Hans megnyugodott. Azt hitte, keres majd egy másik helyet, ahol nyugodtan, szépen dolgozhat. Csakhogy másnap reggel már a folyosóról hallotta a tulajdonos mennydörgő hangját. Ijedten szaladt a szobájába és magára zárta az ajtót. Kint pedig az anya és a mester csapott össze. Ungar mindenképpen a fiúval akart beszélni. — Mit akar tőle? — állta útját az asszony. — Majd neki megmondom — feszítette vállát a bezárt ajtónak a megtermett üvegkereskedő. Az ajtó reccsent, de mire Ungar betörte, a fiú az emeleti lakás ablakán éppen kiugrott. Szerencséjére nem halt meg. Az abbs-i eset nem ötven esztendővel ezelőtt történt, hanem napjainkban. És egy osztrák inassal, aki a Socialistische Jugend tagja. DEBBY NAPLÓJA Olvastam Debby naplóját. Indiszkréciót ugyan csak közvetve követtem el, mert a tizenkét esztendős amerikai csitri magának szánt feljegyzéseit az egyik legnagyobb nyugatnémet lap, a „Quick“ tette közzé. Tévedés ne essék, nem a gyermekrovatban. Ezek a kislányos betűk ugyanis olyan vallomásokat tartalmaznak, amik nem kislányok és kisfiúk számára szőlő olvasmányok. Nem mintha gyilkosságokról esne szó bennük vagy betörésekről, csavargásokról. Akkor Debby naplója szinte említést sem érdemelne, de most valami újfajta „gyilkosságok“ és „betörések“ titka tárulkozik ki a hevenyészve odavetett sorokból. Ismétlem még egyszer, Debby tirenkét esztendős. Ha babákkal játszana, mosolyognánk rajta és szívesen megsimogatnánk kócos barna fejét. Csakhogy Debby más. ,,Randy azt mondta — mutatja be önmagát —, hogy veszélyes nő vagyok.“ Maga sem tudja, milyen kegyetlen igazságot ír le. Mert „normális dolog — hangzik egy másik napon írt vallomása —, hogy a fiút, akit megkívánok. meg is kapjanj.“ Egyetlen ország egyetlen törvénykönyve sem szab határt ma már a szerelemnek. Nem is lehet. Csakhogy a szabadosság sem lehet törvény! S törvénnyé szentesíti az amerikai szülőknek az a cinkos közönyössége, amivel gyermekeik életét kísérik. Lemérhetetlen, hová vezet ez az üt. Nem is a mi feladatunk megmondani. De ha az ember a kiégett, az életet céltalannak valló, útjavesztett amerikai fiatalok tízezreire gondol, valahol itt, ezeknél már gyermekkorban elkezdett erkölcsi „betöréseknél“ kell kezdeni a kiindulást... PARDON! A bűbájos Sybille a maga és a „Stern“ egész szerkesztősége nevében kér a prűd kispolgároktól pardont a playboyok — vagy ahogy nálunk mondanák — aranyifjak számára. Mert úgymond „bár nem veszik olyan komolyan az életet, mint nekünk kell, a szerelmet és nem egyszer a pénzt sem, de szabad ezt tőlük zokon venni?!“ Példákat is felhoz, hogy ezek a melegszívű, aranyos kedélyű, javíthatatlan gyerekek milyen ártalmatlan dolgokat müveinek. Az egyik — ifjú brazíliai multimilliomos — azonnal Hongkongba repült, hogy barátnőjének egy jada-fülbevalót hozzon, mert a kislány keservesen sírt, amikor az övét elvesztette. A másik egyszerre húsz ruhával lepte meg szerelmét, mert az olyan nagyon szeret szépen öltözködni. A playboyok táncolnak, isznak, szórakoznak, kártyáznak — egész nap, egész életükben. Ez a „munkájuk". De hát — sóhajt fel a megértő kolléga — „tulajdonképpen örülnünk kell, hogy vannak, különben ki törődne a hercegnőkkel?" Pardon, kedves Sybille. Akit ön legkellemesebbnek tart minden playboyok között, az Ifjú Trujillo ezt a szertelenül dobált pénzt úgy szerezte, hogy az apja százakat gyilkoltatott le Dominikában, amíg aztán Őt ölték meg. De az ügyes fiú megmentett valamit az örökségből. A brazil Pignatan pedig tízezer munkás keserves verejtéke árán ülhetett azonnal repülőgépre letörölni azt a frissen fakadt könnyet. Pardon, kedves Sybille, elárulná, hogy lapja számára melyik kedves papa utalt át némi összeget ezért a közvéleménynyugtató szerecsenmosdatás ért?! « (Az M. I. nyomán) kül — a termonukleáris háború katasztrófájába ránthatta volna a világot. A kubai kompromisszum — támaszpontok felszámolása, a függetlenség garantálása ellenében — azt bizonyítja, hogy ésszerű módon és békés úton meg lehet oldani, mindenütt a vitás problémákét, ha erre meg van a jó szándék és a készség mind a két fél részéről. Adenauer mind ez ideig semmiféle készséget nem mutatott, hogy akárcsak tárgyalásokba kezdjen a második világháború maradványainak felszámolásáról. Ismeretes, hogy hosszabb idő óta tárgyalások folytak Washingtonban Rusk amerikai külügyminiszter és Dobrinyin szovjet nagykövet között Nyugat-Berlin státusának rendezéséről. Az amerikaiak ellenzik ugyan a Szovjetuniónak azt a követelését, hogy vonják ki a megszálló csapatokat a frontvárosból, hajlandók viszont tárgyalni olyan kérdésekről, amelyekről Adenauer hallani sem akar. így a többi között: 1. közös német részvétel a nyugat-Berlinbe vezető utak ellenőrzésére; 2. közös német bizottságok a technikai kérdések rendezésére; 3. Megnemtámadási szerződés a Varsói Szerződés és a NATO államai között a fennálló határok elismerésével; 4. megállapodás arról, hogy sem a Német Demokratikus Köztársaság népi nadserege, se az NSZK Bundeswehrje nem juthat atomfegyverek birtokába. Közös német bizottságok? De hiszen ez az NDK részleges elismerését jelentené — ami ellen Bonn a Hallstein-doktrinával és minden eszközzel tiltakozik. A fennálló határok elismerése? Ez esetben vége olna a nyugat-német revansta álmoknak! Adenauer korhidegháború, Az Algériai KP j nyilatkozata Az Algériai Kommunista ■ Párt nyilatkozatban szögez- j te le álláspontját a kommu- i nista összejövetelek betű- | fásával és az FLN politikai i bizottsága által szorgalma- J zott egypárt-rendszerrel | kapcsolatban. A nyilatkozat i rámutat, az FLN politikai J bizottságának képviselői ar- i ra kért ék az Algériai Kom- * munlsta Pártot, szüntesse i be tevékenységét az FLN • kongresszusáig és a kom- J munista párt tagjai csatia- i kozzanak az FLN szerveze- J terhez. Az Algériai Kommu- i nista Párt is híve az egy- • séges párt létrehozásának, ( amennyiben az a munkás- i osztály ideológiáján alapul, j Kész testvéri vitát folytat- n ni olyan egységes pártról, * amelyet az algériai fórra- % dalom érlel meg, amelyet • nem mesterségesen hoznak J létre. Algériában azonban, i mint azt az FLN válsága is ’ megmutatta, nincsenek még ■ meg az egységes párt fel- J tételei. Az Algériai Kommunista ■ Párt nyilatkozatban kitart j ismert álláspontja mellett, ■ hogy a jelenlegi helyzetben J a legcélszerűbb ha a kíl- ■ lönböző hazafias forradai- * mi szervezetek független- ■ ségüket megőrizve a Nem- J zeti Frontban egyesülnek. ■ A párt nyilatkozata végül J hangoztatja, továbbra is | építő módon akarja támo- i gatni az algériai kormány | pozitív intézkedéseit, de i felkéri az FLN politikái bi- J zottságát, vesse el a törne- i gek mozgalmát gyengítő I kommunista-ellen"s *v»et. Ha lattan is de mégis csak megindul az élet Algériában.
