Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-11-05 / 45. szám

» yiiegvan a diploma/ yPlunkámfel! A diákok számára a nyár ** eleje az izgalmak, gon­dok, álmatlan éjszakák — egy­szóval a vizsgák időszaka,, ami­kor minden főiskola megboly­gatott méhkashoz hasonlít. Ilyennek találtam a Tiirkmén Állami Egyetemet is. De az iz­gatott diáktömegben nyűgöd­­tabb, sőt ha úgy tetszik, meg­­állapodottabb csoportokat is észre lehetett venni. Ezek el­különültek a többiektől, szem­mel láthatóan tudatában voltak fölényüknek, amazok pedig tisztelettel vegyes irigységgel tekintettek rájuk. Hát persze, ők a végzősök, akik nem vizs­gázni, hanem az elhelyezkedé­sük ügyében jöttek. Elhelyezés. Ez a szó minden szovjet diák fülében ünnepé­lyesen cseng, a külföldi olvasó számára azonban néha magya­rázatot igényel. Miután a végzős évfolyamok hallgatói a termelési gyakorlat­ból visszatérnek a főiskolára vagy egyetemre, még diplomá­juk megszerzése előtt meghí­vást kapnak az Állami Munka­erőelosztó Bizottsághoz. A bi­zottság egyetemi előadókból, tanszékvezetőkből, valamint azoknak a szervezeteknek a képviselőiből áll, amelyeknek új szakemberekre van szükségük. A bizottságnak rendelkezésére állnak azok az adatok, ame­lyekből megállapítható, hogy ilyen vagy olyan szakemberek­ből hol és mennyi-e van szük­ség, s ugyancsak ide futnak be a termelési gyakorlaton kitűnt hallgatókra vonatkozó egyéni kikérések is. A végzős diák kap egy listát, amelyen különböző körzetekben működő intézmé­nyek és Vállalatok vannak fel­elmondhatjuk, hogy mindig több az igénylés, mint a mun­kára beosztandó végzős növen­dékek száma. Csupán azokat a diákokat nem lehet elhelyez­ni, akik valamely kolhoz vagy — Nos, mit ajánlottak? Mit sorolva, ezek közül választhat. A bizottság figyelmesen meg­hallgatja az illető kéréseit és kívánságait, tekintetbe veszi hajlamait, képességeit, tanul­mányi eredményeit, családi és egyéb körülményeit. A bizott­ság minden egyes végzett egye­temistának, főiskolásnak köte­les munkát biztosítani Ez tör­vény. S ha már itt tartunk, Elő a zsebatlasszal: meg kell keresni a jövendő munkahelyet Figyelemre méltó kezdeményezés A CSISZ-re hárul az a sürgős feladat, hogy tevékenységében kerülje a formalizmust, a fiatalokat úgy irányítsa, hogy aktí­van vegyék ki részüket az új társadalom építéséből, a fiata­lokban keltse fel a vágyat a művelődés után és a fiatalok igyekezzenek elsajátítani a tudomány és a technika ismereteit. (A CSKP KB dokumentumából) A CSISZ^AJÁNDÉKA ző osztályon dolgozik — nem valami vígkedélyű ember. Az esti gépipari technikumot láto­gatja, hogy azután majd átve­hesse a gépek vezérlését. Már most is kiválóan ért a gépek­hez. De nehezen engedik el az „ellenőrzésből“. Mintha oda másvalakit nem is tehetnének. ... A fiatalok emelik szaktu­dásukat és még egy szakmát tanulnak ki, hogy ^ jövőben a termelési munkában már ne forduljanak elő kiesések. Mint például a gépházban is. Jozef Nováknak is gyakran ide­­oda kellett futkosnia a hegesz­tőkhöz és könyörögnie kellett, Kísérjük csak figyelemmel a következő eseményeket — akik közvetlenül átélték őket, még nem írták meg a végét. Vörös betűkkel sokszorosí­tott szöveggel a kezünkben lé­pünk az események színhelyé­re. Hogy mit tartalmaz ez a szöveg? A déčíni gépgyárban működő CSISZ-szervezet felhí­vását. A következő szempontból in­dultak ki: Mire volna az üzem­nek a legnagyobb szüksége? Több mint 150 CSISZ-tag vitája előzte meg a felhívás megszö­vegezését. ... Miután lényegesen emel­jük a műszakok számát, több gép felszabadul és ezeket más üzemek számára bocsátjuk rendelkezésre. „Nem állítom, hogy annyira el volnék ragadtatva a máso­dik, sőt esetleg a harmadik műszaktól, de nézze csak, hány gép áll még kihasználatlanul. — Körülbelül így zúgolódtak: Valóban sok „parlagon heverő“ gépet láttunk, helyettük táv­vezérlésű gépeket kell majd felszerelni és azokat alaposan kihasználni. Ezenkívül, ha emeljük is a termelést, még akkor sem lesz szükség arra, hogy új csarnokokat építsenek, hiszen azok több millióba ke­rülnének. ... A fiatalok védnökséget vállalnak a nagy teljesítményű távvezérlésű gépek felett, elsa­játítják a kezelésüket, emelik szakképzettségüket, olyannyi­ra, hogy a gépeket össze is tudják majd szerelni. Időköz­ben már hat hatalmas új gépet helyeztek üzembe, de még sok­kal több gépről van szó. Václav Veselý — az ellenőr­hogy csak jöjjenek, mert addúj az ő munkája áll. Mit tehetett mást, társával együtt kitanulta a hegesztést és most már nincs ráutalva arra, hogy mások se­gítsenek neki és így sokkal kevesebb a selejt. Pontosabban végezheti a saját munkáját. ... A CSISZ-szervezet sokkal több figyelmet fordít az ipari tanulóotthonokböl és az isko­lákból kikerülő fiatalokra. Hát bizony ezen a téren még sok tennivaló volna. A felhívás kezésén szeretnék dolgozni. — Kérem küldjenek engem Nebit-Dagba, az olajvárosba. — Nem lehetne Kraszno­­vodszkba? Ott lakik az édes­anyám. választottál? — ilyen kérdések kilép a bizottság szobájából. gyár ösztöndíjából végezték el tanulmányaikat: ezek mind oda térnek vissza dolgozni, ahonnan tanulni küldték őket. A bizottságnak — melyet a minisztériumok és főhatósá­gok előzetesen tájékoztatnak az építkezéseken, intézmények­ben, iskolákban betöltésre váró helyekről — gyakran nehéz a feladata, mert egyetlen be­szélgetés keretében kell meg­magyaráznia a végzős hallgató­nak, miért fontos ez vagy amaz a munkahely, s van rá eset, hogy meg is kell győznie a fia­talembert: szükséges, hogy X vagy V új, még csak kiépülőben levő vidékre utazzék. ... Ragyogó verőfény önti el az egyetem nagytermét. Ünnepi csend. A bizottság hosszú asz­talán virágok. A belépő diákok számára oly fontos beszélgetés ezzel a kérdéssel kezdődik: — Hol szeretne dolgozni? Sokféle feleletet hall itt az ember: — Nem tudom. Önök mit ta­nácsolnak? — Otthon a kolhozunkban új iskola nyílik. Kérem, küldjenek oda! — A Karakum-csat or na épít­őié még csak hetek múltak el és így még nehezen állapítható meg, hogy valóban pontról pontra betartották-e a vállalá­sokat. „A felhívás azonban komoly dolog és mi keményen elhatá­roztuk, hogy kitartunk mellet­te" — ez nemcsak Bohuslav Hanka mérnök, a CSISZ veze­tőségi tagjának a véleménye, hanem ez az általános véle­mény és kifejezésre juttatja az üzeih dolgozóinak hangulatát. Védnökséget is vállaltak az ipari tanulóotthon harmadik osztályos tanulói felett. Nem­csak formálisan, hanem való­ban becsületesen állják szavu­kat. Beszélgetéseket rendeznek majd azokkal, akik az ipari is­kolákból kerülnek ide. Azt akarják, hogy az újonnan belé­pő dolgozók azonnal jól érez­zék magukat és őket is magá­val ragadja az üzemi dolgozók fiatalos lelkesedése. Az üzem dolgozóira sok fela­dat vár, de ennek ellenére még az idősebbek is lelkesednek a „felhívásért“. A közös cél megszilárdítja a baráti kötelé­keket. Vajon milyen visszhangra ta­lál a déöjni felhívás másutt? Erre a kérdésre egyelőre nem felelhetünk. A déčíni gépgyár fiataljainak felhívását számos megbeszélés, vita elűzte meg. záporoznak mindenkire, aki — Adjanak tanácsot! Olyan helyen szeretnék dolgozni, ahol érdekes és nehéz a munka. — Az üzemünkbe akarok visszamenni. — A feleségemmel együtt osszanak be valahova — Engem a Tudományos Akadémia Fizikai Intézetébe hívnak. Megjött már onnan a hivatalos kikérés ? ... S egyre újabb és újabb leá­nyok, ifjak lépnek a terembe • történészek, fizikusok, jogá­szok, biológusok, matematiku­sok, geológusok, építészmérnö­kök, filológusok. Különböző arcok, különböző jellemek. De a sorsuk egyaránt derűs. Nem olyan mint a nagyapáiké volt. D égen Türkménia a cári Oroszország elmaradott határvidéke volt. Törzsökös la­kosait az önkényuralom hiva­talnokai ,kisebbségieknek“ ne­vezték. Alig akadt köztük írni­­olvasni tudó ember. Jól emlék­szik még arra az időre a bizottság asztalánál ülő Pigam Azimov akadémikus, az egye­tem rektora, Abdulla Kurbanov professzor, a prorektor, Mamd­­nazar Hidirov professzor, a Türkmén SZSZK Tudományos Akadémiájának levelező tagja. Emlékeznek rá, és ezért büsz­kék szocialista köztársaságuk­ra, iparára és mezőgazdaságára, tudományára és kultúrájára. A kerületek, városok, falvak nevei mögött ott van mindaz az új, ami Türkméniában szüle­tett a szovjet hatalom győzel­me óta: Nebit-Dag, az új, nagy olajipari város, a kraszno­­vodszki olajfinomítók, a nagy tengeri kikötő, az épülő halfel­dolgozó kombinát, a murgabi 400 000 hektár új termőföld, amelyet a Karakum-csatorna megépítésével hódítanak el a vad természettől, a csardzsoui új textilmüvek... Ahány név, annyi új gyár és vízierőmü, sivatagtól elhódított termőföld, iskola, kórház, színház, könyv­tár. A köztársaság előtt óriási távlatok nyíltak, ötéves terve egyenesen grandiózus. Nagyon kellenek hát a nagy képzettsé­gű dolgukat értő szakemberek. A Türkmén SZSZK felszámolta az írástudatlanságot. Jelenleg 1467 iskolája, 29 szak-középis­kolája és 4 felsőfokú taninté­zete van. Az idén egyetemes 780, Orvostudományi Főiskolája 339, Pedagógiai Főiskolája 240, Mezőgazdasági Főiskolája 400 fiatal szakembert bocsát ki az életbe. Lám, mi rejlik az elhe­lyezés szó mögött, j Az ajtó előtt megvárják egy­mást a bizottságtól kijövő diá­kok. Mihelyt nyílik az ajtó, és megjelenik egy sugárzó arc, újra kezdődik a harsány gratu­láció, a kézszorítás, az ölelés, a nevetés. — Téged hová? Hát az meg hol van?... Izgatottan hajolnak mind­annyian a köztársaság térképe fölé. Az alsóbb évfolyamok hallgatói tisztelettel nézik őket. A közelükben félénk, kissé megilletődött, tizedik osztályos középiskolások csapata álldo- • gál. Ők tanulmányi kirándulá­son vannak. Eljöttek megnézni az egyetemet, mert ősztől fog­va itt fognak tanulni. Néhány esztendő múlva akárcsak ezek a boldog fiatalok, ők is meg­kapják az útlevelet ez életbe. Vállalták -teljesítették A PALÄR1KOV0I SZÖVET­KEZETBEN (érsekújvári járás) 886 sertésnél a tervezett napi negyven deka súlygyarapodás helvett egy-egy sertésnél napi hatvan deka súlygyarapodást értek el. Ez a mennyiség egy fél vagon sertéshúst tesz ki egy fél hónap alatt Az év vé­géig még 837 mázsa húst ter­melnek ki. A DUBNICAI ÜZEMBEN az újítómozgalom már eddig is szép eredményeket mutat fel. Az újítási javaslatok realizálá­sával az üzem 876 ezer korona nyereséget ért el. A TÖSNYÁRASD1 SZÖVET­KEZESSEK (galántai járás) a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy 116 hektáron 400 mázsa cukorrépa termést érnek el hektáronként. 40 hektárról 420 mázsás hek­tárhozamot értek el hektáron­ként. A PARTIZÄNSKEI AUGUSZ­TUS 29. Üzemben a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére az önköltséget két millió koro­nával csökkentik s további 100 ezer koronát a rožmitáli moz­galom bevezetésével takaríta­nak ,meg. A TOPOEČIANKYI ELgKT­­ROKARBON dolgozói a selejt és önköltség csökkentésével csaknem két millió koronát ta­karítanak meg. A MOSTI JÄRÄS VAJARJAI ígéretet tettek, hogy az év vé­géig 450 ezer tonna szenet bá­nyásznak ki, s 1750 ezer m3 földet takarítanak el terven felül. A KELET-SZLOVÄKIAI SÖR­FŐZDE kassai üzemében a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére eddig már 66 tonna szenet takarítottak meg, s ez­zel az önköltséget is jelentő­sen csökkentették. A terme­lési tervüket 15 ezer koroná­val teljesítették túl. A POPRÄDI MAGASÉPlTÉ­­SZETI VÄLLALAT ifjúsági bri­gádja a CSKP XII. kongresszu­sának tiszteletére 180 ezer ko­ronát takarított meg a terve­zett 150 ezer koronával szem­ben. A RUDŇANYI BÁNYÁK kele­ti üzemének dolgozói három hónappal a határidő előtt há­romszáz tonna vasércet fejte­nek és húsz méter bányafolyo­sót vájnak ki. A NYUGAT-SZEOVÄK1AI BŰTOlíKÉSZÍTŐ Üzem dolgozói vállalták, hogy a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére széles körű szocialista munka­versenyt Indítanak. Terven fe- < lül 636 ezer korona értékű árut készítenek, ezenkívül 170 ezer korona értékű anyagot is meg­takarítottak. Ledolgoztak to­vábbá 5500 brigádórát az üzem­ben, a mezőgazdaságban és a községszépítési akciókban. A kohóknak 635 tonna hulladék­vasat küldtek. Az újítási javas­latok realizálásával 568 ezer koronát takarítottak meg. Az üzemben 122 ezer koronát fi­zettek ki jutalomképpen. A MILEVSKOI VZDUCHO-' TECHNA üzemben öt munka­­csoport versenyez a CSKP XII. kongresszusának brigádja meg­tisztelő címért. A szocialista munkaverseny szép sikereket eredményezett az üzemben. Eddig 78 ezer koronát takarí­tottak meg. A LIPTOVSKY MIKULÄŠ-I szövetkezet értékes kötelezett­ségvállalást tett a CSKP XII. kongresszusának ✓ tiszteletére. Terven felül eddig már három­száz mázsa húst, 72 000 liter tejet és 23 400 tojást adtak el. A BRATISLAVAI IPARI kom­binát tanoncai több értékes kötelezettségvállalást tettek a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére. A szocialista mun­kaversenyt rendszeresen érté­kelik. A mezőgazdaságban ed­dig már 932 ezer korona érté­kű munkát végeztek el. Ezen­kívül további 200 ezer koronát takarítanak meg mezőgazdasá­gunknak. A HLOHOVEC! ÄLLAMIGAZ­DASÁGBAN Ukropec Róbert 14 tagú munkacsoportja, amely versenyben áll a CSKP XII. kongresszusának brigádja cím­ért, eddig már több mint 33 000 liter tejjel túlteljesítette a tervét. A PREŠOVI KfilŽIK DUKLA üzemben terven felül 1600 ezer korona értékű árut készítettek, az exporttervet 120 százalékra teljesítették, s az újítási ja­vaslatokkal 200 ezer koronát takarítottak meg. A BRATISLAVAI KERÜLET fiataljai eddig már több mint 335 ezer köbméter komposztot készítettek, s a CSKP XII. kongresszusáig még 600 ezer köbméter komposztot készíte­nek. (k) Első válaszok „Indítsunk mozgalmat a szocialista munkaviszony­ért“ —, olvassuk vezető gazdasági dolgozóink felhí­vásában. „A munkaidő tel­jes kihasználásáért, az új technika bevezetéséért és érvényesítéséért, az új munkamódszerek alkalma­zásának kiszélesítéséért, a kiváló minőségi termékek­ért, a selejt csökkentéséért, a gazdaságosság emeléséért, az ar.yag, a tüzelő és ener­gia megtakarításáért, a nemzetgazdaságunkban mu­tatkozó nehézségek kikü­szöbölésére nyújtandó elv­társi segítségért, a terme­lési és felvásárlási feladatok teljesítéséért a mezőgazda­ságban.“ Tegyünk meg mindent, ami csak erőnkből telik, hogy szocialista hazánk még gyorsabban fellendüljön!" A bratislavai Gumón ^ gyárban, a szerelő osztályon a Ludmila Baluš­­kova vezette szocialista munkabrigádhoz tartozó öt leány már kora reggel felfi­gyelt a felhívásra. A normát 107 %-ra teljesítették és a kollektíva összes tagja tö­kéletesen ért a szerelési munka kilenc különböző , műveletéhez. Ügyhogy nyu­godtan helyettesíthetik egy­mást. A felhívásra a követ­kező feleletet adják: önel­lenőrzés útján 3 %-on alul csökkentik a selejtet, taka­rékoskodnak a villanyener­giával, különösen a fúró gé­peknél. Üj munkamódszere­ket vezetnek be, megvaló­sítják Ruman és apílovský elvtársak újítási javaslatait és a rézfolio metszésénél négy munkaerőt takarítanak meg. A brigád tagjai arra kötelezik magukat, hogy az új gép kezelését rövid időn belül elsajátítják. ŽIAR NAD HRONOMBAN a Brok elvtárs vezette ifjú­sági kollektíva a felhívásra ezt a feleletet adta: a javí­tási munkákat feltétlenül teljesítik még akkor Is, hogyha a brigád tagjai kö­zül valaki megbetegedne, vagy a tanulmányok folyta­tása miatt kiesne a munka­­folyamatból. Gazdasági el­lenőrző bizottságot szervez­nek és ellenőrzik majd a villanyenergia használatát. Az üzemeltetés folyamán hatezer KW óra energiát, és az év végéig 400 kg színes fémet takarítanak meg. A PRÁGAI — VRŠOVICEI MOZDONY-depo gépjavítói vállalják, hogy mindig az­nap javítják ki a mozdonyo­kat, hogy azonnal üzemké­pesek legyenek. A TESLA ÜZEM MOSKVA nevű ifjúsági kollektíváját Franek elvtárs vezeti, kije­lentették, hogy harcot hir­detnek a munkahelyen fel­merülő hiányok, a szocia­lista élet elleni vétőkkel szemben. A brigád tagjai a legnagyobb mértékben ta­karékoskodnak a villany­energiával. A PRAGODÉVBEN DOL­GOZÓ ifjúsági szocialista munkabrigád, melynek ve­zetője Hynková elvtársnő a felhívásra ugyancsak érté­kéé feleletet adott t

Next

/
Thumbnails
Contents