Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-10-30 / 44. szám

ÁRNYAS FASOROKBAN

'

Árnyas fasorokban kellemes a séta és hasznos is, meg szép is egy-egy jól termő gyümölcsös. Milyen óriási jelentősége van napjainkban a gyümölcstermelésnek, egész köteteket lehetne róla írni. Egészségügyi szempontból különösen gyermekeknek nélkülözhetetlen a napi táplálkozásban. Több gyümölcsöt, ez a jelszó — de akkor gyümölcsfát kell ültetni. Ezért fogott gyümölcsfa-ültetési akcióba a CSISZ országos szervezete. A fiatalok széltében-hosszában megmozdultak a Központi Bizottság szavára, hozzáfogtak a faültetéshez. Máris eredmények mutatkoznak és pár év múlva termőre jön az a sok tízezer gyümölcsfa, amit a fiatalok ültettek.

A kitűzött tervek szerint 1965-ig szlovákiai méretben 500 ezer gyümölcsfát ültetnek el a fiatalok, főleg társadalmi munkában és azokra a helyekre, ahol egyéb növényféleség alig tenyészne. Ma még kopár hegyoldalakat látunk sok helyen, dombhajlatokat, ahol nyár elején már kiszárad a fü és éppen csak a legigénytelenebb növények bírják a talajt. Ezeket a növényeket alig lehet valamire használni. Ilyen helyekre ültetik a fiatalok a jól termő alma és körtefákat. Milyen sok dűlőút van folyók, patakok partja ahová szintén sok-sok fát ültethetünk. Még a falusi utcákra is kétoldalt ki lehet ültetni egy-egy sor gyümölcsfát, így szebbé válik az utca képe is, meg jelentős haszon is sizármazik belőle. A fiatalok az idén már 160 ezer gyümölcsfát ültettek és gondoztak, ami jelentős mennyiség. A fásítás egyáltalán nem ment át a mezőgazdaságilag jól használható vagy értékes területekre. A fásítással tehát úgyszólván kiszélesítik a termőtalaj mennyiségét, értéket varázsol olyan helyekről, ami másra nem való.

A közép-szlovákiai kerületben fogtak a fiatalok a legjobban a fásításhoz. Példájukat követték a nyitrakörnyéki fiatalok. Igaz, meg kell hagyni, hogy elsősorban a hagyományos gyümölcstermesztő vidékeken terjed legjobban a faültetési kampány. Vannak eredmények Szlovákia déli részén is, de sokkal többet várunk a csallóközi, a keletszlovákiai és a losonci járási fiataloktól. Téves hiedelem, hogy Dél-Szlovákiában nem lehet gyümölcsösöket telepíteni. Ezt a tévhitet a fiataloknak kell megtörni s be kell bizonyítaniuk, hogy igenis minden területen lehet gyümölcsfát ültetni, csak éppen a fajtát kell megválasztani, meg aztán

gondozni kell az ültetvényt. Sohasem elég az, ha a fát csak elültetjük, mert ez a kisebbik munka és a feladat könnyebb része. A kiültetett fák gondozása, megóvása már nagyobb feladat, de az állami gazdaságok, szövetkezetek, erdőgazdaságok segítenek ebben a fiataloknak. Végső fokon a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályaitól pedig segítséget kérhetnek. A CSISZ-tagok befolyásolják a fiatalokat, nehogy tönkretegyék a'kiültetett gyümölcsfákat, ne tördeljék le ágaikat.

A gyümölcsfa gondozása bizonyos szaktudást is kíván,, amit amúgy sem árt elsajátítani a fiataloknak. Az ilyesmi szórakozásból is megtörténhet, mert nem jár különösebb megerőltetéssel.' Például a malachovi. EFSZ-ben dolgozó fiatalok 2200 gyümölcsfát ültettek el az idén. Ezt követően gyümölcstermesztési szakkört is szerveztek, ahol előadások sorozatából tanulhatják meg a gyümölcsfák további kezelését. A szakkör állandóan működik, célja még több gyümölcsfa kiültetése és a gyümölcstermesztési tudományok terjesztése.

A CSISZ alapszervezetei tárgyalják le a gyümölcsfa ültetési akcióit s jelöljék ki azokat a helyeket a HNB, állami gazdaság vezetősége vagy az EFSZ vezetősége által, ahová a fákat ültetik majd. Facsemetéket az állami avümölcsfaiskolák bocsátanak a fiatalok rendelkezésére, e tekintetben szintén bizalommal támaszkodhatnak az EFSZ-ek vezetőségeire és a helyi nemzeti bizottságokra.

Vannak területek, ahová gyümölcsfát valóban nem lehet telepíteni, mert nem él meg azon a helyen. Az ilyen helyekre természetesen szintén lehet valamilyen fát ültetni, ha nem is gyümölcsfát. Nagyon helyesen cselekszenek a fiatalok, ha a gyümölcsfa termesztésre alkalmatlan területekre szintén fákat ültetnek. E tekintetben azonban már a legközelebbi erdészeti igazgatóság vagy hivatal is hathatós segítséget, támogatást nyújt.

A táj arculatát a fásítással teljésen megváltoztathatjuk, befolyásolhatjuk általa a mikroklímát és végső fokon a termést is. A fásítás több oídalú hasznot jelent. Nagyon hasznos az a gyümölcs, amit a fa terem, maga a fa anyaga is érték, széppé teszi a vidéket, frissíti a levegőt. Poros alföldi helyeken fasorokkal fékezni tudjuk a szálló por mennyiség gét, így egészségügyi szempontból is nagyon fontos a fásítási akció.

Az ősz és a tavasz a faültetés időszaka, ilyenkor kell rendezni a gyümölcsfák telepítését is. Nemzetgazdasági célt szolgálunk, jelentős hasznot hajtunk, ha mielőbb munkához látunk.

B. I.

A pártkongresszus tiszteletére

BEKAPCSOLÓDTAK A VITÁBA

A nyárasdi alapfokú iskola CSISZ-tagjai is bekapcsolódtak a pártdokumentumról folyó vitába. A CSISZ- tagok nyilvános pártgyülésen vettek részt Horváth Tibor igazgatóhelyettes vezetésével, ahol megjelentek a falusi alapszervezet tagjai is. A vitaindító beszámoló után élénk vita következett. Tárgyaltak a párt XI. kongresszusától elért eredményekről és az elkövetkező teendőkről is. Szó volt a fiatalok viselkedéséről és arról, mit kell tenni az alapszervezet még további fellendítése érdekében.

A fiatalokra nagy hatással volt a vita és sokat tanultak, tapasztaltak ott. A közeljövőben megjavítják a tanulmányi előmenetelt is. Tanulmányi versenyt szerveznek az egyes osztályok között és a versenyt havonta értékelik. A legjobb osztályt, illetve a legjobb eredményt elért tanulót megjutalmazzák. A CSISZ-tagok bekapcsolódnak az új sportpálya építésébe és társadalmi munkával fejezik be az építkezést. Vállalták, hogy a tavaszi vagy nyári hónapokban valamelyik szövetkezetben társadalmi munkát végeznek, amikor arra a legnagyobb szükség lesz. Pártunk XII. kongresszusának tiszteletére a nyárasdi iskola minden CSISZ-tagja hat órát dolgozik társadalmi munkában a szövetkezetben. Ez munkaidőben pontosan 1400 órát jelent összesen. Pártunk XII. kongresszusa a nyárasdi fiatalokat is lelkesíti és jobb munkára ösztönzi.

Lőrincz Péter,

Nyárasd

Szórakozó fiatalok

A nagymegyeri közszolgáltatási üzem mellett működő CSISZ-szervezet ígéretet tett, hogy a CSKP XII. kongreszszusára kulturális fellépéssel szórakoztatja a lakosságot. A CSISZ-tagok ezért tizennyolc tagból álló kultúrcsoportot szerveztek. Fiúk és lányok közös erővel, üzemünk vezetőivel és dolgozóival karöltve hozzáláttak ^az új sportpálya építéséhez is. Kötelezettségvállalást tettünk, hogy a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére üzemünk minden dolgo-Szombat délután, a hétvége a pihenés kezdete a városokban. Ezt várja, ennek örül a dolgozó s a diák egyaránt. Szombat estére mindenki programot csinál, szórakozni megy. Mindenki a maga módján. A családos ember másképpen, mint a nőtlen, másképpen a sportrajorigó, mint a sport iránt közömbös. De bárhogyan is legyen, mindenki szabadnak érzi magát. Ez alól a kassai fiatalok sem képeznek kivételt.

Ilyenkor, szombaton estefelé a főutcán kevesebb a sétáló, az utca nem olyan forgalmas. A kirakatok tarkasága sem változott, mégis más képet mutat a város. Mindenki siet, mindenki ünneplőbe öltözött. Jótékony csend honol a'különben zajos utcákon. Ha a tömeget követjük, egyik része a mozik felé tart, másik az itt vendégszereplő cirkuszba, de sokan a színház felé is igyekeznek. Vannak, akik az éttermeket és a szórakozóhelyeket keresik fel. Az egyik ismert belvárosi kávéházban főleg a tánckedvelők igyekeznek helyet kapni.

Nagynehezen mi is helyet kaptunk. A helyiséget jóformán csupa fiatal lepi el. A lányokon jószabású ruhák, látszik, hogy drágább anyagból készültek, ízlésesek. A fiatalemberek nagyobbára sötét öltönyben érkeznek. Viselkedésük kifogástalan, modoruk csendes, nyoma sincs a hangoskodásnak.

A zenekar korszerű táncdarabokat játszik. A fiatalság megindul, nyüzsög-mozog a táncparkett. Ha valamelyik netán akadályozza a másik táncpárt, illedelmesen bocsánatot kér.

Az emelvényen kellemes hangú énekesek. Kik ezek? Hivatásos énekesek? Nem! Dolgozók. Ramazetter Gabi és Sváb Jenő. Ők szórakoztatják a fiatalságot. Érthetetlen! Ki szórakozik itt tulajdonképpen? A válaszon meglepődünk: a kassai Kelet-szlovákiai Gépművek fiataljai. Ma ők szóra* koznak. A jól öltözött és jómodorú fiatalok a vállalat dolgozói. A vasesztergályos, a hegesztő, a műszaki tisztviselő, a darukezelő, a mérnök és a konyhalány. Nincs különbség köztük. Ez is a szocializmus vívmánya. Az új ember vívmánya.

Közeledett a záróra ideje. Egész este nem hallottunk hangos vagy sértő szót, pedig fiatalok szórakoztak. Néhány sokatmondó pillantást figyelhettünk meg, hiszen ifjú, lobbanékony szívek találtak egymásra. Boldog percek, boldog órák felejthetetlen emlékeit tükrözték vissza a szemek, amikor a fiatalok megelégedett mosollyal az arcukon távoztak.

A kassai fiatalság megmutatta, miként szórakozik a mai kor embere. Szép este volt mindenki számára, de legszebb annak, aki ezt megfigyelhette.

ifj.-va -f.

—Jí

Két barátnő xi és X2: A filozófiai fakultás elvégzése után középiskolai tanítói oklevelet szerez, németül már feltétlenül tudni kell. A természettudományi fakultáson — Katedra geológie a paleontológie (Bratislava, Gottwaldovo nám. 2.).

Vicus: Ajánljuk a Vysoká škola výtvarných umení, Bratislava, Hviezdoslavovo nám. 18. Prostéjovban a ruhaüzemben van üzemi divattervező iskola.

Pályatévesztettek: Érettségi után rövidebb tanulmányt is folytathatnak. Forduljanak erre a címre: Zdravotnícka škola, Bratislava, Nedbalova ul. 4. (odd. mimoriadnej /formy štúdia).

T. R.: Československá plavba dunajská, Bratislava ul. CA 59. Déčinben létezik tengerészeti szakiskola is.

Tanulni szeretnék: Érettségi után iratkozzon a filozófiai fakultásra.

D. M.: Zdravotnícka škola Dr. Hálka, Bratislava, Nedbalova ul. 4, oddelenie mimoriadnej formy štúdia.

Fiatalságom a sárba nem ta* posom: Forduljon a következj címre: Ostav telesne vadných, Bratislava, Patrónka.

zója személyenként 25 orat dolgozik a sportpálya építésénél. Szeretnénk, hogy munka után a dolgozók és tanulók kedvük szerint szórakoznának a sportpályán és vidáman töltenék szabad idejüket, x A CSISZ utolsó összejövetelén többek között arról is tárgyaltunk, hogy üzemünk idősebb dolgozói többet foglalkoznak majd a tanoncok nevelésével. Bízunk abban, hogy ez a közös tervünk sikerülni fog.

SZABÖ ILONA

Szívesen leveleznénk

Kollonay László, Níregyháza, Bessenyei tér 7, Magyarország.

Különböző témákról levelezne magyarul, 18 éves tanuló.

Csőke István, Tiszabő, Micsurin út 7, Magyarország. Különféle témákról levelezne magyarul, 17 éves tanuló.

Rosta Katalin, Devecser, Belojannisz út 10 sz. Magyarország. Magyarul, németül leve

lezne, filmről, zenéről, 18 éves diáklány.

Sárkány András, Kerta, Magyarország. Magyarul, németül levelezne sportról és egyéb témákról, 17 éves tanuló.

Kadnár Béla, Budapest, XIV. kér. Tábornok utca 24/a. Magyarul, németül vagy oroszul levelezne, zenéről, sportról, 23 éves egyetemi hallgató.

Elkészült a tušimicei villanyerőmű kéménye. Mint tudjuk, a villanyerőmű építését ifjúsági építkezésnek nyilvánították és most a XII. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségek eredményeként egy hónappal a határidő előtt építették fel ezt az óriási kéményt. Súlya 7800 tonna és magasságára nézve a világon a második, Európában pedig a legelső kémény. Ugyanis 195 m magas.

A villanyerömü további építése is jól halad. A fiatalok méltón viselik az építkezési feladatokat s büszkék rá, hogy ezt a hatalmas erőművet ők építik. A védnökségi vállalások, valamint a kongresszusi vállalások meggyorsítják a további építkezési folyamatokat is, így az erőmű a tervezettnél hamarabb ad majd energiát a népgazdaságnak.

Hegyvidéki panoráma

leseníky a neve annak a hegy vonulatnak, amely a morva-sziléziai térségben észak-nyugat — dél-keleti irányban halad és észak-kelet felöl a lengyel síksággal határos. A Beszkidekkel együtt Morvaország egyik legkedveltebb és leglátogatottabb részét képezi. Amíg azonban a Beszkidek természeti szépségei csak újabb időkben váltak ismeretessé, addig a leseníky-hegylánc régi, úgyszólván hagyományos turista múltra pillanthat vissza. A dombok és kisebb hegyek által megszakított lankás táj jellegzetes részét alkotja a Cseh-Morva-vidéknek, amelynek összbenyomása és átlaga oly élesen elüt a szlovákiai hegyvilág látképétől.

A leseníky-hegylánc legmagasabb pontja a Pradéd (1490 méter) és a Králičky Snéžník

(1422 méter), többi hegye viszont alig ári el az 1400 méternyi magasságot. Ez is egyik oka sűrű látogatottságának, hiszen nem meredek és jól gondozott útjait a kevésbé edzett turista is kényelmesen megjárhatja. Vonzóerejét azonban nem csekély mértékben annak a változatos panorámának köszönheti, amelyet a lombos- és tűlevelű fák alkotta erdők állandó váltakozása, valamint a növényvilág százszínű tarkasága nyújt az idegennek. És az erdők sűrűjéből hol egy fürdőépület orma kandikál ki, hol egy rejtelmes barlang nyílása tárul elénk, vagy egy csillámló vizű hegyi tavacska szeli ketté a tisztás virágszőnyegét. A patakok és csermelyek mentén található alhavasi flóra ritka képviselői minden botanikus szívét megörvendeztetik, lese-Autóbuszokkal állandóan érkeznek a kirándulók és turisták Jeseníkybe, az ismert fürdőbe és közben a szép vidékben is gyönyörködnek.

níky erdeiben otthonos a szarvas, az őz, a dámvad, borz és róka, sőt a Pradéd közelében létesített vadaskertben telepített zergék is meghonosodtak. A hegység madárvilága is szokatlanul gazdag.

Jeseníky hegyeinek északi részében találjuk a vidék fővárosát, Jeseníket. A középkorban bányászata révén vált ismeretessé Jeseník, ma már világhírnévre emelkedett fürdőhely az egész vidék idegenforgalmának tulajdonképpeni központja. De vajon minek köszönhette az egykori kisközség terebélyesedését, rohamos kiépülését és hétországra szóló hírnevét ?

Bátran azzal kezdhetjük, hogy egyszer volt egy szegény paraszt, aki a hegyekben egy nyomorúságos szállást mondhatott otthonának. És akármilyen különösen hangzik, ennek a parasztnak hatodik gyermekét, az ugyancsak koldusszegény, de annál élesebb eszű Priessnitz Vincét ismerte el a világ az áldásos hatású gyógyfürdő alapítójául. A nélkülözésekhez szokott és a zord hegyek légkörében felnőtt kis Vince csak elvétve járt iskolába, hiszen szüleinek szegényes gazdaságában minden kézre szükség volt. Annál nagyobb rajongója volt a természetnek. Mint pásztorfiú szinte összenőtt az elemekkel. Megfigyelte többek között, hogy a források közelében zöldebb, üdébb, bujább a növényzet. Észrevette, mily éltető hatással van a napfény a flóra, a fauna, sőt az ember fejlődésére, mily kedvező befolyással van a tavaszi hegyilevegő, a rendszeres, egyszerű étkezés és a helyes életmód az ember egészségére. Priessnitz azután kis faházat

Tipikus Jeseníky-környéki tájkép.

épített magának, amelyben először csak a környékbelieket gyógyította, de hírneve csakhamar külföldön is elterjedt. A fabódét évről évre nagyobbítani kellett a gyógyulást keresők tömege miatt. Népszerűségét még az a kampány sem tudta elhalványítani, amelyet néhány irigykedő orvos indított ellene. De a nép egyszerű gyér' meke, aki annyi embernek adta vissza egészségét, sajáf baján nem tudott segíteni és 1852- ben, 53 éves korában meghalt. Utolsó útjára ezren és ezren kísérték.

Ott, ahol vagy másfél évszázad előtt kezdetleges fatákolmányban kezelték a környék gyér számú hegyilakóit, ma hatalmas szállodák, korszerű szanatóriumok és szakavatott személyzet várja a világ minden tájáról odatóduló betegeket. Csak maga a gyógymód,

Priessnitz módszere maradt lényegében változatlan, hőgyógyítással és korszerű diétával párosítva.

leseník-Fürdő gyógyintézeteiben főleg a pajzsmirigytúltengést, az idegrendszer és emésztőszervek megbetegedéseit, anyagcsere-zavarokat, hörghurutot, ízületi, vér- és szívbajokat kezelnek és gyógyítanak szép eredménnyel. Az eredeti hidegvízkúrán kívül újabban villany- és fényterápiát is alkalmaznak. Lázné leseník körül még sok kisebbnagyobb gyógyfürdőt találunk, amelyek közül meg kell említenünk az ugyancsak messze földön ismert Dolní Lipová-t, ahol az ún. száraz diétával vagy népiesen „éhségkúrával“ (csupán száraz zsemle és bor adagolásával) csodálatos eredményeket érnek e’ egyes gyógyíthatatlan betegségek esetén. K. H.

i