Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-10-23 / 43. szám

(gazdagon tere 2 idén elkésett egy kissé Ariiig idegen kertészek voltak a termékek beérése, ám nálunk, nem volt eredmény, a imvmmannmi most szüret van mindenütt a Csallóközben. Nemcsak szőlő­­szüret, alma- és körteszüret, szilva is van, hamvas, de leg­főképpen paradicsom, paprika. Pedig valamikor azt mondták, nem jó a kertészethez, gyümöl­csöshöz a csallóközi föld. Most meg mégis ontja termékeit a szövetkezeti kertészetekben. A mihályfai, patonyi táblákon hajladoznak a karcsú leánytes­tek. Kosarakba gyűjtik a para­dicsomai, szüretelik a paprikát. Van már belőle bőségesen, ám a lakosság növek­vő életszínvonala egyre több termé­ket kíván, többet mint a múl/ban. No meg aztán az idei aszály is meg­nehezítette a ker­tészeti munká­latokat, de a szőr vetkezetek ered­ménytáblázataiban mindennél ékeseb - ben beszélnek a számok. Valamikor a három Patony­­ban, Csécsény-, Lögér- és Benke­­patonyban éppen olyan nehezen ju­tottak zöldséghez', paprikához, gyü­mölcshöz, mint például Mihályfán, ahol csak akkor ehettek almát, szil­vát, ■ paradicsomot, amikor a récseiek, modoriak nagy ko­csikon leérkeztek, megrakodtan gyü­mölccsel, kertészeti termékekkel. Ma? — Hat és fél hektáron kertész­kedünk — mondja Sátor Céza a diós­­gatonyi kertészeti Telnek részleg vezetője, — egyre jobb ei edménnyel. szövetkezet már azon gondol­kodott, hogy felszántja a ker­tészeti részleg földjeit. Nem sokat törődtek a szövetkezet érdekével... U asonló volt a helyzet Ben­­* * kén. Aztán kiemelték a szövetkezeti dolgozók közül Varga Mihályt és Csóka Ist­vánt. — Az idén már túlteljesít­jük a tervet — mondja Csóka István. — Brigádunk verseny­ben áll a szocialista munkabri­gád címért. Betanultunk a a vedrek, serényen igyekeznek a patonyi lányok, asszonyok. munkába, jobb már az ered-A paradicsomtáblában a kér- ményunk is. Igaz, dolgozóink is igyekeznek, nem lehet pana­szunk a lányokra. Csak desz­­kánrc lenne több, hegy több hajtatóházat, melegágyat épít­hetnénk, mindjárt nagyot ug­rana az eredménytáblázat... tésieti brigád asszonyai, lányai. Szedik a paradicsomot. Vidá­man serényen. Tanult kertész Sátor Géza? Ma már az. „c — A két esztendős mesteris­kolát végeztem el, Vágsellyén. A mihílyfai kertészeti brigád igen jó eredményeiért szép prémiumot kap. Meg az öntözéssel is bajos ná­lunk, igen meg vannak a veze­tékek terhelve. Ám mindez nem akadály, hogy szép eredményt érhessünk el... A növényállományban lányok. Pereg a nyelvük, de serények. Vidámak, szorgalmasak. Tóth Magda, Cseh Margit, Cseh Éva, Sidó Kató, Sidó Éva, Fehér Margti, Vágovics Mária, Zsem­­’ye Ilona Kántor Ilona, Farkas Ilona, Sidó Erzsi. Ök dolgoznak a szövetkezet kertészeti rész­legében. Elégedettek. Elmenni a városba? — Ugyan minek? Otthon is megkeressük a meg­élhetésre valót... A legjobb eredményt a mi­­hályjai lányok érik el. Talán azért, mert szerencsésebb a terület fekvése. Pongrácz ker­tész és Nagy Sanyi, a segéd­kertész jól osztják be a mun­kát. Meg aztán az ő brigádjuk már megértette, hogy a maguk javára dolgoznak, nem kell serkenteni a lányokat, dolgoz­nak szorgalmasan. — Ha kell, késő estig dolgoz­nak — mondja büszkén Pong­rácz kertész, j Nagy Eviéket nem kell sür­getni. nem kell nógatni. így hát nem csoda, hogy magasan túlteljesítik az évi tervet. S ez nagyobb jövedelmet jelent a számukra, az ország lakossága szárnál a pedig jobb ellátást. Javuló eredményeik azt mutat­ják, hogy jövőre még jobb lesz a teljesítményük, megérdemlik tehát a dicséretet. Vasárnap -eggel október 7... „. . kerületi műszak van, a szövetkezetnek segítséget kell nyújtani .. kukoricát törünk... kérjük lakosain­kat, hogy ebber. a munká­ban minél többen vegyenek részt... a CSISZ helyi szer­vezetének tagjai gyülekez­zenek a HNB épülete előtt, ahonnan együtt megyünk a munkahelyre ... “ Egy óra múlva elkezdő­dött a munka. 18 fiátal 2-2 sor kukoricát vett maga elé és délidőig szorgoskodott a kukoricaföldön. Nevetésü­ket, hangos jókedvüket a szél messzire elvitte a hegyről. Mindenkinek jól esett a munka. Törték, fosz­tották a kukoricát. Az EFSZ ,,Tizennyolcon“ raktárába már megfosztot­­tan került a földről. Tizenegy ói a körül meg­látogatta őket az opatovai Poľana n. v. üzemének 15 dolgozója is. Segítettek ők is a fiataloknak. így, közös erővel kb. három óra alatt négy ha-ról takarították be a kukoricatermést. Az át­lagos termés 28-30 <j. Tehát összesen: 120 mázsát! Ruffinyi Béla elvtárs, az EFSZ elnöke, mosolyogva mondott köszönetét a fia­taloknak segítségükért. Azt . hiszem, volt rá oka, hogy örüljön. De joggal megkér­dezhetné ő is, én is, és min- V/.V.V.V.V.V.V.V.V.V denki, aki a brigádon részt vett: hol voltak Vilke köz­ség többi fiataljai, idősebb lakosai? Mert a? a község, amgly 12ü0 lakost számlál, nem kis község, nemcsak 18 fiatalja van! Szép ered­ményt értek el ugyan ez alatt a rövid „műszak“ alatt is. De nagyobb akarat mel­lett sokkal számottevőbb eredményt érhettek volna el Vilkén. És akkor a mo­soly Ruffinyi elvtárs ajkán hangos, örömteljes nevetés­sé vált volna. És nem csak Ruffinyi elvtárs örült volna, hanem mi mindannyian ... DANCS ICA követőkre találnak Žiar nad Hronom-i Alu­­** míniumkombinát egyik laboratóriumának fiataljai kü­lönös megbeszélésre jöttek össze a hónap elején. Nem hangzottak el nagy szavak, és az egész gyűlés sem tartott so­káig. Mindössze negyedórát ta­lán vagy annyit sem. Annyi történt csak, hogy a laborató­rium kollektívájának tagjai felfüggesztették Jurij Gagarin képét az egyik falra és ezzel Gagarint kollektívájuk tiszte­letbeli tagjává választották. Hogy miért éppen Gagarint ? Bizonyára azért, mert a szo­cialista munkabrigád címért küzdő kollektíva éppen benne látja példaképét. Egy azonban bizonyos. Jó példaképet' válasz­tottak a žiari fiatalok. Gaga­rint példaképül választani pe­dig nagy dolgot jelent, e név már magában kötelez. Ám a Žiar nad Hronom-i fiatalok példájának említésével nem árt kissé visszatekinte­nünk a múltba. Nem árt ha fel­idézzük ifjúságunk forradalmi lendületét, mely a háború okozta károk eltüntetésében nyilvánult meg, főként a hábo­rú utáni években. Felrobban­tott hidakat, megrongált vas­utakat és gyárakat hagyott örökségül a háború. Fiatal, erős kezekre volt szükség. Es fiatal­„Nem vallja kárát“ jaink ott voltak mindenütt. A mozgalmak, melyek akkor ter­jedtek el dolgozó ifjúságunk körében, szerény céllal indul­tak. Emlékezzünk csak a libéicko­­myjavai mozgalomra, mely a „csöngetéstöl-csöngetésig" jel­szó alatt indult, ami nem je­lentett egyebet, mint a mun­kaidő teljes kihasználását, a fegyelem megszilárdítását, anyag- és energiatakarékosko­dást. Persze mindez ifjúsági moz­galmunk háború utáni éveiben íródott. De vajon e mozgalom célja nem időszerű;e most is? Igaz, hogy népgazdaságunk minden szakaszán kiváló fiatal dolgozók százaival, ezreivel ta­lálkozhatunk. De nem akad­nak-e még számosán olyanok is, akik fegyelmezetlenségükkel és sok esetben közömbösségük­kel csak fékezik legjobb fiatal dolgozóink igyekezetét. Vagy talán ritkán találkozunk olyan fiatallal, aki nem élve a lehe­tőségekkel nem látogatja az üzemi munkaiskolát vagy ép­pen más tanfolyamot, mely nemcsak az ő szakmai fejlődé­sét biztosítaná, hanem üzeme javát is szolgálná? Ám a régi jelszó „csöngetés­­töl-csóngetésig" ma már .nem jelent különsebbet, mint egy­szerű kötelességet, munkatár­sainkkal, társadalmunkkal és saját magunkkal szemben. Töb­bet, jobbat adni a társadalom­nak a kötelességeken felül, ezt jelenti az új szocialista mun­kaviszony. S ezt csinálják if­júsági kollektíváink százai és ezrei, üzemeinkben és földjein­ken egyaránt. Szocialista mó­don élni és dolgozni, ez a jel­szava a szocialista munkabri­gád címért versenyző fiatal­jainknak. Annak idején, a myjavai mozgalom is csak azért érte el célját, mert nem maradt az Armalurka falai között és a žiari fiatalok példája is köve­tőkre talál. Ivánka pri Dunaji neve egy­re többet szerepel szocialista mezőgazdaságunk történeté­ben. Az egységes földműves­­szövetkezeten, állami gazdasá­gon, gép- és traktorállomáson kívül állami fajtenyészeti állo­mása baromfitenyészete és mezőgazdasági gépjavító - mű­helye is van. Ott találjuk a Csehszlovák Mezőgazdaságtu­dományi Akadémia kirendelt­ségének növényvédelmi, ökoló­giai, rovartani, vegyi, kísérleti­gazdasági, virológiái és takar­mányozási osztályait a megfe­lelő laboratóriumokkal, könyv­tárakkal és melegágyakkal egyetemben, valamint a ba­romfitenyésztő és állategész­ségügyi kísérleti , mézeteket. Mindezeken felül tavaly óta újabb intézménnyel gyarapo­dott Ivánka: állami mezőgaz­dasági iskolát létesítettek nö­vénytermesztők és állatte­nyésztők szakképzése céljából. Egy verőfényes őszi napon en­nek az intézetnek szólt láto­gatásunk, hogy áttekintést nyerjünk az egyes oktatási ágazatokról. Petrovič mérnök elvtárs, az iskola igazgatója készséggel állt rendelkezé­sünkre és kérésünkre az aláb­biakban tájékoztatott bennün­ket: Az idén már megkezdődött a második évfolyam, és két év múlva négy osztállyal rendel­kezik az új tanintézet. A fel­vételhez a nyolc- illetve ki­lencéves általános iskola si­keres elvégzése szükséges. A diákok nemcsak elméleti isme­reteket szereznek itt, hanem szakemberek irányításával gya­korlati tudásukat is gyarapít­ják egyúttal a helyi állami gazdaság birtokán és mezőgaz­dasági részlegein — Intézetünknek azonban messzebb menő céljai is van­nak — magyarázta jogos büsz­keséggel az igazgató. — Nem­csak diákokat tanítunk, hanem felnőtteket is Értem ezalatt azokat a mezőgazdasági dolgo­zókat és funkcionáriusokat, akiknek eddig nem állott mód­jukban magasabb fokú mező­­gazdasági szakképesítést nyer­niük. Iskolánkba tehát beirat­kozhat például az az EFSZ- funkcionárius, aki eredménye­sen elvégezte a nyolc- vagy kilencéves általános .iskolát, legalább ötéves mezőgazdasági gyakorlattal rendelkezik és már betöltötte 25-ik életévét. Hangsúlyozom azonban, hogy ez az aránylag rövid tartamú, egyéves tanfolyam kemény próbára teszi az „iskolapadból kinőtt“ résztvevő türelmét, szorgalmát, és kitartását. Egy év alatt bizony sokat követe­lünk .a „véndiákoktól“, mert a kiválasztott tantárgyakon kívül általános ismereteket is el kell sajátítaniuk. De aki megbirkó­zik a tananyaggal, nem vallja kárát sem a gyakorlatban, sem pedig „papíron“ mivel az egy­éves tanfolyam sikeres befeje­zése egyenértékű bármilyen középiskola érettségi bizonyít­ványával. — Azok számára — folytat­ta Petrovič elvtárs — akik hi­vatásuk folytán nem marad­hatnak távol munkahelyüktől, hároméves távtanulmányt ve­zettünk be. Az ilyen távhallga­tót kéthetenként csupán egy­szer hívják be az intézetbe a neki feltett kérdések nyilvános megválaszolása céljából, illet­ve azért, hogy az előírt havi 24 órás elméleti oktatást is személyesen végighallgassa. De intézetünk bizonyos esetekben még ezektől a „behívásoktól“ is eltekinthet, hogy megköny­­nyítse a hallgatók helyzetét és ne bontsa meg a dolgozók munkájának folytonosságát. Mert ha például elegendő szá­mú távhallgató jelentkezik egy és ugyanazon állami gazdaság dolgozói közül, az intézet nem hívja be őket kéthetenként konzultációra, hanem tanerő­ket küld munkahelyükre sze­mélyes feleltetés céljából. — Végül pedig még egy „kü­lönlegességgel" dicsekedhet intézetünk — fejezte be érde­kes magyarázatát az igazgató. — A baromfitenyésztési szak­mát választók számára kétéves felépítményi oktatást rende­zünk. Felvételre annak van ki­látása, aki elvégezte a kétéves mesteriskolát, legalább egyévi gyakorlattal rendelkezik és még nem töltötte be 25-ik életévét. A fentiekből nyilvánvaló, hogy pártunk és kormányunk semmit sem mulaszt el annak érdekében, hogy egyre több szakképzett munkaerőt bizto­sítson mezőgazdasági termelé­sünk fellendítéséi e. va. J. «iiiiiimiümiiimmiiimiimiimmiimiimiiiiiiMiiiiiiiimmiiiiiiiih A brnói Ingstav n. v. dolgozói a CSKP XII. kong­resszusa tisztele­tére vállalt köte­lezettségeket ' rendben teljesí­tették. Krhovice- Hevlín között ki­építették a csator­nát. 2 100 000 ko­rona értékű mun­kát végeztek. Ké­pünkön a brnói Ingstav dolgozói Karel Veverka, és Antonin Adamik a földalatti csőháló­zatot próbálják ki. Vidám lányok ■ „Réten, réten, sej a já­­” nosmajori réten“ ... száll a ■ nóta. Igen ám, csakhogy J nem a jánosmajori réten, ■ hanem a bajcsi állami gaz­■ daság jánosmajori üzemegy- B ségének műszárítójában. J Tizennyolc fiatal dolgozik a itt a dohány körül, egyesek * a lécekre kötik, mások si­­a mítják, osztályozzák. Szinte ■ ég a kezük alatt a munka. 2 Hulkó András bácsi keze ■ alatt szemlátomást nő a do- 2 hánybála, „gyer/nekkorom­­a tói ezt csinálom“ — adja a ■ választ, — megy ez már né- 2 kém. ■ Az anyalai szocialista munkabrigád felhívására szép vállalást tettek. A ter­mészetes szárítással kezelt dohányért 24 ezer, a műszá­rítással kezelt dohányért pedig hektáronként 19 ezer korona bevételt biztosítanak a gazdaságnak. Híres dohánytermesztő vidék ez, no meg aztán meg is becsülik munkájukat. Er­ről tanúskodnak az iroda­­helyiségben elhelyezett elis­merő oklevelek. Serénykednek, ügyesked­nek a lányok. Nótázva vég­zik munkájukat, illik is hoz­zájuk. BALHA JÓZSEF Tŕebič-Borovinban a Kliment Gustav üzem most ünnepli fennállásának 130. évfordulóját. Az üzem ez alkalommal kiál­lítást rendezett, amelyen az üzem életéből összegyűjtött kép­anyagot mutatja be Az ünnepélyes alkalomból az üzem 65 dolgozóját kitüntetésben részesítették. A Kli-nent Guslav üzem az utolsó 17 évben hazánk egyik legnagyobb cipő- és harisnyaüzeme lett. A termelés hatszorosára emelkedett, a dolgozók száma hál omszorosra, a munkatermelékenysége pe­dig 215 százalékkal növekedett Felvételünk az üzem kiállítá­sán készült. □ A Komszomol kül­döttsége a CSISZ KB meghívására ötnapos tanul­mányúton a kelet­­cseh kerületben járt. Többek kö­zött meglátogatták Hradec Králové­­ban a Győzedel­mes Február Üze­met. Képünkön a küldöttség vezető­jét Viktor Duva­­kint és V. Nálevka elvtársat, a CSISZ üzemi vezetőség­nek elnökét, vala­mint J. Hostán elvtársat, az üzem dolgozóját látjuk. □ A VAR ALATT Városunkban már a múlt év­ben megkezdték az emeletes kultúrház építését. Az építke­zésen kezdettől fogva megje­lentek a fiatalok is. Ebben az évben sem tettek másként. Napról-napra jártak az épület­be, és kezük nyomán szemláto­mást nőttek a falak. A vakáció befejeztével azonban még sem csendesedett el az épülő kul­túrház környéke. A diákok ugyan elfoglalták helyüket az iskola padjaiban, de ottmarad­tak a fiatal építészek, CSISZ- tagok. A kultúrházzal kapcsolatban el kell, hogy mondjam, hogy városunkban sok szövetkezeti lakás épül. Mindezt azért em­lítem, mert az építők nagy ré­sze fiatal. Az építés ütemére jellemző, hogy már ebben az évben megkezdték egy tizen­­kétéves középiskola építését is, ahol szintén többszáz órát dol­goztak le városunk fiataljai. Elmondhatom, hogy , városunk ifjúsága nemcsak az építkezé­seken, hanem a város csinosí­tásában is kiveszi részét. TORPIS JÓZSEF, Fülek.

Next

/
Thumbnails
Contents