Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-10-23 / 43. szám
(gazdagon tere 2 idén elkésett egy kissé Ariiig idegen kertészek voltak a termékek beérése, ám nálunk, nem volt eredmény, a imvmmannmi most szüret van mindenütt a Csallóközben. Nemcsak szőlőszüret, alma- és körteszüret, szilva is van, hamvas, de legfőképpen paradicsom, paprika. Pedig valamikor azt mondták, nem jó a kertészethez, gyümölcsöshöz a csallóközi föld. Most meg mégis ontja termékeit a szövetkezeti kertészetekben. A mihályfai, patonyi táblákon hajladoznak a karcsú leánytestek. Kosarakba gyűjtik a paradicsomai, szüretelik a paprikát. Van már belőle bőségesen, ám a lakosság növekvő életszínvonala egyre több terméket kíván, többet mint a múl/ban. No meg aztán az idei aszály is megnehezítette a kertészeti munkálatokat, de a szőr vetkezetek eredménytáblázataiban mindennél ékeseb - ben beszélnek a számok. Valamikor a három Patonyban, Csécsény-, Lögér- és Benkepatonyban éppen olyan nehezen jutottak zöldséghez', paprikához, gyümölcshöz, mint például Mihályfán, ahol csak akkor ehettek almát, szilvát, ■ paradicsomot, amikor a récseiek, modoriak nagy kocsikon leérkeztek, megrakodtan gyümölccsel, kertészeti termékekkel. Ma? — Hat és fél hektáron kertészkedünk — mondja Sátor Céza a diósgatonyi kertészeti Telnek részleg vezetője, — egyre jobb ei edménnyel. szövetkezet már azon gondolkodott, hogy felszántja a kertészeti részleg földjeit. Nem sokat törődtek a szövetkezet érdekével... U asonló volt a helyzet Ben* * kén. Aztán kiemelték a szövetkezeti dolgozók közül Varga Mihályt és Csóka Istvánt. — Az idén már túlteljesítjük a tervet — mondja Csóka István. — Brigádunk versenyben áll a szocialista munkabrigád címért. Betanultunk a a vedrek, serényen igyekeznek a patonyi lányok, asszonyok. munkába, jobb már az ered-A paradicsomtáblában a kér- ményunk is. Igaz, dolgozóink is igyekeznek, nem lehet panaszunk a lányokra. Csak deszkánrc lenne több, hegy több hajtatóházat, melegágyat építhetnénk, mindjárt nagyot ugrana az eredménytáblázat... tésieti brigád asszonyai, lányai. Szedik a paradicsomot. Vidáman serényen. Tanult kertész Sátor Géza? Ma már az. „c — A két esztendős mesteriskolát végeztem el, Vágsellyén. A mihílyfai kertészeti brigád igen jó eredményeiért szép prémiumot kap. Meg az öntözéssel is bajos nálunk, igen meg vannak a vezetékek terhelve. Ám mindez nem akadály, hogy szép eredményt érhessünk el... A növényállományban lányok. Pereg a nyelvük, de serények. Vidámak, szorgalmasak. Tóth Magda, Cseh Margit, Cseh Éva, Sidó Kató, Sidó Éva, Fehér Margti, Vágovics Mária, Zsem’ye Ilona Kántor Ilona, Farkas Ilona, Sidó Erzsi. Ök dolgoznak a szövetkezet kertészeti részlegében. Elégedettek. Elmenni a városba? — Ugyan minek? Otthon is megkeressük a megélhetésre valót... A legjobb eredményt a mihályjai lányok érik el. Talán azért, mert szerencsésebb a terület fekvése. Pongrácz kertész és Nagy Sanyi, a segédkertész jól osztják be a munkát. Meg aztán az ő brigádjuk már megértette, hogy a maguk javára dolgoznak, nem kell serkenteni a lányokat, dolgoznak szorgalmasan. — Ha kell, késő estig dolgoznak — mondja büszkén Pongrácz kertész, j Nagy Eviéket nem kell sürgetni. nem kell nógatni. így hát nem csoda, hogy magasan túlteljesítik az évi tervet. S ez nagyobb jövedelmet jelent a számukra, az ország lakossága szárnál a pedig jobb ellátást. Javuló eredményeik azt mutatják, hogy jövőre még jobb lesz a teljesítményük, megérdemlik tehát a dicséretet. Vasárnap -eggel október 7... „. . kerületi műszak van, a szövetkezetnek segítséget kell nyújtani .. kukoricát törünk... kérjük lakosainkat, hogy ebber. a munkában minél többen vegyenek részt... a CSISZ helyi szervezetének tagjai gyülekezzenek a HNB épülete előtt, ahonnan együtt megyünk a munkahelyre ... “ Egy óra múlva elkezdődött a munka. 18 fiátal 2-2 sor kukoricát vett maga elé és délidőig szorgoskodott a kukoricaföldön. Nevetésüket, hangos jókedvüket a szél messzire elvitte a hegyről. Mindenkinek jól esett a munka. Törték, fosztották a kukoricát. Az EFSZ ,,Tizennyolcon“ raktárába már megfosztottan került a földről. Tizenegy ói a körül meglátogatta őket az opatovai Poľana n. v. üzemének 15 dolgozója is. Segítettek ők is a fiataloknak. így, közös erővel kb. három óra alatt négy ha-ról takarították be a kukoricatermést. Az átlagos termés 28-30 <j. Tehát összesen: 120 mázsát! Ruffinyi Béla elvtárs, az EFSZ elnöke, mosolyogva mondott köszönetét a fiataloknak segítségükért. Azt . hiszem, volt rá oka, hogy örüljön. De joggal megkérdezhetné ő is, én is, és min- V/.V.V.V.V.V.V.V.V.V denki, aki a brigádon részt vett: hol voltak Vilke község többi fiataljai, idősebb lakosai? Mert a? a község, amgly 12ü0 lakost számlál, nem kis község, nemcsak 18 fiatalja van! Szép eredményt értek el ugyan ez alatt a rövid „műszak“ alatt is. De nagyobb akarat mellett sokkal számottevőbb eredményt érhettek volna el Vilkén. És akkor a mosoly Ruffinyi elvtárs ajkán hangos, örömteljes nevetéssé vált volna. És nem csak Ruffinyi elvtárs örült volna, hanem mi mindannyian ... DANCS ICA követőkre találnak Žiar nad Hronom-i Alu** míniumkombinát egyik laboratóriumának fiataljai különös megbeszélésre jöttek össze a hónap elején. Nem hangzottak el nagy szavak, és az egész gyűlés sem tartott sokáig. Mindössze negyedórát talán vagy annyit sem. Annyi történt csak, hogy a laboratórium kollektívájának tagjai felfüggesztették Jurij Gagarin képét az egyik falra és ezzel Gagarint kollektívájuk tiszteletbeli tagjává választották. Hogy miért éppen Gagarint ? Bizonyára azért, mert a szocialista munkabrigád címért küzdő kollektíva éppen benne látja példaképét. Egy azonban bizonyos. Jó példaképet' választottak a žiari fiatalok. Gagarint példaképül választani pedig nagy dolgot jelent, e név már magában kötelez. Ám a Žiar nad Hronom-i fiatalok példájának említésével nem árt kissé visszatekintenünk a múltba. Nem árt ha felidézzük ifjúságunk forradalmi lendületét, mely a háború okozta károk eltüntetésében nyilvánult meg, főként a háború utáni években. Felrobbantott hidakat, megrongált vasutakat és gyárakat hagyott örökségül a háború. Fiatal, erős kezekre volt szükség. Es fiatal„Nem vallja kárát“ jaink ott voltak mindenütt. A mozgalmak, melyek akkor terjedtek el dolgozó ifjúságunk körében, szerény céllal indultak. Emlékezzünk csak a libéickomyjavai mozgalomra, mely a „csöngetéstöl-csöngetésig" jelszó alatt indult, ami nem jelentett egyebet, mint a munkaidő teljes kihasználását, a fegyelem megszilárdítását, anyag- és energiatakarékoskodást. Persze mindez ifjúsági mozgalmunk háború utáni éveiben íródott. De vajon e mozgalom célja nem időszerű;e most is? Igaz, hogy népgazdaságunk minden szakaszán kiváló fiatal dolgozók százaival, ezreivel találkozhatunk. De nem akadnak-e még számosán olyanok is, akik fegyelmezetlenségükkel és sok esetben közömbösségükkel csak fékezik legjobb fiatal dolgozóink igyekezetét. Vagy talán ritkán találkozunk olyan fiatallal, aki nem élve a lehetőségekkel nem látogatja az üzemi munkaiskolát vagy éppen más tanfolyamot, mely nemcsak az ő szakmai fejlődését biztosítaná, hanem üzeme javát is szolgálná? Ám a régi jelszó „csöngetéstöl-csóngetésig" ma már .nem jelent különsebbet, mint egyszerű kötelességet, munkatársainkkal, társadalmunkkal és saját magunkkal szemben. Többet, jobbat adni a társadalomnak a kötelességeken felül, ezt jelenti az új szocialista munkaviszony. S ezt csinálják ifjúsági kollektíváink százai és ezrei, üzemeinkben és földjeinken egyaránt. Szocialista módon élni és dolgozni, ez a jelszava a szocialista munkabrigád címért versenyző fiataljainknak. Annak idején, a myjavai mozgalom is csak azért érte el célját, mert nem maradt az Armalurka falai között és a žiari fiatalok példája is követőkre talál. Ivánka pri Dunaji neve egyre többet szerepel szocialista mezőgazdaságunk történetében. Az egységes földművesszövetkezeten, állami gazdaságon, gép- és traktorállomáson kívül állami fajtenyészeti állomása baromfitenyészete és mezőgazdasági gépjavító - műhelye is van. Ott találjuk a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia kirendeltségének növényvédelmi, ökológiai, rovartani, vegyi, kísérletigazdasági, virológiái és takarmányozási osztályait a megfelelő laboratóriumokkal, könyvtárakkal és melegágyakkal egyetemben, valamint a baromfitenyésztő és állategészségügyi kísérleti , mézeteket. Mindezeken felül tavaly óta újabb intézménnyel gyarapodott Ivánka: állami mezőgazdasági iskolát létesítettek növénytermesztők és állattenyésztők szakképzése céljából. Egy verőfényes őszi napon ennek az intézetnek szólt látogatásunk, hogy áttekintést nyerjünk az egyes oktatási ágazatokról. Petrovič mérnök elvtárs, az iskola igazgatója készséggel állt rendelkezésünkre és kérésünkre az alábbiakban tájékoztatott bennünket: Az idén már megkezdődött a második évfolyam, és két év múlva négy osztállyal rendelkezik az új tanintézet. A felvételhez a nyolc- illetve kilencéves általános iskola sikeres elvégzése szükséges. A diákok nemcsak elméleti ismereteket szereznek itt, hanem szakemberek irányításával gyakorlati tudásukat is gyarapítják egyúttal a helyi állami gazdaság birtokán és mezőgazdasági részlegein — Intézetünknek azonban messzebb menő céljai is vannak — magyarázta jogos büszkeséggel az igazgató. — Nemcsak diákokat tanítunk, hanem felnőtteket is Értem ezalatt azokat a mezőgazdasági dolgozókat és funkcionáriusokat, akiknek eddig nem állott módjukban magasabb fokú mezőgazdasági szakképesítést nyerniük. Iskolánkba tehát beiratkozhat például az az EFSZ- funkcionárius, aki eredményesen elvégezte a nyolc- vagy kilencéves általános .iskolát, legalább ötéves mezőgazdasági gyakorlattal rendelkezik és már betöltötte 25-ik életévét. Hangsúlyozom azonban, hogy ez az aránylag rövid tartamú, egyéves tanfolyam kemény próbára teszi az „iskolapadból kinőtt“ résztvevő türelmét, szorgalmát, és kitartását. Egy év alatt bizony sokat követelünk .a „véndiákoktól“, mert a kiválasztott tantárgyakon kívül általános ismereteket is el kell sajátítaniuk. De aki megbirkózik a tananyaggal, nem vallja kárát sem a gyakorlatban, sem pedig „papíron“ mivel az egyéves tanfolyam sikeres befejezése egyenértékű bármilyen középiskola érettségi bizonyítványával. — Azok számára — folytatta Petrovič elvtárs — akik hivatásuk folytán nem maradhatnak távol munkahelyüktől, hároméves távtanulmányt vezettünk be. Az ilyen távhallgatót kéthetenként csupán egyszer hívják be az intézetbe a neki feltett kérdések nyilvános megválaszolása céljából, illetve azért, hogy az előírt havi 24 órás elméleti oktatást is személyesen végighallgassa. De intézetünk bizonyos esetekben még ezektől a „behívásoktól“ is eltekinthet, hogy megkönynyítse a hallgatók helyzetét és ne bontsa meg a dolgozók munkájának folytonosságát. Mert ha például elegendő számú távhallgató jelentkezik egy és ugyanazon állami gazdaság dolgozói közül, az intézet nem hívja be őket kéthetenként konzultációra, hanem tanerőket küld munkahelyükre személyes feleltetés céljából. — Végül pedig még egy „különlegességgel" dicsekedhet intézetünk — fejezte be érdekes magyarázatát az igazgató. — A baromfitenyésztési szakmát választók számára kétéves felépítményi oktatást rendezünk. Felvételre annak van kilátása, aki elvégezte a kétéves mesteriskolát, legalább egyévi gyakorlattal rendelkezik és még nem töltötte be 25-ik életévét. A fentiekből nyilvánvaló, hogy pártunk és kormányunk semmit sem mulaszt el annak érdekében, hogy egyre több szakképzett munkaerőt biztosítson mezőgazdasági termelésünk fellendítéséi e. va. J. «iiiiiimiümiiimmiiimiimiimmiimiimiiiiiiMiiiiiiiimmiiiiiiiih A brnói Ingstav n. v. dolgozói a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségeket ' rendben teljesítették. Krhovice- Hevlín között kiépítették a csatornát. 2 100 000 korona értékű munkát végeztek. Képünkön a brnói Ingstav dolgozói Karel Veverka, és Antonin Adamik a földalatti csőhálózatot próbálják ki. Vidám lányok ■ „Réten, réten, sej a já” nosmajori réten“ ... száll a ■ nóta. Igen ám, csakhogy J nem a jánosmajori réten, ■ hanem a bajcsi állami gaz■ daság jánosmajori üzemegy- B ségének műszárítójában. J Tizennyolc fiatal dolgozik a itt a dohány körül, egyesek * a lécekre kötik, mások sia mítják, osztályozzák. Szinte ■ ég a kezük alatt a munka. 2 Hulkó András bácsi keze ■ alatt szemlátomást nő a do- 2 hánybála, „gyer/nekkoroma tói ezt csinálom“ — adja a ■ választ, — megy ez már né- 2 kém. ■ Az anyalai szocialista munkabrigád felhívására szép vállalást tettek. A természetes szárítással kezelt dohányért 24 ezer, a műszárítással kezelt dohányért pedig hektáronként 19 ezer korona bevételt biztosítanak a gazdaságnak. Híres dohánytermesztő vidék ez, no meg aztán meg is becsülik munkájukat. Erről tanúskodnak az irodahelyiségben elhelyezett elismerő oklevelek. Serénykednek, ügyeskednek a lányok. Nótázva végzik munkájukat, illik is hozzájuk. BALHA JÓZSEF Tŕebič-Borovinban a Kliment Gustav üzem most ünnepli fennállásának 130. évfordulóját. Az üzem ez alkalommal kiállítást rendezett, amelyen az üzem életéből összegyűjtött képanyagot mutatja be Az ünnepélyes alkalomból az üzem 65 dolgozóját kitüntetésben részesítették. A Kli-nent Guslav üzem az utolsó 17 évben hazánk egyik legnagyobb cipő- és harisnyaüzeme lett. A termelés hatszorosára emelkedett, a dolgozók száma hál omszorosra, a munkatermelékenysége pedig 215 százalékkal növekedett Felvételünk az üzem kiállításán készült. □ A Komszomol küldöttsége a CSISZ KB meghívására ötnapos tanulmányúton a keletcseh kerületben járt. Többek között meglátogatták Hradec Královéban a Győzedelmes Február Üzemet. Képünkön a küldöttség vezetőjét Viktor Duvakint és V. Nálevka elvtársat, a CSISZ üzemi vezetőségnek elnökét, valamint J. Hostán elvtársat, az üzem dolgozóját látjuk. □ A VAR ALATT Városunkban már a múlt évben megkezdték az emeletes kultúrház építését. Az építkezésen kezdettől fogva megjelentek a fiatalok is. Ebben az évben sem tettek másként. Napról-napra jártak az épületbe, és kezük nyomán szemlátomást nőttek a falak. A vakáció befejeztével azonban még sem csendesedett el az épülő kultúrház környéke. A diákok ugyan elfoglalták helyüket az iskola padjaiban, de ottmaradtak a fiatal építészek, CSISZ- tagok. A kultúrházzal kapcsolatban el kell, hogy mondjam, hogy városunkban sok szövetkezeti lakás épül. Mindezt azért említem, mert az építők nagy része fiatal. Az építés ütemére jellemző, hogy már ebben az évben megkezdték egy tizenkétéves középiskola építését is, ahol szintén többszáz órát dolgoztak le városunk fiataljai. Elmondhatom, hogy , városunk ifjúsága nemcsak az építkezéseken, hanem a város csinosításában is kiveszi részét. TORPIS JÓZSEF, Fülek.
