Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-10-16 / 42. szám
lUlielőtt a Morva Dévénynél *” a Dunába torkollik, mindkét partján lattkás síkság szegélyezi a vízfolyás ezen utolsó szakaszát. Ezt nevezik Morvamezőnek. A Morvának felénk eső, bal partja pedig Záhorie néven ismeretes, ahol emberemlékezel óta a legjobb minő ségii zöldség terem. Valamiko garmadaszámra szállították a: ottani gazdák Ausztriába a ká posztót és hagymát éppúgy mint a finom almát, körtét szilvát és diót. Régebben tár szekereken, később a marcheg gi hídon át vonaton hordtál termékeiket Bécsbe. Napontt friss zöldséggel és zamato. gyümölccsel látták el az egy kori császárváros lakosságánál oroszlánrészét. A „káposztát enger" kellő, közepében fekszik Stupava, < jellegzetes nyugat-szlovákia városka. Egy verőfényes őszi reggelei felkerestük a trencséni Nyu gat-Szlovákiai Konzervgyára és Szeszfőző nemzeti vállaló malackai körzetének termelő üzeméi Stupaván. Amerre jártunk. rend és tisztaság honolt Kellemesen meglepett, hogx élelmiszeriparunknak ezer elengedhetetlen kellékeit fokozott mértékben tapasztaltul a stupavai üzem egyes részlegein Cibulka elvtárs, a váValai rokonszenves vezetője kalauzolt bennünket, aki temérdel elfoglaltsága ellenére időt szorított számunkra és készségesen válaszolt kérdéseinkre: — Ma már nemcsak káposztát és zöldséget dolgozunk fe üzemünkben, hanem gyümölcsön és uborkán kívül egyél ételféleségeket is tartósítunk A szükséges nyersanyagot részben belföldi forrásokból merítjük, részben külföldről szerezzük be. De a zöldségtermi vidéknek egykor oly híres káposztája jóformán elvesztettt jelentőségét. Tizenöt éve állói az üzem élén, emlékszem olyat évekre, amikor ezer vagon káposzta és több száz vágót uborka s zöldségféle átvételt • * a A őldségf i errnő A4. // orvamezo Emília Suchá, a CSISZ-szervezet egyik legaktívabb tagja. kíteni. Értesülésem szerint azonban már jövőre orvosolni készülnek ezeket a fogyatékosságokat. IS észítményeink egy részét külföldre szállítjuk — magyarázta Cibulka elvtárs. — Befőtteink tetemes hányada és az uborkafélék maradéktanul külföldre vándorolnak. Nagy az érdeklődés és kereslet készítményeink iránt, ami konzerveink elsőrangú minőségét bizonyítja. De csak kiváló minőségű gyümölcsöt lehet szakszerűen tartósítani. Ezt a minőséget mindenekelőtt Záhorie talajának és előnyös éghajlatának köszönhetik. Ugyanez vonatkozik az uborkára is. Hozzájárul ehhez fiatal dolgozóink munkalendülete. A CSlSZ-szervezet az üzemvezetőség legnagyobb megelégedésére működik, jelenleg is három brigádunk versenyez. A sok jó dolgozó közül talán Horváthová, Karoviéová és Suchá a legjobbak. Még egyszer áthaladtunk az ízléses címkékkel ellátott konzervek sorfala között és búcsúzáskor azon reményünknak adtunk kifejezést, hogy jövőre majd elegendő mennyiségű zöldségféle áll a mintaüzem rendelkezésére. va. J. ŐSZI TENNIVALÓ nem utolsó sorban megcsináltuk-e az első lépést az Oktatási Év sikere érdekében, melytől nagyban függ további fejlődésünk. N*gy feladatok megoldása előtt állnak falusi CSISZ- szervezeteink. És e feladatok megoldása nagy részben alap- és járási szervezeteink jó vagy rossz szervezőmunkájától függ. Mert nemcsak a burgonya, a cukorrépa és a kukorica egyszerű betakarításáról van szó. A jövő évi termés sorsáról döntünk a munkánk gyors elvégzésével, illetve elhúzódásával. A délmorva kerület fiataljai az ifjúság széles rétegeinek bevonásával 20 ezer hektár burgonya és 10 ezer hektár cukorrépa betakarítását biztosítják. De nem feledkeznek meg a szántás-vetésről sem, Hathétszáz traktorost biztosítanak a mezőgazdaság megsegítésére. És ennél a példánál meg kell állnunk egy pillanatra, mert mindebben nagy segítségünkre A ragyogó napsütés, a kellemes időjárás ellenére is, október derekán járunk. Ősz van visszavonhatatlanul. A nagy munkák közepén vagyunk. És itt egy pillanatra el kell, "hogy gondolkozzunk, kell hogy viszszaforgassuk a naptár lapjait, számodozzunk. Mit tettünk tavasz óta, hogy álljuk szavunkat, teljesítettük-e' a jegyzőkönyvekbe lefektetett ígéreteinket? Ha igen, akkor elemezzük sikereink titkát és ha nem, akkor keressük az okokat, tárjuk fel a hibákat. Nagy vizsga, talán sokunkban kellőképpen fel nem mért feladatok előtt állnak falusi CSISZ- szervezeteink Hisz az év elmúlt részét pártunk kongreszszusának jegyében érezzük magunk mögött. Gyű'éseinken, tanácskozásainkon, konferenciáinkon e cél érdekében ejtettünk szót, vitatkoztunk, tettünk javaslatokat és vállaltunk kötelezettségeket. E feladat felmérése előtt állunk falvainkon, a szövetkezetekben és állami gazdaságokban egyaránt. Gondoljunk csak a nádszegi fiatalok felhívására és a válaszokra Csallóközben, Máty.usföldón, Gömörben és a keletszlovákiai síkságon. Hogyan törődtünk a ránkbízott kukoricatáblákkal és mennyire használjuk ki a jelenlegi kedvező időjárást? Sikerül-e veszteség nélkül begyűjteni a termést, hasonlóan cselekedünk-e, mint a vilkei fiatalok? Követjük-e Méry és Bakulár kombájnosok példáját az őszi határban? Időben és helyesen reagál-e CSISZ szervezetünk a feladatokra? Felhasználjuk-e kellőképpen a járási szervezet tapasztalatait? Törődünk-e kellőképpen gépesített brigádjainkkal, biztosítjuk-e kellőképpen traktoraink kétmüszakbeli üzemeltetését? Végül, de Techovuzicén, Litomérice mellett Pavlúsek és Dvorák elvtársak vezetik a gyümölcsnemesítő állomást, amelyen több mint 23 ezer fát gondoznak. Képünkön Radčenková Eugéniát látjuk gyümölcsgyüjtés közben. lehetnek az aratási tapasztalatok és nem utolsó sorbari járási vezetőségeink, melyek rendszeresen értékelhetik alapszervezeteink munkáját, traktorosaink, kukoricakombájnosaink egymás közti versenyét. Megújulhat a verseny gépesített brigádjaink között és vállalások, felajánlások születhetnek falusi fiataljaink körében. Falusi ifjúságunk- 80 ezer hektár kukorica megművelését vállalta a tavasz folyamán, és nem egy esetben panaszkodtak a bevetett terület hiányos megművelésére, előkészítésére. Ezen segíthetnek most fiatal gépesített brigádjaink, munkacsoportjaink. A vetésterület megtrágyázásával, jó előkészítésével már most hozzájárulhatnak a jövő évi termés biztosításához. Okulva a nyári munkák sikerein és az ott megmutatkozó hiányokból, járuljunk hozzá a jövő évi termés biztosításához. S. Ä. E napokban hazánkba nagyobb szovjet turistacsoport érkezett. Többnyire a Szovjet-Csehszlovák Szövetség aktivistái. Prágában és vidékén több nagyobb üzemet kerestek fel, Mindenütt, amerre jártak, meleg fogadtatásban részesültek Képünkön Ružena Rosická és Jozef Trajer elvtársakat Š. Imangalijevová társaságában látjuk. 11^ Ostravában e napokban „Készülünk a holnapra“ cimen megnyílt a Központi Ifjúsági Technikai Alkotóverseny szemléje, amelyen a szakiskolák, ipari tanulóotthonok növendékei állítják ki legjobb munkáikat. Képünkön különböző mezőgazdasági gépek modelljei. FIATALOK A fiatalok munkáját az idén, a CSKP XII. kongreszszusának évében az ifjú nemzedék programjában lefektetett példás tettek tükrözik vissza. Nincs olyan program, amely ne beszélne arról, hogy a fiatalok ezen vagy azon az építkezésen, ebben vagy abban az üzemben vagy vállalatban ne érvényesítenék az új munkamódszereket. Az egyik programban az egyének újítási javaslatairól írnak, a másikban pedig arról, hogy az egész műhely vagy üzem új munkamódszert vezetett be, a harmadik programban arra kötelezik magukat, hogy megszervezik a „Fiatal Szakemberek Tanácsát“. Megint másutt azt ígérik, hogy kiszélesítik a „Mindenki újító módon“ mozgalmat. Így például a nyugatszlovákiai kerületben a fiatalok azt ígérték, hogy az újítók számlájához 15 millió koronát írnak hozzá. Sok olyan szervezet létezik. ahol a felajánlásokat túlteljesítik. Például a myjavai Slovenská Armatúrka üzemben is, ahol különböző újítások bevezetésével sikerült 700 ezer koronát megtakarítani Az aranyosmarót! Chladncka üzemben Segen elvtárs már öt újítási javaslatot nyújtott be, ezek közül az egyik évente 44 ezer korona megtakarítást hoz az üzemnek. Kvalténi és Haspra újítók javaslatai további megtakarítást jelentenek. Kiemeljük Lengyel Ernő újítási javaslatát is, aki a holicei EFSZ-ben dolgozik, s a javaslata alapján 175 ezer koronát takarítanak meg. Az egyének kisebb-nagyobb jelentőségű javaslatán kívül sok újítási javaslat már bevált munkamőd,szérré változott Partizánskeban, jz Augusztus 29. Üzemben Michna elvtárs műhelyében meghonosodott a rožmitáli mozgalom. 850 fiatal kapcsolódott be ebbe a mozgalomba, olyanok is, akik m#r rég elfelejtették, hogy valaha kék inget is hordtak. A nyugat-szlovákiai kerületben majdnem nyolcezer fiatal alkalmazza az új munkamódszereket. A dokumentumról folyó vita megmutatta, hogy még nem „aknáztak ki mindent“. Sokkal jobb eredményeket is elérhettek volna, ha a CSISZ-szervek és szervezetek több figyelmet fordítanának az újítőmozgalomra. Bizonyára még több újítási javaslat születne, ha a CSISZ-szervezet funkcionáriusai sok üzemben nem járnának csukott szemmel. Milyen hasznos lenne például, ha a CSISZ járási vezetőségei megszerveznék az üzemek tapasztalt dolgozóinak találkozóját és megbeszélnék az újítások útján elért eredményeket, milyen tapasztalatokat szereztek a Seifert, Korabelnyik féle és más munkamódszerekkel. Sok helyen már kis híján megalakult a Fiatal Szakemberek Tanácsa, sőt esetleg az újítók iskolája is. Kit okoljunk azért, hogy a komáromi hajógyárban, ahol annyi a fiatal, még nem lendült fel a „Mindenki újító módon“ mozgalom? Természetesen csakis a CSISZ üzemi vezetőségét okolhatjuk. A CSISZ SZLKB utolsó plénuma behatóan foglalkozott a CSISZ-szervek és szervezetek, valamint a funkcionáriusok munkájában mutatkozó hiányokkal. A párt közeledő XII. kongresszusa tiszteletére ígéretet tettek, hogy a CSISZ- tagok. mindenütt érvényesítik majd az elvet: ahol fiatalok dolgoznak, ott mindenki újító módon végzi feladatát. „Az ideológiai munka hatékonyságát — így hangzik az elfogadott álláspont — elsősorban a konkrét termelési eredményeken és a tevékenység növekedésén mérjük le“. A CSISZ-nek az utolsó negyedévben az újító munkamódszerek bevezetése terén is áthatóbb sikereket kell elérnie, hogy a párt XII. kongresszusán jelenthessük: ígéretünket betartottuk. ĽUDOVÍT BENADA, a SZLKP KB bürójának tagja, az SZNT alelnöke Kommunisták az ifjúság között Ezek az érvek elég meggyőzőek és a fiatalok megértik az érveket. Milyen találóan ecsetelte a múltat, a jelent és a jövőt Nyikolájev, a kiváló szovjet űrhajós, amikor kifejtette, hogy az apja még földműves volt, ő pedig már űrhajós és mindezt a szocializmus győzelmének köszönheti. A kommunista „ábrándokat“ a hatalmas gépesített üzemekben, az ipar színvonalára emelt mezőgazdaságban, az űrhajókban lássuk. Ezekről az „ábrándokról“ ma már a szovjet űrhajósok énekelnek. Ezeket az ábrándokat nem a fantázia szüli, valóban kézzelfoghatók és reálisak. Ezeket az ábrándképeket kergetni azt jelenti, hogy szorgalmasan dolgozzunk, olyan tulajdonságodat tápláljunk önönmagunkban, amelyekről a kommunizmus építőinek erkölcsi kódexében olvasunk. A fiatalok feltétlenül a kommunizmus megvalósításában lássák céljukat és boldogságukat, a pártban pedig vezérüket és tanítójukat. (Vége) » nem tartozott a ritkaságok közé. Ennek a mennyiségnek ma már csak elenyésző hányadát dolgozzuk fel, pedig minden előfeltétele megvan a kapacitás fokozásának: a kitűnő minőségű talaj, a szövetkezeti tagok hozzáértése és munkalendülete, a nép hagyományos vonzódása a röghöz. A hanyatlás okát abban látom — folytatta az üzem vezetője — hogy több esetben olyan növények termesztését irányozták elő vidékünkön, amelyek parasztjaink számára idegenek, ismeretlenek voltak, amiért is kénytelenek voltak a megszokott és jól bevált terményekkel való kertészkedés térfogatát leszü(toiyiaius autu Az SZLKP durkovai (kassai kerületi falusi szervezete ügyesen oldotta meg a kérdést, amikor a pártbizottságba két CSISZ-tagot is beválasztottak és a bizottság az Oktatási Év különböző problémáit is megvitatta. A CSKP KB-nak a fiatalok körében végzendő tevékenységére vonatkozó tavaly novemberi határozata óta a pártszervek és szervezetek lényegesen több figyelmet fordítanak a CSISZ tevékenységére. A pártszervezetek bizottságai megbeszéléseikre nemcsak a CSISZ szervezetek elnökeit, hanem egyre gyakrabban a CSISZ- szervezetek vezetőségi tagjait is meghívják, még akkor is, amikor nemcsak ifjúsági kérdéseket tűznek napirendre, hanem az üzemek, az EFSZ-ek vagy a községek más, fontosabb megoldásra váró kérdéseit is. A pártszervek és szervezetek belevonják a közügyekbe a fiatalokat, tekintetbe veszik felszólalásaikat és javaslataikat, konkrét feladatokkal bízzák meg a fiatalokat, aktivizálják és szorosabban a párt köré tömörítik őket. A CSISZ-szervezetekben egyidejűleg emelik a pártszervek és szervezetek tekintélyét. A tekintélyt elsősorban maguknak a CSISZ-tagoknak kell szilárdítani. Természetesen nem úgy, ahogy azt a žilinai Wilhelm Pieck vegyészeti üzemben dolgozó ifjúsági kollektíva tette, hogy még a CSISZ évzáró taggyűlésén sem jelent meg. A fiatalok nevelésében sohase feledkezzünk meg arról, hogy bizony még gyakran a burzsoázia ideológiai hatása alá kerülnek, amelyet az idősebbek, sokszor a család tagjai terjesztenek. Ennek a befolyásnak tudható be, hogy a fiatalok körében még találkozunk olyan jellemtulajdonságokkal, mint az egoizmus, az individualizmus, a renyheség és az élösködés. Hogyha ezekhez a tulajdonságokhoz még a természetes kalandvágy is társul, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy ezek a fiatalok bűncselekményeket is elkövetnek. Az ilyen negatív jelenségeket sokszor az utca nevelőhatásával magyarázzuk, de bírálatunkat gyakran eltúlozzuk. Vajon az utcán nem akadnak-e olyan emberek, akik egy kis jóakarat mellett el tudnák távolítani a káros behatásokat és megtalálnák a helyes utat az erkölcsileg kisiklott emberekhez? Vajon nem a kommunisták feladata-e, hogy a polgári ügyekkel foglalkozó bizottságokban tevékenykedjenek és behatóbban foglalkozzanak az olyan családokkal, ahol a gyermekeket helytelenül nevelik és az „utcán“ nevelt fiatalokat olyan klubokba vagy kultúrintézményekbe vezetnék, ahol azok a szabad idejüket hasznosabban használhatnák fel. Ezen a téren együtt kellene működnie az összes társadalmi szervezetnek, a testnevelési szervezeteknek és a HESZ-nek is. A kommunistáknak azonban feltétlenül az élen kellene haladniuk. Jó példát mutatott Lubietován Rozumberger elvtárs, a CSISZ aktiv tagja és Bratislavában Blážek elvtárs, aki ugyan már közeljár a 60- hoz, de azért még aktívan a fiatalok körében él és mint edző jó eredményeket ér el. Ne csak arról beszéljünk, hogy milyenek a fiatalok, hanem főleg arról, mit kellene tennünk, hogy a kommunizmus öntudatos építőivé váljanak. A fiatalok olyan tulajdonságait, mint a romantikára való hajlamosságot, a kalandvágyat, az optimizmusra való hajlamot még jobban csiszolni kellene és arra kellene felhasználni, hogy a fiatalok tekintetüket a jövő távlatai felé fordítsák. Ne beszéljünk annyit a művelődés szükségességéről, hanem mutassunk rá egyenesen arra, hogy milyen előnyöket nyújt a minősítés emelése. Ma úgy számíthatjuk, hogy egy munkás 60-70 ezer korona értékű gépberendezésért felel, a jövőben az önműködő gépberendezések majd gyakran több millió korona értéket haladnak meg. Nézzük csak, mi a helyzet a mezőgazdaságban? Nem a kasza és a lófogat járja, hanem a traktor és a kombájn. A bányákban sem kézzel fejtik már a szenet, hanem kombájnokkal. Ugyanezt mondhatjuk el a tudományról és a technikáról is. Az orvosok egyre hatásosabb gyógyszerekkel harcolnak a betegségek ellen. Már nem elég a sebész kése, egész gépezetek állnak a rendelkezésére. A fiatal technikusok is új anyagokkal és új gépekkel dolgoznak. A bányászból gépész lesz, a jövő munkása már a mai mérnök színvonalon mozog. A mezőgazdasági dolgozók hasonlóképpen, mint az ipari munkások, már gépekkel dolgoznak.
