Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-30 / 5. szám

\ ATETTEKÉVE Az év, amelyben a párt kül­dőnél beszélni fognak a múlt­ról, a máról és a holnapról, amikor pontosan felmérik az utat a kommunizmus felé, a fiatalok számára nem január elsején kezdődött. Egyesek számára már decemberben, mások. számára pedig jahuár­­ban Az év az idén nem az újévi dátummal, hanem a tettek dá­tumával kezdődik. Azzal az el­határozással, hogy hozzá aka­runk járulni a leggazdagabb kincsek — a szocializmus kin­csestárához, amely a legmaga­sabb kamatokkal kecsegtet. Ez az az év, melyet a CSISZ az .új építő tettek évének“ nevezett el, s amelynek kere­tében a CSISZ-tagok kidolgoz­zák a fiatal nemzedék prog­ramját Az Urx szénbányából Karoszekék megírták a párt Központi Bizottságának,, hogy mint a szocialista munkabrigád tagjai a fényt és meleget árasztó szén bányászásával és a legnemesebb tettekkel akar­ják kiharcolni a CSKP XII. Kongresszusának brigádja ct- Tnet A kohók, szövőszékek, traktorok mellett a szénknm­­bájnoknál megszülettek a vála­szok: A pártkongresszus nevét akarják viselni. A fiatalok a párt eddigi kongresszusai tiszteletére még mindig szép csokrot kötöttek. A párt alakuló ülése előtt Bra­­tislavában a szocialista ifjú­munkások kongresszusa felhív­ta a munkásságot, hogy távo­lítsák el az opportunista veze­tőket, alapítsanak forradalmi pártot. £s a Kommunista Inter­­nacionáléra szavaztak. A „hu­szita parittyások" és Jánošík utódai, akik az Október tüzé­­ben és a Szlovák Tanácsköztár­saság idején ismerték meg az igazságot, amikor már megszü­letett a~ párt, annak oldalán vonultak fel lázítottak és har­coltak a fasizmus és a háború ellen. A munkáért és a kenyér­ért harcoltak, és amikor az őrültek a pápa áldásával, kar­jukon a horogkereszttel a vér­vörös csillagra vetették magu­kat, életüket áldozták. S amikor megtört a horogkereszt és a kettöskereszt ereje, újból fel­építették a felrobbantott hida­kat, ott álltak Februárban a Vencel téren, megindították a lipt'iéi-mijavai mozgalmat, kiadták a jelszót „becsületesen dolgozni a műszak kezdetétől a műszak végéig“, és az élmun­kások könyvébe írták tetteiket. Az utolsó pártkongresszus évé­ben a szovjet komszomolok példája nyomán megindították a szocialista munkabrigád-moz­­galmat. # Az évet, amelyben a párt XII. kongresszusát tartják meg, az Űj építő tettek évének nevez­ték el. És a fiatalok ott teremnek, ahol szükség van rájuk, a leg­fontosabb munkahelyekre men­nek. A bányákba, a mezőgazda­ságba, az építkezésekre és a vasúthoz, a határvidéki állami gazdaságokba és a leghátrama­­radottabb szövetkezetekből minta EFSZ-ek válnak. A fiatal nemzedék terveihez hozzátartozik az is, hogy fel­lendítik a íechnixát., gondosan megszervezik a munkát, felke­resik a nehéz munkarészlege­ket, a lemaradozó kollektívákat, elsajátítják a kommunista munkabrigád kódexét, és annak szellemében építik fel saját életüket is. Ez az év. az Üj építő tettek éve, elhatározásokkal és tet­tekkel kezdődik. Az ész és a bátorság tetteivel, a derék fia­talok tetteivel. Mialatt D. Rusk amerikai államtitkár a Punta del Esté-ben január 22-én megnyitott konferencián minden erőfeszítését odairányítja, hogy csatlakozzanak a .Kuba elleni határozott intézkedések keresztülviteléhez", azalatt Chile fővárosában a kubai barátság mellett tüntetnek. Képünkön a tüntetőket látjuk. Á brazil kérdés „kulcsa“ 2 millió lakás A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának köz­leménye szerint a szovjet ipar túlteljesítette 1961-es tervét. A termelés 1960-hoz képest 9,2 százalékkal (az Egyesült Államokban 1 szá­zalékkal) emelkedett. A Szovjetunió ipari termelése meghaladta az Egyesült Ál­lamok ipari termelésének 60 százalékát. A Szovjetunió nemzeti jö­vedelme tavaly előzetes ada­tok szerint meghaladta a 143 milliárd rubelt, vagyis 7 százalékkal emelkedett. A városokban és a lakóte­lepeken 2 millió 200 ezer lakás épült. Az ország népgazdaságá­ban foglalkoztatott munká­sok és alkalmazottak száma 66 millió volt, az elózö év­hez képest 3 millió 950 ezerrel növekedett. Akár­csak az előző években, ta­valy sem volt a Szovjet­unióban munkanélküliség. A munkások és alkalma­zottak átlagos "keresete a munkaidő rövidítése mellett 4 százalékkal emelkedet.. Nagyobb volt a kolhozpa­rasztok jövedelme is. A Szovjetunió továbbra is az az ország, ahol világvi­szonylatban legalacsonyabb a halálozási arányszárp. A Szovjetunió lakossága 1962. január 1-én — előzetes adatok szerint — mintegy 220 millió volt. A Punta del Este-i értekez­leten az Egyesült Államok szemmel láthatóan lemondott eredeti szándékáról, hogy gaz­dasági és politikai szankciókat szavaztasson meg Kuba ellep. Ez a terv ugyan is nehézségek­be ütközött a washingtoni dip­lomácia képtelen volt összeto­borozni a szükséges kétharma­dos többséget. Ezért most tak­tikát változtattak és az argen­tínai kormány által benyújtan­dó határozati javaslattal egye­lőre megelégednek. Kuba „kikeresztésével" az Amerikai Államok Szervezetéből. Az eredeti elképzelés meg­hiúsulása keserű visszahatást keltett az amerikai politikát meghatározó körökbe. A New York Héráid Tribune szerdai vezércikke sajnálkozva állapít* ja meg, hogy a „Rusk-doktri­­na" megvalósítása akadályokba ütközött, pniután a vezető latin­amerikai országok — Argentína, Brazília és Mexikó — nem áll­tak kötélnek. A lap azt a tanul­ságot vonja le. hogy a Fehér Ház sajnálatos módon változat­lanul mézesmadzagként és fur­­kósbotként alkalmazza a gaz­daságfejlesztési program poli­tikáját. Vagyis Amerika ezután is erőszakos eszközökkel igyek­szik szövetségeseket toborozni. Néger csak negatív lehet? Komikus vasúti kalauz, ütő­­dött hordár, kedélyes háziszol­ga, vicces cipőtisztító, lusta segédmunkás — általában jó­indulatú ember, aki rekedtes tenor hangon és szlengben be­szél — Ilyen az amerikai fil­mekben évtizedek óta szereplő néger. Ez olyan ábrázolás volt, amely ellen még az Egyesült Államok déli sovinisztái sem tiltakozhatnak, s a producerek el akarják adni a filmeket dél­re is. A National Assotiation for the Advancement of Colo­red People, olyan egyesület, amely azért harcol, hogy az egyforma elbánás jogát kihar­colja a színes bőrűek számá­ra, harcol a négerek kifigurá­zása ellen a színpadon, a film­ben és a televízióban. Mutas­sák meg a négert úgy, aho­gyan az amerikai életben részt vesz, jó vágy rossz embernek, vagy közömbösnek, de ne ha­misítsák meg a képét, s mu­tassák meg a komoly és derék embereket, až orvosokat, az ügyvédeket, a képviselőket is" — áll a szövetség felhívásé­ban. Forgatókönyvírók is kö­zölték, hogy a producerek „fehérre“ írják át a négereket a filmben, mert attól tartanak, hogy a déli államokban rossz néven veszik a pozitív néger figurákat. Tervünket teljesítjük. Ki tart minket ebben vissza?! Miközben Punta del Este-ben a diplomácia fortélyaival igye­keznek valamilyen Kuba-elle­­nes határozatot elérni, a térség több országában kiszélesednek a szolidaritási megnyilvánulá­sok a kubai forradalmi rend­szer mellett.« Venezuelában fegyveres -alakulatokat kellett megmozgatni, hogy, mérsékel­jék a nép nagy felháborodását a Betancourt-kormány Kuba­­ellenes politikája miatt. Costa Rica fővárosában. San Jóséban a rendőrség könnyfakasztó gázzal oszlatta szét a Castro­­rendszer mellett tüntetőket és ugyancsak rendőri beavatkozás tudott csak véget vetni a hoií­­viai La Pazban lezajlott tünte­tésnek. Harmincezres tömeg vonult fel Montevideoban is. Minden jel arra mutat tehát, hogy a kubai forradalom elve­tette mag szárba szökken és ezzel szemben nem sokat segí­tenek az elszigetelési kísérle­tek. A LATIN-AMERIKAI NÉPEK TANÄCSKOZÄSA HAVANNABAN Havannában, az ünnepi díszt öltött Garcia Lorca színházban megnyílt a latin-amerikai né­pek tanácskozása. A tanácsko­zás kezdeményezője Cardenas volt mexikói elnök. _____ A tanácskozás ünnepélyes megnyitásán jelen volt Ernesto Guevarra kubai iparügyi mi­niszter, a kubai forradalmi kor­mány több más vezetője, vala­mint Arbenz volt guatemalai köztársasági elnök és ott voltak a szocialista országok diplomá­ciai képviselői. Manuel Galich volt guatema­lai külügyminiszter rövid meg­nyitó beszédében a többi közt rámutatott: a latin-amerikai népek tanácskozása annak bi­zonyítéka, hogy több mint het­ven év után megszűnik az Egyesült Államok szégyenteljes uralma Latin-Amerika fölött. Juan Marinello. a havannai egyetem rektora beszédében erélyesen elítélte a Punta del Este-i értekezletet és hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Álla­mok kormányának Kuba ellen emelt „vádjai" nem egyebek szemenszedett hazugságnál. A Reuter-iroda jelentése szerint Gizengát abból a kül­városi épületből, ahol házi őri­zet alatt volt, átszállították a Leopoldville melletti Binza ka­tonai táborba, és „yédőőrizet­­be“ vették. Mint annakidején Lumumbát, most Gizengát Is Mobutu-kato­­nák hurcolják meg. Abban a katonai táborban ugyanis, amelybe Gizengát szállították — mint Reuter írja — „Mobutu tábornok leghűségesebb katonái állomásoznak“. E napokban V. Magalhoes ve­zetésével brazil parlamenti külaöttség járt hazánkban. Iparvállalatokat, EFSZ-eket és különböző kulturális intézmé­nyeket kerestek fel. A látoga­tással kapcsolatosan felmerül a kérdés, vajon ismerjük-e Brazília mai helyzetét. Az alábbiakban kivonatot közlünk Leonel Brizolla, ismert kiváló brazil államférfi nemrég el­hangzott beszédéből, amelyben alaposan megvilágította a leg­utóbbi brazíliai eseményeket és megértette velüpk az ottani helyzetet. A radikális reformok, ame­lyekre az országnak oly nagy szüksége van ahhoz, hogy le­dönthesse az elmaradottság korlátáit, mondja Leonéi Bri­zolla, az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok jellegének mélyreható felülvizsgálatától függnek. Az elmaradottságot az okozza, hogy immár évtize­dek óta az EgýesUlt Államok­ba és a nyugati világ más ve­zető országaiba viszik ki Bra­zília kincseit. Nem akarom megjósolni a két ország kö­zötti viszony rosszabbodását, vagy megszakadását, de ennek a viszonynak egész másképpen kell fejlődnie Az nyugtalanít, hogy amikor a brazilok elhatá­rozzák, hogy hozzákezdenek a reformok végrehajtásához, kommunizmussal fognak vádol­ni minket és ellenünk hangol­ják a világ közvéleményét, ar­ról nem is szólva, hogy az or­szág ellen kampányokat Indí­tanak és minden erejükkel meg akarják hiúsítani a reformok végrehajtását. Mindig, amikor mozgalom in­dul Brazíliában az ország struktúrájának megváltoztatá­sáért, a mozgalmat Amerika­­ellenesnek nyilvánítják. Amikor a Demokrata Párt jutott ura­lomra az Egyesült Államokban, úgy látszott, hogy Brazília és Észak-Amerika között megvál­tozik a kapcsolat.- S mit lá­tunk? Az „Élelmiszert a világ­nak“ programot, amely hasz­nos lehet, de egyáltalában nem oldja meg a problémáinkat. Az amerikaiak segíteni őhajtanak minket — ez kötelességük is, ha másért nem, az okozott ká­rok megtérítéseként. Hiszen Brazília kifosztására egész rendszer alakult ki. Munkánk gyümölcsének jelentős részét az Egyesült Államokba viszik. Mi hát a teendő? Erre a kér­désre csak egy válasz adható: az önrendelkezés. És mit kell tenni az amerikaiaknak, ha valóban együtt akarnak mű­ködni velünk? A közéleti sze­mélyiségek, a kormány képvi­selői ne támogassák ezentúl az amerikai trösztök és monopó­liumok magánérdekeit. Egész Brazil parlamenti küldöttség járt hazánkban. Megtekintették Prága nevezetességeit. Az óvárosi városházán beírták magu­kat a főváros „aranykönyvébe“. Latin-Amerika fejlődésének az az előfeltétele, hogy a trösz­tök és monopóliumok ne avat­kozzanak be gazdasági életünk­be. Lehetővé kell tenni, hogy végrehajtsuk a szükséges bel­ső reformokat. Az Egyesült Államok megvalósíthat akár­hány hasznos „programot“, de a legtöbb, amire törekszik, újabb milliomosok megjelenése lesz, ugyanakkor pedig növe­kedne a brazil nép szegénysé­ge. Hogy mi vár ránk akkor, ha az Egyesült Államok nem ért egyet kapcsolataink jellegének megváltoztatásával ? Ugyanaz az út, amelyre Kuba lépett. s Kuba hangja Fidel Castro, a Kubai K6_ társaság miniszterelnöke üdvözlő táviratot intézett a VIII. Világifjúsági Találkozó előkészítésére alakult nem­zetközi bizottsághoz. Közli, hogy a kubai ifjúság az idén még nagyobb számú küldöttséggel képviselteti magát a találkozón. „A ku­bai nép nevében javasoljuk — írja Castro — hogy a IX. VIT-et hazánk földjén tartsák meg. Kérjük a vi­lág ifjúságát bízza ránk ezt a megtisztelő feladatot." Vajon miért? Reginaldo Francisco teo­lógus tudományos alapos­sággal dolgozta fel a kér­dést és a következőket ál­lapította meg: Olaszország­ban a férfiak 40 százaléka, a fiatalok 30 százaléka és a nők 10 százaléka károm­kodik. Ma határozottan töb­bet káromkodnak Olaszor­szágban, mint 1938-ban. A teológus kerületek és szo­ciális rétegek szerint is ta­nulmányozta a kérdést. A 1938-as évvel szemben a káromkodás terén nyolc pontban térnek el egymás­tól. 1. A legfelsőbb társadal­mi körökben .kevesebbet ká­romkodnak, ezzel Amben a munkások körében annál inkább. 2. Ahol a munkásbk na­gyobb csoportokban dolgoz­nak együtt, ott többet ká­romkodnak. 3. Észak - Olaszországban aránylag kevesebbet, mint másutt. 4. A legtöbb káromkodást a vonatokon, autóbuszokon, villamoson hallani, azelőtt a kalauzok, gépkocsivezetők káromkodtak, ma az utasok. 5. A kereskedők és a föld­­birtokosok ritkábban ká­romkodnak. 6. A kaszárnyákban annál többet. 7. A munkásasszonyok többet káromkodnak, mint a parasztasszonyok. 8. A fiatalok többet, mint a-z idősebbek. A legtöbbet káromkodnak a kőművesek, utánuk a tengerészek, a fémmunkások, a parasztok, majd a könyvelők, a bicik­listák, a futballisták, nyom­dászok és a íilmemberek. Ha a teológus gondosan összegyűjtött adatait hite­lesnek tartanánk, érdekes volna tanulmányozni, hogy Olaszországban miért ká­romkodnak annyit. De ez már más lapra tar­tozik. (A Volksstimme nyomán) /gén a vonások... Mint­ha ismerősnek tűnne az arc. Megállók. A gép moraja kissé nyugtatóan hat. de az őt irányító kucsmái alak... vagy ő lenne az? De ki, me­lyik a sok közül, a rég jéle­désbe tűnt ismerős, vagy egy új, egy másik, a hosszú élet jolytán munkám közben megismert, feltűnt valaki? Szorongó bensőm lüktet. Az agyam álljt parancsol, né­zésre ösztönöz És újból fel­mérem az alakot, lábtól az arcig. Valóban ismerős arc, de mintha kissé más lenne... Élesebb, határozottabb, fér­fiasabb. És mint aki igazolni szeretné jó emlékezőtehet­ségét, svájci sapkámhoz nyúlok, megsímitom halán­tékomat és igazolom önma­gamat. Helyemben talán ö sem tenne másképp. És a redős homlok, a gyérülő ha­lánték mosolyra ösztönöz s egyben igazol, nem téve­dek. A múló évek csak a nevet borították homályba, az arat csak megkeményí­tették. De melyiket? és gondola­tom tizenkét év távlatába röppen, képzeletem rég meg­írt kérdőívek, életrajzok kö­zött kering, szemem a neve­ken legel. Polák Erzsiké Géléről és mindjárt jönnek a faluk nevei is egymás után, a nagyabonyiak. Fekete Já­nos és a Sípos gyerek, majd a csicsói Magyarics fiú és a többiek, csallóköziek és má­­tyusföldiek. igen, most már emlékezem, pontosan tudom kit nézek a csípős korareggelben. Ismerős arc... Szmirnov Miklós ül a gé­gén, s közben gyorsan szinte filmszerűen peregnek előt­tem az ismerkedés pillana­tai. Szmirnov Miklós áll szem­ben az iskola hallgatóival és az első világháborúból itt­maradt orosz hadifogoly és a padányi magyar asszony gyermeke mondja a magáét: Traktoros akarok lenni, to­vábbra is, az EFSZ traktoro­sa, de mint ifjúsági szerve­zet-vezetője ehhez sokra van szükségem .. És emlékezem a búcsúzás pillanataira is: nekem gép kell — mondta akkor — és a CSISZ-röl sem aggódjatok falumban. jr Ötvenegy januárjában volt ez, s azóta,.. s zinte egyszerre lépünk ki egymás jelé. O a gépről leszállva felém én az útról az ő irá­nyába sietek. A beszéd gyors, és min­denre kiterjedő, mint ilyen­kor lenni szokott. A trágyá­val megrakott két gumike­rekű kocsit vontatott trak­tor-vezetői is megérkeznek, közben jóindulatúan inte­getnek ... — Te csak nem változol Miklós, — kiáltják hangosan felénk és rakomá­nyukkal máris robognak ki a telepről. Közben még egy traktor jön a telepre, mely egyben az utolsó is. Fél szállítmánnyal megy tovább trágya híján. — .Nem hiába siettem látod, — mondja a gépet le­állítva. — Éppen leszerelt Ezért jöttem ki ma jóval korábbon. Estig talán meg javítjuk, ha sikerül, mert rakodóra mindig szükség van. A rakodóval felszerelt traktor vígan fut az úton. Az előírás ellenére ketten ülünk rajta és tesszük meg a rövid utat a javítóműhe­lyig. Talán nem is olyan nagy hiba az előírás megsze­gése ilyenkor. It. al Ji is' j i SÁRKÁNY ÁRPÁD RPÁD f /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents