Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-30 / 5. szám
Negyvenhétezer fiatalt varnak a mezögazdasägi szaktanintézetek j ÉS ISKOLÁK VONZO TÁVLATOK Fiatal szakképzett fiúkra, lányokra van szüksége a mezőgazdaságnak, ha el akarjuk érni, hogy valóban minden munkaszakaszon tervszerűen növekedjen a termelés. Viszont tudjuk azt is, hogy jelenleg nem dolgozik elegendő fiatal' a mezőgazdasági üzemekben. Sőt, sok esetben ezek szakképzettsége sem kielégítő. Ha a népgazdaság ezen fontos ágazatában a fiatalok toborzását továbbra is csak az elmúlt évekhez hasonlóan teljesítenénk, akkor 3—4 év után megállapíthatnánk, hogy van ele-Prágában, a smíchovi Tatra Vagongyárban az elmúlt évben lényegesen kiszélesedett az újító mozgalom. Csupán a lemezvágó részlegen dolgozó szocialista munkabrigád tagjai —a képen — újítási javaslatok realizálásával az elmúlt évben 45.5 tonna anyagot takarítottak meg 97 400 korona értékben. mezőgazdaságot; Harinlnchatan tanulunk a somorjai mezőgazdasági szaktanintézetben. Szeretjük" a mezőgazdaságot, jó szakmunkásokN akarunk lenni, ezért jöttünk az intézetbe.| Tudjuk, hogy a mezőgazda Ságban épp olyan szakkép zett egyénekre van szükség,” mint az iparban s bármely más munkahelyen. Én az általános iskola VIII. osztályából jöttem s bizony a jelentkezés előtt úgy gondoltam, hogy jobb lesz, ha elhelyezkedek az iparban.,. De a múlt nyáron, amikor az EP'SZ-ben dolgoztam, rájöttem, hogy helytelen elhatározásom s ott kell segítenem, ahol a legnagyobb,, szükség van rám. Iskolánkban a háromnapi elméleti oktatás után három napig gyakorlati munkát végzünk. Mind az iskolában,! mind a munkahelyen jól érezzük magunkat. Lehetőségünk vari művelődésre,f szabad időnkben sportolás^ ra, kultúrmunkára is. Iskolánkban CSISZ-szervezet működik s ennek minden tanuló tagja. Havonként két vezetőségi ülést és taggyűlést tartunk. Az estéket tanulásul töltjük. Csoportok-^ ban tanulunk s a jobb tanulók segítik a gyengébb élő-' menetelűeket. -Tudjuk, hogy a VIII. és IX., osztály végzett tanulói most állnak válaszút előtt és je-‘ lentkezhetnek a különböző' iskolákba. Mi szeretnénk, ha közülük minél többen jönnének hozzánk, persze csak olyanokat hívunk, akik való-" ban szeretik a mezőgazdaságot, ezt a szakmát hivatásnak tekintik és jó szakmunkások akarnak lenni. PÄLFFY LÄSZLÖ,,, tanuló gendö mezőgazdasági gépünk, de nincs fiatal, aki ezeket irányítsa. Ma a mezőgazdaságban dolgozók átlag életkora 47 év, s 60 éven felüli férfiak, valamint az 55 éven felüli nők a dolgozók létszámának 23 százalékát képezik. Ez számunkra igazán nem örvendetes jelenség. MIT ÍGÉR A JÖVŐ? „A fiatalokat nem érdekli a mezőgazdaság, a növények, az állatok a gépek“ — e helytelen és téves nézettel próbálják elhárítani a reájuk háruló felelősséget az egyes szövetkezetek vezetői. Az iskolák 8. és 9. osztályt végző növendékeivel folytatott beszélgetések ennek az állításnak éppen az ellenkezőjét igazolják. A fiatalokat igenis vonzza a mezőgazdaság, az állatok gondozása, a gépek kezelése, de nem akarnak kézzel fejni, kannával hordani eleséget a sertéseknek. Egyszóval gépeket akarnak irányítani _és modern gépesített mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozni. Viszont a gépek kezeléséhez, irányításához szakképzettség szükséges. A mezőgazdaság mind nagyobb gépesítése megköveteli, hogy az általános iskolák végzett fiataljai csak egy bizonyos fokú szakképzettség megszerzése után helyezkedhessenek el a mezőgazdasági üzemekben. Ennek érdekében az év folyamán 47 ezer fiút és leányt — ebből 16 200-at Szlovákiában — kel! megnyerni a mezőgazdasági szaktanintézetekbe, valamint a mezőgazdasági technikumok első osztályaiba. A kétéves szaktanintézetek jelentősége lényegesen megnövekedik, mert ezek jelentik a szakmunkás-képzés alaplépcsőjét. A lányok és fiúk csak a tanintézet látogatása után juthatnak felső szakiskolába. így 1964-ben azok közül, akik jó eredménnyel befejezik a két évet, 6800 fiút és leányt egyéves tanfolyamon gépe’sítővé képeznek. Ezenkívül szintén egyéves tanfolyamokon lehet képesítést szerezni a mezőgazdasági nagyüzemekben szükséges asztalos, gépjavító stb. szakmára is. Ezenkívül jövőre a, tanintézetek elsőéves végzős tanulói közül a legjobbak — 9 ezer fiú és leány lehetőséget kap, hogy átiratkozzon a technikumok első osztályába és ott négy év után érettségit szerezzen. GÉPEK, GÉPEK, GÉPEK ... A mezőgazdasági szaktanintézetekben a legismertebb növénytermesztő, állattenyésztő szak tanmenetében lényeges változás lesz. Ez azért szükséges, mert figyelembe kell venni, hogy 1980-ban már 3—4 munkásra jut egy traktor a hozzá szükséges egyéb felszereléssel, gépekkel együtt. Tehát a gépek kezelését ismerni kell a növénytermesztő csoport minden tágjának. Ennek érdekében a tanintézetekben a tanulmányi idő 70 százalékát a gépek megismerésére, kezelésének elsajátítására fordítják. Mivel a tanintézetekbe való toborzás az általános iskolákban már folyik, helyes lenné, ha a CSISZ falusi szervezetei a szövetkezet vezetőivel szintén számba vennék, hogy a szövetkezetben dolgozó fiatalok közül kit lehetne javasolni szaktanintézetbe, esetleg más tanfolyamra. Mert feltétlenül szükséges, hogy a szövetkezetben dolgozó ifjúság is teljes mértékben kihasználja a lehetőségeket szakképzettsége növelésére. Jó a kezdet, vidámak a fejönök. A hamryi szövetkezet nyolctagú női kollektívája'az elmúlt évben egy liter tejjel sem maradt adós közellátásunknak. S annak ellenére, hogy náluk sincs valami bőven erőtakarmány, úgy állították össze a takarmányadagot, hogy ne csökkenjen a tejhozam. így azután az év elejétől rendszeresen teljesítik a tejbeadási tervet. SERTESHIZLALAS Nemcsak a sportban születnek új csúcsok. Szocialista hazánkban, a munka terén elért rendkívüli eredményt -szintén számontartják, elérőit tisztelik, becsülik. Tavaly az Oj Ifjúságban megjelent egy fiatal szövetkezeti tag, Győri elvtárs arcképe, aki valóban a gépek szerelmese. Ezeket a gépeket a nádszegi sertéshizlaldában kezeli, ahol automatikus etetőberendezéssel együtt Csősz elvtárssal 500 sertést hizlalnak. Tavaly napi 60 dekás súlygyarapodást értek el, és az év végéig majdnem 11 vagon sertéshúst termeltek. 500 sértést gondozott két ember. Óriási haladás volt ez a múlthoz viszonyítva, amikor még egy-egy etető 40—50 sertést gondozott, hordta a vödröket, alaposan izzadt. Most Győri elvtárs új rekord felállítását kezdte el. A napokban felépült a szövetkezet új sértéshizlaldája, ahol majd ketten gondoznak 1200 sertést. Az automatikus gépek száma megnövekedett s a gondozók az 500- asban olyan gyakorlatra tettek, szert, hogy most már két műszakban akarnak dolgozni. Az egyik' etető reggel 7-töl déli 12 óráig, a másik déltől este 7-ig. Vagyis a gyakorlatban egy ember a*gépek segítségével 1200 sertést gondoz 8 óra alatt. Győri elvtárs nagyon fiatal, de nem fél az újtól, nem fél felelősséget vállalni a terv teljesítéséért sem. Most, az elkövetkezendő hetekben, az egész járás kíváncsian várja, milyen eredményeket ér el a két gondozó az új sertéshizlaldában. A tavalyi 60 dekagrammos súlygyarapodással szemben 65 dkg elérését tűzték ki célul. Vállalják, hogy ez évben kitermelnek 29 vagon sertéshúst, ami a szövetkezet hústermelésének 70 százalékát A CSKP KB-nak az ifjúság körében kifejtendő munkára vonatkozó határozata a Keletszlovákiai Vasmű fiatal építői között nagy visszhangra talált, amely a terv teljesítésében fokozott aktivitásban, kollektív és egyéni vállalásokban mutatkozik. A Hydrostav-nál dolgozó CSISZ-tagok, akik egyharmad részben vesznek részt a Keletszlovákiai Vasmű építésében, ebben az időszakban 6 ifjúsági kollektívát alakítottak, amelyekhez az üzemben dolgozó fiatalok 75 százaléka csatlakozott. Az újonnan alakult kollektívák jelentkeztek a szocialista munkabrigád címért folytatott versenybe. A kollektívák túlnyomó része a nagy építkezési gépek javítóműhelyében dolgozik, A Horváth Sándor, Ladislav Babocky és a Stanislav Masár vezette kollektívák elsők voltak, melyek a CSKP XII. Kongresszusának Vitrinbe kerül az eke Televíziót akart venni a tejfalusi ifjúság is, talán már van is náluk. A múltban a falu ifjúsága még álmodni sem mert ilyen lehetőségekről, ma viszont már egészen természetes, hogy a kultúrházakban a televíziós műsort nézik, mégpedig Az esti műszak idill je nemcsak a fiatalok, hanem az öregek is. A szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdálkodás és állattenyésztés eléri rövidesen az ipar színvonalát. Ma már az állattenyésztést is két műszakra állítják át, sok helyütt megvalósították a szilárd jutalmazást, a teljesítmény-normák, a prémiumok fokőzzák a szövetkezeti tagok igyekezetét. Természetes tehát, hogy a nagyobb kereseti lehetőségek lehetővé teszik a nagyobb igények kielégítését. Az új munkamódszerek meghonosításában élen járnak a fiatalok, a mezőgazdasági szocialista munkabrigádok soraiban számos CSISZ-tagot találunk. A' gépesítésben, a talaj termékennyé tételében, az új munkamódszerek bevezetésében jeleskedik fiatalságunk, tehát a korszerű mezőgazdasági tudomány vívmányainak kihasználásában jelentős szerepe van annak a sok-sok fiatalnak,' aki úgy döntött, hogy falun marad. A faluban, ahol a tudomány fejlődésével egyre nagyobb távlatok nyílnak a fiatalok számára a növénytermesztésben, állattenyésztésben egyaránt. Megváltozik a falu arculata, megváltozik a falu ifjúságának a lehetősége. Falu vagy város, ma már nem nagy különbség, a közlekedés gyorsulásával teljesen kiegyensúlyozódnak a feltételek. Rövidesen saját motorkerékpáron, saját autón járhat a városba a szövetkezetek fiatalsága. A tudomány fejlődésével nemcsak a falu képe változik meg, nemcsak a fiaíalok lehetőségei növekednek, változik a régi világ, új élet lüktet, az egykori nádfódeles, vályogfalas viskók helyére épülő szövetkezeti épületek, téglafalas, cementkapus házak között. A rohamos fejlődés egyik határkövét jelenti az eke eltűnése. A sovány üsző, fáradt tehénke már nem húzza többet, vitrinbe kerül, hogy helyet adjon a gőzekének, a traktorvontatta gépcsoportnak. Rég letűnt idők emléke marad már csak a ruhadlo-ekétől kezdve a legkorszerűbb Sack-féle eke is, történelmi korszakot jellemző emléktárgy lesz csupán. A mezőgazdasági múzeumok üvegfalas rekeszébe kerül a csillogó eketest, vele együtt a sok szorítástól síkossá csiszolódott ekeszarv-fogantyúk, vitrinbe kerül a földet túró paraszt. legfontosabb szerszáma. Mi tagadás, némi megilletődéssel nézzük az eke „nyugdíjazását“, a' tegnap, a múlt szimbólumát. Azt a szerszámot, ami barázdát hasitott a kenyéradó földeken, amelynek nyomában verejtékkel öntözte talpa-KÉT MŰSZAKBAN jelenti. Ügy számítgatják, hogy 1 kg húst 6,40 koronáért sikerül kitermelni. Erre az új munkasikerre több ember felfigyel majd a járásban, mint bármi másra, s a „csúcstartókat“ nem kevesebb tisztelet veszi körül, mint a sportban az új „csúcsok" felállítóit. Vadovics József Verseny a CÍMERT brigádja címért versenybe-léptek. Arra kötelezték magukat, hogy a tervezett feladatokat 105 százalékra teljesítik, a munkaidőt alaposan kihasználják és a Seifert-módszer szerint dolgoznak. A fiatal építők e napokban megvitatták, hogyan növelhetnék legjobban az építkezéseken a gazdaságosságot és a munkafegyelmet. Tóbb alapszervezetben, mint például a kohászati építkezések gépszállítási vezetőségében, ifjúsági ellenőrző-bizottságokat alakítottak. Ezek száma így 43-ról 58-ra emelkedet. A gépjavító műhelyben dolgozó ifjúsági szocialista muiikábrigád, melynek vezetője Anton Dulák, valóban példaadóan viselkedik. Következetesen kihasználja a munkaidőt, pontosan betartja a munkafegyelmet.-K. Gy.-imimimiimmmmmmmmimmiimiiiiľáummmimmimimiimmiiimmmmiiiimimmiiimiiimmimmimitmiiiiimiimiimmmu GYULAMAJORON jártunkkor így nyilatkozott az aratási verseny egyik esélyeset / — Ha megnyerjük a versenyt, a jutalékból rádiót vagy teleziót veszünk! Laci és cstprtja Bevezetőül annyit kell megemlíteni, hogy az ifjúsá-l gi munkacsoportok legjobb* j jai közé tartoznak. Tervüket• ISO °/o-ra teljesítik. EzértS nem csoda, hogy az ifjúságit munkacsoport vezetője, „Az; Építészeti Minisztérium leg-; jobb dolgozója" jelvényt l kapta! A szóban forgó mun- S kacsoport még 1954-ben ala-; kult Bagola János és Mihálikt Iván jóvoltából, akik elsőt vezetői voltak a csoportnak.; Mindketten az állami szak-; tanintézet neveltjei. A cso-| port még a nyitrai „Régit repülőtér" kolóniájának épí-t lése alkalmából szülétettl meg. Ez a kőműves ifjúságii munkacsoport nagyban hoz-; zájárult az új Nyitra felépí-\ téséhez. Tagjai különbözöl munkahelyeken dolgoztak. * 1954— 1056-ig felépítették aj „Régi repülőtér" új negyedéti és 1956—58-ban pedig a! nyitrai hídelötér szociálist berendezéseit és egész sor; új ház alapját rakták le. ; A Domborszky utcában 36! lakást és üzletet majdnem! három hónap alatt felépítet - ; tek. ; Később iskolákat kezdtek! építeni s a CSISZ-szervezet ; kezdeményezése alapján be-; kapcsolódtak a „Vándorfo-1 lyam" akcióba. Vagy nyolc t faluban építettek iskolától Ekkor már Takács Laci lett ! as ifjúsági munkacsoport! vezetője S Takács elvtárs párttag jelölt. Csoportjából kettenl sikeresen végezték el az estit építészeti szakiskolát. A eso- S portból most Lábát Pál je-; lentkezett ebbe az iskolába.! Ha kiváló munkájukéra nemsokára megkapják a szó-; cialista munkabrigád címet, • biztos nagy lesz az öröml • VÄRNAY TIBOR-latnyi földjét a tegnap parasztja. Azt az ekét, amellyel meghúzták a közös első barázdáit, amellyel felszántották a mezsgyéket, hogy azután átadhassa a helyét a mának, a többtermést, nagyobb hektárhozamokat biztosító új, korszerű gépcsoportoknak. A vitrinbe kerülő eketest ékesen hirdeti: a szövetkezet tábláin már nem jut szóhoz a lóvontatta, üsző- vagy tehénhúzta eke. Odasorolják már a forgalomból régen kivont szerszámok közé, egy csoportba kerül a fagereblyével, a cséphadaróval, a husziták egykori félelmetes fegyverével, a nádverővel, a nádvágóval, a csillogó pengéjű kezikaszával, fenőkővel. A MA IFJÜSÄGA még nem áll meg csodálkozva a múzeum vitrinfala előtt, még nem nézi megilletődéssel a régmúlt századok emlékének kijáró tisztelettel ezeket a szerszámokat, hiszen a minap még ez volt a talajművelés egyik legfontosabb eszköze. A holnap ifjúsága azonban már csak vállveregetős felsőbbséggel fogja szemlélni a múlt emlékét. A ma ifjúsága legfeljebb csak azon csodálkozik majd, milyen gyorsan rohan az idő, milyen rohanó ütemben fejlődik a tudomány és ennek a tudománynak a vívmányai mennyire elősegítették a falu életének átalakulását, a ma emberének fejlődését, a mezőgazdaság teljes gépesítésének megvalósítását.-s -f
