Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-10-02 / 40. szám

Járuljunk hozzá!

Pártunk XII. kongresszusának programtervezete, mely szocialista társadalmunk továbbfejlődésének távlatait tükrözi, nagy feladatokat, távlatokat tűz dolgozó népünk, valamint az ifjúság elé. Pártunk hangsúlyozza: „történelmünk új korszakába lépünk, amelyben biztosítjuk szocialista társadalmunk további fejlődését... Az ország anyagi-műszaki alapját úgy építjük ki, hogy fokozatos fejlődése folyamán eléri a kommunizmus anyagi-műszaki alapját, hogy lépésről lépésre legyőzve a régit, kialakítsuk az új munkamegosztást, hogy elősegítsük a fizikai és szellemi munka közötti különbség megszüntetését.“

C hatalmas távlati terv tel“ jesítésének elengedhetetlen előfeltétele a munkások és a földművesek kulturális, technikai színvonalának fokozatos emelése az értelmiség színvonalára. A dolgozók műveltségének folyamatos fokozása, szakképzettségének növelése szocialista társadalmunk elsődleges feladatai közé tartozik. Pártunk programtervezetén mint vörös fonál húzódik végig a technika, a tudomány legújabb vívmányainak legújabb kihasználása a termelés fokozására. Ahhoz, hogy a legújabb, legmodernebb gépeket, a technika és a tudomány ismereteit, sikeresen alkalmazzuk, sokoldalúan művelt, kiváló szakemberekre van szükség. 1980-ig a főiskolások száma az 1962-es 117 ezerhez viszonyítva 330 ezerre emelkedik. Előzetes számítások szerint az iparban négyszer és. a mezőgazdaságban hatszor több középiskolai végzettségű szakemberre lesz szükség. Vagyis számuknak az ez évi 270 ezerről 1980-ig 500 ezerre kell emelkednie. Világos, hogy a szakképzett dolgozók számának ilyen nagymértékű növekedését nem lehet biztosítani a hagyományos formákkal és módszerekkel. Ezt a célt az iskolák, különféle kulturális intézmények széles hálózata, különösen a dolgozók esti iskolái, részben az üzemi és a szövetkezeti munkaiskolák, előadások szemináriumok, tapasztalatcserék stb. szolgálja. Mindezek az intézmények az utóbbi évek folyamán különösen a fia*8*

talok körében nagy közkedveltségre tettek szert. Példát, példával lehetne alátámasztani. Prešovban a Nálepka kapitányról elnevezett készruha-üzemben az üzemi munkaiskola különféle tanfolyamain több mint 450 dolgozó gyarapítja szaktudását. Az üzem 190 dolgozója az alkalmazotti viszony fenntartása melletti tanulással a főiskolákon és a középfokú szakiskolákon egészíti ki szakképzettségét. Ugyanilyen példákat lehetne felhozni az érsekújvári Elektrosvitből vagy a komáromi hajógyárból, esetleg a Kovohuty Tstebné üzemből. A példák sokasága azt bizonyítja, hogy a fiatalok egy része megértette általános műveltsége, szakmai tudása emelésének fontosságát.

Ha azonban az elért eredményeket pártunk dokumentuma szempontjából birálóan nézzük, nem lehetünk elégedettek. Az Ifjúsági Szövetség feladata felébreszteni a fiatalokban a műveltség, a tudomány és a technika elsajátítása utáni vágyat.

A z elmúlt év folyamán a CSlSZ-szervezetek ezen a térer. értek el bizonyos eredményeket. Több mint 1800 ifjúsági szervezetben dolgoztak ki konkrét tervet a fiatalok szakmai és általános műveltségének a fokozására. Ez azonban kevés Tapasztalatból tudjuk, hogy nem egy üzemben, falun a terv terv marad, s az ifjúság művelődésére, szakmai képzettségének fokozására kevés gondot fordítanak. Nagyon sok CSISZ-szervezetben különösen

/> ,f f-A verebélyi EFSZ dolgozói most fejezték be a rozs vetését

22 hektáron

falun ezen a téren keveset, úgyszólván semmit sem tettek. Ez óriási felelőtlenség a fiatalokkal szemben mind a GS1SZ, mind az EFSZ-ek vagy a nemzeti bizottságok részéről. Ha figyelembe vesszük azt a fejlődést, amelyen a mezőgazdaság átmegy, ha egybahangoljuk pártunk célkitűzését: „felemelni a mezőgazdaságot 1970- ig az ipar színvonalára“, látnunk kell a lemaradást. Szlovákiában 50 ezer fiatal dolgozik a mezőgazdaságban. Ezek közül nem egy nem végezte be az alapfokú iskolát, vagy a mezőgazdasági tanonciskolát, de munkájukat becsülettel végzik. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a tudáshiány némely faluban már most fékezi a fejlődést.

A gyakorlati életben bizonyult lse annak a népi mondásnak az igaza, hogy „amit ma tudsz — az holnap kevés.“ Ahhoz, hogy a föld, a gépek és a tudomány teljesen az ember szolgálatába álljon, politikailag és szakmailag fejlett mezőgazdászokra van szükség. Ezen a téren is vannak már eredményeink. A nádszegi, chotíni és más falvak fiataljainak példája azt bizonyítja, munka mellett is fokozható a szakmai képzettség, lehet tovább tanulni. Az ifjú nemzedék nevelésénél abból kell kiindulni, hogy ez a nemzedék lesz örököse és gazdája a kommunista társadalomnak. Erre a nemzedékre vár az a dicső feladat, hogy átvegye hazája hatalmas gazdasági és technikai bázisát, hogy irányítsa az ipart, a mezőgazdaságot, a technikát és a tudományt. Ha igy nézünk a dologra, akkor meg kell jegyezni, hogy a CSISZ-szervezetek első feladatai közé tartozik megismertetni a fiatalokkal a technika és a tudomány legújabb vívmányait és arra vezetni őket, hogy mindezt elsajátítva, azokat saját szolgálatukba állítsák.

A jelen idő alkalmas arra, hogy a fiatalok, a CSISZ-szervezetek. karöltve a tömegszervezetekkel, a nemzeti bizottságokkal és a pedagógusokkal, harcol indítsanak a magasabb műveltség elsajátításáért. Ezen a téren követendő példaként járjanak az élen a szocialista ŕnunkabrigád címért küzdő kollektívák tagjai, akik zászlajukra a „szocialista módon dolgozni, szocialista módon élni“ jelszót írták. A sokoldalú nevelő tevékenység jelentékeny mértékben formálja az ifjúság jellemét. Az ilyen tevékenység tartalmában gazdaggá, vonzóvá teszi a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezeteinek mun-SZIGL FERENC,

az SZLKP KB dolgozója

1900 km a határvidéken

Általában bizalmatlanok s az új telepesek tanácstalanok maradnak, elmegy a kedvük a próbálgatástól, és végül azt a megoldást taiá'ják. hogy egész egyszerűen odébb állnak. A fiatalok általában nehezen viselik el. hogy átmenetileg a határvidéken esetleg kevesebbet keresnek, mint otthon. Hiába kecsegteti őket az a remény, hogyha megtanulja az új szakmát, akkor emelkedhetne a kereseti lehetősége. Ma már alig venni észre, hogy kik a frissen sült szakemberek, teljesítményükkel sokszor háttérbe szorítják a régebben kitanultakat. Itt van például Koštial József esete is, de még sokkal több példát sorolhatnánk fel.

Ott, ahol a CSlSZ-szervezetek segítenek a problémák megoldásában, a fiatalok nevelésében és oktatásában, ott az új telepesek beleélték magukat a helyzetbe és egész otthonosan érzik magukat. Hnévanovban úgy alakult a helyzet, hogy mindent csakis a gazdaság vezetősége útján lehet elintézni. Ezért a tömegszervezetek tevékenysége háttérbe szorult. Ott, ahol a CSISZ-alapszervezetek megkezdték tevékenységüket, az állattenyésztésben már bevezették a váltakozó műszakot. A politikai tömegmunkában a CSISZ-nek még nem sikerült nagyobb eredményeket elérni. Á CSISZ-tagok többnyire a mezőgazdasági csúcsmunkák idején érkeztek,

azonnal szükség veit rájuk, beálltak a munkába és gyűlésezésre nem volt idő. A fiatalok sok tanácsra szorultak, újból és újból meg kellett őket győzni arról, hogy helyesen cselekedtek. amikor a határvidékre jelentkeztek, és ez bizony az elért alacsony jövedelem mellett nem ment egészen könynyen Rá kellett őket beszélni, hogy csak maradjanak, tartsanak ki és áldozatts szorgalmas munkával majd behozzák a mulasztottakat, idővel feltétlenül emelkedik a jövedelmük. Bizony sok nehézségbe ütköztek lépten-nyomon a fiatal telepesek és nem mindig akadt valaki, aki buzdította volna őket.

Most néhány esetet említünk még meg. ezek a fiatalok a növénytermesztésből az állattenyésztésbe mentek át. Kerkes Pál a növénytermesztésben júniusban 901 koronát keresett s miután átment az állattenyésztésbe, augusztusban már 1470 koronát, azután pedig 1924 koronát tett ki a fizetése. Varga elvtársnő a növénytermesztésben júniusban 534 koronát, az állattenyésztésben pedig júliusban 1014 koronát, majd augusztusban 1142 koronát keresett. J. Koštial traktoros, májusban 1440 koronát, majd 1451 és 1484 koronát keresett.

A határvidéki dolgozók a bért a munkakatalógus szerint kapják, ugyanúgy mint az egész köztársaságban. A normákat

már 8 évvel ezelőtt lefektették, valóban reálisak, de a bérelszámolás tekintetében gyakran eltérésekkel találkoznak és minden dolgozó a saját elképzelése szerint keres gyakran magyarázatot. Gyakran tapasztaltuk, hogy a dolgozók nem ismerik ki magukat a bérelszámolásban és ebből kifolyólag gyakran elégedetlenek.

A CSISZ még nem kezdte el a tömegpolitikai tevékenységet, mivel, amint már említettük, a telepesek a csúcsmunkák idején érkeztek meg. Zacléren 9 ifjúsági kollektíva alakult, ezek közül kettő áll versenyben a CSKP XII. kongreszszusának kollektívája címért. Közvetlenül az aratási munkák befejezése után hozzáláttak az olvasáshoz, el akarják nyerni a Fučík-jelvényt. Ezenkívül sportolni is akarnak. Homolka László, a Spartak Plzeň edzője vállalta, hogy rendszeresen kijár majd az állami gazdaságra és törődik a fiatalok testnevelésével. A határvidéken állandóan szebb és gazdagabb lesz a fiatalok élete.

Lényegesen javul a fiatalok anyagi helyzete, mert többet és jobbat termelnek. A szénabegyűjtésben első helyre kerültek. Hošťkán lényegesen emelkedett a tejhozam és a tej zsírtartalma is. Mire volna még szükség, hogy a határvidéki állami gazdaságokban annyira javuljon a helyzet, hogy a fiatalok ott megelégedettek legyenek?

Három év múlva

A Kelet-Szlovákiai Vasművek hatalmas építkezéséről, valamint annak jelentőségéről már lapunk hasábjain is beszámoltunk. Az építkezés méretei, valamint a mű teljesítőképességének adatai ismeretesek. A vaskohászatot eddig jellemző nehéz fizikai munka elesik, mert a gépesített vagy félig gépesített berendezés kezelése és kiszolgálása, bár nagyobb szaktudást igényelnek, kedvezőbb és egészségesebb munkakörülményeket biztosítanak.

Folyik az építkezés. Egy-két csarnokban már dolgoznak és fokozatosan több és több helyen indul meg a munka. Az új üzemben azonban szakemberekre, kohászokra, gépészekre, elektrotechnikusokra, az energetikában és a közlekedésben — jártas szakemberekre lesz szükség. A vállalat számos hídépítészeti, energetikai és szállítóipari szakemberre vár. Mindenki előtt világos, ennyi szakembert nem lehet más üzemekből elvonni, ennyi szakembert nem nélkülözhetnek üzemeink, ezeket nevelni, átképezni szükséges. Felvetődik a kérdés, miként?

Elsősorban a tanulóifjúság jön számításba, Eiúk, lányok

egyaránt. Azokra a fiatalokra gondolunk, akik. pályaválasztás előtt állnak. Az általános iskola elvégzése után lehetővé teszik a tanulóknak, hogy három év elmúltával a Vasmüveknél dolgozhassanak. A három évi tanulmányi időt főként valamelyik csehországi rokon vállalatnál töltik. Így Kladno, Frýdek-Místek. Bohumín, Vítkovice stb. üzemei jönnek tekintetbe. Szeptember elején mintegy 542 leány és fiú hagyta el Kassát, hogy új tanulóhelyére távozzék. A Kelet-Szlovákiai Vasművek jövendő vasesztergályosai. kohászai, vasöntői, hengerészei, villanyszerelői és mások már útra keltek, hogy három év múlva visszatérve a Vasművek szolgálatában értékesítsék tapasztalataikat és ismereteiket.

De nemcsak a fiatal diákhadra var. szükség, hanem már meglett emberekre is. Ezeknek a távlatai is egyedülállók.

* A szorgalom, tanulás eredménye a jó munljia, amit az építkezés vezetői a legnagyobb értéknek tartanak. Felvételünk a jutalom átvételét örökíti meg.

1

1 ■■■■■■■■'

Vita az üzemben

bW.V.VJVWW.W.V.VAV

A pártcsoport-gyűléseken *" már megvitatták az

Ji alapszabálytervezetet és a vitában részt vettek a CSISZ funkcionáriusok is. A nagy jelentőségű pártdokumen»I tűm tanulmányozása közben tudatosítottuk, hogy a párt milyen figyelmet szentel a *« CSISZ-nek és mennyire »* pártfogásába veszi a fiatalo■I kát. A pártdokumentum kü- I* lön fejezetben fekteti le ■Jj a párt és a CSISZ egymás *• iránti viszonyára vonatkozó ■J megállapításokat. A CSISZ- funkcionáriusok természe.* tesen főleg ezzel a fejezetül tel foglalkoztak.

J* A napisajtó, a televízió és a rádió nap mint nap kiemeli a követésre méltó példákat. .■ A fiatalok előtt még sokkal igényesebb és merészebb J* feladatok állnak.

■J A bratislavai J. Dimitrov I* vegyészeti üzem párt- és »' ifjúsági szervezetei is élén*. ken részt vesznek a kong,■ resszus előtti vitában. A vi- Dü ták során leszögezték, hogy

az ifjúság nevelését el kell mélyíteni és a fiatalokat oda kell vezetni, hogy életcéljukat a szocialista társadalom távlataiért vívott harcban lássák.

Több alapszervezet taggyűlésén azt a határozatot hozták, hogy az üzemekben működő szervek és szervezetek az ifjúság nevelésire vonatkozóan közös munkaterveket dolgozzanak ki. Az ifjúsági funkcionáriusok sok figyelmet fordítottak a CSISZ-be lépő tagokra, nagyobb igényeket támasztanak a CSISZ-tagokkal, valamint a CSISZ tevékenységével szemben.

A bratislavai J. Dimitrov vegyészeti üzemben az öszszes fiatal megismerkedett a pártdokumentummal.

Szeptember végétől az üzemben negyven ifjúsági ellenőrző bizottságot állítanak fel. A taggyűléseken

láttuk, hogy a fiúk és leá- .■ nyok megértették, milyen nagy jelentőségű a pártdo- J« kumentum és mennyire fon- íj tos, hogy a fiatalok részt % vegyenek a vitában. Most, ŕ amikor behatóbban kísérjük ■. figyelemmel a fiatalok tévé- 5* kenységét, azt észleljük, "J hogy a CSKP XII. kongreszszusa tiszteletére indított mozgalmak még nem váltak ^ tömegessé. Még mindig ,■ akadnak olyan ifjúsági szer- ■, vezetek, amelyek azt hiszik, J* hogy a pártdokumentumra vonatkozó vita csakis a S pártszervezetekre hárul. «J Lendítsük fel a szocialista ■. munkabrigád címért, vala- I* mint a CSKP XII. kongreszszusának brigádja címért J* folytatott versenyt és érjük / el, hogy elsősorban ezek vegyenek fokozottabb mérték- ,• ben részt a pártdokumen- *. tűmről folytatott vitában. I*

k. GY. ■;

Ü5B

A következő pontokban foglaltuk össze a követelményeket:

1. Ha a CSISZ-szervezetek az egyes részlegeken jól működnének és a CSISZ gazdasági vezetőségei még tevékenyebbek lennének,

— jobb munkafeltételeket teremtenének és jobban szerveznék a kulturális életet és a sporttevékenységet,

— minden fiatal emelné a minősítését, szorgalmasan látogatná az üzemi munkaiskolákat, tanfolyamokat és tévúton folytatna tanulmányokat,

— minden részlegen fellendítenék a szocialista munkaversenyt és általánosítanák a határvidéken szerzett tapasztalatokat,

— új ifjúsági kollektívákat és a teljesen gépesített munkacsapatokat és brigádokat szerveznének,

— versenyt indítanának az állattenyésztésben, hogy minden dolgozó teljesítményét kiértékelhessék, lemérhessék és számíthassanak vele.

2. Több figyelmet kell fordítani a fiatalok beosztására és nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gazdaságban a munkát idővel teljesen gépesítik és a legmagasabb technológiai színvonalra emelik.

3. Feltétlenül kedvezőbb szociális viszonyokat kell teremteni, főleg a nőtlenek életkörülményeit kell megjavítani.

4. Azonnal ki kell dolgozni a téli időszakra a harmonogramot, különösen a növénytermelésben dolgozók számára és mindenkit pontosan be kell osztani a munkába.

5. A CSISZ kerületi vezetőségei és járási vezetőségei gondosabban válogassák ki a határvidékre jelentkező fiatalokat, és feltétlenül külön-külön minden jelentkezővel alaposan ismerkedjenek meg. Ne vegyék számításba az olyan jelentkezőket, akik csak rövid lejáratú brigádidőre akarnak menni.

A CSISZ járási vezetőségei azzal, hogy a fiatalokat a határvidékre küldik még nem teljesítik küldetésüket. Az ifjúsági szervezetek továbbra is

maradjanak kapcsolatban a fiatalokkal, kísérjék figyelemmel az életüket és munkaeredményeiket.

A CSISZ olyan kerületi és járási vezetőségei, amelyek alá a kérdéses állami gazdaságok tartoznak, feltétlenül törődjenek az állami gazdaságokon szervezkedő fiatalokkal és úgy irányítsák őket, hogy azok ne csak a gazdasági feladatokat teljesítsék, hanem kulturális és politikai téren is szép eredményeket érjenek el.

Anton Babinec, Emil Nemec

a CSISZ SZLKB mezőgazdasági a CSISZ nyugatszlovákiai kerüosztályának vezetője létének titkára,

Emil Remeň,

a Smena szerkesztője

Ez«* a fehérköpenyes fiatal lányok Zólyomban m móló gépeken végzik el az EFSZ-ek elszámolásait.

szó-