Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-09-25 / 39. szám

Prágában, a fővárosban igen sok a külföldi turista. Szívesen keresik fel a Moldva partját és gyönyörködve szemlélik a túl­oldali Malá Stranát. A nyáron történt A nyár folyamán országos méretben eredményesen kapcso­lódtak a fiatalok a különböző meliorációs építkezésekbe. Or­szágos viszonylatban 430 meliorációs építkezésen vettek részt. Még érdekesebb és többet jelentő • ez a szám, ha kitűnik, hogy 11 853 hektárnyi területre hat ki a fiatalok által végzett talajjavítás. Különösen a főiskolás brigádosok munkája járt jó eredménnyel, de a középiskolák is komoly eredményekkel dicsekedhetnek a talajjavítással kapcsolatban. A komposztkészítést is tovább folytatták a fiatalok a ré­gebben megkezdett akció szerint. Országos méretben tíz és fél millió köbméter komposztot készítettek az idén a fiata­lok. Különösen a lounyi, litoméricei, Uherské Hradíšte-i, ga­­lántai, dunaszerdahelyi, rimaszombati, losonci és jihlavai já­rások CSISZ-szervezetei járnak az élen a komposztkészítés­­ben. A komposztozás pedig nagyobb terméseredményeket biztosít. A LEGJOBBAKAT KITÜNTETTÉK Alakulatunk, melynek Mich­­na tiszt a vezetője, a most be­fejezéshez közeledő gyakorlati évben nagyon sok szép ered­ményt ért el. Az elért eredmé­nyek nemcsak a harci és poli­tikai felkészülésben kiválóak, hanem a népgazdaságunknak nyújtott segítség terén is. Hi­szen nyáron a szénakaszálás idején 1800 mázsa szénát taka­rítottak be a katonák a vállalt 1200 mázsa helyett. Az aratás­nál is sok segítséget nyújtot­tak a közeli szövetkezeteknek. A jól végzett munkáért ter­mészetesen jutalom is járt, és alakulatunk vezetőjének meg­volt a lehetősége és oka, hogy a jutalmak osztásánál bőkezű legyen. Nemrég feszes vigyázz­állásban állt az alakulat, ami­kor Schaffer tiszt felolvasta a parancsot, amely az alakulat legjobbjainak a kitüntetéséről szólt. A harci és politikai ki­képzésben, valamint a szocia­lista munkaversenyben kitűnt katonákat az alakulat kibontott harci zászlaja előtt fényképe­zik le — hangzott a parancs. Mišún őrvezető, egysége CSISZ- szervezetének az elnöke is eb­ben a kitüntetésben részesült, mert példás katona és tulajdo-1 nosa a Fučík- és PPOV-jelvé­­nyeknek is, ezenkívül ő az ősz-, tag legjobb lövésze. Nagy Árpád, katona Szívesen leveleznénk Bajnái Sándor, Nyíregyháza, Bessenyei tér 7., Magyarország. Különböző témákról levelezne magyarul, 18 éves tanuló. SoMo: Forduljon a következő címre. Hydinárske závody, Ivanka pri Dunaji vagy Cíferbe. Egy tanácstalan kisleány: Forduljon a KNB munkaügyi osztályához. Az OHARA n. v. címe AŠ. Kémikus fiú: Chemické zá­vody Juraja Dimitrova, Bratis­lava, Trnávka, Doležálova ul„ Zdravotnícka škola Dr. Hálka, Nedbalova ul. 4., odd. mimo­riadnej formy štúdia. Gitáros leány; írja meg, hogy melyik városban lakik. Vörös liliom: Próbálkozzon újabb kérvény beadásával. Igyekezzen tanítói álláshoz jutni és tévúton folytatni ta­nulmányait. Szöszi: Érdeklődjön a követ­kező címen: Odevné závody, Prostéjov, Strední prűmyselná škola odevní, Praha 7, Jablon­­ského 3, Trutnov, Trenčín — ulica 1. mája 5. G. D. Ebed: A tanítótalálko­zásról nem jó a beszámoló, legjobb lenne, ha a faluról írna valamit. Motesíky Árpád, katona: Az írás sajnos, nem felel meg. Legközelebb biztos jobban si­kerül. Nagy Árpád, katona: Az írást közöljük, de a fényképet nem. Reméljük jól telnék a napok. Horváth Teodor: Úgy látszik máskor a fiataloknak nagyobb rendet kell tartani, ha táncmu­latságot rendeznek az említett községben. Az írás azonban nem felel meg. Furin Zsuzsi: Beküldött írá­sa közölhetetlen. Egy hosszúcopfos barna lány: Igaz, csak 18 évet betöltött egyéneket alkalmaznak a gyár­ban. Legjobb lenne, ha valami szakmát tanulna. Fadgyas Mária, Somogyszob, Keleti köz, 2 sz. Somogy me­gye, Magyarország. Németül, magyarul, levelezne, képesle­velezőlapokat cserélne, 17 éves diáklány. Andrássy Éva, Pá^a, Eötvös József u 16. sz. Magyarország. Magyarul, németül levelezne általános témákról. 17 éves diáklány. Szabó Péter, Makó, Hold u. 6. sz. Magyarország. Magyarul le­velezne sportroi, zenéről, 18 éves tanuló. Horváth Mária Pápa, Klapka u. 6 sz. Magyarország. Iroda­lomról, művészetről levelezne magyarul, 18 éves gimnáziuhii tanuló. Lázár Péter, Budapest XXII. kér. Budatétény, Kossuth La­jos u. 21 sz. Magyarország. Sportról levelezne magyarul, közgazdasági technikumi tanu­ló, 17 éves. Pólyák Mária, Tiszabő, Vörös Hadsereg u. 26 sz. Magyaror­szág. Magyarul levelezne, szí­nészképeket cserélne, 16 éves gimnáziumi tanuló. Mikola Eszter, Törökszent­­miklós, Szakálla? u. 31 sz. Ma­gyarország. Különféle témákról levelezne magyarul, 16 éves tanuló. Holzer Margit. Devecser, Engels Frigyes u. 16 sz. Ma­gyarország. Magyarul, németül levelezne filmről, zenéről, 18 éves. Sárkány Krisztina, Kerta, Magyarország. Magyarul, oro­szul levelezne álta ános témák­ról, 18 éves diáklány. Hoffmann Ädátn, Budapest, XlV. ker. Tábornok utca 24 sz/a. Magyarul oroszul németül le­velezne nyelvgyakoriás céljá­ból, 20 éves egyetemi hallgató. Feke László, Kalocsa, Hunya­di J. fiúkollégium, Kossuth u. 14. Magyarország. Magyarul és franciául levelezne. 17 éves ta­nuló.-f-4ernad men ti kis f altiban Szelíd hajlatok közt kis falu: Migléc. Nem messze magaslik ugyan a híres tokaji hegy, szin­te ideérezni róla a sárgába bo­ruló erdő fanyar illatát. Ott talán épp szüretre készülnek, Miglécen pedig a szárazsággal küzdöttek, nehezen tudtak szántam. A traktor majdnem asztalnagyságú hasábokat for­gatott ki az alaposan megszik­kadt földből, de azért a fiata­lok mégis csak elvégezték a szántást, nem lehet pihenni, amikor a termésről van szó. A szövetkezet hírét, jó nevét nem akarják foltosra változtatni, in­kább mindent megtesznek, amit Csak kíván tőlük a becsület. A falun friss vizű patak fo­lyik át, asszonyok sulykolják benne a ruhát végig. Ügy lát­szik, érdemes itt mosni, jó lágy a víz. A csendes, mélázva ka­nyargó Hernád ugyancsak egy kőhajításnyira van. Vajon mi­ért nem öntöztek hát — érdek­lődöm a szövetkezel vezetősé­gétől. Annyit öntöztünk, amennyit csak lehetett — mondják. — Különösen a legelőt és a takar­mányféléket. Éppen az a szerencse — be­szélte Novotný Károly zootech­­riikus és Medve Ernő agronó­­mus, hogy öntözni tudtak. A fiatalok elhúzódtak ugyan a fa­luból, de annyi maradt ideha­za belőlük, hogy a fontos mun­káknál, így az öntözésnél is se­gítettek. Óriási jelentősége van az egyszeri legelőöntözésnek is. A szövetkezet 1G5 hektárnyi rét- és legelőterülettel rendel­kezik. A mezőgazdasági terű-, lethez képest eléggé nagy ez a terület. Minden áron renjLbe kellett tehát hozni, hogy ne es­sen ki a termelési körforgásból. Tavasszal megboronálták, mü­­trágyázták, komposztozták a fiatalok segítségével. Utána olyan fü termett rajta, hogy a növendékteheneket rajta tar­tották Karámokat létesítettek és a szarvasmarhák előhizlalá­­sát teljesen ott végezték legel­tetéssel. A zootechnikus sorba mutogatja az istállókat, ahol most már közvetlenül vágásra, beadásra hizlalják a szarvas - marhákat. Ezek az idén egy szem abrakot sem kaptak — beszélte Novotný Károly, a le­gelőn nőttek fel, ott erősödtek. így aztán lehet állatot te­nyészteni, ha jó a legelő és a rét, ha jól gondozzák, kitűnő rajta a fü. A legelő javítására fő súlyt helyeznek, mert úgy tervezik, hogy a jövőben főleg a legelő és a rét tartsa el az állat álló-, mányi, magtárból csak télen, hófúváskor abrakoljanak. Ter­veik szerint legközelebb a má­sodnövényeket és a takarmány­féléket is öntözik, mert nagyon kifizetődő. A húst, tejet így ol­csóbban termelhetik, de az idén is tervszerűen teljesítik a hús­­beadást, pedig 99 kg marhahúst adnak le egy hektár terület után, a tojásbeadást pedig szeptember elsejéig teljesítet­ték az idei esztendőben. Öröm­mel beszélik, hogy 170 szarvas­­marhát tartott el a 105 hektár legelő az idén. Jerga József, a szövetkezet párt szervezetének elnöke, a fa­lu társadalmi életéről beszél. Közben elszólja magát, hogy az idén 31 mázsás hektáronkénti hozamot értek el búzából, ár­pából 34 és fél, zabból pedig 41 mázsásat. Komoly forduló­pontnak veszi a falu életében a CSISZ-szervezet megszerve­zését. Két hete volt a CSISZ alapszervezetének alakuló gyű­lése. Eddig még nem működött a faluban ifjúsági szervezet. Jerga Ágnes az alapszervezet elnöknője, Kovács Ibolya és Molnár István pedig vezetőségi tagok. Az alapszervezeten ke­resztül, no meg a szövetkezet sikereivel hatni tudnak majd az idegenben dolgozó és csak néha hazajáró fiatalokra, hogy maradjanak itthon, a szövetke-Séta a prágai áliatkertben Nem mindig a mennyiség te­­sjzi, hanem a minőség — mond­hatjuk bízvást a prágai állat­kertre is. Mert ha néhány, Prá­gánál kisebb város aránytala­nul nagyobb állatállománnyal iS rendelkezik, annál nagyobb a fővárosban a zoológiái ritka­ságok száma, amelyekkel alig dicsekedhetnek más városok hasonló létesítményei. Ennek a körülménynek köszönheti a prágai állatkert tömeges láto­gatottságát és jó hírnevét bél­és külföldön egyaránt. A Vlta­„fehér bundások“ viszont min­den évben szaporodnak és a kis bocsok előnyösen becserél­hetők más állatkertek vagy cirkuszok ritkaságaiért: Körsétánkon a medve-külön­­az ausztráliai sün és nem ke­vésbé ritka példánya a Kínából származó pikkelyes állat. Kö­vetkezik a dél-amerikai láma, a világ legfinomabb és legsely­mesebb gyapjúnak hordozója, mellette pedig „földije“, a nan­du, a dél-amerikei pampák struccra hasonlító gázlómada-A prágai állatkertbe szibériai kis tigrisek érkeztek. A három tigris most még egyelőre ilyen kosárban is békésen megfér. va folyó völgyében, a Troja nevű parkban ízlésesen elhe­lyezett állatkert könnyűszerrel elérhető a főváros bármelyik részéből. A főbejáraton belépve első­nek a Himalája-medve ötlik szemünkbe. Ez a mókás kedvű, vízben lubickoló és társaival örökösen birkózó állat első lá­tásra meghódítja a látogatók „szívét“. Kecses mozdulataik­kal ugyancsak ámulatba ejtik a nézőket a közeli vízmedence búvárjai, a. fókák. Legnehezebb megközelíteni a majmok pavi­lonját, mert ott nyitástól zár­óráig hullámzik az embertömeg a rács előtt, beleértve az örö­mében visítozó gyermekhadat. A ketreclakók közül kétségte­lenül a csimpánzok a legked­veltebb móka-csinálók, de a mandrilok, a maipák és egyéb ritka majomfajok is megnevet­tetik a iegkomorabb felnőtte­ket. Ai, esetlen mozdulatú je­gesmedvék csak a fogságban lustultak el annyira, hogy ma­gatehetetlen, tunya hústömeg­nek látszanak. Pedig ez az északi-sarki ragadozó a Jeges­tenger vizeiben a 80 kilométer­nyi utat is megússza napon­ként. Kevesen tudják, hogy a Déli-sarkon nem élnek jeges­medvék! A fogságban ellustult legességek frontját a flamin­gók szakítják meg, a fehér, rózsaszín tollazatú, csupaláb gázlómadarak sokasága, a szá­mukra létesített mesterséges tóval együtt. Azután kisebb ra­gadozók következnek, neveze­tesen a kis afrikai róka, a fen­nek, a panda, majd a világ egyik legritkább állatja, a Kí­nából származó, de ott már teljesen kipusztult őriáspanda nevű macska medvefaj. A so­rozatot a közmondásossá vált lustaságáról híres lajhár zárja be. A jegesmedvéhez hason­lóan a lajhár is — csupa una­lomból — évenként szaporodik, ami tudományos körökben mél­tó feltűnést keltett. A kígyók közül említést ér­demel az Indonéziából szárma­zó krajta, amely a fogságban, megfelelő mozgás híján egy­szerűen nem hajlandó — enni! Az „éhségsztrájkoló“ hüllőt tehát mesterségesen kell táp­lálni: az ilyenkor felette inger­lékeny, hét méter hosszú csú­szómászót 8 markos legénynek kell lefognia, hogy belégyömö­­szölhessék a temérdek galam­bot, tyúkot és házinyulat. Ez­zel a „rakománnyal“ azután 4- 6 hétig is beéri. Egész Európában csupán a prágai állatkertben található zetben segíteni az idősebbeket. Aztán vegyék át a vezetést, boldoguljanak a faluban és a közösben. A faluban új. áruház épült, s a fiatalok lerakták az épülő kultúrház alapköveit is. Az alapbetonozásnál jelen volt a falu minden fiat alia Űj óvodát, községházát már építettek. Ta­karos, többnyire bádogfedelű házak mosolyognak virágos kiskertekkel. Szép falu ez a Migléc, ha sze­rényen is búvik meg a Hernád­­parti lankák között. Nem elha­gyatott táj, a vasúti sínek száz méterre fénylenek a falu szé­létől. Éppen csak több fiatal munkaerő keH a szövetkezetbe. A vezetőség kitűnő, az elnök Kovács István és az agronómus tizenkét éve töltik be funkció­jukat, nagyszerű, rátermett emberek.. Járt utakon haladva az idősebbek segítségével vígan boldogulnak majd a fiatalok is idehaza, mert előbb -utóbb meg­értik a rájuk váró feladatok fontosságát és urai lesznek a szövetkezetnek. Ez legyen a célja az újonnan alakult CSISZ - szervezetnek s az, hogy változ­tassa meg a falu arculatát a kulturális fölemelkedés terén is. A Hernád álmosan folyik, kö­zeli erdők susognak a hegyol­dalon, apró falvacskákat elrejt­ve. Szép vidék ez, de a fiatalok még szebbé tehetik. BAGOTA ISTVÁN ra. Ennek tyúkja évenként 10 tojást tojik különböző helye­den. A tojások felkutatásával és a közös fészekbe való gurí­­tásával azután a kakasnak kell vesződnie és ugyancsak ő ne­veli fel a nandu-fiókákat. Egy további kifutóban Afrika állatvilága tárul szemünk elé: antilopok, háromféle zebra, af­rikai struccok és a zsiráfok. Az utóbbiak annyira megedződ­tek a fogságban, hogy egyes antilop-féleségekkel egyetem­ben a hólepte talajon is elsé­tálgatnak, akárcsak a zord északról származó shetlandi pónik. Tőszomszédságukban megtaláljuk az egy- és kétpű­­pú tevéket, a „sivatag hajóit“, amelyek a technika minden vívmánya ellenére még ma is pótolhatatlanok Ázsia és Afri­ka egyes vidékein. A ritkaság számba menő Pre­­valsky-féle lovak gyors szapo­rodása folytán éttékes csere­alanyt nyer az állatkert veze­tősége hasonló létesítmények számára. A parányi termetű kameruni kecske gidáját is a gyermekek szeretik a legjob­ban, mert nem nagyobb egy közönséges tyúknál. A juhok legértékesebb fajtája, a kara­kul sem hiányzik, amelyeknek gyapjúból a perzsa szőrme ké­szül. Bajos volna felsorolni a ren­geteg egzotikus madarat mind az öt világrészből, azt a vakító színpompát, amely oly jelleg­zetessé varázsolja a trópusok tarka állatvilágát. Méltó befejezésül pedig az állatok királya tekint ránk sor­sába beletörődött, mélabús szemével: az oroszlán. „Udva­rához" tartoznak a tigrisek, párducok, jaguárok és pumák különféle válfajai. Nemcsak a prágai, hanem bármilyen állatkert látogatása alkalmával legyünk „emberek“. És ne hajigáljunk oda a véd­telen, tudatlan állatoknak ehe­tetlen vagy emészthetetlen tárgyakat! Mert nemcsak a szegény állatokat kínozzuk meggondolatlanságunkkal ha­lálra, hanem érzékenyen meg­károsítjuk népgazdaságunkat is! va. J. Vidáman- i*r ' Nagy volt az öröm és az izgalom a szálkái fiatalok között. Kirándulásra készü­lődtek. Az EFSZ ötnapos ki­rándulást rendezett tagjai részére és ezen szép szám­mal vettek részt fiatalok is. Ez természetes is, hiszen a szövetkezetben sok fiatal dolgozik és nemcsak a ker­tészetben, hanem az állat­­tenyésztésben és a gépesí­tett munkacsoportban is jól megállják a helyüket. A kirándulás rengeteg él­ményt nyújtott. A fiatalok leginkább a Tátrában, Po5ú­­vadlón érezték jól magukat, ahol vidáman csónakáztak, vizibicikliztek Jókedvűen élvezték a, hajókirándulás örömeit is az árvái duzzasz­tógáton és a kilátást a Ma­gas Tátra ' csúcsaira. Meg­ragadok voltak a domicai és a demenovai cseppkőbar­langok, ahol a cseppkőkép­ződmények széles skálájában gyönyörködtek. Megtekintet­ték a dobšina; jégbarlangot is. Meghatódtak kraszna­­horka vára történelmi em­lékeinek hatása alatt és a betléri kastély pazar beren­dezése láttán amely ma már szocialista államunk jóvoltából az Andrássy gró­fok kényelme helyett a tu­risták kíváncsiságának ki­elégítését szolgálja. A Cho­­pokra vezető úton, . amit drótkötélpályán tettek meg, még a fenyegető vihar sem tudta elrontani a fiatalok kedvét, akik a sötéten tor-­­nyosuló felhők láttára is jól érezték magukat. Hazafelé elégedettséget lehetett leolvasni a fiata­lokról és azt hogy helyeslik, ha a szövetkezet vezetősége a kulturális alap eszközeiből ilyen célokra is fordít. Pesko László, Szalka Szombat délutáni kikapcsolódás a szeptemberi napsütésben.

Next

/
Thumbnails
Contents