Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-09-25 / 39. szám

jMiniiiii;!iiii!iiiii!iiiiiiiiiiiiiii(iiiiJiiiiJJiJiiijiiiJ)ijjjjjjijjjjjjijjijjjjji.”Miiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiü Vannak a történelemnek egészen különös fur­csaságai. Olvasom pálcául, hogy a Szegedi Tudományegyetem József Attila nevével indul az el­következő oktatási évadban. Mi is történt tulajdonkép­pen? 1925-ben, az akkor húsz­éves szegedi bölcsészhall­gató megírja a Tiszta szív­vel című, immár (valóban így mondhatjuk) világhírű versét: Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm“. A költőt a vers megjele­nése után bíróság elé cipe­lik, s mikor vizsgázni megy, Horger Antal, az egyetem félelmetes hírű, s félelme-Attila és az Egyetem = E = = E = = E E = = E f § E i BATTA GYÖRGY Született 1943-ban Rima­szombatban, jelenleg a nyit­­rai Pedagógiai Intézet hall­gatója. Eredeti hangú, a mai, huszadik századi világ jelenségeit versbe-szedni­­akaró versei méltó feltű­nést keltettek irodalmi kö­reinkben. Sajnos, hogy ezek a túlságosan Is újszerű ver­sek legtöbbször még csak a kísérletezés stádiumáig tudnak eljutni, és sokszor kísért bennük a modoros­ság. József Attilához Mikor neonok alatt ballagok, s az égen fényes réz-hold-karikát kerget az est fény-botokkal, mikor neonok alatt ballagok rádgondolok mindig, József Attila. A kirakatok előtt eszembe jutsz és fáj tudnom, hogy nem volt sokszor rendes cipőd, de több-számmal-nagyobb kopott cipő-hajóiddal te büszke kapitány beeveztél mégis rim-evezőkkel a halhatatlanságba. Mikor egy kenyérbe harapok rádgondolok mindig, József Attila Hidd el, ha rajtam állt volna, akár az űr hatalmas kenyereit, a napot vagy holdat tettem volna elé'" egyél testvérem. Ha élnél most, vájjon hogy írnál? Versbe törnéd a mát? A csövekbe-rekesztett csillagokról, mik kitörni igyekeznek minden este s szikrázásuk elönti az utcát, a neonokról írnál Attila? A piros, kék, zöld, sárga neonokról, a televízióról, rakétákról, elektronikus agyról, gyárakról. Les Paul gitárszámairól írnél Attila? Mert ez az én világom, ezt hozták az évek, s röpítenek egyre előbbre a perc-rakéták. Az én világom két gömb Röpül suhogva Ha egymásnak röpül?! Ha feketék lesznek a pipacsok, búzavirágok tulipánok az emberek ha feketék lesznek? Az én világom két gömb Attila, Te is ugye toll-varázsfilcádda! bűvészként segítenél elkerülni az összekoccanást. Láttam Flórát. / A Balatonná1 jártam és láttam Flórát. Téged láttalak benne Attila. Nekem is van Flórám: Katim. Éppen olyan 6 nekem mmt neked volt a tiéd Egyszer, (az ég kék füstjei fény-köteleken már a földre szálltak, s dermedt-kékké: virággá összeálltak) mi ketten Katival a folyóparton gyerekek tudtunk lenni újra, sár-tésztákat gyúrtunk, ég-tetős kék-falú házunkban égett a nap-lámpa, ^kék-falú házunkban egy pillanatra megszűnt a világ, s ahogy feküdtünk ott egymás mellett arcunk bronza összeforrt az éggel. Hogy is írnád? A lemezjátszó: zenélő láda? A televízió: kis mozi? A helikopter: motoros szitakötő? Hogy is állna össze verssé korunk zajos kuszasága? Mert ezt kel! írni. amiben élünk, ahogy vagyunk. így ezt a létet, ugorhatsz előre is, hátra is, akár egy ezredévet, de úgy, hogy maradj mégis a jelenben. Ültesd Mária Teréziát űrhajóba, Napóleonnal szereltess neont, de versed legyen mégis mostani, mát rögzítő igaz óda. Harcolok, hogy mindig jó legyen. Hogy legyen örökre béke. Nem vagyok babonás, de ma este fényes szerencsepénzként a holdat dobom az ég-víz átlátszó fenekére, és mormogom, akár a varázsigét: legyen örökre béke. Ezt kell írnom mindig Mennyire más mégis már verset írni nekem most, mint pár évtizede neked. De ha te is itt élnél közöttünk, Attila ugye írnád (hogy mindig jó legyen) te is a békét-féltő verseket? tesen bigott nyelvészpro­fesszor eltanácsolja az egyetemről. 1932-ben, em­lékezetes születésnapi ver­sében így ír erről a költő: „Lehettem volna oktató, nem ily töltőtollkaptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden, eltanácsolt az egyetem fura ura“. Miről van szó tulajdon­képpen? A lapok méltókép­pen kommentálták a név­adást, megállapíttatott, hogy itt volt az ideje József Attila szegedi rehabilitáció­jának, s volt lap, mely a hír mellé, akasztófahumorral szinte, leközölte a Születés­napomon című verset: „Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj“. Mi most nem erről aka­runk szólni. Hanem a máról, József Attila példájának mához szóló tanulságáról. Meu ki állíthatná például, hogy manapság már nem akadnak az egyetemeken Horger Antalok? Üj típusú iskolarendszerünknek sike­rült már rengeteg konzer­vatívizmust kiküszöbölni egyetemeinkről, de . vajon sikerült-e mindent kiküszö­bölni. ami régi, ami rossz, ami elmaradott, ami begye­pesedett? Megdöbben olykor, az em­ber: Hát soha nem tanulnak már a történelemből a Hor­ger Antalok? Mert Íme a pofon; a történelem pofon­ja. ugyanaz az egyetem, amely alig négy évtizeddel ezelőtt kizárta soraiból leg­nevesebb hallgatóját, a ma­gyarság egyik legnagyobb lángelméjét, most alig pár évtized múltán kénytelen fejet hajtani József Attila nagysága előtt s az ő nevét tűzni zászlajára. Mert: Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj. Én egész népemet fogom, nem középiskolás fokon taní­tani. Könyvek között Nemcsak a kisdiákok, hanem a felnőttek számára is meg­nyíltak az iskolák kapui. Ha­zánkban a gyermekek a tan­könyveket már ingyen kapják, míg az idősebbek egyelőre még saját maguk gondoskodnak a tanulmányok folyamán szüksé­ges tankönyvekről és segéd­eszközökről. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a fel­nőtteknek is meg van rá a le­hetőségeik, hogy a tanulmá­nyok folyamán ingyen jussanak könyvekhez, hiszen a kölcsön­­könyvtárak szükség esetén hosszabb időre is lehetővé te­szik a könyvek tanulmányozá­sát és olvasását. A Szlovák Pedagógiai Könyv­tár Bratislavában, (Klarissza utca 5. sz.) hatalmas szlovák, magyar és más nyelvű anyag­gal rendelkezik, és nemcsak azoknak áll rendelkezésére, akik Bratislavában laknak, vagy ott folytatják tanulmányaikat, hanem a vidékiek számára is. A Szlovák Pedagógiai Könyvtár az iskolai könyvtárak módszer­tani központját képezi. A taní­tók és tanulók az iskolai könyvtárakon keresztül fordul­hatnak a Szlovák Pedagógiai Könyvtárhoz, ahonnan kéré­sükre a legrövidebb időn belül elküldik a megrendelt könyve­ket. A könyvtár szakemberei szívesen sietnek bárki segítsé­gére, akinek tanulmányai fo­lyamán szakirodalomra van szüksége, és összeállítják a megadott tárgykörre vonatko­zó könyvek jegyzékét. Szükség esetén a megadott címre pos­tán is elküldik azokat. A könyv­tárak közötti szolgálat révén esetleg más könyvtárakból is beszerzik a kért könyveket, A könyvtárban nemcsak pe­dagógiai, hanem más szaktár­gyú könyveket is találunk: po­litikai irodalmat, népszerű tu­dományos és szépirodalmat. A könyvtár-alapot állandóan bő­vítik és évről évre újabb pót­jegyzéket hoznak nyilvános­ságra. A Szlovák Pedagógiai Könyv­tár kényelmesen berendezett olvasótermeiben a szakosított segédkönyvtárakon kívül több­száz különböző nyelvű folyó­irat áll a látogató rendelkezé­sére. A könyvtári épület ódon árkádos udvarán a már közel­jövőben csendes meghitt lég­körben olvashatnak. A könyvtár naponta 8-tól 9 óráig, szombaton pedig 8-tól 12-ig áll a nagyközönség ren­delkezésére A könyvkölcsön­zés teljesen díjtalan. A könyvtár tevékenysége fő­leg a pedagógiai ismeretek népszerűsítésére cs elmélyíté­sére irányul, ennél fogva a könyvtáralap főleg a nevelés­­tudománnyal összefüggő szak­­irodalmat öleli fel. Napjaink­ban különösen előtérbe helyez­kednek az ifjú nemzedék neve­lésének kérdései, megoldásuk nemcsak a szülők és tanítók, hanem az egész társadalom feladatává válik. A szlovák pedagógiai könyv­tár ebben a munkában fontos feladatok teljesítését vállalta magára, rajtunk múlik, hogy a könyvtár nyújtotta lehetősé­geket teljes mértékben igény­be vegyük. —ef— A barátság jegyében BESZÉLGETÉS VASZY VIKTORRAL, A SZEGEDI SZÍNHÁZ FŐZENEIGAZGATÓJÁVAL Csupa szikrázó jókedv, csu­pa vitalitás! Arca naptői bar­­nult; egy csipetnyit magdal hozott a Tátra szabad levegő­jéből ...) — Idestova a 18-ik nyarat töltöm az önök gyönyörűséges Tátrájában. Jövőre is itt le­szek! ... Először a Szabadtéri Játékok­ról érdeklődünk . . — Véleményem szerint min­denképpen meg ehetünk elé­gedve az elért sikerekkel! Már nemcsak hazai, de komoly nem­zetközi eredményt is elkönyvel­hetünk Idén nem kisebb csilla­gok szerepeltek Szegeden, mint Margaret Tynes, Luigi Ottolinl, Zenaida Pally. Az Aida nemzet­közi színvonalú előadás volt. A Szegedi Szabadtéri Játékok szimbólumai a ma: egészséges magyar kultúrpolit;kának. — A jövő évad színházi ter­vei? ■» Több új mű bemutatására készülünk az új szezonban. A tervbevett premiérek közt sze­repel Ján Cikker államdíjas szlovák zeneszerző Bég Baja­­zid című operája is. A premiért január közepére tervezzük. — Hogy esett a választás éppen erre az operára? — Mindenekelőtt maga a mű témája fogott meg! Azonnal felfigyeltem rá. Az ilyesfajta mondák, legendák mi előttünk, magyarok előtt is ismeretesek. Ha végiglapozunk a magyar történelem lapjain, feltétlen szemünkbe ötlik. mennyire megszenvedte a magyarság a „török veszedelmet“! Bizonyos vagyok benne — s már előre is örömmel tölt el — hogy Cik­ker operájának igen nagy vissz­hangja lesz minél mk is! Maga a bemutató csúcs dokumentá­ciója lesz annak, a szellemi kultűrközlekedésnek, amely a két nemzet között az utóbbi években oly örvendetes módon elindult! A Duna völgye népei­nek kultúrája sok tekintetben közös gyökérből táplálkozik. Végeredményben minden olyan művészi alkotás, amely ezt a fenséges eszmét fejezi ki, a két nemzet baráti közeledését, és egymás megértését szolgál­ja! Es mi, a kultúra szerény harcosai, ezeknek a kulturális kapcsolatoknak az elmélyítésé­re törekszünk; hogy a két nép barátsága örökre egybeková­­csolódjék ... — Egyéb tervek? — Talán nem érdektelen, hogy jövőre csereakciót terve­zünk a besztercebányai opera­házzal. Hangversenyeket is tervbe vettünk — közös kon­certeket! Olyan értelemben, hogy a két ország művészei közösen. együtt szerepelné­nek ... áthatva attól az eszmé­től is, hogy a magyar közönség még közelebbről ismerkedjék meg a csehszlovák kultúra leg­jelesebb alkotásaival — és ter­mészetesen, magukkal az elő­adóművészekkel is! Kézfogás: erős vibráló kéz — egy kiváló karmester keze! Somorjay György KULTURÁLIS HÍREK • Aragont, a francia haladó írót a prágai Károly Egyetem bölcsészettudományi fakultása ünnepélyes keretek között díszdoktorrá avatta. • Hja Prachov államdíjas és Bohuslav Brezovský csehszlo­vák írók e napokban Budapes­ten tartózkodtak, ahol a Cseh­szlovák Kultúra helyiségében baráti beszélgetéseket rendez­tek. • A Szovjetunióban most adták ki könyv formában Mó­ricz Zsigmond hat színdarab­ját. = 'lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll*' Eillllllllllllllllt 1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111-Egri Viktornak, a csehszlová­kiai magyar irodalom egyik élő veteránjának első írásai kelle­mes benyomást jelentettek az olvasók számára. A kezdő író szerteágazó képzeletvilága, mű­velt nyelvi kifejező képessége színessé, elevenné tette még a történetekben, drámai konflik­tusokban szegényes elbeszélé­seket is. Humanitása, mélyen érző emberi gondolkodása meg­különböztette a többi, vele egy­korú és együtt induló tollfor­­gatóktól, a népies Darkó Ist­vántól. a polgári Sebesi Ernő­től, Palotai Boristól, de osz­tályszármazásánál fogva ö sem jutott el addig a megismerésig, ameddig már akkor eljutott a művészileg sokkal kiforratla­nabb Morvay Gyula, avagy Sellyéi József. S most, hogy a Keserű égbolt lapjait forgatjuk, ezek az érzé­sek újra felvetődnek bennünk, s új mérleg felállítására kész­tetnek. Az új mérleg készítésé­hez azonban új súlyra — új írásra van szükség. Csakhogy éppen itt, ezen a ponton van egy kis szépséghibája a kötet­nek, amit már Tolvaj Bertalan is szóvá tett az Űj Szó 1962. aug. 18. számában. A könyv alig hoz új írást, az elbeszélések legtöbbje ismert, többször meg­jelent, vagy átdolgozott művei a szerzőnek, Furcsának találjuk azt is, hogy a novelláskötetból nálunk kiadott 1400 példány a bennük lévő novellák szempont­jából eltér a Magyar népköz­­társaság részére készített 1730 darabtól. Míg az itten forga­lomba hozott könyvek felölelik a szerző által kiadott novellák majd minden darabját, addig a Magyarországra küldött pél­dányszámok csak az utolsó év­tizedekben írt elbeszélései vá­logatását tartalmazzák. Tény, hogy ezek kiforrottabb alkotá­sok, de ha már közös kiadás, akkor miért kell ilyen megkü­lönböztetést tenni? Vagy ha értékmérésnek vesszük ezt a megnyilvánulást, akkor az mi­ért nem vonatkozik mind a két félre egyformán! Egri Viktor legtermékenyebb íróink egyike. Müveit gondosan újra és újra átdolgozza — és újra kiadja. írói munkásságá­nak fölfelé ívelő pályáján for­mai készsége és stílus-gazdag­sága egyre gyarapszik és bővül. A szép szó mestere. Hajlékony nyelvezete pompásabbnál pom­­pásabb képeket jest az olvasó elé. írásaiból kicsendül lírai­­ságra való hajlama, még e szi­gorúnak nevezett műfaj kere­tén belül is. Tóth Tibor szerint ez a legsajátosabb (és nem sa­­játabb) műfaja az írónak. A kötet azonban azt igazolja, hogy a hosszabb lélegzetű elbe­szélések jobbak, kiforrottabbak és egységesebbek. Meg kell je­gyeznünk, hogy ezek Egri Vik­tor későbbi alkotásai — s ezért látszik aránytalannak a novel­lák megoszlása a kötetnek első és második részében. (A mág­lya, A tüzpróba, Anna, Keserű égbolt.) Szinte azt mondhat­nánk, hogy novelláinak nagy része egy készülő nagyobb mü előtti tollrajz, képzőművészeti nyelven kifejezve, tanulmány. Figyeljük csak meg, hogy no­velláiban mennyi az ilyen rö­vid lélegzetű, egy emberről szóló jellemrajz. (János a fél­kegyelmű, A matróz, Fekete Kata, Simon, Ábel, A profesz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents