Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-09-11 / 37. szám

frissek, üdék s ami a legfontosabb, ügyesek az eperjesi lányok Lányok I#annak faluk, szövetkeze­" tek. ahol alig akad az ember fiatal munkaerőre, aki otthon próbálná megalapozni jövendőjét, Dunaeperjesen nem így áll a helyzet. Ifjabb Csóka István, a szövetkezet agronó­­musa dicsérőleg nyilatkozott a fiúkról, lányokról. A fiúk di­cséretét még megtoldotta No­votny Géza, a gépesített brigád vezetője és Bognár János mű­helyvezető is. Ök ketten a fiú­kat dicsérték. Tudott dolog ugyanis, hogy az aratás alatt a gépesített brigád és a szere­lőműhely fiataljai példaadó munkával érdemelték ki a di­cséretet az idősebb elvtársak részéről. A szövetkezet elnöke, az idősebb Csóka István elvtárs maga is így nyilatkozott, bár most, az aratás befejezése után már vannak kifogásai a fiata­lokkal szemben. Azt állítja, la­zult a munkafegyelem, hogy a fiúk munkaidő alatt levonultak a vízre egyszer, kétszer meg­bukni. Ez pedig nincs rendjén, mert mi volna, ha mindenki otthagyna csapot, papot és gye­rünk a Kisdunára. Hát ilyenek a fiúk Dunaeper­jesen. Ezt is megtették. Bár a műhelyvezető, Bognár János azt állítja, hogy a felfrissülés után csak még jobban dolgoztak a gyerekek. Bizonyára így kell lenni, ha ő ezt állítja. A lányok helyben fürödnek. Ők húsz hektáros kert kellős közepén foroghatnak a vízper­met alatt, már akinek kedve kerekedne erre. De állítólag nem érnek rá, mert oly sürgős most minden munka: szinte éget a határidő, mondja Hor­váth József kertész, aki az eperjesi lányokat dicséri. Ter­mészetesen az asszonyokat is, már aki az. De asszonyból talán csak kettő, három található a kertben. A lányokról még külön is szó esik, mivel ez évben új­ból versenyeznének a szocialis­ta munkabrigád címért. Azért csak versenyeznének, mert már tavaly is megtették, csak a vé­gén nem volt aki értékelje az eredményt, és most is megala­kult volna, mondja Molnár Etel a brigád vezetője. Ogy volt az az alakulás, hogy kijött az if­júsági szervezet elnöke, Cajlik György meg egy elvtárs Szer­dahelyről, és felolvasták azokat a pontokat, melyek szerint dol­gozni kell. Llát így a lányok. Kedvük is *■ lenne, akaratuk is, csak egy kicsit sablonosán megy az egész, mondják Pedig Horváth József szerint a tavaly jól dol­gozott az a bizonyos brigád. Például egy hektár hagymának a megmunkálását is vállalták többek között, és bizony ezen a hektáron kétszázhetvenhat mé­termázsa termett, míg azon, amit nem így dolgoztak meg, csak százhúsz mázsa. Akik nem voltak a tavalyi brigádban, most azt mondják, hogy könnyű volt az eredményt elérni, mert a védnökségi üzem is segített. Erre megint csak azt mondhatja Horváth elvtárs, igaz hogy segített, de nem a mennyiség számít ebben az esetben, hanem a minőség. Az a bizonyos munka pedig minő­ségi munka volt. Ha ebben a védnökségi üzem is segített, azt csak dicsérni lehet. Szerin­te, bár most is segítene. Lányok és fiúk Dunaeperje­sen. Gépek, traktorok, szerszá­mok között: karfiol-, káposzta-, paprika-, paradicsomsorokban teszik a dolgukat. Fiatalok. So­kat nevetnek, élcelődnek. Sze­retnek bolondozni, hogy egyszer majd vállukra vegyék a szövet­kezet, a falu gondját, levéve azokéról, akik ma hol dicsérik, hol pedig megróják őket: mikor mit érdemelnek. (gyí) r A szered! fiatalok A szeredi nikkelgyár még az építkezés megkezdése előtt nagy számú vakológé­pet kapott. De a gépeknek nagyon sokáig kellett várni, míg észrevették létezésüket, mert valaki elrakta őket egy raktár mélyére és ott poro­sodtak. Teljesen megfeled­keztek róluk. Ennek többek között az is az oka, hogy a kézi vakolást valamivel job­ban fizetik, habár így a munka nehezebb és a telje­sítmény is lényegesen ki­sebb. Rappan elvtárs CSISZ-kő­­műves csoportja közismert a gyár építői között. A „CSKP XXI. kongresszusa brigádja“ címért versenyez­nek. Honnan, honnan nem, de megtudták, hogy az üzemben léteznek ilyen va­kológépek. Kapóra jött ne­kik ez a felfedezés, mert éppen egy nagyon fontos munkát kaptak, a redukciós kemence bevakolását, mely­nek falazását is ők végezték. És mint a fiataloktól termé­szetes — nem akartak a ré­gi módszerrel dolgozni, ha­nem kérték, hogy adják át nekik a vakolóberendezése­ket. Segítségükre sietett Svec elvtárs, Munkaérdemrenddel kitüntetett kőműves, aki szintén az üzem építésén dolgozik. Átadta tapasztala­tait. megmagyarázta a fia­taloknak a gépek működését és a Rappan-csoport ma már vígan, szakértelemmel hasz­nálja a vakolóberendezése­ket. Nagyszerű eredménye­ket érnek el. VADOVICS JÓZSEF „CSAKIS ÚGY!“ KAPUN BELÜL Nem tartozunk azokhoz, akik dicsekednek és rátartiak ké­pességeikre, mégis megállapít­juk hogy különösen az utóbbi hónapokban hasznos munkát végeztünk és bebizonyítottuk, hogy lehet a termelékenységet emelni, többet, jobban és gyor­sabban termelni hacsak egy kicsit is gondolkodunk. Mó­dunkban áll olyan újítási ja­vaslatokat foganatosítani, ame­lyek rendkívül hasznosnak bi­zonyulnak, megkímélhetjük az embert és az üzemnek, a dol­gozóknak sok pénzt takarítha­tunk meg. Talán visszaemlékeznek még aj'ra, hogy a ČKD Dukla azok­hoz a vállalatokhoz tartozik, amelyek januárban a párt XII. kongresszusa tiszteletére első­ként tettek vállalásokat. Őszin­tén szólva kemény dió volt... dehát sikerült. A vállalások teljesítése külöri-külön minden egyes dolgozótol függött és így a mi szocialista munkabrigá­dunk tagjaitól is. A mi brigádunk — az alacso­nyabb nyomású katlanok gyár­tásán dolgozik. A termelés igen pontos munkát és erőmegfeszí­tést igényel, hiszen nem egy­szer IC kg súlyú kalapáccsal dolgozunk. Az aprólékos és gondos kivitelezést igénylő munkát fürgén és gyors ütem­ben keli végezni Rengeteg a megrendelés és a szállítási határidőt pontosan be kell tar­tam. Fölösleges magyarázni, hogy sokszor milyen kínos helyzet adódik, amikor a mes­ter kénytelen megkérni a cso­port tagjait, hogy feszítsék meg minden erejüket a felada­tok teljesítése érdekében. Mi bizony összeszorítjuk a fogun­kat és tőlünk telhetőén min­dent megteszünk. Eddig lega­lábbis így volt. Januárban, ami­kor a vállalat a felajánlást tette, a 39292-es számú szám­lát nagyon komoly veszély fe­nyegette. A terv teljesítése meghaladta erőinket. De a ren­delések pontos szállítását még­is vállaltuk. Hogy miért vállal­koztunk erre ? És miért tudtunk eleget tenni az ígéretünknek? Azért, mert a nehéz helyzetben technológiai könnyítésekre jöt­tünk rá. Gyorsabban dolgozhat­tunk a pléhlemezekkel. Rájöt­tünk, hogy egyszerre több pléhanyagot munkálhatunk meg, egyszerre többet fúrhatunk és mérhetünk ki. Az ötlet végre­hajtása nagy időnyereséget je­lentett. Örömmel jelenthettük, hogy a megrendeléseknek gyor­sított ütemben eleget tettünk. És bizony gyakran előfordult, hogy a munkaütemet is gyor­sítani kellett. Több és még hasznosabb újítási javaslatot nyújtottak be hegesztőink és lakatosaink. Csak nemrég jöt­tünk rá, hogy egyszerűsíteni lehet a szerelési munkát. Dara­bonként 60 koronát takarítot­tunk meg és ez már évente 70 ezer koronát jelent. A szigete­lési munka elvégzése körül is ügyeskedtünk, új munkamód­szerekre jöttünk rá és azok hasznosnak bizonyultak. Megint csak időt takarítottunk meg. Több sablont készítettünk és így nem kellett újból és újból méricskélni és összehasonlítani. Megint sok drága percet hoz­tunk be. Egyszer elkeseredésünkben olyan ötletet valósítottunk meg, amire rendes körülmények kö­zött rá sem lehetett volna ven­ni bennünket. És ment, mert nagyon akartuk ... Beláttuk, hogy többet ésszel, mint erővel. Most pedig rátérünk a leg­fontosabbra, mert ennek örü­lünk a legjobban. Az üzem ve­zetősége nemrég azzal fordult hozzánk, hogy a szerelési osz­tályon kevés az ember... Na, gondoltuk, nem a legkelleme­sebb hír, hiszen elképzelheti­tek ... Gürcölünk, izgulunk, hogy időre elkészüljünk és ak­kor azzal jönnek, hogy azon a részlegen, ahová a termelési szalag tőlünk vezet, kevés az ember. Nem tudják feldolgozni a felhalmozott anyagot. Szóval kár az erőlködésért, mert a mi teljesítményünk hatását veszti. Embereket kértek a részle­gektől. Termelési tanácskozás­ra jöttünk össze és meghány­­tuk-vetettük á dolgot. A kért két embert feltétlenül megad­juk. Ez világossá vált előttünk. De ki legyen az? A mi munka­­csoportunk már annyira össze­­melégedett, hogy senki sem akart megválni tőle. Nehezen határoztunk, mert volt olyan, aki az esti iskola vagy éppen a futball miatt nem mehetett más részlegre. De ezt a kérdést is megoldottuk. Kiszemeltük azt a két fiatalt, akit még a leginkább nélkülözhettünk. Nélkülözhettünk? Igen, de ho­gyan? Számoltunk, kombinál­tunk és ment, mert nagyon akartuk Tizenkét ember he­lyett végezzük ma a munkát. Miért sikerült? Mert jól szer­veztünk, minden percünket ki­használtuk, leegyszerűsítettük a munkamódszert. Ez az! Gondolkozzunk csak, hogyan emelhetnénk a munka­termelékenységet, hogyan kí­mélhetnénk meg az embereket és hogyan takarékoskodhat­nánk. . Csakis úgy, ^hogyha lelkiis­meretesen teljesítjük a párt XII. kongresszusára vállalt kö­telezettségeinket. Csakis úgy! JOZEF PALAČ A Pionírok Lapja rejtvény­pályázata nyerteseinek egy­hetes üdülésén részt vett Kecskeméthy Ottó és Csiba Árpád is. Ez a két pajtás ez évtől már a, CSISZ-szervezet tagja. Mindketten a Nagy­megyeri Mezőgazdasági Technikum diákjai. Tudós értekezlet A kassai Technikai Főiskola aulájában e napokban konfe­renciát tartottak, amelyen a gépipari technológia problémái­val foglalkoztak. A konferen­cián a kutatóintézetek, a főis­kolák, valamint a gépipari üze­mek 250 dolgozója vett részt. A háromnapos konferencián 45 szakelőadás hangzott el. A kon­ferencia résztvevői hat szak­körbe tömörültek, ahol a felve­tett kérdéseket részletesen megtárgyalták. A résztvevők tanulmányi kirándulást tettek a Keletszlovákiai Gépüzemekbe is. Az előadások közül a legna­gyobb érdeklődés Ján Buda mérnök, a kassai Technikai Fő­iskola docensének előadásait kísérte. Pezlár Ottó mérnök és Žiak mérnök, a bratislavai Technika Házának dolgozói igen érdekes és sok gonddal össze­állított előadásokat tartottak a gépipar mechanizálásának és automatizálásának kérdéseiről. Novotný mérnök, a brnói VUTS dolgozója a fém-feldolgozás legújabb módszereiről tartott beszámolót. Kaitanek Otakár mérnök a hegesztés módszerei­ről beszélt, míg Gregor mérnök, a sninai Vihorlát üzemből a fé­meknek nyomás alatti öntéséről tartott előadást. Zapletalek elv­társ a vegyi ipar hegesztési problémáiról beszélt, míg Moj­žiš mérnök a gépipari termé­kek korróziójáról. A nemzetközi kapcsolatok és a külkereskedelem elmé­lyítése terén igen fontos szerepet töltenek be a nem­zetközi vásárok Már ne­gyedszer nyílnak meg a br­nói nemzetközi vásár kapui és a kiállító országok meg­mutatják, hogy milyen ipar­cikkekkel, újdonságokkal lépnek ki a világpiacra. A Magyar Népköztársaság — hasonlóképpen, mint az elő­ző években a legnagyobb külföldi kiállítókhoz tarto­zik. Több mint 600 gépipari és más árucikket állít ki. Hazánk és a Magyar Nép­­köztársaság között az utób­bi évek folyamán rendkívüli módon fellendült az árucse­re. Magyarország külkeres­kedelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a második helyen szerepel.. Az áruforgalom lebonyolítása kölcsönös megegyezés alap­ján történik, a megállapodás nemcsak arra vonatkozik, hogy melyik ország milyen árut szállít, hanem sok eset­ben különösen a gépipari termelésben gyakran előfor­dul. hogy az egyes alkatré­szeket Csehszlovákia vagy fordítva Magyarország szál­lítja. A szocialista országok között nein ismerik a kon­­kurrenciaharcot, a kölcsönös együttműködés jelenti azt a hajtóerőt, amely összefogja a különböző adottságokkal és hagyományokkal rendel­kező országokat, és módot nyújt arra, hogy mindegyik a maga lehetőségei szerint érvényesüljön. A magyar ipart a brnói nemzetközi vásáron a Tech­­noimpex n. v. marógépekkel és a műanyagipari újdonsá­gokkal, a Ferunion szívógé­pekkel, az Egyesült Izzó vi­lágítástechnikai, a Ganz üze­mek pedig mérőeszközökkel képviseltetik magukat. Az Elektroimpex n. v. rádiókat, TV-et állít ki, a Nikex bá­nyakombájnokat és anyag­­vizsgálómüszereket, a Pan­nónia n, v. konfekcióipari gépeket. A Komplex n. v. konzervipari berendezéseket mutat bei A kiállított gépek és fel­szerelések között vannak olyanok, amelyeket már so­rozatosan gyártanak, de lá­tunk majd prototípusokat is, amelyeket megállapodás szerint esetleg más ország­nak adnak el. A magyar gép­ipar főleg a programvezér­lésű gépekre és a pontos mérőeszközökre specializál­ja magát. A gépipar fejlesz­tése terén a Magyar Nép­­köztársaság már világvi­szonylatban is az első 12 or­szág között szerepel. A kiál­lításra kerülő újdonságok közül a marógépek, a vá­kuum-formázógépek, a bal­lisztikus kardiográfok, a léghevítő-gépek és az orvosi műszerek keltik majd fel a figyelmet. Sok nézője akad majd bizonyára a presso­­gépeknek, a reteszelő gomb­­felvarró-gépnek, a vákuu­mos belezőgépnek. A nőket természetesen érdeklik majd a különféle, elektromos fő­zőlapok, őrlő- és tisztító­gépek. A gépeket működés köz­ben mutatják be és a kiállí­táson szakszerű magyará­zattal szolgálnak. M. M. A magyar külkereskedelemben nagy tételt jelent az úgy­nevezett szellemi export. Kidolgozott gép- és teljes üzemtervezeteket szállítanak külföldre. A kutatóintéze­tek élén több esetben fiatalok állnak. Képünkön egy fia­tal tudományos dolgozót látunk. SEGÍTÜNK ' A nyugat-csehországi kerületben is a befejezéshez közeledik az aratás. Természetesen mint mindenütt másutt, itt is segí­tenek a katonák. Ezredünk katonáival minden nap találkozha­tunk a janoyicei EFSZ földjein. Leggyakrabban kévét hordunk. Az EFSZ elnökétől gyakran kapunk dicséretet. Legutóbb Benc főhadnagy katonái részesültek dicséretben az EFSZ-elnöktől. De így megy ez napról napra. Mindenütt segítünk, ahol szük­ség van munkáskézre, és ígykivettük részünket a szénagyüj tésböl is. Mégállapíthatjuk,hogy egységünk nagyban hozzá járult az említett EFSZ meg-segítéséhez. Both Frigyes, őrvezető. A darazsak ellen a királynőt is, így azután az egész fészek kipusztul. A gya­korlati kísérletek eredménye­képp tavaly 500 erősen megtá­madott üzemet 24 óra alatt teljesen megszabadítottak a da­rázstól. Ezek között voltak pék­ségek, cukrászüzemek, kon­zervgyárak és egy szilvaültet­vény, amelynek előző évben egész termését elpusztították a darazsak. A darazsak által okozott kár igen nagy. Eddig alig tudtak ellene védekezni. A londoni kártevők elleni küzdelem köz­pontja egyik tudósának most sikerült olyan szert előállítania, amit a darazsak felfalnak. A szer késleltetett hatású mérget tartalmaz, amit a darazsak a fészekbe magukkal visznek és megetetik vele a lárvákat és Képünkön a Bratlslavában — Petrialkán megrendezett tenyészállat kiállítás és vásár rész­letét látjuk. A tyúkok közül egyes fajták 11 hónap alatt 269 tojást tojtak. I

Next

/
Thumbnails
Contents