Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-09-11 / 37. szám

A gazda szemével Hazánkban már hagyomá­nyossá vált, hogy amikor a párt olyan kérdések megoldása előtt áll, amelyek a nagy nyilvános­ság széles rétegeit érintik, mindig a néphez fordul. A nép elé terjeszti a megoldásra váró kérdéseket, a néptől várja, hogy tanácsaival,' észrevételei­vel, vítafelszólalásaival segít­séget nyújtson. Az olyan állam­ban ahol a nép uralkodik, a nép kezében vannak a termelőesz­közök, ez teljesen rendjén is van. A mi állampolgáraink a párt által felvetett kérdések megol­dásához mindig a felelősség teljes tudatában láttak hozzá. Minden felszólalás annak az öntudatos gondos gazdának a nézetét tolmácsolja, aki azon van. hogy emelje a termelés hatékonyságát, távolítsa el a fölösleges veszteségeket. Alig akad olyan ember, aki ne tuda­tosítaná a népgazdaságra háru­ló feladatok fontosságát. Tisz­tában vannak azzal, hogy ezen a téren akadályok, nehézségek is felmerülhetnek —, de lehet, hogy a nehézségek éppen a mi hibánkból származnak, azokból, amelyekből az aránytalanságok és az ebből következő hiányok erednek. Tudják, hogy az élet sok nehézséget hoz magával, semmi se megy önmagától. A lényeges az, vajon képesek -vagyunk-e arra, hogy a hibákat és a hiányokat bevalljuk, és van-e annyi bátorságunk, hogy nyíltan beszéljünk és keressük a hibák okait. Ez az egyik kérdés. A másik pedig az, vajon képesek va­gyunk-e arra, hogy a legna­gyobb nehézségek idején se veszítsük el a célt a szem elől. Más szóval: vajon a gondok nem homályosítják-e el a táv­lati kilátásokat, vajon amikor bizonyos árucikkben hiányt ér­zünk, nem feledkezünk-e meg a holnapról és a holnaputánról. Fölösleges rávilágítani arra, mennyire tévednek azok, akik a világ haladásét a szocializmus felé a sertéshúson keresztül nézik. Népgazdaságunk a jelen időszakban bizonyos hiányok­ban szenved, ami természete­sen a közellátásban érezhető a legjobban. A szocialista tár­sadalmunk továbbfejlődésének távlatairól szóló dokumentum — amely a most folyó széles­körű Vita alapját képezi — ugyancsak beszél a hiányokról. Nyíltan kimondja: a hiányokat főleg ott keressük, hogy a pro­porcionalitás — az ar4pyos fel­osztás ellen vétettünk, nem emeltük eléggé a termelés ha­tékonyságát és a munkaszerve­zés színvonalát, a tervezés körül hibák történtek és a ter­vezett feladatokat nem teljesí­tettük. A hiányokról világosan és nyíltan beszélünk. Azokra az évekre, amelyek a párt XI. kongresszusa óta elmúltak, nemcsak a hiányosságokon ke­resztül tekinthetünk. Az ipari termelés ebben az időszakban majdnem 35 °/o-al emelkedett, több hatalmas üzem kezdte meg a termelést, 5 hatalmas duzzasztógátat építettünk fel, villamosítottuk a Prága — Äg­­csernői.vasútvonalat — és foly­tatólagosan — az Ostí nad Labem-ig vezető fontos vasút­vonalat. Mindez lehetővé tette számunkra, hogy emeljük né­pünk anyagi és kulturális szín­vonalát. Érdekes számokat so­rakoztathatunk fel. így például a dolgozók személyi szükségle­te egyötöddel emelkedett, 400 millió koronával emelkedtek az alacsony öregségi járadékok s az állam évente 400 milliót fordít tankönyvekre, a bölcső­dékre, óvodákra és iskolákra. Minden család, minden egyén, az egész társadalom kifejezet­ten érzi az eredményes munka gyümölcseit. A népgazdaság fellendülésé­vel népünk erkölcsi egységével és a párt ideológiai egységének szilárdításával kapcsolatos kér­déseket vitatjuk meg a követ­kező napok folyamán. Azok a célok, amelyeket a vitában kitűzünk, azt mutatják: A párt arra tanít, hogy ne ve­szítsük szem elől országunk és a kommunista építés ragyogó távlatait, a jelenlegi hiányok és az átmeneti nehézségek ne homályosítsák el a jövőbe ve­tett hitünket. .Ezért folyhatunk vitákat ar­ról, hogy miképpen dolgozzunk jobban, miképpen érvényesít­hessük a legjobban az új tech­nológiát, hogy munkánk ered­ményei a következő években még jobbak legyenek. A Szovjetunió külügyminisz­tériuma a szovjet kormány megbízásából az USA kormá­nyának 1962. augusztus 24-i és 27-i jegyzékeivel kapcsolatban kijelenti: A szovjet kormány kénytelen volt megállapítani, hogy az USA kormánya Nagy-Britannia és Franciaország kormányaihoz hasonlóan szóban elismeri a je­lenlegi nyugat-berlini helyzet veszedelmes voltát, azonban igyekszik elhárítani magáról a felelősséget az utóbbi időben bekövetkezett eseményekért. A legutóbbi nyugat-berlini események igazolják, hogy a nyugat-berlini megszállási rendszer a Szovjetunió és más békeszerető államok ellen irá­nyuló felforgató tevékenység szervezőinek, a revansistáknak és a militaristáknak védelme­zőivé vált. A berlini határ nem két állam közötti határ. Ez védelmi vonal a NATO Nyugat-Berlinben léte­sített katonai támaszpontja el­len azokkal szemben, akik há­borúra készülnek és konfliktu­sokat keresnek. Ezt a határt továbbra is megbízhatóan meg­védik. A szovjet kormány hajlandó bármikor megegyezni az USA, Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányaival a német kérdés békés . rendezésének alapján a nyugat-berlini hely­zet normalizálásáról Ez a ren­▼ dezés megszilárdítja az európai béke alapjait, rendbehozza a Nyugat-Berlin és a Német De­mokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokat és kizár minden nemkívánatos incidenst. A francia köztársasági elnök nyugat-németországi látogatá­sának második napján megkez­dődtek a hivatalos francia­nyugatnémet tárgyalások. De Gaulle szerda délelőtt másfél órát tanácskozott négyszem­közt Adenauerral s az eszme­csere során — sajtóértesülések szerint — az európai egység, a berlini probléma és a kelet — nyugati kapcsolatok kerültek szóba. A két ország külügymi­niszterei is tanácskoztak. A nyugati lapok főként a tá­bornok megnyilatkozásaihoz fűznek kommentárokat. A fran­cia baloldali sajtó kiemeli de Gaulle beszédeinek hideghábo­rús jellegét, amelyet fenyege­tően aláhúz az a körülmény, hogy az elnök fogadása alkal­mából nyugatnémet áttelepül­tek revansista tüntetést tartot­tak. Algéria. Ben Bella hivatalo­san bejelentette, hogy sikerült megegyezésre jutnia a 3. és 4. vilaja parancsnokával, s így elhárult a polgárháborús ve­szély. A megállapodás értelmé­ben Algírt demilitarizált város­sá nyilvánítják. A France Soir szerint Ben Bella „kompro­misszum árán fél győzelmet" aratott. Az FLN politikai bi­zottsága ismét átteheti székhe­lyét Algírba, de ezért két en­gedményt kellett tennie. l.y Algír helyőrségében helyet kap­nak mind a hat vilaja egységei, tehát a 3. és 4. körzetéi is; 2. a nemzetgyűlési választásokat korábban tartják, mint ahogy Ben Bella szerette volna. Nyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió népe, a kormány és saját nevükben őszinte részvétüket fejezték ki az jráni sahnak az elemi ka­tasztrófa feiett, amely Irán népét sújtotta. A szovjet Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezet élel­miszert, orvosságot, takarókat küld Irán lakosságának 25 000 rubel értékben. A teheráni szovjet kórház az iráni hivata­lokkal együttműködve egész­ségügyi segítséget nyújt a föld­rengés sújtotta vidék lakossá­gának. Számos más ország is segít­séget nyújt a tönkrement vidé­kek lakosságának. Élelmiszer, gyógyszer, ruha, és pénzsegít­ség érkezett az USA-ból, Svéd­országból, Hollandiából, Fran­ciaországból, Saud Arábiából, Törökországból és más orszá­gokból. Mohamed Reza Pahlevi iráni sah négy nappal a katasztrófa után megkezdte körútját a földrengés sújtotta vidékeken. A sah különrepülőgépe számára sietve kifutópályákat létesíte­nek a szétrombolt városok kö­zelében. LELEPLEZÉS A Populär című uruguayi lap arra figyelmeztet, hogy foko­zódnak az előkészületek egy újabb Kuba-ellenes támadásra. A lap értesülése szerint mexi­kói újságírók birtokába jutott egy jegyzék, amely felsorolja azoknak a katonai támaszpon­toknak a nevét, ahonnan a ter­vek szerint támadást indítanak a forradalmi Kuba ellen. A jegyzék a következő helyeket sorolja fel: Guatemala: Cuenca-de-Co­ban, Puerto-Miguelito, Santa- Roca-de Copan, Benje- Vieja, Chez, Campo Flores, Pétén, Pu­­erto-Barrio, Puerto-Livingsto­­ne, Nicaragua: Mige-sziget, Blu­­mefield, Fundidora, Puerto-Ca­bezas, Panama: Punta-Mala, Mamin­toe, Puerto Rico: Vieauez-sziget. Ezenkívül — hangsúlyozza a Popular — operatív támaszpon­tokat létesítettek Haitiben, a Dominikai Köztársaságban és az Egyesült Államok területén. Az algériai béke után: új céltáblát választunk. Eszek „fehér városá"-nak ne­vezik Helsinkit, szerte a vilá­gon, így került bele a földrajz­­könyvekbe is, s ahogy tanultuk, természetesen úgy él elképzelé­seinkben is Amikor július 27-én kora reggél Iljusinunk leszállásra készült a helsinki repülőtéren, és a magasból elő­ször pillantottam meg a várost, azt gondoltam, a könyvek be­csaptak A színekből a zöld és a világoskék dominált, a házak elvesztek a haragoszöld erdők, parkok és az üdezöld rétek és mezők sokaságában. Halvány­kék volt az ég és ugyanolyan­nak tűnt a víz is A kis repülő­tér a magasból inkább hegyi tisztásnak tűnt. A levegő kris­tálytiszta volt, csupa ózon. Ha nem tudtam volna, hogy a ‘enger szintje ‘etett még száz méterre sem vagyok, azt hit- * ■dm volna, hoay véletlenül a Ma­­]as Tatra vala­melyik völgye­ién szálltam ki. De nem. Az áb­­-ándozásból a valóságba a finn <zó zökkente't vissza Hyvdá 'luomento — köszöntőitek a Finn Air, a finn légitársaság al­kalmazottjai. Nem volt mhéx kitalálni, hogy ez nem jelenthet mást, mint ló reggelt. Tehát Hyvää huomento Helsinki — Jó reggelt, Helsinki! A repülőtér körül mindenütt tökéletes csend, nyugalom. Már az első pillanatban meg voltam győződve, hogy Finnországot a turistáknak fedezték fel, Finnország a csend, a nyugalom hazája Az iskolában úgy tanultuk, hogy az erdők és a tavak or­szága. Földrajzi szempontból helyes megállapítás és azt is mindenki tudja, hogy Finnor­szágot az ezer tó országának nevezik, pedig az igazság az, hogy az ország felszínét több mint hatvanezer tó borítja. Persze alig két hét ott-tartóz­kodás, meg a rendelkezésemre álló igen csekély mennyiségű valuta, nemigen tette lehetővé, hogy Granö földrajztudós is­mert adatát ellenőrizhessem. Nagyobb utakat szűk pénzen legfeljebb mutatóujjal végez­hettem Finnország térképén. Kételkedni azonban így sem mernék Granö adatán, mert ő állítólag csak a nagyobb tava­kat számolta össze és finn ba­rátaim azt állították, hogy ha az apróbbakat is igyekezett volna, akkor a tavak száma millióra is rúgna. Finnország­ban csupán egy angol pilótát emlegetnek, aki állítólag a ma­gasból jutott arra a megállapí­tásra, hogy Finnország nem az ezer tó országa, hanem ott ezer sziget van, a többi pedig tó. Nem tavak ezek a mi fogal­maink szerint. Mert a vizek egybekapcsolódnak., egyik tóból nyílik a másik, abból a követ­kező, majd ismét kis folyószerű csatorna vezet az újabb tóhoz. A Finn-öböl partján fekvő Hel­sinkiből ezeken a tavakon pél­dául kényelmesen el lehet jutni kétszáz kilométer messze fekvő városokba, falvakba is. A ta­vaknak érdekes neveket adtak. Például: „Csendes Vizek", a „Halak Tava" stb Finnül a tó järvit, a sziget pedig saari-t jeleni. Amikor ezt a két szót megtanultuk, már nem csodál­koztunk, hogy Finnországban két vezetéknév a legelterjed­tebb. Az egyik a Järvinem, a másik pedig a Saarinem. Ezekből legalább annyi van, mint Kis-ből és Nigy-ból a ma­gyarok között, vagy Novák-ők­­bói és Svobodák-bol a csehek között A tavak és szigetek rendszer­telen keveredése gyakori témá­ja a finn mondavilágnak. Amíg a tudomány nem jutott el a kellő magaslatra és nem tudott magyarázatot adni a természeti jelenségre, a népi fantázia a bibliára támaszkodott, az isteni teremtés legendájában kereste a magyarázatot. Így született aztán a monda: „A teremtés harmadik napján az úr a földe­ket és vizeket elválasztotta s a zűrzavarban rendet terem­tett, csupán a Föld égy sarkára nem vetette rendező pillantá­sát. Ez a finn hon volt és ott a tavak és szigetek, a víz és a föld szörnyű keveredése meg­maradt“. Ma már azonban nincs olyan kis iskolásgyerek Finnország­ban, aki ne tudná, hogy a tavak és szigetek ezreinek keletkezése a jégkorszakkal, illetőleg az utána következő időszakkal van összefüggésben. Ugyanis a ha­talmas jégtömeg lecsiszolta a sziklákat, majd azokat tovább • vájta és fúrta. E sok évezredes „munka" eredményeként a ke­vésbé ellenálló helyeken adja­tok és mélyedések keletkeztek. Ezek azután vízzel teltek meg és így az ország ma tavakkal van teleszórva. Amikor a repülőgép ablaká­ban megpillantottam Helsinkit, eszembe jutott egy megállapí­tás, melyet egykor erről a Vá­rosról olvastam. A megállapít ás helyes* Helsinki területe úgy lóg az országon, mint egy körte a fán. A várost mindenütt ten­ger veszi körül, mély öblök darabokra kaszabolják területét és maga a főváros is szigetekre és szigetecskékre oszlik. És hogy a körtének is csupán vé­kony szára van, úgy Helsinkit is csak egy vékony csík-száraz­­föld köti össze az ország többi részével. Később, amikor már kicsit bejártam a finn fővárost, nem győztem csodálni a természet e különös játékát. Mert akár­merre mentem néhány száz mé­tert, mindig a tengerbe ütköz­tem. S nagy tengerjáró hajók, mint például a szovjet Grúzia vagy a lengyel Báthory, oly­annyira az utca szélén horgo­nyoztak a déli kikötőben, hogy a villamosból csaknem egyene­sen a feljáró hídra lehetett volna ugrani. A hajó kajütjel­nek Hs ablakai pedig éppúgy farkasszemet néznek a bérháI- zak ablakaival, akárcsak nálunk a városok utcáin a pärosszämß házak a páratlanokkal. A szá­razföldi turista számára ez persze csak hatványozza az ér­dekes benyomások tömegét. (Következő számunkban: Ismerkedés a várossal) Érdekességek a nagyvilágból Kobe japán városban egyik legutóbbi bankrabláskor a pénzzel együtt eltűnt a pa­pagáj is. Ismert ugyanis minden alkalmazottat a bankban s helyéről, amely a pénztárnál volt, mindig ki­kiabálta azok nevét, akiket utoljára látott a pénztárnál. A tettes valószínűleg vala­melyik bankalkalmazott volt, aki eltávolította a kellemet­len tanút. * K. Polak müncheni alpi­nista 13 éves fiával elment a Kakakorumi hegységbe Pakisztánba. ' Mindketten meg akarják mászni a 7600 méter magas Jaltoro Kangri hegyet. ■ír Szovjet szakemberek most olyan fúrógépet készítenek, amellyel 7000 méter mély fúrást lehet végezni. A fú­rótorony 66 méter magas és 400 tonna súlyú. Ennek az óriási gépnek a szerelését, amely magasabb, mint egy húszemeletes ház, speciális daruk segítségével végzik. ☆ La cambre-ben, Cordoba tartományban egy repülőgép a labdarúgópályára zuhant, ahol éppen futballmeccs volt. Három személy meg­halt, hat megsebesült. ir Bolognában egy földműves arra kérte a város vezetőit, hogy újszülött fiának az Adiolaguerra nevet adhassa. Ez olaszul annyit jelent — gyűlölöm a háborút. A város anyakönyvvezetői a földmű­ves kérését elutasították azzal, hogy az olasz törvé­nyek értelmében tilos a gyermekeknek erkölcstelen nevet adni. ☆ Az NDK-ban a kiránduló­hajók legénysége részére egy úszó „szállodát" építet­tek. Ez a hajó 32 méter hosszú és 6 méter széles, benhe 17 kétágyas kabin van. A hajósok minden ké­nyelmet megtalálnak hajó­jukon. Van hideg és meleg víz, szárítóhelyiség, stb. Van továbbá kultúrhelyiség, ol­vasóterem és könyvtár. ☆ A szeredi borkészítő üzem megkapta a „Szocialista munka üzeme“ címet. Ter­mékeikkel jelentős sikereket értek el külföldön is. A bu­dapesti és a bécsi nemzet­közi borkiállításon az utóbbi három évben a szeredi pezs­gő 5 arany és 5 ezüst érmet nyert. ☆ A londoni rendőrség veze­tői megállapították, hogy a > rendőrség tagjai gyakran el-1 vesztik a szolgálati sisakju­kat. Később rájöttek arra, hogy a londoni „Bobbik“ az amerikai turistáknak adják el a sisakokat, akik jéggel töltik meg és mint hordoz­ható hűtőszekrényt használ­ják. ■ir Egyre több a fiatalkorú bűnöző Sydneyben. Az utób­bi időben az elfogott autó­tolvajok között volt egy 11 éves fiú is. aki olyan kicsi volt hogy a lábával nem is érte el a gázpedált. Ládát tett az ülésre s úgy vezette a kocsit — bizonyos nehéz­ségekkel — a forgalmas ut­cákon. ☆ Az Ericson nevű svéd üzem olyan gépet készített, amely egyszerre tíz tanulót tanít idegen nyelvre Minden ta­nulónak van mikrofonja és hallgatókészüléke. A tanuló megismétli a hallott szöve­get, amelyet magnetofonsza­lagra vesznek fel. Ily mó­don a tanuló ellenőrizheti a helyes kiejtést. Az új készü­lék a tanító jelenléte nélkül is üzemben lehet, mivel a tananyag szintén magneto­fonszalagra van felvéve. •Cr Van már önműködő ciga­rettatárca is, amelyből gombnyomásra kijön a már égő cigaretta. Brüsszelben mutatták be ezt nemrég. A cigarettatárcát krómozott pléhből és plexiüvegből gyártják. A beépített ön­gyújtót elem táplálja. Főleg az autókban előnyös ez a cigarettatárca, mivel nem kell a cigarettát meggyúj­tani. (k)

Next

/
Thumbnails
Contents