Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-08-21 / 34. szám
11. Hány napig tartott a helsinki Világifjúsági Találkozó? E’íaláltam? Megismertem? 10. Milyen élvonalbeli sportolók vettek részt a VIII. Világifjúsági Találkozón Helsinkiben? (Elég három sportoló nevét megemlíteni.) TUDTÁN! padosok, 2 autó még dóccent egy utolsót s azzal eltűnt a lathatáron. Nem maradt semmi utána, csak a piros kendők víziója, meg a jókedvű ének visszhangja. Az öreg áll a tetőn, szinte még intésre lendü’t karral, úgy bámul a messzeségbe. Körülötte az épülő gyárrengeteg, g Keletszlovákiai Vasmű. — Azét t hát meg kell adni: rendes gyerekek voltak. — Ismerte őket ? — Mellettem dolgoztak. — Egész idő alatt? — Egész idő alatt. A fiatalabbak nem ilyen érzékenyek. Pedig hát egyiknekmásiknak sokkal inkább volna síratnivalója, mint az öregnek. Simon Lacinak például. Az öreg csak nézi: ejnye ejnye.' Hogy is- juthat ilyesmi az eszébe a bolondosnak. Orilány az, nem az ilyen szegény kőműveslegénynek való Hiába bizonygatja a gyerek, hogy de hiszen ez is csak olyan szegény lány, mint mi vagyunk, ács volt az apja. De a lánya! Az meg már orvos lesz. Hogy állna az szóba az ilyen koszossal. Pedig hát szóba állt. Az öreg rá a tanú, még arra is, hogy meg is szorongatta itt-ott a gyerek, mert jóképű gyerek ez különben nemcsak mert a keresztfia, de amúgyis. Csakhogy az meg úri fruska, akármi volt is az apja. Az öreg sokáig nem tudott kibékülni a fiatalokkal. Haragudott 'ójuk, hogy éppen neki jutottak. hogy neki kell velük bajlódnia egy egész hónapon kérésziül S különben is, mit tudnak ezek Őri gyerekek, soha nem láttak kömíveskanalat. S ugyancsak nagyot nézett, ahogy egyik-másik nekilátott. Volt olyan, aki még falat is tudott rakni. S most áll a dombtetőn és integet a tovatűnő kocsi után. Itt van a brigád, mind a hatan itt vannak, nem szólnak semmit, de mindnek az az érzése, hogy hiányzik valami az életükből. Az az öt brigádos. Ugyan, semmiség az egész! Különösen az ilyen zsémbes öregembernek, akinek soha egy szava nem volt hozzájuk barátságos, aki csak káromkodott, ha hozzájuk fordult — Rendes gyerekek voltak — mondja. Arra kérem, meséljen róluk. — Hát itt volt például ez a Seres Sanyi. Árva gyerek a lelkem, tizenhét évig kódorgott apátián-anyátlan a világban. Még a háborúban hagyta el az anyja, ö meg Miskolcra került, aztán ide-oda mostohákhoz, intézetekbe. elképzelheti, milyen élete volt. S most, tizennyolc esztendő múltán megtalálta az anyját. Itt van Kassán, véletlen bukkand rá, s persze, hogy hagyott csapotpapot magyarban, pedig már megvolt a felvételije is az egyetemre, s jött át ide, az anyjához. Beiratkozott itt az egyetemre, dehát szlovákul nem tud egy kukkot sem. Nohát azt látta volna, amit ezek a gyerekek csináltak. egész nyáron vele foglalkoztak hogy itt milyen a~. élet a főiskolákon, meg ez, meg az. — Vagy itt volt az a szlovák gyerek Jóképű legény volt, csakhút nagy pernahajder. Annak csak a lányok meg a kocsma, meg a cigaretta. Jókezű gyerek volt, nem mondhatom, hogy nem értette a munkát, csakhát tudja, hogy van az ilyen. Nohát volt itt egy lány, a Zsuzsi. Azzal is csak úgy kezdegetett, aztán egyszer elkapta a fa alatt. Kapott is tőle olyan pofont, hogy egy hétig dagadt volt a képe. A többiek meg öszszeültek, s tanakodtak, mit csináljanak vele. Hát én nem tudom, mit csináltak, de saját szememmel láttam: az a gyerek úgy ment el tőlünk, hogy se nem iszik, se nem cigarettázik, a nőkből meg csak a Zsuzsi kell neki, persze, aki olyan betyárosan nyakonteremtette. A harmadik meg Karel volt, a vöröshajú cseh fiú. Ez rendes gyerek volt, se nem ivott, se nem nözött, se nem cigarettázott. Csakhát ez meg dolgozni nem szeretett. Csak állt a malteresláda mellett, s ábrándozott, valami mérnöknek készül, s mit tudom én milyen szerkezeteken töri a fejét. Összedugták a fejüket a fiúk: ha ez így megy, nem keresünk pofabagót sem. Mit csináltak, mit nem, nem tudom felfogni, mert hát öregember vagyok én már az ilyesmihez, egy azonban bizonyos: olyan rendes munkás lett ebből a Karel gyerekből, hogy akár a brigádunkba is befogadnánk, ha itt maradt volna. Dehát nem maradt itt. Karel se, Miso se, Jancsi sem, Zsuzsi sem, Évi sem. Csak Simon Laci epekedik a dombon, meg az öreg, hogy azt mondja: megint magunk leszünk. S azt veszi észre, hogy hiányzik neki, hogy nincs kivel perelnie. I acit kérdezem, mivel búcsúzott Évi. — Azt mondta visszajön. — Hová? Ide, a malteroskanálhoz? — Ide jön orvosnak. — Mikor? — Ha végez. — Hany ev múlva vegez? — Hat év múlva. — Gondolja, hogy megvárja magát ? — Azt mondta: megvár. — S maga? Maga tud várni hat évig? — Tudok. Nem szólnak semmit a többiek, csak az öreg duzzog. — Ilyen bolondot se hordozott még hátán a világ! Méghogy egy doktornő! S indul a félig-rakott téglafalhoz, hogy csinálja tovább a munkát, mert nem dőlhet azért össze a világ, hogy elmentek a brigádosok, ez meg hadd epekedjen egy ideig, majd. kiheveri. — Mert hát rendes gyerekek voltak, szó se róla, de hogy az a doktornő visszajönne ide hat év múlva az én kömíves keresztfiamhoz, hát tartsanak akármilyen vén reakciósnak, de arra már én is kíváncsi lennék ... A színművészet a filmben 12. Milyen nemzetiségű lány nyerte a szépségversenyt Helsinkiben a Világifjúsági Találkozó alkalmából? Kedves Versenyzők! Lapunk mai számában közöljük a Megismertem, Tudtam, Eltaláltam című versenyünk V. fordu'ójának utolsó kérdéseit. Reméljük, hogy akik eddig részt vettek a versenyben, megfejtik a Világifjúsági Találkozókkal kapcsolatos kérdéseket is, és a megfejtést elküldik szerkesztőségünk címére: Oj Ifjúság szerkesztősége, Bratislava, Pražská 9. Kérjük mind a 12 kérdés megfejtését egyszerre beküldeni. Azok részére, akik nem tették el az Új Ifjúság kérdéseket közlő számait, megismételjük azokat, hogy beküldhessék helyes válaszukat: 1. Hol volt az első Világit júsági Találkozó? 2. Mikor volt az első Világifjúsági Találkozó? 5. Mi a hivatalos neve a Szovjetunió és Magyarország ifjúsági szervezetének. (Elég a rövidítés.) 4. Mikor találkoztak Moszkvában a világ fiataljai? 5. Hányadszor tüntettek a béke és barátság jegyében a fiatalok Helsinkiben? 6. Melyik kapitalista államban volt a múltban Világifjúság? Találkozó? 7. Melyik városban volt az V. Világifjúsági Találkozó? 8. Hogy hívják a német ifjúsági szervezetet? 9. Nevezzen meg egy ifjúsági együttest, amely Helsinkiben a VIT-en szerepelt. (A 10. 11. és 12. kérdést lásd fent.) A megfejtéseket legkésőbb szeptember 10-ig levelezőlapon kérjük beküldeni. A megfejtők között értékes díjakat sorsolunk ki. A verseny még nem zárul le véglegesen, hanem folytatódik a VI. és egyben az utolsó fordulóval. Sok sikert és jó szórakozást kíván a megfejtéshez az Oj Ifjúság szerkesztősége. Kulturális hírek NEM KELL AZT HINNI, hogy a színművészetnek a filmben csak az a feladata, íiogy a hősöket és a cselekményt láthatóvá, tehát fényképezhetővé tegye. Ez kétségtelenül fontos mozzanat, de a színművészet nemcsak egyszerűen közvetítő szerepet játszik, nemcsak egyszerűen megmutatni akar, mint ahogy a fény, a beállítás, a gépmozgás sem csak ezt a feladatot töltötte be. Abban a folyamatban, amelyben a színművészet a belső lényegei, a belső történést (gondolati, érzelmi, hangulati tar* talmakat) külsővé, helyesebben láthatóvá és hallhatóvá teszi, közvetítő szerepén túl maga is hozzájárul a feltárásához. Az irodalmi alap vázolta cselekménysoron és szövegen túlmenően a színész mozgásával, gesztusaival, mimikájával, hangszínevel, hangsúlyával képes esztétikai tulajdonságok érzékeltetésére. De fel kell figyelnünk a színházi és filmbeli színészek játékkülönbségére, mert ez a film „nyelvének“ ismeretéhez, megértéséhez tartozik. Az ismertetett sajátos filmművészeti eszközök miatt a filmen természetes3n módosul » a színművészeti eszközök fel-Raoul Levy francia filmgyár'ó elhatározta, hogy filmet készít John Redd Tíz nap, amely megrendítette a világot című az Októberi Forradalomról szőó világhírű könyvéből. A film orgatókönyvén francia szövegönyvírók már dolgoznak. ★ A Szovjetszkaja Enciklopédia kiadóvállalat a szovjet Filmtörténeti Intézettel együtt részletes filmszótárt készít, amely magáoan foglalja a filmművészet különböző ágazataiban előforduló fogalmakat és kifejezéseket. A legfontosabb fogalmakat és szakkifejezéseket több nyelven tünteti fel a szótár. ★ Atrut Adamov orosz származású francia író, Hetvenegy tavasza című drámáját Párizsban, Londonban és Bratislavában mutatják be november 3-án. használása Ez már a film és a színház legfelületesebb összehasonlításakor is szembeötlik. A színházban, ahol a néző állandóan tetőtől talpig látja a színészeket, nyilván más törvényszerűségek érvényesülnek, mint a filmben, ahol például közvetlen közelről láthatja a könnyDelábadó szemek csillogását. A színházban — még a legfejlettebb színpadtechnika mellett is — elsősorban a párbeszédnek és a monológnak van jelentősége. Tehát a párbeszéddé vagy magánbeszéddé formált helyzetek uralkodnak a műben. A filmben azonban a beszéd sokkal kisebb szerepet játszik. Nézzük a színészi játék néhány példáját filmen: Az „Egy halálraítélt megszökött" című francia film az ellenállási mozgalom egyik elfogott tagját mutatja egy személykocsiban, amint éppen a börtönbe szállítják. Kezét látjuk, amint tétovázva, visszavisszarettenve és óvatosan ki akarja, majd ki is nyitja a kocsi ajtaját, hogy a hős megszökhessen. A kéznek ez a játéka megismertet bennünket az egész helyzettel és annak érzelmi vonatkozásaival. Még nagyobb jelentősége van a közelről bemutatott szemek játékának. AZ „EGY KERÉKPÁROS HALÁLA“ című spanyol film a gázolás jelenete után az autóban ülő férfi lelkiállapotát és tettéhez való viszonyát szemének megmutatásával fejezi ki. Ezekben a szemekben az érzelmek egész skálája hullámzik végig. Amint látjuk, tehát a film a színházzal szemben sokkal mérsékeltebb, finomabb játékot követel: minden stilizálás és túltökozés kerülését. Ezt legjobban a régi némafilmek bizonyítják, amelyek éppen némaságuk miatt és a hangtalanság ellensúlyozására erőteljes magyarázó mozdulatokat kívántak a színésztől. Mai szemmel nézve ezek már bántóak, sőt, nem egyszer nevetségesek. A fincm filmszerű színészi játék különösen alkalmas az árnyalatokban megmutatkozó többrétegű lelkiállapotok kifejezésére. Az „Asszony az örvényben" című francia filmben például Erich von Stroheim egy nagyvilági mezben rejtőző szélhámost alakít. Éppen estélyt ad, amikor barátja figyelmezteti, hogy jön a rendőrség. A közeli fényképezésnek sikerült megmutatnia azt, hogy a vendégek felé mosolygó arcán az erőltetett derűre hogyan rakódik le a menekülési vágy izgalma és idegessége. Hasonló megoldást ad Szutka Ridzsesica szintén a közelképek segítségével a „Megfojtott életek“ című jugoszláv filmben. Egy idős kereskedő élnivágyó felesége belopakodik a segéd szobájába és szerelmes vágyakozással nézi a fiút. Közben meghallja beteg férje köhögését, s az undor rakódik rá arcára, anélkül, hogy a fiú iránti vágyakozás eltűnt volna. KULESOV ÉS PUDOVKIN szovjet filmművészek kísérlete a vágás és a színészi játék kapcsolatára mutat rá. Viszonylag semleges arckifejezéssel, közelképben lefényképeztek egy színészt. Majd a három részre vágott filmszalag első darabja elé egy tányér levest, a második elé egy meztelen asszonyt, a harmadik elé pedig egy játszó gyermeket ábrázoló filmszalagot ragasztottak. Amikor a beaiatatlan nézők meglátták a filmet, el voltak ragadtatva attól, hogy a színész milyen nagyszerűen játssza meg a három helyzetet. Ez nemcsak a képek kapcsolatának szuggesztív erejét mutatja, hanem a színészi játék feltételeként jelentkező környezet fontos szerepét is. Nem hiszem én el ügy se, hiába mondod, úgyse hiszem el. Nekidől a fának. — Szeretlek. — Csalsz, hiába mondod, én tudom hogy csalsz, érzem. — Szeretlek. — Minden lánynak így mondod, tudom én, így mondod ... — Szeretlek. — Ne bánts, ne, ne, nem akarom . . — Mert nem szeretsz; azért mondod, mert nem szeretsz. — Szeretlek. — Csak bolondítottái, mindig is csak bolondítottái. — Nem igaz, nem igaz... nem igaz! — Kellettem kísérőnek, bolondítottái. — Nem. Már majdnem sír a lány. — Nem — ismétli újra. A fa kérge nyomja a hátát, biztos vörös foltok maradnak ott, ahol hozzáér a fához. — De igen, csak bolondí- í tottál. A fiú elengedi a lányt. ! , Egy csillag tüzes vonalat : rajzol az égre. Hallgatnak. Mit lehetne most mondani? A lány sír, s a csillag, a lezúduló meteor már hamuvá égett. Sír a lány, s a fiú áll előtte. Felettük hallgat a fa. Egyikük se tudja milyen fa alatt állnak^ A fa se tudja a lány nevét. De lehet, hogy érzi forró bőre perzselését. Ki tudja? Lehet, hogy a fa is megérzi az ember szívemeíegét... A fa alatt Csodálatos csend nyugszik a fa koronája alatt. Két árnyék simul a gyenge füvekre, de a füvek nem érzik az árnyak súlyát. A füvek az ég felé nőnek; minden felfelé kapaszkodik. Ez tör- i vény. A házak, az emberek, a fák, a füvek ... csak a fo- i lyók nem ismerik a felfelé- i törés törvényét. A folyók a ! mélyben élnek, azért olyan ; bölcsek és erősek. Két árnyék a füvek felett. ' A fiú és a lány. Ők se értik a felfelé törés törvényét. Nékik most alá kell zuhanni, oda le a füvekre, ahol az árnyékuk már találkozott; de I nehéz találkozni az árnyé- < kukkal. Harcolni kell, hogy < találkozhassanak... A lánynak már zsibbad a ; háta. Nem tudja, percek ; vagy órák óta nyomja-e a j fa görcsös kérge, de nem is ' gondol rá. Csak azt érzi. ' hogy a fiú már nem kér. nem követel, hogy a fiú már szelíden ellépett tőle, és hogy hiányzik a közelsége, a keze érintése, forró leheleté, most csak azt érzi. j hogy hiányzik a fiún-. Kinyújtja a kezét, reszket a keze, mint a friss virágszirom a szélben, reszket, de kinyújtja, hogy liliom-ujjakkal elérje a fiút, ! hogy odabukjon újra hozzá. — Milyen fényes volt az š a csillag ... — Szép csillag volt... < — Mint a szemed. — Most nem is látod ... ,' — De látom. — Nem igaz. Ilyen közelről nem is látni. — Mondd azt. — Mit? — Azt ... — Szeretlek. — Elhiszem. — Most te mondd. — Szeretlek — Elhiszem. A füvek hegyén összeérnek az árnyékok a testtel. — Milyen szép így az ég! — Én nem látom az eget. — Majd mesélek róla milyen szép így az ég. — Maja mesélsz . .. Milyen fényes volt az a csillag ... Meglebben a fa koronája mintha nyújtózna, mintha el akarná takarni a boldog ságot... GÁL SÁNDOR
