Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-08-07 / 32. szám

„ÁBRÁNDOZÓ KISLÁNY“: Mivel még nagyon fiatal, inkább szilonl vegyen a ruhára, mégpedig a legjobb lenne a saját szí­nében barsonymintás, tetszés szerinti színben. A ruha felsőré­sze feszes, egybe van dolgozva egy pici holeróval (a nyaknál és a karoltónél), amely elöl keresztbe megy és a bal vállra raffo­­lódik, ahol a saját anyagából készült masniban végződik. A hosszított derék széléhez van dolgozva a bő, húzott szoknya. Az alsóruha olyan szinti taftból készüljön, mint a ruha és ennek is hosszított derekú legyen a szabása s a szoknyája szintén dúsan húzott. A táncmulatságra hosszú szárú kesztyűt viseljen, a cipővel és táskával egyező színben. „LEANDER“: A 2. modellt küldjük, reméljük, tetszeni fog. A kivágásnál, végig az elörészci és az ujjak szélén fehérrel paszpoloztathatja. Frizurát egy közeli számunkban közlünk. Nyugodtan megírhatja kérdéseit szerkesztőségünkbe, nagyon szívesen adunk tanácsot. „ÖSSZECSENDÜL KÉT POHÁR": Menyasszonyi ruhájához nem a legmegfelelőbben választott anyayot. Túl vastag s kreppezése miatt nehezen kezelhető, föltétlenül gyakorlott, ügyes kezek szükségesek az elkészítéséhez. Az anyag gumírozott s igy az összevarrásnál egész keskeny fehér taftszalagon Keresztül lehet csak gépelni, különben kinyúlik és fodrozni fog. Fazonja, az anyag miatt, csakis a legegyszerűbb lehel Az itt közölt modell princesz szabású, lefelé nagyon bővülő. A háta 4 részből sza­bott, hogy közepén a nyakkivágásiól egészen a csípőig villám­zárral működhessen A kivágás lehet gömbölyű vagy ovális is, aszerint, ami a legjobban áll. Elöl mindkét varráson, pontosan a derekben ogy-egy keskeny fehér cársonyszalagből készült kis masnit helyezünk el. „LENKA“: Valóban úgy van, hogy a fikusz megszok­ja a helyét, s eleinte rosszul érzi magát, ha más helyre „költözik“. Hogy mikor jön ismét magához, az attól függ, mennyire felel meg részére az új hely. A fikusz megkívánja a világos, de tűző naptól védett helyet, ezzel tehát számítani kell, ha azt akarja, hogy szépen nö­vekedjen. Ami az ápolását illet, nyáron oő öntözésre van szüksége, de azért a tá­­tyérkában nem szabad víz­iek maradnia Később, — ősszel és télen — nagyon teli vigyázni, nehogy túlön­­'özzük. Nem szabad egy bi­­tonyos rendszer szerint ön­tözni (minden nap, vagy minden második nap), ha­nem mindig akkor, amikor száraz rajta a föld Nagyon fontos a levelek tisztántar­tása, ezért naponta törüljük át nedves ruhával. A fikusz­­nak leginkább a 15-18 CO-os levegőjű szoba felel meg. HASZNOS NYÁRI TANÁCSOK (Folytatás) Zöldségféle frissebben ma­rad. ha nem tépjük le a szárát, ill. a levelét (répa, retek, karfiol, karalábé, stb.) Ha frissen akarjuk tartani, cso­magoljuk be jól benedvesített újságpapírba. Nagyon szépen el­marad így pl. a saláta, zöldbab is, stb Abban az esetben ha jégszek­rényünk nincs, de jeget szerezni módunkban áll, a következőkép­pen biztosíthatjuk az élelmisze­rek frissen maradását: nagyobb kockákra darabolt és újságpa­pírba csomagolt jeget nagy fa­zékba helyezünk, erre tesseük az ételeket (lábasban vagy mű­anyagzacskókban). majd az egé­szet papírral befedjük és ismét újságpapírba csomagolt jégkoc­kákat teszünk rá, vastag ruhá­val letakarjuk és hűvös helyre állítjuk. (Időnként meg kell nézni, mennyire olvad a jég, s esetleg leönteni a vizet.) 'yáron fokozott gondot kell fordítani a főzésnél a tisz­taságra. Különösen arra kell vigyázni, hogy egy másod­percre se hagyjunk takaratlanul semminemű főtt ételt, főtt vagy mát megmosott nyers húst és forralt tejet, nehogy ezzel „lak­­mározásra" adjunk módot a kö­­pötegyeknek. Valószínűleg mind­annyian ismerjük ezt a rendes­nél jóval nagyobb legyet, amely a nyári konyha kimondott ve­szélye. Egy másodperc is elég ahhoz, hogy beköpje az ételt, N' „BUDAPESTI NYÁR“: 14 na­pos budapesti tartózkodásukra vászonból, ballonból vagy vé­kony szövetbő! készült kosz­tümben utazzanak Az időjárás szeszélyessége miatt ezt a kosz­tümöt nyaralásuk ideje alatt különböző blúzokkal és pulóve­rekkel felváltva jól kihasznál­hatja. Délelőttre elég 2—3 csi­nos mosóruhát és egy strend­­ruhát számitan: délutánra egy­két jobb ruha szükséges fino­mabb anyagból, az egyik lehet esetleg kompié is Estére, amennyiben 25 évnél fiatalab­bak, úgy a táncruha lehet szi­­lonből, ha azonban idősebbek, inkább a brokátruhát válasszák. Estére szükségük lesz még egy könnyű nyári kabátra (pl. ripsz­­ből) az nagyon praktikus és divatos is. „EDIT ÉS CECÍLIA“: Bulgáriai nyaralásukhoz kb. ugyanazon holmikra lesz szükségük, mint azt már közöltük, miután akko­ri üzenetünkben fiatal asszony­ról volt sző. Fürdőruhára, tánc­ruhára és a többi holmira egya­ránt van szüksége fiatal lánynak és asszonynak, legföljebb a fazon megválasztáséban és az anyag minőségében és színében van különbség. Az útra legmeg­felelőbb egy nyári szoknya blúzzal, vagy ha van ballonkosz­tüm, de legyen a bőröndben kéznél egy tiszta blúz és egy szvetter. Pulóvert is vihetnek magukkal, tekintettel arra, hogy szeptember végén jönnek haza és akkor a vonatban már jől fog jönni a melegebb holmi. *■■■■■■■■■•*■•■■■■»• amelynek elfogyasztása azután súlyos gyomormérgezést, sót számos esetben halált jelent. Lássuk el magunkat tehát ki­sebb, nagyobb gömbölyű taka­rószitákkal, hogy főzés közben soha semmi ne legyen fedetle­nül Fedővel ugyanis nem min­dent lehet betakarni, (pl. a tejet sem), továbbá, pl ha a gyerme­keknek előre elkészítjük a reg­gelit vagy tízórait, a csészére sem kerülhet fedő. viszont az egész, a csésze és a kikészített kenyér vagy sütemény, 111. gyü­mölcs a tányéron, szépen elfér a takarószita alatt. Ugyancsak takarószitát hasz­nálunk az ételek elkészíté­se közben. Pl. amíg a húst „panírozzuk", a kész darabokat szitával fedett tányérra rakjuk, s másik szitával takarjuk ie azokat, amiket már kisülve a tálra szedünk. Ugyanígy leta­karjuk a húst pl. ha vagdalt húst készítünk, stb. Sok szeren­csétlenség történt már úgy, hogy a háziasszony „csak egy percre" ugrott be az éléskam­rába, s mire visszajött, az ételt beköpte a légy. Éppen ezért, vigyázat! (Folytatjuk) IT (2.) A fa mellett a víz az, amiből sok van. Közismert, hogy Finn­országot az ezer tó országának nevezik, A tavak száma azon­ban nem ezer, hanem — bár­milyen hihetetlennek tűnik — 70 000, a kisebbeket nem is számítva. Szigetjeik is ezer­számra vannak. Helsinkitől dél­re, keletre és nyugatra is szá­zával láthatók a kisebb-na­­gyobb szigetkék, legtöbbjük ma már beépített lakóhely. Amint az üzemek, hivatalok befejezik munkájukat, a dolgozók egy része kis csavargőzösre ül, a „finn vicinális“-ra, és haza­megy a szigetvilágba. A „vici­nális“ egy-egy szigetnél meg­áll. néhány ember kiugrik — ezek már otthon is vannak. Olyan miniatűr szigetecske is van, amelyen mindössze egyet­len család lakik. A helsinkiekről még legalább annyit el kell mondani, hogy nem rohannak, nem tolonganak és nem lármáznak. Helsinkiben csendrendelet van és ezt min­denki be is tartja. Néhány évtizede, az 1920-as években Helsinki az „Észak fehér városa“ elnevezést kap­ta. De 1940-ben elkészült az olimpiai stadion és a híres olimpiai torony. Azóta vitat­kozni lehet ezen az elnevezé-Helsinki kikötőjében állandóan nagy a forgalom HELSINKI A Vili. VIT VAROSA a teremsportok versenyeit. A Messuhalli 7-8000 főt befogadó hatalmas csarnok, ahol a nagy külföldi jellegű kiállításokat a nagygyűléseket is tartják. Itt zajlottak le 1954-ben a Béke­világtanács ülései is. Másszuk meg mi is az olim­piai stadion tornyát, hogy el­mondhassuk, mit látunk a ma­gasból. 72 méterre vagyunk a földtől, az elénk táruló kép a mai Helsinki keresztmetszete. Először is azt állapíthatjuk meg, hogy igen erős a szél ilyen magasban, bár hozzászokhat­tunk volna már eddig is, hiszen Helsinkiben állandó szélfúvás van. A levegő mindig tiszta, mert a tengeri szél a gyárak füstjét hamar elsodorja. A leg­melegebb napok is kellemesek, mert állandóan frissítő szellők jönnek a tenger felől. Jobbra az új városrészeket látni, balra pirosbarna gránit­ból épült víztorony emelkedik. Csaknem közvetlenül a torony aljában van Mäntymäki erdős szikláival, a helsinki munkás­­osztály május elsejei ünnepsé­geinek színhelye is. A víztorony mellett egyenes, széles út, a Helsinki-sugarút vezet Töölő­­ből Sörnáinen-be, a munkásne­gyedbe. Sörnäinen-t a finn bur­zsoázia egykor mint az apacs­romantika fészket emlegette. A tartós nyomorúságot egysze­rűen romantikának keresztel­ték el. Az egész város tele van szórva parkokkal, de itt a mun­kásnegyedben alig-alig látni. Nyári meleg estéken a vízto­rony lábához lehet ülni vagy a magas Marjalan-dombról nézni a tengert, Kulosaari-szi­­getét és a Sörnáineni kikötőt. A Marjatan-domb oldalában te­mették el Katri Vala haladó írónőt, akit a munkások nagyon szereitek. Az írónő is ebben a városrészben lakott és meg­énekelte a finn proletárok éle­tét. Ha az ember Helsinki utcáin sétál, azt látja, hogy szinte Helsinki újságárus sen. Igaz, télen olyan a város, mintha fehér vattába csoma­golták volna és nyáron is fe­héren villannak elő a házak a zöld parkok közül. De ha fel­­megyühk a Stadion tornyába azt látjuk, hogy a táj fő színei a kék, zöld, piros és szürke. A tenger és a parkok, a gránit alapzat és a háztetők színele­mei keverednek így. Ha mér a stadionról beszé­lünk, mondjuk el, hogy az egyik új városrészben, a Toölp-ben épült, fenyöpark közepén, közel a tengerhez. A finnek egyik nemzeti büszkesége az impo­záns és mégis kecses műalko­tás Előtte Paavo Nurmi, a vi­lághírű futó szobra áll, amelyet a legkiválóbb finn szobrász Väinö Aaltonen faragott remek­be. Azt már nem is kell emlí­teni, hogy ebben a stadionban tartották meg az 1952. évi olimpiai játékokat, és a stadion előtti Messuhalli-ban rendezték egy színházban kitették volna a „Minden jegy elkelt“ táblát. A kulturális élet javarészt a tömegek aktív részvétele nél­kül zajlik. A munkásnegyed lakói igen ritkán jutnak el a színházba, drágák a jegyek, inkább a mozikat látogatják. Sajnos, a főváros 50 mozijában túlnyomórészt közepes ameri­kai filmeket játszanak. Helsinki egyik legszebb épü­lete az 1927-31 között pirosas­szürke gránitkövekből épült parlament. A finn országgyű­lésnek 200 tagja van akiket négyévenként közvetlenül vá­lasztanak A Fmn Népi Demok­ratikus Uniónak, amelynek ve­zető ereje a Finn Kommunista Párt az 1962 februári választá­sok alapján 47 képviselője van. Ez a mozgalom erős és állan­dóan növekszik. mtmumt minden épület magán viseli ko­rának stílusát. Csak a stíluso­kat kell ismerni és már tudjuk is, hogy ez vagy az a ház mikor épült. A középületek klasszi­cista stílusával meglehetősen ellentétben áll a funkcionaliz­must képviselő nagy épülettö­meg, különösen a Töölő-ben. A Déli-kikötő abban a város­részben van. amely a város tör­ténelmi része. Ez a negyed maradt a közigazgatási központ. És itt van a nevezetes Nagy­templom, amelynek a kupolája igen magas és már messze a tengerről is jól látszik. Egy-két utca és kijutunk az Esplanade-ra, a széles parkbul­várra, Helsinki legszebb útjára. Itt áll a nagy finn lírikus Eino Leino szobra. A finn költők közül őt ismerik legjobban szerte a nagyvilágban. Ugyan­ezen az úton láthatjuk a finn himnusz szerzőjének, Rune­­bergn-nek hatalmas bronzszob­rát. Ennek az is érdekessége, hogy a költő fia, neves szob­rászművész készítette. Itt, a város közepén még né­hány szép szobor állítja meg a látogatót. Elias Lönnrot-é a finn nyelv kutatójáé, akinek az a legielentősebb tette, hogy összegyűjtötte a régi finn nép­­költészet maradványait és ösz­­szeállította a finn nemzeti eposzt, a Kalevala-t A Kalevala a világirodalom egyik legszebb népeposza. A Kalevala-kiadvá­­nyok képeit Akseh Galien- Kallela. a finn nemzeti festő­művészet mestere festette. Aleksis Kivi a finn szépiroda­lom eiső nagy neve. Regényei, színdarabjai ma is 3 finn iro­dalom legjobb alkotásai közé tartoznak. Szobrát a kiváló Váinö Aaltonen készítette, a Nemzeti Színház előtt áll. A helsinkiek tisztelik a kul­túra nagyjait, de a kulturális élet nem pezseg elég élénken. A Nemzeti Színházat a finn kultúra bölcsőjének mondják, van szép Operabázuk is, de ta­lán még sose fordult elő, hogy Z///////////ffZ/////////////////////ww^w/^////////////////////////w////////////////////////////////////////////////////„ pülőgépek mérik majd a mág­nesességet a tenger színén és a levegőben is. A TUDOMAN e's a technika VILÁGÁBÓL 3 Helsinki piac A fővárosnak több kikötője van Ezeken keresztül bonyoló­dik le az egész finn kivitel kb. 50 százaléka A finn összex­portnak kb. 80 százalékát fa- és papíráruk teszik. Helsinkiben most is építkez­nek, elsősorban az új város­részekben. A munkásnegyedek, mint a Sörnáinen, igen sűrűn lakottak. A lakásprobléma nagy gondot okoz a helsinkieknek, ezer és ezer embernek- nincs lakása. A lakbérek igen maga­sak és évről évre emelkednek. Például: egy modern házban levő kétszobás lakásért kb. havi 25 000—35 000 márkát kell fi­zetni. Egy szakmunkás átlagos havi keresete kb. 55—60 000 márka. Még sok mindenről lehetne írni, a labdarúgópál^król, az úszóstadionról, a sportszerető embet ékről, a hatalmas gyer­mekkórházról, amelyet a finnek gyermekvárnak neveznek, de hát mindenre nincs hely. Befejezésül hadd szóljunk egy fontos finn eseményről. Június 24-én Szent János nap­ján ünnepük a nyári napforduló ünnepét. Ezen a napán leghosz­­szabb a nappal, a legtöbb a fény és legrövidebb az éjszaka. Év­századok óta ünnepnap az egész Finnországban, és ez ért­hető is, hiszen az északi orszá­gokban igen sok függ a fénytől és melegtől. Országszerte ün­nepségekkel, felszabadult jó­kedvvel, tánccal és karnevállal ünnepük ezt a napot. Ilyenkor mindenki az utcán van, fényük és ragyog az egész ország. Azt mondják, és ezt akármelyik turista tanúsíthatja, hogy ezek­ben az órákban a legszebb Suomi, az „ezer tó országa“. Lőrincz Éva A Lengyel Államtanács a „Lengyelország újjászületése érdem-érem“ nagykeresztjével tüntette ki Lengyelország leg­nagyobb Balti-tengeri városát, Gdanskot, ezeréves fennállása alkalmából. Évente 4 millió köbméter fa­anyagot dolgoznak majd fel itt cellulózzá, kartonná, épület­elemmé, bútorrá. * * * 1964-ben lesz a következő geofizikai év. Az előző geofizi­kai évben is a Napon lejátszódó folyamatoknak, az úgynevezett naptevékenységnek a Földre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Akkor a napfolt-maximum ide­jén szinte egymást érték az ilyen jelenségek, és csak együt­tes, egymással összefonódott következményeiket lehetett megállapítani. A most előkészí­tés alatt levő munka viszont a minimum időszakára esik, ami­kor a naptevékenység egyes je­lenségei jól szétválaszthatok, így tehát zavartalanul lehet ta­nulmányozni a Napban lejátszó­dó egv-egy esemény sajátos földi hatásait Mivel tehát a Föld mágneses tere külső beha­tás alá kerül az elkövetkező geofizikai évben a szárazföldre telepített megfigyelő állomások sűrű hálózatán kívül külön, er­re a célra rendelt hajók és re-Angliában nemrég sikerült egy új üvegfajtát előállítani, amely már 6,5 milliméter vas­tagság esetén visszaveri az in­fravörös sugarak 93 százalékát, de emellett a fénysugarak 75 százalékát átereszti. Ebből az üvegből kémlelő ablakot készí­tenek az olvasztókemencékre. * * * A gravitációs kérdésekkel foglalkozó nemzetközi konfe­rencia szerdán nyílt meg Var­sóban. A konferencián 22 or­szágból 130 elméleti fizikus vesz részt. * * * A világ legnagyobb fafeldol­gozó kombinátjának építését kezdték meg a Jenyiszej part­ján fekvő Bratszkban, leningrá­­di mérnökök tervei alapján. OJ IFJOSAC — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smeoa, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságánál, kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská #. — Telefon 445-41. — Postafiók 50. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlaílame 81 Bratislava, uL Nár povstania 5L — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata, előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál leheL — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Orad útján lehet megrendetnL Címe: Praha L JindŕiSskô ulica 14 — vývoz tlače. K—15*21304 Jelentettük, hogy az Archi­medes nevű francia mélytenge­ri kutató-hajó a Csendes-óce­ánban 9500 méter mélységig ereszkedett le. A két francia kutató most Tokióban nyilatko­zott a sajtónak. Georges Houot tengerésztiszt elmondotta, hogy a tengervíz hőmérséklete állandóan csök­kent, s négyezer méter mély­ségben 1,8 fok volt. Ezt köve­tően megint emelkedett, s 9500 méter mélységben plusz három fok volt. Halakat 3 ezer méter mélységig észleltek, másfajta állatokat pedig még 7 ezer mé­ter mélységben is. A víz óriási nyomása ledörzsölte a hajó kül­sejéről a sárga festéket. A me­rülés legmélyebb pontján a víz áramlási sebessége másodper­cenként mintegy 6 centiméter volt Különböző mélységekben sikerült vízpróbákat venni, azonban a tenger fenekéről nem tudtak földet vagy szikladara­bokat felvenni, mert igen vas­tag iszapréteg borította. Az Aszahi című tokiói lap közlése szerint a két francia kutató július végén ismét le akar ereszkedni a Kuril-árokba. Lekiséri őket Szaszkij profesz­­szor is, a tengeri élőlények köz­ismert szakértője.

Next

/
Thumbnails
Contents