Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-07-31 / 31. szám

m A blúz! mindenki szereti, min­den időszakban jó szolgálatot tesz. Éppen ezért, talán még sosem volt olyan nagy divat a blúz, mim most. A mostani „slágerek" a kíköiús blúzok, ezek jobban is öltöztetnek, így nemcsak munkába praktikusak. De a blúzoknak nemcsak a mun­kában vesszük nasznát, hanem igen jó kiegészítői az annyira praktikus ruhadarabunknak, a kosztümnek vagy kiskosztüm­nek. A kikötői blúzokról még annyit, hogy csakis szűk szok­nyához valók, rán- os, húzott, bő szoknyához nem viselhetők! Mo­­delleinken néhány szép újféle blúzt mutatunk be. elütő színből és anyagból készül. A 2 blúz egyszerű, mosóanyag­ból Érdekessége a tűzéssel dí­szített passzé rész. A 3. blúz is mosóanyagból készül, öv nélkül is viselhető, a 4. anyagja viszont nehéz selyem vagy brokát. Sza­bása egyenes, kicsit alkalmazko­dik a test vonalához. A divatékszer, azaz bizsu viselé­sével kapcsolat­­bar igen eltérőek a vélemények. V«.... ik. akik „ra­jong nak" érte, s a lehető leg­többet aggatnak magukra, van­nak azonban, akik azt tartják, a divatékszer feltűnő, nem az egyéniségükhöz Iliik, nem szere­tik. Ehhez hozzá­fűzik, hogy a bizsu ma kimondottan divatos és egyes - ruháknak a kiegé­szítője (gallér nélküli ruhák). Éppan ezért nem ajánlatos teljesen elzárkózni a bizsu viselésétől, aki kevésbé szereti, válasszon egysze-HASZNOS NYÁRI TANÁCSOK A nyár, illetve a nagy nyári hőség, sokszor okoz gon­dot a házi isszonynak — ha nincs jégszekrénye — a? ételek frissen tartását ille­tően. Mert bizony a kánikulában előfordul pi., hogy a tej, annak ellenére, hogy hazahozatal után azonnal felforraltuk, mégis ösz­­szemegy s így használhatatlanná válik, kárba vész. Hogy ezt el­kerüljük. előbb' egy kis edény­ben egész keveset forralunk fel a tejből, s ha ez nem megy össze, nyugodtan felforralhatjuk a többit is. Ha a „próbatej“ összement, tegyük a többit po­harakba savanyodni, így azután mint aiudtej. burgonyával finom ' vacsoránk lesz. Hagyhatjuk egy nagyobb edényben.(korsóban) is megaludni s 2—3 nap múlva tú­rónak használhatjuk fel. (A megaludt tejet edényben kissé felionnyosítjuk, majd ritkaszö­vésű vászonzacskőba (hogy a fölösleges víz könnyen kicsurog­jon) öntjük A zacskó száját zsineggel összefogjuk, felakaszt­juk. Másnapra finom túrónk less ) Ha a tejet föltétlenül édesen akarjuk fogyasztani, forralás előtt csipetnyi szódabikarbónát tegyünk bele, ha még nem na­gyon állott ez ..megmenti“ az össze menéstől. A felforralt tejet, miután ki­­hűit nagyobb, vízzel teli edény­be helyezzük s a vizet minél gyakrabban cseréljük. Ugyan­csak vízben tarthatjuk frissen a vajat, (szintén gyakran cserél­ve a. vizet). Nyers húst nagy hőségben ve- • szélyes tartani. A legjobb mód, amellyel megóvhatjuk a romlás­tól ha ecetes ruhába csavarjuk s hűvös helyre tesszük. Ajánla­tosaké azonban elkészíteni s úgy, a lábassal egy másik nagyobb vízzel teli edénybe tenni (mint a tejnél) Tudni kell még azt is. hopy a húst nem szabad meg­mosni és úgy 'árolnl, hanem csakis közvetlenül az elkészítés előtt mossuk meg. (Folytatjuk) az ől€éő^Aádé^iM rűt, Unom kivitelűt, meglátja, nem lesz feltűnő. A másik vég­letet sem hagyhatjuk szó nélkül. Bármennyire is divatos és a ruha kiegészítője ma a bizsu, vigyázni kell, ne viseljünk belő­le egyszerre túl sokat, nehogy divatékszer-kirakatnak nézzen valaki. A legáltalárfosabb — és most legdivatosabb — divatékszer a gyöngy. Jelenleg a töhbsoros divatos, ez persze nem jelenti azt, hogy ne viseljünk egysoro­sat, rövidet vagy hosszút, asze­rint milyen áll jól vagy milyet szeretünk. Gyöngysorokban olyan nagy nálunk a választék, hogy igazán mindenki találhat ízlésének megfe;elöt. Vigyázni kei! azonban arra — ami láthat­tuk az öltözködésnél általános szabály — hogy mintás ruhához ne viseljünk mintás, többszínű gyöngyöt, mert ez egyrészt íz­léstelen, másrészt sem a ruha, sem a gyöngy nem érvényesül. Ügyplni kell persze a színre is, hogy „menjen“ a ruhához Egy szürke ruhához nagyon szép a piros vagy zöld, és nagyon ele­gáns a fekete, béshez a barna a legfinomabb, zöldhöz megy a sárga, stb. Egyszínű ruhához lehet a bizsu többszínű vagy többféle árnyalatú is. Ugyancsak szép kiegészítője a gyöngysor egy sima pulóvernek, de mintás­hoz, pl. csíkoshoz, ne viseljünk semmilyen Alkalmas és szolid dísze még a pulóvernek egy szép kerámia vagy fémtü is. így a különben egyszerű, spor­tos pulóvert pl. este társaságban is viselhetjük (Persze nem vastag, sportpulőverről van szó, hanem vékony szövésű sírna da­rabról). (Folytatjuk) „SAROLTA": Ügy gondol­juk, az említett cikket köve­tő folytatásból maga is lát­hat ta, hogy a normális súlyt nem lehet csakis a magas­sághoz viszonyítani, mert abban a folytatásban már megírtuk azt is, hogy 5 kg elhajlás lehetséges akár föl-, akár lefelé Különben, 1961- es szántunkból nem azt ír­tuk, hogy mindenki annyi súlyú kell hogy legyen, amennyi Túl) cm nélkül a magassága Idézzük 1961. évi 38-as számunkat: 153 cm — 48-55 kg, 160 cm — 53-58 kg, 165 cm — 58-64 kg. S az 1962 évi 21. szám: 155-160 cm _ 48-53 kg, 160-165 cm — 53-57 kg, 165-170 cm — 57-63 kg, 170-175 cm — 63-68.5 kg. Láthatja tehát, hogy az adatok szoros lénye­gében egyeznek. Ami a maga súlyát illeti, legföljebb 1—2 kg-t kell lefogynia, de amennyiben az egész terme­te erós, az sem baj, ha így marad. Már látszik a város. Közvet­lenül a kikötőtől .jobbra, előt­tünk magaslik a híres Suomen­­linna vára, karcsű fehér vilá­gítótornyával. Most egy szűk kis szoroson haladunk át, és máris elébünk tárul a finn fő­város. Sőt, azt mondhatjuk, hogy egyenesen a város köze­pébe érkezünk. Hajónk ugyan­is a Déli-kikötő, a személyha­­jők kikötője felé tart, partra­­szállünk és máris a Csarnok­téren, vagyis a fő piacon va­gyunk. Háziasszonyok vásárol­nak. kofák és kereskedők kí­nálják portékáikat, kertészek adják el zöldségeiket, halászok csónakban állva tárgyalnak a vevőkkel — szóval zajlik a hét­köznapi élet. Körülnézünk: itt vagyunk a régi városnegyedben, az úgy­nevezett történelmi Helsinki­ben. Itt van az államtanács épülete, mögötte a Nagytemp­lom, nem messze a köztársasá­gi elnök palotája. Tulajdonkép­pen ez az előkelő negyed. De mielőtt megnézzük a lát­nivalókat, ismerkedjünk mec a finn főváros karakterével — éghajlatával, történelmével. !a­­kősaival. Helsinki arról nevezetes hogy a világ legészakibb fő­városa. túl az északi szélesség 60, fokán. Ugyanazon a szé­lességi fokon fekszik, mint Grönland déli csúcsa vagy a szibériai tundravidék. A föld­rajzi körülmények miatt at idegen azt hinné, hogy nagyon zord. szinte állandóan jeges vidékről van sző. De aki ott járt, az tudja, hogy nem így van. összehasonlítva az emlí­tett vidékekkel, egész Finnor­szág éghajlata sokkal enyhébb, A „fehér város“ ezzel a képpel fogadja a hajón érkező külföldieket. Helsinki a Vili. YIT városa Ezt a Golf-áramnak köszönheti az ország, elsősorban Dél- és Közép-Finnország. A tél így is jó hét hónapig tart, s a leghi- a degebb hónapban, februárban o még délen is mínusz 7-8 fok f az átlagos hőmérséklet. A fin- h nek rövidebb ideig élvezhetik f a virágokat és zöld lombokat, j mint a délibb fekvésű orszá­gok; a tél hosszú, a tavasz esős. Csak május végén, június elején kezdenek zöldelni a lombos fák. s a szeptemberi fagyokra már lehullat iák leve­leiket. De júliusban éppen olyan meleg van. mint akár Belgiumban vagy Magyarorszá­gon A nyár azonban igen rö­vid. Már'az augusztusi hajna­lokon kékes köd jelenik meg a tavak felett, s ez a köd a fény és meleg tovatűntének előhír­nöke. Augusztus végén pedig többnyire már fűteni kell. A tenger és a Golf-áram ha­tására Finnország túlnyomó része erdőkben igen gazdag. Az egész felület 71 százaléka erdőkkel borított! A Közép- 1 Európában honos fák éppúgy f élnek itt, mint sarki fafajták, c Leggyakoribb a fenyő, amely­nek 7-8 fajtájával is találko­zunk, ezenkívül a nyír. a fehér- s törzsű nyárfa, juhar, tölgy stb. e A Golf-áram hatása áldásos. 2 de természetesen ’ korlátozott' is. A kemény télen befagynak a kikötők, két-három hónapig is jégpáncél alatt állnak, néha a finn partoktól egészen Svéd­országig jég borítja a tengert A kemény hideg ellenére is a hajóforgalom Finnországban folyamatos. Jól szerkesztett jégtörő hajóikkal a legfonto-Nurmi szobra az olimpiai sta­dion előtt, háttérben a stadion­torony látható. sabb utakat nyitva tartják egész hajókaravánokat elve­zetnek a nagyobb kikötőkbe. Helsinki a Finn-öböl délre a kétfajta hőmérsékletet igye­keznek kiegyenlítem. A mérsékelt égövek legveszé­lyesebb forgóvihara a tornádó. Átmérője nem iiagv — rend­szerint csak néhány száz méter. Azt a területet azonban, melyet meglátogat, nem kíméli: Igaz, hogy élettartalm. rövid, de hevessége a hurrikánéhoz ha­sonló. Ahol a légtölcsér a föld­del er'nlkezik, ott a szélvész magasba emel náztetöt, lovas­kocsit, traktort, sót vonatokat is feldönt. Egyes esetekben teheneket cipelt a levegőben több kilométerre magával. Se­bességét nem lehet megmérni mert mindenfajta műszert tönkretesz, de egyesek úgy vé­lik, néha eléri a 800 km/órát is. Trópusok és a sarkvidékek légtömegei a mérsékelt égövi ciklonokat hoz­zák létre, me­lyek nálunk Eu­rópában is ho­nosak Ezeknek eredménye a szeszélyes, sze­les, váltakozó időjárás. ami­lyennek az el­múlt májusban és június első felében tanúi voltunk. A mér­sékelt égövi ciklonok szélereje nem nagy, de óriási területekre terjedhetnek ki. A trópusi viharok legbizto­sabb eiójeie a nyomasztó szél­csend amikor szinte áll a leve­gő. Negyfokú légnyomáscsök­kenést tapasztalunk ilyenkor Ha éjjel, a tengeren közeledik a vihar, a víz különös fényben vibrál, mivel a nagyfokú lég­­nyomésváltozásra az óceán pa­rányi élőlényei a felszínre jön­nek. Valamikor váratlanul érte az embert az ilyesfajta elemi csa­pás. Az időjárás előrejelzése, különösen a radarkészülékek felhasználása a meteorológiá­ban lehetővé tette hogy ma már nem éri váratlanul a fe­nyegetett vidékeket a pusztító szélvihar, és így az áldozatok száma is lényegesen kevesebb, mint a múltban. STRASSER BÉLA Sokszor fel­tesszük a kér­dést: hogy ke­letkeznek a sze­lek, pusztító vi­harok, milyen fajtáit ismerjük ezeknek az ele­mi erőknek, melyek néha felbecsülhetet­len károkat okoznak? Egyike a leg­veszedelmesebbeknek a hurri­kán Ügy alakul ki, hogy nagyon alacsony légnyomású középpont körűi a 'rvegő ellentétes irányú árar kezd, örvénylés ke­let' Hasonló ez ahhoz, m r a folyóban valami ak .sörül a víz örvény leni kéz ■ forgó levegő — persze óriási méretekben — tölcsért képez s ez fölfelé tágul. A nagy erejű vihar középpontjában tö­kéletes szélcsend uralkodik a mozgó légtömegek sebessége azonban eléri az óránkénti 150 —300 km sebességet. A nagy kiterjedésű légörvény átlag 30—4C kilométert halad órán­ként. Még mindnyájan emlékezünk, milyen pusztítást végzett Észak-Amerika Texas és Lou­­siana államaiban a tavaly nyá­ron dühöngő hurrikán A házak ezreit döntötte romba és szá­mos ember életét vesztette A feljegyzések tanúsága szerint az eddigi legpusztítóbb ilyer természetű vihar 1780 októbe­rében tombolt és 20 000 ember fizette meg életével dühét. A Távol-Keleten, főleg a ja­­páni szigeteken a tájfun végz romboló munkáját. Az említeti területek lakosai már ismerik közeledtét, a vastag, bizart alakú felhökolosszusokat, ame­lyeket kékes villámok hasítanak át és az örvénylés süvölti hangja kísér. Néha pillanatok alatt dönti romba a házak szá­kiugró kis földnyelvén épült. , Tulajdonképpen a legfiatalabb főváros Európában. Azt szok­ták mondani, hogy Helsinki olyan, mint egy szép asszony, aki fiatalabbnak látszik korá­nál. Valóban, a város arcán a fiatalság frissessége látszik, megjelenésében energia van és erő. A szép asszonynak alig vannak szeplői. Helsinkiben keresve sem találni ódon ne­gyedeket, pusztuló várromokat vagy zeg-zúgos utcákat — az elmúlt évszázadok nyomai szin­te sehol sem látszanak. Ez a város nem lakósai elha­tározásából. hanem királyi pa­rancsra született. Gusztáv svéd király a XVI. század derekán elrendelte, hogy a finnek ki­kötővárost építsenek, hogy megtörje a Hanza- városok uralmát a Keleti-tengeren. A gyors lebonyolítás érdekében parancsot adott négy finn vá­ros lakásainak, költözzenek ha­ladéktalanul oda. De ez nagyon nehezen ment. A város bölcső­je a Vanta-folyó torkolatánál ringott, tehát eredeti helye a maitól mintegy öt kilométerre feküdt. Első" formájában Hel­sinki Igen szerény jelenség volt. hosszú évtizedeken át mindössze 4-5000 lakosa volt. Igaz, hogy a kis város már kezdettől fogva igen sok vi­szontagságon ment át. Pusztí­tották ellenséges hadseregek, pestis és tűzvészek háromszor vált üszkös romhalmazzá, mert házainak javarésze fából épült. Helsinki a politika gyerme­ke: Svédország hatalmi törek­vései határozták meg születé­sét és Svédország keleti kap­csolatai irányították továbbra is sorsát. A XVIII. században már a cári Oroszország ellené­ben építették Helsinki déli tengeri erődjét, a Suomenlin­­na-t, amit ,,Észak Gibraltár­jáénak szántak. A városban is megindultak az építkezések, a kikötő hajóállományt is ka­pott. laktanyák épültek stb. De még mindig jelentéktelen kis városka maradt 1808-ban az orosz csapatok bevették a Suo­­menlinna-t. meghódították az országot. A hódítók tették Hel­sinkit az ország fővárosává 1812-ben. bár még akkor Is csak 5000 lakost számlált. A fővárosnak méltó külsőt kellett adni. A kiváló építész,’ Engel nevéhez fűzódik a vá­rosrendezés és a sok-sok épü­let tervezése és megalkotása. A fejlődés biztos volt de sze­rény. Az 1880 as népszámlálás idején 36 000-en laktak s vá­rosban. A kapitalizálódó or­szág azután gyorsan fejlődött, és benne természetesen első­sorban a főváros. A lakosság száma 80 év alatt meqtizenkét­­szereződött, ma már kb 360 ezren laknak a városban Eaész új városrészek épültek, stran­dok és kikötők, hatalmas bér­házak és áruházak parkok és villanegyedek. A város össz­képe. a fővonalaiban mégis nyugodt, mondhatni hűvösen klasszikus. Helsinki kétnyelvű város A lakosság kb. 90 százaléka finn, mintegy 10 százaléka svéd A feliratok is maidnem minde­nütt két nyelven olvashatók. Finnek és svédek között egyébként alig találni különb­séget. a városban uralkodói a szőke haj és a világos arcszín. És az emberek egyformán ba­rátságosak és segítőkészek. (Folytatjuk) OJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Stnena ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská S. — Telefon 445-41. - Pos ta fiók 50 - Főszerkesztő Szftkt József - Nyomta a Západoslovenské tlsélarne 81 Bratislava ul NárDovstanis 5L — Előfizetés egy évre 31.20 — Terjeszti s Posta HIrlapszolgálata előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál lehet - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza A lapot külföld számára a Poštový Novinový Orad útján lehet megrendelni. Címe: Praha L Jlndŕišskô ulica 14 — vývoz tlaCe. K—22*21368 /Csendesen fodrozódik a Ke­­^ leti-tenger vize, amint hajónk a Finn-öböl vizét szeli. Finnország fővárosa. Helsinki felé tartunk. A várost hajóval a legkellemesebb megközelíte­ni, minthogy egészen a tenger partján fekszik. A távolban először apró pon­tok tűnnek fel, s amikor köze­lebb kerülünk, kicsiny szige­tecskék százait látjuk magunk előtt. A szelíd öblöt, amely le­hetővé tette, hogy Helsinki hatalmas kikötővé épüljön ki gránitszigetek sora védi a ten­ger hullámcsäpásaitôl. Az első puplinbó! vagy se­lyemből készül, szabása szép és érdekes. A „te(J“-töl lefelé egyenes szabású, körül rakott vagy szegözött, alul pántrészbe foglalva. Ugyanilyen szélességű a blúzon elöl végigvezetett hói, valamint a manzsetták is. Az elég nagy gallér alatt lévő masni /-cm. C9 a pctlLld Z.ULJ I LVJLl nulla­mok áradatával csak fokozza a pusztítást. Egy-egy ilyen táj­fun átmérője 200-400 km között váltakozik. Rokon a hurrikán­nal. hiszen eredete is hasonló Q m Q 7 74* 1 Az Indiai­­óceán térségé­pen az ugyan­csak hurrikán­­tál rokon ciklon i lakosok réme. 3ár ereje ren­desen nem üti meg a hurrikán vagy a tájfun fokát a mi ég­hajlati viszo­nyainkhoz ké­pest még az iga­zi „nagy viharok“ közé számít. Valóságos természeti csapás­ként jelentkezik az említett területen. Mindezek a viharok elsősor­ban a hajósok számára jelente­nek halálos veszedelmet. Bár a meteorológia tudományának tökéletesedése nyomán legtöbb esetben már nem éri a hajót váratlanul a trópusi viharok egy-egv fajtája, a tengerészek leírása' egy hurrikán vagy cik­lon átélésről élénken megvilá­gítják előttünk a viharba került hajók borzalmas harcát az ele­mekkel. Az egybehangzó tanú­ságok szerint, a hullámok, me­lyek minden oldalról egyszerre rontanak a hajóra szinte füg­gőleges vízoszlopként emelked­nek a magasba, hogy könnyű játékszerükké tegyék a jármű­vet A szélcsendes középpontba érve a hajö utasa' már azt gon­dolják. túlestek a veszélyen hiszen az ég kide-'ült, a tenger ecsendesedett, pedig csak 'zután kerülnek a légtölcsér násik szárába s kezdődik újra nínden elölről Tengeiek és szárazföldek kü­lönböző fokú felmelegedése alakítja ki a monszunokat. Ezek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents