Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-07-24 / 30. szám

JÓ ÚTON HALADNAK A MIHÄLYFAI SZÖVETKEZET udvarán nagy a sürgés-forgás. Készítik a gépeket a nyári be­vetésre. Itt az aratás, nem ér­nek rá a halogatásra. Kombájn, traktor nem lehet meghibáso­dással. Az egyik tehergépkocsi­ra éppen most rakják a naftát, viszik ki a szövetkezeti földek­re, keli a kombájnba, traktorba. Ivóvíz is kell, készítik a ke­nyércsatát. sához. Am még a sürgős munka közepette is szakit egy kis időt olyankór, ha a labdarúgásról van szó. Lelkes funkcionáriusa a futballcsapatnak, eddig a Družstevník Michal pénztárosa volt, most az ificsapat edzője, Azokat edzi, akik rövidesen majd a nagycsapatban rúgják a labdát. Az ő munkája tehát nem közömbös a falu sportéle­tének szempontjából. Az után-A mihályfai „ifik“ csapata. A gépjavítóknak is akad most munkájuk, meghúzzák a megla­zult láncokat, megerősítik a csavarokat, igazgatják a vágó­­geréndelyt. Tegnap volt az ara­tási főpróba, a falu mellett, egy ugrásnyira, most annak alapján végzik az utolsó simításokat. A gépjavítók között szorgoskodik Varga József is. viszi az egyik zsírozó vedret, a traktor, kom­bájn és egyéb gép karbantartá­pótlás nevelése talán még fon­tosabb. mint a nagyobbak irá­nyítása. Varga József lelkesedéssel, odaadással végzi NEVELÉSI MUNKÁJÁT. Szívesen foglalkozik a fiatalok­kal. Eredményesen. Pedig még nagyobb városokban is nehéz a fiatalok összefogása. Hát még falun! Akad egy-két tehetséges Kapuzárás az I. ligában Régen nem volt olyan ki­egyensúlyozott az egyes csapatok erőviszonya az I. ligában, mint éppen az idén. A hajrában dőlt el a kiesés sorsa, a brnói mérkőzésen pontot tettek a ligaküzdel­mek után. A brnói 90 perc a Dynamo Žilina tragédiája, a Spartak Praha Sokolovo karneválos örömünnepét je­lentette. Semleges pályán találkozott a két csapat, hogy eldöntse, melyikük ke­rül harmadikként a kiesés szomorú sorsára. A Spartak Sokolovo volt a szerencsé­sebb, a valamivel jobb csa­pat és 2:0 arányban győzött. A prágai régi múltú együttes megmenekült, a Dynamo vi­szont betársult a Spartak Brno KpS és a Spartak Trna­va mellé. Ez a három csapat esik ki, hogy helyet adjon a három újoncnak, az elsőligát kiérdemelt együtteseknek. A bajnoki cím kérdése már régen eldőlt, a Dukla Praha jóval hamarabb bebiz­tosította az elsőséget. Az I. liga idei legnagyobb megle­petése a Slovan Nitra csapa­ta volt. Igaz. utolsó mérkő­zésén csak nagy üggyel-baj­jal tudott győzni a sereg­hajtó KpS Brno ellen, de különben kiegyensúlyozott teljesítményével megérde­melten zárkózott fel a Dukla mögé. A ČH Bratislava Slof­­naft csapatának az idén „csupán“ a harmadik hely jutott. Egy-két váratlan pontveszteség a tavaszi idényben elég volt ahhoz, hogy a csapat nem tudott beleszólni az elsőség kérdé­sébe. Pedig a ČH csatársorá­ban játszik az I. liga gólki­rálya: Scherer, aki egyma­gában 26 gólt lőtt az ellen­felek hálójába. Minden mér­kőzésre jut tehát egy gólja, pedig sérülésekkel is bajló­dott. A Slovan Bratislava CHZJD sokáig válsággal küzdött. Borhy edző távozása után sem alakult ki mindjárt a sikert jelentő kollektíva jobb teljesítménye. Az utol­só mérkőzésen azonban a Spartak Hradec Králové el­len öt gólt rúgtak a Slovan­­csatárok. És még egy vi­gaszdíjnak örvendhet a Slo­van népes tábora: ez az együttes nyerte a sportsze­­rűségi versenyt. Ehhez külön gratulálunk! labdarúgó, de az egyik iskolás, ő már inkább Szerdahelyen rúg­ja a bőrt. A másik a gépjavító­állomás dolgozója, nem ér rá edzeni. A harmadikat már in­kább a motorkerékpár érdekli, bele van szédülve a motorozás­ba. És így tovább. Fffit aztán hogyan teljék egy csapatra való a fiatalokból? Varga Józsefnek akad ilyen gondja elég, mégis igyekszik összefogni a gárdát. Egy csa­patra való jó futballista ugyan ritkán található egyszerre, de sebaj, a sárosfaiak közül néhá­­nyan szívesen beállnak a csa­patba. így aztán egész jó kis csapat verődik össze. Egy kis büszkeséggel mondja az edző: — Most az ötödikek vagyunk, tizennégy csapat közül... A z ötödik hely sem rossz eredmény. Varga József remé­li, hogy még jobb helyezést érnek el. Mert hát szorgalma­sak a fiúk, lelkesek. Szinte fel­csillan a szeme a szemüvege mögött, amikor dicséri őket. — Borbély Gyula, Nagy Ár­pád, a két Simon-fiú igazán megérdemli a dicséretet. De a többiek is ... Persze a vezetőség is törődik a fiatalokkal. Az elnök lelkes szurkoló. Mármint Nagy István, az egyesület elnöke. Aztán Kiss Sándor, a titkár. A szövetke­zetre sem lehet panasz. Wie­dermann Gyula, az elnök, tá­mogatja a sportolókat. A szö­vetkezet segítsége teszi lehető­vé az utazást. Felszerelést is kapnak a játékosok. — Ezen a téren nincsen baj nálunk. A mihályfaiak lelkes sportbarátok. Csak időnk lenne többet a Sporttal foglalkozni. A pénztárosságot Iván Imre vette át tőlem, a fiatalok csa­pata lég gondot okoz amúgy is ... IDŐ, VESZÖDSÉG, FÄRADSÄG A falu sportjának vezetői mindenütt sok áldozatot hoz­nak Enélkül nincsen sportélet. Pedig a szocialista társadalom­ban fontos kellék A TESTNEVELÉS Amelyik faluban nincsen spor­tolási lehetőség, onnét szöknek a fiatalok. Fel a városokba, oda, ahol több sportlehetőség, szó­rakozás ígérkezik. A szövetke­zetek korátlaga veszélyesen halad az egyre nagyobb szám felé, pedig a siker biztosítékai főképp a fiatalok. A gépesített termelésben egyre erőteljeseb­ben jutnak szóhoz a fiatalok, az öregebbek tapasztalata nem pótolja teljesen az ifjúság len­dületét versenykészségét, ki­tartását. A mihályfai szövetke­zetben e tekintetben jó úton haladnak, gondot fordítanak a fiatalok nevelésére, az ificsa­pat jó eredményeire. M—s A BRATISLAVAI TV MŰSORA: KEDD: 9.00 TV érdekességek 10.00 TV-játék 11.40 A világ térképe felett 18.00 Ifjúsági műsor 19.00 TV Híradó 19.30 Mezőgazdasági műsor 19.40 Szocialista munkabrigádok fó­ruma 20.00 Intervizió: Leonca­vallo: Bajazzok 21.15 Népi bí­ráskodás 22.00 TV-Híradó; Szerda: 18.00 Gyermekműsor 19.00 TV Híradó 19.30 Tudomá­nyos kutatásokról 20.00 Kákoš: Szembe fúj a szél. Komédia. 21.45 TV Híradó: Csütörtök: Ô.30 TV érdekességek 10.00 TV- film 11.00 Szeretik az állatokat? Rövid filmek 17.45 Ifjúsági mű­sor 18.30 Rövid film Kubáról 19.00 TV Híradó 19.30 A kémia jövőjéről 20.00 Kubai üdvözle­tek 20.10 A tornász VB részve­vőivel beszélgetünk 21.40 Zenés üdvözlet mezőgazdasági dolgo­zóinknak 22.10 TV Híradó; Pén­tek: 17.00 Gyermekműsor 18.20 Az emberek és a ma 19.00 TV Híradó 19.30 Szlovák irodalom­­történet 20.00 Ivan gyermekko­ra — szovjet film 21.35 Sport­félóra 22.05 TV Híradó; Szom­bat: 16.00 Üj sportjátékokat tanulunk 18.00 Gyermekműsor 19.00 TV Híradó 19.30 A nem­zetközi események margójára 19.50 Dalok körülöttünk 20.00 Prágai este — közvetítés a Letnáról 20.40 Humoros jelenet 21.10 Kisfilm 21.45 TV Híradó 22.00 Kinematofor; Vasárnap: 9.00 Gyermekműsor 10.30 Mo­­torbicikli-verseny 17,00 Gyer­mekműsor 19.00 TV Híradó 19.30 Intervizió: A VIT megnyi­tása Helsinkiben 21.30 Zenei lexikon 21.50 TV Híradó. A BUDAPESTI TV MŰSORA: KEDD: 18.00 Ifjúsági műsor 19.00 Politikai kommentár 19.30 TV Híradó 20.00 Leoncavallo: Bajazzok 21.00 A kulcs — szov­jet rajzí'lrn felnőtteknek 21.50 TV Híradó; Szerda: 18.15 Sze­­pesy György útijegyzete 18.45 TV Világhíradó 19.00 Vidám műsor 20.00 A budapesti szín­padokról — helyszíni közvetí­tés, utána TV Világhíradó; Csütörtök: 17.45 Kicsinyek mű­sora 18.15 Közvetítés egy pa­pírgyárból 19.05 Telesport 19.30 TV Híradó 20.00 Balázs Anna: Autóskaland — TV-játék 21.00 Népizene 21.30 Hírek, TV Hír­adó; Szombat: 18.00 Ifjúsági vetélkedő a Balatonról 19.00 Lányok, asszonyok 19.30 TV Híradó 19.45 Hétről-hétre... 20.00 Dőld Mihajlik: Ordasok között. 1. rész 21.10 Kellér-est 22.10 TV Híradó: Vasárnap: 9.00 Ifjúsági műsor 10.00 Film 11.30 Mezőgazdasági műsor 12.00 A 30-as számú Híradó 19.00 TV Híradó 19.30 VIT-meg­­nyitó Helsinkiből 21.00 Mihajlik: Ordasok között. II. rész 22.00 Telesport 22.15 TV Híradó. D, L VAŇKOVÁ: (Folytatás) 14. NÉGYSZEMKÖZT Az egész „szerelem“ ponto­san 6 hétig és 5 napig tartott. Utána a kis barátnőm sóhajok között kijelentette: Valóban ra­gyogó. elbűvölő volt, tudtam volna szeretni, de később, ami­kor már huzamosabb ideje együtt jártunk, megállapítot­tam, hogy az „álmodozó“ sze­mét sokszor más leányra for­dítja. sok dologban egész más nézeteket vall mint én, és egy­általában nem értettük meg egymást. Majd így folytatta: Észbe kaptam és így szóltam magamhoz: te leány, te — sze­relem ide — szerelem oda, le­gyen eszed és így — szétmen­tünk. Természetesen nem minden leány ilyen határozott és az el­ső látásra ébredt szerelem nem mindig végződik így. Nem az a lényeges, hogy első, második vagy tizedik látásra ébredezett a szerelem, csak az a fontos, hogy ez az érzés olyan mély legyen, amely tartós és gazdag­gá teszi mindkét fiatal egyéni­ségét. A többi érzésfellobbanás csak epizód felületes kapcso­lat. Az osztályomban volt egy­szer egy igen tehetséges tanít­ványom, Margitnak hívták. Ki­tűnően tanúit és minden tan­tárgyból utólérhetetlennek tar­tották a leányok, azt mondo­gatták. hogy senkivel se „jár“ — és még nem volt fiúja. Az egyik osztálytárs, a Géza, igen csinos és ügyes fiú. mindig di­csekedett a leányoknál elért si­kereivel. A leányok tíz koroná­ba fogadtak vele, hogy Margit­kánál pórul járna, nem létezik, hogy elmenjen vele a moziba. Géza egy heti határidőt kért és belement a fogadásba. A napok elfutottak — és Mar­gitka kérlelhetetlen maradt. Már közeledett a határidő. — Nem megyok veled a moziba Géza mert még azt mondanák, hogy azért nem tanulsz, mert velem jársz a moziba. Haszno­sabban is felhasználhatnád ezt az időt, hacsak egy kicsit ta­nulnál. kijavíthatnád az osz­tályzataidat, de neked úgy lát­szik másfelé jár az eszed, sze­retsz nagyokat mondani és én az ilyeneket nem kedvelem. Gézát mintha leforrázták vol­na, hallgatott. Azután bátorta­lanul hozzáfűzte: „Ha akarnám, akkor valóban sok mindent el­érnék.“ — A hármasokat is ki tudnád javítani? — nevetett Margitka. — Még azt is. — No, jó! Ha kijavítod a hár­masokat, akkor elmegyek veled a moziba — azután sarkon for­dult és otthagyta a fiút. Géza elvesztette a fogadást. Nagyon haragudott a leányra, a fiúkra és saját magára. Karácsony táján már úgy tűnt, mintha mindketten elfe­ledkeztek volna az egészről. Géza váltakozó szerencsével ketteseket-hármasokat kapott, de januárban fordulat állt be. Géza állandóan jelentkezett, mindig pontosan készült, a fel­adatait!' gondosan készítette elő. A tanáriban engem is fel­keresett. Hármasra állt. Sze­retné kijavítani az osztályzatát — azt mondta — és halkan megjegyezte: kötelezettséget vállalt — becsületbeli kötele­zettséget. — Valami ilyesmit hebegett. Na, lám. Ha vállalta, akkor teljesíti is — gondoltam magamban. A felelésnél alapo­san próbára tettem. Az a betyár — minden kérdésre nagyszerű­en megfelelt. Egyesre. Nem árulta el. hogy milyen becsület­beli vállalásról van szó. A félévi bizonyítvány után az egész osztály egész természe­tesnek találta hogy Gézának nem volt hármasa és lassan­ként köztudomásúvá vált a nagy titok, hogy Margitka mo­ziban volt Gézával az osztály tudomásul vette és .. Ők ketten? Ma együtt járnak a főiskolára. Gyakran találko­zom velük: bizony még mindig együtt járnak együtt tanulnak — mondja Géza jelentőségtel­jesen. (Folytatjyjt) „Az egyik szemem sír, a másik nevet“: Levelében annyira szűkszavú, hogy egyáltalán nem tudjuk, mi a baja a lábának, tehát taná­csot sem tudunk adni, gyó­­gyítható-e vagy sem. írja meg pontosan, miről van szó, s akkor bővebben vála­szolunk. „Ibolya“ és „Mit tegyek“: A mérsékelt izzadás nyáron, a nagy melegben, különösen ha nehéz testi munkát vég­zünk, természetes s ez nem is baj. A munka végeztével s az idő lehűlésével ugyanis az izzadás megszűnik. (De azért természetesen ez ellen is védekezünk.) Ez az izza­dás nagyban különbözik az ú. n. kóros izzadástól, ami bizony egyáltalán nem ár­tatlan valami, s ha a házi­szerek nem használnak, leg­jobb orvoshoz fordulni. A TANÁCSADÓ nyári izzadással szemben a kóros izzadás kellemetlen, ú. n. izzadságszagot áraszt, ami nemcsak az illetőre, de a környezetére nézve is igen kellemetlen. A legnagyobb hiba az, ha az izzadságot csakis kölni­vízzel akarjuk ellensúlyozni. Ez persze nem sikerül, az izzadság keveredik a kölni­vel vagy parfőmmel s ez aztán még kellemetlenebb szagot áraszt s egyben az illető ápolatlanságát is jelzi. Az első, amit tanácsolunk, naponta legalább kétszer, bő vízben, szappannal mosakod­junk meg (főleg a hónaljun­kat jól dörzsöljük s öblít­sük le vízzel), utána hintő­porral szórjuk be a hónal­junkat. Este ajánlatos kám­­foros vízben mosakodni. Ar­cunkat mossuk citromos vagy ecetes vízben s nagyon jók az 1-2 %-os szalicil borszeszes lemosások is. Ilyen ápolás mellett azután használhatunk kölnit, parfő­­möt inkább nem. leg a tisztaselyem, és a san­­tung. Nem szabad megfeledkez­ni arról, hogy az izzadás betegség előjele is lehet. Néha ugyan csak általános gyengeség az oka, de komoly baj előjeleként is mutatkoz­hat. ezért csökönyös izzadás esetében föltétlenül vizsgál­tassuk meg magunkat orvos­sal. Mindenkiben téged keres­lek. Az emberekben gyak­ran még élnek a régi csö­­kevények és a cigányokat nem tekintik egyenrangú embereknek. A felvilágoso­dott haladó ember termé­szetesen nem tehet különb­séget a fajok, népek és egy­általában az emberek kö­zött. Ha a fiú nem tudja a címét, akkor nyugodtan ír­jon neki, de ne fusson utá­na. Egész biztos találkozik még olyan férfival, aki meg­becsüli, megszereti és még nagyon boldog lesz. A természet vadvirága: A fenti üzenet erre a jeligére is vonatkozik. Orvostanhallgató: A kor­különbség most nem tűnik olyan nagynak, de 10-15 év múlva bizony már jelentős lesz. Most kell meggondol­nia, hogy szereti-e annyira, hogy több embert boldogta­lanná tesz miatta. — Mi azt tanácsoljuk, hogy igyekez­zen kerülni a vele való ta­lálkozást. Lehet, hogy akkor ő is rendbejön a családjával és idővel maga is feledést talál — sőt szerintünk a va­lódi nagy szerelmet is meg­találja egy korban magához illő fiatalembernél. Nem tudlak feledni, te kis szöszi lány: A lány valóban azért nem ment az állomás­ra, mert bizonyára még na­gyon szégyenlős. Hogy a mulatságra nem ment el, azon ne csodálkozzék — hi­szen ennek maga az oka. Mindketten szeretik egy­mást — és mindketten szen­vednek. Maga mint fiú köny­­nyebben kezdheti meg a kö­zeledést. írjon neki! „Külsőleg" is védekezni kell az izzadás ellen. Ne vi­seljünk szilon fehérneműt és szorosan testhez simuló ruhákat. Ami a ruhaanyagot illeti, legalkalmasabbak a mosók, s azok közül is a karton, krepp, mert a vá­szon meleg. Ugyancsak me-Bánatos a szívem: Szülei­nek igaza van: maga még túl fiatal. Míg ö távol lesz — sok minden megváltozhat. Egyelőre a másik se érde­kelje — mint mondtuk, ma­ga még túl fiatal, semhogy komoly ismeretségeket kös­sön. Az ismerkedéssel és a bemutatkozással kapcsolatban szintén legyünk tisztában az erre vonatkozó szabályok­kal. Sokan kimondottan zavarba jönnek, ha valakinek be kell mutatkozniuk vagy ismerőseiket kell egymásnak bemutatni. Az ok elsősorban az, hogy nem tudják, tulaj­donképpen mikor szükséges a bemutatás és mikor nem. Egyesek úgy is vélekednek, hogy inkább elkerülik a be­mutatást, csakhogy a bemutatkozás formalitásnál ne történjék valami hiba. Ez bizcny nem helyes gondolko­dás és nem oldották meg vele a helyzetet, mert bizonyos körülmények mellett a bemutatás elmaradhatatlan s el­mulasztása — arra támaszkodva, hogy jobb nem bemu­tatni, mintsem hibát követni el a bemutatásnál — már maga is hibának, az illemszabályok megszegésének, számít. Emellett ismerőseink előtt is furcsán hat, mert azt gondolhatják, nem akarjuk, hogy ők megismerjék egymást. Tehát mindenekelőtt azzal kell tisztában lenni, mikor szükséges a bemutatás. Magától értetődik, hogy bemutatjuk egymásnak isme­rőseinket, akiket házunknál vendégül látunk. Kivétel, ha valamilyen nagy ünnepély (pi. esküvő) alkalmából túl sok a vendég s a lakás több helyiségében tartózkodnak. Ilyenkor nem szükséges minden egyes vendéget minden­kinek bemutatni, elég, ha azokat ismertetjük meg, akik az asztalnál egymás közelében ülnek. Ilyen esetekben, azután, ha a társaság több apró csoportra oszlik és a kis csoportban vannak, akik nem ismerik egymást, akkor valaki a háziak közül, vagy a csoport olyan tagja, aki mindenkit ismer, bemutatja egymásnak az ismeretlene­ket. Ha pl. a csoporthoz közeledik valaki, mert ott egy, esetleg több ismerőst lát, az Ismerős kötelessége őt a többieknek azonnal bemutatni. Szórakozóhelyen (kávéházban, mulatságban), ha meg­állunk valakivel beszélgetni, bemutatjuk az ismeretlene­ket s természetesen bemutatunk egymásnak mindenkit az asztalnál, amennyiben előbb nem ismerték egymást. A bemutatást az végzi akinek ez ismerősei az asztalhoz jönnek, ha többen ismerik őket, akkor az mutatja be akihez a legközelebbi kapcsolatok fűzik (pl. rokon réai jó barát, stb.). Színházban, moziban, akkor kötelező a bemutatás, ha pl. szünetben, az előcsarnokban megállunk beszélgetni. Ha csak köszönünk, s futólag egy-két szót váltunk, úgy, hogy nem állunk meg, a bemutatás fölösleges. Ha néző­téren véletlenül közel kerülünk ismerőseinkkel és be­szélgetünk velük, akkor be Is mutatjuk őket egymásnak. De ha csak köszönünk, vagy egy-két szót szólunk, akkor nem. (Folytatjuk) /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents