Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-07-24 / 30. szám
DIVATPOSTA kiválasztásánál, mert nem minden alkalmas az alakúkra. Itt közlünk néhány modellt, amelyekből választhatnak, hogy szépen, ízlésesen és alakjuknak megfelelően legyenek Öltözve. Az első kétrészes ruha mintás selyemből. A felsőrész kimonó szabású, egyenes, csupán kissé követi a test vonalát. A nyakkivágást saját anyagjából egy finom gombbal gombolódó pánt díszíti. A szoknya plisszírozott, de lehet hólos vagy rakott is, csípőig letűzve. A 2. modell kétrészes, egyszínű (most sötétkék a nagy divat és alkalmas is kövéreknek) vászonból, ripszból vagy santungból. A kabátka egyenes szabású, elől a két varrás igen kicsi, ebbe van belefoglalva az öv, mégpedig kissé lejjebb a derék vonalánál. A kabátka féloldalasán zárul, fehér gyöngyház gombokkal. Az ujja rövid, de lehet könyökig érő is. A Szoknya egyenes, szűk szabású, hátul egy ránccal. Különböző blúzokkal is viselhető. A 3. modell csíkos, selyemből, sidarából, sót vékonyabb szövetből is készülhet. A ruha egyenes, egybeszabott, kimonó ujjakkal, kis négyszögletes kivágással. A esípővonalon ellenkező csíkozású pánt díszíti. ,,LXLA AKÁC“: A szilon főleg fiatal lányoknak vagy asszonyoknak való. Molett vagy kövérebb alakra egyáltalán nem ajánljuk. Téves felfogás az, hogy csak a szilon elegáns. Üzleteinkben igazán nagy választékban kaphatók a legkülönbözőbb elegáns anyagok. A maga alakjára csakis nehéz selyem (pl. ripsz) való, vagy a „Sidara“ müselyem. Talárt furcsán hangzik, de az esernyő is fontof darabja ruhatárunknak. Mint minden öltözködési cikk, ez is a divathoz igazodik. Most nagyon divatosak a hosszú nyelű ernyők. Elegánsak és szépek. Nyelük bambuszból és különböző műanyagból készül. Az ernyő anyagja is a divathoz igazodik. Jelenleg különösen az',; egyszínüek divatosak, mégpedigpasztán- és szivárvány színekben. dn azért divatos a csíkos, kockás vagy pepita is. Az egyszinüek közül az ezüstszürke és bés, fiatal lányoknak a pávakék a legelegánsabb. Az ernyőnél is — mint minden ruhadarabunkná> — gondolni kell a praktikusságra, ezért a legjobb, ha olyan színüt vásárolunk, ami főleg kabátunk, kosztümünk és ballonkabátunk színéhez illik, mert leggyakrabban akkor van szükség ernyőre, amikor ezeket viseljük. Az egyszínű ernyő azért is praktikus, mert a két mintás keveredés® ruha és ernyő között sem szép. Pl. pettyes ruhához nem szép a csíkos vagy kockás ernyő. Annak ellenére, hogy ruhához ritkábban Van rá szükség, mégis jobb, — különösen most, amikor az egyszínű olyan divatos — ha olyat vásárolunk, ami mindenhez illik. Aki nem szeret ernyőt vinni magával, de megázni sem akar, legjobb. ha_ összecsukható <*r-BEL as dLCéäzáócieAäS£\ U I D E N nyoi vásárol. Egy ilyen, a saját anyagából készült, villámzárral működő tokban van „összehajtva", s így nagyobb retíkülben vagy bevásárlótáskában könnyen eifér és nem is foglal sok he(Folytatás) Hízókúrát tartani természetesen könnyebb annak, aki az ételeket nem saját maga készíti el, mert a főzésben kifárad s utána nem esik jól az evés. De aki egyedül főz, annak azt ajánljuk, úgy készítse el az ételt, hogy evés előtt 15—20 percet pihenhessen. ne üljön le rögtön a fakanál letevése után az asztalhoz. Kissé kipihenten nyugodtan, egész másképp esik az evés. Egy másik fontos feltétele a hizőkúrának, aminek talán sokan nem tulajdonítanak jelentőséget, pedig igen lényeges: a szépen. Ízlésesen terített asztal. Akinek hlzókúrára van szüksége, többnyire étvágytalan. Márpedig rendetlen környezetben, az asztal sarkára állított tányértól nem kap étvágyat, mégha az étel akármilyen jó <s. Nagy-melegben terítsünk lerolettázott, hűvös szobában, ha erre nincs mód rakjuk össze a konyhát, ne legyen szerte-széjjel szennyes edény, jól szellőzzük ki, s terítsünk meg akkor is, ha egyedül eszünk! A hízókúrát nem lehet ügy elkezdeni, hogy egyszerre a dupláján kezdjük enni megszokott nap: adagunknak. Ennek csak gyomorrontás lehet a következménye Az adagokat lassan kel! fokozni, mindig többet és többet enni. Az ötszöri étkezést sem lehet egyszerre elkez-H. & 4. * lyet. Borús időben állandóan magunkkal vihetjük, anélkül, hogy terhűnkre volna. Éppen ezért, mert ennyire praktikus, nagyon közkedvelt. Természetesen ezeket is, — annak ellenére, hogy a nyelük nem hosszú — divatos kivitelben, modern színezésekben gyártják. Az esőkabát most nem divatos. Ha mégis kedveljük, akkor is inkább strapába viseljük. Ha u. i. elegánsan vagyunk öltözve és az idő borús, ernyőt vihetünk anélkül, hogy öltözetünket „rontaná". (Folytatjuk) deni. Előbb iktassuk be a tízórait. aztán az uzsonnát. Ha nagyon étvágytalanak vagyunk, kérjünk az orvostól étvágygerjesztőt, mert az evést erőltetni nem lehet. S most még néhány szót arról. hogyan lehetséges az, hogy valaki rendesen, étvággyal eszik és mégsem hízik Amennyiben nem dolgozik tűi sokat, vagyis nem nagy a „strapája", az okot föltétlenül egészségi hibában kell keresni. Nagyon gyakori ok a pajzsmirigytúltengés, amikor nemcsak hogy nem híznak a rendes táplálkozás ellenére, hanem sokszor rohamosan le is fogynak. Az ilyen esetek természetesen orvosi kezelést igényelnek Végezetül arra hívjuk fel a hízókúrázók figyelmét, hogy lehetőleg lassan, kényelmesen végezzenek minden házimunkát, ne lohofianak ide-oda, ha lehet ebéd után feküdjenek le egy fél órára. Lassú séta friss levegőn persze csak jót tesz, de nem közvetlenül evés után! És még valami a nyári időszakra: nem szabad túlzásba vinni a napozást (mert a sok nap gyöngít s „lehúzza" a húst) és az úszást sem, Oszni persze lehet — minden sport jó étvágyat csinál — de nem sokat és túl gyorsan, csak kényelmesen, szórakozásképpen S hogy miért Irtuk ezeket a tanácsokat „Hogy szépek legyünk" cím alatt? Mert a túl sovány alak éppúgy nem szép. mint a túl kövér Nem mindenkinek van szüksége, hogy 8—10 kg-t hízzék, néha 1—2 kg is szebbé, teltebbé teszi az alakot. AVICENNA Azok az emberek, akik nem ismerték a természet törvényeit és nem tudták kormányozni erőit, a természet rabjainak érezték magukat. Azok az emberek, akik megismerték a természet és saját létük törvényeit, urai lesznek saját sorsuknak és elnyerik a szabadságot.“ (lijin-Szegál: Hogyan lett az ember óriás?) Hatalmas százkötetnyi életművéből sok örökre elveszett: tanításait éppúgy üldözte a mohamedán papság, mint a középkori keresztény egyház. Mégis öt évszázad szellemi életére, tudományos haladására hatott ösztönzően az emberisét! egyetuozepkon rajz: Avicenna, a .tudósok tudósa“, balra Galenus, jobbra Hippokratész, az ókor legnagyobb orvosai. temes lángelméi sorában is a legnagvobbak közé tartozó arab tudós, Avicenna (952-1010) munkássága. ZAKLATOTT ÉLET A mai Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság területén, a régi Bokhara közelében született. A X. században megtorpant az arab hódítás Közép- Azsiában, de virágzásnak indult a művelődés. A gazdag kereskedővárosok — Szamarkand, Bokhara, Hamadán — kaput tártait a görög-római kultúra öröksége '■lőtt is. Avicenna 17 éves korában nemcsak az iszlám (mahomedán vallás), hanem a régi görög, sőt egyiptomi orvostudománynak, filozófiának, matematikának is meszsze földön híres ismerője volt. Számos beteget meggyógyított — szegényeket és fejedelmeket egyaránt — hihetetlen termékenységgel alkot! a irodalmi, csillagászati, földrajzi, történelmi, filozófiai és orvosi műveit. Hamadán emírje miniszterévé tette, de a tudatlan és féltékenykedö udvaroncok Avicenna életére törtek. Vallástalansággal vádolták és emiatt hosszú éveken át menekülés volt az élete. Városról városra üldözték, fejére vérdíjat tűztek ki. A fanatikus mohamedán papságtól feltüzelt uralkodók kegyetlensége elől futva, nekivágott a Kara-Kum sivatagnak — és a kor legnagyobb szelleme kis híján ott pusztult a perzselő homokban Majdnem 50 éves koráig ilyen zaklatott volt a sorsa. Közben szünet nélkül kutatott, írt, tanított, gyógyított. Hírneve, tekintélye az üldöztetés évtizedeiben is növekedett. Ellenségei meghaltak vagy meghátráltak. Avicenna viszonylagos nyugalomban tölthette élete utolsó évtizedét. Ifjúkori sikereinek színhelyén. Hamadanban halt meg, 58 éves korában. A NAGY ORVOS Ezer évvel ezelőtt más volt a tartalma a gyógyítani szónak, mint ma. Élet, betegség, halál problémáit tilos volt a józan ész világánál, logikus módszerekkel vizsgálni — mindenre a vallásos hiedelmek nyomták rá bélyegüket. De a betegek akkor/is áhították a gyógyulást. A természet törvényeit nagyjából ismerő, jó ösztönú emberek, akik a múlt felhalmozott tapasztalataiból is merítettek, bámulatos gyógyítási eredményeket értek el Ilyen volt Avicenna már egészen fiatal korában, később pedig zseniálisan tovább fejlesztette a régi korok gyógyítási ismereteit. Tizennyolc-kötetes Orvostudományi Kánonja egész Európa egyetemein a XVII. század végéin tankönyv volt Anatómiai alapvetése hiányos és részben téves Ezen nem csodálkozhatunk: az iszlám éppen úgy tiltotta a boncolást, mint a zsidó, a keresztény vagy a hindu vallás Annál csodálatosabb, hogy Avicenna ennek ellenére először írta le pontosan a szemizmok működését Páratlan jó megfigyelő lévén, az egyes esetekből mindig ki tudta szúrni az általánost, a törvényszerűt, így adott pontos tünetleírást az agyhártyagyulladásról, a gyomorfekélyről, a me'ihártyagyulladásról és más betegségekről. Ennek jelentőségét akkor ítélhetjük meg, ha tudjuk: Avicenna korában — és még utána is sokáig — az eredményes gyógyítás egyik legfőbb akadálya volt, hogy nem ismerték fel a betegségeket, vagy pedig nem tudták egyiket a másiktól megkülönböztetni. S amikor császárok és egyszerű emberek egyaránt hittek abban, hogy a betegségek *t a csillagok kedvező, vagy kedvezőtlen állása okozza. Avicenna áltudománynak bélyegezte az asztrológiát. Ellenben arról írt, hogy a fertőző betegségeket „láthatatlan élőlények“ okozzák. Pasteur 800 évvel később — a mikroszkóp és más modern eszközök birtokában — fedezte fel a „láthatatlan“ kórokozókat, -isi uh -díVt-yt-őbm m mm m A„TÜDŐSÖK TUDÓSA“ így nevezték még életében, amikor ezernyi veszélyen át túlélte ellenségeit és méltán kapta ezt a nevet. Arisztotelészig kell visszatekinteni a történelemben, és előre Leonardo da Vinci-ig, hogy Avicennához hasonló univerzális lángelméi találjunk. A Föld keletkezéséi természetes módon igyekezett megmagyarázni, kutatta a szabadesés (gravitáció) törvényszerűségét, amit Newton 700 évvel később tisztázott, volt bátorsága kijelenteni, hogy az emberi test a maga anyagszerűségében „nem támadhat fel", és egészen modern megfogalmazása: „Az idő csak mozgással képzelhető e<, ahol nincs mozgás, nincs idő“ Ezer évvel Avicenna után tér atvvag és idő egységé* tárta fel a dialektikus materializmus, s bizonyította a relativitáselméletet és az atomfizika. A bagdadi kalifa — 1150-ben — nyilvános elégetésre ítélte Avicenna műveit, a következő évszázadokban periig a pápák tiltották be tanításait Európa egyetemein. Mégis megmaradt sok műve és leginkább a szellem, amely ezt a nagy embert és tudóst fűtötte: a valóság, az igazság fáradhatatlan bátor kutatása A Tadzsik és az Üzbég Tudományos Akadémia széleskörű kutatással tárja fel Avicenna életének munkásságának újabb és újabb részleteit. Mái a kon-mumui is istnertex .. Avicenna-korabeli rajz: két orvos vizsgálja a betegét. OMÄNY c'J a technika] VILA féi kézzel forgatható HÉTTONNÁS VASTORONY FAGYÁSI SÉRÜLÉSEK KEZEI.ÉSE forró vízben való mesterséges mozgatással állítható helyre. A tapasztalatok szerint a műtéti beavatkozást célszerű a lehető legkésőbbi időre kitolni, megtörtént ugyanis, hogy a megfagyott és már •numifikálódott testrész két hónap múltán regenerálódott. A FOGAK HŐMÉRSÉKLETE A kabhegyí 20 kilowattos televíziós adó berendezéseit már átadás ra készítik elő. Gondolva a zord helyi viszonyokra, az antennát meg kell óvni a tél viszontagságaitól, s el kell érni, hogy a 220 méter magas toronyra felszerelve kifogástalanul működjék. Ehhez a különleges munkához Bugyi község határában úgynevezett bemérőtelepet építettek. A kis telepen egy 22 méter magas vastorony és egy 35 méteres fatorony magasodik. A vastoronyra felszerelték az antenna sugárzó elemeit, szám szerint 64-et. A vastorony az antennával együtt mintegy hét tonna, mégis egy ember félkézzel könnyen forgathatja. Az antennától mintegy száz méterre lévő hatszintes fatoronyra telepedett a méröcsoport: televíziós vevőkészülékeket helyettesítő műszerekkel figyelik a sugárzást, mérik az adás erejét. A mérések után papíron rögzítik az antennaeleinek helyzetét, majd szétszedik, s augusztusban a helyszínen szerelik fel ismét. A megfagyott testrészek kezelése, gyógyítása évszázados problémája az orvostudománynak. Manapság számos eljárást alkalmaznak az ilyen sérülések kezelésére: a megfagyott testrészt hóval dörzsölik, forró vízbe mártják, h? pedig ezek az eljárások nem vezetnek eredményre, a megfagyott testrészt beavatkozással műtétileg amputálják Régebben száraz hőt is alkalmaztak a fagyások kezelésére, ez a beavatkozás azonban többnyire üszkösödéshez és a beteg pusztulásához vezetett. Az alaszkai Anchorage városában működő orvoskutatók immár öt év óta tanulmányozzák a fagyott sebek legjobb kezelési módszereit A közelmúltban közreadott tanulmányok szerint a fagyási sérülés kezelésére az a legjobb módszer, ha a fagyott testrészt tartósan 79—82 C fokos fővő vízbe mártják. A forró vizes kezelés után a fagyot! testrészt óvatosan meg kell tisztítani, de nem szabad bekötni A megfagyott testrész mozgalhatósága gyakran csak 14 napon át tartó 73 C fokos Az ismert fizikai törvényszerűségek alapján széles körben elterjedt az a felfogás, hogy a fog hideg ételek fogyasztásának hatására kiterjed, ily módon a fogzománcon repedések keletkeznek, amelyek azután más károsodásokhoz vezetnek. A legújabb kutatások azonban bebizonyították, hogy ez a felfogás nem felel meg a valóságnak. Nyugat-német orvosok nemrégiben parányi, érzékeny termoelemeket ragasztottak kísérleti személyek fogzománcába s ezen a módon pontosan megmérték a fogzománc hőmérsékletét, italok fogyasztása közben. A kísérleti személyekkel egyebek között mínusz 7 fokos fagylaltot, 5 C fokos hűsítőitalokat, továbbá 75 C fokos forró burgonyát fogyasztanak, nagy meglepetésre azonban a fogak hőmérséklete az óriási hőfokkülönbségek ellenére sem lépte túl a plusz 16—45 C fokos hőmérséklettartományt. Az a nézet tehát hogy a nagy hőmérséklet különbségek repedéseket idézhetnek eló a fogzománcon, nem állja meg a helyét. OJ IBJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja a Smeoa a CSISZ Szlovákiai Közi. Bizottságának ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41. - Postafiők 50 - Főszerkesztő Szóké József - Nyomta a Západosb.v tlačiarne 81 51. — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgélata, előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál lehet — Kéziratokat nem órzünk meo A lapot külföld számára a Poštový Novinový Ürad útján lehet megrendelni. Címe: Praha L Jindflšská ulica 14 - vývoz tlače. Kétezer éves óra Az athéni nemzeti múzeumban érdekes leletet őriznek Még századunk elején találták a kis Antikythreasziget mellett, körülbelül 60 méter mélységben, egy időszámításunk előtti korban elsüllyedt hajó roncsai között. Görög szivacshalászok találtak rá, négy darabból álló roncs. Rézből készült, s a kétgzer esztendő alatt a tengervíz alapos munkát végzett. Eleinte szobortöredéknek nézték, de azután észrevették, hogy fokbeosztás látható rajta s a figyelmesebb tanulmányozás után kiderült, hogy ismeretlen eredetű műszer roncsait hozták fel a búvárok. Az első világháborúig eltelt idő alatt régészek sokat tanakodtak a furcsa leleten. Ügy gondolták, hogy hajózási műszer maradványa lehet. Még arra is gondoltak, talán a régi atlantiszi hajósok navigációs műszere lehetett. Művészettörténeti és fémtechnológiai vizsgálatok során azonban kiderült, hogy az i. e. 65. év tájáról való. A töredékek képe bejárta a szaksajtót, képeslapokat, azután megfeledkeztek róla. Nemrégiben egy lelkes tudománytörténész Derek J. de Solia Price újból foglalkozni kezdett a lelettel és roppant érdekes felfedezésre jutott. A gondos vizsoálat kiderítette, hogy valóban az időszámításunk előtti kb 65. évből való. Csillagászati óra volt, olyan, amiiyet a tizennyolcadik században igen sokat készítettek. Bonyolult szerkezet volt, amely a Nap, a Hold a bolygók járását mutatta. A finom fokbeosztások azt is megmutatták, hogy a babilóniai és egyiptomi csillagászati tudást használták fel az órán. Naptáradatai hasonlóak voltak Geminosz görög tudós által i. e. 77-ben összeállított naptár adataihoz. Eredetileg akkora szekrényben volt elhelyezve, mint egy lexikon-kötet, számos fogaskerék. tengely, csapágyak sorakoztak a szerkezetben. Arra szolgált, hogy megadott időpontban megmutassa, hogyan álltak a bolygók Valószínűleg ókori csillagjósok használhatták Meg lehetett állapítani azt is, hogy a szerkezet egyik kereke használat közben eltört és megjavították. A fogak számát, az áttételek viszonyát is jól meg lehetett állapítani és így kirajzolódott a kutató tudománytörténész előtt, hogy a kétezer éves lelet egy sokkal-sokkal régibb technológiai kultúra emlékét viseli. Eddig általában azt hitték, hogy a kerekes órák a középkorban bukkantak fel, valamikor a 13. században és most kiderült, hogy a régi görögöknél már fejlett finommechanikai ipar ‘ volt. Egy ilyen szerkezet — mint az antikytherai lelet — megtervezése és elkészítése igen fejlett csillagászati matematikai és mechanikai ismereteket kívánt. Lehetségesnek tartják, hogy az Athénben levő „szelek tornyá“-ban volt elhelyezve Ez nyolcszögletű kőépítmény volt, melyen napórák, széFrányjelző szárnyak voltak elhelyezve. Úg.v tudjuk, belsejében vízóra működött. Elképzelhető, hogy a vízóra szerkezete hajtotta a bonyolult csillagászati órái is. Hogyan, miként került a hajóra hogy onnan két évezredes hullámsírba merüljön, csak találgatni lehet. Talán ajándékként utazott Rómába, esetleg kalózok rabolták el, vagy valamelyik görög műhely áruja volt. ma már aligha lehetne megállapítani Mindenesetre, a Róma felé vezető úton elérte a végzete Kalózok támadták meg vagy kaíózhajó létére hadigálya süllyesztette el iárművét ? — ki tudná megmondani. kiadóhivatala. Szerkesztó- Bratislava ul Nái povstania és nem adunk vissza. — K—05*21229
