Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-07-10 / 28. szám

„BAHNABÖRŰ L.“: Ruhájára bizony nem jó színt választott, mert a bordó nem fiatalos szín, nem 16 éves lányoknak való. Ha már megvette, csináltassa a mellékelt modell szerint, ez nagyon fiatalos és legalább egy kevéssé ellensúlyozza az anyag nem megfelelő színét. A felsőrész sima, a szoknyája derékban apró levasalatlan ráncokkal bóvül. A szoknya dísze háromszor ismétlődő három sor szegőzésból és a sajátjából 3 cm széles húzott fodrokból áll. A

A tavaszi kabátnak, kosztümnek, majdnem elmaradhatatlan tartozéka a szép, finom selyemkendó, ennek nem szaged hiányoznia égy nő ruhatárából sem. A mintás egyszínű kabáthoz elegáns.

fodrok szélé; ki is lehet cakkoztatní. minden cakkba egy nagy madeira lyúkacskával. Az öve hátul — de lehet elöl is — masnira megkötés.

Szép és praktikus divatújdonság az esti vagyis nyári kabát, amit a 2. modeliünkön mutatunk be. Az ilyen kabát a nő nyári ruhatárának elmaradhatatlan darabja, mert este hűvös időben vagy nappal is, bármilyen ruhára viselhető. Legalkalmasabb anyag hozzá a ripsz (mert elég nehéz és jő a tartása), lehet tiszta selyem — előnye, hogy nem gyúródik, de a miiselyem ripsz is megfelel. Lehet béleletlen, de bélelt is a kabát színével egyező vagy elütő színű tafttal, és nagyon szép úgy is, amint a képen látható, hogy elegáns mintás tiszta selyem ruhánk anyagából béleljük ki. így — bár nagyon szép komplénk lesz — a kabát már nem annyira praktikus, mert nem viselhető annyi ruhához. Készülhetnek még nyári kabátok vékony szövetből, tesilböl is. Szabásuk rendszerint sima, már csak azért is, mert vagy krém-, vagy pedig rikító pasztellszínekből készülnek. Az ujjak többnyire kesztyűhosszúságúak, alul mindig bővek, manzsetta nélkül.

Előző számainkban olvasóink kérésére folytatásokban adtunk tanácsot'a fölösleges kilók eltávolítására. „IVETTA“ jeligéjű olvasónk valószínűleg szintén figyelemmel kísérte a cikksorozatot, s olvasása közben talán nem egyszer félsóhajtott: „Adják nekem a fölösleges kilóikat, én szívesen felveszem . . .“ Ivetta ugyanis hízókúrára kér tanácsot. A fogyókúráról olvasottaknak szintén hasznát veheti, csakhogy mindent fordítva kell csinálni. De persze még ezenkívül is van egy és más tudnivaló.

Kezdjük azzál, hogy a hízókúra első feltétele a rendszeres, napi ötszöri étkezés, továbbá az elegendő alvás és általában a sok pihenés. Rendszeres étkezés alatt nemcsak azt értjük, hogy minden nap ötször eszünk, hanem azt is, hogy az étkezésnek időpontja mindig egyezik. Vagyis, nem ebédelünk egyszer tizenkettőkor, máskor pedig fé! kettőkor, s ha a vacsora időpontját hét órára állapítottuk meg, legközelebb nem eszünk sem hatkor, sem nyolckor.

A napot kezdjük az ágyban egy pohár langyos tejjel (aki a langyosat nem szereti, hideget is ihat), de ez még nem számít étkezésnek. A tej után feküdjüjik még legalább egy fél órát, s csak akkor keljünk, fel. (Ajánljuk» hogy legalább a hízókúra kezdetére vegye ki rendes szabadságát, higyje el, megéri.)

A reggeli bőséges legyen és fogyasszuk kényelmesen, nem gyorsan bekapva. Állhat kakaóból vagy kávéból tejjel (semmi esetre sem teából), hozzá fehér kenyér vagy péksütemény vajjal és mézzel, vagy dzsemmel, lehetőleg túró vagy sajt is (szintén vajaskenyérrel), most nyáron paradicsommal, később zöldpaprikával. Tízóraira lehet tojás lágyan vagy rántotténak (vajaskenyérrel), vagy ha tojás volt reggelire, egy kis tejföl. (Amikor már ismét dolgozni fog, reggelire egye a tojást és a sajtfélét vajáskenyéren, paradicsommal vigye magával tízóraira.)

Ebédre ne együnk sok levest, mert bár tágítja a gyomrot, fölöslegesen megtörni, nem táplál és „elveszi a helyet" a tápláló ételektől. A fő étel lehetőleg sült vagy rántott hús legyen (nem fontos sok húst enni, csak egy keveset) burgonya- vagy rizskörettel, hozzá főzelék, saláta, esetleg kompot, vagy lehet pörköltféle galuskával vagy makarónival, s utána valamilyen édes tészta.

(Folytatjuk)

az egyszínű viszont mintás kabáthoz, ill. kosztümhöz való, és mindig jól öltöztet. Nem szabad visszariadnunk az élénk Színű kendőktől, előnyük, hogy a fád színű kabát vagy kosztüm az élénk sállal jobban áll arcunkhoz. Egy kivágott pulóvert is felfrissíthetünk egy-egy élénk színű sállal, s ahány sállal viseljük, annyi pulóverünk van. Arra azonban nagyon kell vigyázni, hogy pl. kockás szoknyához, ha a pulóver egyszmű is, ne vegyünk fel pl. pettyeset..

A szilonkendók inkább fejre

valók, szeles vagy esős időben jő szolgálatot tesznek. Nyakba, kabáthoz, ill. kosztümhöz inkább sál formájában vásárőljuk, meri. a négyszögletes kendő minduntalan kicsúszik a kabátból és ez rendetlen benyomást kelt. (A szilon nem olyan simulékony, mint a selyem.) De a sál, ill. kendő előnye nemcsak az, hogy felélénkíti a ruhadarabot, hanem megvédi a gallért a piszkolódástól és általában, sállal „komplettebb" az öltözet.

A karton- vagy delénkendőket kirándulásra, strandra viseljük. Otthon is szükségesek a takarításnál és más házi munkánál. Miután szépen és könnyen moshatók, mindig frissen hatnak és ezért közkedveltek. Ne viseljünk azonban kartonkendőt kabáthoz, mert ezzel az egész benyomást tönkretesszük, nyári ruhához viszont szélben (vagy amint említettük kirándulásnál) szép.

A kasmír kendők télen, nagyon hideg, szeles, havas időben praktikusak. Kaphatók szép, modern mintájúak, ezeket vásároljuk. A régi törökös mintájúak már nem divatosak, valamint a rózsákkal telítetteket sem viselik. A törökös mintázású kasmír sálakat hagyjuk a férfiaknak. eze.cet az ő számukra gyártják, nőknek nem is finom és nem is elegáns.

Még csak annyit a kendőkről, hogy akár selyem, akár karton, csak akkor szép, ha tiszta és frissen vasalt. Egy gyűrött kendő bármilyhp elegáns kabát, vagy kosztüm hatását elrontja.

(Folytatjuk)

• „MIHÁLY ROZSNYÓ“: A 0borholmik tisztítása nagyon

kényes munka és alapos ® jártasságot igényel. Azt #ajánljuk. börmellényét na£gyon óvatosan benzinnel tisztítsa át, s az esetleges ~ megkeményedést glicerinnel Avagy vazelinnel távolítsa,el. 9 „V. ZSUZSA“: Fehér antilopcipói először az erre a ® célra szolgáló gumikefével 0 (cipöüzletekben kapható) kitisztítunk, majd írókrétával szépen bekenjük. A fölösle• ges krétaport a cipőről Ie• rázzuk (kezünket beletesz- 0 szűk és néhányszor a fűid-Nagy titok a szív

A Csehszlovák Tudományos Akadémia kísérleti sebészeti osztályán Bratislavában elcsendesült a folyosó. A műtő ajtaját lezárták. Az égők vakító fényében az orvosok és ápolónők ragyogó fehér kabátja még fehérebbnek látszott. A páciens már ott feküdt a műtőasztalon, fehér lepelbe burkolva.

A műtét megkezdődött. Ez az a pillanat, amikor véget érnek a hosszas készülődések, a fiatal'sebész határozott léptekkel kiegyensúlyozottan az asztalhoz lép és összpontosított figyelemmel munkához fog. A páciens a narkózisban már érzéketlen és nem tudja, hogy mi történik körülötte. A műtőben, mint akár a színpadon, — mindenkinek megvan a maga szerepe. Minden mozdulatnak megvan a maga értelme, jelentősége. A nővérek is szakavatottan figyelik a sebészek mozdulatait és szótlanul, szemrebbenésre nyújtják át a szükséges műszereket. Az altató-orvos, a segédnővérek, a műszívkészülék kezelője és az a szakorvos, aki a műtét folyamán a szív- és az agyműködését figyeli, pontosan teljesíti feladatát. A csodálatosan pontos műszerek halkan, szinte észrevétlenül működnek. Az óraszerkezet pontosságával szinte pillanatról pillanatra változik a helyzet. Mint a jól betanított zenekar — karmester nélkül se vét az összhang ellen. Csend van. Mély csend. Csak ítt-ott hallani tompított hangon ... tampont... a hőmérséklet 36 fok ... jegyzem ...

Felnyitni a mellkast, szabaddá tenni a szívet, mindez szinte félelmetesen hangzik, de valahogy egyáltalában nem az, Itt minden egész természetes. Mert kimért, begyakorolt pontossággal végzik. Szakszerűen. Céltudatosan. Hubka doktor tanársegédnek biztos a keze, ujjai boszorkányos gyorsasággal mozognak.

Csak a felnyitott mellkast látni szabadon, az ütemesen lüktető szívet. Ügy látszik, teljesen normálisan ver és a lélegzetvétel is egyenletes. Amint léiegzik. egy futballabda-belsőre emlékeztető gömb megtelik levegővel és azután szabályosan lelapul. Szinte hallani a szívverést, az élet egyenletes ritmusát, látni, hogy a szív hogyan szivattyúzik, fáradhatatlanul. A szív, ez a törékeny és mégis olyan szívós valami, mennyi bajt okoz az embereknek.

És mire valók köröskörül ezek a műszerek, ezek a gépek? A sebésznek műtétet kell végezni a szíven. De hogyan? Amikor az állandóan mozgásban van? Sokan szervi szívbajjal születnek és nem lehetne az ilyen gyermekeket felnevelni, nem lehetne belőlük életképes ember. Hányszor különböző gyulladások, betegségek következtében kárt szenved a szívbillentyű vagy a szívizomzat. Valamikor az emberek belehaltak ezekbe a szívbetegségekbe. És ma?

Ma már aránylag sokkal kisebb százalékban. Az utolsó tíz év folyamán már annyira tökéletesítették a szívműtétek technikáját. Az^ emberi elme műszert szerkesztett, a műszívet. amely a műtét alatt átveszi a szív feladatát. És levezeti a vérkeringést, oxigénnel telíti, lehűti a vért szükség szerint. És így a sebész nyugodtan elvégezheti a szíven a szükségesnek mutatkozó műtétet. Mire elkészül munkájával, a szivet újból természetes működésbe hozza. i

Milyen egyszerű ez, amikor igy elmondjuk' és milyen sok tanulmány, kísérlet volt szükséges ahhoz, hogy a sebészek idáig eljussanak Az emberi szervezetben szakadatlánul különböző folyamatok — reakciók játszódnak le. Ha a szervezetet alacsonyabb hőfokra helyezzük, akkor ezek a reakciók lassabban jönnek létre — kevesebb oxigénre van szükség. Ezt még a műtét előtt magyarázta meg Šujanský sebész. A fiatal orvos olyan lelkesedéssel beszélt a kísérleti orvostudomány feladatairól, hogy szinte már magam előtt láttam a műanyagból készített szívbillentyűket és a müanyagszívű embereket

De most, a műtét folyamán Šujanský doktor is hallgatag. Figyeli a műszívet Irányítja, ellenőrzi és jegyezget. Figyeli a műszert, melyei ezen a klinikán tökéletesítettek és amelyet Stará Túrán már a külföld számára is gyártanak. Ezen a kísérleti osztályon nemcsak orvosok, hanem biokémikusok, elektromérnökök is dolgoznak.

hö? ütjük).

8,35 óra:

Bekapcsolták a műszívet. Vért vesznek egyenesen a szívből. A, nővér már viszi is a laboratóriumba, Doktor Hubka halk utasításokat ad.

8.45 óra:

A szív működését megbénítják. A szív megszűnt dobogni, beállt az úgynevezett klinikai halál. Vagy ez volna a kérlel-,, hetetlen vég? Asistolia — mondják az orvosok. Gyorsított ütemben dolgoznak tovább. A főnővér bágyadtan, kimerültén néz maga elé. Most már varrják a szivet. Fehér, elég vastag szállal és nagy öltésekkel. De tart. Milyen érdekes. Itt valahogy minden természetes. Šujanský doktor aggályosán a müszívet kémleli, örökké mosolygós szeme most halálosan komoly. A szív nem ver. De a műszer mintha valóban lüktetne.

9 óra:

A sebész elkészült feladatávan. Most villanydróttal közelednek a szívhez A szív megremeg. Majd görcsösen vergődik. Fibrilláció. Fe'éledt a szív. Mindnyájan közelebbről is megnézik. Bizonyára már sokszor látták, de mindig csodálatos ez a látvány. A remegés megszűnt, a lökések erősbödnek és vidá-CJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava. Pražská 9. — Telefon 415-4Í - Postaftók 30 - Főszerkesztő Szőke József - Nvnmta a Západoslovenské tlačiarne 81 Bratislava ut Nôt povstania

5L — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál tehet - Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza —

A lapot külföld számára a Poštový Novinový Orad útján lehet megrendelni. Címe: Praha L Jindŕišské ulica 14 — vývoz tlače. K-05*21211

Elökészitik a pácienst.

hematológus. Csak az embert ismeri. Az érző, gondolkodó, szenvedő embert. Azt, akiért mindent elkövet, hogy az életét megmentse és enyhítse szenvedéseit.

A szívoperációk ma már mindennaposak. Nem okoznak félelmet, nem idéznek elő szenzációt. Közöttünk már százával élnek olyan embertársaink, akik szívműtét után újból bekapcsolódtak a munkafolyamatba.

A nagyközönség mind nagyobb érdeklődéssel és figyelemmel kíséri a kísérleteket. És mi valamennyien sok sikert kívánunk a kísérletek továbbfejlesztésében.

MICHAL MÁRTA

„Vallanak"

Napóleon

hajszálai

I Lapunk hasábjain már beszámoltunk dr. Forshuvud svéd orvosnak arról a nagy port felvert bejelentéséről, j amely szerint Napóleon nem természetes halállal halt meg. hanem arzénnel megmérgezték. Dr. Forshuvud bejelentését azonban világszerte sokan támadták, s a rendelkezésre álló adatok alapján nem látták bizonyítva a száműzött császár j meggyilkolását.

I A nagyszabású vitában a I közelmúltban fontos fordu‘ lat történt: egy svájci gyűjtő jelentkezett a glasgowi törvényszéki orvostani intézetben, s a további vizsgálatok céljai'a átadta Napóleon egy hajtincsét, amelyet közvetlenül a halál beálltát követő éjszakán, 1821. május 5-én vágtak le a halott császár fejéről. Angol és svéd kutatok a Nature című tekintélyes angol tudományos folyóirat szerint a közelmúltban a legkorszerűbb, neutronaktiválási módszer rel vizsgálták meg a hajtincset; ez a módszer különösen alkalmas a szervezetbe került mérgek pontos kimutatására. A vizsgálat elvégzéséhez a hajtincs szálait a harvvelli atomkutató intézet reaktorába helyezték, majd a neutronaktiválás után a legkorszerűbb analitikai módszerekkel határozták meg a hajszálakban található nyomelemek menynyiségét. A vizsgálat szerint Napóleon rövid hajszálaiban mintegy 13-szor nagyobb mennyiségű arzén található, mint a normális hajszálakban, s a 13 cm hosszúságú, leghosszabb hajszálakban is az átlagosnál mintegy 50 százalékkal nagyobb az atzén mennyisége. Mindez arra mutat, hogy Napóleont ismeretlen mennyiségű arzén szakaszos adagolásával ■ mérgezték meg a halált megelőző négy hónap alatt. A neutronaktiválási analízis görbéjének maximuma egyébként teljesen egybeesik a császár betegségének ismert idejével. A legkorszerűbb eszközökkel lefolytatott vizsgálat eredménye döntő jelentőségűnek látszik, mégis a végleges állásfoglaláshoz elkerülhetetlennek látszik Napóleon tetemének exhumálása és beható megvizsgálása.

V '4

Hubka doktor műtét közben.

Műszereket konstruálnak, kísérleteznek, előszűr csak állatokon és siker esetén embereken.

Nemcsak a vezető sebész Hubka doktor fiatal hanem az egész kollektíva Silvay, Líčko, Fedelesová Ziegelhofer ... Lelkesen és szívós kitartással dolgoznak. Kísérleteiket siker koronázta.

De most kísérjük figyelemmel a műtétet. Pár perc múlva a feszültség elén a csúcspontot. Szinte végszóra középkorú férfi lép a terembe Šiška tanár, a neves szaktekintély. Egyszerű, közvetlen, baráti. A fiatal kollektívában megbízhat. Tudja, hogy lelkiismeretesek és értik a szakmát.

Ami azután történt, azt csak jelszavakkal lehet kifejezni.

8.30 óra:

A szívet teljesen szabaddá tették. Úgy látszik szabályosan ver. A tanársegéd jelenti: minden rendben.

man nekilendülnek. Mire képes ma már az emberi elme? Az orvosok számára a műtét további része mái nem érdekes.

— Néhány nap múlva már futkosni fog a betegünk — mondja Hübfta doktor, amikor rágyújt egy cigarettára.

Kutyabaja lesz — mondja Šujanský — és mindnyájan nevetünk. Persze, hiszen a műtétet eg.y kísérleti kutyán hajtották végre. Egy fekete farkaskutyán.

— A kutya kiválóan alkalmas arra, hogy kísérleteket végezzünk vele Tanulmányozzuk, hogy milyen változásokon megy keresztül műtét közben a szívizom ... Mennyi ideig tarthat egy műtét .. ?

Az emberi műtétekhez természetesen fokozottabb felelősségérzettel lépünk — mondják a kollektíva tagjai. Az már más „eset“. De tulajdonképpen a jó orvos nem ismer „eseteket“, mondja Silvay doktor, a

díszítő motívumai ugyanis minden tekintetben a hasonló korú japán és kelet-ázsiai leletekre emlékeztetnek A kiásott edénytöredékek keletkezésének idejét a régészek i. e. 3000-re becsülik. A kutatók valószínűtlennek tartják, hogy az edényeket egykor feltárásuk helyén készítették volna, mert technikailag jóval tökéletesebbek az ebben a térségben már felfedezett leleteknél. Az ázsiai és amerikai kontinens történelem előtti összeköttetésének lehetőségét

több kutató már korábban is valószínűnek tartotta, s ezzel magyarázta a közép-amerikai és a dél-amerikai különleges indián kultúrák eredetét. Mások viszont elfogadhatatlannak tartották azt a feltevést, hogy a korabeli kezdetleges hajózó- és navigáló felszerelésekkel átszelhették volna . a Csendesóceán órási térségeit. Az ecuadori régészek új leletüket most közvetlen bizonyítékrak tartják az ázsiai és az amerikai kontinens közötti történelem előtti kapcsolatokra s ezzel kapcsolatban még arra is utalnak hogy az Ecuador partjait érintő tengeráramlat egyes évszakokban alkalmas arra. hogy kezdetleges hajókat csónakokat szállítson magável a Csendes-óceánon keresztül.

TÖRTÉNELEM ELŐTTI KAPCSOLAT

Az Ecuadorban dolgozó archeológusok legutóbb olyan edénytöredékekre bukkantak, amelyek arra engednek következtetni hogy az ázsiai és a dél-amerikai kontinens között már négy és félezer évvel ezelőtt kapcsolat állt fenn a Csendes-óceánon keresztül. Az ecuadori tengerpart legmélyebb pontján 8 közelmúltban feltárt , edénymaradványok alakja és