Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-07-03 / 27. szám

.V.V.'.V.V.V IB H laaeaaBiaoi I I a ■ * ■ B b 0 FIATALOK FELADATA A parasztember két esetben fogyaszt baromfihúst, vagy ak­kor, ha a baromfi beteg, vagy pedig ha ő beteg, de nagyon. Ez a megrázó szólásmondás járta valamikor a falusi lakos­sággal kapcsolatban a baromfi­hús fogyasztásáról. Kevés is volt akkor a baromi', nem vol­tak nagy tenyészetek. Nem mintha az emberek nem igé­nyelték volna éppenséggel a baromfihúst, de más volt a helyzet: nem futotta erre a pénz. A falusiak örültek, ha a piacon eladták a hízókacsát, mert így néhány fillér állt a házhoz, de el nem igen fo­gyasztották. így tehát inkább csak a gazdagabb emberek asz­talára került az értékes barom­fihús. Napjainkban a helyzet ezen a téren is megváltozott. A táp­lálkozás — tudomány és sta­tisztikai megállapítás szerint ma inkább a baromfihús fo­gyasztása felé fordul az ér­deklődés. Ez alapjában véve a munka­­körülmények megváltozásával függ össze. A nagyon megeről­tető fizikai munkát ma géppel végzik. Kevesebb kalóriát igé­nyel az ember, kevesebb zsíros ételt. Inkább a fehérj^lús élel­miszerek fogyasztása lépett előtérbe, ez pedig éppen a ba­romfihús is. Óriási jelentősége van tehát a baromfitenyésztés­nek. Nemcsak azért, mert az érdeklődés is így hozza magá­val, de azért is, mert nagyon kevés takarmánnyal, könnyű módszerekkel kifizetődőén sok fehérjedús húshoz jutunk ál­tala. A fiatalok általában helytáll­nak az állami gazdaságok és szövetkezetek baromfitenyésze­teiben. Elvégzik a rájuk kisza­bott munkát. Alig van az or­szágban számottevő baromfi­farm, ahol több fiatal ne dol­gozna. Akadnak helyek, ahol teljesen fiatalok dolgoznak a baromfitenyészetekben. Mond­hatnánk azt. hogy a baromfite­nyésztésünk további fejlesztése alapjában véve a fiataloktól függ. Ha pedig rajtuk múlik, akkor behatóbban kell foglal­kozni a baromfitenyésztéssel, mint eddig. El kell sajátítani minden fiatalnak a tenyésztés­sel járó tudományok maximu­mát. Sok szövetkezetben vagy állami gazdaságban arra töre­kedtek a fiatalok, különösen a lányok, hogy a baromfifarmra kerüljenek dolgozni. Azt gon­dolták, a nagytenyészetekben is abból áll az egész munka, amit odahaza láttak az udvarban, a kacsa vagy a csirketenyésztés körül. Elfeledkeztek arról, hogy a mezőgazdasági üzemegység egyik legfontosabb szakaszára kerültek. Természetesen nálunk is van­nak jól kifizetődő és kevésbé kifizetődő baromfitenyészetek. Köbölkúton vagy Ekecsen aránylag elég komoly hasznot hajt a szövetkezetnek a barom­fitenyésztés. Érdemes minden tudományt beleadni ebbe a munkába. Hiszen a sertéshizla­lásnál egy kiló súlygyarapodás­hoz általában veve még ma is 5, de sok helyen 5 kg-nál több takarmány szükséges, viszont 3 kg takarmánnyal másfél kg­­os csirkéket lehet nevelni 8-10 hét alatt. De még ennél is jobb eredmények érhetők el. Öt-hat helyüket a gyakorlati munkák elsajátítása után bármelyik ba­romfitenyészetben. Helyes len­ne, ha a CSISZ-tagok közül mennél többen jelentkeznének ezekre az iskolákra tanulni. Különböző tanfolyamokon, szövetkezeti iskolázásokon azonban amúgy is alapvető ok­tatást adhatunk a fiataloknak a baromfitenyésztéssel kapcso­latban. A CSISZ alapszerveze­teinek vezetőségei már jó előre gondoskodjanak ilyen tanfolya­mok, előadások megszervezésé­ről. A helyi nemzeti bizottsá­gok, EFSZ-ek, állami gazdasá­ü Szép és érde­kes látvány egy baromfitenyé­szet udvara. Sokszor annyi hófehér vagy zsemlye színű tyúk, csirke ve­rődik össze, hogy alig látni tőlük a talajt. A zöld füvön kirá­lyi méltósággal sétálnak, min­dent alaposan szemügyre vesznek, rova­rokat, gyom­magvakat ke­resnek. El munkaerő a baromfiak ezreit nevelheti fel évenként, ami már magában véve is magasabb eredményeket jelent a húster­melésben a sertéstenyésztéshez viszonyítva. A tojás, ami szin­tén fontos élelmezési cikk, pe­dig komoly külön hasznot je­lent a tenyésztőüzemeknek. Vannak olyan helyek is, ahol azért nem érnek el eredménye­ket a baromfitenyésztéssel, mert egyszerűen nem értenek hozzá. Ilyenkor aztán a szövet­kezet elnökének gyakran prob­lémát okoz a tojásbeadás tel­jesítése. Pedig hozzáértő, szak­képzett fiatal munkásokkal minden problémát meg lehetne oldani. Magas színvonalú baromfite­nyésztő iskolák működnek ná­lunk, ahol alapos kiképzést kapnak a tanulók. Az iskolákból mint komoly, tudományosan felkészült szakemberek kerül­nek ki. Ezek aztán megállják a gok vezetőségei és a mezőgaz­dasági iskolák segítséget adnak ehhez a mezőgazdaságban dol­gozó fiataloknak. A tanfolya­mokon elsajátíthatják a fiatalok a baromfi élettanát, a takar­mányozás tudományát, elhelye­zésük legjobb módszereit és mindent, ami a baromfitenyész­téssel jár. Ne felejtsük el, hogy a baromfihús és a tojás nem luxuscikk többé és nem a leg­drágább élelmicikk. Kitermelé­sük olcsóbba kerül, mint a ser­téshús vagy a marhahús, csak érteni kell hozzá. Az egész or­szágban jól megszervezett ba­romfifarmok vannak, melyek­nek teljesítőképessége nincs mindig kihasználva. Ha kihasz­náljuk teljesítőképességüket és szakképzett lelkiismeretes munkások lesznek a tenyésze­tekben, akkor az eddiginél sok­kal, de sokkal több jó minősé­gű baromfihús és tojás kerül az elárusítóhelyekre. B. I. Kitüntetett fiatalok A CSISZ érsekújvári járá­si vezetőségének plenáris ülésén kitüntették a leg­eredményesebben dolgozó CSISZ-alapszervezeteket és a fiatalokat. A kitüntetést a politikai és az építőmunká­ban elért sikerekért kapták. Az elmúlt évben a fiatalok a mezőgazdaságnak haté­kony segítséget nyújtottak. Erről tanúskodik a fiatalok által előállított 40 ezer köb­méter komposzt-trágya, a meliorációs építkezéseken elért siker, az aratási és a cséplési munkák alatt nyúj­tott jelentős segítség, vala­mint az egyetemesen gépe­sített brigádok megszerve­zésénél tanúsított kezdemé­nyezés is. A komposztkészítésben el­ért eredményekért az ér­­sekújvárí gépállomás CSISZ üzemi szervezete a szőgyé­­ni alapszervezet és a szímői fiatalok részesültek kitünte­tésben. Az aratási és a csép­lési időszak alatt legjobb munkát a palánkovói alap­szervezet tagjai végezték, akik 176 vagon gabonát tisz­títottak meg. Tehát az elis­merő levelet, ami kitünte­tésnek számít ők is megér­demelték. A muzsiai ifjúsági építkezésen az alapszerveze­tek közötti munkaverseny­ből mind a négy váltás alatt az érsekújvári egészségügyi középiskola fiataljai kerül­tek ki győztesként. A CSISZ járási vezetősége az egész­ségügyi iskola szervezetét a pénzjutalom mellett ezért díszoklevéllel is kitüntette. A járásban a legtevéke­nyebb CSISZ-tagok közé Bé­lán János, Mikulec Rudolf és Kelemen Ferenc tartozik. Ők nagymértékben járultak a mezőgazdaságban és az iparban a fiatalok által elért eredményekhez. A CSISZ já­rási vezetősége természete­sen nem feledkezett meg az idősebbekről sem, akik a fiatalok felett védnökséget vállaltak és munkájukkal, tanácsaikkal járultak ez el­ért sikerekhez. Ezeket az idősebb elvtársakat is kitün­tették. A kitüntetések átvé­tele után az említett szerve­zetek képviselő; és a kitün­tetett egyének megfogadták, hogy a jövőben mind a me­zőgazdaságnak, mind az iparnak még hatékonyabb segítséget nyújtanak. TÓTH JÁNOS, az érsekújvári járási pártbizottság dolgozója. LEVELEKBŐL RÖVIDEN A nagyfödémesi alapfokú is­kola utolsó évfolyamának pio­nírjait ünnepélyes keretek között avatták CSISZ-tagokká. Az iskola klubtermében került sor az avatásra. Az ünnepélyen jelen voltak a tantestület tag­jai is. Nagy József, a CSISZ iskolai szervezetének elnöke vezette le az ünnepélyt. Min­denki figyelmesen hallgatta a CSISZ-tagok fogadalomtéte­lét. Sor került az iskolai szer­vezet új vezetőségének megvá­lasztására is. Tornyai Máriát választották elnöknőnek, aki meleg szavakkal köszöntötte a CSISZ-szervezetet. Az ünne­pély után Konecsni Zoltán és Krizsán József zenekara lépett fel táncmulatság keretében. Katona Róland, Nagyfödémes A dunaszerdahelyi járásban Pozsonyeperjesen is megtalál­ták a fiatalok a helyes szerve­zeti élet útját. Különösen a CSISZ KB sportról szóló hatá­rozata váltott ki komoly vissz­hangot az itteni fiatalokban. Ebben a faluban ezelőtt a lab­darúgáson kívül más sportág­ban nem vettek részt a fiatalok. Most pedig kora tavasztól tart­ja edzéseit a könnyűatlétikai és a kézilabda-csapat Nagy Ferenc és Tősér Erzsébet taní­tók vezetésével. A géléi ifjúsá­gi csapattal vívott kézilabda­mérkőzésen a pozsonyeperje­­siek 9:7 arányú győzelmet arat­tak. Molnár József, Méry Lász­ló, Fülöpi László. Borbély Sán­dor és Dudás László egész jó kézilabdázóknak bizonyultak. Az itteni fiatalok büszkén vall­hatják hogy érvényt szereznek a CSISZ KB sportra vonatkozó határozatainak. Egri Mária Alakulatunk CSISZ-tagjai ér­tékes kötelezettségvállalást tettek pártunk XII. kongresz­­szusának tiszteletéré, főleg a gépkocsivezetők és a gépkeze­lők közül. Két kollektív fel­ajánlás is történt amely szerint kötelezik magukat hogy a ki­képzés egyes szakaszain csök­kentik az előírt normákat. Ala­kulatunk egyik századánál, ahol mindenki CSISZ-tag 15 katona vállalta, hogy megszerzi a „Példás katona“ jelvényt. Tíz katona vállalta, hoqy megszerzi a „Munkára és a haza védelmé­re készen“ jelvényt is. Részt vettünk a VIT jelvény­­szerző mozgalomban is, mely­nek keretén belül tizenegy ka­tona szerezte meg a VIII. VIT tiszteletére kiadott sportjel­vényt. A katonák ezenkívül vál­lalták hogy 635 órát dolgoznak társadalmi munkában a külön­böző üzemekben. Renács Ferenc, katona České Budé České Budéjovice vidékét 7- 800 méteres hegyek, üde, friss zöld legelők, tekervényes, gyorsvizü -patakok, ezüstösen csillogó halastavak és rengő nádasok jellemzik a legjobban. Feltűnő, hogy a falvak aránylag kicsinyek, de tervszerűen épül­tek. Á legtöbb kapu magas és köböl emelték. Régen vadászok nyomultak előre, a terebélyes őserdőkben letelepedtek és főleg állatte­nyésztéssel foglalkoztak. A mai mezőgazdák is főként az állat­­tenyésztésre összpontosítják figyelmüket, hiszen a lankás hegyoldalak kiváló legelőt nyújtanak. A gabonanemüek későn érnek be, de a burgonya iái megterem. Ezen a vidéken látjuk a legtöbb természeti vé­dett területet Különösen a ha­lastavak közelében tűnnek fel a csodálatosan szép növények. Látunk sárga nőszirmot, hófe­hér vízirózsát, vörös rétfüzényt. Festőién szép és romantikus ez a délcseh táj Minél közelebb járunk České Budéjovicéhez, a legnagyobb délcseh városhoz, annál jobban eltünedeznek az erdők, a puha fényeslevelű sziki mészpázsittal takart legelők, és előtérbe ke­rülnek a hatalmas gyárkémé­nyek. A város belterülete megőrizte a patináját, minden épülethez hosszú történetek fűződnek. A Rožmberk család és a különbö­ző hűbérurak ha~ci füzében épült és tornyosodott a budé­­jovicei vártelepülés. Az évszá­zadok folyamán kereskedelmi központtá vált. Egyre jobban kiéleződtek az ellentétek és így nem csoda, hogy az igazságért küzdő huszita forradalmi moz­galom itt termékeny talajra talált. A forradalmi mozgalmak elnyomására építették ki a ha­talmas kolostorokat, amelyek az óváros legszebb műemlékeihez tartoznak. A hűbérurak a XV. század vé­gén láttak hozzá a sörfőzdék építéséhez. A sör értékesítését eleinte úgy biztosították, hogy a jobbágyokat kény szerit ették a felvásárlásra. Csak miután külföldre is eljutott a sör ki­váló minőségének híre, akkor lett a sör exportcikké és az urak jövedelmének szinte ki­apadhatatlan forrásává. Az egy­re gazdagodó város gőgös vár­tornyokkal vette körül magát, komoly harcok dúltak a császár, a karok és rendek között, és ezek nem tűntek el nyomtala­nul. A város legszebb része a négyszögletes, árkádos Zižka tér, melynek déli sarkában emelkedik a barokk stílusban épült pazar városháza. Előtte Žižka híres lovasszobra áll. A tér közepén a Sámson díszkút köti le a városnéző figyelmét, majd a püspöki palota és a Vasszűz nevű érdekes vártorony felé fordul. Értékes műemlék a dominikánusok és a piaristák kolostora is. A Pánská utcán sem mehetünk el anélkül, hogy tüzetesebben meg ne néznénk a Rübenstejn nevű vártornyot, majd befordulunk a Česká ut­cába és betérünk abba a kis­kocsmába, ahová Jaroslav Hő­sek volt bejáratos, majd elsé­tálunk a Prágai kapuig. A Sztá­lingrád utcán szinte beleütkö­zünk a takarékpénztár modern épületébe, áthaladunk a Krum­­lov téren, ahol eredeti formá­jában megtaláljuk az első euró­pai lóvasút állomását. Most már közel járunk a világhírű Koh-i-noor ceruzagyárhoz. Az itt készült Verzatil ceruzák a világ minden sarkában kapha­tók. Milyen jelentéktelennek látszó valami a ce-uza és mégis milyen hatalmas propaganda­­eszközzé válhat. Az egész vi­lágon hirdeti iparunk fejlettsé­gét és dolgozóink szaktudását. A város lakossága a Motor n. v.-ben, vagy az igla tűgyárban, a Sfinx zománc gyárban, a híres sörgyárban, a motorkerékpár­­gyárban dolgozik, de a legtöb­ben mégiscsak a ceruzagyárban keresik meg kenyerüket. Az utcán, a vendéglőben min­denki a ceruzaújdonságokról beszél. Azt mondják a szakava­tottak, hogy nemsokára több­színű golyósceruzát hoznak forgalomba, amelyek olyan sok tintaanyagot tartalmaznak, hogy elég lenne egy 35 km hosszúságú vonal megrajzolásá­hoz. 0 jdonságrt jelentenek majd a műanyagból készült Verzatil ceruzák is. Budéjovice a ceruzák városa. A rendőr, akitől megkérdeztük, merre van a Koh-i-noor gyár, miután néhány óra múlva újból elhaladtunk mellette megismert és megkérdezte: Megtalálta? És mit szól hozzá hogy a Verzatil ceruza gyártásánál 120, míg a négyszínű Verzatil gyártásánál 390 operációra van szükség. A motorkerékpár-gyárban 1958-ban indították útnak a milliomodik motorkerékpárt. 450 óceánjáró ható se szállítaná el azokat az olaj- es tisztító­szer-mennyiségeket. melyek a Budéjovice melletti üzemben készültek. Tavaly kétmillió könyvet kölcsönöztek ki a vá­rosi könyvtárból és a turisták százezrekre menő csúcsforgal­mat bonyolítottak le. Szívesen keressük fel České Budéjovicét, mert valóban sok szépet és érdekeset nyújt. A vidék szépsége párosul a gazdag műemlékekkel, a történelmi ne­vezetességekkel. Például Euró­­pa-szerte egyedüla'iö a Schwar­zenberg várkastély szabad szín­padának mozgó nézőtere (nem tévedünk, a nézőtér forog és nem a színpad). Ritka látvány­ban részesül a közeli Hluboka kastély látogatója is, amely az angliai Windsor kastély mintá­jára épült, és valóban a délcseh vidék egyik gyöngyszeme. A gazdag porcelán- és képgyűjte­mény felbecsülhetetlen kincset jelene A képtárat Ales a dél­cseh vidék híres szülöttje után nevezték el. Az ohradat kastély gyönyörű parkja az év minden szakában vonzza a látogatókat. Treboh se esik messzire, de er­re a kirándulásra külön fejeze­tet szánunk. M. M. A České Budéjovice-i városháza, előtte a híres Sámson-kút. Kemény Pista a komáromi ha­jógyár egyik legjobb dolgozója munkatársait világosítja fel va­lamilyen fontos technikai kér­désről. Kemény ember — Ha minden emberünk ilyen lenne, mint Kemény Pista, ak­kor bizony könnyen teljesíthet­nénk a ránk váró feladatokat, így nyilatkozott a komáromi hajógyár egyik vezetője. Ki az a Kemény Pista? Egy derék, szorgalmas dolgozó, aki nagyon szereti a munkáját és mindig felelősségteljesen végzi el a feladatát. Csak öt éve dol­gozik az üzemben és mégis már mennyi hasznosat végzett. 1960-ban egy hat esztergályos­ból és marósból álló munkacso­port a Pista vezetése alatt nyerte el a szocialista munka­brigád címet. Pistát tavaly hét­szer tüntették ki mint példás dolgozót. Aktívan bekapcsoló­dott az újítómozgalomba és az év első negyedévében hat újí­tási javaslatát fogadták el. Pis­ta ahol csak lehet az új tech­nikát és az új munkamódszere­ket népszerűsíteni. Az egyik újítási javaslatának köszönhe­tő, hogy 40 százalékkal olcsóbb lett a gömbölyű ablakok rámá­­zása. A Kemény Pista kollektí­vájába szívesen mennek az ipa­ri tanulók, mert tudják, hogy ott sokat tanulhatnak és igazi tanítómesterre találnak. A ko­máromi új településen épült is­kola VII. b osztálya is örömmel jár hozzá. Kemény elvtárs már kétszer kapta a CSISZ tiszte­letjelvényét, az idén pedig mint a legjobb dolgozó elnyer­te a Nehézgépipari Miniszté­rium jelvényét is. Pista azonban nem elégszik meg az eddigi eredményekkel. Most is nehéz fába vágta a fej­széjét. A marósok újonnan szervezett munkacsoportjának élére állt, ahol 10 ember közül hatnak nincs meg a kellő minő­sítése és ketten közülük még csak tanulók. Ezt a csoportot akarja megtanítani a marógép helyes kezelésére de arra is, hogyan kell szocialista módon élni. Azt akarja, hogy a munka­­csoport kapcsolódjon be a szo­cialista munkabrigád címért folytatott versenybe. Kemény Pista valóban kemény ember, nem riad vissza a nehézségek­től. zsebében a CSISZ- és a pártigazolvány és ez valóban kötelez. Kemény elvtárs szereti a munkát, szereti az üzemét és bátran kiáll a kommunizmus építése mellett. BUDA FERENC üzenetek ( i * — ~ —i, Csata Katalin, Horváti: Kéré­sükkel forduljanak a CSISZ lé­vai járási vezetőségéhez. Ha nem tudnak intézkedni, akkor a CSISZ bratislavai kerületi vezetőségéhez, Bratislava, Mos­tová ulica. Szabó Csilla: Sétáljon, barát­kozzon. mert ez is a fiatal lány életéhez tartozik. Versei nem felelnek meg. Szeretném tudni: A Turista n. v. kirendeltsége minden na­gyobb városban működik. Ott lehet jelentkezni a kirándu­lásokra. vagy pedig Bratislavá­­ban Stalinovo nám. 21 szám. Balog K. Zétény: Az írásod nem üti meg a mértéket, nem közölhető. írjál a faludban megtörtént eseményekről, a fiatalok életéről, sportról, kul­turális tevékenységről és az EFSZ-ről. Szomorú falu: Aláírás nélküli leveleket nem közlünk. Ha leg­közelebb ír, írja meg pontos címét és bíráló levelét írja is alá. Lengyel Zoltán, katona: Saj­nos, az írás most nem sikerült úgy, mint kellett volna, nem közölhetjük. Zsabka Mária: Címedet nem írtad meg, de leveledet felhasz­náljuk az adatok kedvéért. Kü­lönben gyenge írás. )

Next

/
Thumbnails
Contents