Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-26 / 26. szám

A nyári anyagok két legfrissebb mintája, a csíkos és a pettyes, er idén nagyon divatos. Ebben a számunkban csíkos ruhákat, a követ­kezőben pettyeseket közlünk. Az első modell egészen egyszerű, bármilyen csíkozású anyag­ból szép. A 2 modell felsőrészének a vállpánt­ja ellenkező irányban szabott. A ruha dísze a szoknyán és a kivágásnál függőlegesen menő csíkokban pántok, melyeknek szélet csipkefo­dor vagy pikő díszíti. (Ezt ajánljuk „PETY­­TYES“-nek). A 3. modell könnyű szövetből vagy selyemből szép, dísze az elorészen fer­dén elhelyezett betétrész. A 4. ruha végig gombolás, egyszerű, fiatalos. (Folytatás 23. számunkból) A harisnyákkal kapcsolatban még annyit, hogy zokni gyermekeknek és fiatal lányoknak való. Nagy meleg­ben nók inkább járjanak haris­nya nélkül — persze csakis ak­kor ha nem vagyunk elegánsan öltözve, vagyis munkába, bevá­sárláshoz, stb. Akinek túl ké­nyes a lába, és harisnya nélkül s cipő feltöri az csakis tiszta fehér vagy más egyszínű zoknit viseljen, (legszebb, ha krepszi­­lori) s jne különböző rikító színű csíkosakat. azzal, hogy nem fognak kesz­tyűben harisnyát húzni. Rosszul teszik, ez nagyon praktikus ta­nács s meglátják, annyira meg­szokják majd, hogy nem is fog­nak tudni másképpen harisnyát húzni, mint kesztyűben. S a jó tanácsot a pénztárcájuk is meg­érzi, mert sokkal kevesebbet költenek majd szemfelszedésre és új harisnyák vásárlására. Hogy harisnyánk sokáig tart­son. megfelelően kell kezelni. Sose húzzuk fel érdes kézzel vagy letöredezett körömmel, mert ennek szemleszaladás a következménye. Tartsunk egy olcsó, cérnakesztyűt csakis erre célra. ott. ahol a harisnyáinkat tartjuk-, (hogy mindig kéznél le­gyen) s különösen finom, sziion harisnyát csak ebben a' kesztyű­ben húzzunk fel. Ez nem nevet­séges. — habár talán egyesek annak gondolják s elutasítják Harisnyáink tartósságához já­rul hozzá az is, ha gondosan mossuk. Az első szabály: a szi­ion, vagy más műszálból gyár­tott harisnyát, miután lehúztuk, azonnal mossuk át, a viz lan­gyos legyen — sose forró! — s persapont vagy silonát te­gyünk bele s frottír törülközőn szárítsuk, miután alaposan ki­öblítettük Nem szabad szárítani sem napon sem közvetlenül kályha mellett, sem központi fűtőtesten! (Folytatjuk) Most pedig nézzük a kimon­dott fogyókúrát. Eszerint, amíg a kúrát tartjuk, tilos kenyeret enni, italba cukrot tenni és evés köz.ben inni. A további kúra egy hétre a következő: HÉTFŐ: Ebéd és vacsora: 2-3 leveseskanál rizs, vízben kiföz­• 4 Ismét szép és divatos horgolt pulóvert közlünk, s egyben kér­jük olvasóink elnézését, amiért a 21 számunkban közölt puló­ver leírását nem küldtük. Saj­nos. technikai okokból nem is küldhetjük, ezért ezt a pulóvert közöljük helyette, s azoknak az olvasóinknak, akik az említett pulóver leírását kérték, a most közölt pulóver leírását küldjük. Napközben ehetünk friss gyü­mölcsöt. KEDD Ebéd: 1 ke­ménytojás, 10 dkg sült hús, só nélkül, aludttej, 5 dkg sovány sajt Vacsora; karfiol vagy más zöldség só nélkül főzve, vagy valamilyen nyers zöldség is lehet (répa, karalábé). SZERDA: a kúra alapelvei mellett szabad sós ételeket enni, de nem ke­nyeret vagy liszttel készült éte­leket. Lehet tehát: jól sült hús zöld főzelékkel vagy salátával, stb. CSÜTÖRTÖKTŐL ismételjük az eisö három napot. VASÁR­NAP: teljesen tetszés szerint étkezhetünk. Reggelire minden nap egy csésze tea vagy kávé cukorral, de tej nélkül, valami­lyen nyers gyümölcs, egy ke­ménytojás vagy egy kanál méz kenyér nélkül. E kúra betartásával három hónap alatt kb. 8-l0 kilót lehet lefogyni, tartama alatt lehet dolgozni, s az egészségre nincs káros hatással. Sokan talán csodálkoznak, hogy előbbi számainkban emlí­tettük. miszerint pl. mézet enni tilos, mert ez nagyon hizlal, s most pedig a fogyókúrában tüntetjük fel. A magyarázat a következő: ha rendesen, étke­zünk, vagyis nem tartunk ki­mondott fogyókúrát, nem szabad olyan ételeket enni, melyek hiz­lalnak. hogy megtartsuk súlyun­kat vagy egy keveset le is fogy­junk. Egy ilyen szigorú kúra mellett azonban a szervezetnek szüksége van bizonyos tápanya­gokra, kalóriára, stb. különben komoly egészségi zavarok állná­nak be. Ugyancsak ez a magya­rázata annak, hogy vasárnap tetszés szerint ehetünk. (Folytatjuk) A „Fortress Gazette“-ben, a gibraltán brit helyőrség hi­­valalos lapjában a közérdekű közlemények között rendszere­sen napvilágot látnak az ilyen bejelentések’ „Fentnevezett anyák a? alábbi időpontban egészséges utódoknak adlak életet. Közöljük az utódok ne­vét és nemét is: Anyja neve Kathleen Penny Winnie Időpont 1961. II. 2 1961. 111. 10 1961. III. 21 Utód neme Hím Him Nőstény Utód neve Gerry Tony Margaret Talán a brit lakosság gyara­podását közük ilyen kurta­furcsa kincstári stílusban? Szó sincs róla, a közlemény Gibral­tár tiszteletben álló öslakóinak, Európa egyetlen szabadon élő majomfajtájának, a Simia Gib­­raltensis-nek örvendetesen gyors szaporodásáról értesíti az olvasókat. A Simia Gibralta­­rensis valóságos védőszentje Gibraltár brit koronagyarmat­nak. ha külön címere lenne, minden bizonnyal narancsot majszolva, egy sziklán üldögél­ne az Union Jack árnyékában. Az ősi hagyomány szerint Gib­raltár addig marad brit birtok, amíg a hatalmas sziklaüregek­ben továbbra is ott tanyázik a Simia Gibraltarensis ... HERKULES OSZLOPAITÓL TARIK HEGYÉIG Európát 15—21 kilométer széles tgngerszoros választja el Afrikától. A legdélibb európai ponton hatalmas, 5 kilométer hosszú, 1500 méter széles, 450 méter magas mészkősz.rt néz farkasszemet Afrikával. Min­denünnen tenger veszi körül, kivéve az északi oldalt, amelyet keskeny, homokos félsziget köt össze Európával. A hatalmas mészkőszirt ezernyi üregében él ősidők óta a Simia Gibralta­rensis. A szírt csúcsán tanyázó majmok szép időben — ameny­­nyiben fogékonyak voltak a természet szépsége iránt — át­láthattak Afrikába és északra fordulva messze betekinthettek Spanyolországba is. Kár. hogy nem vezettek nap­lót. vagy krónikát, mert érde­kes adalékokkal gazdagíthatták volna a történelemtudományt. Jól ismerték az ibér őslakókat, a szírt tövében kikötő föníciai és görög hajókat, amelyek nem merészkedtek ki az Atlanti­óceánra. A babonás tengeré­szek Heraklész Oszlopának ke­resztelték el a hatalmas mész­­kőszirtet és ezt mondották: itt a világ vége. a szoroson túl kezdődik a szellemek birodal­ma, s jaj annak a hajónak, amelyik kimerészkedik a szel­lemek tengerére! A majomkróníka minden bi­zonnyal részletesen beszámolt volna a római légiók megérke­zéséről. a római birodalom év­századairól, a birodalmat meg­döntő népvándorlás hullámai­ról, amelyek azonban nem érin­tették közelről a mészkőszirt szokott életét. A derék majmok napsütéses időben a sziklákon süttették a hasukat, az anyák megható szeretettel vigyáztak kicsinyeikre, míg a vezér, a legerősebb, a leghatalmasabb hím őrséget állt. Kereken 1250 évvel ezelőtt váratlan esemény következett be, amely kihatott a mészkőszirt életére is. A sziklán hasaló vezérhím bizo­nyára izgatott gesztussal hívta magához társait: — Nézzétek csak! Bárkák és csónakok nyüzsög­tek a tengerszorosban. A gyér történelmi ismeretek­kel rendelkező majmok aligha tudták, hogy a flotta az Észak- Afrikán végigsöprő arab hódí­tók berber segédcsapatait viszi Hispániába. Tarik ibn Zaid, a berberek vezére véres ütközet­ben megverte a Hispániában uralkodó nyugati gotokat, majd erődöt építtetett a mészkő­­szirtre. Herkules Oszlopát ek­kor keresztelték át a hódító nevére: Dzsebel al Tarik, Tarik Hegye — ennek rövidített és torzított változata a mai Gib­raltár név. A majmok ekkor már „köze­li“ kapcsolatba kerültek a szir­­tet megszállva tartó emberek­kel. Ez utóbbiak rossz nyelvek szerint többet meg is ettek közülük de ezt ma már megle­hetősen nehéz bizonyítani. Ki­alakult egyfajta viszonylag békés egymás mellett élés: a majmok rendszeresen meg­A gibraltári kikötő és a helyszűke miatt a vízre épített repülőtér. Gibraltár avagy az 1250 éves majomparádé dézsmálták a helyőrség élés­kamráit, a garnizon tagjai vi­szont olykor elcsípték és ket­recbe zárva Sevillába vagy Toledóba küldték a Simia Gib­­raltarensis-család néhány pél­dányát. MAJMOK A TÜZVQNALBAN Az arabokat kereken -ötszáz esztendővel ezelőtt elűzték a spanyolok, akik szintén felis­merték az Európa és Afrika közötti keskeny átjárót őrző Gibraltár katona: fontosságát. De felismerték ezt az angolok is, akik a spanyol örökösödési háborúban, szemet vetettek Gibraltárra. Rookf brit admirális 1704-ben 1800 katonát tett partra Gibral­tártól északra. A katonák el-A várcs főutcája, 3 Main Street zárták a félszigetet, míg Rooke 15 000 ágyúgolyót zúdított a városra és az erődre. A maj­mok riadtan visszahúzódtak üregeikbe, a 150 főnyi spanyol helyőrség pedig még az ostrom előtt megadta magát. A franciák és a spanyolok nem voltak hajlandók beletö­rődni abba. hogy Gibraltár brit kézen maradjon és 40 000 ka­tonával, 47 sorhajóval a táma­dások sorozatát indították az erőd ellen. Szomorú időszak köszöntött a majmokra. Olykor napokig sem mertek kimozdulni üre­geikből, hiszen fejük fölött sü­vítettek az ágyúgolyók, s csen­des időben, élelemszerző por­tyáik során az a veszély fenye­gette őket, hogy valamelyik éhező katona csajkájában feje­zik be életüket. Az ostrom hosszú éveiben alakult ki a majmok legendája. Hős angoi katonák és hős gib­­raltári majmok — az összefüg­gés világos. Más, elpuhuit ma­jom már régen megszökött volna, de a gibraltári majom a brit hadsereg pompás kvali­tásainak hatására maga is meg­edződött. „megemberesedett“, s jelenlétével kitartásra buzdí­totta a szenvedélyes állatbarát (Angliában már akkor megala­kultak az állatvédő társaságok, amikor még felforgató tevé­kenységnek vélték egy ember­védő társaság szervezését.. .) angolokat. Nem kellett többé koplalniuk, mert nap, mint nap megjelent az öszvérvonta kor­dé, hogy különböző ínyencfala­tokat szállítson a hős majmok üregeihez. Ez volt a legkeve­sebb, amit megérdemeltek ... CHURCHILL TITKOS PARANCSA „Rule Britannia, rule the wa­­wes“ — Britannia uralkodj • hullámok felett — sugallja a híres dal, s. Ňägy-Britannia valóban évszázadokig a tenge­rek királynője volt, a tengeri uralmon alapult a hatalmassá növekvő gyarmatbirodalom. Gibraltár a brit birodalom egyik fontos összekötő kapcsa lett, az Afrikába és Indiába vezető tengeri út (London- Gibraltár-Málta-Ciprus - Szuez) pihenőhelye, szénrakodó állo­mása. A gibraltári mészkőszirt nyu­gati teraszosan kiképzett ol­dalán 25 000 lakosú város bon­takozott ki. A tengerrel párhu­zamosan húzódó főutca, a Main Street a tipikus angol kisváros képét nyújtja, álmos és szolid életével. Lényegesen kevésbé szolid az a hatalmas erődrend­szer. amelyet a szirten belül építettek ki, óriási ütegeivel, s felvonóival, amelyek a föld­alatti raktárakból pillanatok alatt 350 méter magasra szál­lítják a lőszert. Az északi fél­szigeten repülőtér épült, a vámmentes szabadkikötőt szün­telenül bővítették. A vámmen­tesség kapóra jött a csempé­szeknek akik elsősorban a do­hányra specializálják magukat. Gibraltárba ugyanis vámmente­sen érkezik a dohány a brit helyőrség és családtagjai szá­mára s a csempészek ezt a do­hányt viszik magukkal Spanyol­­országba és Észak-Afrikába. Egy statisztikus kiszámította,, hogy ha a Gibraltárba behozott dohány a helyszínen fogyna el, minden gibraltári lakosnak (a majmokat is beszámítva) születése pillanatától haláláig egy perc megszakítás nélkül kellene füstölnie ... 1940-ben viharfelhők gyüle­keztek Gibraltár felett. A spa­nyol szabadságharcot vérbefoj­­tó fasiszta Franco lázas előké­születeket tett Gibraltár elfog­lalására, hogy ezzel a „haza­fias“ cselekedettel próbáljon népszerűségre szert tenni. A Gibraltárt Spanyolországtól el­választó félszigeten gomba módjára nőttek ki a földből a bunkerek és betonerődök. Franco az előkészületek befe­jezése után a pireneusi Hen­­daye-ba utazott hogy találkoz­zék Hitlerrel és segítséget kér­jen tőle az ostromhoz. Ugyanakkor a fenyegetett Gibraltárban döbbenetes ese­ményre került sor- a majom­­csemegét szállító öszvéres kor­dé tartalma egyik napról a má­sikra érintetlen maradt! Mi történt a majmokkal, ezekkel a hős, már-már brit állampol­gárnak számító állatokkal, akik az évek során oly megbecsü­lésre tettek szert, hogy szaba­don garázdálkodhattak a ker­tekben, otthagyták névjegyüket a tisztiétkezde asztalán, sőt egyes feljegyzések szerint ki­sajátították maguknak az egyik ezredes ágyát és ellopták az erődparáncsnok tábornok vö­­röslampaszos ürineplőnadrág­­ját? A helyőrség számvevő tisztje több katona kíséretében felku­tatta a sziklaüregeket és riad­tan konstatálta, hogy sokszáz majom közül mindössze 7 ma­radt életben, s azok is megle­hetősen gyönge bőrben voltak! Mi lesz: ha kitudódik a hír, amely aláaknázhatja a helyőr­ség erkölcsét, hiszen . minden­kinek önkéntelenül is eszébe jut a hagyomány: ha Gibraltár szírtjén nem tanyázik többé a Simia Gibralta-ensis, vége a brit uralomnak! De mi is tör­ténhetett a majmokkal? Talán a süllyedő hajóról menekültek el? Ugyan kérem! A spanyol örökösödési háború viharában megedzódött birodalomhű maj­mok képtelenek ilyen dezertá­lásra! Csak egy lehetséges: Franco megmérgeztette a brit uralom örökkévalóságát jelké­pező emlősöket, hogy ilyen lé­lektani hadviselési módszerrel keltsen pánikot a védők köré­ben! Az erődparancsnok futár út­ján értesítette Churchill mi­niszterelnököt. aki a hír vétele után különös parancsot adott az Afrikában működő brit dip­lomatáknak: kerüljön, amibe kerül, sürgősen szerezzenek majmokat Gibraltár számára! Napok alatt felverték a maj­mok árát Kelet-Afrikában, s már egy hét múlva megér­keztek Gibraltárba a négylábú felmentő csapatok előőrsei... Az Intelligence Service, a brit kémszolgálat ügynökei időköz­ben értesültek i hendayei Hitler-Franco találkozó részle­téről. Hitler hajlandó volt ugyan speciális ostromágyúkat szállítani, de ennek fejében kö­vetelte, hogy az ágyúk kezelő­­személyzete, a szakértők ármá­diája. kereken 1ÖC 000 német katona Gibraltár bevétele után is meghatározatlan ideig Spa­nyolországban maradhasson. Franconak azonban esze ágá­ban sem volt Hitler oldalán részt venni a második világhá­borúban, inkább lemondott idő­legesen Gibraltárról, mert vég­ső soron többet hozott konyhá­jára a nyugati szövetségesek kiszolgálása. . • így ért véget az utolsó kísér­let Gibraltár elfoglalására, s en­nek a kísérletnek egyetlen ál­dozata volt: a Simia Gibralta­rensis. Az emberi hálátlanságra jellemző, hogy a hős majmok nem kaptak nemesi rangot, még a felsőházba sem jutottak be, meg kellett elégedniük VI. György király szerény adomá­nyával. fejenként és naponként 4 penny életfogytiglani járadék illeti meg őket, s a Királyi Tüzérség egy tisztje megbízást kapott hogylétük állandó ellert­­őrzésére amelyről köteles rendszeres jelentéseket készí­teni az erödparancsnok számá­ra. Akadnak olyan elvetemült, cinikus gazemberek, akik azt merészelik állítani, hogy nem Franco mérgeztette meg a maj­mokat, hanem az akkoriban Gibraltárban állomásozó arge­­rikai pilóták és matrózok egyenként kidnappolták és ajándékként hazaküldtek a nagyszerű üreglakókat. Ez azonban olyan aljas rágalom, amelynek egyetlen birodalom- és majomhű polgár sem adhat hitelt! * * * Gibraltár katonai jelentősége ma már igen csekély, de to­vábbra is számottevő tranzit- és csempészforgalmat bonyolít le. A városba látogató turisták végigsétálnak a Main Streeten, megtekintik a kikötőt, a kor­mányzó nyári rezidenciáját, a Punta de Európát, amely kon­tinensünk legdélibb pontja. Azután felkapaszkodnak a he­gyi szerpentinen, s ha szép, napos idő van, megpillanthat­ják a sziklákon sütkérező mél­tóságteljes majmokat. Méla pillantásuk tanúskodik a lényü­ket átható mélységes sértő­döttségről: vacak napi 4 pen­nyvel törölték ki a szemünket, megfosztottak attól a helytől, amely a lordok házában illetne meg bennünket. Hány olyan lordról tudunk, aki feleannyi érdemet sem szerzett, mint mi! Ha nem lennénk birodalomhű emlősök, már régen elköltöz­tünk volna Gibraltárból, s ak­kor szomorú véget érne Őfel­sége uralma.... ŰJ IF JÓSÁG — a CSISZ Szlovákiai Kdzpoat! Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja a Stneoa, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesrtő­­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41. — Postafiók 56 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 81, Bratislava ut Ňár oovstania ta. — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata, előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál lehet. — Kéziratokat nem őrzőnk meo és nem adunk A lapot küllőid «zömára a Poštový Novinový Orad ütján lehet megrendelni. Címe: Praha L Jíndrlšská ulica 14 — vývoz tlada. K—22*21544

Next

/
Thumbnails
Contents