Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-12 / 24. szám
A kassai magyar tannyelvű Gépipari Technikum tanulói a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezettségeiket folyamatosan teljesítik. A város szépítéséből is kiveszik részüket. A képen a brigádozók egyik csoportja látható. Készüljünk az aratásra A CSISZ-alapszervezetel most tartják a júniusi taggyű léseket. A taggyűléseket már szokás szerint mindig vezetőségi gyűlések előzik meg. Így a vezetőség előre határozhat a letárgyalandó'pontok felől és konkrét dolgokat terjeszthet a tagok elé. A sok fontos feladat mellett júniusban egyik legfontosabb feladat a nagy nyári munkákra való felkészülés. A hónap végén már aratásra számíthatunk és erre az előkészületeket jó előre meg kell tenni. A fiatalok minden évben kiveszik részüket a nagy nyári munkákból. -Azf'idén fokozottabb mértékben kell ezt tenni. A gazdag termés betakarítása a fiatalok elsőrendű ügye, nem is húzzák ki magukat alóla. Különösen az állami gazdaságok üzemi szervezetei, de a falusi alapszervezetek is már időben készülődnek az aratásra. A kötelezettségvállalások mellett, ami gyakran egybeesik pártunk XII. kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségekkel, sok mindent tesznek a termésbetakarítás sikeréért. A kombájnosok alaposan kijavított kombájnnal kezdenek az aratásba. Jól tudják, hogy a legkisebb üzemzavar is meghosszabbítja a betakarítási munkákat, ami elkerülhetetlenül szemveszteséggel jár. Ahol még javítani való van a kombájnokon, cséplőgépeken, ott az elkövetkező napokban okvetlenül hozzák be a lemaradást. Az alapszervezetek vezetőségei pedig az állami gazdaságok vezetőivel és a szövetkezetek elnökeivel, agronómusaival előre beszéljék meg, milyen feladatot szándékoznak elvégezni a fiatalok. így az állami gazdaságok és szövetkezetek előre számolhatnak a fiatalok segítségével. Ez az aratási tervek elkészítésénél lényeges szerepet játszik. Egy-egy szombat délutáni vagy vasárnapi műszakkal is sokat segíthetnek a termésbetakarításnál a fiatalok. Elsősorban az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben dolgozó fiatalok készüljenek legjobban. Lényegében véve az ő vállukon nyugszik a termésbetakarítás sikere. Az iparban dolgozó fiatalok és a tanulóifjúság azonban társadalmi munkával segítsen a mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak. Milyen büszkén emlegetik a szövetkezeti tagok azokat a fiatalokat, akik az aratásban jól megállják helyüket. Tisztelettel gondolnak rájuk az idősebb emberek és a kenyércsata hőseinek ismerik el őket. A termésbetakarítás azonban konkrét feladatokat követel és a júniusi taggyűléseken a konkrét feladatokat már rögzíteni kell. Ez adja fő tartalmát a júniusi gyűléseknek, aztán jön a munka, ami rendszerint vidám aratóbállal fejeződik be. B. I. A CSISZ iskolai szervezeteiben az évzáró taggyűlések a CSKP XII. és a CSISZ IV. kongresszusára való készülődés jegyében zajlanak le. Kiértékelik a kongreszszus tiszteletére vállalt kötelezettségeket, fokozottabb aktivitással teljesítik feladataikat. Zemianske Sadyban is szívvel-lélekkel hozzáláttak az évzáró taggyűlés előkészítéséhez. Egész éven át jól dolgoztak és így az eredmények sem maradtak el. A CSISZ-tagok aktivitása hatja át az iskola légkörét. A tanulóotthon növendékei szép eredményeket érnek el iskolai előmenetelben is, tanulóköröket szerveztek és ezek igen szép eredménnyel zárultak. A CSISZ iskolai szervezete 18 esetben igen erélyesen beleszólt a hanyag tanulók életébe. Szigorú kritika, több esetben szervezeti büntetések és a faliújság útján sikerült elérni, hogy a tanulók pótolták hiányaikat és lelkiismeretesen nekiláttak a tanulásnak. Ma az iskolában egyetlenegy tanuló sem áll bukásra. Az osztályok átlageredménye lényegesen javult. Sok fáradságba és áldozatos munkába került megértetni a fiatalokkal, hogy nem a mások, hanem elsőgyűlések az iskolákban sorban a saját maguk kedvéért tanuljanak. A CSISZ Oktatási Évét is gondosan szervezték meg. Jól működött a Tanuljunk a pártról kör, és az Olvasókör. A propagandisták mindig alaposan készültek és a fiatalok szívesen látogatták az érdekköröket. Az olvasókör tagjai közül 18-an nyerték el a Fucík-jelvényt. Kellő figyelmet szenteltek a kultúrmunkának és a testnevelés fellendítésének is. Az énekkar is szép eredményeket ért el az Ifjúsági Alkotóversenyen. Rendszeresen ifjúsági mulatságokat rendeznek, táncokat tanulnak és beszélgetéseket tartanak a viselkedésről és más időszerű kérdésekről. A testnevelést sem hanyagolják el. Ahhoz az elvhez tartják magukat, hogy mindenki legalább egy órát szenteljen naponta a testnevelésnek és a sportnak. Reggelenként rendszeresen tornáznak és a délutáni órákban sport- és védelmi játékoknak szentelik szabad idejüket. Az évzáró taggyűlésen 12 CSISZ- tag elnyerte az „Iskola céllövője“ jelvényt, 25-en pedig a Fesztivál Sportjelvényt. Sokan teljesítették az MHK jelvényszerző verseny feltételeit is. Futballpályát és ugrópályát társadalmi munkával építettek. A CSISZ-szervezet sokat foglalkozik a brigádmunkák fellendítésével is. A tagok 2304 brigádórát dolgoztak le és 8500 korona értékű munkát végeztek el. Az iskola környékét is példásan rendbe hozták. Minden fának, bokornak megvan a maga „védnöke“. A mezőgazdaságban is érezhető a segítségük. Tíz hektár területen védnökséget vállaltak a kukoricaföldek felett, kötelezték magukat 60 mázsa hektárhozam elérésére. A földet gondosan megművelték és elvetették a kukoricát. A CSISZ iskolai szervezet biztosította, hogy az iskolai szünidő alatt hetenként mindig más-más csoport törődik majd a kukoricaföldekkel. Az iskolában kivétel nélkül minden tanuló CSISZ- tag. Sok figyelmet szentelnek a pionírokra is. A saločkai, dvorníki és a sadyi iskolában hat CSISZ-tag mint pionírvezető ért el figyelemre méltó eredményeket. Sajnos, azonban még mindig akadnak olyan CSISZ- tagok, akik nem kapcsolódtak be az aktív mjjnkába. A CSISZ-szervezet ‘ csakis azért érhetett el jó eredményeket, mert a pártszervezetek részéről olyan sok segítséget kap. Ez a CSISZ-szervezet valóban olyan aktív tevékenységet fejt ki, hogy nyugodt lelkiismerettel kijelenhetjük, valóban a kommunizmus kiválói építőit neveli. A CSISZ iskolai szervezeteiben most zajlanak le az évzáró gyűlések, a pártszervezetek még nem mindenütt érvényesítették a közvetlen vezetés elvét. A segítséget elsősorban természetesen a tanítók és a nevelők részéről várjuk. Az iskola vezetősége és a CSISZ között feltétlenül elvtársi együttműködésnek kell kialakulni. Az évzáró gyűlések akkor aztán majd hozzájárulnak a CSISZ iskolai szervezetek aktív munkájához és még szebb eredményekkel köszönthetik majd a CSKP XII. kongresszusát. Muzslay Vidor A mámor ámokfutói „ ... a rum tette ezt, s az átkozott likőr .. “ Felberreg a vekker. Az ágyban fekvő férfi ijedten kapja fel a párnáról a fejét, s a cigarettacsomag felé nyúl. Keze A város peremén remeg, alig képes rágyújtani. Öltözködés közben is végigkíséri a remegés, csak nehezen tudja nyakkendőjét megkötni. Első útja a sarkon levő italbolthoz vezet. — Fél decit — suttogja a pénztárosnőnek, s egy mozdulattal leönti torkán az égető szeszt. Egy perc múlva pedig megszűnik a remegés, úgy érzi, mintha remekül aludt volna, levertsége, rosszkedve egyszeriben elmúlik. — Ez a „gyógyító“ hatás csak látszólagos — mondja az ideg-Brno nemcsak hatalmas iparváros, hanem több mezőgazdasági üzem is működik itt. Szövetkezetek és állaijii gazdaságok, különböző kertészetek egész sorával találkozunk itt. A városban leghíresebb és egyben legnagyobb a medlánkai EFSZ. Lankás, de igen termékeny földterülettel rendelkezik ez a szövetkezet. Különösen híres az állattenyésztése. Az állattenyésztésben dolgozók vállalásaik szerint az idén 40 mázsával több sertéshúst termelnek ki a tervezettnél. Ezt úgy érik el, hogy a napi tervezett 36 dekás súlygyarapodást 50 dekára emelik. Mégpedig nem a takarmányok fogyasztásával, hanem korszerű technológia és takarmányozási eljárások bevezetésével. A szarvasmarhatenyésztésben dolgozók 30 mázsa húst adnak az idén, szintén terven felül. A hízóállatoknál naponta 1,30 kilogramm súlygyarapodást érnek el minden számos állatnál. Pártunk kongresszusának tiszteletére pedig munkabrigádot szerveztek, amely versenyez a szocialista munkabrigád kitüntető címért. A hatalmas város szélén elterülő EFSZ-ben jól megy tehát a munka. Az itt dolgozó fiataloknak nem ütközne nehézségbe valamelyik üzemben vagy gyárban elhelyezkedni, azonban nem hagyják ott a földet. Vidám lányok dolgoznak a mezőn, kendőjük messzire piroslik. Cseresznyeszedő fiatalok gyűjtik a termést, örvendeztetik meg vele a vásárlókat. Kitartással dolgoznak, de emellett igen komoly kulturális életet is élnek. Munka után ünneplőbe öltözve mennek táncolni vagy más szórakozóhelyekre. Semmi különbség nincs köztük és az iparban dolgozó fiatalok között. Ugyanúgý\ élnek a város peremén, mintha a város közepén élnének. A ‘mezőgazdaságban is megtalálják a fiatalok a számításukat a hatalmas gyárak, üzemek tövében is. —bi— gyógyász. — Az alvás, a hangulat romlása, a kéz, a végtagok vagy olykor az egész test remegése a túlzott alkoholfogyasztás következménye, annak a jele, hogy az idegrendszer működésében zavar állott be. Az idegsejtek hálózatának folyamatos mérgezése következtében az agyba befutó izomérzések lemérésének pontossága, új mozgások indítása fogyatékossá válik, ez idézi elő a mozgások megváltozását, a remegést. A „gyógyítás“ csupán átmeneti hatású, mert az aavseiteknek egy időre van feldolgozni, közömbösíteni való méregadagja, amely azonban végeredményben elősegíti az idegek további romlását. — Az alkohol a központi idegrendszer igeh kiterjedt területeit mérgezi, ezzel közvetlenül tönkretéve a szervezet legmagasabb működéseit. A remegésen kívül zsibbadnak a végtagok, romlik a szaglás és a látás. Betegségek okozta magas láz esetén az iszákos embernél bekövetkezhet az elmezavarnak egyik formája: a delirium tremens, az érzékcsalódásokkal, nyugtalansággal kísért remegő zavartság, ami már annak bizonyítéka, hogy a kóros megterhelést az alkohol által tönkretett idegrendszer és a szervezet nem képes kiegyensúlyozni. — A túlzott alkoholfogyasztás az agyban és az idegrendszerben végbemenő súlyos károsodások miatt szellemi és jellembeli elváltozásokat okoz. Az iszákos embert szellemi működésének csökkenése, türelmetlenség és durvaság jellemzi, még józan állapotban is. Hirtelen változó indulatainak befolyása alá kerül, nincs benne kitartás, szalmalángszerű felbuzdulásából csak pillanatnyi tettekre futja, a külső körülmények játékszere lesz. Nincs komoly életcélja, legfeljebb alkoholmámorban beszél csak róla, de végrehajtani nincs ereje. — A túlzott hiúság, a hazudozás is jellemző sajátosságává válik, ugyanakkor emlékezete gyengül. Látszólag biztos fellépése, fölényessége mögött állandó védekezés lappang, hogy megindokolja: miért iszik. Az értelem és az ítélőképesség erősen megromlik, az alkaholistán idővel bamba derű lesz úrrá, hiszen az ital megszerzésén kívül már semmi sem fontos számára. Még a család vagy az otthon sem, amely legtöbbször pokollá válik a hozzátartozók számára. — Az alkoholista erkölcsi érzéke teljesen eltompul; bizalmatlanná, gyanakodóvá válik. Rendszerint kóros féltékenvség gyötri, amely olykor tragédiával végződik. Súlyos következményekkel jár, amikor az iszákos ember az alkoholos elbutuläst megelőző időszakban, ha rövid időre is, de ráeszmél kétségbeejtő helyzetére. Önvád kínozza s ilyenkor gyakran — mint igen sok eset bizonyítja — önkezével vet véget életének. Az ital megszállottjai között tők hajszolják a rövid ideig tartó mámort. Csupán az ital megszerzésében mutatkoznak kitartónak. Az ital meszállottjai között sokan vannak — mint a bűnügyi statisztika bizonyítja —, akik még a bűncselekmények elkövetésétől sem riadnak viszsza, hogy alkoholhoz jussanak. De erről majd legközelebb. Balia Ödön írása, megjelent a Népszavában. 0 A szomjasakat meg kell itatni, című kép, amit Emil Holárek (1867—1919) rajzolt, elgyönyörködtet. Nem is hiba, ha valaki egy-két pohár bort megiszik, vagy frissítőképpen egykét korsó sört. A túlságos ivás azonban ártalmas, nemcsak esztétikailag értelmetlen, hanem különösen egészségügyi szempontból. 0 szép művelésére, itt nem égetett és rabolt sem török, sem tatár, bár háború akadt itt is néhány, pestis és kolera sepert a falak közt, mégis általában kevesebbet szenvedett a nép, s ennek nyoma látszik a várostereken, a közeli Náchodban, északabbra Broumovban, de : leginkább itt Nővé Meston, . amelynek tere a jiőínire és egy keveset a teleire, talán a legszebbnek mondható cseh kisvárosi térre emlékeztet. Maga a vár remek barokk kapujával, gyönyörű udvarával és szép franciás kertjével érdemes a megtekintésre. Szemben a legsajátosabb érdekessége, hogy a felszabadulás előtti utolsó gazdái, Josef és Cyril Bartóň-Dobein dúsgazdag náchodi textilgyárosok itt feudális urak módjára kívántak élni, erre vall a szobák és termek berendezése, amely közt találunk igazi műkincseket, de sok olyan bútordarabot vagy berendezési tárgyat, amely a századforduló divatjának felelt meg és ma egyenesen ízléstelennek hat. Dušan Jurkovič, szlovák műépítész ■végezte a , restaurálás munkáját, jórész' ben, ahol a maga ízlését követ. hette, szerencsésen. A képek közt' Kupecký János. nak Önarcképe dominál, a XIX. . és XX. század neves cseh fes. tőinek és szobrászainak egyt egy szép alkotása inkább Jur. kovic, mint az újkori várurak I jóízlését dicsérik, i EGRI VIKTOR Hronovnak nincs különösebb várostere. Legfeljebb tisztaságát és ápoltságát dicsérhetném, ám ezek olyan erények, amelyek itt mindennapiak, megszokottak. A teret övező épületek szokványosak, amolyan múlt századvégi konfekció benyomását keltik és zavar, hogy a színház főfrontjának felét két öreg faház takarja el, amelyek — mint hallom — a Művelődés Házának építésekor lebontásra kerülnek. Annál szebb egy délebbre fekvő kisvárosnak, a szeszélyesen kanyargó Metuje folyócskától három oldalról körülvett Nové Mestónak nagytere. Olyan nagyarányú ez a téglalap alakú tér, hogy vasárnap délután — amikor ott jártam — valami különös autóversenyt bonyolítottak le rajta. Széles gyerekkocsihoz hasonlítható aprókerekű autótargoncákon — itt autókáráknak nevezik őket — egymás hegyén-hátán száguldoztak a versenyzők, nyaktörő mutatványnak beillő fordulatokkal a kanyarokban és az ülés környék parasztjait, hogy azok fegyveresen megrohanták a várat és kifosztották. A kegyetlen megtorlás itt sem maradt el, de csak egy nemzedék szenvedte ezt és a harmincéves háborút, aztán nyugalmasabb idők jöttek és a polgárság ismét gyarapodhatott. Ezek a városi polgárok tudták, hogy a házakból száműzni kell a ragályt terjesztő piszkot, fény kell a boltozatos szobákba, ezért nagy ablakosak; arányosan Nové Mesto nad Metuji főtere. A múzeumokban látható szekrényeik barokkoson nagyhasúak, tágöblűek, ami gazdagságra vall, a tölgyfaasztalok nqhéz lapja, a cínkorsók és ezüst tálak sokasága ugyancsak bőséges lakomákról tanúskodnak és ami portrét látsz, a férfiszépségnek nem ártott a kerek pókhasacska, a mennyezettel ellátott széles, faragott ágyak is fejlettebb életkultúráról beszélnek, s arról is, hogy itt maradt idő nyugalomra, a \ szinte súrolta a kövezetét. Ügyesen szétszórt, tömött szalmazsákok közt kormányozták a targoncákat, ha netán valaki felborulna a bűzt eregető, éktelen lármát csapó alkalmatosságból, egy kis csonttörésnél ne essék nagyobb baja. A többezernyi néző a házak árkádjai alól nézte az ügyességnek ezt a versenyét, amely bizonyára arra jó, hogy minél többen eltanulják az autóvezetés fortélyait a legnehezebb körülmények közt — aránylag kevés költséggel, kis benzinfogyasztással. Node a versengést csak a tér impozáns méretei miatt említem, évszázadokkal ezelőtt talán lovasversenyek folytak itt, de mindenesetre olyan vásárok, amelyek az esztendő nagy eseményét jelentették. A tér árkádos házait a városi polgárok, a feudális várurak mesteremberei abban az időben kezdték építeni, amikor lent délebbre a nagy magyar rónán Dózsa lázadó jobbágyait tízezerszámra húzták karóba, maja feltartózhatatlanul jött a tő-Űtijegyzetek equ csehországi útról is tetszetősen díszítik a házak s térre néző frontját. Sajátos i cseh gotika keveródik itt egy t kis olaszos reneszánsszal, egyé- 1 ni építkezés ez, amely lényege- c sen többet mond, mint a ké- l söbbi házépítő konfekció, ez a s jellegtelen európai stílustalan- t säg, a gótikának, reneszánsz- i nak, barokknak és copfnak l zagyva, semmitmondó keveréke. <■ rök és másfél évszázadon át folyt a végvárak vitézei és az ozmán birodalom agái, basái és janicsárjai közt a harc. Itt fent északon csak egy évszázaddal később, 1628-ban lobbant lángra a lázadás szelleme. A vár akkori Mondának csúfolt úrnője, Terzky Mária Magdalena grófnő oly kíméletlenül zsarolta a város polgárait és a
