Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-29 / 22. szám
g|IIIIIIIIIIIUIIIIIIIllllllllllllllllllllll|lllllllllllllllllllllllllllimiillll|l1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIII: I Ĺfn&AKeh - építő.’l | Ťiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiimmiiiiin muiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiKir Ember legyen, aki megérti " mondhatná valaki. Pedig hát emberek építették és építik, és persze lakják is. Éppen ezért el is hagyom a kerülőt és mindjárt az elején kezdem. Az 1944-es statisztikai adatok szerint 1500 lelket számlál Kríž n/Hronom, a mostani íiar n/Hronom. Persze már akkor is a számottevő települések közé tartozott, amit a lakosság létszáma is bizonyít, nem is beszélve arról, hogy a település fekvése a Garam jobb partjának emelkedőjén, amit a központi fekvés e vidéken még inkább kiemel, csak fokozta a község szerepét a nagy iparosítás idején. Így lett aztán később a Kríž n/Hronom-ból ■ (Garamkereszt) liar n/Hronom (szabad fordításban Fény a Garamon). Ám az új hatalmas alumínium-kombináthoz sok, nagyon sok ember kellett, építők és nyomban szakemberek a kohók, a gépek mellé. Ők építették a gyárat együtt a várossal, és ö közülük kerültek ki az első szakemberek is. És amikor jó néhány évvel ezelőtt az első feldolgozott alumínium-szállít - mány elhagyta a gyártelepet, az új kialakuló szocialista város, ami a legfontosabbakat illeti, nagyjából már készen is állt. Modern utcák, lakóházak sokasága épült, emelkedett a régi hogy városba is beillene, most valóban egy fejlődő szocialista város dolgozóinak pihenőhelyéül szolgál. És méltán kapta új nevét is, a Kultúra és Pihenés Parkja elnevezést. A z új név, liar n/Hronom ** valóban nagyon ráillik erre az állandóan épülő új városra. Széles főutcája, melyet a tetszetősen berendezett üzletek sora övez mindkét oldalról, hadseregünk nevét viseli, és szaktanfolyamokat végeztek, hogy elfoglalhassák új munkahelyüket. Így került ide annak idején még egészen fiatalon a Vitek-család Párkány mellől, illetve akkor még ifj. Vitek József és Takács Anna, de akiket a Vitek-családként ismernek a Jilemnický utca C blokkjának 3. emeletén. De Vitekék tőszomszédságában megtalálhatjuk a bardejovi származású Ján Képünkön a vizsgázó lányokat, Lengyel Marikát, Danihel Mártit, Lakšovsky Valit, Szilágyi Máriát, Farkašovsky Valit és a vizsga vezetőjét Szolovjev mérnököt látjuk. Indulás előtt*♦♦ A forgalmas főutca egyik részlege. északi végét a hatalmas épülettömb, a város első iskolája zárja be. És alighogy eltűntek az építők állványai, az iskola körül máris újat észlelhet a látogató. A plakátok operaelőadásokat hirdetnek, dal- és táncegyüttesek versengenek az Az utca mindig változatos képet nyújt. Hát még-, ha olyan forgalmas, mint Bratislavában a Vajnori út és a Központi Vásártér. A Humberto nagycirkusz is ezen a téren veri fel évről évre sátrait. Kora reggel munkába siető asszonyok állják körül a zöldségárusokat. De a sarkon most miért csoportosulnak az emberek? Csinos fiatal leányok mérőléceket tűznek ki. Vajon*mit csinálnak? Ezek még nem lehetnek mérnökök. Túl fiatalok ahhoz. Kedves, mosolygós, rövidhajú leány fürge léptekkel cipeli Kasper fiatal technikust is, aki a nehéznek látszó mérőlécet. távúton képezi tovább magát. A Garam. partjáról felszálló füstkígyók új, eddig soha nem tapasztalt lehetőségeket hoztak e vidék számára. És ahogy megváltoztatják a táj hangula— Mi a diploma-munkánkon dolgozunk — feleli kérdésünkre. Majd magyarázólag hozzáfűzi: az építészeti technikumra járunk, jobban mondva az érettségizettek számára első ízben rendezett kétéves tanfolyamra. Földmérők leszünk. Szolovjev és Kmosko mérnökök, földszakértők, a Kartográfiai és Geodéziai Intézet szakembereinek felügyelete alatt jelenleg ezt a teret mérjük fel. Ez a vizsga-feladatunk. — Valóban vizsgáztatunk — figyel fel a beszélgetésre az egyik férfi, oroszos kiejtése után ítélve, könnyű eltalálni, Több mint kétszázan voltak Több mint kétszázan voltak, mind fiatalok. Mindegyik kezében gereblye, vasvilla vagy lapát. Csak úgy égett a munka a tát, úgy változnak Garam-völgy kezük alatt, öröm volt nézni. e vidékének lakásai is. Versenyt Ezen iaf;i_e9y^ délutánon további az idővel tanulnak, esti tanfo lyamokat látogatnak, és nyelvórákra járnak. Opera- és mozielőadásokat néznek, vidámak és bosszankodnak. És a négy égtáj felöl összeverődött tömeg megérti egymMst. Emberek. . Sárkány Árpád 4000 köbméter komposztot írtak a fiatalok számlájára. Május 19-én azonban nemcsak az udvardi fiatalok kapcsolódtak be a komposztkészítésbe, hanem a kürti és a palárikovóiak is. Bebizonyosodott tehát, hogy az 55 000 köbméter komposzt elkészítésére tett vállalást az érsekújvári járás fiataljai teljesíteni akarják. A város új Művelődés háza a főutcán. település tőszomszédságában. Eleinte talán azt hihette volna az ember, hogy az új szomszéd tönkreteszi a régit. De nem így történt. Az új gyárteleppel ideköltözött lehetőség eloszlatta az aggályokat. Megszépült, fejlődésnek indult az egykori község is, és nagy kiterjedésű gondozott parkja, melyről nem is oly régen még azt mondták, elsőségért a nemrég kapuit nyitott Művelődés Házában, mely nemcsak óriási méreteivel, de felszerelésével is méltó a völgy alján füstölgő kombinát építőihez, dolgozóihoz. És itt is, akárcsak más épülő ipari létesítményeinken, Szlovákia minden részéről találhatunk építőket és végleg letelepedetteket, akik munka közben A város hadseregünkről elnevezett utcáját a hatalmas középiskola zárja be. Az igaz, hogy a vasárnapi időjárás megállította a munkát, azonban a következő járási műszakon még nagyobb lendülettel látnak, munkához, hogy a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat még májusban teljesítsék. Hogy miért éppen májusban? Mert május a talajerőfokozás hónapja. Márpedig a járás CSISZ-tagjai, amint azt az évzáró konferencián is elhatározták, ebben az évben hathatós segítséget nyújtanak a mezőgazdaságnak, főként a talajerőfokozás, a komposztkészítés terén. Említsük meg példaképpen a palárikovói fiatalokat vagy az andódi ifjúsági, szervezet tagjait, is, akik a vállalt komposztmennylséget már elkészítették. A palárikovóiak az említett napon 500 köbmétert termeltek ki, az andódi fiatalok pedig a szövetkezet tagjaival együtt 3600 köbméter komposztot készítettek. Ezzel túllépték a szövetkezet számára egész évre előírt komposztkészítési tervet. Természetesen az andódi ifjúság még nem fejezte be ez irányú tevékenységét. A következő járási műszakokon ismét munkához látnak. Tóth János Több figyelmei a szakképzettségnek! HA AZ ISKOLAI végzettség szempontjából hasonlítjuk öszsze az országokat, és arányba állítjuk lakosságuk számát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a világon az ötödik helyen áll. Művelődésre, kultúrára és a szociális biztosításra évente ésaknem 45 milliárd koronát fordítunk. A főiskolák fenntartására pedig több mint 770 millió koronát. Társadalmi feladattá vált a művelődés, az ifjú nemzedék nevelésének kérdése. Napjainkban körülbelül 325 ezer fiú és leány kapcsolódott ki a munkafolyamatból, mert lehetővé tették számukra, hogy emeljék minősítésüket. Ha elképzeljük, hogy például Szlovákia ipari központjaiban csak alig 100 ezerrel több a dolgozó, akkor értjük csak meg igazán, hogy az állam milyen nagyvonalúan gondoskodik ■ fiatalokról. Természetesen törvényszerű folyamatról van szó. Feltesszük a kérdést: a társadalom áldozatai ugyan meghozzák-e a várt gyümölcsöket? Vajon a járásokban, az iskolákban takarékosan bánnak-e a rendelkezésre bocsátott eszközökkel és a súlyos összegeket helyesen használják-e fel? Vajon nem tartozol-e azokhoz, akik már gondolkodoztak azon, szükség van-e arra, hogy ennyire szorgalmazzuk a művelődést? De nehogy elszámítsuk magunkat, szabjuk meg a helyes mértéket. A minősítés emelése rendszerint összefügg a termelés eme lésével Érdekes a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának azon megállapítása, mely szerint a közgazdászok kiszámították, hogy az írástudatlanság eltávolításával 30 százalékkal emelkedett a termelés. Eddig még behatóan nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a dolgozók szakképzettségének emelésével milyen arányban emelkedik a termelés. Gyakran előfordul, hogy sajnos nem emelkedik úgy, miht ahogy azt elvárjuk. Hazánkban tömeges jelenséggé vált a minősítés emelése. A kérdés tanulmányozása közben azonban különböző hiányokat is észlelünk. Ami a különböző iskolatípusokat, tanulási lehetőségeket illeti, hazánk az első helyen áll. Mindez pénzbe kerül és ezer meg ezer ember sok időt áldoz a tanulásra. Az emberek művelődnek, esti iskolákat látogatnak, de vannak olyanok is, akik nem ébrednek tudatára annak, hogy meglevő képzettségükkel nem érik el a szükséges termelési hatékonyságot. MEZŐGAZDASÁGI dolgozóink közép- és főiskolai végzettségéhez viszonyítva az elért népgazdasági hatékonyság igen alacsony fokon mozog. Egy mezőgazdasági mérnök ösztöndíja a tanulmányok folyamán 25 ezer koronát tesz ki. Mibe kerülnek még ezenkívül a hallgatók szociális vívmányai, a főiskolai oktatás biztosítása? És a mezőgazdasági mérnök, — miután a fiókjába zárta oklevelét — valamilyen járási építkezési vállalatnak az anyagbe szerzője! Például a besztercebányai járásban a mezőgazdasági főiskola 34 végzett hállgatója közül csak ketten dolgoznak EFSZ-ben. A komáromi járásban 16 közül csak egy helyezkedett el szövetkezetben és egy állami gazdaságban. A terebesi járásban 22 közül ketten EFSZ-ben és egy állami gazdaságban helyezkedett el. A bardejovi Augusztus 29. Üzemben pedig 18 mezőgazdasági szakember forgolódik. A losonci járás szövetkezeteiben három mezőgazdasági mérnök dolgozik, míg a füleki Kovosmalt üzemben majdnem tízszer annyi a mérnök. A mezőgazdasági szakemberek 40 százaléka a tanulmányok befejezése után ide-oda vándorol, spekulál, „emeli" az ipart, épít vagy hivatalnokoskodik. Pavel Sámel agronómus a losonci járásban marós lett, Pavel Hanuska a detvai Podpolianske Gépüzemben mint hajtóanyagbeszerző működik. Várható-e ilyen körülmények között, hogy a szakképzettség emelésével arányosan emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága? A szövetkezetekben csak azt látják, hogy az állatok tönkremennek, a hektárhozamok kisebbek, a munkaszervezés gyenge. Az egész társadalom azonban sokkal súlyosabban viseli el az ilyen „hatékonyság“ következményeit Persze nemcsak a mezőgazdasági szakemberekről van szó A tévúton tanulmányokat végző dolgozók is gyakran sok kárt okoznak. Rájuk is sokat áldozunk, ezeket az anyagi eszközöket is sok esetben hasznosabban fel lehetne használni. Szívesen hozunk áldozatokat, s csak azt sajnáljuk, hogy Szlovákiában a III. évfolyamra beiratkozott 100 főiskolás közül csak 80 százalékban tartanak ki végig, és a hallgatók 35 százaléka fejezi be teljesen tanulmányait. ÉRDEMES A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEN IS GONDOLKODNI: vajon a dolgozók minősítésének emelése megéri-e azokat az áldozatokat, amelyeket ezért a társadalom hoz? Vegyük figyelembe a következő szempontot: a harmadik ötéves terv teljesítésének éveiben a fiatalok kétharmada taniüóviszonyban áll. A tanulóotthonokban a mesterek kétharmada nem felel meg a követelményeknek, mert nem rendelkezik teljes középiskolai végzettséggel. Tiszteljük az idősebb jó szakembereket, de nem hunyhatunk állandóan szemet, hiszen a fiatalokkal szemben esetleg helyrehozhatatlan mulasztásokat követhetnénk el Az ipari tanulókat csak a legritkább esetekben tanítják olyan szakemberek, akik az előírt és megkívánt pedagógiai képzettséggel rendelkeznek. Az üzemekben mindig kényes kérdés olyan tapasztalt mestert találni, akire az utánpótlás nevelését is rá lehetne bízni Sok üzemben azt állítják, hogy az ipari tanulók nevelésére a gyengébb szakemberek is megfelelnek, a jobb minősítésű mesterek a termelésbe tartoznak. Nehezen járulnak hozzá ahhoz, hogy az elméletileg és gyakorlatilag is képzett szakemberek otthagyják a termelést a nevelési munka kedvéért. A legmagasabb képzettségű káderek nevelése természetesen a legköltségesebb. Ezekben a körökben is gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, hogy az újdonsült mérnökök, közgazdászok, orvosok, avatás után azonnal mint pedagógusok a katedra mögé ülnek. Felteszem a kérdést: hogyan taníthat vagy milyen tudományos tevékenységet fejthet ki az, aki nem ismeri az életet és a termelést? Nemcsak azt tartsuk szem előtt, hogy számokban fejezzük ki a hatékonyságot, hanem szó van az emberek műveltségének és minősítésének emeléséről is. Örülünk, hogy a homonnai járás utolsó kis falujában is érettségi vizsgára készíthetjük elő a fiatalokat, esti ipariskolát nyújthatunk az ipari tanulóknak, a munkásoknak pedig üzemi munkaiskolát. Nem szeretnénk azonban, ha néhány mezőgazdasági mérnök es ezekhez hasonló azt mondana, hogy az az öt év, amelyet az előadótermekben töltöttek, kárba veszeti dőt jelent számukra. Ez bizonj valóban nem lenne „hatékony", hanem kárt okozna jellembelileg és politikailag is. (sm) hogy Szolovjev mérnökkel ál* lünk szemben — Ugye szokatlan, hogy így izsgáztatunk ? Hiszen ha vizslákra gondolunk, úgy képzeljük el, hogy feszesen ott ül a vizsgáztató bizottság és vele szemben a diákok. Az én időmben bizony így festett a vizsga. \z élet azonban gyakorlati tulást követel. Csakis a gyakorati vizsgánál győződhetünk meg a jelölt tudásáról, rátermettségéről, erkölcsi tulajdonságairól, arról, hogy a reális helyzetben hogyan reagál a váratlan akadályokra Ezek a lányok vizsgatételül ennek a bonyolult térnek a felmérését kapták. A tétel maga komoly megbízatást jelent, mert a Kartográfiai és Geodéziai Intézet adta ki a munkát. A diplomamunkát a tér kiépítése folyamán majd felhasználják. A birtoktisztázási kérdéseket szem előtt tartva, most fektetjük le az új városi katasztert. Az eddigi telekkönyvi kimutatásoknál még mindig a régi magántulajdonosok szerepelnek és ez természetesen nem felel meg a valóságnak. A munka értékét, amelyet most ez a vizsgázó csoport végez, öt-hatezer koronára becsülhetjük. — Vizsgáznak és közben komoly, konkrét feladatot végeznek — mondja mosolyogva a másik vezető, Kmoskó mérnök. Ma felmérik a terepet, azután feldolgozzák és elkészítik a rajzokat, a kollektiv diplomamunkát. Hogy a diákok eleget tehessenek az ilyen vizsga követelményeinek, .elméletileg és gyakorlatilag is alaposan tisztában kell lenniük a tananyaggal. A vizsgatétel kidolgozásánál módunkban áll ellenőrizni nemcsak a szakismereteket, hanem a vizsgázók más adottságait és tehetségét is. A kiértékelés eredményeit tekintetbe vészik a növendékek elhelyezésénél is. A tanuiók már az iskolában és a vizsgánál is megszokják a munkamegosztást, és a pontos felelősségteljes munkát. Ismeretlen fogalommá válik a gépies betanulás és a vizsgaláz. — Lengyel Marika most megmondja, vajon fél-e a vizsgától — mondja kedvesen Kmoskó mérnök. — Dehogy félek — feleli vidáman Marika. — Csak azért szeretnék már túl lenni rajta, mert már tudom, hogy Galántára, a földmérő központba kerülök és olyan boldog vagyok. Danihel Márta a Geodéziai Intézetbe kerül, Farkašovská Vali, Szilágyi Marika... mi mindnyájan tudjuk már, hogy hol dolgozunk majd. A vizsgázók komolysága, nyugodtsága, biztonsága, életöröme bizonyítja, hogy ezek a lányok alaposan felkészültek hivatásukra és ez a vizsgaforma valóban helyes, mert -összeköti az iskolát az élettel. M. M. Röviden A nagymihályi Mezőgazdasági Gépipari üzem újtípusú szénagyűjtő gépeket "hozott forgalomba. A gálánsai üzemben a DT-54-es jel..zésű traktorok javításán „dolgoznak, és most legújabban MJK-300 jelzésű takar'' mánykeverőket gyártanak ■■és újszerű siló-taposógé,,pekkel is kísérleteznek. ■, ír ■ • Hazánkban csak 1951-ben „kezdték tervszerűen a repülőgépeket is felhaszálni a "mezőgazdaságban. 1961-ben ■■már 622 ezer hektár terüle,, ten 500 ezer tonna műtrágyát és vegyszert szórtak szét. ” ☆ " Brnóban már felépült a 15 ■ ■emeletes legkorszerűbb kényelemmel berendezett 340 szobával rendelkező nem" zetközi szálloda Különle‘■gessége, a légnyomásos fü,,tés és a szellőztető-berendezése. ír A motorizmus fellendíté" sével a Benzina n v. is széleskörű szolgálatot nyújt. „Tavaly 20 új benzinkutat állítottak fel. Az idén to" vábbi 280 szakembert állíta* nak az újonnan épített ben- i zinkutak mellé. I * A Mechanizáció és Automatizáló Kutatóintézet dolgozói Vágújhelyen olyan magtisztító-gépet szerkesztettek, amely világviszonyľ latban is újdonságot jelent..
