Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-29 / 22. szám
Havannában MEGNYÍLT A CSEHSZLOVÁK KULTÚRA HÁZA Dr. František Kahuda iskolaügyi miniszter, a csehszlovákiai kultúrküldöttség vezetője május 15-én Havannában ünnepélyes keretek között megnyitotta a Csehszlovák Kultúra Házát. Az ünnepségen részt vett Dr. Armondo Hart Davalos, a kubai forradalmi kormány iskolaügyi minisztere, Dr. Antonio Nunez Jimenez, a Kubai Tudományos Akadémia elnöke és más kubai közéleti kiválóságok. A Cséh-' szlovák Kultúra Házát Havanna legforgalmasabb kőrútján építették Pokorný mérnök tervei szerint. Az épületben kiállítási termeket, könyvtárat, olvasótermet és hangverseny-* termeket helyeztek el. Képünkön az első látogatót látjuk /Qf3a rátság - serlegért Hetvenkét szlovák és három magyar együttes nevezett be hazánk felszabadulásának 17-ik évfordulójára rendezett Barát súg-serleg színjátszó versenybe. A 72 szlovák együttes Pezinokban és Modran küzdött az elsőségért, a magyar együttesek pedig Magyarbél. és Vők község kultúrházában. A ■■magyarbéli CSEMADOK nagyon jó szervezőnek bizonyult, amikor kétszer egymásután az utolsó helyig megtöltötte nézővel a béli kultúrházát. Sajnoha elvtárs, a bírálóbizottság elnöke az értékelésben ezt hangsúlyozta is és megígérte^ a magyarbélieknek, Ipgy a jövőben is náluk rendezik meg a Barátságserleg színjátszó-verseny magyar fordulóját A verseny első napján a Csallóközi Színház lépett fel, Viktor Rozov Felnőnek a gyerekek című vígjátékával. A dunaszerdahelyiek színvonalas előadást nyújtottak. A darabválasztást és magát az előadást magasan értékelte a bírálóbizottság. A rendező Szuchý M. Emil jó munkát vágzett a dunaszerdahelyt együttesben. Az előadásnak kitűnő ritmusa és atmoszférája volt. A jellemábrázolás terén is1 szemmel látható volt , a rendező munkája, és ha modernebb, szellősebb díszletben játszották volna Rozovot, nem lett volna az előadás kárára. « verseny második és har- I madik napja Kónya József írói győzelmének jegyében zajlott. A második napon a vóki kultúrházban a réteiek adták elő nagy sikerrel Kónya Mi is emberek vagyunk című színművét, a verseny harmadik napján pedig a béliek mutatták be kultúrházukban Kónya József legújabb darabját a Senki fiá-t. Kónya József Mi is emberek vagyunk című színműve nagyon Csak ne maradion fellángolás Hírnevük még alig jutott tovább annál a néhány községnél, ahol felléptek. De hát a kezdet nehéz. A hírnévért meg kell küzdeni. Egy év kevés rá. Mert éppen egy éve alakult meg az Oj Nemzedék Kassán. — Hasonló művészegyüttest akarunk létrehozni, mint a bratislavai Ifjú Szívek, — mondja némi önbizalommal az együttes vezetője, szervezője, lótó-futója és mindenese, Kürti Lajos. De hogy ne vágjunk elébe a dolgoknak, kezdjük szépen sorjában. Az egész úgy indult, hogy 1961 tavaszán a kassai magyar tannyelvű Általános Középiskola szülői munkaközössége műsoros estet rendezett. Ősz* sőt tar koponyájú emberek, mert egyetlen fiatal sem volt köztük. Alaposan megszégyenítették a fiatalokat, akik lelógó orral, de azért fiatalos daccal vették ezt tudomásul. Suli Károly CSISZ-elnök ismert néhány főiskolai hallgatót, nekik is elbeszélte a nagy szégyent. Mint ilyenkor ■ szokás, összedugták a fejüket. Szégyen ide, szégyen oda, tenni kell valamit. Az iskola igazgatója Rácz Olivér örömmel fogadta a fiatalok kezdeményezését és segítette őket. Sikerült is öszszehozniuk egy műsoros teadélutánt és egy szerzői estet. Ám a főiskolán beköszönött a vizsgaidő, majd a nyári szünet, s a vajúdó együttes szétszéledt. Már-már úgy látszott, hogy a nemes elgondolás befullad a kezdeti nehézségekbe. De a fiatalok nem hagyták annyiban. Az iskolaév kezdetén ismét nekiláttak a szervezésnek. Különösképpen a gépészeti fakultás hallgatói lelkesedtek az ügyért. Kürti Lajos, Majoros István és még jó néhány gépészmérnökhallgató kezdeményezésére a IV. évfolyam barátságot kötött a középiskolával. Próbál a tánccsoport. Először tánccsoportot alakítottak,-s könnyű esztrádműsorral próbálkoztak. — Féltünk, hogy kezdeményezésünk megbukik. Támogatás és irányítás nélkül a saját erőnkre voltunk utalva, — emlékszik vissza Majoros István, a tánccsoport vezetője. — Még szerencse, hogy jó tanítóra akadtunk Hefnerka Olga személyében, aki komponál, tanít, és ha kell zongorán kísér. A csoport tagjai: Darvas Laci, Horvát Sanyi, s a többiek ügyes gyerekek, s ami a legfontosabb, kedvvel táncolnak. .» Első nyilvános fellépésük, olyan bemutató-féle a hazai közönség előtt, a múlt év novemberében volt. Sikerült, Utána vendégszereplésre indultak. A siker Csécsen sem maradt el. Ez egy kis buzdítás is volt a kezdet kezdetén. , A tapogatózás után már egyre gyakrabban gondoltak egy valóban művészi, állandó együttes létrehozására. Felvették a kapcsolatot a CSEMADOK járási titkárságával. Itt is megértésre találtak. Egy kultúrtermet biztosítottak a fiataloknak. Éppen idejében, mert.beneveztek a járási ifjúsági alkotóversenyre. Kevés volt az idő. Szorgalmúk dicsérete hogy így is három első és két második helyezést értek el. időszerű darab. Problémája, a cigánykérdés, még mindig gondot okoz hazánkban. A réteiek Pomíchal elvtárs rendezésében kifejezték a darab légkörét, és lelkes kollektív játékuk magával tudta ragadni a közönséget. Ebben az előadásban is kifogásolta a bírálóbizottság, hogy az első és második felvonásban a darab kárára volt a túljátszás és a kaHkírozás. Béla és Lina az erőltetett „cigányos“ hangsúlyozással mosolyt fakasztottak a nézőben, rokonszenv helyett. És ezt nem lehet összeegyeztetni a darab és az író szándékával. Harmadik napon ősbemutatónak voltunk szemtanúi. Kónya József Senki fia mai darab a javából. Amphytrion — ötlet, amelynek mondanivalója erősen a mához szól. A háború borzalmainak következményeit mutatja be megrázó erővel. A magyarbéliek előadása színvonalas volt, talán az előadás egyes részei őszintébben és szuggesztívebben hatottak a dunaszerdahelyiek előadásánál, amit magasan értékelt a bíráló bizottság. Az előadás hangvétele könnyed és közvetlen volt. Bizonyos jelenesek szuggesztív erővel hatottak a nézőkre, és ezek a részek már megközelítették a hivatásos színészek színvonalát Néhány kitűnő színészi teljesítményt is láttunk a magyarbili színpadon. A Turainét játszó Bauer elvtársnő, aki egyben a darab rendezője is, a fesztivál egyik legjobb színészi teljesítményét adta. Komoly konverzáló készséggel, közvetlenséggel és szuggesztív erővel kötötte le figyelmünket Fülöp Pé*er a doktor szerepében. Kár, hogy nem valósították meg az előadás utáni kiértékelésben elhangzott véleményüket, hogy a darabot modern színpadon, jelzett díszletben akarták eredetileg színre hozni. Ez még jobban e’ősegítette volna a színészi játék közvetlenségét, mivel a színészeknek nagyobb területük lett volna a szabad játékra. Összegezésül még annyit, hogy a Barátság-serleg színjátszó-versenyből a magyar együttesek is méltóan kivették részüket és reméljük, hogy a jövőben még nagyobb számban vesznek részt a nemes vetélkedésben. K—s Apróságok • Paul Robesont, a világhírű énekest meghívták az accrai egyetem zenei és irodalmi tanszékére. A ghanai kormány meghívásának célja, hogy a tanszék elősegítse Afrika kulturális és zenei hagyományainak feltárását. # Shakespeare-év lesz 1964- ben. 400-ik születésnapját ünnepük 1964. április 23-án. Ebből az alkalomból szülővárosa Stradford on Avon nemzetközi színházi találkozót rendez kiállításokkal, amelyeket már egy újonnan épült Shakespeareközpontban rendeznek meg. * * * • Első ízben vesz részt az idei Karlovy Vary-i filmfesztiválon a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Kuba, Mali, Szenegál, Uruguay, Marokko és Kolumbia filmművészete. — Az irodalmi színpadnak nagy sikere volt a csehszlovákiai magyar költők verseiből összeállított műsorával, — beszél szinte felvillanyozva az első sikerekről Kürti Lajos. — Ezenkívül Halász Anna éneklését és Bakai Géza szavalatát jutalmazta még első hellyel a bizottság. A tánccsoport Hemerka Olga Martoái gyertyástáncával nyert második, helyet. „Természetes hangsúllyal gyerekek“, — oktatja az irodalmi színpad tagjait Suba Elemér rendező. A kép jobbszélén az együttes vezetője,Kürti Lajos. Meghallgattam... Dokumentum-játék hangzott el május 20-án a Csehszlovák Rádió magyar adásában Véres pünkösd címmel. A rádiójáték az 1931-es munkás- és parasztmozgalmakát eleveníti fel, konkrétabban szólva a kosuti hősöknek állít emléket. A darab pozitív hőseit ismerjük, élnek és dolgoznak köztünk, azokon kívül, akiknek az életét kioltotta a puskagolyó. Ügy vélem, hogy a Véres pünkösd című rádiójáték rászolgál a dokumentum-játék elnevezésre, mivel a szó szoros értelmében vett történelmet pergeti vissza a zene és a szó segítségével. Mondjuk meg mindjárt azt is, hogy hatásos formában. Az egyórás rádiójáték mindvégig leköti a hallgatók figyelmét (akik nem hallották, sajnálhatják) és a technikai lehetőségek felhasználása elevenné tette az előadást. A dokumentum-játék szerzője a tehetséges, fiatal rádiórendező Klimits Lajos, aki több évet élt a történet színhelyén Kosúton, jónéhányat ismert azok közül, akiket névszerint szerepeltet a rádiójátékban. Éppen ezért élet és sors-történeteket tudott megrajzolni néhány mondattal. így nemcsak az író, hanem a hallgató is személyes ismeretségbe került azokkal, akik nem riadtak vissza a megpróbáltatásoktól és harcolni tudtak egy emberibb életért. A kosuti hősök így is méltó emlékművet kaptak. Ez a szerző, valamint a rádió érdeme. Múltunk és történelmünk felelevenítése erkölcsi kötelességünk. Ha a múltat idézgetjük, azért tesszük, hogy meg tudjuk becsülni a mát és tisztelni tudjuk azokat, akik emberek tudtak lenni az embertelenségben. Ebben az értelemben vált értékessé Klimits Lajos dokumentum-játéka, amely most már másodszor hangzott el a rádióban. A rádiójátékot a Magyar Területi Színház színészei tolmácsolták sikeresen. Kiváló alakítást nyújtott Nagy Eszter, Fazekas Imre, valamint Turner Zsigmond. CSIKMÄK IMRE Falusiasán öltözött, 17- 18 év körüli legény jelenik meg az ajtóban. Bátortalanul néz körül, de azért látszik rajta, hogy nem teljesen ismeretlen helyen járt Valószínű, hogy hallott már róla, és eljött megtapasztalni a dolgot. Fizet, a pénztárnál fényes korongokat pergetnek a markába, amelyekkel^ odalép a „kirakatokhoz“, és nem csoda, ha felcsillan a szeme. A műanyagból készült vitrinben szemet gyönyörködtető elrendezésben sorakoznak a különböző ennivalók, készen, tányérban, ebédhez tálalva. Egy másik részlegben sütemények, ismét máshol hideg és meleg ételek... A legény becsúsztatja a korongokat a nyíláson, és a vinete-saláta, a bécsiszelet ugorkával és a csokoládés sütemény lassan legördül, egyenesen az orra elé. Kosárkából kést, villát vesz, és egy közeli asztalhoz ül. Arcáról határozottan le lehet olvasni az örömet és elégedettséget, hogy nem kell várni a pincérre. Ahogy a salátával első éhségét lecsillapította, körülnéz, és a látvány csak fokozza elégedettségét. A hófehér abroszon kecses fehér tenyérkosár, papírszalvéta; a karcsú vázában a rózsaszínű kardvirág kitűnően ilik a székek halványsárga Önkiszolgálás műanyagból készült huzatáloz. A hatalmas ablakokon^ beáradó és a számtalan tü-^ körből visszaverődő fény csillogó tisztaságra és élénk, ízlésesen összeválogatott színekre esik, beleértve természetesen a különböző saláták és körítések színét is Fehérbóbitás lányok zajtalanul suhannak ide-oda, ügyes mozdulatokkal szedik össze az asztalokról a tányérokat, tőgy a következő vendég Kényelmesen szolgálhassa ti saját magát... — a legmodernebb felszerelésű önkiszolgálással működő étteremben. indezt megcsodálja a legényke, aki szépen kimosdott, és legjobb ruháját vette fel a mai nap tiszteletére. S ahogy jóízűen falatozik, pillantása íirtelen a szomszéd asztalnál ülő fiatal nőre esik, aki kecsesen forgatja a kést és a villát. A legényke férfiúi öntudattal vizsgálja végig másnemű lényt, aztán be akarja falni a villájára szúrt húsdarabot, és a keze megáll a levegőben; lopva odapillant a másik asztalhoz, aztán közömbösséget tettetve kinéz az ablakon; de én átom, ahogy a keze lassan hátracsúszik a kés és villa nyelén, amíg pontosan úgy nem áll, mint a fiatal lány ujjai között. Mert a szép szépet szül.. (1) A nem várt siker nagyon jó hatással volt a kis csoportra. Szinte naponta próbálnak a szükség és a lehetőség szerint. Legutóbb Színén és Kassán mutatták be műsorukat. Ezúttal is sikerrel. Az irodalmi színpad irányítását nemrégiben1 Sula Elemér hivatásos rendező vette kézbe. Az ő vezetése alatt készültek a szép szó ünnepére Komáromba. Persze az együttes éjete még mindig nem fenékig tejfel. Kevés a tapasztalat, hiányos a szakvezetés, s ami a műkedvelő együttesek átka: kevés az idő. Vitathatatlan, hogy valami újat mégis hoztak Kelet-Szlovákia kulturális életébe. — Nem is akarunk mást, — mondja végezetül Kürti Lajos, — csak kitölteni azt a hézagot, ami a központ (valószínűleg Bratislavát értette) és Kelet- Szlovákia kulturális élete között van. Tartalmas, szocialista kultúrával akarjuk nevelni és szórakoztatni Kelet-Szlovákia magyarlakta helységeit. Nemes elhatározás. S ha most még némi fenntartással is fogadjuk a riport elején elhangzott művészegyüttes megnevezést, és inkább műkedvelő együttesnek mondhatnánk, — joggal remélhetjük, hogy azzá lesz i Palágyi Lajo« Sport vagy művészet Világszerte hódít a művészi torna. Sokszor nehéz megállapítani, vajon a sportoláshoz vagy a művészethez tartozik. Ez a három fiatal lány Prágában egy sportünnepségen mutatta be remekbe szabott gyakorlatát. Csoda-e, ha fergeteges tapssal jutalmazta őket a közönség?
