Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-29 / 22. szám

Dulles hagyatéka

Az amerikai külpolitika irányítói sorozatos nyilatkozataikban arról beszélnek, hogy az amerikai csapatok Thaiföldre vezénylése „védelmi intézkedés“. Ez azonban — mint azt a nyugati sajtó józanabb kommentátorai is megállapítják — mellébeszélés, mert egyrészt senki sem fenyegeti sem az Egyesült Államokat, sem Thaiföldet, másrészt már régen véget lehetett volna vetni a laoszi zűrzavarnak, ha az Egyesült Államok nem nyújt támogatást a lázadóknak.

Az Egyesült Államok még az Eisenhower-Dulles-korszak idején jobboldali pucscsot robbantott ki Nosavan tábornok vezetésével, holott Souvanna Phouma nemzeti egységkormányának megalakulásával megnyílhatott volna az út a békés fejlődés felé. A Kennedy-kormányzat azonban szemmelláthatőlag nem akar megszabadulni ettől az örökségtől. Ezért került sor nemrég az amerikai csapatok thaiföldi partraszállására Bangkokban, ahonnan légihídon szállították őket a laoszi határ, a Mekong-folyó közelébe,

Udon városába.

Ezt az amerikai lépést csakis a Laoszról szóló genfi megállapodások megsértéseként értékelhetjük, és ezért arra van szükség, hogy az Egyesült Államok mielőbb vonja ki csapatát Thaiföldről, másrészt vonja meg támogatását a lázadó klikktől. Ez az egyetlen útja a genfi egyezmény érvényesítésének.

lyeztető akcióira — fontosnak tartja a Varsói Szerződésben résztvevő országok erejének fokozását és gyarapítását.

A két ország párt- és kormányküldöttsége úgy véli, hogy ma még inkább, mint bármikor máskor a világ békeszerető népeinek fokozniuk kell harcukat a leszerelésért, az atomkísérletek m'egszüntetéséért, a háborús propaganda eltiltásáért. A két ország kormánya úgy vélekedik, hogy a béke szempontjából igen nagy jelentőségű a német és a nyugat-berlini kérdés megoldása. A tárgyaló felek megállapítják, hogy a lehető legrövidebb időn belül meg kell oldani e kérdéseket. A Szovjetunió és az Egyesült Államok az utóbbi időben eszmecserét folytattak a német kérdésről. A nyilatkozat hangsúlyozza az eszmecserék hasznosságát, de kijelenti, hogy nem szabad megengedni ezek felhasználását és a népek becsapására, a német kérdés megoldásának elodázására.

VALÓSÁGOS „KÖNNYGÁZHÁBORÚ“ zajlott le az argentin kongresszus épülete előtt. Az utcákon nagy tömeg gyűlt össze, s követelte a március 18-i választásokon mandátumot szerzett Tcépviselők bebocsátását, a kongresszust feloszlató elnöki rendelet visszavonását. Az épületet több száz acélsisakos rendőr őrizte. Az őrségnek utasítása volt arra, hogy csak a régebben megválasztott képviselőket engedje be az épületbe. Az elnöki rendelet által érvénytelenített márciusi választásokon. mandátumot szerzett peronista és más pártokhoz tartozó képviselők az épület körüli kávéházakban, vendéglőkben találkoztak, vagy autón vártak arra, hogy bebocsássák őket.

A rendőrök mintegy két órán keresztül próbálták visszaszo-Tudomány a haladás tükre

AZ EMBEREK MÁR a legrégibb időkben is igyekeztek megmagyarázni a természet és a társadalom jelenségeit, teljes képet akartak nyerni a világról. A hétköznapi élet követelményei is arra kényszerítették őket, hogy a lépten-nyomon felvetődő problémákat megoldják. A nézetek tökéletessége — vagy tökéletlensége végeredményben nemcsak az emberek anyagi jólétének színvonalától, hanem attól is függött, hogy milyen konkrét élettapasztalatokból indultak ki és nem tévelyegtek-e el a csodák és szellemek valótlan birodalmában.

Az ősemberek az alacsony anyagi színvonal következtében a természet titkait ig&n primitív eszközökkel kutatták. Amikor már nem voltak képesek arra, hogy pusztán ésszel adjanak magyarázatot a jelenségeknek, akkor a képzeletet — a vallási képzeteket hívták segítségül. Az ismeretlen természeti erőket természetfeletti lényeknek tartották és emberi tulajdonságokkal ruházták fel. Ezért az ősember kialakuló világnézete olyan jelleget öltött, mint amilyet ma a vallás jellegzetességeivel hozunk vonatkozásba.

Az ember azonban hova-tovább úrrá lett a természet erői felett és azokat a saját érdekében használta fel Ezzel párhuzamosan fejlődött az alkotó ereje, ébredeztek a szunnyadozó adottságok, kiszélesedtek ismeretei. Egyre több tapasztalatot halmozott fel és kibővítette világnézetét. Lassanként felbukkannak az olyan megállapítások is, amelyek már konkréten '•ellenőrizhetők, és ezért már tudományos megállapításoknak nevezhetők. A tudományos megfigyelések időszaka az i. e. 7. és 5. századra esik. A tudomány, az emberi gyakorlat nyomán a gyakorlati feladatok megoldásával kapcsolatosan keletkezett. A munkamegosztás lényegesen elősegítette a tudományos kutatások fellendülését, irányadó azonban mindig az marad, hogy az uralkodó körök hogyan viszonyultak a tudományhoz. És ezek a körök csak addig támogatták a tudomány felvirágoztatását, amíg azt az osztályérdekük megkívánta.

A TUDOMÁNY KEZDETBEN

egy teljes egészet alkotott, a tudományos ismeretek összességét az antik Görögországban a filozófia fogalma alá vonták. Az egyes tudományágak — disciplíhák csak az idők folyamán önállósították, magukat. A középkorban, de főként az újkor elején Galilei, Newton, Lomonoszov, Descartes érdemeinek köszönhető, hogy a természettudományok és a társadalomtudományok is önálló tudományágakká váltak. Guizot, Thierry és Mignat nevéhez fűződik a XIX. században a történelem — mint tudományág keletkezése. A politikai gazdaságtan megalapítói pedig Smith és Ricardo. Később önállósítja magát a pszichológia, amély az emberi tudattal és gondolkodással foglalkozik. A tudományágazatok kiépítése még napjainkban sem fejeződött be.

A tudományágak önállósodása szorosan összefügg az emberi gondolkodás haladásával és kifejezésre juttatta az ember szellemi függetlenségét, az olyan emberét, aki a tudományos gondolkodás fejlődése folyamán felismerte a természetben és a társadalomban a törvényszerűséget. Mihelyt a tudományos gondolkodás materialista szemszögletből látott hozzá a jelenségek magyarázatához és a nyert tapasztalatok kiértékeléséhez, a tudomány mérföldes léptekkel haladt előre.

A tudományos gondolkodás fejlődésében határkövet és fordulópontot jelent a munkásosztály forradalmi elmélete, a marxizmus-leninizmus.

A marxista-leninista tanítás feldolgozta az emberi gondolkodás folyamán elért eredményeket, felfedte a természetben és a társadalomban uralkodó törvényszerűségeket és az elméletet összeköti a munkásmozgalom gyakorlati tevékenységével. A marxista-leninista tudomány az összes tudományág elméleti és gyakorlati alapját képezi.

A tudomány fejlődésével, az ember ismereteinek elmélyítésével a vallási gondolkodás egyre jobban háttérbe szorul. Az emberek eleinte az egész természetet, később már csak az egy istenséget tisztelték. Az ősemberek életében a vallás még teljesen lekötötte a gondolkodást, de az idők folyamán a vallás jelentősége egyre jobban háttérbe szorul.

A VALLÁS SOHASEM támogatta a társadalmi haladást. Sőt ellenkezőleg, mindig a konzervatív. társadalmi erőket lendítette fel, hogy azok akadályokat gördítsenek a társadalmi fejlődés elé. Már a középkor történelméből tudjuk, hogy mennyire üldözték a haladó gondolkodású embereket és az ateistákat. A középkori inkvizíció örök időkre az emberiség szégyenfoltja marad. A vallás nem is kívánhatta a tudomány fejlődését, hiszen az új tudományos ismeretek az idők során bebizonyították a vallási ideológia valótlanságát és helytelenségét. Az utolsó időszakban a vallás bizonyos mértékben alkalmazkodni igyekszik a tudományos felfedezésekhez. A legszembetűnőbb a Vatikán azon kijelentése, mely szerint a bibliát, a csodákat csak szimbolikusan kell értelmezni.

A vallás és a tudomány állandóan harcban áll egymással. Míg a tudomány az objektív valóságból indul ki és konkrét ismeretekre, az emberi észre támaszkodik, addig a vallás a hiten épül fel, és annak alapján igyekszik megmagyarázni a természetfeletti jelenségeket. >,A hit — Írja Luther Márton — abból, ami nincs, azt teszi, ami van és a lehetetlen dolgokat lehetővé teszi.“ Ez a példa fennáll mindaddig, míg a vallás meg nem szűnik.

PAVEL LOMÉN

Az elmúlt napokban New-Yorkban, Washingtonban Bostonban, Los Angeles-ben, San Francisco-ban és az Egyesült Államok többi városában hatalmas békefelvonulásokat rendeztek és tiltakoztak a fegyverkezés ellen. Képünkön a New York-i felvonulás egyik csoportját,

a színházi dolgozókat látjuk. 1

Vajon szó gálta-e a haladást?

(Folytatás a múlt számból)

A vallás gyökereit az ősember tehetetlenségében keressük, hiszen nem volt képes arra, hogy felvegye a harcot a természet erőivel szemben Mivel a gazdasági élet igen alacsony színvonalon mozgott, az ősember látóköre is szűk maradt és igen kevés ismerettel rendelkezett. A természet jelenségeivel szemben nem vehette fel a harcot, függő helyzetbe került, ez az érzés nyomasztólag hatott rá és ez az állandó félelem tudatában fantasztikus képekben verődött vissza. Rájött arra. hogy a természeti erők jót vagy rosszat hoznak számára, és ez a tudat (természetfeletti lények elképzelésében csúcsosodott ki. Az ember ezeket a természetfeletti lényeket a maga javára akarta megnyerni, ezért kultuszt űzött belőlük, hogy kegyüket elnyerje. Engels magyarázza meg az ősi vallást a legszemléletesebben, amikor kifejti, hogy a vallás az emberi agyban azoknak a külső erőknek a visszaverődése, amelyek a hétköznapi életet is uralják, amelyekben a földi erők földöntúli formákat öltenek. Az ősember Váltását he úgy magyarázzuk, mintha az a természetre és a társadalomra vonatkozó világnézetet foglalná magában. Ellenkezőleg. A vallás a különböző hitvallomások és szertartások összességét jelentette, kezdve a különböző varázslatokkal és mágiákkal, a fétis-tisztelettel és azokkal az elképzelésekkel, amelyek bizonyos rokonságot véltek felfedezni az emberek és bizonyos állatok, növények és tárgyak között. A későbbi fejlődés folyamán előtérbe helyezkedett az ősök kultusza, és ekkor keletkezett a szellemekben való hit. Csak az ősközösség felbomlása után találkozunk az istenek tiszteletéve1. Először a több-istenség, később az égyistenség formájában.

MILYEN SZEREPET TÖLTÖTT BE A VALLÁS AZ ŐSEMBEREK ÉLETÉBEN?

Helytelen a burzsoá tudósok azon állítása, amely szerint az ősember élete csak vallási szertartásokból állt. A vallás nem játszott olyan fontos szerepet és a vallás befolyása a társadalom fejlődésére valóban nem mondható pozitívnak. A vallás fantasztikus képzetekkel terhelte meg az emberi agyat és korlátozta gyakorlati tevékenységét. Ezzel hátráltatta a társadalom fejlődését.

Mivel az ősi vallás az emberek tudatában a külső természet fantasztikus elrajzolt ké-V/AV.V.V.V.V.V.V.V.V.'.V.V.V.V/.W.'.W.W/A

pét tükrözte, ezért az emberi társadalom fejlődésében sem tölthetett be progresszív szerepet. A vallás az ősemberek előtt nem világította meg a természeti jelenségek okait és az emberek súlyos harcában csak kábítószert jelentett, amely eltompította az agy működését és nem hozott igazi megnyugvást vagy megoldást. Az emberi társadalom fellendítése szempontjából lényeges fordulatot az jelentett, amikor az ember a gyakorlati tevékenységében már nem támaszkodott a misztikus elképzelésekre. Amikor már nem imamorzsolás, hanem az anyagi termelés útján azon fáradozott, hogy átalakítja a természetet.

Az ősember naiv materializmusa és a saját élettapasztalatainak felhasználása volt döntő kihatású az emberi társadalom fejlődésére.

WALTER LIPPMANN A NEW YORK HERALD TRIBUNE-ban

érdekes cikkben kommentálja a nyugati szövetségesek közötti ellentétek okait.

— Az egyik legfontosabb oka annak — írja — amiért viszonyunk de Gaulle-val megromlott az, hogy a Kennedy-kormány elhatározta: nem változtatja meg eddigi politikáját, amely abban áll, hogy nem osztja meg ugyanúgy Franciaországgal, mint ahogyan Angliával megosztotta a nukleáris hatalom megszerzéséhez szükséges eszközöket. Első látásra e zavarnak az lenne a gyógyszere, hogy meghívjuk Franciaországot az angol-amerikai nukleáris klubba. A probléma azonban sokkal bonyolultabbá válik, mint ahogyan az angolok most felismerik — hogy bár van saját, meglehetősen komoly nukleáris fegyverük, ez olyan hatalom, amely úton van ahhoz, hogy elavulttá váljék. Mivel a nukleáris hatalom fenntartása igen sok pénzbe kerül, az angolok már visszavonultak a rakétaversenytől és nagyon jól tudják, hogy amikor a bombavető repülőgép — mondjuk a következő tíz évben — végképp elavul, Anglia megszűnik nukleáris hatalom lenni, így különleges kapcsolataink Angliával a nukleáris ügyekben bizonyos időn belül meg fognak szűnni. Ez az időszak nem lesz sokkal hosszabb, mint amenynyire Franciaországnak szüksége van ahhoz, hogy nukleáris fegyverek terén olyan erős legyen, mint amilyen Anglia ma.

A SZOVJETUNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁNAK a békére irányuló erőfeszítései ismét kifejezésre jutottak a szovjet és bolgár államférfiak tárgyalásáról kiadott közös nyilatkozatban. A Szovjetunió és Bulgária kormánya ellenzi a hidegháború politikáját és a nemzetközi kapcsolatok élezését. A szovjet és bolgár kormány — válaszul a nyugati hatalmak békét és nemzetközi biztonságot vészéi

Kultuki faluban, a Szovjetunióban a pionírok összegyűjtik azokra a kiváló emberekre vonatkozó adatokat, akik a falujukból kerültek ki és Nagy Honvédő Háború hősei a munka hősei, ismert kulturális dolgozók vagy újítók. Képünkön Olga Vaszkinová, Polina Aleskinova, Vitalij Matvejev és Valentyin Konsztantyinov, a „Becsület könyvben“ lapozgatnak.

rítani a tüntető tömeget. Az AP becslése szerint 700 könnygázgránátot dobtak a tüntetőkre. A felrobbanó gránátok három asszonyt megsebesítettek. A rendfenntartó erők ezenkívül piros festéket szóró fecskendőket is felhasználtak az öszszecsapás során, hogy később megállapíthassák, kik voltak a tüntetők.

A viharos események után Olegarió Decerra a képviselőház elnöke kijelentette, hogy a kongresszus „megszakít minden kapcsolatot a kormánnyal“. A képviselők a jövőben távolmaradnak a kormány minden megmozdulásától.

Wolfgang Fraenkelt, az ismert fasiszta jogászt ez év márciusában az NSZK-ban főállamügyésszé nevezték ki. A Hitlerrendszer alatt gyors karriert futott be. Az úgynevezett „titkos szenátus“ tagja volt, ahöl felülbírálták a politikai büntető ügyekben hozott ítéleteket, és szinte szabállyá vált, hogy rendszeresen halálbüntetést hoztak. Ma ilyen magas funkcióval bízták meg. Jellemző a nyugatnémet igazságszolgáltatásra, hogy a vezető helyeket nácik töltik be Képünkön Wolfgang Fraenkelt, az NSZK új főállamügyészét látjuk.

Ostrov nad/Ohfí bányaváros Művelődési Házában a Fasizmus elleni harc folytatódik címen e napokben kiállítás nyílt meg. Különösen a fiatalok látogatják tömegesen. Felvételünk a kiállítási teremben készült.