Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-22 / 21. szám
A LAOSZI HELYZET alakulása keltette fel a nemzetközi körökben a legnagyobb érdeklődést a múlt hét elején. A jobboldali lázadók katonai vereségei olyan lépésekre késztették az amerikai kormányt, amelyek igen könnyen végzetes következményeket hozhatnak magukkal. A hírügynökségi jelentések szerint amerikai tengerészgyalogosok szálltak partra Thai-földön és a laoszi határ mentén sorakoznak fel. Az ázsiai események mellett változatlanul előtérben állnak ■ német problémáról folytatott nemzetközi tárgyalások. Bonnban közleményt tettek közzé Adenauer kancellár és Dowling amerikai nagykövet tárgyalásáról. A kommüniké „teljes egyetértésről“ beszél ugyan, de a sajtó hírmagyarázatai meglehetősen szkeptikusan fogadták ezt a bejelentést. Megemlítik: ha egyáltalán bármiben is közeledett egymáshoz az amerikai és a nyugatnémet nézet, ez legfeljebb abban a kérdésben történt meg, hogy az eltérj álláspontokat ezentúl nem szellőztetik, hanem „családi körben" igyekeznek közelebb hozni egymáshoz. Dowling nagykövet — mondják ezek a lapértesülések — értésére adta Adenauérnek, hogy Kennedy kitart a szovjet-amerikai párbeszéd folytatása mellett, noha a közeljövőben ő sem vár gyors eredményeket. A NÉMET PROBLÉMÁKKAL viszonylag hosszasan foglalkozott múlt hét keddjén rendezett sajtóértekezletén De Gaulle francia elnök is. Korábbi álláspontjának megfelelően a jelenlegi nemzetközi körülmények között nem tartotta célravezetőnek tárgyalásokat folytatni Németország jövőjéről, viszont nem ellenezte a nyugat-berlini állapotok rendezéséről elkezdett párbeszéd folytatását. Mindössze abban az alapvető kérdésben kötötte meg magát, hogy a megszállási .statútumon „nem lehet változtatni“. Borúlátóan Ítélte meg a léázerelési tárgyalások esélyeit és mint közölte, Franciaország továbbra sem hajlandó A spanpol hatóságok kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek a sztrájkok letörésére. A kormány Asztúriába küldte Jose Solist, a kormány ellenőrzése alatt álló szakszervezetek miniszteri rangban lévő vezetőjét, hogy személyesen közvetítsen a sztrájkolok és a munkáltatók között. A ‘ Franco-rendszer azonban nemcsak ilyen „közvetítéseket“ vesz igénybe. Az ADN jelentése szerint Franco rendőrsége sok sztrájkoló asztúriai bányászt Spanyolország más vidékeire deportált. Miért sztrájkolnak a spanyol munkások? Amikor hat esztendővel ezelőtt egy német újságírónő Madridban az akkori szakszervezeti titkártól és jelenlegi minisztertől, Solis Ruiztól megkérdezte, hogy mi a helyzet Spanyolországban a sztrájkjoggal, a volt szakszervezeti titkár zordan válaszolt: — A sztrájk bűncselekmény. — A helyzet azóta sem változott és ennek ellenére Észak-Spanyolországban mégis sztrájkolnak. A mostani a legnagyobb méretű sztrájk a polgárháború óta. A sztrájkban nem a legszegényebb és a legelmaradottabb spanyolok vesznek részt. Sok millió spanyol él rosszabbul a sztrájkotoknál. A legszegényebbek az agrárproletariátushoz tartoznak, ezek azonban olyan nyomorban élnek, hogy ilyen megmozdulásra képtelenek. Az észak-spanyolországi sztrájkolok ezzel szemben mindent megtesznek a magasabb bér kiharcolásáért. Egy családfőnek Spanyolországban napi 200 pesetára lenne szüksége a megélhetéshez. Ettől az összegtől azonban messze elmarad még a sztrájkolok által követelt 157 peseta is, a szakképzettséggel nem rendelkező munkásokról nem is beszélve. így sok munkás arra kényszerül, hogy még egy kereseti forrás után nézzen. Ezek a munkások két különböző üzemben napi 8-8 órát dolgoznak, hogy 16 órai munkával biztosítsák maguknak és családjuknak a megélhetéshez Dr. Linus Pauling, az ismert amerikai Nobel díjas tudós szükséges minimális összeget, résztvett a Fehér Ház előtti tiltakozó felvonuláson. Dr. Ezek a körülmények a XIX. Pauling csatlakozott az amerikai nők mozgalmához, amely század viszonyaira emlékeztettiltakozik az atomrobbantási kísérletek ellen. nek. bekapcsolódni ezekbe. Ez az álláspont érthetővé válik annak a fényében, hogy de Gaulle Franciaország egyik fő feladataként jelölte meg továbbra is az önálló francia „atom-ütöerő“ megteremtését. Az elnök Nyugat-Európa jövőjét a „francia-német megértés megteremtésében“ látta. A FRANCIA LEGFELSŐ KATONAI bíróság megkezdte Raoul Sálán volt tábornok, az OAS vezére bűnperének tárgyalását. A ' Salan-per tárgyalásának idejére a francia hatóságok különleges óvintézkedéseket léptettek életbe az igazságügyi palotában és annak környékén. Az előreláthatóan több napig tartó tárgyalás egész ideje alatt Salant az igazságügyi palotában őrzik, ahol egy szobát börtöncellává alakítottak át számára. A palota udvarában a francia csendőrség több páncélgépkocsija tartózkodik és az épülettel szemben levő házak tetején is fegyveres őrök állomásoznak. NYUGAT-EURÖPÄBAN továbbgyűrűzik a nagy sztrájkmozgalom. Újult erővel lángolt fel a spanyol dolgozók sztrájkja, amelyről pedig Franco hatóságai nemrég úgy nyilatkoztak, hogy már végéhez közeledik. A portugál diákok is folytatják a Salazar-diktatúra elleni harcot: bojkottálják az előadásokat és csendes tüntetéseket szerveznek. A Saarvidéki bányászok egyhetes sztrájkja végül is meghátrálásra kényszerítette a bonni kormányt, amely teljesíti a bányászok követelését. Részleges eredménnyel ért véget a 200 000 osztrák fémipari dolgozó négynapos munkabeszüntetése is. A nagy sztrájkmozgalom újabb állomása Franciaország, ahol az elmúlt kedden 24 órás országos vasutassztrájk kezdődött. A Spanyolországból származó hírügynökségi jelentések szerint az asztúriai bányákban fokozódott a sztrájk. Sztrájkokat jelentenek Langreo vidékéről is, ahol több mint ötven bánya húszezer bányásza szüntette be a munkát. A CSISZ küldöttsége Berlinben baráti összejövetelen találkozott a szovjet tankegységek és az NDK katonai alakulatainak fiatal tagjaival. Képünkön Jaroslav Vokurka és Vlastimil Kravarík, a CSISZ-küldöttség vezetője a berlini I. határbrigád látogatása alkalmából Oleg Nazarenko szovjet főhadnaggyal és Heinz Philipp ezredessel beszélget. Szegény 26 éves Josi, a japán császár legfiatalabb fia, 26 éves lett. A hagyományos előírás szerint meg kell nősülnie. Ne gondoljuk, hogy a herceg olyan könnyen kap feleséget. Hol találnak olyan leányt, aki a követelményeknek megfelel. Nem szabad, hogy 1,60 mnél magasabb legyen, ne tartozzon a hideg „intellektuális“ női típusokhoz, csinos, jó megjelenésű legyen, de ne legyen szebb, mint Akito, a trónörökös felesége. Jól beszéljen franciául, de még jobban angolul. Az udvari tanács, ügy látszik, józanul mérlegeli a helyzetet és nem kételkedik abban, hogy a hercegnő majd főleg amerikai társaságban forog. A jövendőbeli menyasszony csakis olyan családból származhat, amely többmillió yen évi jövedelem felett rendelkezik. Mindegy, hogy bankár, vagy vállalkozó a menyasszony édesapja, de sémi esetre se lehet egy biztosítási társaság igazgatója, pedig ismeretes, hogy Japánban ezeknek van a legnagyobb jövedelmük. Nem fontos, hogy a menyasszony nemesi családból származzon, de előnyben részesülnek az előkelő főrangú családból származó jelöltek. Az udvari tanács már a legközelebbi napokban dönt és a herceg akkor „teljes szabadságot kap“ ahhoz, hogy menyasszonyába beleszeressen. (A moszkvai Nyegyela nyomán.) Sikerek és hiányok Vajon szolgálta-e a haladást? Sokszor találkozunk azzal a nézettel, hogy a vallás keletkezése idején haladást jelentett. Vajon helyes-e az ilyen állítás? Elsősorban hangsúlyozzuk ki, hogy a különböző tudományágak, főként az archeológiái kutatások nyomán nyert ismeretek alapján, valamint a ma is élő, de visszamaradt nemzetek kultúrájának tanulmányozása után már régebben cáfolták azokat a nézeteket, melyek szerint az ember a mai alakjában (vallási elképzeléseivel együtt) jelent meg a Földön. Azok a bizonyítékok, melyek szerint az ember a keze munkájának köszönheti, hogy kivált az állatok birodalmából és alkotó munkája nyomán hatást gyakorolt a természetre, tökéletesen meggyőzőek. Az ember agya a tevékenység következtében csiszolódott ki és így fejlődtek az ember testi és szellemi adottságai is. A közös munka és a közös éle£ szükségessé tette az emberi beszéd — a megértés eszközének fejlődését. így tehát a munka és az emberi nyelv segítette elő azt a hosszantartó folyamatot, amely lehetővé tette, hogy a majom agya olyan emberi agygyá változzon, amely arra képes, hogy magasabb szellemi tevékenységet fejtsen ki. Ez azt jelenti, hogy addig, amíg őseink nem érték el azt a fejlődési folyamatot és az emberi agy képtelen volt arra, hogy magasabb szellemi tevékenységet fejtsen ki, a vallást nem ismerték. Az emberiség történelmében tehát megkülönböztetjük a vallás előtti korszakot is. Az archeológiái kutatások ezeket a feltevéseket csak megerősítik. Az ásatások rávilágítanak arra, hogy az ember a régen kihalt antropoid majmok családjából származik. A fejlődés folyamán a pithekantropus és a sinanthropus összekötő kapcsot jelentett. Az ásatások folyamán megtaláltuk az ősemberek termelőeszközeit, de a vallásos mivoltukra vonatkozólag bizonyítékokat nem találtunk. A neandervölgyi embernél, aki kb. 100 ezer évvel ezelőtt élt, már olyan jeleket látunk, amelyekből a vallási meggyőződésére lehet következtetni. Már az a temetkezési mód is bizonyítékul szolgál, hogy a végtagokat babonából a törzshöz erősítették. A VALLÁS GYÖKEREI Az ősemberek rendkívül nehéz életkörülmények között éltek. Primitív termelőeszközeikkel (ezeket kőből, csontból és fából készítették) nem is építhették ki magasabb színvonalon a gazdasági és társadalmi életet. Az ősemberek rendkívül sokat szenvedhettek az éhségtől, a -járványoktól, vadállatoktól és a természeti csapásoktól. PAVEL LOMÉN (Folytatjuk) Várossá fejlődő nyomorövezetek A parasztság egész Latin- Amerikában menekül a földekről. A megművelhető talaj több mint 50 százaléka a földbirtokosok 1,2 százalékának kezében van, s a parasztok jobbágyként dolgoznak, nem is egészen évi 50 dollárért a nagybirtokokon. A földkérdés nyomasztó problémájának következményeképpen létrejött egy új probléma: a nagyvárosi nyomortanya, amelyet a nagyvárosokba kényszerülő parasztság hozott létre. Míg Latin-Amerikában a lakosság évente 2,4 százalékkal növekszik (Afrikában 1,9, Ázsiában 1,8 százalékkal), a nagyvárosok lakossága kétszer ilyen gyorsan. Mexico City lakossága 12 év alatt 3 millióról 4,9 millióra emelkedett, s ebből 1,5 millió él az ottaniak által „nyomorövezetnek“ nevezett város körüli nyomornegyedekben. Peru fővárosának, Limának pár száz „nincstelen“ által lakott városnegyede 400 ezer lakosú „várossá" fejlődött. Chile fővárosában, Santiagóban tíz évvel ezelőtt 32 ezer volt a nyomortanyákon élők száma, ma 200 ezer. Caraías csodás felhőkarcolóinak árnyékában egynegyed millió venezuelai él a legszörnyűbb körülmények között. E lakótelepek a nagyvárosok körül a legmegdöbentőbbek, de hasonlóan kezd alakulni a helyzet a kisebb városok körül is. Becslés szerint Latin-Amerika 200 millió lakosa közül 40 millió lakik a legembertelenebb körülmények között. Fajmegkölünböztetések a Dél-afrikai Köztársaságban. A fasiszta Verwoerd kormány érvényesíti a fajvédelmi törvényeket. Az afrikaiaknak nem szabad a „fehéreknek“ fenntartott városnegyedekben letelepedni. Képünkön Fokváros elegáns városnegyedét és a színesek számára kijelölt lakóházakat látjuk. Az ifjúság kommunista nevelésének elmélyítése szorosan összefügg a politikai és ideológiai neveléssel. A jelen időszakban, amikor a fejlett szocialista rendszert építjük és a kommunista társadalomba való átmenet alapjait rakjuk le, különösen rendkívüli fontosságot tulajdonítunk a nevelésnek. A fiatalok legnagyobb tőkéje az, hogy nem elégednek meg az elért eredményekkel és mindig magasabb célokat tűznek ki. Ha azt akarjuk, hogy a fiatalok alkotóvágya beteljesedjen, akkor támogassuk őket, nyújtsunk alkalmat számukra, hogy kiszélesíthessék politikai látókörüket és ragyogó távlatok nyíljanak számukra. Ezért olyan fontos, hogy az ifjúság megértse a társadalmi fejlődés törvényszerűségét és magáévá tegye a marxizmus és a leninizmus alapjait. A CSISZ az Oktatási Év keretén belül minden évben lehetővé teszi, hogy ezer és ezer fiú és leány rendszeresen foglalkozzon a marxista tanításokkal. NE ELÉGEDJÜNK MEG AZ EDDIGI EREDMÉNYEKKEL Leszögezhetjük, hogy már sok szép eredményt értünk el, de távolról sem annyit, hogy elégedettek lehessünk. A fiatal nemzedék nevelése olyan folyamat, amely tulajdonképpen sohasem zárulhat le és szünet nélkül ismétlődik. A CSISZ Oktatási Évének gondosan végrehajtott ellenőrzése során leszögeztük, hogy az oktatás befolyása csak a CSISZ-tagokra terjed ki. Az ellenőrzések a nyitrai és a losonci járásban igen eltérő megállapításokhoz vezettek, annak ellenére, hogy két mezőgazdasági jellegű járásról van szó. Míg a nyitrai járásban csökkent a körök és a hallgatók száma, a losonci járásban az 1961-62-es oktatási évben a körök hallgatóinak száma 3100-al emelkedett. Minek köszönhetik ezt az eredményt? Elsősorban annak, hogy a CSISZ járási vezetősége rendszeresen kiértékeli a körök tevékenységét és aktív segítséget nyújt az alapszervezeteknek. Fokozott mértékben figyelmet szenteltek a propagandistáknak. Rendszeresen szemináriumokat tartottak számukra, külön szemináriumot tartottak a XXII. kongresszus eredményeiről, a CSKP KB novemberi plénumának határozatairól, a VIII. VIT-ről. Az apátfalvai Poľana n. v. mellett működő ipari tanulóotthonban Laukó elvtárs propagandista igen ügyesnek mutatkozott. Hasonlóképpen a nagykürtös! bányászotthonban Beck elvtárs, az Ipolysági téglagyárban Cinéura mérnök, a gazdasági iskolában Urbanéek elvtárs, a losonci Ipariskolában pedig Ondruš mérnök ért el jó eredményeket. A körökben mindig élénk viták folytak, diafilmeket mutattak be, és nagy érdeklődéssel nézegették a fényképeket, térképeket is. A FÖ TÁRGYAKRA ÖSSZPONTOSÍTJÁK FIGYELMÜKET Az ellenőrzés megmutatta, hogy a losonci és nyitrai járásban a CSISZ-szervezetek érdekköreiben sokat foglalkoztak az aktuális politikai- kérdésekkel. Gyakran előadás-sorozatokat tartottak a CSISZ falusi tevékenységéről, az ifjúsági kollektívák szervezéséről, és sokat beszéltek arról a segítségről is, amelyet az új termelési módszerek bevezetésénél a fiatalok nyújtanak. Az ellenőrzés megmutatta a hiányokat is. Az apátfalvai Poľana üzemben, a kékkői szénbányákban, a füleki Kovosmaltban, a zlatnói üveggyárban nem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Azzal mentegetik magukat, hogy az üzemekben dolgozó fiatalok a környékbeli falvakból járnak munkába és műszak után hazasietnek. Az említett szervezetek funkcionáriusai azonban ne másokban, hanem elsősorban magukban keressék a hibákat. Már elmúltak azok az idők, amikor a funkcionáriusok azzal mentegetőzhettek, hogy a fiatalokat nem érdekli a politikai oktatás. A losonci járásban a CSISZ Oktatási Évének kiértékelése közben felmerült az a probléma is, hogy a CSISZ falusi szervezeteinek vezetőségi tagjai jórészt a pártoktatási év keretén belül részesülnek oktatásban. Hogyan építsék ki a jövőben az Oktatási Évet? Elsősorban legyenek tekintettel a korkülönbségekre és az ezzel szorosan összefüggő érdeklődési körökre, valamint a tagok szellemi fejlettségére és ismereteire. Ezért a fiatalokat körültekintően és gondosan osszák b« a különböző körökbe.
