Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-08 / 19. szám

Lány galambbal — az NDK művészeti főiskolai tanu­lóinak rajz-kiállításából. Kubai diákok közölt Egy kulturális brigáddal kerültem Kis-Tapolcsányba. A pompás kastély és a kö­rülötte levő tavaszi színek­ben pompázó park ma a nép tulajdona. A kastély üdülő­­központ. Most azonban újabb vendégek is lakják, kreol és barna bőrű fiatalok. Vagy 90 kubai diák, akikhez tíz jemeni is csatlakozott. Nálunk végzik majd el a fő­iskolát és most a következő év kezdetéig a cseh nyelvet sajátítják el. Négy hónapja vannak itt, szorgalmasan tanulnak, Vondrovicová igazgatónő szakszerű irányí­tása mellett. Amikor meg­mondtuk, hogy a nyitrai „élő újság“ keretében színes filmet is hoztunk Havanná­ról, perceken belül ott volt talán az összes diák. Nagyon szeretik szocializmust építő hazájukat, mely különben a világ egyik legfestőibb és legpoétikusabb szigete is, csillogó szépségű fővárosá­val együtt. Annak idején a diákok Kis-Tapolcsány fő­terén nagy tüntetést is ren­deztek a Punta Del Este-i konferencia alkalmából. Most pedig azonnal ott­teremtek, hogy lássanak egy-két színes felvételt hí­res fővárosukról. Amíg a film pergett elnéztem, ho­gyan figyelték a gyönyörű felvételeket. Lelkesedtek, örültek. Az előadás végén nem kellett csodálkoznunk, hogy műsoron kívül a szín­padra ugrott egy kubai duó, Hector és Jorge Blánco Ha­vannából. Gitárkísérettel melodikus kubai dalokat ad­tak elő, mint például a Chiquitát, vagy a Muneguita Lindát. És hogy kifejezzék szeretetüket a vendéglátó Csehszlovák Szocialista Köz­társaság iránt, egy-egy cseh és szlovák népdalt is előad­tak. A'műsor után elbeszélget­tünk a kubai fiatalokkal. A Blanco fiűk Orient “tarto­mányból, Lamayából kerül­tek ide, mindketten gépész­­mérnöknek készülnek. Nem mindennapi szépségű fiatal leány jött közénk, Izidora Lourdes. Ő elektromérnök­nek készül. Megtudtuk, hogy szinte családias viszony ala­kult ki a kubai diákok és a kistapolcsányi lakosság között. Jorge büszkén mu­tatta azt a fényképet, ame­lyen mint milicista fegyver­rel a vállán sorakozott fel a kubai szabadság védelmé­re. Itt, Csehszlovákiában második hazára találtunk — mondották. Tanulnak és ha­zatérnek és hazájuk további fejlesztésére fordítják tudá­sukat. Mártonvölgyi László SZÍVESEN leveleznénk Németh Irén, Bagodírfenyéd, Petőfi űt 10 sz., Magyarország. Magyarul, oroszul levelezne, tájképeket cserélne, 17 éves gimnáziumi tanuló. Regős János, Baja, Dózsa György út 106 sz., Magyaror­szág. Képeslapok cseréléséről levelezne magyarul, 18 éves gimnáziumi tanuló. Bódis Margit, Oradea, Nagy­várad, Str. Pasteur Nr. 12. Ro­mánia. Magyarul, románul leve­lezne sportról, irodalomról, 16 éves diáklány. Molnár Valéria, Kazincbarci­ka, Vörös hadsereg út 4 sz. B-A-Z-M. Magyarország. Álta­lános témákról levelezne ma­gyarul, 18 éves. Ábrahám Magdolna, Hódme­zővásárhely, Bethlen Gábor gimnázium, Magyarország. Ma­gyarul levelezne irodalomról, zenéről, 17 éves. Tóth Teréz, Bagodvitenyéd, Petőfi út 106 sz. Zala-megye, Magyarország. Tájképgyűjtés­ről levelezne magyarul, 16 éves diáklány. A szakmai nevelésről Az állami gazdaságokban ta­vaszi gondokkal küzdenek. Gar­madával van a munka, járni, futni kell, hogy minden rend­ben legyen, és nem utolsó sor­ban sokat, nagyon sokat kell törődni az állattenyésztéssel is. A fű ugyan már gyönyörű sző­nyegként borítja a legelőket, maholnap legeltetni lehet, és az évelő takarmányok a jó idő hatására szépen feldúsulnak. Kell is az új takarmány, a friss zöld a hosszú tél után az álla­toknak. — Mi néhány nap múlva már legeltetni fogunk, — örvendez Kovács István, a párkányi álla­mi gazdaság zootechnikusa. Nem lesz aztán már hiba, ke­vesebb is lesz a gond, éppen csak megbízható, jó emberre van szükség, aki egész nap fel­ügyet az állatokra. Jó ember pedig van, e téren nincs hiba. — Most hány liter tejet ad­nak a tehenek? Milyen gyönyörű ott az a kék­­vizű tó Elmerengve nézi a két fiatal. Fölöttük üde zöld lom­bok susognak, de vajon ők mi­ről beszélhetnek? Gulyás Ilona, Borsosgyőr, Veszprém-megye, Magyaror­szág. Színészképeket, tájképe­ket cserélne, magyarul levelez­ne, 20 éves ipari tanuló. Mészáros Ágnes, Pápa, Szla­­dik u. 23 sz. Magyarország. Magyarul, oroszul vagy németül levelezne különböző témákról, 18 éves diáklány. Német Mária, Pápa, Aradi ű. 35 sz., Magyarország. Magyarul levelezne filmről, művészetek­ről, 18 éves színiskolai tanuló. Takács Margit, Zalaegerszeg, Leány-diákotthon. Magyaror­szág. Sportról és egyéb témák­ról levelezne magyarul, 17 éves diáklány. — Nyolcvan fejőstehenünk van, az átlagos tejhozam kilenc liter és két deci egyedenként. Naponta nem éppen a legma­gasabb eredmény ez, de sokkal jobb, mint amikor az ősszel átvettük a párkányi EFSZ-től az állatállományt. Akkor egye­denként három és fél liter volt csak az átlagos napi hozam. Tehát egy kicsit felugrottunk, pedig ugyancsak komoly ne­hézségekkel kellett megküzde­ni a tél folyamán. Nehéz is lehet ilyen istállók­ban és a jelenlegi takarmányo­zási viszonyok között eredmé­nyeket elérni. Ezt még Juhász Ferenc, az állami gazdaság ve­zetője is elismeri, bár nem a saját javára beszél, hanem úgy komolyan, emberiesen. Az is­tállók idejét múltak, egészség­telenek, inkább lebontásra vár­nak, mint megjavításra. A ta­karmányadag silóból és kemé­nyítőgyári melléktermékekből áll, de nem valami bőséges adagokkal. Ilyen takarmány­adagok mellett és ilyen viszo­nyokkal sok heiyen nemhogy több tejet nyertek volna, ha­nem komoly bajoknak néztek volna elébe. Mi tehát az oka a kilenc liter és két decis fe­­jési átlagnak? Mindent latba vetettek az eredmények érdekében. Nincs olyan módszer, amit ne érvé­nyesítettek volna. Az állatok tiszták, egészségesek, öröm rá­juk nézni. Már maga az a tény, hogy i aponta alaposan ápolják az állatokat, fontos egészség­­ügyi követelmény Ez is hozzá­járul a tejelékenységhez. Az állandóan pontos etetés, a szakszerű jó fejés, mind a jó eredményeket segíti elő. A fe­jőket többször váltották, azért hogy a legjobb emberek kerül­jenek az állatokhoz Ugyanúgy voltak az állatgondozókkal is. Lfelkiismeretes munka, szaktu­dás teszi a sikerek alapját. Hiába dolgozik valaki jól, ha nem tudja hogyan, mit kell tenni, de hiába van valakinek szaktudása, ha nem lelkiisme­retes. A jövő nemzedék szak­mai nevelésénél erre a két té­nyezőre kell adni. Nemcsak a termelés, a mezőgazdaság és általában a fizikai munka meg­szerettetése legyen az elsődle­ges, hanem ezzel párhuzamosan a lelkiismeretességre, a na­gyobb szaktudásra irányított nevelés is. Voltak, akiket el­küldték a fejéstől. Csapszky Mihály, a jelenlegi egyik fejő viszont 3096 koronás átlagkere­setet ér el havonként, pedig neki is ugyanolyan lehetőségei vannak, mint az elődjeinek. Vagy még másik példa: Bodola HOVÁ UTAZZUNK? Nemcsak egészségügyi szem­pontból, hanem más okok vé­gett is hasznos a kirándulás. Egy kis utazás felüdíti az em­bert, és nem is kerül sokba. Rövid hétvégi utazásokat ren­dez a lurista nemzeti vállalat Bratislava, Stalinovo nám. Je­lentkezni is itt lehet az utazá­sokra. Júniusban a következő utazások lesznek: VI. 10. kis sétautazás a Kis- Kárpátok erdeibe, 40.— Kčs részvételi díj. VI. 16-17. Gottwaldov és Luha­čovice, a híres fürdőváros megtekintése, 115 Kčs, Hidas Ferenc, Baja, Bokányi Dezső utca 14 sz. Magyarország. Magyarul, oroszul, németül le­velezne, képeslapokat cserélne. Kovács Sándor, Budapest XIII. kér. Pannónia út 30 sz. Magyarul, oroszul levelezne sportról és képeslapokat cse­rélne, 19 éves. Merő Nóra, Kaposvár, Bajcsi- Zsilinszky út 17 sz. Magyaror­szág. Magyarul, oroszul, néme­tül levelezne, 18 éves középis­kolai tanuló. Nagy Olga, Budapest, XIV. kér. Cinkota, Kultúrház utca 12 sz. Különböző témákról leve­lezne magyarul, 16 éves diák­lány. VI. 17-én Lednicére, 50,- Kčs, VI. 23-24. Bajmóc várába, 110.­­Kčs, VI. 24. Újra rövid sétautazás a Kis-Kárpátok erdeibe, 40,­­Kčs, JÚLIUS 1. Lednicére 50.- Kčs, 7.-8. Brno városa és a Macocha megtekintése, 140,- Kčs, 7.-8. Gottwaldov és Luhačovice megtekintése, 115,- Kčs, 7.-8. a Počúvadlói-tó vidékének bebarangolása, 95,- Kčs, 7. -15. egy hét a Magas Tátra bércei között, 610,- Kčs, 8. sétautazás a Kis-Kárpátok erdeiben. 40,- Kčs, 13. -15. szlovákiai körutazás, 250, Kčs, 14. -15. Bajmóc várába, 110 — Kčs, 15. Lednicére, 50,— Kčs, 20. -22. három nap Moťavában, 230,— Kčs, 21. -22. kirándulás a Počúvad­lói-tó vidékére, 95,- Kčs, 21.-26. a Szlovák Érchegység rengetegeibe, 392,— Kčs, 21.-29. egy heti táborozás a Mach-tó partján, 630,- Kčs, 27. -29. kis körutazás Szlovákiá­ban, 250,- Kčs 28. -29. Vág mentén a Vrátna völgyébe, 157,- Kčs, K. H. István 2037 koronát keres ha­­vonkém átlagban, szintén az állatenyésztésben dolgozik. De voltak olyanok, ak'k párszáz koronát kerestek csak és elé­gedetlenek voltak helyzetükkel. Természetes, mert hiába van a jó vezetés, ha rósz a dolgozó. Nem adja bele minden tudását, akaratát a munkájába. Gyakran rossz helyzetekből, kedvezőtlen viszonyokból tudással és oda­adással eredményesen lábolha­­tunk ki Példa erre a párkányi állami gazdaság is. B. I. üzenetek { v­­"'W—W* Egy tanácstalan diákleány: Forduljon bizalommal az iskola vezetőségéhez. Egy nagyon szomorú anya: Adja be a válópert. Két szomorú barátnő: Magyar nyelvű kémiai ipariskola nincs. Ipari tanulóotthonok: O. U. n. p. Závody J. Dimitrova, Bratisla­va; O. U. n. p. Slovnaft Bratis­lava; O. U. n. p. Cukrovar, Slád­kovičovo, Šurany; Vegyészeti szakiskolák: Stredná priemy­selná škola chemická Bratis­­lavában Banská Štiavnicán, Svitben és Strážskében, Stred­ná priemyselná škola chemická a potravinársko-chémická Ban­ská Štiavnicán. KMÄ: Külföldön csak akkor folytathat tanulmányokat, ha a főiskola ösztöndíjjal kiküldi, Forduljon a következő címre: Generálny konzulát Maďarskej ľudovej republiky, Bratislava, Palisády 60. Én úgy szeretném: Škola pre vzdelávanie učiteľov mater­ských škôl. Levice, Engelsova 7, Lučenec, Komenského 8. Táncdalénekes: Vysoká škola múzických umení, Bratislava, Štúrova ul. A bratislavai PKO rendez időnként tehetségkutató versenyeket. István: Transfúzna stanica, Bratislava, Bazová ul. č. 8. Tanulni vágyó: Kérjen felvi­lágosítást a következő iskolai igazgatóságtól: Strední hotelo­vá škola, Mariánské Lázne. Nemo: Priemyselná škola fil­mová, Čmelice, középkádereket képez ki a filmipar számára (nem színészeket) érettségi után; Fakulta filmová a tele­vízni, Praha I. Staré Mésto, Smetanovo nábr. (filmrendezés, dramaturgia, produkció). Tanácstalan: Jazyková škola, Bratislava, Slovanská 14. Érett­ségi után: Filozofická fakulta U. K. Šafárikovo nám. Tűzpiros virág: Verse közlés­re nem alkalmas. czi-ház, amely évtizedeken ke­resztül a patkányok főhadiszál­lása volt és nyirkos odúit a városi szegények lakták. Az épületet 1956-ban restaurálták és múzeummá rendezték be. A Tarca'-parti Athén A prešovi állomástól gesz­tenyefákkal szegélyezett széles utcán érkezünk a városba. Meg­lepő a szinte nagyvárosi forga­lom, a sűrű autóbusz-járat és az új épületek egész sora. A fi­lozófiai fakultással szemben épült Igazságügyi Palota, az új fóposta épülete és a Dukla szálloda széles teret képez, melynek középpontjában Ale­xander Duchnovics ukrán költő szobra áll. Ez a tér szinte hát­térbe szorítja a főutcát és tel­jesen modern jelleget kölcsönöz a városnak. Majd elhagyjuk a görögkeleti templom díszes be­járatát és a főutca tárul elénk, amelý a több mint T00 éves város történelmi magvát képezi és ritka értékes műemlékei megóvása céljából műemléke védelem alatt áll. A főutcai házak túlnyomó része egyemeletes és háromab­lakos, mivel a középkorban a polgároknak nem engedték meg, hogy házuk az utcára több ab­lakkal nézzen. Könnyen meg­különböztetjük az egykori ne­mesi házakat, azoknak öt abla­ka is lehetett. A jellegzetes, úgynevezett kelet-szlovákiai reneszánsz stílusban épült ház­sor a Szent Mi' ’ós nagytemp­lom, az ősi kollégium és az evangélikus templom irányába •gyre jobban kiszélesedik. Majd a Karaffa emlékműnél, a törté­nelemből ismeretes prešovi vérfürdő színhelyén az utca új­ból elkeskenyedik és szinte le­zárja a város történelmi mag­vát. Minden ház átjáró, mert a főutca mindkét oldalán pár­huzamos utca halad. Ezek az utcák a középkori sáncárok he­lyén épültek. A legszebb rene­szánsz épületek egyike a Rákó­Akad olyan városnéző, aki előbb a híres ősi kollégium épü­letét szeretné megtekinteni, hiszen a kollégiumi gimnáziu­mot, a jogakadémiát, az eban­­gélikus teológiai fakultást több kiváló költő, irodalmár és tudós látogatta. Pavol Országh Hviez­doslav, Petőfi Sándor, Jonáš Záhorský is itt járt iskolába. Petőfi diákkiránduláson itt kelt versenyre költőtársaival, Heré­nyi Frigyessel és Tompa Mi­hállyal. Más városnézőt a har­cos hagyományok ragadnak el, egyenesen a régi városháza er-, A J. V. Sztálin­­uť-a Prešovon a Vörös Hadse­reg emlékműjé­vel. Ez a város egyik legszebb pontja. Háttér­ben az ősrégi Szent Miklós templom, amit műemléknek nyilvánítottak. A gyorsan fej­lődő, megújult városban meg­becsülik a mű­emlékeket. kélye alá siet, ahol 1919. június 16-án a Szlovák Tanácsköztár­saságot hirdették ki. Prešov történetében az 1831-es pa­rasztlázadás után a Tanácsköz­társaság ideje jelenti a legdi­csőbb fejezetet. A forradalmi kormányzó-tanács három hét alatt nem hozhatta létre hatal­mi szerveit, amelyekkel szem­beszállhatott volna a nyugati imperialisták katonai támadá­saival. A proletárdiktatúra megteremtésére irányuló törek­vés és a magyar proletariátus elvtársi segítsége történelmi bizonyítéka annak, miszerint Szlovákia már 1919-ben elszán­tan készen állt, hogy megdöntse a kapitalista rendszert. A dicső hetek után súlyos évek következtek, a gazdasági válság, a munkanélküliség idő­szaka, A város a második világ­háborúban is sokat szenvedett. Csak a felszabadulás után éledt újjá és megkezdődött tervszerű kiépítése. Már csak az időseb­bek emlékeznek vissza arra, hogy Prešovon a sófőzdén és a szeszfinomítón kívül nem lé­tezett ipar. A háború előtti 22 ezer lakosú csendes iskolavá­rosból iparközpont lett. 36 ezerre növekedett lakosságának száma és a közeljövőben 60 ezerre szaporodik. Nem létezett a Krížik-Dukla gépipari üzem, amely az egész világra szállítja a villany gépeket, nem létezett a golyócsapágy-üzem, a Nálep­­ka-kapitány ruhaüzem, amely hazánk gyermekkonfekció­­szükségletét fedezi, nem léte­zett a Húsfeldolgozó-kombinát, amely a kedvelt prešovi szalá­mit szállítja,' nem létezett... szinte nehéz felsorolni az új üzemek számát. A Rákóczi-ház Prešovon. Nehéz visszaemlékezni arra az időre, amikor egy rozoga autóbusz bonyolította le a for­galmat, most pedig épül az új autóbuszállomás, amely a maga nemében első lesz a köztársa­ságban. Prešov pedig rövidesen második város lesz Szlovákiá­ban trolibuszközlek'edéssel. Ma egyetemi város, kiváló szakis­kolái, ukrán tannyelvű iskola­hálózata, két színháza van, a Jonáš Záhorský Színház és az Ukrán Nemzeti Színház. A vá­rosfejlesztési terv megoldja az évtizedeken keresztül megold­hatatlannak látszó közlekedési és egészségügyi kérdéseket is. Üj települések keletkeztek. A Šverma utcai fíitóházból több­ezer új lakást fűtenek ki, 11 emeletes toronyházak emelked­nek, kiépül a sporttelep, a fe­dett sportcsarnok, az amfiteá­trum, s azt se felejtsük el, hogy a mai prešovi gyerekek vígan élvezik a fedett uszodát és a műjégpályát. Aki már régebben járt Pre­šovon, az valóban rá se ismer, szinte hihetetlen, hogy milyen változásokon ment keresztül. M. M.

Next

/
Thumbnails
Contents