Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-08 / 19. szám

<«■>

De la Roché Idejében azonban — és még utána is jé pár

évtizedig — jóformán azt sem tudták megállapítani a hajósok, hogy Ceylon vagy Madagaszkár bukkant-e fel előttük a láthatáron, egyszóval csak úgy találomra hajóztak. Nem csoda hát, hogy az Isla Grandet azóta is annyi kiváló hajós kereste hiába. Először azt hitték,’ csak meghatáiozatlan földrajzi helyzete gátolja megtalálását, de később bebizonyosodott, hogy soha nem is létezett, úgyhogy a térképészek 1820 táján törölték térképeikről. Ennek ellenére igazságtalanok lennénk, ha de la Roché-t szamárnak vagy hazugnak címeznénk. Legfeljebb azt róhatnánk fel neki mulasztásul, hogy nem ellenőrizte felfedezéseit: nem végzett mélységméréseket és nem vitorlázta körül a felfedezni vélt szigetet. Ha megteszi, rengeteg hiábavaló fáradtságtól, bosszúságtól és eredménytelenül elfecsérelt időtől menti meg a következő tengerésznemzedékeket, mert rájön, amit ő szigetnek hitt, valójában a dél-amerikai kontinens egyik tengerbe nyúló hegyfoka, a déli szélesség 45. foka alatt.

Sokkal nehezebb eloszlatni a Saxonburg-sziget történetét burkoló rejtélyes homályt.

A kicsiny sziget helyzetét holland felfedezője, Lindemann 30040’ déli szélességben és 19°30‘ nyugati hosszúságban határozta meg. Ha feltételezzük, hogy adatai pontosak, akkor a szigetnek a híres Tristan de Cunha-tól 600 mérföldnyire észak-nyugatra kellene feküdnie. Ámde évtizedekig hiába keresték a megadott pont körül — csak néhány madarat és teknősbékát láttak, amiből legfeljebb következtetni lehetett a szárazföld közleségére. Míg azután 1804-ben... újra „felfedezték”. Galloway kapitány, a Fanny parancsnoka feljegyezte hajónaplójában, hogy a Lindemann által meghatározott szélességen, de két fokkal keletebbre „megpillantotta" Saxonburg szigetét, amelynek közepén meredek sziklacsúcs ágaskodott égnek. Két fok eltérés hosszúságban — valóban figyelemre sem méltó csekélység! Csakhogy öt évvel később, 1809-ben Mr Long, a Columbus kapitánya immár harmadszor fedezte fel a szigetet, de csodálatosképpen most kilenc fokkal nyugatabbra a Lindemann által meghatározott eredeti helyzettől. Egyre bonyolultabbá vált a dolog, bár ekkor még senki sem vonta kétségbe a sziget létezését. Legfeljebb földrajzi helyzetét vitatták mind többen és többen. S most lépett a színre Benjamin Morell,

Kíséríeíszigeíek

nyemet...“ nyilatkozott róla egyik kortársa. De nem sokkal több hitelt adtak a Sprightly kereskedelmi hajó kapitánya szavának sem. Norris 1825-ben kiszállt a szigeten és annak rendje és módja szerint birtokba vette IV. György nevében „a nagy angol birodalom“ gyarapítása céljából“. Hogy menynyire semmibe vették felfedezését, misem bizonyítja jobban, minthogy James Ross nem tudott Norris hajónaplójáról, amikor 1843-ban elindult a Bouvet-sziget felkutatására, holott a napló az admiralitás birtokában volt. Nem is találta meg a szigetet sem ő, sem egykori kadétja, T. L. E. Moore hadnagy, aki 1845-ben ugyancsak eredménytelenül tért haza felfedező útjáról. Mindezek után joggal hihette az admiralitás, hogy valami gonosz varázsló akadályozza meg az angol flotta tisztjeit a sziget megtalálásában.

Norris felfedezését végre mégis elismerte néhány merész kartográfus, és az 1800-as évek legvégén a Bouvet-sziget meg-Xitokzatos szigetek az óceán partjain.

Minden elmúlik egyszer ezen a földön.1 Ezt a köz- ?1T mondást évezredek óta emlegeti az emberiség. Ennek ellenére mégis van a földön olyan hely, ahol megdől ez \ a tény.

Szicíliában Palermo mellett egy kis dombra a hívők 1533 óta temetkeztek. A kapucinus barátok egykori « templomának alagsorában és ■■ a templomot körülvevő galéria oszlopcsarnokában évszázadok óta helyezték el halottaikat a szerzetesek és a város polgárát. Ebben a kriptában nem kellett a tetemeket koporsókba helyezni, mert a holttestek nem oszlottak szét. Megmaradtak épen, minden konzerválás nélkül, testüket összetartották az elszáradt, de meg nem semmisült izmok. A holttesteket így egyszerűen odaállították egymás mellé a falhoz, vagy üveges koporsókban helyezték el, kinek mennyire engedték meg anyagi viszonyai. A fal mellett sorakozó fekvőhelyek legtöbbjét csak drótháló választotta el, a gyermekhullákat pedig egyszerű fadobozokban tárolták.

A tetemek fejére rásimult a bőr, a legtöbbnél teljesen elszáradt az ajak, de az izmok összetartották az állkapcsokat.

Ebbe a csodálatos helyiségbe egészen 1880-ig temettek. Akkor be kellett zárni, mert az ott eltemetett 8000 holttesttel egészen megtelt'. Azóta csak a kiváncsi turisták keresik fel és bolygatják pihenésükben a holtakat.

Az Egyesült Államok Cape i Caneveral-i rakétakísérletei te- r lepéről március 7-én napkutató 1 mesterséges holdat bocsátottak 1 fel. Az 500 km-nyi távolságban 1 körpályán keringő műhold 95 r perc alatt kerüli meg a Földet, z s közben 13 különböző megfi- r gyelést végez a naptevékeny- s séggel kapcsolatban. A Napra irányított műszerei egyebek között mérik a Nap sugárzását a 3800—4800 Angstrom közötti hullámtartományban, továbbá a Nap ibolyántúli és röntgensugárzását, más műszerek a Nap gammasugárzását regisztrálják, valamint a pprrészecskék számát, gyakoriságát és energiáját, s megfigyeléseket végeznek a Van Allen övezetben belüli sugárzás összetételével kapcsolatban. Az űj műhold a tervek szerint mintegy hat hónapig végzi majd megfigyeléseit. Hasonló műholdakat terveznek majd felbocsátani a Földön kívüli mérések elvégzésére a napfolttevékenység ciklusaiban is.

MESTERSÉGES TÁPLÁLÁS — ZSÍRRAL

Egyes betegségek esetében, továbbá bizonyos műtétek után, a -betegeket napokon-heteken át intravénás infúziókkal kell táplálni. Az ilyen teljesen mesterséges tápláláshoz eddig cukor- és aminosavoldatokat használtak, de hogy a szervezet légköri csodának eredetét, * megfelelő kalóriaellátását bizde mindmáig nem tudták tösítsuk, naponta 5—10 liter megfejteni. Valószínűleg folyadékot is szükséges volt száraz, páramentes levegő a beteg vénájába infúzió forokozta a holttestek meg- * májában bevezetni Minthogy aszalódúsát, s így mentesül- ♦ i gramm szénhidrát, vagy 1 tek a bomlástól. i gramm fehérje energiatartalma

4—♦♦♦>«♦♦♦♦♦» csupán 4,1 kalória, 1 gramm

cöTöiaa

Némelyik tetem teljes épségben megmaradt mindmáig. A középső hulla 1844- ben került a palermói katakombába.

A rendszerint barna barátcsuhába vagy köntösbe öltöztetett holttestek sorát néha meg-megszakítja egy t vérvörös talárban eltemetett ♦ bíbornok öltözéke. j

A tudósok már több ízben kutatták ennek a különös *

Beleakad, telegraf, tartalék Demeleg, egynemű, alkatot,

Alkotó, szalám, utazik, trafik, elmedy, batkát

Kalács, emberi,

Nulla, udvar, lárma, elvez, barna

Elka, akol, alka, alca, ergo, apró, vers, zene, uels

Levő, aleg, efel, elév, üveg, dotnb, elme, zaté, okos

Cata, ideg

Éoő, oas, alv, árt, ara, ami, vaj, igé, kap, üdv. voő. aez, ayt Se, la, pá, gv, ov, it, ml, sg ur. és, ag, óv, le. és, ár, ae TV, se, al, el am, le, me, ég, eg, ke. Ív, le, el, uv, dj, de yü, vg, uk, gb, al, at, ba, ds, ed.

A szocializmust felépítjük, a békét megvédjük!

A BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ MŰSORA:

Kedd: 10.00 Gyermekek műsora: Jancsi és Juliska — bábjáték 11.00 További gyermekműsor 11.30 Mezőgazdasági félóra 15.00 Intervízió: Békeverseny — megérkezés Prágába 18.00 Ifjúsági adá's — Kíváncsi kamera 19.00 TV Híradó 19.30 Sporthírek 19.50 Egy kis poézis 20.00 A TV-vel köztársaságunk körül 21.45 Kultúráiét 22.05 TV Híradó 22.15 Híradás a Békeversenyről 22.25 Tarka esztrádműsor a moszkvai stúdióból

22.55 Félóra szórakoztató zene: Szerda: 9.30 A Csehszlovák Szocialista Köztársaság hadseregszemléje — helyszíni közvetítés Prágából 11.00 Gyermekek műsora: Szerjózsa — szovjet film 15.00 Intervízió: Békeverseny — érkezés Brnóba, közben ČH Brno—FC Hibernians labdarúgómérkőzés

18.30 Gyermekek műsora

19.00 TV Híradó 19.50 A világ melódiái 20.00 Jan Drda drámája — közvetítés a prágai Csehszlovák Hadsereg Színházából 22.00 TV Híradó 22.20 Híradás a Békeversenyről; Csütörtök:

16.30 Intervízió: Békeverseny, érkezés Gottwaldovba

19.30 A jövő partjai felé IX. rész 20.00 Sütött a nap ... tarka műsor 21.15 Holdfény a város felett — félóra tánczene 21.45 TV Híradó 22.05 Híradás a Békeversenyről; Péntek: 15.00 Iskolások műsora 18.00 A nép és a szépség — közvetítés egy kiállításról 19.00 TV Híradó

19.30 A nap kérdései 19.45 1962 babérjai.— államdijas művészeink és tudósaink tiszteletére rendezett műsor

20.00 J. 0. Karel — D. T. Lenszkij; Györgyi és az oroszlán. Színdarab 5 képben 22.30 TV Híradó; Szombat: 15.00 Intervízió: Békeverseny — érkezés Ostravába, közben labdarúgómérkőzés: Bánik Ostrava — FCHibernians 18.15 A fecske — gyermekműsor 19.00 TV Híradó 19.30 A nemzetközi események margójára 19.5Q Dalok körülöttünk 20.00 Fritz Kuhn: Mit mond majd Barcelona. Közvetítés a prágai Komédia Színházból

22.00 TV Híradé 22.15 Híradás a Békeversenyről 22.25 Kinematofor — filmmagazin: Vasárnap: 9.30 Műsor katonáink számára 10.00 Intervízió: Gyermekműsor IV. része — Mit tudunk barátainkról? 11.00 A távoli sziget titka — szovjet rajzfilm 11.30 Legjobb mezőgazdasági dolgozóinknak játszunk 14.00 Sportdélután

17.45 Gyermekek műsora

19.00 TV Híradó 19.30 Sporthírek 19.50 Vasárnapi poézis

20.00 Színház és film.

A BUDAPESTI TELEVÍZIÓ

MŰSORA:

Kedd: 18.00 Kicsinyek műsora 18.30 Megemlékezés Csehszlovákia felszabadulásának évfordulójáról 18.50 A Magas Tátra, csehszlovák kisfilm Szerda:

17.55 Alkotás. Szovjet film 18.10 A Győzelem Napjáról

18.30 TV Világhíradó 18.45 Orosz nyelvlecke kezdőknek

19.00 Mesterházi: Tizenegyedik parancsolat. Közvetítés a Vígszínházból 22.00 TV Világhiradó; Csütörtök:

17.45 Kisdobosok műsora 18.15 Év végi ismétlések előkészítése napközi otthonokban 18.45 Beszélgessünk oroszul 19.00 A jövő hét műsora 19.05 Telesport 19.30 TV Híradó 19.50 Kisfilm, a TV régi felvételeiből 21.40 TV Híradó; Szombat: 18.15 Tudni illik hogy mi illik

18.40 A kisfilmek kedvelőinek 19.10 Hétről hétre...

19.30 TV Híradó 19.50 Vidám negyedóra. Célba érhet, autót nyerhet 20.05 Vajon ki ő? 21.05 Menjünk a cirkuszba. TV film 22.05 Musici di Roma Kamaraegyüttes 22.25 TV Híradó; Vasárnap:

9.40 Hétmérföldes kamara

11.30 Gazdagabb szövetkezetekért 16.25 19 sz. Magyar Híradó 16.55 A Székesfehérvár— BVSC (NB. II.) labdarúgó mérkőzés közvetítése Magyar film.

21.45 Hírek.

/

az Adventura kapitánya, Furneaux sem járt több szerencsével 1774-ben. Ez a két sikertelen kísérlet egy időre megpecsételte a sziget sorsát. Mert hát ki is merészelt volna vitába szállni Cookkal, vagy még tán kételkedni is a világ legelső szaktekintélyének szavában? De a kaland szelleme nem sokáig aludt. 1808-ban a londoni Enderby-cég két hajót indított Bouvet földjének felkutatására. Vállalkozásukat teljes siker koronázta. Linűsy kapitány, a Swan parancsnoka 1808. október 6-án megpillantotta a szigetet, és 54° déli szélességben, 40,15° nyugati hosszúságban határozta meg földrajzi helyzetét. Annál nagyobb csalódást okozott számára, hogy otthon jóformán ügyet sem vetettek az elért eredményre, s ha mégis, akkor legfeljebb azt állapították meg, hogy .az általa megadott földrajzi helyzet olyan közel fekszik Cook és

< >

Ahol megszűnt az enyészet

Délnyugat: széllel éppen a kellő irányba vitorláztunk, de négyórás, óránként nyolc mérföld sebességgel megtett út után tantaluszi szigetünk hirtelen nekiiramodott és tíz foknyira felemelkedett a láthatáron. Beláttuk, hogy a hajózás eddig isméit módszerével aligha jutnánk a közelébe, úgyhogy fordítottunk vitorlánkon és északnak vettük utunkat“.

íme a rejtély kulcsa! S ha még a „várakozás lélektanát“ is segítségül hívjuk, most már könnyűszerrel kinyithatjuk a titokzatos ajtót. Valószínűleg valamennyi hajós ugyanannak az érzékcsalódásnak esett áldozatul; a Lindemann által megadott ponthoz közeledve lelkileg felkészültek a rájuk váró látványra, és szinte magukba szuggerálták, hogy valóban megpillantották a szigetet, még ha az csak egy felhőképződmény volt is, vagy esetleg puszta képzelődés.

Éppen fordítva áll a helyzet a Jóreménység-foktól 150 mérföldnyire délnyugatra fekvő Bouvet-sziget történetével. Sokáig nem hittek létezésében, s ennélfogva nem is jelölték a térképeken, úgyhogy, amikor 1928-ban Anglia és Norvégia harcba szállt-a birtoklás jogáilyen bakot lőtt. A Salamonszigeteket, a Keguelen-szigeteket, sőt a Húsvét-szigetet ic e nem létező kontinens részének tekintették először, és nehéz küzdelmet kellett vívniuk az emberi butasággal, míg sikerült kiharcolniuk önálló létük elismerését. A Dé'i Kontinens létezésének egyik leghívebb harcosa Alexander Dalrymple úr volt, James Cook ádáz ellensége, aki még a XVIII. század második felében is széltében-hosszában hangoztatta, hogy a déli szélesség hatvanadik fokától délre „paradicsomi szépségű, jó levegőjű, termékeny kontinens terűi el, minimum 50 millió lakossal“,

Bouvet mindent megtett, amit egy XVIII. századbeli tengerésztől elvárhatunk: megállapította szélességét (54 fok déli szélesség) és meghatározta hosszúságát is (9 fok keleti hosszúság) ezzel a szerény megjegyzéssel: „legfeljebb öt fok tévedés".

Minden idők legnagyobb hajósa, James Cook 1772-es útján hiába kereste Bouvet „Körülmetélés fokát“, és jó barátja,

Furneaux útvonalához, hogy azoknak feltétlenül látniuk kellett volna a szigetet, ha léteznék.

Nincs is olyan korabeli hajó*zási térkép, amelyen a Bouvetsziget szerepelne.

A következő húsz évben két hajós is látta, sőt ki is kötöttek a partján Egyikőjük Benjamin Morrei; volt, akinek a szavára, mint tudjuk, nem sokat adtak. „Ha Morrell bejönne, s azt mondaná, hogy úgy zuhog az eső, mintha dézsából öntenék, rögtön levetném az esőköpejelent egy-két térképen, bár a létezését illető szkeptikus vélemények csak 1927-ben oszlottak el végképpen, amikor a norvég Hornvedt ismét birtokába vette a szigetet — persze saját királya nevében. Ebből támadtak a már említett diplomáciai bonyodalmak, amelyek végül Norvégia győzelmével végződtek. Bouvet-szigete megbosszulta az angolokon sorozatos sérelmeit.

S most legyen elég egyelőre ennyi soha-nem-volt és voltnincs szigetek titkairól.

vagy közismertebb nevén „• Csendes-óceán legnagyobb hazugja“. Morell 1828-ban a sziget hasztalan keresése közben rájött a rejtély nyitjára, de a hazugok örök sorsa szerint nem hederítettek rá akkor sem, amikor igazat beszélt.

„Augusztus 23-án — olvashatjuk 1832-ben megjelent Négy utazás a Déli-tengeren című könyvében — az őrszem örömteli kiáltása riasztott fel bennünket. Szárazföld a kormány felőli oldalo.n hat vonásnyira.

ért, sokan még mindig azt hitték, hogy nem létező szigetért folyik a vita. J. B. C. Bouvet de Losier, a Mauritius-szigetek későbbi kormányzója fedezte fel 1739-ben és akkori jőszokás szerint, a felfedezés napjáról „Cap de la Circonicion“-nak, „Körülmetélés fokának“ nevezte el. A hajóját meglepő sűrű köd miatt nem tudott tájékozódni, és azt hitte, hogy a legendás Déli Kontinens egyik kiugró hegyfokát látja maga előtt. Mentségére szolgáljon, hogy nem ő az egyetleh, aki

jedt el. Nyugatnémet orvosok nőst hosszú kutatás eredmélyeként újfajta, különleges izójafoszfatidekből, gyapotnagolajból, továbbá mesterséjes kötőanyagból álló zsírimulziót fejlesztettek ki a nesterséges intravénás táplálás léljaira. Az újfajta zsíremuldóval, valamint az infúziós echnika fejlesztésével a veizedelmes mellékhatások teljesen megszüntethetök, s az új síremulziókkal naponta 500— 000 ml is elegendő a szervezet calóriaszükségletének biztosijára.

i asw -»n i- ľ —-——------- ii

c

iíré viszont 9,5 kalória, már z igebben felvetődött a gondo- t t, hogy a mesterséges tápiá- s s céljaira zsíremulziókat s isználjanak fel. Hanem a koibban kikísérletezett különbö- z j zsíremulziók sok súlyos 1 ellékhatást váltottak ki, k ezért alkalmazásuk nem tér- t;