Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-08 / 19. szám

12. Mikor volt * történelmi nevezetességű pártkong­resszus? Felhívás a versenyzőkhöz A most közölt kérdésekkel befejeztük a Megismertem, Tudtam, Eltaláltam című versenyünk harmadik fordu­lóját. Úgy, mint az előző témakör megfejtői között, most is dijakat sorsolunk ki. A közölt 12 kérdés közül legke­vesebb nyolcra kell helyes választ adni. Reméljük, hogy azok, akik bekapcsolódtak a film, valamint a sport té­makör megfejtésébe, sikeresen részt vesznek a törté­nelemmel kapcsolatos témakör megfejtésében is és ez­által tovább jutnak a versenyben. Azok, akik eddig még nem kapcsolódtak be a versenybe, most feltétlenül kap­csolódjanak be, mivel a végső kiértékelésben csak azok vehetnek részt, akik legalább négy témakörben sikere­sen megállták a helyüket. Ismét felhívjuk a versenyzők figyelmét, hogy a verseny még véglegesen nem zárult le, hanem folytatódik más témakörrel. A nagydíjakat csak a veseny befejezése után sorsoljuk ki. A megfejtések beküldésének módja: 1. A megfejtéseket levelezőlapon küldjék be a következő címre: Üj Ifjúság szerkesztősége, Bratisla­va, Pražská 9. 2. A közölt kérdéseket ne ismételjék, csak a választ ’ írják le. 3: Kérjük, hogy nevüket és címüket olvashatóan írják. 4. A megfejtések beküldési határideje 1962. május 23. A megfejtéshez sok sikert kíván a SZERKESZTŐSÉG. Eltaláltam? 11. Hol hirdették ki a felszabadulás utáni első kor­mányprogramot? 10. A német birodalom utolsó bástyájára tűzik ki a szovjet zászlót. Hol és mikor? Megismertem? T7 ár tűk, ha kicsit félve Is, ' ezt a bemutatói. Azok, akik ott bábáskodtak az együt­tes bölcsőjénél, minden évben nagyobb és nagyobb izgalommal ülnek a közönség soraiban, hogy végignézzék a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága mellett működé Magyar Népművészeti Együttes műsorát. Már hozzá­szoktunk, hogy együtt izgulunk az együttes vezetőivel és tag­jaival a műsor sikeréért. Egy tv fáradságot nem ismerő mun­kája került színre, több mint száz fiatal lelkes tanulással el­töltött estéjét értékeli a Kul­túra és Pihenés Parkjában Bra­tislava és környékének közön­sége. Eelkészültek, hogy a be­mutató után útrakeljenek, és táncaikkal, énekszámaikkal szebbé, tartalmasabbá tegyék a ma emberének életét. A bemutatót megelőző kíván­csiságunkat fokozta az a tény is, hogy ebben az évben az együttesbe nagyon sok új tag került és a műsor betanítását ez is megnehezítette. A tánc­karban például muidnem min­den esetben új szólisták nevé­vel találkozhatunk, amit ter­mészetesen helyeselünk. De ez a változtatás néha buktatókkal is járhat. A bemutató Lendvay Kamii­ul 16 Köszöntőjével kezdő­dött, amellyel a hazát, a pártot és a békét üdvözölte az együt­tes vegyeskara. A kórusmü be­fejezése után egy ügyes rende­zői megoldás segítségével máris a Rezgő csárdás című stilizált magyar táncnak tapsolhatott a több mint 1500 főnyi közönség. Ezután ismét 'az énekkar kö­vetkezett, a Kolokolcsik című orosz dallal és Németh Šamo­rínsky István Három szlovák népdalával, amely újszerű fel­dolgozásban került a közönség elé. A Feketeköi kastély című forradalmi táncjáték, a hűbéri uralom idejéből meríti témáját, ebben az évben is műsorán van az együttesnek Kodály Zoltán Szabadság himnusza és Václav Dobiäš Miénk a holnap című tömegdala után a Hősök em­lékművével véget ért a műsor első része. Az együttes műsorának má­sodik része nemcsak külsőleg (a népviseletre gondolok), ha­nem tartalmilag is népi jelle­get öltött, vagyis az együttes kicsit a falu felé fordult, ami főleg a tánccsoport műsorán mutatkozott meg. Az új szá­mok köré tartozott az Ördög­­lagzi című tréfás táncjáték, amely egy asszonymulatságot mutat be. A táncot Tóth Margit ötlete nyomán Kvoéák József dolgozta fel. Az Este a faluban énekesjátékot már láttuk az előző bemutatón. Rajter-Kvo­­öák-Vasvári Lippentőse, amely­ben borzovai■ és zsilicei tánco­kat használt fel az együttes koreográfusa, új színt adott a műsornak A népi zenekar La­katos Antal vezetésével Bihari János Verbunkosát játszotta. A Fonó című tréfás táncjátékkal, amelyben az együttes énekka­ra, zenekara és tánckara szere­pelt, befejeződött a kétórás műsor. X/lint minden útkeresésnek, a kifejezési forma kere­sésének is vannak buktatói és erényei, ezért talán nem le­szünk ünneprontók, ha néhány megjegyzést fűzünk a CSISZ SZKB Magyar Népművészeti Együttesének ez évi bemutató­jához. Amint a felsorolt számokból OZORAI KATALIN: kitűnik, több olyan van, amely megda'a és a Kolokolcsik című már tavaly vagy évekkel eze- orosz dal szintén megnyerte a lőtt is szerepelt az együttes közönség tetszését, műsorán, és ezért már kicsit Szólni kell még a népi zene­­kopottá, szürkévé vált. Mint kar teljesítményéről, amely a említettük, az egyes táncokban legnagyobb sikert aratta.A ze­­új szólisták szerepelnek, akik, nekari vezetője Lakatos Antal és ezt meg kell mondanunk, nagy hozzáértéssel irányítja, nem érik el elődjeik színvona- Kár, hogy tehetségét néha ap-ŐÍ&MUÁObtá' ttíÓAA/ I ■ lát. Az egyébként kitűnő fel- rópénzre váltja, olcsó hatásra dolgozású Feketeköi kastély cí- törekszik és visszariad az új mű tánckompozíció hitelessége zenekari művek előadásától, is megkopott már és a szerep- A műsor összekötő szövegét lök átérzésének hiányát lehet Mráz Katalin és Dráffy Mátyás érezni rajta jól tolmácsolta. Legtöbb vitára az Este a fa- Külön ki kell emelni Kvoéák luban című énekesjáték ad okot, József rendezői koncepcióját, amelyben elsösoorban látvá- amely lendületet adott az egész nyosságra törekedtek. E látvá- műsornak és így pergővé tette nyosság sok esetben a művészi az előadást, színvonal rovására ment, mivel Az együttes tagjai augusztus az énekesek a tánccal úgy el elején csehországi körútra in­voltak foglalva, hogy nem tud- dúlnak Hazánk fővárosa Prága, tak figyelni az éneklésre. A ci- majd Decin, Turnov, Liberec, gúnyok szerepeltetése eltúlzott Hradec Králové, Pardubice, és inkább a giccs határát sú- Gottwaldov és más cseh váro­­rolta a művészi színvonal szol- sok jelzik fellépéseik színhe­­gálata helyett. lyét. sCak örülni tudunk, hogy Lányok a fonóban. Minden tácnak kell lennie eszmei tartalmának, ezt várja a néző. Az új témára nehéz megtalálni a megfelelő kifeje­zési formát, az együttesnek mégis az új utakon kell tovább haladnia, és műsora nagyobb részében tükrözze a mai öröm­teli életünket. A falu felé for­dulás ne jelentse csak a népi hagyományok konzerválását, hanem az újabb és újabb témák jeltárását. A Fonó című tréfás táncjáték az egyik leghatáso­sabb és legsikerültebb műsor­­számok közé tartozik, mégsem lehet utolsó szám. Kellene va­lami, ami pontot tenne az egész előadás végére és az utolsó szám egyben megszabná az együttes jellegét, küldetését. Hiányzik az együttes tánccso­portjának műsorából a mai éle­tet kifejező tánckompozíció. 1 egtöbb újat . az együttes énekkara adott. Az el­múlt évi műsorokból csak két számot vettek át. Annak elle­nére, hogy az énekkar hang­anyag-hiányban szenved, az egyes számokkal szép sikert aratott. A sikeres énekkari szá­mok között említhetjük Bárdos Lajos Lakodalmasát, valamint Három bogolyai táncdalát. Do­biás Holnap a miénk című tö-A katonai együttes egyik mutatós tánca. elviszik ide is népi és haladóköz, Gömör és Bodrogköz is. hagyományainkat, de ugyanak-Talán ősszel majd erre a vidék­kor nem hagyhatjuk említésre is eljutnak, nélkül, hogy várja őket Csalló- CSIKMÄK IMRE Életképek TALÁLKOZÁS ott marad, eteti a kácsákat, get, elindul a tavaszt köszöntő már a sirályokkal sem civako- utcákba a tavaszt váró embe­­dik. A villamos vidáman csen- rekkel. Munkások arca... No lám, úgy látszik, már itt van a tavasz! És én csak ma döbbentem rá igazán. A Vltava partján sétálgattam, még zi­­mankós szél fújt, feltűrt gal­lérral várakoztak az emberek a villamosra a Nemzeti" előtt. A hídon álltam, néztem a vi­zet, az úszkáló vadkacsákat. Egy ősz öregember állt meg mellettem. — No, no ti szegények — dörmögte, miközben aktatáská­jából egy zacskót húzott ki, apróra vágott zsemlével. Ép­pen olyannal, mint amilyet ott­hon a paradicsom-levesbe szoktunk tenni. Ei is moso­­lyodtam. — Éhesek vagytok, ugye? — mh ... mh ... belenyúlt mélyen a stanicliba, kissé előre hajolt, aztán a vízbe dobta a zsemlét. Ránéztem. Elégedetten bólo­gatott, mosolygott, incselkedett a víz csillámló habjával és a rajta visszatükröződő még gyengécske napsugárral. Észre­vette, hogy figyelem, közelebb lépett. — Látja, milyen éhesek? Azok a sirályok mindent elesz­nek előlük. Harácsolók, mint az ember. Hiába, az már a világ rendje, hogy egy kicsit szem­telennek is kell lenni. Dehát azoknak is enni kell. No nem igaz? — Újra a vízbe dobott egy ma­rókkal. — Egyetek, egyetek, holnap megint hozok. — Felém fordul. — A télen beteg vol­tam, de most, hogy tavaszodik, mindennap ide jövök. Ogy tud­ják, már 11 óra után itt gyüle­keznek a vadkacsák. Nem mész te szemtelen, — a sirály felé kiált. — Jaj, jön a hetes villa­mos és nekem már mennem kell, vár az unokám. — De méa Döcög a vonat. Szinte érzem, megyünk, megyünk. Figyelem az embereket, Most jövök rá, milyen érdekes mindez. Egy ócska, öreg vonat meny­nyire le tudja' kötni az ember figyelmét Megindul, pöfög, majd megáll. Aki benne ül, mindenki egy állomásra igyek­szik: a célja felé. Minden em­bernek megvan a célja, melyet vagy elér és akkor boldog, vagy nem ér el és akkor arra törek­szik, hogy elérje. Döcög a vo­nat és a fülkéiben érdekes élet alakul ki, mely egy-két óráig tart. Ez egy különös világ, mely­nek megértéséhez külön érzés kell. A vagon tömve van. Szorosan egymás mellett ülnek az em­berek. Ogy fogadják egymást, mint régi ismerősök. Pedig vajmi keveset tudnak egymás sorsáról. — Jónapot, urak — lép be egy középtermetű, jópofa bá­csi. Látja, otthon van. Minden­ki munkás. És az „urak“ ne­vetve fogadják, — Hát mi van? Mindenki beszél, vitatkozik. Egymásután kerülnek ki a kártyapaklik. Hármas csoportok alakulnak és minden gondot feledve ütik a blattot. Makk, tök, piros és még a zöld van hátra, aztán a számok, tíz, húsz. Mennek, mennek, a vonat dö­cög, most valaki nevet, jó a kedvük, senki sem panaszko­dik. Szinte úgy tűnik, hogy senkinek semmi gondja. Is­merd meg ezt az arcukat isi

Next

/
Thumbnails
Contents