Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-05-01 / 18. szám
8. Kik voltak a Kommunista Kiáltvány szerzői és melyik évben adták ki? E találtam? 7. Mikor szabadult fel Bratislava? TUPTAM? Megismertem? 9. Hol építették a legnevezetesebb piramisokat? FÖLDEÁK JÁNOS: Gyönyörű volt a reggel. Felhőtlen volt az égi olt s az áttetsző kékségben úgy ragyogott a Nap, mint egy kifényesített, óriási aranytallér. Tegnap még zuhogott az eső, az éjszaka meg rohangáló szelek visítoztak be a kéményeken és megráztík a cselédlakúsok nytitt ajtajait. És reggelre csak az apró tócsácskák és egy két letörött faág tanúskodott a szeszélyes áprilisról. — No szépen kezdődik a május! — állapította meg a pusztagazda, míg ellenőrizte az etetést az istállókban A cselédek hümmögtek és végezték a munkájukat, csak az arcuk enyhülésén látszott, hogy bennük is él a rejtett öröm, a gyönyörű májusi reggel tisztasága. Az ostoroslegények füttyszóval itatták a barmaikat és csintalankodtak a vizet vivő leányokkal. Olyan volt a reggel, mintha vasárnap lenne. Hangos és mégis csöndes. S egyszerre a kovácsmühely felöl, éktelen kiabálás hallatszott Olajos, kék ruhájában meggörnyedten állt a kovácsmestei és előtte a dudorodott hasú intéző kiabált és káromkodott vörös arccal: — Hát mit gondol, azért tartok én maga mellett legényt, hogy az ne dolgozzon, azt a ... hol van a gazember ? Rögtön hivassa ide! Az idős kovácsmester már menni készült, de a mühe’lyel szomszédos házból kilépett egy fiatalember- a Pista. így hívták a pusztán a kovácslegényt. A vezetéknevét nem is tudták, de ez nem is volt fontos „A Pista!" — mondták a leányok és piros lett az arcuk, mert Pislában az elérhetetlen városi embert látták. „A Pista!" — ío (5 j IP • V J5) mondták a cselédek tisztelettel, mert Pista egy csomó könyvvel érkezett a pusztára és szabad idejében nem a faluba járt kuglizni, hanem olvasott. Vidám legény volt Pista és barátságos, de mégis érezték a cselédek, hogy a legény más, mint ők. Ahogy beszélt és ahogy _ mozgott, mindig olyan határozott volt, mintha az intéző úrtól tanulta volna. Most is nyugodtan jött a kovácsmühely felé: ingujjban, ünneplő nadrágban és kifényesített cipőben. — Jó reggelt, intéző úr! — Mi az' Mi lesz? Naplopásra öltözködtél, vagy . ■ . — Jó reggelt, intéző úr! — Máma nincs vasárnap, azt a... Nagy legény vagy már, vigyázz, mert .. — Jó reggelt intéző úr! — mondta Pista harmadszor is és a hangja alig tért el az intéző kiabálásától. Erélyes volt és rendreutasító. — Jó reggelt! — ordította az intéző önkéntelenül, majd észbekaputi, káromkodott egy cifrát és. - Te, vigyázz, mert úgy felpofozlak, hogy. . — Engem? Miért? — Még kérdezed, te gazember ? — hadonászott a másik és dühe még fokozódott. mert látta, hogy az egész puszta sunyi kíváncsisággal lesi az eseményeket. — Nem vétettem én semmit! — mondta Pista és kérdőn nézett a mesterre De az csak a földet bámulta ijedt arccal. — Nem vétettél semmit ? Eet mondod? Hát mi vagy te itt? Nagyságos úr. hogy akkor dolgozol. amikor akarsz?! — Én akkor dolgozom intéző úr, amikor kell. Eddig is tudtam a kötelességemet és ezután is ... ALUSI GONDOK T^alu. E szó hallatára felidé* ződnek bennem gyermekéveim, beszélgetéssel és sokszor időfecsérléssel eltöltött falusi estéim. Falu. Kukorica- és tollfosztásra gondolok, az esti litániákra, mert ez volt akkor a „műsor“, ez volt az időtöltés módja, a lehetőség adta szórakozás. És ma? Szívesen hirdetjük, hogy megváltozott a falu arculata, új emberek nőnek, közeledik a falu a városhoz stb. stb. Valóban? Vegyük sorra az érveket, illetve az ellenérveket. Nagyon sokan hozzászoktak ahhoz, hogy a gazdasági fejlődés mércéjét használják, ha egy falu életét elemzik. Ez nem is volna rossz, hiszen a gazdasági élettel szorosan összefügg minden, de hogy van ez a praktikus életben? * helyi nemzeti bizottság, valamint az egységes földművesszövetkezet funkcionáriusai majdnem mindenütt a termelés emelését tartják elsőrendű feladatnak. Erről legjobban akkor lehet meggyőződni, ha valamelyik HNB vagy EFSZ irodáján látogatást tesz az ember. Szinte erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy eldicsekedjenek a gazdasági eredményekkel, a hektárhozam emelkedését, az állattállomány szaporodását számadatokkal bizonyítják, és ha kételkednél, szívesen megmutatják az egész gazdaságot. Érthető is a büszkeségük, hiszen hatalmas istállókat, mezőgazdasági épületeket, hizlaldákat építettek, tyúkfarmokat létesítettek. Történelmi határkő az, amit maguk mögött hagytak, leküzdve a kezdeti nehézségeket. Megváltozott gondolatviláguk, a munka iránti viszonyuk, de ... Ha azt kérded, hogyan állnak a falu kulturális életével — gondolkodóba esnek, igyekeznek kibeszélni magukat és azt mondogatják, hogy először ezt is, meg azt is el kell végezni, majd azután foglalkozunk a kultúrával. Alapjában véve igazuk is van, csak nem egészen, főként akkor, ha megelégszenek azzal, hogy a faluban van egy népművelési központ, amit sok helyen az „Agitációs központ“ című tábla hirdet, (csak a tábla hirdeti ezt) — és ezenkívül van még egy ideiglenes mozihelyiség. Ez is eredmény — nem mondom, hogy nem, mivel azelőtt csak egész évben kétháromszor láthattak filmet, ma meg már majdnem minden faluban szinte hetenként kétszer, háromszor vetítelek. De a mai embernek ennyi és csak ilyen kulturális élet kevés. Mozi és kocsma előtt beszélgető fiatalokkal találkoztam a minap. Régi emlékeket idézgettek, mi mást tehettek volna. A kocsmát már megunták, mivel még nem vált vendéglővé, a filmet ma este nem akarták megnézni, mert valaki azt mondta, hogy nem jó. A fiatalok beszélgettek, vagy ahogy ők mondották, „agyoncsapták az estét“ Ne csodálkozzunk ezután, hogy egyes falvakban vagy szövetkezetekben munkaerőhiány mutatkozik, mivel a szövetkezeti tagság legnagyobb része „nyugdíjba“ megy. vagyis csak az öregek maradnak otthon, akik már úgyse szőnek maguknak nagy terveket. U atározottan állíthatjuk, hogy a film, a televízió, Egry József: Május 1. — Ne pofázz! — rikácsolta a másik. — Ha nem mész rögtön a műhelybe, hát akkor menj a fenébe, el vagy bocsátva ... — Miért, intéző úr? — Máma nincs vasárnap, hogy... — Ezt tudom, de május elseje van! Az intéző rámeredt a legényre: — Május elseje van ? — szajkózta bambán. — Ügy van, intéző úr! És én május elsején nem dolgozom! — Nem-e? Ki mondta? — Én! És az intéző úr! — Hogy én is mondtam? — Aláírta! Benne van a szerződésben! Az intéző feje megvilágosodott. Most már emlékezett: Pista kikötötte a szerződésben, hogy május elsején nem dolgozik. Akkor nem is törődött ezzel, örült, hogy kapott egy kovácslegényt a városban, aki hajlandó volt pusztára jönni dolgozni... — Csak volt a szerződésben! — vetette a legénynek foghegyről és elindult az irodája felé. — Most mi lesz? — kérdezte a mester — Semmi! — válaszolt Pista, de úgy, hogy zengett belé az egész puszta. — Én még május elsején nem dolgoztam és ezután sem dolgozom! Ez a nap az én ünnepem és a maga ünnepe is, meg mir den emberé, aki dolgozik . . . Gyönyörű volt a reggel... A cselédek vigyázva tárgyalták a goromba pörpatvart és inkább érezték, mint tudták a legény igazát. A kéklő égre néztek és a napfényben úszó házakra, földekre, szinte cirógatta őket az ünnepi varázs, a május elseje .. . Félóra múlva pista már a város jelé vezető úton ment, vállán a ládájával és zsebében a felmondási időre járó fizetéssel. Madarak csármáztak a fákon és apró bogárkák röpködtek a fényben. Pista csak ment, elmaradt mögötte a puszta s a pusztával együtt az ösztövér cselédek is, akiknek a szívében most dobbant meg pedig először a szeretet és elindított egy csodálatosan szép és örök gondolatot: a május elsejét, az ünnepet. a rádió és a könyv, amit már minden faluban meg lehet találni, nem elégítheti ki kulturális igényeinket. Az élő embernek kell válnia propagátorrá, szervezővé, a kulturális kincsek terjesztőjévé. Vagy taián nincsenek falvainkon olyan fiatalok, akik szívesen játszanának színdarabot, tanulnának esztrádműsort azért, hogy saját maguk szórakozzanak és másokat is szórakoztassanak? Ilyen ember nagyon sok van, csak valakinek vezetni, irányítani kellene őket. Itt kaphatnának szerepet a társadalmi és tömegszervezetek, mint azt már sok helyen a CSISZ és a Csemadok teszi is. A vezetők legyenek kezdeményezők is egy kicsit. A kulturális tevékenységre megadatott a lehetőség. Miért nem rendeznek vitát filmről, színházról? Miért nem szerveznek költészeti estet? Vagy miért nem tanulnak énekeket? Nyugodtan szervezhetnének főző- és varrótanfolyamokat is. Beszélgetést lehet rendezni az öltözködésről, a viselkedésről, az emberek egymás közötti kapcsolatáról. Rengeteg kihasználatlan lehetőség van a számtalan unalmas este betöltésére. ^ okán azt állítják, hogy ^ nincs anyagi fedezet a kulturális munkára. Nincs? Hiszen minden szövetkezetnek van kulturális alapja és minden HNB-nek saját költségvetése. Nem egy faluban megoldották már úgy a szövetkezeti klub kérdését, hogy egy kihasználatlan öregebb épületet javítottak meg. Igaz, a helyiség nem elég, dolgozni is kell benne. A falusi ember kulturális életéhez még más is hozzátartozik. Manapság gyönyörű épületeket emeltetünk a teheneknek, sertéseknek, de a tervezők megfeledkeznek sokszor azokról, akik az állatokat gondozzák. Szinte tökéletesen felszerelt istállók vannak, de a fejőknek sokszor nincs helyiségük, ahol átöltözhetnek vagy a munka után megmosakodhatnak. Talán a szövetkezeti tag nem vágyik a tisztaság, a kellemesebb munkafeltételek után? De igenis! Nem kellene róla sem megfeledkezni a tervezésnél. Lehetne még szólni a falusi lakóházak építéséről, amely jelenlegi felfogásában nem felel meg a modern falusi élet követelményeinek. Valahogy keveset vitatkozunk ezekről a problémákról. Pedig a haladás utat tör magának, csak nagyobb körültekintéssel kell végezni az irányítást. CSIKMÄK IMRE Mmm bemutató Sokan szívesen mondogatják, hogy tavasszal nem lehet kulturális munkát végezni, mivel az emberek mással vannak elfoglalva. A muzslaiak rácáfoltak állításra és rövid idő alatt három bemutatót tartottak. Elsőnek a Csemadok helyi szervezetének színjátszó csoportja nagy sikerrel mutatta be Lovicsek Béla Baj van a szerelemmel című vígjátékát, amelyet a legtöbb magyar színjátszó együttes műsorára tűzött. A CSISZ-tagok sem akartak lemaradni és április elején a kultúrcsoport tagjai színes esztrádmüsorral léptek a közönség elé. A műsoron rövid jelenetek, táncok, szavalatok és énekszámok szerepeltek Nehéz lenne külön kiemelni valamelyik műsorszámot, mert az egész egy egységet alkotott. Az ügyesen összeállított és főként jól begyakorolt műsor megnyerte a közönség tetszését. A kilencéves iskola pionírjai szintén egész estét betöltő műsort tanultak be, hogy szórakoztassák és neveljék a falu lakosságát. Kitartó munkájukat elismerés illeti. A műsorok betanítását, illetve szervezését mindhárom esetben a muzslai tanítók vállalták, akik fáradságot nem ismerve vezetik, irányítják a fiatalságot. Reméljük hogy a közönség tapsa a muzslai fiatalságot további kulturális tevékenységre buzdítja. Forgács Péter A szovjet zeneszerzők III. kongresszusát a Kreml palotában Jurij Saporin, a legidősebb szovjet zeneszerző nyitotta meg. ★ irodalmi vitát rendeznek és ezen a mai világirodalom olyan hírneves képviselői vesznek részt, mint Hja Ehrenburg a Szovjetunióból, William Faulkner és Norman Mailer az Egyesült Államokból, Jean Paul Sartre Franciaországból. Bertand Russel, Graham Greene Angliából. ★ A Prágai Magyar Kultúra helyiségeiben áprilisban Somogy Árpád szobrászművész alkotásaiból rendeznek reprezentatív Kiállítást. Különlegesen érdekes irodalmi esemény várható az idei edinburghi ünnepi játékokon. Ugyanis nyilvános A japán irodalomban jelenleg a legnagyobb sikert Noma. az ismert kommunista író A kocka uralma című regényével aratta. Noma új könyve a jellemeket ábrázoló regény és a komoly tudományos közgazdasági e’emzés sikeres ötvözete.
