Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-17 / 16. szám

3. Hogy hívják azt a hajót, amelyről 1917-ben elindítot­ták az utolsó ostromot a Téli Palota ellen? Felhívás a versenyzőkhöz Kedves Olvasók! Lapunk mai számában közöljük a Megismertem, Tud­tam, Eltaláltam című versenyünk harmadik fordulójának első kérdéseit. Amint már arról hírt adtunk az Oj Ifjúság hasábjain, a versenyt minden témakör lezárása után kiértékeljük és a megfejtők között díjakat sorsolunk ki. Felhívjuk a versenyzők figyelmét, akik az előző témakörök meg­fejtésébe bekapcsolódtak, folytassák a versenyt, mivel a végső kiértékelésben azok vehetnek részt, akik lega­lább négy témakört sikeresen megfejtettek. Mellékelten közöljük a második témakör kérdéseinek helyes megfejtését, amelyek a következők: 1. Jana Mrázková. 2. Bubník, Vlach, Golonka, Starší, Dzurilla, Tikal, Mikuláš, Vanék, Černý, stb. 3. Második kongresszus. 4. Brazília, Spanyolország, Mexikó. 3. Éva Bosáková 6. 1960. 7. Roman testvérpár. 8. Boston. 9. Bérezik Zoltán. 10. Brazília. 11. Jurij Vlaszov. 12. Kézilabda. A helyes megfejtők között sorsolás útján a következő díjakat osztjuk ki: 1. díj: Kétszemélyes sátor, nyerte Parma Pál, Sloven­ské Lodenice, Komárom. 2. díj: Légpuska, nyerte Papp László, Érsekújvár, Holubičia 15 3. díj: Sportzsák, nyerte Boócz Ferenc. Galánta, Stali­nova 520. 4. díj: Röplabda, nyerte Kovács Lajosné, Nagykapos PTŠ. 5. díj: Asztalitenisz-felszerelés, nyerte Homolya Ká­roly, SPTŠ, Ipolyság. Versenyünk további megfejtéséhez sok sikert kívá- j nunk és egyben figyelmeztetünk mindenkit hogy a most i elkezdett témakör kérdéseinek megfejtését, amely a történelemmel van kapcsolatban, csak az utolsó, vagyis a 12. kérdés leközlése után küldjék be szerkesztőségünk I címére: Oj Ifjúság, Bratislava Pražská 9. A részletekben beküldött megfejtéseket nem vesszük fi9yelembe' Szerkesztőség 1. A Szlovák Nemzeti Felkelés központját látjuk ezen a képen. Melyik ez a város? imimi 2. A Magyar Tanácsköztársaság egyik hatásos plakátját láthatjuk a fenti képen. Mikor alakult meg a Magyar Tanácsköztársaság és hány hónapig állt fenn? Eltaláltam? Megismertem? A CSEMADOK Vili. Országos Közgyűlése • A küldöttek viharos tapssal fogadták Karol Bacílek elvtársat a CSKP Központi Bizottsága politikai irodájának tagját, a SZLKP KB első titkárát • Közel 500 küldött tárgyalta meg az elmúlt három év munkáját • Több magyar diákot a főiskolákra • A CSISZ és a CSEMADOK együttműködéséért • Két nap, április 14. és 15.-én tárgyaltak a bratislavai Kultú­ra és Pihenés Parkjában a kul­túra fáklyavívői. A járási kon­ferenciákon megválasztott kül­döttek jöttek el, hogy értékel­jék a kulturális népnevelői munkát, amelyet a VII. orszá­gos közgyűlés óta végeztek. A csehszlovák állami him­nusz elhangzása után Lőrincz Gyula, a Csemadok Központi Bizottságának elnöke megnyi­totta a kétnapos értekezletet. Megnyitó beszédében hangsú­lyozta: „A csehszlovákiai ma­gyar dolgozók politikai és kul­turális téren nagy fejlődésről, megfontoltságról és érettség­ről tettek tanúbizonyságot. Ma már tudjuk, hogy szervezetünk hivatása mind társadalmi szer­vezeté, mint kultúregyesületé elsősorban az, hogy pártunk irányítása mellett segítsen a csehszlovákiai magyar dolgo­zók között a népművelés terén a kulturális színvonal emelé­sében, a kultúrforradalom vég­rehajtásában, a proletár nem­zetköziség eszméinek elmélyí­tésében és a csehszlovák szo­cialista hazafiságra nevelés­ben.“ Hazánk lakosságának tel­jes egyenjogúságáról Lőrincz elvtárs kijelentette: „Ma már természetes és ez nem kis do­log —, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók mind a köte­lességekből mind a javakból egyformán kiveszik részüket. Nem akarja és nem is zárhatja ki a csehszlovákiai magyarokat sem a kötelességteljesítésből, sem a javak élvezetéből senki sem. Ezt a szocialista alkot­mány biztosítja, ez pártunk győzelme. A megnyitó után dr. Szabó Rezső, a Csemadok vezető tit­kára lépett mikrofonhoz és megtartotta a Központi Bizott­ság beszámolóját. A főbeszá­molóban értékelte azokat az eredményeket, amelyeket a 55 ezer tagot számláló kulturális Csetényi László Keselylábú csikókorom Ezerkilencszázötvennyolcbán a Fiatal szlovákiai magyar köl­tők antológiájában nyolc fiatal debütált. Közülük elsőnek Cse­­lényi László jelentkezik önálló verseskötettel, amely Keselylá­bú csikókorom címen ez év elején jelent meg a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó gon­dozásában. Cselényi az első a nyolc kö­zül, de ennek nem tanúsítha­tunk különösebb jelentőséget, mert bár igaz, hogy az említet­tek közül Cselényi egyike a legtermékenyebbeknek, bizony már a többi is (Fecsó, Gyüre, Kulcsár, Nagy Lajos, Petrik, Simkó, Tőzsér), mind önálló kötetre érett. Líránk az utóbbi két-három évben örvendetesen gyarapo­dott mind számbelileg, mind pedig színekben, tartalomban, s ez nemkevésbé a fiatalok és természetesen Cselényi László érdeme is. Cselényi neve ma már jól ismert az olvasók kö­rében. Versei különös formá­jukkal, terjengős soraikkal, túlzsúfolt kép- jelző és hason­lat áradatukkal hamar felfi­gyeltettek írójukra, s ellenzék­be állították a többi költővel. Igaz az, hogy fiatalos lendülete sokszor túl áradóvá, gondolat­­menetében tekervényessé teszi költeményeit, de egyöntetűen nem lehet tagadni ezek fokozó jellegét, hatását, röviden: szükségességét. Van úgy, hogy egy-egy versét, sorait többszer kell átolvasni, hogy a hangulat, az érzelem és sejtés után az ember teljes és pontos képet tömegszervezet elért az elmúlt három év alatt. Az elmúlt években 3600 kulturális fellé­pést valamint előadást tartott a Csemadok, egész sor iskolá­zást és szemináriumot rende­zett. Ma közel 700 kultúrcso­­portja van a Csemadoknak. 364 színjátszó együttese működik. Eredményes munkát végeztek az érdekkörök valamint a kü­lönböző tanfolyamok. A beszá­moló hangsúlyozta, hogy a Cse­madok mindig közösen kívánja megoldani a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságával a ma­gyar nemzetiségű ifjúság kér­déseit. A Csemadok-csoportok a múltban aktívan bekapcso­lódtak az Ifjúsági Alkotóverse­nyekbe. A Csemadok alkalma­zottai, valamint aktivistái igye­kezzenek, hogy ezt a közös munkát még jobban elmélyít­sék. A központi bizottság meg­állapította, hogy az énekkarok szervezésében hiányosságok mutatkoznak. Igaz, hogy az 1961-es évben a Csemadok Központi Bizottsága megren­dezte az első Országos Ének­kari Fesztivált, de ezen kevés felnőtt énekkar vett részt. A táncmozgalom terén sokkal hathatósabb eredményt értünk el. Ma már 164 tánccsoport működik és négy műkedvelő népi együttes. A táncosok szá­ma 2536. Az előadó ezek után foglalkozott a szervezeti élet­tel. A délutáni értekezleten a közgyűlés küldöttei viharos tapssal fogadták Karol Bacíle­­ket, a CSKP politikai irodájá­nak tagját, SZLKP KB első tit­kárát. Bacílek elvtárs felszóla­lásában foglalkozott a nemzeti­ségi problémák marxista-leni­nista szellemű megoldásával, a kultúra nemzeti formájának fejlesztésével, a proletár és a szocialista nemzetköziség el­veivel, valamint az ifjúság ne­velésével. „Pártunk nagy gondot fordít az új nemzedék, az iskolaköte­les fiatalság nevelésére. A marxizmus-leninizmus szelle­mében azt valljuk, hogy az em­beri kultúra eredményeit és gyümölcseit minden ember anyanyelvén sajátíthatja el a legjobban. Nálunk ez az elv érvényesül minden alapfokú és középiskolában is. Ugyanakkor — mint már említettem — az a meggyőződésünk, hogy a szlovák nyelv tanítása a ma­gyar iskolákban a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiségű állampol­gárok legsajátabb érdeke. Ez­által a magyar tannyelvű isko­lák tanulói 8-12 esztendő fo­lyamán elsajátíthatják a szlo­vák nyelvet. Ezek a diákok nyelvi nehézségek nélkül foly­tathatják tanulmányaikat köz­társaságunk bármely főiskolá­ján. A magyar nemzetiségű lakos­ság között végzett munkáról szóló párthatározat a jelenben és a jövőben egyaránt fontos szerepet játszik abban, hogy megteremtsük a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a magyar nemzetiségű dolgozók élete sokoldalú fejlődésének előfeltételeit. Bacílek elvtárs hozzászólása után folytatódott a vita. Na­gyon sok küldött foglalkozott a falu kulturális életének to­vábbfejlesztésével. * * * Vasárnap a küldöttek elbú­csúztak Bratislavától. Még az állomáson találkoztam utoljára velük. Könyv volt a hónuk alatt, vagy öt-hat kötetnyi, amit ajándékba kaptak. Köny­vet vittek magukkal és még valamit; a nyolcadik országos közgyűlés határozatát, száraz papírra vetett betűket, amely betűk mögött a kétnapos érte­kezlet legfontosabb és legfőbb gondolatai rejlenek. Bodrogköz, Gömör és Csalló­köz küldöttei emelték fel ke­züket és tapsoltak a határozat előterjesztésénél. Ők a Csema­dok tagságával együtt lesznek majd életrekeltői a jóváhagyott határozati pontoknak, hogy a népnevelői munkával egyre gazdagabbá tegyék életünket. (esi) S mégis élni, égni kell,,, kapjon, olyat, mint amilyet a költőnek volt szándékában az olvasó felé közvetíteni. Cselé­nyi költészetében azonban nemcsak a jelzők, képek és hasonlatok vannak túlsúlyban, de ami fontosabb, versei gaz­dagok gondolatokban és érzel­mekben. Költészetének igazi értékét tulajdonképpen a költő és költemények gondolat- és érzésvilágában kell keresnünk. S mi az, ami betölti az ifjú­ság gondolat- és érzés világát? Nem tagadhatjuk, hogy első­sorban a szerelem és a tulaj­donképpeni világ felfedezése, megismerése, benne, vele szemben való állásfoglalás, résztvállalás, elhelyezkedés. Cselényi László verseskötetét három, illetve négy részre ta­golja, ezek a: Próbaszüret, Mindennapi zsoltár, Hidak sor­sa és a Nap-ének. A részekről nem állítható, hogy homogén egységet alkotnának, mert a fentebb említett gondolatvilág végighúzódik az egész köteten. A kötet a költőt fejlődésében mutatja be és az első versek aránylag ügyesen érzékeltetik az ifjú költő célkeresését, ví­vódását és célkitűzését. A férfiváérés, a változás Cse­­lényit is közvetlenül érinti és verseiből kitapintható a vidék­ről nagyvárosba szakadt em­ber vívódása. A gyermekkor és ifjúkor emlékei újra meg újra az otthont, a hazai tájat vará­zsolják eléje. Gömör, szülő­földje és a falu szeretető ki­tűnik nem egy verséből (Föl­dem, Szerelem, szerelem): Csikorgó ajtók nyilának, párás muskátlis ablakok, a rádióban szól a dzsessz, kutya vonít mögöttem, Tornaija, édes városom, megjött a tékozló fiú,... (Kárhozott nemzedék) Cselényi tiszta, tőrőlmetszett lírikus, akit az indulat, gondo­latokkal, vágyakkal és érzelem­mel telített lelki világa majd szét vet. Ösztönös költő, akit érzelmei irányítanak, ha oly­kor buktatókon is keresztül, de jó szándékkal, meggyőződéssel igazában. Nyilván csak így ma­gyarázhatók versei amelyeket gyakran terjedelmes versso­rokra épít, olykor szinte natu­ralista jelzőkkel és képekkel halmozva. A kötet első felét túlnyomó részben a szerelmMíra képezi. A költőnek fáj a magány, sze­­retetre, szerelemre vágyik. Szerelmét mintha egyidőben meg is találta volna Ancsi sze­mélyében, akinek emlékét szá­mos szép vers őrzi Persze in­kább csak emlékét, mert a ver­sek többnyire (Május, Csalló­köz virága) azután már egy el­pártolt hűtlen kedveshez szól­nak. Két szerelmes versét kell még itt kiemelni, az Anna és a Szerelem, szerelem címűeket. Az előbbi Juhász Gyula leg­szebb Anna-verseire emlékez­tetve tömören, nagyszerű ha­sonlatokkal adja vissza a sze­relmesnek szárnyaló képzele­tét, aki a csillagok fényében, a réten nyíló virágokban, a hó­virágban, a liánban szerelmét, Annát látja. — ... Ez itt a híd, meséltem már, tudod, ahol bújócskáztunk mint gyermekek, akkor te még nem voltál sehol, hogyis van ez, mit tennék nélküled, mily tájak bozótos rejtekén bolyongnék utánad­­szomjasan, — s te is, ki tudja, hol űznéd a fényt, kicsi fecském, árván, mint oly sokan ... (Szerelem, szerelem) A költő igazi értéket akkor ad tulajdonképpen amikor sa­ját élményét, összhangba tudja hozni a közösség élményével, saját gondolatait közösségi szintre tudja emelni Cselényi­­nek ez ebben az esetben is si­került. mint már többször egyéb költeményeiben. Szerel­mi lírája olykor hordozója egyéb közösségi gondolatnak és problémának is. Ilyen például a Virág Anna című verse, amely a rossz útra tért lányok prob­lémájával foglalkozik, különös formát használva, ahol a hosz­­szú tizenhatos a népies hatszó­­tagos verssorokkal váltakozik. A líra: önkifejezés. A lírikus önmagát adja, a körülötte levő világ által sugalt érzelmeket önti szavakba, versbe. Korunk égető problémája a háború meggátolása, s a béke megtar­tása és megvédése. Sokszor hallani oly véleményt, hogy az ifjúság, úgy tűnik, közömbös ezek iránt, ami csak általános nézet lehet s nem felel meg a valóságnak. Íme Cselényi is, akinek költői fantáziája ma­gasröptű, hasonlatai gyakran a csillagokig érnek, s amint a címadó versében írja — e föld­del én be nem érem —, mégis nagyon a földön és a jelenben él. Látja a valóságot, s a világ békéjét fenyegető háborús ve­szélyt a legmegrázóbban szó­laltatja meg. Nyugtalanítja őt a fasizmusnak egykori és mai háborús pusztításai, amely olyan emlékeket hagyott hátra, mint Buchenwald Auschwitz és Terezin. A költő ezeket megis­merve egyik legszenvedélye­sebb versét írja jneg: ... Mel­lemből mint öklendező részeg torkából a véres húscafatok, úgy buknak fel ezek a síró ájuldoző szavak a didergő nap­világra (Fekete vér zubog az éjszakában) Fekete gyöngy ra­gyog az éhes fogyó napvilágon (Fekete láng lobog a hűvös eszmét perzselő szikkadt te­metőben) Karcsú oszlopok: tündöklő jégdarabok (Ki érti meg az iszonyatos múltat) Ki érti meg a didergő jövendőt (Fekete vér) Cselényi problémája az ifjú­ság problémája! Cselényit és vele együtt az ifjúságot nyug­talanítja a kor háborús veszé­lye, az atom amely felelőtlen kezekben az emberiség számá­ra végzetes lehet1 —...Sze­gény fejünk felett keselyűk — a vadon, (s kigyúl a vér: mi lesz, mi lesz ha az atom) fel­lobban csakugyan? Fuldokol majd a Föld (elkopik mind a szín, sárga lesz mint a zöld ... (Nap-ének 3 rész.) Beszélni kellett volna a kötet versformáiról is, amelyek gyakran a szabadvers felé haj­lanak, sok különféle versfor­mát is használ, amelyek arány­lag jól Párosulnak a vers tar­talmává' is Olykor azonban nem ártana több önfegyelem mind formai, mind logikai szempontból Végül csak annyit, hogy iga­zán örülünk e kötetnek, kül­alakja, kivitelezése is dicsére­tet érdemel s hogy ugyanolyan érdeklődéssel várjuk a többf fiatal költő önálló versesköte­tét is. TANKÖ LÄSZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents