Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-04-17 / 16. szám
3. Hogy hívják azt a hajót, amelyről 1917-ben elindították az utolsó ostromot a Téli Palota ellen? Felhívás a versenyzőkhöz Kedves Olvasók! Lapunk mai számában közöljük a Megismertem, Tudtam, Eltaláltam című versenyünk harmadik fordulójának első kérdéseit. Amint már arról hírt adtunk az Oj Ifjúság hasábjain, a versenyt minden témakör lezárása után kiértékeljük és a megfejtők között díjakat sorsolunk ki. Felhívjuk a versenyzők figyelmét, akik az előző témakörök megfejtésébe bekapcsolódtak, folytassák a versenyt, mivel a végső kiértékelésben azok vehetnek részt, akik legalább négy témakört sikeresen megfejtettek. Mellékelten közöljük a második témakör kérdéseinek helyes megfejtését, amelyek a következők: 1. Jana Mrázková. 2. Bubník, Vlach, Golonka, Starší, Dzurilla, Tikal, Mikuláš, Vanék, Černý, stb. 3. Második kongresszus. 4. Brazília, Spanyolország, Mexikó. 3. Éva Bosáková 6. 1960. 7. Roman testvérpár. 8. Boston. 9. Bérezik Zoltán. 10. Brazília. 11. Jurij Vlaszov. 12. Kézilabda. A helyes megfejtők között sorsolás útján a következő díjakat osztjuk ki: 1. díj: Kétszemélyes sátor, nyerte Parma Pál, Slovenské Lodenice, Komárom. 2. díj: Légpuska, nyerte Papp László, Érsekújvár, Holubičia 15 3. díj: Sportzsák, nyerte Boócz Ferenc. Galánta, Stalinova 520. 4. díj: Röplabda, nyerte Kovács Lajosné, Nagykapos PTŠ. 5. díj: Asztalitenisz-felszerelés, nyerte Homolya Károly, SPTŠ, Ipolyság. Versenyünk további megfejtéséhez sok sikert kívá- j nunk és egyben figyelmeztetünk mindenkit hogy a most i elkezdett témakör kérdéseinek megfejtését, amely a történelemmel van kapcsolatban, csak az utolsó, vagyis a 12. kérdés leközlése után küldjék be szerkesztőségünk I címére: Oj Ifjúság, Bratislava Pražská 9. A részletekben beküldött megfejtéseket nem vesszük fi9yelembe' Szerkesztőség 1. A Szlovák Nemzeti Felkelés központját látjuk ezen a képen. Melyik ez a város? imimi 2. A Magyar Tanácsköztársaság egyik hatásos plakátját láthatjuk a fenti képen. Mikor alakult meg a Magyar Tanácsköztársaság és hány hónapig állt fenn? Eltaláltam? Megismertem? A CSEMADOK Vili. Országos Közgyűlése • A küldöttek viharos tapssal fogadták Karol Bacílek elvtársat a CSKP Központi Bizottsága politikai irodájának tagját, a SZLKP KB első titkárát • Közel 500 küldött tárgyalta meg az elmúlt három év munkáját • Több magyar diákot a főiskolákra • A CSISZ és a CSEMADOK együttműködéséért • Két nap, április 14. és 15.-én tárgyaltak a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában a kultúra fáklyavívői. A járási konferenciákon megválasztott küldöttek jöttek el, hogy értékeljék a kulturális népnevelői munkát, amelyet a VII. országos közgyűlés óta végeztek. A csehszlovák állami himnusz elhangzása után Lőrincz Gyula, a Csemadok Központi Bizottságának elnöke megnyitotta a kétnapos értekezletet. Megnyitó beszédében hangsúlyozta: „A csehszlovákiai magyar dolgozók politikai és kulturális téren nagy fejlődésről, megfontoltságról és érettségről tettek tanúbizonyságot. Ma már tudjuk, hogy szervezetünk hivatása mind társadalmi szervezeté, mint kultúregyesületé elsősorban az, hogy pártunk irányítása mellett segítsen a csehszlovákiai magyar dolgozók között a népművelés terén a kulturális színvonal emelésében, a kultúrforradalom végrehajtásában, a proletár nemzetköziség eszméinek elmélyítésében és a csehszlovák szocialista hazafiságra nevelésben.“ Hazánk lakosságának teljes egyenjogúságáról Lőrincz elvtárs kijelentette: „Ma már természetes és ez nem kis dolog —, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók mind a kötelességekből mind a javakból egyformán kiveszik részüket. Nem akarja és nem is zárhatja ki a csehszlovákiai magyarokat sem a kötelességteljesítésből, sem a javak élvezetéből senki sem. Ezt a szocialista alkotmány biztosítja, ez pártunk győzelme. A megnyitó után dr. Szabó Rezső, a Csemadok vezető titkára lépett mikrofonhoz és megtartotta a Központi Bizottság beszámolóját. A főbeszámolóban értékelte azokat az eredményeket, amelyeket a 55 ezer tagot számláló kulturális Csetényi László Keselylábú csikókorom Ezerkilencszázötvennyolcbán a Fiatal szlovákiai magyar költők antológiájában nyolc fiatal debütált. Közülük elsőnek Cselényi László jelentkezik önálló verseskötettel, amely Keselylábú csikókorom címen ez év elején jelent meg a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában. Cselényi az első a nyolc közül, de ennek nem tanúsíthatunk különösebb jelentőséget, mert bár igaz, hogy az említettek közül Cselényi egyike a legtermékenyebbeknek, bizony már a többi is (Fecsó, Gyüre, Kulcsár, Nagy Lajos, Petrik, Simkó, Tőzsér), mind önálló kötetre érett. Líránk az utóbbi két-három évben örvendetesen gyarapodott mind számbelileg, mind pedig színekben, tartalomban, s ez nemkevésbé a fiatalok és természetesen Cselényi László érdeme is. Cselényi neve ma már jól ismert az olvasók körében. Versei különös formájukkal, terjengős soraikkal, túlzsúfolt kép- jelző és hasonlat áradatukkal hamar felfigyeltettek írójukra, s ellenzékbe állították a többi költővel. Igaz az, hogy fiatalos lendülete sokszor túl áradóvá, gondolatmenetében tekervényessé teszi költeményeit, de egyöntetűen nem lehet tagadni ezek fokozó jellegét, hatását, röviden: szükségességét. Van úgy, hogy egy-egy versét, sorait többszer kell átolvasni, hogy a hangulat, az érzelem és sejtés után az ember teljes és pontos képet tömegszervezet elért az elmúlt három év alatt. Az elmúlt években 3600 kulturális fellépést valamint előadást tartott a Csemadok, egész sor iskolázást és szemináriumot rendezett. Ma közel 700 kultúrcsoportja van a Csemadoknak. 364 színjátszó együttese működik. Eredményes munkát végeztek az érdekkörök valamint a különböző tanfolyamok. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a Csemadok mindig közösen kívánja megoldani a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságával a magyar nemzetiségű ifjúság kérdéseit. A Csemadok-csoportok a múltban aktívan bekapcsolódtak az Ifjúsági Alkotóversenyekbe. A Csemadok alkalmazottai, valamint aktivistái igyekezzenek, hogy ezt a közös munkát még jobban elmélyítsék. A központi bizottság megállapította, hogy az énekkarok szervezésében hiányosságok mutatkoznak. Igaz, hogy az 1961-es évben a Csemadok Központi Bizottsága megrendezte az első Országos Énekkari Fesztivált, de ezen kevés felnőtt énekkar vett részt. A táncmozgalom terén sokkal hathatósabb eredményt értünk el. Ma már 164 tánccsoport működik és négy műkedvelő népi együttes. A táncosok száma 2536. Az előadó ezek után foglalkozott a szervezeti élettel. A délutáni értekezleten a közgyűlés küldöttei viharos tapssal fogadták Karol Bacíleket, a CSKP politikai irodájának tagját, SZLKP KB első titkárát. Bacílek elvtárs felszólalásában foglalkozott a nemzetiségi problémák marxista-leninista szellemű megoldásával, a kultúra nemzeti formájának fejlesztésével, a proletár és a szocialista nemzetköziség elveivel, valamint az ifjúság nevelésével. „Pártunk nagy gondot fordít az új nemzedék, az iskolaköteles fiatalság nevelésére. A marxizmus-leninizmus szellemében azt valljuk, hogy az emberi kultúra eredményeit és gyümölcseit minden ember anyanyelvén sajátíthatja el a legjobban. Nálunk ez az elv érvényesül minden alapfokú és középiskolában is. Ugyanakkor — mint már említettem — az a meggyőződésünk, hogy a szlovák nyelv tanítása a magyar iskolákban a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiségű állampolgárok legsajátabb érdeke. Ezáltal a magyar tannyelvű iskolák tanulói 8-12 esztendő folyamán elsajátíthatják a szlovák nyelvet. Ezek a diákok nyelvi nehézségek nélkül folytathatják tanulmányaikat köztársaságunk bármely főiskoláján. A magyar nemzetiségű lakosság között végzett munkáról szóló párthatározat a jelenben és a jövőben egyaránt fontos szerepet játszik abban, hogy megteremtsük a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a magyar nemzetiségű dolgozók élete sokoldalú fejlődésének előfeltételeit. Bacílek elvtárs hozzászólása után folytatódott a vita. Nagyon sok küldött foglalkozott a falu kulturális életének továbbfejlesztésével. * * * Vasárnap a küldöttek elbúcsúztak Bratislavától. Még az állomáson találkoztam utoljára velük. Könyv volt a hónuk alatt, vagy öt-hat kötetnyi, amit ajándékba kaptak. Könyvet vittek magukkal és még valamit; a nyolcadik országos közgyűlés határozatát, száraz papírra vetett betűket, amely betűk mögött a kétnapos értekezlet legfontosabb és legfőbb gondolatai rejlenek. Bodrogköz, Gömör és Csallóköz küldöttei emelték fel kezüket és tapsoltak a határozat előterjesztésénél. Ők a Csemadok tagságával együtt lesznek majd életrekeltői a jóváhagyott határozati pontoknak, hogy a népnevelői munkával egyre gazdagabbá tegyék életünket. (esi) S mégis élni, égni kell,,, kapjon, olyat, mint amilyet a költőnek volt szándékában az olvasó felé közvetíteni. Cselényi költészetében azonban nemcsak a jelzők, képek és hasonlatok vannak túlsúlyban, de ami fontosabb, versei gazdagok gondolatokban és érzelmekben. Költészetének igazi értékét tulajdonképpen a költő és költemények gondolat- és érzésvilágában kell keresnünk. S mi az, ami betölti az ifjúság gondolat- és érzés világát? Nem tagadhatjuk, hogy elsősorban a szerelem és a tulajdonképpeni világ felfedezése, megismerése, benne, vele szemben való állásfoglalás, résztvállalás, elhelyezkedés. Cselényi László verseskötetét három, illetve négy részre tagolja, ezek a: Próbaszüret, Mindennapi zsoltár, Hidak sorsa és a Nap-ének. A részekről nem állítható, hogy homogén egységet alkotnának, mert a fentebb említett gondolatvilág végighúzódik az egész köteten. A kötet a költőt fejlődésében mutatja be és az első versek aránylag ügyesen érzékeltetik az ifjú költő célkeresését, vívódását és célkitűzését. A férfiváérés, a változás Cselényit is közvetlenül érinti és verseiből kitapintható a vidékről nagyvárosba szakadt ember vívódása. A gyermekkor és ifjúkor emlékei újra meg újra az otthont, a hazai tájat varázsolják eléje. Gömör, szülőföldje és a falu szeretető kitűnik nem egy verséből (Földem, Szerelem, szerelem): Csikorgó ajtók nyilának, párás muskátlis ablakok, a rádióban szól a dzsessz, kutya vonít mögöttem, Tornaija, édes városom, megjött a tékozló fiú,... (Kárhozott nemzedék) Cselényi tiszta, tőrőlmetszett lírikus, akit az indulat, gondolatokkal, vágyakkal és érzelemmel telített lelki világa majd szét vet. Ösztönös költő, akit érzelmei irányítanak, ha olykor buktatókon is keresztül, de jó szándékkal, meggyőződéssel igazában. Nyilván csak így magyarázhatók versei amelyeket gyakran terjedelmes verssorokra épít, olykor szinte naturalista jelzőkkel és képekkel halmozva. A kötet első felét túlnyomó részben a szerelmMíra képezi. A költőnek fáj a magány, szeretetre, szerelemre vágyik. Szerelmét mintha egyidőben meg is találta volna Ancsi személyében, akinek emlékét számos szép vers őrzi Persze inkább csak emlékét, mert a versek többnyire (Május, Csallóköz virága) azután már egy elpártolt hűtlen kedveshez szólnak. Két szerelmes versét kell még itt kiemelni, az Anna és a Szerelem, szerelem címűeket. Az előbbi Juhász Gyula legszebb Anna-verseire emlékeztetve tömören, nagyszerű hasonlatokkal adja vissza a szerelmesnek szárnyaló képzeletét, aki a csillagok fényében, a réten nyíló virágokban, a hóvirágban, a liánban szerelmét, Annát látja. — ... Ez itt a híd, meséltem már, tudod, ahol bújócskáztunk mint gyermekek, akkor te még nem voltál sehol, hogyis van ez, mit tennék nélküled, mily tájak bozótos rejtekén bolyongnék utánadszomjasan, — s te is, ki tudja, hol űznéd a fényt, kicsi fecském, árván, mint oly sokan ... (Szerelem, szerelem) A költő igazi értéket akkor ad tulajdonképpen amikor saját élményét, összhangba tudja hozni a közösség élményével, saját gondolatait közösségi szintre tudja emelni Cselényinek ez ebben az esetben is sikerült. mint már többször egyéb költeményeiben. Szerelmi lírája olykor hordozója egyéb közösségi gondolatnak és problémának is. Ilyen például a Virág Anna című verse, amely a rossz útra tért lányok problémájával foglalkozik, különös formát használva, ahol a hoszszú tizenhatos a népies hatszótagos verssorokkal váltakozik. A líra: önkifejezés. A lírikus önmagát adja, a körülötte levő világ által sugalt érzelmeket önti szavakba, versbe. Korunk égető problémája a háború meggátolása, s a béke megtartása és megvédése. Sokszor hallani oly véleményt, hogy az ifjúság, úgy tűnik, közömbös ezek iránt, ami csak általános nézet lehet s nem felel meg a valóságnak. Íme Cselényi is, akinek költői fantáziája magasröptű, hasonlatai gyakran a csillagokig érnek, s amint a címadó versében írja — e földdel én be nem érem —, mégis nagyon a földön és a jelenben él. Látja a valóságot, s a világ békéjét fenyegető háborús veszélyt a legmegrázóbban szólaltatja meg. Nyugtalanítja őt a fasizmusnak egykori és mai háborús pusztításai, amely olyan emlékeket hagyott hátra, mint Buchenwald Auschwitz és Terezin. A költő ezeket megismerve egyik legszenvedélyesebb versét írja jneg: ... Mellemből mint öklendező részeg torkából a véres húscafatok, úgy buknak fel ezek a síró ájuldoző szavak a didergő napvilágra (Fekete vér zubog az éjszakában) Fekete gyöngy ragyog az éhes fogyó napvilágon (Fekete láng lobog a hűvös eszmét perzselő szikkadt temetőben) Karcsú oszlopok: tündöklő jégdarabok (Ki érti meg az iszonyatos múltat) Ki érti meg a didergő jövendőt (Fekete vér) Cselényi problémája az ifjúság problémája! Cselényit és vele együtt az ifjúságot nyugtalanítja a kor háborús veszélye, az atom amely felelőtlen kezekben az emberiség számára végzetes lehet1 —...Szegény fejünk felett keselyűk — a vadon, (s kigyúl a vér: mi lesz, mi lesz ha az atom) fellobban csakugyan? Fuldokol majd a Föld (elkopik mind a szín, sárga lesz mint a zöld ... (Nap-ének 3 rész.) Beszélni kellett volna a kötet versformáiról is, amelyek gyakran a szabadvers felé hajlanak, sok különféle versformát is használ, amelyek aránylag jól Párosulnak a vers tartalmává' is Olykor azonban nem ártana több önfegyelem mind formai, mind logikai szempontból Végül csak annyit, hogy igazán örülünk e kötetnek, külalakja, kivitelezése is dicséretet érdemel s hogy ugyanolyan érdeklődéssel várjuk a többf fiatal költő önálló verseskötetét is. TANKÖ LÄSZLÖ
