Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-17 / 16. szám

IFJÚSÁGI ÉPÍTKEZÉSSÉ VÄLT AZ „CJ“ NYITRAI MEZŐGAZDASÄGI FŐISKOLA... XII. pártkongresszus tiszteletére MÁJUSBAN MEGNYÍLIK A FEDETT USZODA ŕ Annak idején,, amikor az első nyitrai felhőkarcoló, a tízeme­letes mezőgazdasági főiskolai internátus épült, sokan jártak ki a folyópartra, hogy gyönyör­ködjenek az épülő új Nyitrá­­ban, Hogyan válik Szlovákia legrégibb városa hazánk egyik legmodernebb városává. Ma hasonló a jelenség, mert a fel­hőkarcoló tövében, annak foly­tatásaként egyre nagyobb mé­retekben épül az új „egyetemi város“, ahogy az épülő új főis­kola objektumait népiesen ne­vezni szokták. A folyó túlsó partján három új nagy tégla­vörös épület integet a tavaszi szélnek, lenn pedig a vörös téglák garmada igazolja, hogy ez csak egy része, a hatalmas, vagy 100 milliós költségvetésű építkezésnek. Bekopogtattunk a rektor, dr. Špaldon Emil ajtaján, a rektor azonban Brnoban gyógykezel­teti magát, csak Mészáros elv­társnő adott útbaigazítást. Ing. Anton Grom prorektor utasítá­sa folytán aztán csakhamar ott ültünk a régi bíróság épületé­ben dr. Vladimir Trávniček, az építkezési osztály vezetőjének irodájában, mert dr. M. Torda az építkezéssel megbízott pro­rektor éppen házon kívül volt. — Dolgozóink mindenütt örömmel fogadták a hírt, hogy márciustól az „új“ mezőgazda­­sági főiskola ifjúsági építke­zéssé vált — kezdtük meg a beszélgetést — épp ezért szeretnénk több részletet is megtudni. © A feledi állami gazda­ságon dolgozó CSISZ-tagok 6000 koronát küldtek a Szo­lidaritás Alapra és azzal a felhívással fordultak a ri­maszombat! járás CSISZ- szervezeteihez, nyújtsanak segítséget és minél több ázsiai, afrikai és délameri­kai fiatalok számára tegyék lehetővé, hogy részt vegye­nek a VIII.. VTT-en. A felhí­vásra a Középszlovákiai Konzervüzem, a likieri Ve­gyészeti Üzem és más üze­mek fiatal dolgozói vála­szoltak. Példaadó kezdemé­nyezést mutatnak a čerča­­nyi mezőgazdasági tanuló­otthon CSISZ-tagjai, akik a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy iskolájuk építésénél 512 bri­gádórát dolgoznak és kere­setükből ezer koronát át­utalnak a Szolidaritás Alap­ba. — Igen — mondotta dr. Vla­dimír Trávniček elvtárs — az építkezés március 17-től kezd­ve vált ifjúsági építkezéssé, mert ezen a napon határozták el ezt a főiskola és a nyitrai Magasépítkezési Vállalat ifjú­sági szervezetei. A CSISZ zász­ló az építkezés felett annyit jelent, hogy a munkát 60 •tó­ban már a fiatalok végzik, melynek keretében a főiskolai ifjúság annyi brigádmunkát nyújt, amennyit az építkezés megkövetel. Az ifjúsági szervek nagysze­már dolgoznak is az építkezé­sen. Vannak nehézségek is? — tettük fel a befejező kérdést és dr. Trávniček készséggel vála­szolt: Az új mezőgazdasági fő­iskola, mely 1963-ban készül el teljesen, Közép-Európa legmo­dernebb hasonló objektuma lesz. A központi pavilon — mu­tatott a falon fekvő térképre — a tervek szerint a rektorátust, a dekanátust és az elméleti katedrákat foglalja magában. Lesz külön laboratóriuma a rá­­dioizotópiának is. Ilyen gigan-Dolgoznak a főiskolások rű kezdeményezése máris len­dületet jelentett. Nyomában értékes kötelezettségvállaláso­kat könyvelhettünk el a XII. pártkongresszus tiszteletére. A főiskola és a Magasépítkezési Vállalat dolgozói kötelezték magukat, hogy a testnevelési objektumot — beleértve ter­mészetesen az első nyitrai fe­dett uszoda vagy 25x13 méte­res medencéjét is — már má­jusban befejezik. Ugyancsak éppen e szocialista kötelezett­ségvállalás folytán nyer szint­úgy májusban befejezést a technológiai és a mechanizá­­ciós pavilon is. Gyors tempóban kerül tető alá a gazdasági épü­letek részlege, és a kötelezett­ségvállalás biztosítja a már kollaudált épülethibák gyors és minőségi eltávolítását. A köte­lezettségvállalásban a főiskolai ifjúság kötelezte magát a min­denkor szükséges brigádmunka teljesítésére és főiskolásaink tikus építkezés nem folyhat le nehézségek nélkül. Mutatkoz­tak nehézségek az idei tervtel­jesítés körül is. Az ifjúsági építkezés és a nyomába lépő kötelezettségvállalás azonban nagy lendületet jelentett. Az ifjúság valóban szívügyévé tet­te a mezőgazdasági főiskola felépítését, ŕ Bekopogtattunk még a mező­­gazdasági főiskola üzemi új­ságjának, a Poľnohospodár első emeleti helyiségébe és feltet­tünk még egy kérdést Vlado Markovié szerkesztőnek 'is: Igen, kinn jártunk az építkezé­sen, és legfrissebb számunkban majd két oldalon számoltunk be az ifjúsági építkezésről. A nyitraiaik pedig, akik most, a tavaszi napokban újból kijár­nak a folyó partra, örömmel látják, hogy az „egyetemi vá­ros“ napról napra jobban válik élő valósággá. Mártonvölgyi László Tavaszt mutat a naptár, de amint felfelé kaptattunk a persei EFSZ telépéhez ve­zető úton, a jeges szél olyan kitartóan csapdosta arcun­kat és cibálta kabátunk szárnyát, mintha fizetést kapott volna érte. Hideg az idő, de azért mégis tavasz van. Jelzi ezt a telep körüli sürgés-forgás, a traktorok dohogása, az emberek kedve, hangulata. Az időjárás nem győzhet az ember akarata felett. Lám, az alig 18 éves Pivka Béla, a szövetkezet fiatal trakto­rosa is addig tapossa a gáz­pedált, addig forgatja a kormánykereket, ameddig oda nem kormányozza gépét az istálló végénél púposodó trágyahalomhoz. Pedig nem könnyű feladat ez, hiszen a feneketlen sár szinte bék­lyóba veri a Zetor 25-ös traktor kerekeit. De a fiú erősebb, mint a sár, akarata győzedelmeskedik. S mikor megfelelő helyen tudja a pótkocsit, megnyugodva mászik ki a kormánykerék mellől. A többi a trágyara­­kók feladata ... Göndörhajú. szőke fiú Pivka Béla. Már éppen azt akartam kérdezni, hogyan cseppent meg a szövetke­zetben, amikor beszélni kezd. . — Tulajdonképpen kita­nult kőműves vagyok és már dolgoztam is a szakmá­ban, — mondja, miközben egy láda végére telepszünk. — De aztán otthagytam a malteroskanalat és hazajöt­tem a szövetkezetbe. Ez így elmondva túl egy­szerűen hangzik. Természe­tes tehát, hogy nem nyu­godtam bele ennyibe. Az okok érdekelnek, az a vonz­erő, amely a „világot kós­tolt“ fiút visszavezérelte a falusi barázdákra. Őt is, meg a szövetkezet további 3 traktorosát. Azok is mind innen vannak a húszon... '■WiV"■%%%%*■ w.Y.wMWMW.mwMvmwwvwwjj 1 Hazajönnek a fiatalok Pivka Béla, a CSISZ persei szervezetének alelnöke Jóformán kamaszok még ... S Pivka Béla nem sokat kertel, kimondja az igazsá­got. — Azért jöttem haza, mert itthon többet keresek. így mondja, egyszerűen, minden pátosz nélkül. S va­lahogy úgy érzem, ez így helyes. Mert nemcsak igével él az ember. Lám, ez a fiú is gondolkodott, mielőtt el­határozta volna, hogy ott­hagyja a szakmát, amiért pedig megdolgozott. Ceruzát fogott a kezébe és számolt. S Béla hamarosan újra „otthon“ érezte magát szü­lőfalujában. Mikor kellett, a kormánykereket fogta s mikor beállította gépét a színbe, akkor ... igen, ak­kor mit csinált? — A CSISZ-ben nem lehet unatkozni, — mondja. — A télen műsoros esteket rendeztünk, az utóbbi he­tekben két alkalommal is felléptünk kulturális műsor­ral. Funkciója van, alelnök. Igaz, nem népes a szervezet, Béla állítása szerint csak 15 tagja van, de azért nem tét­lenkedik ez a 15 fiatal sem. Azt már a helyi nemzeti bizottság titkárától és a szövetkezet elnökétől tudom .V/W.V.V.V.V.W.V.V meg, hogy a télen komoly problémával küzdöttek a fiatal traktoristák: Csúz Kálmán, Pivka János, Bod­­zsár János és persze Béla. Arról volt szó, hogy egyete­mesen gépesített brigádot alakítanak. A fiatalok benne voltak a dologban, csakhát közbe jött egy komoly bök­kenő: nem volt DT lánctal­pas traktoruk. — S a persei szövetkezet határa olyan, hogy itt bi­zony van mit csinálnia a DT-nek is. És sajnos, mi nem kaptunk DT-traktort. Kerekes traktorokkal meg nem mertünk nekivágni a dolognak. Mert ha az ember valamit elvállal, annak aztán ura legyen. Ez volt a fiatal traktoro­sok véleménye a komplex­csoport megalakításával kapcsolatban. S amint a to­vábbiakban napfényre kerül, nem nyugodtak bele a do­logba. — Ügy ígérték a járáson, hogy ősszel már kapunk mi is DT lánctalpast, — mon­dotta Bene elvtárs, a HNB titkára. — Akkor pedig megmutathatják a fiatalok, hogy mit tudnak. Eddig négy fiatal trakto­rosról volt szó. Ez azonban nem minden. Mert amint a persi szövetkezetesek mondják, dolgoznak fiatalok másutt is. Különösen nyáron lehet velük találkozni, jó­formán minden munkasza­kaszon A persei szövetke­zetből nem futnak a fiata­lok. Megtalálják számításu­kat. Nem kell félteni a jövőjét az olyan szövetke­zetnek, ahová visszatérnek a fiatalok. S az igazat megvallva, nem szentimentalizmusból térnek vissza, hanem mert megtalálják benne megélhe­tésüket. AGÖCS VILMOS i '.«,1 HÍVA HATÁRVIDÉK Négy hónappal ezelőtt pártunk központi bizottsága felhívást intézett az ifjúsághoz, felszólította a fiatalo­kat, vállaljanak védnökséget tíz állami gazdaság felett, segítsenek abban, hogy ezeken a gazdaságokon minta­gazdaságok létesüljenek. A CSISZ azonnal hozzálátott, a megtisztelő feladat teljesítéséhez. Az alábbiakban ismertetjük, hogy mi a helyzet a tíz ifjúsági állami gazdaságon: 1. Vintírov, Észak-Csehor­­szágban, a chomutovi járásban fekszik. Talajterülete 2443 hek­tár, főként burgonyatermesz­tésre alkalmas. A gazdaságban olyanok dolgoznak, akik 1955- ben az ifjúsági brigádokkal jöttek ide. Rövid időn belül 40 lakást, négy tehénistállót és több más gazdasági épületet hoznak tető alá. 2. Žatec a komlótermesztés központja. A gazdaság 4200 hektáros, nyolc farmja és ön­álló baromfitenyésztő-telepe van. A gazdaság 110 fiatalt vár, akik főként a műhelyekben, a baromfitenyésztő-telepen és mint traktorosok nyernek elhe­lyezést, Žateceí felépítik a gazdasági épületeket, a félté-, telek igen kedvezőek ahhoz, hogy ott a fiatalok élénk'kul­turális életet teremthessenek. 3. Poutnov, a Karlovy Vary-i járás déli részén fekszik. A gazdasághoz 3500 hektár terü­let tartozik. Ezen a gazdaságon mindenekelőtt főiskolásokra van szükség. Még ez év végéig 26 lakás épül fel. 4. Chocovice, a chebi járás­ban, közvetlenül Františkový Lázne mellett- fekszik, területe 4249 hektár/Az idén 36 új la­kás épül és a gazdaság veze­tősége türelmetlenül várja a fiatal dolgozókat. jl/í 6Qkés6tt verte a kikelet, sokáig páncélkéregbe a talajt a márciusi fagy. Még április is úgy ^kezdődött, hogy inkább a januárt juttatta eszünkbe. Tavaly ilyenkor bi­zony már bársonyosan zöldéit a soroló vetés, a tavaszibúza már erős gyökeret kötött az tavaszi omlós talajban. A szövetkeze­tekben türelmetlenül várták az idő javulását, hiszen tudták, minden óra sokat jelent a ta-Még egy kis olajat, s aztán ez a motor is hibátlan- ;1 fut majd. Derzsi Imre és Hódosi Pál a géléi gépállomáson buzgólkodik a gépek karbantartásában. erőpróba vaszi munkálatok megkezdésé­ben. A gépállomások rendbe­hozták a gépeket, a traktorál­lomásokon futtatták a motoro­kat, csak az időjárás — felelős maradt adós a beintéssel: Kezdhetjük! Aztán végre lan­gyos tavaszi eső áztatta porha­­nyósra a keményre fagyott szövetkezeti táblákat, s elin­dultak a gépek, ki a mezőre, felvonultak a tavaszi csata „ütegei", a traktorvontatta gép­csoportok. — A növények behozzák a le­maradást, most már csak tő­lünk függ, tudnuk-e a vegetá­cióval lépést tartani — így nyi­latkozott B o dó Sanyi, a trak­torbrigád vezetője. Munkanap lett a vasárnapból, a szövetkezeti tagok hektárt hektár után dolgoztak meg a tavasziak alá. A sötét éjszakát világos paszták' szaggatják meg: éjszakai műszakban szán­tanak a traktorok A fiatalok járnak az élen, az ő igyekeze­tük serkenti munkára a többi szövetkezeti tagot. Komposztot hordanak a földekre, tavasziak alá készítik a barázdasorokat, velögépek hosszú sora fut vé­gig a szövetkezeti táblák ormos felületén. Szocialista munka­versenyben vannak a brigádok, egymással is versengenek a brigádtagok. > A jó szervezés eredménye­képpen az elsők közé iratkoz­nak fel az ekecsi, udvarnoki, patonyi, géléi, somorjai szövet­kezetek. A gabonafélék vetését már vegetációra serkenti az áprilisi eső, a cukorrépagomo­­lyokat jól elkészített talaj fo­gadja. — A megkésett kikelet miatt a zöldségfélék is később jelinnek meg — mondta a tej­­falusi szövetkezet egyik dolgo­zója. — Később, de nagyobb mennyiségben — vigasztalt a társa. Malóban, nagyobb mennyiség­ben. A kertészetben is bevezet­ték a korszerű módszereket és jól szervezett munkával igye­keznek bepótolni a kiesést. A palántúzógépek használata könnyebbé tette a kertészeti munkákat. Csallóközben vala­mikor szinte nem is űzték a kertészetet,, az öntözési ne­hézségek túlságosan megdrágí­tották a zöldségfélék termesz­tését. Ma már Somorjütól Ko­máromig találunk virágzó ker­tészeteket, a szövetkezeti tagok ügyes munkaszervezéssel biz­tosítják a nagyobb jövedelmet. Speciális kertgazdaságok van­nak kialakulóban és ezekben a gazdaságokban jelentős sze­repet kapnak a fiatalok. a m nemcsak á Csallóközben élénkült meg a határ. Galánta, Gyalla, Ojvár felé is mozgósították a szövetkezetie­ket a tavaszi munkálatokra. Tardoskedd tábláin ötvetőgé­pes gépcsoport siettette a mun­kát, a galántai úton robognak a traktorok a földekre, az or­szágút aszfaltján zörögnek a vetőgépek csoroszlyái. Minden gépállomás traktorát bevetet­ték a nagy tavaszi csatába, a szövetkezetek vetőgépei, trá­­gyaszórói, palánt ázó gépei ket­tős műszakban végzik a mun­kát, hogy majd aratáskor jó termésnek örvendezhessenek a szövetkezeli tagok. Ám nem szabad megfeledkez­nünk arról sem, hogy a jól fel­készült gépcsoportok sikeres szerepében jelentős feladatot láttak el a gépállomások, trak­torállomások dolgozói is. A ko­máromi, géléi, dunaszerdahelyi, gyalai, galántai gépjavítók fo­kozott igyekezettel biztosítot­ták a meghibásodott gépek helyrehozását, és bizony nekik is nagy érdemük van abban, hogy a tavaszi munkadalt zök­kenőmentesen dalolhatják oda­­kinn a mezőn a gépek, -s -f 5. Hošťka. Erről az állami gazdaságról részletesebb tudó­sítást adunk. 6. Horné Vitavice, a pracha­ticei járásban gyönyörű erdők közepette fekszik, a gazdaság 4377 hektáros, főként állatte­nyésztéssel foglalkoznak. A gazdaságban dolgozó három kollektíva Versenyben áll a szocialista munkabrigád címért. Horné Vitavice Vimperk város rekreációs központja. Az érde­kesség kedvéért megjegyezzük, hogy a faluban tölti szabadsá­gát Zdenék Štépánek nemzeti művész. 7. Hnévanov, a Český Krum­­lov-i járásban 2823 hektár te­rületet tesz ki. Az idén 36 új házat építenek és az állami gazdaság vezetősége már tü­relmetlenül várja a fiatal dol­gozókat. 8. Frymburkról is más alka­lommal írunk. 9. Žacléŕ, a trutnovi járás­ban fekszik, területe 3500 hek­tár, főként legelők és rétek. Az állami gazdaság állattenyész­téssel, juhtenyésztéssel foglal­kozik. Žacléŕ régi bányászvá­roska, a lengyel határ közelé­ben fekszik. Az állami gazda­ságnak 160 fiatalra, főként traktorosokra és építőmunká­sokra van szüksége. Jelenleg 40 kelet-szlovákiai CSISZ-tag dolgozik az állami gazdaságon. 10. Osoblaha, a bruntáli já­rásban 3076 hektár területen épül. A fiatalok számára laká­sok állnak rendelkezésre. Je­lenleg mezőgazdasági épületek­kel bővítik ki a gazdaságot. A tíz állami gazdaság 34 289 hektár területet tesz ki, ebből 21316 hektár a termőföld.

Next

/
Thumbnails
Contents