Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-04-10 / 15. szám
A CSKP XII. kongresszusa tiszteletére lendítsük fel a nagyobb kukoricahozamért indított mozgalmat A hús - és a tejbőséghez vezető út ^ * 3 umní CMSZ szervezeteitek FIÚK ÉS LÁNYOK! Termőföldjeink végtelen gazdagságot rejtegetnek. A föld valóságos kincse: a kukorica Termesztése és termelékenysége jelenti azt az utat, amely a hús, a tej és a tojás bőségéhez vezet. A takarmányalap legfontosabb része a kukorica. A galántai járás t fiataljai ezért határozták el, hogy ebben az évben a lehető legmagasabb kukcricahozamot érik el. A járás 17 ezer hektár kukoricaföldjébol majdnem 10 ezer hektárt a fiatalok vesznek gondozásba és hektáronként 50 mázsa szemeskukorica és 500 mázsa silókukorica termést szándékoznak elérni. A CSISZ SZ1KB a galántai járás fiatal mezőgazdasági dolgozóinak kezdeményezését hazafias tettként köszönti és fel- mesztéssel kapcsolatos felada- • Időben, szemveszteség nélhívja a CSISZ-szervezeteket, a fiatal gépesítőket, a pionircsoportokat és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat, kövessék a galántai fiatalok példáját, hogy a kukoricatermesztés fellendítése és a magas hektárhozamok elérése érdekében vállaljanak kötelezettségeket. A kukoricaföldek magas hozamáért indított mozgalmat az ifjúság a CSKP XII. kongreszszusának ajánlja fel. A fiatalok közül ki ne követné a jó példát, amely jelentős mértékben hozzájárulhat a mezőgazdaságban tervezett feladatok teljesítéséhez. Felhívjuk a fiatal gépesítőket, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat az EFSZ-ekben, az állami gazdaságokban, a GTÁ-on, a mezőgazdasági iskolákban, a tanulóotthonokban és a védnökségi üzemek CSISZ- szervezeteit, valamint a pionírcsoportokat, hogy azonnal tárgyalják meg a kukoricater-A takarmány önellátásának biztosítása terén minden mezőgazdasági üzemben a legfontosabb szerepet a legjövedelmezőbb növény, a kukorica termesztése tölti be. A takarmányalapot akkor biztosíthatjuk a legjobban, hogyha kiszélesítjük a termesztését és a legnagyobb hektárhozamokat érjük el. A hektárhozam járási átlaga a hibrid vetőmag bevezetésével és a termesztési technika fejlesztése útján lényegesen emelkedett. 1961-ben a nádszegi EFSZ 48 mázsa, a kossuti EFSZ 43, a javorinkai EFSZ 38 mázsa hektárhozamot ért el. Ahol betartották az agrotechnikai intézkedéseket, ott a szárazság ellenére is gazdag termést értek el a szemes és a siló kukoricából is. A járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság plénumán megtárgyalták az idei mezőgazdasági termelés feladatait és kitűzték: a termőföld 30,6 százalékán kukoricát termesztenek. Ez azt jelenti, hogy szemeskukoricát 19 ezer hektáron és silókukoricát 5600 hektáron termesztünk. A termesztésnél igénybe vesszük az egyetemes gépesítést és fő célunk a hektárhozam emelése. Örömmel köszöntjük a CSISZ nádszegi alapszervezetének kezdeményezését, ahol a fiatalok vették gondozásukba a kukorica termesztését. A legjövedelmezőbb növényt helyezzük előtérbe A galántai járás fiatal mezőgazdasági dolgozóinak a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére tett vállalásaiból: A nádszegi EFSZ-ben dolgozó fiatalok versenyfelhívást intéznek a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokhoz: Ki éri el szemeskukoricából az 50 mázsás hektárhozamot és az 560 mázsás silókukorica hektárhozamot. Hasonló kötelezettségeket tűztek ki a zsigárdi, a javorinkai, a farkasdi EFSZ-ekben dolgozó fiatal mezőgazdasági dolgozók, a tornóci állami gazdaság és a körtvélyesi EFSZ-ben dolgozó fiatalok is. A galántai járás CSISZ-szervezeteinek kezdeményezésére a CSISZ járási vezetősége a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére arra köielezte magát, hogy a járás fiataljai hatezer hektár területen szemes kukoricát termesztenek és átlag 50 mázsa nektárhozamot érnek el, ami 300 ezer mázsa kukoricát jelent. 4500 hektáron gondoskodnak a silókukorica termesztéséről és 550 mázsa silókukorica hektárhozamot érnek el. Versenyre hívjuk a CSISZ valamennyi járási vezetőségét: Ki éri el minél nagyobb vetésterületen a szemes kukoricánál az 50 mázsa hektárhozamot és a silókukoricánál az 550 mázsa hektárhozamot. Fiatal mezőgazdasági dolgozóink az EFSZ-ek, az állami gazdaságok vezetőségeinek, valamint felelős szakemberek segítségével a pártszervezetek közvetlen irányítása mellett a következő intézkedések biztosításáról gondoskodnak. 1. Idejében és alaposan gondoskodnak a talaj előkészítéséről és a munkákat az agrotechnikai határidő betartása mellett biztosítjuk, — a talaj előkészítését, a boronálást, a trágyázást és a fejtrágyázást idejében végezzük el, — a kukorica termesztésére tervezett területen hibrid LSP vagy más kiváló magot használunk és a talaj 8—10 C fokánál, 6—8 cm mélységben, négyzetes fészkes módon ültetünk. 2. A kukoricát a gyomnövények ellen — vegyszerekkel, (dikotex 30, simazin) védjük, 10- 15 cm magas vetésnél 1-2 kg adagolásban, illetve hektáronként 4—6 kg-onként adagoljuk, — a növénykék kikelése előtt hengerezünk és azután 10—15 napos időközben legalább háromszor sarabolunk. 3. A nitrogénnel való trágyázást ammóniák formájában két adagolásban valósítjuk meg, mégpedig vetés előtt és az első sarabolás után a sorok között, *■ biztosítjuk, hogy a szemeskukorica termesztésénél egy hektáron legalább 40 ezer szál legyen, a silókukoricánál pedig 60 ezer. 5. A kukoricát 1962. október 15-ig begyűjtjük. A silókukoricát pedig 1962. szeptember 20-ig. Begyűjtésnél SK-3 jelzésű kombájnokat és silókombájnokat használunk. A CSISZ járási vezetősége, a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályával közösen versenyt hirdet: Melyik CSISZ-szervezet és pionírszervezet éri el a legjobb eredményeket a kukorica termesztésében. A legjobb CSISZ-szervezeteket, pionírcsoportokat és egyéneket oklevéllel tünteti ki és értékes tárgyi jutalomban részesíti. A legjobbakat a kukorica begyűjtése után értékeli ki és részesíti jutalomban. Járásunk ifjúsága a magas kukoricahozamok terén elért eredményekkel köszönti a legszebben a CSKP XII. kongresszusát. Galánta, 1962. március 31. Á CSISZ JÁRÁSI VEZETŐSÉGE tokát. Lendítsék fel a százas mozgalmat, valamint az egyetemesen gépesített munkacsapatok és a kukoricaföldek ellenőrzésére felállítandó bizottságok megszervezésére irányuló mozgalmat, hogy a fiatalok minél nagyobb arányban vegyék ki részüket a kukorica termesztéséből. A feladatok teljesítése szempontjából feltétlenül szükséges, hogy: • a kukorica termesztésére tervezett földeken a kukoricát istálló- és műtrágyával gondosan előkészített földbe vessük el; 9 jó minőségű hibrid-kukoricát négyzetes fészkes módon ültessünk, hogy egy hektár területen a szemeskukoricánál legalább 40 ezer szálat, a silókukorica termesztésénél legalább 60 ezer kukoricaszálat érjünk el; ® a kukoricafészekből gépi erővel úgy távolítsuk el a fölösleges növényeket, hogy a szemeskukoricáná! két növényszál, a silókukoricánál pedig három egyed maradjon; @ gépesített úton, .mindenütt ott irtsuk ki a gyomnövényeket, ahol nem használunk vegyszereket; 0 a vegetációs időszakban rendszeresen, két-háromszor saraboljunk; o» kül gyűjtsük be a szemeskukoricát és a silókukoricát. A mozgalom fellendítése érdekében a CSISZ SZ1KB a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére versenyt hirdet az 1962-es évi legjobb kukoricahozam elnyeréséért. Meggyőződésünk, hogy a derék CSISZ-tagok, gépesítők, továbbá a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, a pionírok, az ifjúsági szervezetek mindent elkövetnek a verseny fellendítése érdekében. A CSISZ legjobb járási szervezete elnyeri az SZ1KP KB vörös zászlaját. A CSISZ legjobb alapszervezetei, a legjobb kollektívák, egyének és szervezők számára a CSISZ SZ1KB CSISZ- kitüntetéseket és értékes ajándéktárgyakat készít elő. KIK LEHETNEK A GYŐZTESEK? Azok, akik a magas hektárhozamok igazi mestereivé válnak, akik a nagyüzemi technológia és az agrotechnikai határidők betartása mellett a lehető legnagyobb területen a legmagasabb kukoricahozamot érik el. A fiatalok a kukorica magas hozamaiért indított mozgalom fellendítésével és a kötelezettségvállalások teljesítésével köszöntik a CSKP XII. kongreszszusát. A CSISZ SZ1KB elnöksége <2 m m m m m a kukorica ter OTVEN VAGON HÚS A nádszegi EFSZ CSISZ-szervezetének és egész ifjúságának kötelezettségvállalása a kukorica nagyobb hektárhozamai érdekében H armadik ötéves tervünk pedig átlag 50 mázsát. Ez azt és a sarabclásra. Ezeket a nyékét a gondosan és az agro-H 9 FI ŐCllllI fi 77 — d Ý a \f P r — lóin n f l Vi c. n ír O C\ vi n w- , i viLAL n +• i rí í~\ k a« a c rt a v"i rl a c- n M t0CllllÍ 0 j 131*1 d Ők ót21Í*tclS3 mellett elvégzett vetésnél, a talajjavítás'- munkánál, a begyűjtésnél és a nagy hektárhozamok elérésénél. armadik ötéves tervünk hangsúlyozz* a takarmányaiap biztosítását. Ettől függ az állattenyésztés további fellendítése is. A mi EFSZ-ünk , már az elmúlt években is meggyőződött a kukoncatermeszíés jelentőségéről. Miután EF3Z-ünk az előző évekkel szemben az elmúlt évben a kukoricatermesztésre fordította fő figyelmét, lényegesen jobban biztosíthatjuk a takarmányalapot. 1961- ben szemeskukoriiából 48 mázsa hektárhozamot és silókukoricából 530 mázsa hozamot értünk el. A kukorica termesztésénél ez egyetemesen gépesített módszereket . alkalmaztunk. A mezőgazdaságban nyert tapasztalatokból, valamint a mezőgazdasági termelés fellendítésének szükségleteiből kiindulva, az EFSZ a termőföld 29 százalékának megfelelő területen. azaz 465 hektáron szemeskukoricát és 178 hektáron silókukoricát termeszt. Az EFSZ-ben 130 fiatal dolgozik, ebből 100-an a növénytermesztésben, 18-an pedig gépi eszközökkel. Tudatában vagyunk, a szövetkezetben a mezőgazdaság: termelés feladatainak teljesítése jórészt attól függ, hogy a fiatal dolgozók mennyire kapcsolódnak be a munkába. Az EFSZ CSISZ-szervezete és az ott dolgozó egész ifjúság a CSKP XII. kongreszszusa tiszteletére kötelezi magát, hegy gondozásába veszi a kukoricatermesztést és a következő eredményeket éri el: — 283 hektár területen 60-65 mázsa hektárhozamot, és az egész tervezett 465 hektáron pedig átlag 50 mázsát. Ez azt jelenti, hogy 2 673 750 korona értékben 23 250 mázsa kukoricát termelünk. Ebből a menynyiségből 5146 mázsa sertéshúst lehet elérni. — 178 hektár területen 560 mázsa silókukoricát érünk el, ami azt jelenti, hogy 897120 korona értékben 9° 680 mázsa jó minőségű silótakarmányt termesztünk. A hektárhozamok elérése érdekében az agrotechnika igénybevéteie mellett az EFSZ vezetőségével karöltve a következő intézkedéseket foganatosítjuk: — az egész területen hibrid kukoricavetőmagot vagy más nagyhozamú vetőmagot használunk és azt Hermal L vegyszerrel itatjuk át. — biztosítjuk a talaj időbeni előkészítését, — a kukoricát április 20.- 30.-a körül ültetjük el úgy, és a sarabclásra. Ezeket a munkákat időben és gondosan végezzük el, — a magas hektárhozamok elérése érdekében igénybe vessző« az egyetemes gépesítés eszközeit, — biztosítjuk, hogy a szemeskukoricáná) egy hektáron 40—42 ezer szál, a silókukoricánál pedig 62 ezer kukoricaszál nőjön. A kukorica egyetemesen gépesített módszer-l termesztésénél a következő fiatal traktorosok és gépkezelők dolgoznak: Tóth János, Csánó Tibor, Kollár János, Cinege István, Sándor József, Szőcs Sándor, , Jubos István. hogy 70X70 cm távolságban két-három szál jusson.'Ha pontosan vetünk, akkor az egyelés Az EFSZ kötelez, magát, hogy fölöslegessé válik, a traktorosokat, ha az egyes — harcban a gyomnövények munkákat időben és gondosan ellen elsősorban a simazin, és végzik el, a prémium-szabályesetleg strazin nevű vegyszert zat szerint a következőképpen használjuk. 5—7 nappal a vetés részesíti jutalomban: ~!~J előtt permetezünk hektáronként 3,5 kg-ot számítunk. Az egész területre 1627,5 kg vegyszerre lesz szükségünk, — a nitrogénes trágyázást két adagolásban ammóniák formájában valósítjuk meg, mégpedig 5—10 nappal a vetés előtt, és az első sarabolás után természetesen a sorok között, — rendkívül: figvelmet fordítunk a talaj megmunkálására minden dolgozó, ha terven felül 10 mázsa kukoricát gyüit be, prémium formájában egy mázsa kukorica értékét kapja. Ha az EFSZ túllépi a tervezett hektárhozamokat, a traktorosok a terven felül elért termés értékének 2 százalékát kapják. Az EFSZ CSISZ-szervezete versenyt indít egyének között is: ki éri el a legjobb eredmé-Az alsópéteri EFSZ dolgozóit nem lepte meg a tavasz késése, és minden szövetkezeti tag csak az alkalmat várta, hogy munkához lásson. árpa vetése közben készült. A traktorosok, a gépkezelők Felvételünk az A versenyt rendszeresen kiértékeljük és az eredményeket a hely' hangszóró és a faliújságok népszerűsítik. A legjobb egyéneket a CSISZ alapszc-rvezete a CSISZ tiszteletbeli jelvényéve' és a „Munkasikerekért" jelvénnyel való kitüntetésre terjeszti fel. A munkamenet és az agrotechnika’' határidő betartásának ellenőrzésére a CSISZ alapszervezete a kukoricaföldeken a következő fiatalokból bizottságot állít fel: Nagy Ödön, Nagy István, Gombos János, Kratboczky József és Sándor Mária. Ez az ellenőrző bizottság gondoskodik majd arról, hogy a munkát körültekintően és gondosan végezzék el, segíti az EFSZ vezetőségét abban, hogy a tervezett területen biztosíthassák a kukorica termesztését, az agrotechnikai határidők betartását és a kötelezettségvállalás teljesítését. A GTÁ-k CSISZ-szervezetének segítségével 1962. április 5-ig félnapos oktatást szervezünk azok számára, akik majd a kukoricatermesztésben dolgoznak és igénybe veszik a gépesítés eszközeit. A talajjavítási munkálatok megkezdésénél és a kombájnnal való begyűjtés előtt is oktatásban részesítjük a dolgozókat. A CSISZ-szervezet vezetősége, valamint a tagsági gyűlés rendszeresen foglalkozik majd a kukorica termesztésével öszszefüggő kérdésekkel és a munkálatokkal. Szükség esetén a CSISZ-szervezet megszervezi a második műszakot és az egész ifjúság brigád-segítségét is. Kötelezettségvállalásaink teljesítésével és az építés terén elért sikerekkel köszöntjük a CSKP XII. kongresszusát. A nádszegi EFSZ vezetősége A nádszegi EFSZ CSISZ- szervezete,
