Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-09 / 2. szám

KEDVES OLVASÓK! A Nagyalföld ábrázolás a magyar festészetben címmel Prágá­ban képkiállitást rendeztek, amely az ott élő emberek életét, valamint a táj szépségét mutatja be. FALUSI TÉLI ESTEK így télen a hosszú esték még hosszabb órai unalmasak len­nének az otthoni semmittevés egyhangúságában, ha az egyes tömegszervezetek vezetői nem gondoskodtak volna jó előre a tagság szórakoztatásáról, s azok bő lehetőségéről. Benépesednek a kultúrházak, megtelnek a klubhelyiségek, az olvasóter­mek kellemes melegében a könyvek barátai egy-egy szép verseskötet, lírai regény vagy érdekfeszítő útleírás fölé hajol­nak ... Másutt egymással köte­kedő, ötletekkel előhozakodó, érvelő fiatalok hangoskodása tölti meg a termeket... A „rendező“ szétoszja a szerepe­ket, s az esti próbák során a nagy készülődés lázában las­san kialakul 3z első előadás .. . Valahogy így lehetett. így történhetett ez Dióspatonyban is, amíg a CSISZ helyi alapszer­vezetének tagsága elérkezett az idei első műsoros est bemuta­tójához. Nagy érdeklődéssel ültem a a nézőtéren, amely zsúfolásig megtelt a kíváncsi dióspatonyi és a szomszédos, közeli közsé­gek szórakoznivágyó lakossá­gával . . . S az előadás minden beuta­zási fáradtságért kárpótolt bennünket. Kedves volt Leinér Mária: Moszkvai éjszakák című énekszáma, Lőrinczi László, Farkas Mária, Lelkes Erzsébet szavalata, a CSISZ alapszerve­zet táncköi énének népi tánc­csokra, Bernátb Elza monológ­ja, Kalúzné R. Katalin által betanított orosz, kozák táncok, Németh Herta énekkara, s a nyolc tagú CSISZ-vonószenekar Csiba Ottó vezényletével. Szépen hatott a szavalatoknál az énekkar szereplesének hang­aláfestése, s a rendező — Németh Ödön — falusi előadá­soknál teljesen egyedülálló és újszerű technikai megoldása. Az előadás alatt az egyszerű fehér háttér függönyére vetí­tette a szereplők nevét, s a műsorszam tartama alatt a mű­sorhoz illő színes képek vetíté­sével tarkította, színezte és tette meg érdekesebbé az elő­adást. Összegezésül a műsoros est technikai hibáiról néhány szót: a vetített képek megválogatá­­sánál jó lett volna nagyobb gondot fordítani az élénkebb, kifejezőbb képek felvételek be­sorolására. Másodszor pedig az előadást versek tartalmi és eszmei mondanivalójához vá­­góbb vetítések inkább emelték volna a technikai közreműkö­dés értékét. A CSISZ dióspatonyi alap­szervezetének ez évi első szí­nes, érdekes és változató^ mű­sora a fent említett kisebb hibák ellenére is minden dicsé­retet megérdemel. Remélem, hogy a CSISZ diós­patonyi alapszervezetének tag­sága a jövőben még sok-sok újszerűséggel, színes előadás­sal, mondanivalójában gazdag műsorral szórakoztatja és ta­nítja a falu lakosságát. K. M. Amint már arról hírt adtunk lapunkban, a következő számtól kezdve „Megismertem, tudtam, eltaláltam'1 címmel versenyt hirdetünk. A versenyt témakörök sze­rint állítottuk össze és minden 4. szám után értékeljük. Témák: FILM SPORT TÖRTÉNELEM TECHNIKA IRODALOM A VILÄGIFJÜSÄGI TALÁLKOZÓK Az egyes témakörökből hetente három-három kérdés lesz, vagyis pl. a filmről tizenkét megfejtést küld be az, aki részt vesz a versenyben. Ezzel azonban a verseny nem zárul le, hanem folytatódik a sporttal, a történelem­mel kapcsolatos kérdésekkel. Végleges kiértékelésbe a feltüntetett témakörök közlése után kerül sor. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy valaki ne kapcsolódhas­son be egy-egy témakör versenyébe. A filmmel kapcso­latos kérdések megfejtésének beküldése után a legjobb megfejtők között tárgyi díjakat és könyveket sorsolunk ki. Ilyen módon járunk el a következő témakör megfej­tésének kiértékelésénél is. Minden egyes kérdéscsoport­ból legkevesebb nyolc kérdésre kell helyes választ adni, csak akkor vehet részt a kör helyes megfejtői közötti sorsolásban. " . A helyes megfejtést minden körben az utolsó kérdé­sek közlése után tíz napon belül kell beküldeni szerkesz­tőségünkbe, Új Ifjúság, Pražská 9., Bratislava. A meg­fejtéseket kérjük levelezőlapon beküldeni. A feltüntetett témakörök lezárása után a következő díjakat sorsoljuk ki azok között, akik legalább né^jy témakör nyolc kérdésére helyes választ küldtek be. 1. KÜLFÖLDI ÜT 2. FÉNYKÉPEZŐGÉP 3. KARÓRA és egyéb értékes díjak. Kísérjék figyelemmel az Oj Ifjúság minden számát, biztosítsák be a lap megrendelését a Posta Hírlapter­jesztő Szolgálatnál, hogy a versenyben zavartalanul részt vehessenek. Figyelem! Jövő számunkban indul a „Megismertem, tudtam, eltaláltam“ című versenyünk! Szerkesztőség íz nap a 13 á trá b an Egy-et, két-töt, hár-mat, né­gyet, ismételték szinte minden nap. Bemelegítő gyakorlat, majd önálló táncfeldolgozás, zongora és énekszó, elméleti előadás követte egymást a fes­tői szépségű Tatranská Kotlina egyik klubtermében. A Népmű­velési Intézet nemzetiségi osz­tálya, közösen a Csemadok Központi Bizottságával itt ren­dezte meg az egyes járások táncszak előadóinak tíznapos iskolázását az elmúlt év végén. Eltérően az eddigi tánctanfo­lyamoktól, az iskolázás legfon­tosabb küldetése az volt, hogy a magyarlak ta járásainkban hacsak némiképpen is megold­juk a szak ember-hiányt. így A trencséni kilencéves alapfokú iskola pionírjai nagy siKert arattak a prágai Várban a Gyermekek a mi utcánkban című tánccal. a központi előadók, Kasza Ida, Tóth Margit, Hemerka Olga, Takács András és Strieženec Rudolf arra törekedtek előadá­suk során, hogy a jelenlévőket főleg módszertanilag felkészít­sék és olyan ismereteket nyújt­sanak számukra, hogy a jövő­ben mint ’ ónálló tanfolyam­­vezetők tudjanak működni az egyes járásokban. Az iskolázáson vagy harmin­con vettek részt. Ami a legör­­vendetesebb jelenség, hogy el­térően az előbbi tanfolyamok­tól a most megtartott iskolá­záson tizennégy fiú is megje­lent, akik az itt elsajátított tudást hasznosítani akarják majd falcainkon és városaink­ban egyaránt. Határtalan lelkesedés volt minden résztvevőben, volt olyan nap, hogy tíz órát is gyakorol­tak. A, tanfolyam-hallgatók nagy segítséget tudnak majd nyújtani a most alakuló járási népművészeti együtteseknek is. Nem utolsó sorban említhetjük meg, hogy a tanfolyam hallga­tói az ez évi ifjúsági alkotóver­senyre szakmailag felkészítik majd az egyes tánccsoportokat. (Cs) ☆**»****☆"* ☆ ňňňtróóžóžftóóóftáfréŕíťífráfrii'fííifížó jiefeefce nap Az utóbbi időben a falunk nagyon motorizálódott. Azelőtt csak a hentes és mészáros Kro­­koškának volt motorkerékpárja, és a többieK gyalog jártak. Ma fordított a helyzet. Gyalog csak Krokoškg mészáros jár, mert veszélyes hajtásért elvették a hajtási igazolványát, de a töb­biek mind vidáman terpeszked­nek á különböző márkájú és köbtartaimú motgrkerekeiken. Bizony a csendőrnek nem könnyű a dolga. Áll az úton, figyelmesen nézi, hogyan fut­kosnak körülötte a jawák, zét­kük, pionírok, mopedok és mindre felkiált: — Állj! Nini, az istenért, hogy viszi azt a villát ? Hiszen valakit átszúr! Állj! Bátyus, azzal a kapával azonnal le! Állj!... — és így megy ez kora reggeltől, késó estig. A legtöbb gondot az ötven köbcentiméter körüli motorke­rekek okozzák. Belőlük van a legtöbb. Ha egyszerre rontanak ki az útra, úgy fest, mint a Csehszlovákia Nagydíjáért folyó verseny. Kora reggel indulnak munká­ba a fejónők. A menetet Zbranček néni vezeti, aki egy kék moped tulajdonosa és mö­götte belgthatatlan sorban ha­ladnak a többi szövetkezeti tagok a pionírjaikon. Zbranček néni már tapasztalt motoros. A közlekedési szabályok és előírások a kisujjában vannak. Mindig elővigyázatosan hajt és így a csendőrnek nem sok mun­kát ad. Bezzeg a többiek — szigorú felügyelet alá tartoz­nak. De erről maga Zbranček néni gondoskodik. Mindig az élen hajt, diktálja a tempót és így tártja magát a gépen, mint a kakas a szemétdombon. A—jawákat nem szereti. Ami­kor mint első szövetkezeti tag megvette a motorkerekét és végigment a falun, megállította a pap: — Mit látok? Maga öregsé­gére motorkerékpárt vásárolt ? — Vettem tiszteles uram — mondta Zbranéekné —. Vettem és nagyszerű! — Ne mondja! — csodálkozik szárazon az atya —. Azr mond­ja, hogy nagyszerű ? Csak el ne feledje, hogy isten mindent lát. Az asszony katolikus, de azért a nyelvét jól felvágták. — Hiszen én tudom tiszte­lendő úr, hogy ha lát, akkor azt is látja, hogy hosszú az út az istállókig és nekem reumám van. Isten vele! Rátaposott a pedálra és mire a pap észre térhetett volna, már el is tűnt a porban. A hír, hogy az asszony mo­torkerékpárt vásárolt, hamar eljutott az asztalosműhelybe is, ahol az asszony férje dolgozott. A fiatalok egymást túlkiabálva adták neki hírül: — Bátya, bátya, a felesége mopedot vett! Éppen most hajt vele végig a falun! Az öreg meglepődött és le­tette a gyalut: — Mopedet ? Nagyszerű! Erről a „nagyszerűről" volt közismert az öreg. Néhány rosszmájú ember azt beszélte a faluban, hogyha a felesége halálhírét vinnék neki a kocs­mába, akkor is csak letenné a kártyáját és ezt mondaná: — Meghalt az öregasszony? Hát — nagyszerű! A fiatalok nevettek és gúnyos tekintettel otthagyták az öre­get. Az öreg nagyon dühös volt. Annál is inkább mérgelődött, mert a felesége semmit sem szólt neki a szándékáról. Mér­gében kivette a fizetését, fogta magát és ment az üzletbe, ahol megvette az első kezeügyébe kerülő Pionírt. És tulajdonkép­pen így kezdődött meg á falu motorizálása. Egy hónapon be­lül tele lett a falu mopeddal és pionírral, s a csendörök haja őszülni kezdett. Vagy három hónappal később fogta mttyát a csendőr és be­állított Zbrančeknéhez a tehén­­istállóba. Valamiről hosszan tárgyaltak és vagy négy hét múlva az asszony szürke nad­rágban, sárga karszalaggal megjelent a falu cukrászdája előtt. A csendőr már ott ült az árokban és leste, hogy az öreg­asszony hogyan lát majd mun­kához. ^ Hosszú ideig semmi sem tör­tént. Az asszony odatelepedett a csendőr mellé és beszélgetni kezdett. Egyszer csak búgást hallottak. Az asszony felállt, leporolta nadrágját és kiállott az út szélére. ,,Pionír" közele­dett. Fején feketé kalapban komoran, mogorván az asszony férje hajtott rajta hazafelé. Az asszony felemelte kis piros­fehér táblácskáját és kiállt az út közepére. Az öreg nagynehe­­zen megállt. — Mi az? kérdezte megle­pődve. . — Közlekedési ellenőrzés, — mondta az asszony és kemé­nyen rászólt az urára: — Le­heljen rám! — Figit! Nagyszerű! — akar­ta mondani az öreg, de a mo­soly az arcára fagyott. A fele­sége olyan fagyosan, hivatalos tekintettel nézett rá, hogy még így soha a harmincéves házas­ságuk során. Meglepődve hu­nyorgott és rálehelte hites fe­leségére a borovicskával kevert sör szagát. Az asszony egy ideig fintor­­gott és az orrát húzogatta: — Polgártárs, maga borovics­kát ivott! Erre az öreg arca felragyo­gott. — Nagyszerű! És most mi lesz ? — Le a motorról, de azonnal! — mondta az asszony. Az öreg reménykedve nézett a csendőrre, de az fagyosan visszanézett. Mérgében feje­­búbjára lökta a kalapját és lassan elkezdte tolni hazafelé a motorkerékpárt, i Az asszony rákacsintott a csendőrre, de még mielőtt bár­mit is szólhatott volna, ismét felbúgott valami az úton. Oda­­állott az út közepére, felemelte a táblácskát és a moped meg­állóit. — Leheljen rám! — szólt szi­gorúan. A szövetkezet elnökének ke­rekre tárult a szeme: — Én? — Igen, te — ismétli az asz­­sZony. — Ügy tűnik, mintha borovicskát ittál volna! — Én borovicskát egyáltalán nem iszom — mentegetőzik az elnök és védelemért a csendőr felé pislog. De az közömbösen néz vissza. — Ne • magyarázkodj — mondja az asszony. — Mozgás lefelé és gyalog indulás haza! Az elnök megcsóválta a fejét, de minden ellenállás nélkül tel­jesítette a parancsot. Az asszony egész idő alatt alig bírta visszafojtani a neve­tést. Amikor az elnök eltűnt a kávéház mögött a csendőrhöz fordult: — Ezek a férfiak, ügye? Mind egyformák! Ez a nap motorosaink fekete napja volt. Még sokan voltak kénytelenek leszállani a motor­­kerékpárjukról, de egyik sem tiltakozott. Ugyanis még min­dig jobb egy ideig tolni a mo­tort, mintsem, hogy soha rá ne ülhessen. Ettől kezdve gyalog járnak nálunk sörre. Zbranéek­né ugyanis jobban ismeri az alkohol összes válfaját, mint a legkitűnőbb műszerek. Lega­lábbis ezt bizonygatja az öreg Zbranček. Fordította: Szk. Kovács Erzsi, a budapesti tele­vízió és .rádió kiváló énekesnő­je szeretettel üdvözli az Oj Ifjúság olvasótáborát. Kultüíímek Utazás Kozmotomba címmel egész estét betöltő népszerű tudományos filmet készített közös erővel, a DEFA és. egy lengyel filmgyár. Egyetlen f „élő“ szereplője Gulliver, aki az atomok és a kozmosz vilá­gába kalauzolja el a nézőket. Daniel Granin ismert szovjet író Rendkívül csodálatos világ címen érdekes könyvet írt. Vi­szontagságos utakon felfedezi a „világot“ — és érdekfeszítő módon bevezet a modern fizika legújabb problémáiba. Ez év január 8—12-ke között Firenzében nemzetközi film­fesztivált tartanak. Szeminá­riumok keretében retroszpektív dokumentumfilmeket vetítenek különböző országokból. Corbussier, a híres francia műépítész filmet forgat a Modern ember életstílusa cí­men. Marie Tomašová cseh filmszí­nésznő már eddig is több kiváló alakítással nyerte el a mozilá­togató közönség tetszését. Rö­videsen a Halál a Cukorszigeten című filmben láthatjuk. Az ol­vasók még bizonyára emlékez­nek Olbracht Anna című regény filmváltozatára, amelyben To­mašová a főszerepet alakította.

Next

/
Thumbnails
Contents